EVOLÚCIÓ ROPPANTÓ (Evolution Cruncher)

Átírás

1 1 EVOLÚCIÓ ROPPANTÓ (Evolution Cruncher) 1. Fejezet Az evolúciós elmélet rövid története avagy hogyan bonyolódott a modern tudomány ebbe a problémába Ez a fejezet a háromkötetes Evolution Disproved Series (Megcáfolt evolúció sorozat) harmadik, Other Evidence (Másik bizonyíték) c. kötetének két fejezetén (Az evolúciós elmélet története pp , és Evolúció és társadalom pp ) alapul. Nem tartalmazza tudósok legalább 318 megállapítását, amelyeket az említett fejezetek függelékeiben találhatsz meg. Még több, témába vágó idézet olvasható a honlapunkon: evolutionfacts.org. Ez a fejezet nagyon tömör, és számos tudósoktól, történészektől, evolucionistáktól származó hivatkozást kihagy. Fordította: Dr. Bozó Tamás, 2011

2 2 Bevezetés A csillagok evolúciója azon az elméleten alapul, hogy a semmi képes felrobbanni és létrehozni az összes csillagot, és világot. Az élet evolúciója az ősnemződés (spontán kialakulás vagy generatio spontanea) és a lamarckizmus (a szerzett jellegek öröklődése) elméletein alapul noha tudósok több mint egy évszázada mindkettőt megdöntötték, ezen elméletek továbbra is a biológiai evolúció alapjai maradtak. A tudomány a természeti világ tanulmányozása. Hálásak vagyunk annak a sok elhivatott tudósnak, akik szorgalmas munkájukkal javítják az életkörülményeinket. Azonban látni fogjuk ebben a könyvben, hogy felfedezéseik nem szolgáltak olyan érdemleges bizonyítékokkal, amelyek alátámasztanák az evolúciós elméletet. A premisszák fontosak. Ezek azok a fogalmak, amelyeken keresztül a tudományos tényeket értelmezni tudjuk. Több mint egy évszázad óta történnek erőfeszítések arra, hogy a tudományos tényeket megmagyarázzák egy, a 19. század közepén keletkezett elmélettel, amit evolúciós elméletnek nevezünk. Ez számos más elmélet alapját alkotta meg, amelyek szintén nem tudományos tényeken nyugszanak. Újrafogalmazva őket, íme, a két premissza, amelyen az evolúció számos elmélete alapszik: 1. Az univerzumot létrehozó evolúciós egyenlet: Semmi + semmi két elem + idő 92 természetes elem + idő az összes fizikai törvény, galaxisok teljesen strukturált univerzuma, rendszerek, csillagok, bolygók, és tökéletes egyensúlyban és rendben keringő holdak. 2. Az élet keletkezésének evolúciós egyenlete: Por + víz + idő élőlények Az evolucionisták azt feltételezik, hogy a fenti két egyenlet lehetővé teszi minden ismert dolog létrejöttét, kivéve az ember alkotta tárgyakét, mint amilyenek az automobilok vagy épületek. Az összetett tárgyak, mint amilyen egy kapcsos faládika, gondolkodást, intelligenciát és gondos emberi munkát igényelnek. Azonban minden más a természetben (mint a kolibrik, vagy az emberi szem) állításuk szerint vakszerencse, véletlenszerű keveredés és némi idő eredménye. Még nyersanyagra sincs szükség mindehhez hiszen az is önmagát hozza létre! Hogyan indult útjának ez az egész képtelenség? Könyvünket az evolúció elmélet modern történetének áttekintésével fogjuk kezdeni. Ne felejtsük el, hogy bármilyen képtelen elképzelésnek is tűnik, az evolúciós elmélet nagyban befolyásolta és rombolta az emberiséget a 20. század során. Hagyni fogjuk, hogy továbbra is ez történjen, most, hogy a 21. században vagyunk? A társadalmi és morális hatás, amit az evolucionista elméletek a modern világra kifejtettek elrémítő. A morális és etikai normák jelentősen csökkentek. A gyermekek és fiatalok azt tanulják az iskolában, hogy ők fejlett szinten álló állatok; nincsenek morális alapelvek. Mivel csak állatok, azt tehetnek, amit csak akarnak. Az egyéni túlélés és siker csakis versengés, küzdelem, és másokon való átgázolás által vívható ki.

3 3 Íme, egy rövid áttekintés a modern evolúciós elmélet történetének eseményeiről és személyiségeiről. Ám mindez csak egy futó pillantás. Jóval többet találsz majd, ahogy ezt a könyvet tovább olvasod 1. Lebilincselő olvasmány lesz! Mindössze néhány dolgot soroltunk fel ebben a fejezetben, de ez elegendő, lesz, hogy jó kezdőpontként szolgáljon a könyv további részeihez. Jusson eszedbe, hogy bármikor odalapozhatsz a könyv végén található név és tárgymutatóhoz, ahol gyakran még több információt találhatsz az adott témához csoportosítva (Linné, Termodinamika, Mendel, stb.). 1 Magyar nyelven, tudomásunk szerint, mindössze ez a fejezet hozzáférhető jelenleg. (a ford.)

4 és 19. századi tudósok Az 1800 as évek közepe előtt a tudósok kutatók voltak, akik szilárdan hittek abban, hogy a természetben minden a Legfőbb Tervező műve. Azok a pionírok, akik a modern tudomány alapjait lefektették kreacionisták 2 voltak. Hatalmas intellektusú tudósok, akik egyenlőtlen fegyverekkel küzdve végezték munkájukat. Szorgalmas kutatók voltak. Ezzel szemben a filozófusok karosszékükből alig kimozdulva üldögéltek, és elméleteket faragtak mindenről, miközben a tudósok, tudomást sem véve róluk, végezték a munkájukat. Azonban a 19. században változás következett, a filozófusok megpróbálták kontrollálni a tudományos vállalkozásokat, és elnyomni azon kutatásokat és eredményeket, amelyek kedvezőtlenek lettek volna elméleteik számára. A ma evolucionistái erőteljesen védelmezik az általuk több mint egy évszázada kigondolt, tudománytalan elméleteket. Willam Paley ( ) 1802 ben írt, klasszikus Természetes Teológiájában összegezte a tudósok nézőpontját. Azzal érvelt, hogy az élővilágban látható gondosan tervezett struktúrák világosan a Tervezőre mutatnak. Ha látunk egy órát, tudjuk, hogy van tervezője és készítője, bolondság lenne azt állítani, hogy önmagától jött létre. Ez a tervezési érv. Mindannyian a természet világához tartozunk, és fejünk felett, éjszaka a csillagok univerzuma látható. Figyelmen kívül hagyhatjuk, vagy kinevethetjük, ami van, esetleg mondhatjuk azt is, hogy önmagától jött létre, de a gúnyolódásunk nem változtatja meg a helyzet valóságát. *Fred Hoyle 3, korunk vezető ateista tudósa írta, hogy noha nem nehéz megcáfolni a darwinizmust, amit Paley mondott, az minden valószínűség szerint megválaszolhatatlannak tűnik (*Fred Hoyle és *Chandra Wrickramasinghe, Evolution from Space, 1981, p. 96) 4. Figyelemreméltó tény, hogy az evolúciós elmélet alapját hét tudományos kísérleti eredmény döntötte meg még mielőtt *Charles Darwin először közölte volna elméletét. Karl Linné ( ) természettudós volt, aki mérhetetlen számú élőlényt osztályozott. Határozott kreacionista volt, világosan látta, hogy nincsenek átmeneti fajok. Minden növényés állatfaj határozott kategória, és különbözik a másiktól. Lehetségesek fajon belüli variációk, és létezik számos alfaj. De nincsenek átmenetek egyik faj és egy másik között (*R. Milner, Encyclopedia of Evolution, 1990, p 276). A termodinamika első főtétele (1847) Az energia megmaradás törvényét Heinrich von Helmholtz állította fel: valamennyi anyag végösszege mindig ugyannyi marad 5. E törvény az evolúciós elmélet számos aspektusát megcáfolja. *Isaac Asimov ezt az univerzumról 2 Kreacionista: Olyan személy, aki hisz a világ teremtett mivoltában. (a ford.) 3 A könyv csillaggal jelöli azokat a személyeket és szervezeteket, akik ismerten evolucionisták, vagy nem feltételezhető, hogy kreacionisták lennének. 4 Zárójelben, kurzívval szedve jelöljük a fejezet hivatkozásait, megtartva az eredeti szöveg formátumát, az érdeklődők számára a hivatkozott angol nyelvű szakirodalom kutatását megkönnyítendő. 5 A termodinamikai rendszer belső energiájának megváltozása egyenlő a rendszerrel közölt hő, és a rendszeren végzett munka összegével. Vagyis egy környezetétől elszigetelt rendszerben a rendszeren belül az energiák összege állandó, bármilyen folyamatok menjenek is végbe. (a ford.)

5 5 alkotott legalapvetőbb általánosításnak nevezi, amelyet a tudósok valaha is képesek voltak megfogalmazni (*Isaac Asimov, In the Game of Energy and Thermodynamics You Can t Even Break Even, Journal of Smithsonian Institute, June 1970, p. 6). A termodinamika második főtétele (1850). Az entrópia tételét Rudolf Julius Emanuel Clausius (Született: Rudolf Gottlieb) állította fel: Minden rendszer a matematikailag legvalószínűbb állapot elérésére törekszik, és végül teljesen véletlenszerűvé és rendezetlenné válik (*Harold Blum, Time s Arrow and Evolution, 1968, p. 201). Más szavakkal: minden lemerül, elhasználódik, szétesik (*R.R. Kindsay, Physics: To What Extent is it Deterministic, American Scientist 56, 1968, p. 100). E törvény teljesen kizárja azt az alapvető evolóciós elméletet, hogy az egyszerű összetetté fejlődik. *Einstein azt mondta, ez a két főtétel a legidőtállóbb törvény, amit ismer (*Jeremy Rifkin, Entropy: A New World View, 1980, p. 6). Guadeloupe i nő megtalálása (1812). Ez egy jól dokumentált felfedezés, amit több mint egy évszázada őriznek a British Múzeumban. A francia Karib térséghez tartozó Guadeloupe szigetén teljesen modern csontvázat találtak egy hatalmas mészkőtömbben, amelyet a modern geológusok 28 millió évesre datáltak. (Több más példát is idézhetnénk.) Emberi lények, amelyek épp olyanok, mint a maiak (csak valamivel nagyobbak) kerültek elő nagyon mély szinten lévő kőzetrétegekből. Gregor Mendel ( ) a Csehországi Brünn (ma Brno) mellett élő és dolgozó kreacionista volt. Természettudományt és matematikát oktatott 6. A teoristákkal ellentétben Mendel valódi tudós volt. Borsót tenyésztett, és a különböző változatok keresztezésének következményeit tanulmányozta. Munkáját 1856 ban kezdte, és nyolc év múlva fejezte be ben publikálta kutatását a Brünni Természettudományi Társaság újságjában. Az újságot Európa, Anglia és Amerika 120 könyvtárában terjesztették. A tudományos közvélemény mégis teljesen mellőzte kutatásait, míg 1900 ban újra fel nem fedezték (*R.A. Fisher, Has Mendel s Work Been Rediscovered? Annals of Science, Vol. 1, No. 2, 1936). Kísérletei világosan megmutatták, hogy egy faj nem tud egy másikká átalakulni. Létezik egy genetikai akadály, amit nem lehet áthidalni. Mendel munkája lefektette a modern genetika alapjait, és felfedezései hatékonyan megdöntötték a fajok evolúciójának alapját (*Michael Pitman, Adam and Evolution, 1984, pp ). Louis Pasteur ( ) egy másik zseniális tudós volt. A fermentáció folyamatát vizsgálva végezte el híres 1861 es kísérletét, amelyben megcáfolta az ősnemződés (generatio spontanea) elméletét. Kísérlete igen nagy jelentőséggel bírt, mivel egészen addig a tudósok többsége hitt az ősnemződésben. (Úgy gondolták, hogy ha egy halom ócska ruhát hagyunk a sarokban, egerek keletkeznek benne. Bizonyítékul az szolgált, hogy később visszatérve gyakorta találtak egereket a ruhák közt.) Pasteur arra következtetett kísérleteiből, hogy csak Isten képes élő teremtményeket alkotni. Azonban a modern evolúciós elmélet továbbra is az ősnemződés (élő keletkezése az élettelenből) idejétmúlt, Pasteur által megcáfolt elméletén alapul 7. Miért? Mert ez az egyetlen alap, amelyen az evolúció előfordulhat. Ahogy *Adams 6 Ágoston rendi szerzetes tanár volt. (a ford.) 7 Helyesen fogalmazva: bár a kísérletek és megfigyelések azt bizonyítják, hogy az élővilágban élő szervezet csak élő szervezetből képződhet, előd utód leszármazással, az evolucionisták azt hiszik, hogy a távoli múltban

6 6 megjegyezte: Az ősnemződés [Pasteur általi] hiteltelenítésével a biológusok az élet eredetét magyarázó elmélet nélkül maradtak (*J. E. Adams, Plants: An Introduction to Modern Biology, 1967, p. 585). August Friedrich Leopold Weismann ( ) német biológus volt, aki megcáfolta *Lamarck elképzelését a szerzett jellegek öröklődéséről. Elsősorban úgy emlékeznek rá, mint arra a tudósra, aki 901 újszülött egér farkát vágta le 19 egymást követő generációban, mégis minden új nemzedék teljes hosszúságú farokkal született. A legutolsó vizsgált nemzedék épp olyan hosszú farokkal jött a világra, mint a legelső. Weismann más, Lamarck elméletének cáfolatát alátámasztó kísérleteket is végzett. Felfedezései, azzal a ténnyel együtt, hogy a zsidó férfiak 4000 éve tartó körülmetélése nem befolyásolta az előbőrt, kudarcra ítélte az elméletet (*Jean Rostand, Orion Book of Evolution, 1960, p. 64). Mégis a lamarckizmus máig tovább él az evolucionista biológia rejtett alapjaként. Például az evolucionisták még mindig azt tanítják, hogy a zsiráfok nyaka hosszabbá vált, mivel állandóan nyújtogatták, hogy elérjék a magasabb ágakat. 8 Egy későbbi könyvében *Darwin letett a természetes szelekcióról, mint kivitelezhetetlenről, és visszatért a lamarckizmushoz, mint az egyik fajtól másikig tartó sosem észlelt változás okához (*Randall Hedtke, The Secret of the Sixth Edition, 1984). Íme, egy rövid, részleges áttekintés arról, amit az igazi tudósok végeztek a 18. és 19. században. Mindannyian kreacionisták voltak. Louis Agassiz ( ): jéggeológia, ichthyológia. Charles Babbage ( ): statisztikai táblák, számológép, számítástechnika megalapozása. Francis Bacon ( ): a tudományos kutatás módszere. Robert Boyle ( ): kémia, gáztörvény. Sir David Brewster ( ): optikai mineralogia, kaleidoszkóp. Georges Cuvier ( ): összehasonlító anatómia, gerincesek őslénytana. Sir Humphry Davy ( ): termokinetika. Jean Henri Fabre ( ): entomologia (rovartan). Michael Faraday ( ): elektromos generátor, elektromágnesesség, mezőelmélet. Sir John A. Fleming ( ): elektronika, hőszelep. Joseph Henry ( ): elektromos motor, galvanométer. Sir William Herschel ( ): galaktikus asztronómia, kettőscsillagok. James Joule ( ): reverzibilis termodinamika. Lord William Kelvin ( ): abszolút hőmérsékleti skála, energetika, termodinamika, transzatlanti kábel Johannes Kepler ( ): égi mechanika, csillagászati évkönyv, fizikai asztronómia. Carolus Linnaeus ( ): osztályozási rendszer, szisztematikus biológia. Joseph Lister ( ): antiszeptikus sebészet. Matthew Maury ( ): hydrográfia, oceanográfia. biológiai molekulák kölcsönhatásaik során primitív sejtekké fejlődtek, és ez bonyolódott tovább az élet megjelenéséig. (a ford.) 8 Gyerekkönyvekben talán még előfordulhat, tudományos szintű szövegekben azonban általánosan elismert a lamarckizmus hitelvesztése. Legfeljebb a kulturális evolúció esetében tarthatják elfogadottnak, illetve néhány speciális biológiai példában (pl. DNS metiláció) vélik felfedezhetőnek a lamarckizmus enyhe formáit. Azonban még ezek a kérdések is vitatottak. (a ford.)

7 James C. Maxwell ( ): elektrodinamika, statisztikus termodinamika. Gregor Mendel ( ): genetika. Samuel F.B. Morse ( ): telegráf. Isaac Newton ( ): kalkulus, dinamika, gravitációs törvény, tükrös távcső. Blaise Pascal ( ): hidrosztatika, barométer. Louise Pasteur ( ): bakteriológia, biogenezis törvénye, pasztörizálás, vakcináció, és immunizáció. Sir William Ramsey ( ): inert gázok, izotrópikus kémia John Ray ( ): természettörténet, állatok és növények osztályozása. John Rayleigh ( ): dimenzióanalízis, modellanalízis. Bernhard Riemann ( ): nem euklidészi geometria. Sir James Simpson ( ): kloroform anesztézia, gynecológia. Sir George Stokes ( ): folyadékmechanika. Rudolph Virchow ( ): pathológia. 7

8 és 19. századi evolucionisták És most látni fogjuk a karosszékben ülő filozófusokat. Alig valamelyikük merészkedett a kutatás területére, vagy tette be a lábát kutatólaboratóriumba, mégis, ők alapozták meg a modern evolúció elméletét. *Emmanule Swedenborg ( ) semmittevő szakértő volt es könyvében a Principia ban, feltételezte, hogy egy gyorsan forgó köd a napot és bolygókat tartalmazó naprendszerünkké formálta önmagát. Azt állította, hogy szellemektől kapta az ötletet egy szeánsz során. Figyelemreméltó, hogy a csillagköd elmélet ilyen forrásból eredeztethető. *Comte de Buffon ( ) léha filozófus volt, aki nem lévén képes továbbfejleszteni Linné munkáját, azzal töltötte az idejét, hogy kritizálta őt. Azt feltételezte, hogy a fajok egymásból eredeztethetők, és hogy a napból valaha kiszakadt egy darab, amely a bolygónk lett. Akárcsak a többi filozófus, ő sem szolgált semmilyen bizonyítékkal állításai alátámasztására. *Jean Baptist Lamarck ( ) elméletgyártással szerzett hírnevet. Alig vitt végbe bármi más jelentékeny dolgot. Megvetette a modern evolúciós elmélet alapjait a szerzett jellegek öröklődésének koncepciójával, amelyet később lamarckizmusnak neveztek ben adta ki Philosophie zoologique c. könyvét, amelyben kijelentette, hogy a zsiráfok hosszú nyakukat a magasabb ágak utáni nyújtogatásnak köszönhetik, és hogy a vízben élő madarak úszóhártyás lábat növesztettek. Ezek szerint, ha erősen nyújtod a lábaidat, lassanként megnövesztheted őket, és ha elhatározod magadban, hajat növeszthetsz a kopasz fejeden, ráadásul leszármazottaid sosem kopaszodnak meg. Ez tudomány? *Lamarck további téves hozzájárulása az evolúcióhoz az uniformitarianizmus elmélete volt 9. E szerint a feltevés szerint a föld minden korábbi korszaka olyan volt, mint a mostani, nyugodt és békés, világméretű özönvíz vagy más nagy katasztrófák nélkül. *Robert Chambers ( ) szellemekkel rendszeresen kommunikáló spiritiszta volt. Ezen találkozásai eredményeként ő írta Nagy Britannia első népszerű evolúciós könyvét. A teremtés természetrajzának nyomai (Vestiges of Creation, 1844) című könyve 15 évvel *Darwin munkája a Fajok Eredete előtt jelent meg. *Charles Lyell ( ) *Charles Darwinhoz hasonlóan nagy vagyont örökölt, amely lehetségessé tette, hogy elméletgyártással töltse az időt között publikálta a Geológia alapelvei (Principles of Geology) című munkáját, és ez lett az üledékes rétegek modern elméletének alapja, noha radio és radiokarbon kormeghatározás, a hiányzó és fölé tolt (idősebb réteg egy fiatalabb tetején) rétegek 20. századi felfedezése hiteltelenítették az elméletet. Elméletének bizonyítására Lyell meglehetősen hajlamos volt tévesen közölni a tényeket. Olvasta, hogy a Niagara vízesés 11 kilométer hosszú csatornát vájt ki Queenston tól, és ez az 9 Elfogadottabb, hogy az uniformizmus Charles Lyell (lsd. később) nevéhez fűződik. Olyannyira, hogy Lyellelvként is szokták emlegetni. (a ford.)

9 9 erodálódás évente körülbelül 1 méterenként történt. Szóval Lyell ezt kényelmesen 0,3 méterre változtatta, ami azt jelentené, hogy a vízesés éve folyik. Csakhogy Lyell nem állított igazat. 1 méternyi erózió évente a jelenlegi folyási sebességnél mindössze évvel vinne minket vissza. Ráadásul feltételezhető lenne, hogy pont az Özönvíz után a vízfolyás sebessége egy ideig jelentősen meg is növelte az erózió ütemét. Lyell Darwin közeli barátja volt, és sürgette, hogy írja meg könyvét, a Fajok Eredetét. *Alfred Russel Wallace ( ) úgy ismert, mint az ember, aki kidolgozta az elméletet, amelyet végül *Darwin publikált. Wallace komolyan gyakorolta a spiritizmust azokban az időkben, mikor megalkotta elméletét Ternate Paper c. újságjában, amelyet Darwin két barátjának (*Charles Lyell és *Joseph Hooker) segítségével megszerzett, és a saját neve alatt publikált. Ily módon a vagyonos Darwin megszerezte a jogdíjakat is, amelyek a szegény sorsú, elméletgyártó Wallace t illették volna ban *Arnold C. Brackman könyvében, a Kényes megállapodás ban (Delicate Arrangement) megállapította, hogy Darwin plagizálta Wallace anyagát. Elintézték, hogy Darwin közleményét elolvassák a londoni Royal Society ben, míg Wallace ét visszatartották egy ideig. Ily módon megszerezve az ötlet számára az elsőbbséget, Darwin nekilátott elkészíteni könyvét ben Wallace nyíltan síkra szállt a spiritizmusért, és a Darwinizmus egy másik mostohagyerekéért, a Marxizmusért. Wallace elmélete a következő volt: A fajok átalakultak a múltban, azáltal, hogy egyik faj, a másikból származott le, olyan módon, amit ma nem tudunk bizonyítani. Ez pontosan az, amit a modern evolúció tanít. Noha ma sincs több bizonyítékuk az elmélet igazolására, mint Wallace nek volt 1858 ban, mikor lázas betegként kieszelte teóriáját februárjában, a Maluku szigetekhez tartozó Ternakén, lázas delíriumban eszelte ki a legalkalmasabb túlélésének ötletét, mint a fajok megváltozásának módszerét. Azonban az elképzelés nem bizonyít semmit. Melyik is a legalkalmasabb? Amelyik a legtovább él túl. Melyik él túl legtovább? Amely a legalkalmasabb. Ez önmagára visszautaló érvelés. A kifejezés semmit nem árul el az evolúciós folyamatról, még kevésbé bizonyítja azt. Könyvének első kiadásában Darwin a természetes szelekciót és a legalkalmasabb túlélését különálló fogalmaknak tekintette. A Fajok Eredetének hatodik kiadásában már azt írta, hogy ezek ugyanazt a dolgot jelentik, de a legalkalmasabb túlélése sokkal pontosabb kifejezés. Egy még későbbi könyvben (Az ember származása, 1871) Darwin véglegesen letett a természetes szelekcióról, mint reménytelen mechanizmusról, és visszatért a lamarckizmushoz. Még Darwin is felismerte, hogy az elmélet darabokra hullik. Egyszerűen nem voltak megerősítő bizonyítékok. *Charles Darwin ( ) jómódúként látta meg a napvilágot, és könnyű életet élhetett. Két év orvosi fakultást végzett az Edinburg i Egyetemen, aztán kimaradt az iskolából. Ez volt az egyetlen tudományos képzés, amelyben valaha is részt vett. Mivel ideje jó részét kocsmákban töltötte a barátaival, tantárgyait alig alig végezte el. Darwinnak nem volt különösebb életcélja, és apja azt tervezte, hogy egy szépen fizetett anglikán lelkipásztori álláshoz jutatja. Darwin nem ellenkezett. Azonban egy befolyásos rokon fizetés nélküli naturalista állást szerzett neki a föld körbevitorlázására készülő Beagle nevű hajon. Az utazás 1831 decemberétől 1836 októberéig tartott. Figyelemreméltó, hogy spiritiszta tevékenységet folytatva egyes emberek a történelem során mély gyűlöletre indulnak Isten iránt, és arra éreznek késztetést, hogy gonosz tanításokat

10 10 agyaljanak ki, amelyek számos embert pusztítottak el, míg mások háborúzni kezdenek, ami milliókat ölt meg. Ezzel kapcsolatban olyan ismert spiritisztákra gondolunk, mint *Sigmund Freud és *Adolf Hitler. Általában nem köztudott, hogy Charles Darwint, a Beagle fedélzetén szolgáló naturalistaként, a Dél Afrikai törzsek megismertették a boszorkánysággal. A belső területekre tett lovas túrái alatt részt vett a rítusaikban, és valami történt vele. Angliába való visszatérte után, noha egészsége különösen megromlott, hátralévő életét azzal töltötte, hogy elméleteken dolgozott, hogy lerombolja a Teremtőbe vetett hitet. Dél Amerika elhagyása után Darwin néhány napot a Galapagos Szigeteken töltött. Ottléte alatt látott néhány Dél Amerikából odavetődött pintyet, amelyek alkalmazkodva környezetükhöz számos alfajt hoztak létre. Meg volt róla győződve, hogy ez a fajok közötti evolúciót (az új fajjá való válást) mutatja. Azonban valamennyi madár pinty volt. A pintyekről alkotott elmélete volt az evolúció elsődleges bizonyítéka, amellyel visszatért Angliába. Darwin, aki sosem volt tudós, és semmit nem tudott a genetika gyakorlati vonatkozásairól, ezután feleségül vette az első unokahúgát, amely házasságból született mind a hét gyermeke testi és szellemi fogyatékosságban szenvedett. (Az egyik kislány a születése után halt meg, egy másik 10 évesen. A legidősebb lánya hosszú leépülés után, 15 éves korában. Három gyermeke volt félig invalidus, és legutolsó fia szellemi fogyatékosként született és 19 hónapos korában halt meg.) 10 Könyve, A Fajok Eredete 1859 novemberében jelent meg először. A teljes címe: A fajok eredete a természetes kiválasztódás útján, avagy a létért folyó küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása, megmutatja a hangsúlyozott elképzelés gonoszságát. Ez az elképzelés vezetett közvetlenül az emberiség történetének két legszörnyűbb háborújához. Ebben a könyvben Darwin az elméletből következtet a tényekre, és kevés bizonyítékkal szolgál arra, amit állít. A modern evolucionisták szégyellik a könyvet nevetséges érvelései miatt. Darwin könyvében megvolt az, amit néhányan akartak: egy egyértelmű, nyílt, modern kiállás a fajok változása mellett. Egyszóval nevetséges hiányosságai ellenére tőkét kovácsolt belőle. Íme, ezt találhatod a könyvben: Darwin forrásokat idéz, amelyeket nem nevez meg. Gyakran emlegeti, hogy a könyv csak egy kivonat, amit később egy teljesebb kiadás követ. Azonban, noha más könyveket is írt, sosem találta meg elméletei bizonyítékát. Ahogyan azóta senki más sem. Mikor megnevezte a forrásait, ezek rendszerint levelekből idézett vélemények voltak. Gyakran szerepelnek gondolatainak hipotetikus természetére utaló kifejezések, mint: úgy történhetett, talán, valószínűleg, elképzelhető, hogy. Kedvence a következő volt: Vegyünk egy képzeletbeli példát. Darwin lehetőségeket vetett fel, és később úgy utalt vissza rájuk, mint tényekre: Ahogy azt korábban már megmutattuk. Másutt felveti események lehetséges sorozatát, majd ezeket bizonyítottnak véve következtet. Gyakran támaszkodik történetekre tények helyett. Zavaros példákat hoz. Megtévesztő és körmönfont érvelést alkalmaz, és sok időt tölt a lehetséges magyarázatok előterjesztésével arra vonatkozólag, hogy a szükséges tényanyag miért nem hozzáférhető. 10 Más források szerint Darwin annak ellenére vette feleségül az unokatestvérét, hogy félt a rokonházasság következményeitől. Egy Darwin családját vizsgáló genetikai kutatás szerint (Bioscience, 60 (5) , 2010) tíz gyermekéből három halt meg fiatalon, másik három pedig meddő volt. A tuberkulózisban meghalt lánya (Anne Elizabeth) korai fotográfiáin jól látszanak a fejlődési rendellenesség jelei. Három fia (George Howard, Francis és Horace) azonban a Royal Society tagja lett, és Viktória királynő lovaggá is ütötte őket. (a ford.)

11 11 Íme, egy példa az okfejtéseire: Hogy magyarázatot adjon a fajok közti átmenet fosszilis bizonyítékának hiányára, Darwin azt feltételezi, hogy a fajok biztosan gyorsan változtak meg a világ egy olyan pontján, ahol még nem tárták fel a rétegeket. Később ezek az átalakult fajok átvándoroltak a nyugati világba, és ott, mint új fajok találhatóak meg az ottani rétegekben. Vagyis a fajok a világ másik felén alakultak át, ezért nem lehet a mi oldalunkon köztes fajokat találni. Ilyen fajta gondolkodás mellett mi értelme a tudománynak? Emlékezzünk vissza, hogy Charles Darwin soha egyetlen nap tudományos oktatásban nem részesült. Darwin magyarázata a fajok egymásba alakulására vonatkozólag nem más, mint Lamarck szerzett jellegek öröklődésére vonatkozó elméletének egy változata. (*Nicholas Hutton III, Evidence of Evolution, 1962, p. 138). Darwin pangenezisnek nevezi az elméletet, amely szerint a környezeti hatásoktól befolyásolt szervek gemmuláknak nevezett részecskék kibocsátásával válaszolnak. Feltehetően a részecskék segítenek meghatározni az öröklődő jellegzetességeket. Tehát a környezet hatást fejt ki egy szervre, az gemmulákat bocsát ki, a gemmulák pedig a reproduktív szervekbe vándorolnak, hogy változást idézzenek elő azok sejtjein 11 (*W. Stansfield, Science of Evolution, 1977, p. 38.). Ahogy korábban említettük, a tudósok ma szégyellik Darwin ötleteit. Könyvében Darwin azt tanítja, hogy az ember a majomtól származik, és hogy az erősebb rasszok egy vagy két évszázad alatt elpusztíthatják a gyengébbeket. (A modern evolucionisták szerint a majom és az ember közös őstől származik.) A törzsi boszorkányrítusokon való részvételét követően nem csak az elméje, hanem a testi egészsége is megváltozott. Krónikus, cselekvésképtelenné tévő betegség fejlődött ki nála, és haláláig nem tudott megszabadulni depressziójától (Random House Encyclopedia, 1977, p. 768). Gyakran emlegette magánlevelezéseiben, hogy felismerte, hogy nincsenek bizonyítékai elméletéhez, és hogy az lerombolhatja az emberi faj erkölcseit. Jóval előbb, mint hogy az olvasó munkám ezen részéhez érne, egy nagy halom nehézség fog feltűnni neki. Vannak köztük olyan súlyosak, melyekre mai napig alig tudok habozás nélkül reflektálni (Charles Darwin: A Fajok Eredete, 1860, p. 178; quoted from Harvard Classics, 1909 ed. Vol. 11.). Gyakran hideg borzongás fut végig rajtam, és azt kérdezem magamtól, vajon nem egy fantáziának szenteltem e magam (Charles Darwin, Life and Letters, 1887, vol. 2, p.229). *Thomas Huxley ( ) volt az az ember, akit Darwin bulldog jának nevezett. *Darwin egészsége annyira gyenge volt, hogy nem nagyon jelent meg nyilvánosan, inkább öröklött kúriájába visszavonultan élt. Miután egy nála tett látogatása során Darwin személyesen győzte meg, Huxley minden erejével síkra szállt az evolúciós ügy mellett. A 19. század hátralévő részében, míg *Haeckel az európai kontinensen munkálkodott komolyan, Huxley Angliában volt Darwin legfőbb szószólója. Az *X Club egy titkos londoni társaság volt, amely a további evolúciós gondolatok érdekében és a velük szembeni tudományos szembehelyezkedés elnyomásáért fejtette ki a tevékenységét. Hatalmukat fémjelzi, hogy minden a Royal Society elé kerülő tudományos cikket először ennek a kis kilencfős csoportnak kellett jóváhagynia. Huxley elnökletével a csoport tagjai kapcsolatokat építettek ki, és hathatósan befolyásolták a brit tudományos társulatokat (*Michael Pitman, Adam and Evolution, 1984, p. 64).»De ők mivel 11 Ezt az elméletet 1868 ban megjelent The Variation of Animals and Plants under Domestication c. könyvében publikálta. (a ford.)

12 12 foglalkoznak?«kérdezte egy kíváncsi újságíró.»ők működtetik a brit tudományt,«válaszolt egy professzor»és összességében nem csinálják rosszul«(*r. Milner, Encyclopedia of Evolution, 1990, p. 467). A 20. század során az amerikai kormányügynökségek a *National Science Federation nel (Nemzeti Tudományos Szövetség) és hasonló szervezetekkel szoros együttműködésben forrásokat biztosítanak olyan egyetemeknek, amelyek hajlandóak megpróbálni bizonyítékokat találni az evolúcióra. A teoristák egészen a mai napig igyekszenek ellenőrzésük alatt tartani a tudósokat. Az Oxfordi vitát 1860 júniusában, Oxfordban rendezték, mindössze hét hónappal Darwin A fajok eredete című könyvének kiadása után. A British Association for the Advancement of Science (Brit Egyesület a Tudomány Fejlődésért) e különleges ülése jelentős fordulópontot jelölt Angliában mint ahogy az 1925 ös Scopes per fordulópont volt Észak Amerikában. A tudomány tényeinek egyik eseményen sem volt nagy szerepük, mindkét esetben személyiségek csatároztak egymással. Mindkét alkalommal az evolúcionisták nyertek gúnyolódással. Ügyük alátámasztására nem mertek tudományos tényekre támaszkodni, mivel nem bírtak ilyenekkel. Samuel Wilberforce, az Oxfordi Egyetem anglikán püspöke volt hivatva, hogy ezen az estén a kreacionizmus védelmében beszéljen. Huxley korábban számos előadást tartott az evolúció nevében angol városokban, és nem tervezte, hogy részt vesz az eseményen. Azonban Chambers, Huxley egy spiritualista tanácsadója késztetést érzett rá, hogy felkeresse, és rábeszélje, hogy jelenjen meg. Wilberforce félórás, erélyes támadást intézett az evolúció ellen a mintegy 700 fős, teltházas közönség előtt. Előadása kiválóra sikerült, és nyilvánvalóan megnyerte magának a közönséget is. Ám ezután Wilberforce Huxley hoz fordult, és humorosan megkérdezte, vajon a nagyapja, vagy nagyanyja ágán állíthatja Huxley, hogy majomtól származik. Huxley, aki nagyon éles eszű ember volt, a püspök kérdésénél megérintette a mellette ülő ember térdét, és azt mondta: A kezeimben van! Huxley felemelkedett, és megvárta, amíg a közönség várakozása a tetőpontra hág, majd kijelentette, hogy nem szégyellené, ha egy majom lenne az őse, ám szégyenkezne, ha egy briliáns ember olyan tudományos kérdésekbe ártaná bele magát, amiről semmit sem tud (John W. Klotz, Science and Religion in Studies in Creation, 1985, pp ). 12 Ekkor az egész terem megvadult, egyesek ezt, mások amazt kiabáltak. Egy ilyen gyenge érvvel váltak az evolucionisták olyan hatalommá Angliában, amellyel szemben a tudósok féltek fellépni. Látni fogjuk, hogy a gúnyolódásra halmozott gúnyolódás a sajtó révén ugyanezt az eredményt hozta az amerikai evolúcionistáknak a Tenesse állambeli Daytonban, 1925 ben. Az Orgueil Meteorit (1861) volt az egyik olyan csalás, amelyet az evolúció ügyének előmozdítása érdekében követtek el. Valakik különféle elpusztult mikroorganizmusokat borítottak be olyan anyaggal, amely meteorszerű megjelenést kölcsönzött neki. A cél az volt, hogy megmutassák, hogy az élet az űrből jött. A csalás azonban később lelepleződött (*Scientific American, 1965 január, p. 52). Azóta is nagyszámú csalás történt. Kétségbeesetten munkálkodó emberek próbáltak tudományos bizonyítékot szolgáltatni, ami nem létezik. Az 1990 es évek közepén egy Marsról érkező meteoritot, felszínen halott 12 A híres vitáról sajnos nem maradt fenn jegyzőkönyv. A vitán elhangzottakat később a résztvevők egymásnak ellentmondó visszaemlékezései alapján rekonstruálták. (a ford.)

13 13 szervezetekkel kürtölt világgá a sajtó. Tette mindezt kompetens tudósok véleményét elhallgatva, akik szerint a felfedezés meglehetősen spekulatív. *Sir Francis Galton ( ) Charles Darwin unokatestvére volt, aki az elmélet egyik logikus következményét erősítgette. Kijelentette, hogy az eugenetika 13 tudománya a megoldás az emberiség problémáira: A gyengéket, betegeseket és időseket el kell altatni. *Adolf Hitler, egy lelkes evolucionista sikeresen alkalmazta ezt a II. Világháborúban (*Otto Scott, Playing God, in Chalcedon Report, No. 247, 1986, február, 1986, p. 1). *Wallace szakítása Darwinnal. Darwin közeli barátja, Russel Wallace végülis elhatárolódott Darwin álláspontjától az állásponttól, amelyet ő szolgáltatott Darwinnak mikor felismerte, hogy az emberi agy jóval fejlettebb, mint hogy evolúciós folyamatok létrehozhassák (Loren C. Eisley, Was Darwin Wrong about the Human Brain? Harpers Magazine, 211:66 70, 1955). *Herbert Spencer ( ) bizonyos más emberekkel (*Friedrich Nietzche, *Karl Marx, *Sigmund Freud, *John Dewey, stb.) együtt bevezette az evolúció módszereit és erkölcsiségét a szociális területekre (szociológia, pszichológia, oktatás, hadviselés, közgazdaság, stb.) pusztító hatást fejtve ki a 20. századra. Spencer, aki egyben spiritiszta is volt, találta ki eredetileg az evolúció kifejezést is (*R. Milner, Encyclopedia of Evolution, 1990, p. 159; cf. 424). Spencer egy evolucionista szakkifejezésekbe öltöztetett szociológiát vezetett be Európában, ami átterjedt Amerikába is. Ösztönözte, hogy eliminálják az alkalmatlanokat a társadalom megfelelő fejlődése érdekében (*Harry E. Barnes, Historical Sociology, 1948, p. 13). A későbbi években még a kor vezető evolucionistái, olyanok, mint *Huxley és Darwin is belefáradt a ténybe, hogy Spencer képtelen a teoretizáláson kívül bármit is tenni, és oly keveset tud a való élet tényeiről. Archaeopterix (1861, 1877). Több fosszília, melyeket egyetlen német mészkőbányában leltek, és amiket a bányatulajdonos egyenként, igen magas áron adott el. Egy közülük kicsiny dinoszaurusz csontváznak tűnt, szárnyakkal és tollazattal. Az európai múzeumok jó pénzt fizettek értük. (Ahogy később látni fogjuk 1985 ben kimutatták, hogy az Archeopterix hamisítvány.) *Ernst Haeckel, ( ) a Jénai Egyetem tanára volt a Darwinizmus legfanatikusabb védelmezője a kontinensen a 19. században. Számos hamisított ábrát készített (melyeket először 1868 ban publikált) azzal a céllal, hogy bemutassa, az emberi embriók csaknem teljesen azonosak más állatokéival 14. A jó hírű tudósok néhány éven belül elutasították őket, mivel az embriológusok felfedezték a csalást (Lsd. a 16. fejezetet az ábrákkal). Darwin és 13 Az eugenetika vagy eugenika az emberi faj genetikai állományának javítására irányuló társadalomfilozófiai irányzat. Pozitív eszközként a legkiválóbb egyedek házasítása, míg negatív eszközként a geneteikai ártalmakban szenvedők születésszabályozása, illetve eltávolítása kínálkozott. Az eugenika eszköze a 20. század első felének számos társadalmában elterjedt. Világszerte (így az Amerikai Egyesült Államok 26 államában, Európa több országában, Szovjetunióban) sterilizációs törvényeket fogadtak el, eugenikai szaklapokat jelentettek meg, és kiterjedt tudományos propagandatevékenységet folytattak evolucionista tudósok. (a ford.) 14 Ún. biogenetikai alaptörvénye (vagy rekapitulációs elmélet) szerint az egyed embrionális szervfejlődése során röviden megismétli ősei és rokonformái törzsfejlődését. Később ezt a gondolatot a pszichológiai fejlődésre is kivetítette. (a ford.)

14 14 Haeckel jelentős hatást tett a világkommunizmus kifejlődésére (*Daniel Gasman, Scientific Origins of National Socialism: Social Darwinism in Ernst Haeckel and the German Monist League, 1971, p. xvi.). Marsh lósorozata (1870). *Othniel C. Marsh azt állította, hogy 30 különféle lófosszíliát talált Wyomingban és Nebraskában. Rekonstruálta és a kisebbektől a nagyobb méretűekig növekvő evolúciós sorba rendezte azokat, amely azonban nem felelt meg a valóságnak (*Encyclopedia Britannica, 1976 ed., Vol. 7, p. 13). Noha egy ideig múzeumokban mutogatták őket, a tudósok túlnyomó többsége később elutasította a lósorozatot (*Charles Deperet, Transformations of the Aanimal World, p. 105; *G.A. Kerkut, Implications of Evolution, 1960, p. 149). *Friedrich Nietzsche ( ) a darwinista alapelveket teljesen magáévá tévő ember mintapéldánya volt. Könyveiben azt állította, hogy a fejlődés útja a háborúzáson és a gyengébb rasszok elpusztításán keresztül vezet, egy felsőbb rassz létrehozása érdekében (*T. Walter Wallbank and *Alastair M. Taylor, Civilization Past and Present, Vol. 2, 1949 ed., p. 274). Darwin A fajok eredetében ugyancsak szükségesnek nevezi ezek megtörténtét. A német militaristák mindkettőjük írásait olvasták, ezek vezettek az I. Világháborúhoz. *Hitler mind Darwin, mind Nietzsche könyvét nagyra értékelte. Mikor Hitler hatmillió zsidóval végzett, csak azt tette, amit Darwin tanított. Figyelemreméltó, hogy egy évvel azelőtt, hogy a Dayton i Majom perben *John Scope azon jogát védelmezte, hogy darwinizmust taníthasson, *Clarence Darrow azt állította a bíróságon, hogy két fiatalember gyilkos gondolatait az okozta, hogy Nietzsche veszedelmes darwinizmusáról tanultak az általános iskolában (*W. Bigan, ed., Classified Speeches). *Asa Gray volt az evolucionarizmus első vezető, teista szószólója Amerikában, abban az időben, mikor Darwin a könyveit írta. A presbiteriánus Gray, *Charles W. Eliot tal, a Harvard elnökével szorosan együttműködve hirdette az evolúciót, mint keresztény tanítást, hosszú korszakokról és a Teremtés könyvéről (Mózes I. könyve), mint mítoszról tanítva. A Challenger nevű brit hajó küldetése az evolúciós változások tengerfenéki nyomainak felkutatása volt. Az ig tartó utazás során folyamatosan kotorta a tengerfeneket, de semmilyen fosszíliát sem talált. Ekkorra nyilvánvaló volt az evolucionisták számára, hogy sem a szárazföldön, sem a tengerfenéken nincsenek fosszíliák kialakulóban, ezért hallgattak a dologról. Az évek során elméletek, csalások, téves állítások és az evolúciónak kedvező gúnyolódások terjedtek el, ám ha ezeket megcáfoló tényekre bukkantak, azokat elhallgatták. *Karl Marx ( ) szorosan kapcsolódik a darwinizmushoz. Amit Darwin tett a biológiával, azt tette Marx, mások segítségével, a társadalommal. A 20. század minden rosszabb politikai filozófiája a darwinizmus sötét barlangjából mászott elő. Marx teljesen felvillanyozódott, mikor olvasta A fajok eredetét, és rögtön írt is Darwinnak, kérve őt, hogy saját főművét, A Tőkét, neki dedikálhassa. Darwin válaszában megköszönte a gesztust, de azt írta, jobb volna, ha nem tenné ban Marx azt írta *Friedrich Engelsnek, hogy A Fajok eredete tartalmazza a természettudományi alapokat az ő politikai és gazdasági rendszerüknek egy ateista világ számára. Engels, aki Marx szal és *Leninnel együtt a kommunizmus megalapítója volt, azt írta 1859 ben Marx nak: Darwin, akit épp most olvasok, csodálatos (*C. Zirkle, Evolution,

15 15 Marxian Biology, and the Social Scene, 1959, p. 85). Marx 1861 ben azt írta Engelsnek: Darwin könyve nagyon fontos, és a természetes szelekció a történelmi osztályharc alapjául szolgált számomra (op. cit., p. 86). Marx temetésén Engels azt mondta, hogy ahogy Darwin felfedezte a szerves evolúció törvényét a természettudományban, úgy Marx pedig felfedezte az evolúció törvényét az emberi történelemben (*Otto Ruhle, Karl Marx, 1948, p. 366). Ahogy Darwin a túlélésért való versenyt hangsúlyozta ki, mint a fejlődés kulcsát, úgy a kommunizmus is inkább a munka értékére fókuszált, mint magára a munkásra. Darwinhoz hasonlóan Marx is azt gondolta, hogy felfedezte a fejlődés törvényét. Fejlődési fokokban látta a történelmet, épp ahogy a darwinisták látták a geológiai rétegeket és az élet egymást követő formáit. *William Grant Sumner ( ) az evolúciós elveket alkalmazta a politikai közgazdaságtanban a Yale Egyetemen. Azt tanította Amerika számos jövendő üzleti és ipari vezetőjének, hogy az erős üzleteknek győzedelmeskedniük kell, a gyengéknek pedig elbukniuk, és hogy az alkalmatlant segítve az alkalmast bántalmazzuk, és semmit nem teszünk a társadalomért (*R. Milner, Encyclopedia of Evolution, 1990, pp. 59, 446, 72). Gondolkodása szerint a milliomosok a legalkalmasabbak. Az eredmény a modern, laissezfaire kapitalizmus volt (*Gilman M. Ostrander, The Evolutionary Outlook: , 1971, p. 5). *William James ( ) egy másik, az amerikai gondolkodást befolyásoló, evolucionista. Pszichológiai nézőpontja az állati evolúció alapjaira helyezte az emberi viselkedés tanulmányozását. A Dagály Hipotézis (1890). *George Darwin, Charles Darwin fia, valami eredetivel akart előállni, ezért kitalált egy elméletet, miszerint a Hold négy millió évvel ezelőtt csaknem nekitámaszkodott a Földnek, amely minden öt órában megfordult a tengelye körül. Azután egy nap hatalmas dagály támadt az óceánokon, amely a Holdat a jelenlegi pozíciójába emelte! George elméletének későbbi támogatói azt állították, hogy a Csendes Óceáni Medence az a lyuk, amit a Hold maga után hagyott, mikor a hatalmas óceánhullám az űrbe taszította.

16 tól 1949 ig Bumpus verebei (1898). Herman Bumpus a Brown Egyetem zoológusa volt telén véletlenségből végrehajtotta a természetes szelekció egyik egyetlen terepi kísérletét. Egy fagyos reggelen 136 kábult házi verébre lelt a mezőn, és megpróbálta ápolni őket. 72 maradt közülük életben, a többi 64 elpusztult. Gondosan megmérte a súlyukat, és úgy találta, hogy az átlaghoz legközelebbiek éltek túl a leginkább. Ez a gyakran idézett kutatási eredmény is annak bizonyítéka, hogy az eredeti fajhoz legközelebb álló állat vagy növény a legellenállóbb. Az alfaji változatok kevésbé ellenállók, és a fajok közötti teljes evolúció (ha a DNS kód megengedné is) túl gyengévé tenné őket, hogy túléljenek (*R. Milner, Encyclopedia of Evolution, 1990, pp. 61). *Hugo de Vries ( ) holland botanikus azon három ember egyike volt, aki 1900 ban újra felfedezte Mendel az öröklődés törvényszerűségeiről írt közleményét 15. Egy nap, miközben kankalinokkal foglalatoskodott, azt hitte, új fajt fedezett fel. Ezzel címoldalra került. Valójában a kankalinok egy új változatát (alfaját) fedezte fel, azonban de Vries azt feltételezte, hogy az ő új faja hirtelen, mutációként keletkezett. Elmélete szerint az új fajok szaltálnak, vagyis ugrásszerűen keletkeznek. Ezt az elméletet szaltációs teóriának nevezik. Az ötlet újszerű volt, és a 20. század első felében számos evolúciós biológus fordult a (darwinista) természetes szelekciótól, amelyre egyáltalán nem sikerült megerősítő bizonyítékot találniuk, a mutációk, mint a fajok közti változást lehetővé tévő mechanizmus felé (neo darwinizmus). Később e könyvben látni fogjuk, hogy a mutációk sem képesek evolúciót létrehozni, mivel minden esetben károsak. Ráadásul a több évtizedes kísérletezés feltárta, hogy a mutációk sosem hoznak létre új fajt. A mutációs elmélet bizonyítása érdekében de Vries és más kutatók azonnal muslicákkal kezdtek kísérletezni, ami a mai napig is tart, azonban egy új faj létrehozására nézve totálisan sikertelenül. 15 Más források szerint de Vries úgy fedezte fel újra az öröklődési törvényszerűségeket, hogy nem ismerte Mendel munkásságát. Több zseniális meglátása is volt. Az ő nevéhez fűződik azonban annak feltételezése, hogy a különféle jellegzetességnek különböző örökítő hordozóik vannak, ezeket az általa kis részecskéknek képzelt anyagokat pangén eknek nevezte el. 20 évvel később ebből alakult ki a gén fogalma (lsd. Morgan). de Vries később helyesen feltételezte, hogy a homológ kromoszómák képesek rekombinálódni. Sok evolucionista tudós hasonlóan, ha téves elméleteket követtek is, vagy helytelen következtetéseket is vontak le megfigyeléseikből, munkásságuk, vagy annak későbbi újraértelmezése révén olykor jelentősen hozzájárult a tudomány fejlődéséhez. De Vries, tévedései ellenére, kiemelkedő biológus volt. Mindez rávilágít a tudományos kutatás jellemzőire és buktatóira is. A kutató általában egy általa, vagy a tudományos közvélemény (egy része) által elfogadott elmélet, az aktuálisan érvényes világkép, avagy a tudomány aktuális állása alapján tervezi és kivitelezi kísérleteit. Nem is tehet mást, hacsak nincs transzcendens kijelentése, vagy elrugaszkodott, váteszi megsejtése. A kísérletek eredményét azonban nem szabad egyedül az aktuális tudományos nézetek keretei között értelmezni, azokba beleerőszakolni, vagy ennek sikertelensége esetén elhallgatni, különösen, ha azok váratlanok, vagy az elfogadott világképbe nem illő eredményeket hoznak. A tudomány kénytelen újra és újra átértelmezni saját kereteit, ha nem akar dogmatikussá válni. Az evolúció elmélete éppen az egyik ilyen problémás terület, ahol a dogmává merevedés, és a megkérdőjelezhetetlenség státusza irracionális módon a legnagyobb tudósok gondolkodását is keretek közé szorítja manapság. (a ford.)

17 17 Furcsa mód de Vries szaltációs elmélete ráadásul egy megfigyelési hibán alapult ben *Edward Jeffries felfedezte, hogy de Vries kankalinja csupán egy új alfaji változat, nem pedig egy új faj. Évtizedekkel később felfedezték, hogy a legtöbb növényfaj változatokat hoz létre a gének variációja, és nagyon ritkán mutációk révén 16. Azok, amelyeket génvariációk okoznak ellenállóak lehetnek (még ha nem is annyira, mint az átlagos eredeti), ám azok, amelyeket mutációk okoznak mindig gyengék, és alacsony túlélési rátával bírnak. A Mutációk c. 10. fejezetben sokkal több mutációs problémával találkozhatunk. *Walter S. Sutton és T. Boveri 1902 ben egymástól függetlenül felfedezték a kromoszómákat, és a genetikai jellegek hozzájuk kötöttségét. Ez mindössze két évvel Mendel kutatásainak újrafelfedezése után történt. A tudósok folyamatosan új tényeket tanultak a fajok változatlanságából. *Thomas Hunt Morgan ( ) a génelméletet megalkotó amerikai biológus volt. Rájött, hogy a genetikai meghatározók a kromoszómákon sorrendben, egymás után helyezkednek el, és valamiféleképpen feltérképezhetők. Ő volt az első, aki intenzíven dolgozott Drosophyla muslicákkal (*Michael Pitman, Adam and Evolution, 1984, p. 70). Azonban a muslicákon és más fajokon végzett kísérletek teljes kudarcot vallottak abból a szempontból, hogy a mutációt a fajok közti változás mechanizmusaként mutassák be (*Richard B. Goldschmidt, Evolution, as Viewed by One Geneticist, American Scientist, 1952, január, p. 94). *H. J. Muller ( ) miután halott az 1927 es felfedezésről, miszerint a röntgen és gamma sugarak, valamint több vegyszer a kísérleti állatok és növények kromoszómáinak kiemelkedően gyors mutációit okozza, elsőként alkalmazta a röntgensugarakat, hogy nagyban növelje a muslicák mutációs rátáját. Azonban ő, és más kutatók is azt találták, hogy a mutációk mindig károsak (*H. J. Muller, Time, 1946 november 11, p. 38; *E. J. Gardner, Principles of Genetics, 1964, p. 192; *Theodosius Dobzhansky, Genetics and the Origin of Species, 1951, p. 73). *Sigmund Freud ( ) őszintén hálás volt az evolucionista oktatásért, amelyben fiatalemberként Németországban részesült. Teljesen elfogadta azt, akárcsak *Haeckel rekapitulációs elméletét. Freud Bevezetés a pszichoanalízisbe című könyvét (1916) Haeckel premisszájával indította: Minden egyén megismétli valamiképpen az emberi faj fejlődését rövidebb formában (R. Milner, Encyclopedia of Evolution, 1990, p. 177). Freud Oedipusz komplexusa az őshorda elméletén alapult, amelyet arról a mentális komplexusról dolgozott ki, amelyben a barlanglakó családok szenvedtek valaha. A nyugtalansági komplexusokról, és orális és anális stádiumokról, valamint egyebekről alkotott elméletei azon a meggyőződésén alapultak, hogy az őseink vademberek voltak. 16 de Vries eredeti értelmezése szerint a mutáció a darwinitól eltérő, nem graduális, ugrásszerű változást jelent, ez nem azonos a szó mai jelentésével. Genetikai értelemben a mutáció a DNS bázispár kódjának diszkrét megváltozását jelenti. A kankalin általa megfigyelt alfajának létrejöttét valóban nem mutáció, hanem kromoszómakettőződés (polyploiditás) okozta. (a ford.)

18 18 *Herbert George Wells ( ) a science fiction 17 úttörője evolúciós tanításokra alapozta képzeletszőtte írásait. Wells t *Thomas H. Huxley professzor, *Darwin fő védelmezője részesítette tudományos képzésben. *Sir Arthur Connan Doyle ( ), ahogy korábban és később más, legkülönfélébb evolucionista vezetők is, elszánt spiritiszta volt. Számos rejtélyes története evolúciós témán alapul. *George Bernard Shaw ( ) annyira belebonyolódott az evolúciós elméletbe, hogy nyíltan kijelentette, színdarabjait az elmélet különféle aspektusainak tanítására írta (R. Milner, Encyclopedia of Evolution, 1990, p. 177). A Piltdown i Ember ben egy állkapcsot és egy koponyadarabot találtak Angliában, amelyet Piltdown i Ember néven kürtöltek világgá. A felfedezés híre hatalmas szenzáció lett. Egy fogorvos jelentését (1916), amely szerint a fogsort valaki lecsiszolta, egyszerűen figyelmen kívül hagyták. Ahogy később látni fogjuk, 1953 ban kiderült, hogy a lelet teljes egészében hamisítvány 18. Ezt, ahogyan az összes későbbi bizonyítékot, arra nézve, hogy őseink részben majmok voltak jó hírű tudósok cáfolták vagy kérdőjelezték meg (lsd. a 13. Ősember c. fejezetet). Az I. Világháború ( ). A Darwinizmus alapvetően azt tanította, hogy nem létezik morális törvény, őseink vademberek voltak, és a civilizáció csak a másokkal szembeni erőszak útján fejlődik. Ez aztán a nácizmuson és fasizmuson keresztül extrém nacionalizmushoz, rasszizmushoz és háborúskodáshoz vezetett. Az evolúcióba deklaráltan beletartozott a természetes kiválasztódás ; és a túlélésért vívott küzdelemben a rátermettebb a riválisai kárára győzedelmeskedik. *Frederick von Bernhard, egy német katonatiszt 1909 ben írt egy evolúciót dicsőítő könyvet arra sürgetve Németországot, hogy kezdjen újabb háborúba. *Heinrich von Treitsche, egy porosz militarista hangosan követelte, hogy Németország indítson háborút, hogy betöltse evolúciós sorsát (*Heinrich von Treitsche, Politics, Vol. 1, pp ). A német kormányzat teljesen azonosult tanításaikkal és csak egy ürügyre várt, hogy megkezdhesse a háborút (R. Milner, Encyclopedia of Evolution, 1990, p. 59). Kommunista Darwinizmus. Az, hogy *Marx és *Engels elfogadta az evolúciós elméletet, *Darwin teóriáját tette a későbbi kommunista ideológiák tudományos alapjává (*Robert M. Young, The Darwin Debate, in Marxism Today, Vol. 26, April 1982, p. 21). Az osztályharcot hirdető kommunista tanítások kijelentették, hogy az evolúciós változás forradalomból és erőszakos felkelésekből származik. Kommunista dogma deklarálta, hogy mindez a lamarckizmus (a szerzett jellegek öröklődése) mechanizmusán alapul. A mendeli genetikát 1948 ban hivatalosan törvényen kívül helyezték Oroszországban, mivel felismerték, hogy cáfolja az evolúciót. A kommunista teoristák a természetes szelekció vagy mutációk helyett a szintetikus speciáció 19 elméletéhez cövekeltek le, mint a fajok 17 Science fiction: sci fi, avagy tudomyányos fantasztikus irodalom. 18 A hamisítvány bemutatása Charles Dawson brit, amatőr őslénykutató nevéhez fűződik, aki elsősorban erről a felfedezéséről lett híres. A lelet egy mai ember koponyája és egy orángután alsó álkapocs összeillesztéséből származik. A fogakat az illeszkedés érdekében egymáshoz csiszolták, és kémiailag kezelték. A hamisítvány olyan jól sikerült, legalábbis olyan kedvező tudományos fogadtatásban részesült, hogy csak mintegy 40 év múlva, jóval Dawson halála után leplezték le. (a ford.) 19 speciáció: fajkialakulás

19 19 változásának mechanizmusához (*L. B. Halstead, Museum of Errors, in Nature, November 20, 1980, p. 208). Ez a gondolat megegyezik *Goldschmidt és *Gould hirtelen változás elméletével, amit később említeni fogunk. *John Dewey ( ) egy másik befolyásos gondolatvezér volt. Az erőszakosan darwinista Dewey alapította meg, és vezette a progresszív oktatási mozgalmat, amely olyan nagyon befolyásolta az Egyesült Államok oktatásának történetét. Ámbár mindez semmi más nem volt, mint gondos állatidomítás (*Samuel L. Blumenfeld, NEA: Trojan Horse is American Education, 1984, p. 43). A cél az evolúció, humanizmus és a kollektivizmus fiatalokba sulykolása volt. Dewey 1933 ban alapító tagja és első elnöke lett az Amerikai Humanista Egyesületnek (American Humanist Association), melynek alapeszményeit, mint a Humanista Manifesztót publikálták még abban az évben, és amely az oktatás nem hivatalos keretévé vált a legtöbb iskolai tankönyvben. Az evolucionisták felismerték, hogy a teljes közoktatást az ellenőrzésük alá kell hajtaniuk (*Sir Julian Huxley, qouted in * Sol Tax and *Charles Callender, eds., Evolution after Darwin, 3 vols., 1960). Történelmileg az amerikai oktatás a morálon és szabályokon alapult, azonban Dewey kijelentette, hogy a progresszivitás érdekében az oktatásnak szakítania kell a múlttal és fejlődnie kell az új, modern elképzelések felé. A Scopes Per (1925 július ) hatalmas lökést adott az evolúció ügyének, noha tudományos felfedezéseket nem vonultatott fel. Az evolucionistáknak nagy szerencséjük volt, mivel egyetlen fogon (amelyet később megcáfoltak) és néhány más csaláson kívül semmijük nem volt, amit bemutathattak volna (*The World s Most Famous Court Trial: A Complete Stenographic Report, 1925). Az *ACLU (Americai Polgári Szabadságjogok Szövetsége, American Civil Liberties Union) olyan személyt keresett, akit felhasználhatnának a Lex Buttler tesztelésére, amely törvény tiltotta az evolúció oktatását Tenesse állam általános iskoláiban. *John Scopes, aki ekkor 24 éves volt, vállalta a feladatot. Később felfedte, hogy valójában sosem tanított evolúciót az osztályban, vagyis az ügy csaláson alapult; igazából futball manőverek oktatásával töltötte az órákat (*John Scopes, Center of the Storm, 1967, p. 60). Azonban az ACLU kétségkívül úgy meg akarta alázni Tenesse Államot, hogy egyik másik állam se merjen soha ellenállni az evolucionistáknak. A teljes pert, amelyről széles körben, mint a Tenessee i majom perről adtak hírt, úgy tálalták a nyilvánosságnak, mint valami komikus operát. (Egy idomított majmot is odaszállítottak, hogy megláncolva sétáljon Dayton utcáin.) A cél azonban halálosan komoly volt, és nagyon jól teljesült. Noha az ítélet Scopes ellen szólt, Amerika politikusai megtanulták a leckét: Ne szállj szembe az evolucionistákkal. A Scopes per, az első, rádión keresztül országszerte közvetített esemény, nagy győzelmet jelentett az evolucionistáknak világszerte. Gúnyolódást, mellébeszélést, félretájékoztatást, és hamis állításokat állítottak hadrendbe, hogy megnyerjék a csatát.

20 A Scopes Per. Az evolucionisták nevetséges cirkuszt csináltak a Dayton i perből, hogy nyomást gyakoroljanak az állam kormányára a kreacionizmus iskolai tanrendből való eltávolítása érdekében. 20