Győr, Babits Mihály u. 17/A. Nyalka Településrendezési terv KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT N YALKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

Átírás

1 1 KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT N YALKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. E L Ő ZMÉNYEK: Nyalka község nem rendelkezik a hatályos építési törvénynek megfelelő településrendezési tervvel. A község önkormányzata 2008-ban bízta meg a Tér-Háló Építészirodát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. Az évi LXXVIII, illetve az azt módosító évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A település településfejlesztési koncepciója 2009 év folyamán elkészült. A koncepciót, annak véleményezési eljárásának lezárulta után a község képviselőtestülete a 28/2009(X.09.) számú határozattal jóváhagyta. A jóváhagyott településfejlesztési koncepció alapján elkészült a település rendezési terv Étv szerinti véleményezési dokumentációja. 2. A RENDEZÉSI TERV RÖVID ISMERTETÉSE: Nyalka Pázmándfalu, Mezőörs, Táp és Pannonhalma között, a Dunántúli Középhegység legészakibb egységének a Pannonhalmi dombság legkeletibb vonulatában, a Bakony találkozásánál fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km 2.A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfőcsanaki -, és Győrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a dombvidék középső vonulatának keleti részén található. A településszerkezeti terv feladata, hogy a településen megfogalmazott fejlesztési elképzelések számára biztosítsa a területfelhasználás lehetőségét, illetve ott, ahol indokolt biztosítsa a jelenlegi használatot, a természeti és épített környezet értékeinek védelmét. A település fő stratégiai céljai: Minőségi fejlődés biztosítása, élhető település, komfortos lakókörnyezet kialakítása, amelyben a lakosság polgári életkörülményei biztosítottak Lakóterületek biztosítása a település szerves továbbfejlesztésével Saját gazdasági potenciál erősítésének elősegítése Korszerű közlekedési és egyéb infrastruktúra létrehozásának elősegítése Az értékes építészeti-kulturális értékek védelme A táji adottságok Pannonhalma tájkép védelem A települési célok elérését a kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Az Országos Területrendezési Terv és a megyei rendezési terv által meghatározott övezeti követelményeknek a rendezési tervi elhatározások eleget tesznek. A község településszerkezetének fejlesztésekor figyelembe vettük a már meglévő a területhasználatot jelentősen befolyásoló- művi és környezeti adottságokat. Meglévő és a település életét, fejlődését meghatározó elemeknek kell tekinteni: A település területét érintő regionális közlekedésfejlesztési elemeket A jelenlegi településtesten belüli területfelhasználási adottságokat A meglévő építészeti-kulturális emlékeket A mezőgazdasági művelés alatt álló területeket

2 2 A település domborzati, vízrajzi, földtani adottságait A településszerkezet fejlesztésekor alapelvként az organikusan fejlődött jelenlegi szerkezet megőrzését és tájba, környezetbe illeszkedő továbbfejlesztését fogalmaztuk meg. A fejlesztési területek nagyságrendjének meghatározásakor a reális, belátható időtávon belüli megvalósíthatóságot tartottuk szem előtt. Beépítésre szánt területek A terület-felhasználásban a település beépítésre szánt területén a lakóterületek, gazdasági területek illetve a különleges területek terén tervezett változás. Ezen terület-felhasználásbeli változások az alábbiakban foglalhatók össze: Lakóterületetek A lakóterület-fejlesztési elképzelések a településen több ütemre oszthatók. A kijelölt fejlesztési elképzelések közül a már elindult, a Rákóczi utcához csatlakozó keleti oldali lakóutca kialakítása, illetve továbbvitele az első ütemben tervezett. A település északi végén kialakítható néhány telek a következő ütem, a nyugati oldalon kialakítandó utca fejlesztésének elindulása csak ezek megvalósulása után indokolt. Új lakóterületek kialakítása: Néhány lakótelek kialakítása lehetséges a Kossuth utca északi végén a beépítés kétoldalúvá tételével. A falu nyugati és keleti részén a Kossuth utcával párhuzamosan, a jelenlegi telkek hátsó határánál új lakóutcák kialakításának lehetőségét tervezzük. Ezáltal a jelenlegi hosszú telkek hátsó része is gazdaságosan felhasználható. A fejlesztési területek külterületi része jelenleg szántóterület. A várhatóan kialakítható telekszám összesen kb db. A Kossuth utcától nyugatra tervezett új lakóutca közművesítése a főutcáról megoldható, a keleti új lakóterület kiszolgálása pedig a Rákóczi utcáról lehetséges. Egy új telek kialakítására a temető előtti zöldterület egy részének igénybevételével is van lehetőség. Lakóterület fejlesztés szempontjából érintett terület még Nyalka-Kishegy. Az itt lévő lakóterület a 093/1, 093/6, 093/7, 093/9, 093/10, 096/2, 096/4, 098/1, 098/3 hrsz.-ú területek hozzácsatolásával bővül, melyek mindegyike jelenleg szántó művelési ágú terület. Ezekkel a kiegészítésekkel egy kompakt lakóterületi egység alakul ki. Az érintett terület egy része jelenleg is lakófunkciójú a külterületi besorolás ellenére ezért indokolt a lakóterületbe vonás annak ellenére, hogy ökológiai hálózatot érint a módosítás. Ezeken a területeken olyan szabályozás tervezett, amely kisebb beépíthetőséget, ezáltal kisebb terhelést jelent a környezet számára, illetve a tájba illeszkedő tömegű lakóépületek létrejöttét segíti elő. Az új telkek közművesítése a jelenlegi vezetékek fejlesztésével megoldható. Kishegy területén elsősorban a nagy telket igénylő, valamilyen gazdálkodást, külterjes tevékenységet folytató lakosság számára nyílik lehetőség az ilyen jellegű lakóterületi igények kielégítésére. Összességében elmondható, hogy a lakóterület-fejlesztési elképzelések nagy része a jelenlegi belterületen belül a meglévő telkek ésszerűbb gazdaságosabb kihasználásával kerül kijelölésre a fenntartható településfejlődés, és takarékos területhasználat jegyében. A jelenlegi külterületen tervezett lakótelkek igénybevételét csak a belterületi telkek beépülése után javasoljuk, ütemesen, a felmerülő igényeknek megfelelően. Gazdasági területek

3 3 Új gazdasági területek kijelölésére a jelenlegi mezőgazdasági major területéhez kapcsolódóan, valamint a település keleti kapujában kerül sor. A gazdasági területek kijelölése elsősorban helyi KKV-k letelepedésére alkalmas terület létrehozására szolgál. A gazdasági területek céljára kijelölt fejlesztési területek jelenlegi területfelhasználása szántó. A Gara köz melletti 0107/1 és 0107/2 területek művelési ága legelő. A másik nagyobb gazdasági terület a 0109-es hrsz.-ú területet érinti (0109/14, 0109/15, 0109/11, 0109/12, 0109/20, 0109/21). Az ezzel szomszédos 0110/1 hrsz.-ú terület (a Hadnagy-tag egy része) a hosszú távú fejlesztéseknek lehetőséget biztosítva tartalék gazdasági területként került kijelölésre. A terület településszerkezeti adottságai jók, hiszen jól megközelíthető, illetve a megfelelő megközelíthetőség kialakítható, közművekkel ellátható, és a lakóterületektől viszonylag elkülönülten, széljárás szempontjából kedvezően, egy tömbben helyezkedik el. A gazdasági területek határán látványvédelmi, és zajvédelmi szempontból 10 méteres védőfásítás kialakítását javasoljuk. Településközponti funkciókkal kapcsolatos változtatási elképzelések A települési intézmények csekély számúak, és elszórtan találhatóak. A fejlesztési elképzelések között szerepel a Polgármesteri Hivatal átköltöztetése az óvoda épületébe. Ezzel lehetőség lenne a jelenlegi épület önkormányzati lakásokként való hasznosítása, mellyel a fiatalok elindulását támogatnák. A Kossuth utcában a 290-es hrsz.-ú telken álló régi házat tájházzá alakítanák. Az intézmények elhelyezése, a település nagyságrendjének megfelelő fejlesztése a lakóterületen belül megoldható, kimondottan településközpont jellegű terület kijelölése nem indokolt. Különleges területek Különleges területfelhasználási kategóriába kerül besorolásra a meglévő temető és a sportpálya területe. A sportpályával szomszédos telek (025/4 hrsz.) szintén sportolási lehetőségeket szolgáló különleges területként kerüljön kijelölésre, amelyen a sportpályához kapcsolódóan jövőben tervezendő fejlesztési elképzelések megvalósításra kerülhetnek. A település külterületén még két terület kijelölése tervezett különleges idegenforgalmi területként: a 0100/7 hrsz. és 070/3 hrsz.-ú külterületi ingatlanok. A 070/3 hrsz.-ú területen különböző idegenforgalomhoz köthető tevékenységekkel (erdei iskola, művésztelep stb.) kapcsolatos szálláshely funkciójú épületek és a szükséges kiszolgáló létesítmények elhelyezhetőségét kívánjuk biztosítani. A 0100/7 hrsz.-ú mélyfekvésű területen egy kisebb vízfelület és a hozzá kapcsolódó pihenő létesítmények kialakítása tervezett. Szélerőművek telepítésére vizsgálható területek A fenti célra kijelölt terület a község keleti részén elhelyezkedő Gyánt, Úrrétje és Csollános részeket érinti: a 02/6-15, 02/17-19, 0119/3, 0119/7-9, 0119/13/18 hrsz. alatti területek szélerőmű elhelyezésének vizsgálatára kijelölt terület. A település közigazgatási területén belül csak ezek a területek kerülhetnek szóba ilyen célra: a településtől nyugatra eső részeken Pannonhalma látványvédelme miatt nem javasolt ilyen létesítmények elhelyezése. A területek a jelenlegi rendezési tervben MSZ (mezőgazdasági általános szántó) terület felhasználású területként szerepelnek. A területek magántulajdonban vannak. Az önkormányzat a fenti területeken a szélerőművek állításához alkalmas befektető jelentkezése esetében hozzájárul. A területeket szélerőmű létesítésére vizsgálható területként kívánja szerepeltetni a rendezési tervben. A fejlesztési elképzelések ütemesen kerülhetnek megvalósításra. Az egyes ingatlanok

4 4 művelésből való kivonása csak a torony alapozásához igénybe vett 20x20 m-es területen szükséges, illetve a megközelítő utak területén - mely tartalmazza a daruzáshoz szükséges területet is -, így ütemesen történhet az esetleges konkrét beruházások megindulásával. A tervezett kijelölésre kerülő területek Nyalka és környező a tervezésben részt nem vevő - szomszédos Táp, Mezőörs, Pázmándfalu községek meglévő és tervezett belterületétől, illetve a beépítésre szánt és az erre a célra kijelölt területektől min. 5 h (h=a teljes toronymagasság a lapátokkal együtt) találhatóak. A területek továbbra is MSZ (mezőgazdasági általános szántó) terület felhasználású területként szerepelnek. A külterületi villamos energetikai építmények különleges terület felhasználású (beépítésre szánt) területen kerülnek elhelyezésre, melyek a termelt energia, az országos hálózatba történő betáplálását (transzformálást) biztosító építmények és kiszolgáló létesítményeik elhelyezésére szolgál. Hatás: a jelenleg szántóterületként hasznosított terület egy része szélkerék állítás vizsgálatára kijelölt terület lesz. A tervezett szélkerekek a megfelelő védőtávolságok betartásával helyezhetőek el külterületeken. A szintterület sűrűsége 0,2 mely alkalmazkodik a település többi részén is elfogadott, hasonló funkciójú területen alkalmazott szintterület sűrűségi mutatókhoz. Az új - szélerőmű állításra vizsgálható - terület által indukált forgalomnövekedés várhatóan nem lesz számottevő az eddigi forgalomhoz képest. A tervezett szélkerék építésre javasolt területek mezőgazdasági övezetben maradnak. A transzformátor állomás építésére kijelölt területek, különleges (beépítésre szánt) területként kerülnek szabályozásra, melyek területei művelési ágból kivonásra kerülnek, amennyiben építésük a területen szükséges. A jelzett területek művelésből történő kivonása ütemezetten történik. Beépítésre nem szánt területek Zöldterületek, erdőterületek Nyalka zöldfelületekkel való ellátottsága átlagos. A táji, természeti adottságok a településen olyanok, hogy jelentős nagyságú zöldfelületek jelenleg csak a település közigazgatási területének déli csücskén találhatók. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a település közigazgatási területének nagy része szántó, megtalálhatóak a tájat változatossá, mozaikossá tévő elemek. A települési zöldfelületi rendszer egyik leglényegesebb eleme a település déli részén lévő erdőterület, amely a pannonhalmi-dombság részeként jelentős táji értéket képvisel. A település belterülete jelenleg közterületi zöldfelületekben, közparkokban szegény. Az egyetlen jelentős közpark a pannonhalmi és tápi út elágazásánál lévő háromszög alakú terület, amelyet többfunkciós (közpark, játszótér, rendezvénytér) települési térként funkcionáló zöldfelületként célszerű kialakítani, illetve fejleszteni. Az utak menti zöldterületek változatos képet mutatnak: vannak növényzethiányos útszakaszok, vannak viszont szépen gondozott karbantartott, fásított részek. A közterületek zöldfelületeinek egységes koncepció alapján történő fejlesztése lenne szükséges a falukép minél kedvezőbb megjelenése céljából. A község külterületén a 060/2-es hrsz.-ú erdő területen, mely a Pannonhalma felé vezető út közelében fekszik, szeretnének egy igényes zöldterületet kialakítani az ott lévő kálvária környezeteként. Ezen kívül a jelentős elemei a települési zöldfelületi rendszernek a különleges sport és idegenforgalmi területek, melyek területének legnagyobb hányada zöldfelületként funkcionál. Fontos, hogy a leendő növényzettelepítéseket csak gondos előkészítő munka és tervezés után valósítsák meg. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemző növénytársulásokat, őshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását. Nyalkán zöldfelületek aránya alacsony. Kevés a kiépített közpark, valamint az utcák parkosítása is kisebb mértékű, belterületű erdő nincsen. A település területén elszórtan találhatóak kiépített, kisebb

5 5 zöldfelületek vagy intézményterületek. Az egyes intézmények (iskola, óvoda kert, kultúrház stb.) zöldfelületei karbantartottak, rendezett, gondozott településképet mutatnak. Meglévő közparkok: Temető előtti közpark Templom tér Az Arany János utca kettéágazásánál Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek döntő többsége szántó, melyből a tervezett fejlesztési területek jelentős részt nem vesznek el, a tervezett területhasználat továbbra is a mezőgazdasági tevékenység. A legelő, rét és gyep művelési ágú területek nem számottevőek. A községhez tartozó összes erdőterület 120,94 ha, ebből jelenleg kb. ~22 ha-on folyik erdőgazdálkodás. K ÖZLEKEDÉS- FEJLESZTÉS Közúti kapcsolatok A megyei mellékút hálózat fejlesztési program a 8222-es országos mellékút és 8224-es országos mellékút összekötését, valamint a Tarjánpuszta felé vezető már meglévő nyomvonalú út kiépítését írja elő, melyeket a koncepció kialakításánál figyelembe kell venni. A belterületi utak fejlesztése a tervezett lakó és gazdasági területek kiszolgálására alkalmas utak kijelölését jelenti. A közúti fejlesztések között szerepel két kör geometriájú csomópont kialakítása: egy a Kossuth utca, Arany János utca, Gara köz és Rákóczi utca találkozásánál, egy pedig a pannonhalmi és tápi irány elágazásánal, amelyek jelenleg balesetveszélyes csomópontok. Tömegközlekedés A tömegközlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítő a településen. A fejlesztési elképzelések a tömegközlekedést nem érintik. Kerékpárutak Kiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg nem érintik a települést. A megyei településrendezési terv már szükségesnek tartja ilyen jellegű útvonalak kiépítését, kijelölését A megyei területrendezési terv nem érinti közvetlenül Nyalkát a kerékpáros közlekedés szempontjából. Helyi jelentőségű kerékpárút Pannonhalmát érintik, így közvetve Nyalka is érintett lehet a kerékpáros turizmusban. Mindenképpen szükséges a települést érintő két alsóbbrendű út mint kerékpáros útvonal figyelembe vétele a kerékpárút-hálózatok kialakítása során. Turistautak, gyalogutak A sokorói és a Bakonyból induló túraútvonalak keresztezhetik Nyalkát. Az északi Bakony kedvelt turistacélpontjai, Csesznek, Vinye is elérhető távolságra vannak Nyalkától. A közlekedési helyzet áttekintése Nyalka községet legmagasabb rangú elemként 2 állami mellékút érinti. A számú út biztosítja Győr felé a kapcsolatot, míg a 8224 számú út Pannonhalma és Mezőörs felé nyújt összeköttetést. Ezeken az utakon könnyen elérhető a 81-es és 82-es főút is.

6 6 A közúti közlekedés fejlesztése Közúti kapcsolatok A megyei mellékút hálózat fejlesztési program a 8222-es országos mellékút és 8224-es országos mellékút összekötését, valamint a Tarjánpuszta felé vezető már meglévő nyomvonalú út kiépítését írja elő, melyeket a rendezési terv kialakításánál figyelembe kell venni. A belterületi utak fejlesztése a tervezett lakó és gazdasági területek kiszolgálására alkalmas utak kijelölését jelenti. A közúti fejlesztések között szerepel két kör geometriájú csomópont kialakítása: egy a Kossuth utca, Arany János utca, Gara köz és Rákóczi utca találkozásánál, egy pedig a pannonhalmi és tápi irány szétágazásánal, amelyek jelenleg balesetveszélyes csomópontok. A belterületi utak A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthető. A burkolatok minősége változó. A szennyvízcsatornázás után az útburkolatok helyreállítása megtörtént. A külterületi utak kiépítettsége és a burkolatok minősége kívánnivalót hagy maga után. A mezőgazdasági önkormányzati és szövetkezeti tulajdonú - utak kiépítettsége hiányos, vagy csak kavicsburkolattal ill. azzal sem rendelkezik. További problémát jelent, hogy az utak és útburkolatok szélessége több helyen nem éri el a közlekedési szempontból ideális méreteket. Az utak vízelvezetése is csak részben megoldott. Néhány helyen hiányoznak az utakat kísérő árkok, illetve a meglévők kiépítettsége, mélysége nem megfelelő Tömegközlekedés A tömegközlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítő a településen. A fejlesztési elképzelések a tömegközlekedést nem érintik. Kerékpárutak Mindenképpen szükséges a települést érintő két alsóbbrendű út mint kerékpáros útvonal figyelembe vétele a kerékpárút-hálózatok kialakítása során. 3. A RENDEZÉSI TERV KÖVETKEZMÉNYEINEK, HATÁSAINAK FELTÁRÁSA: Elhelyezkedés Nyalka a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km 2.A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfőcsanaki -, és Győrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a dombvidék középső vonulatának keleti részén található. A település területi jellemző i Terület km GYMS megye 4 061, , , , , , , , GYMSM. köz , , , , , , , , Nyalka 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12, tel KSH kistérség

7 7 Átlagos terület km2 GYMS megye 23,48 23,48 23,48 23,48 23,36 23,36 23,63 23,12 23,12 32,12 GYMSM. köz. 20,34 20,34 20,34 20,34 20,26 20,20 19,98 19,87 19,87 19,87 Nyalka 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12, tel. 11,2 11,2 11,2 11,2 11,2 11,1 11,3 11,6 11,3 11,5 KSH kistérség - 22,1 22,1 22,1 21,4 21,4 21,4 17,8 17,8 17,8 2. táblázat: A települések területi jellemzői Nyalka területe 12,86 km 2, amely a megye területének 0,3 %-a a statisztikai kistérség 4 %-a. A település belterülete 66,1 ha amely a külterület kb. 5 %-a. A település területét tekintve a megyei átlag alatt helyezkedik el. A megyei községek átlagánál 7 km 2- rel kisebb, a hasonló népességű települések átlagánál 1,3 km 2 -rel nagyobb, valamint a megyei települések nagyságánal pedig mintegy 19 km 2 -rel kisebb. Ebből következik, hogy Nyalka a a megyei települések között a kisebb közigazgatási területtel rendelkezők közé tartozik. Éghajlat Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú terület. A napfénytartam meghaladja a az 1950 órát, az évi középhőmérséklet 9,5-10 C. A fagymentes időszak átlagosan 180 nap. A lehetséges hőmérsékletingadozás 15,5 C ,0 C között várható. A csapadék évi összege 580 és 600 mm, amely a vegetációs időszakban mm-re korlátozódik. A hótakarós napok száma átlag 35 nap, maximális hóvastagság 29 cm. Uralkodó szélirány ÉNY, átlagos szélsebesség 3,0-3,2 m/s. Az éghajlat alapján termeszthető kultúrnövények: gabonafélék, kapások és kertészeti növények. Domborzati, földtani adottságok A település domborzati adottságait a következőkkel lehet jellemezni: A település a dombság középső, un. Csanak vonulatán, illetve annak negyedidőszaki hordalékkúpján fekszik. Maga a dombvonulat laza pannóniai és negyedidőszaki üledékekből épült fel. Az átlagos összetétele a dombságnak a pannóniai agyag és homok (13,3%), pliocén (1,2%) és pleisztocén folyóvízi kavics és homok (6,7%), valamint lejtős, szoliflukciós üledék, homokos lösz (72,6%). A felsoroltakból következően a domborzati mikrokép változatos, eróziós és deráziós völgyek sűrű hálózata alkotja. Vízrajz A település a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A térségben talajvíz és a rétegvíz mennyisége és az artézi kutak száma kevés 1. Összefüggő talajvíz csak a domblábak aljainál figyelhető meg, a talpakon 2-4 m, a lejtőkön 4-6 m mélységre található. Kémiai szempontból a talajvíz kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, keménysége nagy, nk közötti, a szulfáttartalom mg/l közötti. Természetes élő világ A kistáj természetes növényzetére az átmenetiség a jellemző, ugyanis a terület két flórajárás, a Bakonyi-Vértesi (Vesprimense) és a kisalföldi (Arrabinicum) határa mentén fekszik. A település természetes növényzete a cseres-tölgyes erdő volt. Tömegesen előfordulhatnak a lágyszárúak közül a csenkeszfélék, a bükköny, a permizsfélék, a sásfélék. A forráslápokon megtalálható a vidrafű, a lápi sás és a fehér zászpa. 1 A térségfejlesztés. 3. o.

8 8 Jelenleg a község területen döntő többségben kultúrnövényzet és telepített erdők találhatók az erdőgazdaságilag művelt eredeti növényzet mellett. A megtalálható fafajok: kocsánytalan tölgy, csertölgy, erdei fenyő. Az erdészetileg kezelt területeken zömmel fiatalkorú keménylombos erdők találhatók. Az erdők átlagos folyónövedéke 4,0 4,5 m 3 /ha. A mezőgazdaságilag termesztett növények közül a búza, a kukorica, a jelentősebb. A település közigazgatási területén a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet részei találhatóak. A tájvédelmi körzet gazdagnak mondható a vadállomány tekintetében, jellemző fajok: vaddisznó, borz, szarvas, a védett fajok közül: vadmacska, holló, gyurgyalag, valamint a rovarvilág számos egyede. A tájvédelmi körzet élővilágát a Csanaki vonulaton keresztülvezető erdei tanösvény mutatja be. Talaj A Csanak dombvonulatát harmadidőszaki üledéken, löszön kialakult, vályog mechanikai összetételű agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják. Vízgazdálkodásuk kedvező, a község erdőterülete120,94 ha melyből 22 ha-on folyik jelenleg erdőgazdálkodás. Az alacsonyabb térszíneken periglaciális üledékeken és részben löszön csernozjom barna erdőtalajok képződtek. A homok mechanikai összetételű, kis szervesanyag tartalmú, jó víztartó talajok szántóként hasznosultak. Tájalakulás

9 9 A legelső térképi ábrázolásokon a település jelenlegi közigazgatási területén több erdő volt, de főleg a mezőgazdasági terület volt számottevő már akkor is, valamint megjelentek a mai úthálózat ősei. Már a két katonai felmérés közötti időszakban is megindult az erdőterületek csökkenése 1950-es évektől a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. A 90-es évektől a kárpótlás következményeként megszűnt a külterületi nagytáblás művelés. A jobb minőségű területeken azonban folytatódott a szántóföldi művelés Természeti környezet Nyalka község külterületét nagy kiterjedésű szántó területek jellemzik, de összefüggő nagyobb erdő területtel is rendelkezik. A művelési ág szerinti megoszlást az alábbi táblázat mutatja: Művelési ág Terület (ha) Arány (%) Erdőterület 131,46 Ha 10,74 % Szántóterület 994,9 Ha 81,29% Gyepek 37,94 Ha 3,1 % Vízgazdálkodási terület 9,72 Ha 0,79 % Külterület összesen 1223,8 ha 100 % A település közigazgatási területének nagysága kb ha. Ebből belterület 62 ha. A külterületi zöldfelületeket tekintve a község déli részén egybefüggő erdőterületekkel rendelkezik. A belterület felé pedig az erdőterületeket összefüggő nagy kiterjedésű szántók váltják fel. A külterületen emellett kisebb arányban rét és gyep területek is vannak. A mezőgazdasági területek döntő többsége szántó, melyből a tervezett fejlesztési területek jelentős részt nem vesznek el, a tervezett területhasználat továbbra is a mezőgazdasági tevékenység. A községhez tartozó összes erdőterület 120,94 ha, ebből jelenleg kb. ~22 ha-on folyik erdőgazdálkodás Települési zöldfelületek Nyalka zöldfelületekkel való ellátottsága átlagos. A táji, természeti adottságok a településen olyanok, hogy jelentős nagyságú zöldfelületek jelenleg csak a település közigazgatási területének déli csücskén

10 10 találhatók. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a település közigazgatási területének nagy része szántó, megtalálhatók a tájat változatossá, mozaikossá tévő elemek. A települési zöldfelületi rendszer egyik leglényegesebb eleme a település déli részén lévő erdőterület, amely a pannonhalmi-dombság részeként jelentős táji értéket képvisel. A település belterülete jelenleg közterületi zöldfelületekben, közparkokban szegény. Az egyetlen jelentős közpark a pannonhalmi és tápi út elágazásánál lévő háromszög alakú terület, amelyet többfunkciós (közpark, játszótér, rendezvénytér) települési térként funkcionáló zöldfelületként célszerű kialakítani, illetve fejleszteni. Az utak menti zöldterületek változatos képet mutatnak: vannak növényzethiányos útszakaszok, vannak viszont szépen gondozott karbantartott, fásított részek. A közterületek zöldfelületeinek egységes koncepció alapján történő fejlesztése lenne szükséges a falukép minél kedvezőbb megjelenése céljából. A község külterületén a 060/2-es hrsz.-ú erdő területen, mely a Pannonhalma felé vezető út közelében fekszik, szeretnének egy igényes zöldterületet kialakítani az ott lévő kálvária környezeteként. Ezen kívül a jelentős elemei a települési zöldfelületi rendszernek a különleges sport és idegenforgalmi területek, melyek területének legnagyobb hányada zöldfelületként funkcionál. Fontos, hogy a leendő növényzettelepítéseket csak gondos előkészítő munka és tervezés után valósítsák meg. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemző növénytársulásokat, őshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását. T ERMÉSZETVÉDELEM Elsőrendű feladat a meglévő természeti értékek ill. erdőterületek védelme, a vízfolyások és azok mentén a meglévő egyedi élőhelyek megőrzése. Tájvédelmi szempontból a meglévő erdők, rétek területének növelése a táj karakterisztikájának megőrzése szempontjából is fontos. A tájfejlesztés feladata a hiányzó helyeken a fásítás pótlása. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévő erdők megtartása, illetve területük lehetőség szerinti növelése. A tervezett fejlesztések a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegő szennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A megfelelő védőterületek, védő zöldsávok kialakításáról gondoskodni kell. Természetvédelmi területek a településen Nyalka közigazgatási területén kiemelt jelentőségű védendő természeti érték nincsen. Természeti terület és az ökológiai hálózat területei az alábbi területek: Ökológiai hálózat területei: A TH számú tervdokumentáció szerkezeti, szabályozási és tájrendezési tervlapjain megjelölt területek. Természeti területek: 0119/8, 0119/13, 0119/14, 0119/15, és 0117/1-2 hrsz.-ú területek. Az épített környezet védelme Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektumok a település területén a következők: - - Római katolikus templom - Törzsszám: Jogállás: Műemléki védelem

11 11 - Helyrajzi szám: Nyalka Lakóház - Jogállás: Műemléki védelem - Törzsszám: Helyrajzi szám: Nyalka Lakóház - Jogállás: Műemléki védelem - Törzsszám: Helyrajzi szám: Nyalka (2) A műemléki környezetek 2 határát az SZ-1 és az SZ-2 jelű szabályozási tervlap jelzi. - Műemléki környezetbe tartoznak az alábbi ingatlanok: (3) Helyi védelem alatt álló objektumok: - Lakóház - Helyrajzi szám: Nyalka Petőfi Sándor utca 14. A település már helyi védelem alatt álló értékein kívül helyi védelemre javasoltak az alábbi épületek, objektumok: Lakóház Nyalka-Kishegy 429/1 hrsz. Keresztek: Kossuth Lajos u. 359 hrsz. Síremlék Temető 360 hrsz. Milleniumi kereszt Kossuth u., a templom mögött 73 hrsz. Kereszt Kossuth u, Aarny J. u, Rákóczi u. kereszteződés 73 hrsz. Kereszt Táp felé vezető út mellett 079/4 hrsz. 2 A műemléki környezetbe tartozó ingatlanok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre az építési engedélyezési eljárásban.

12 12 Harangláb Arany János u. 131 hrsz. Lakóház Arany J. u hrsz. Kereszt Kossuth u hrsz. Lakóház Nyalka Kishegy 412 hrsz. Kápolna Nyalka Kishegy 096/4 hrsz. Kereszt Pázmánd felé vezető úton 019/1 hrsz. A évi LXIV. tv. 66../2/ bekezdése szerint a települések fejlesztési, rendezési, szabályozási terveihez örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. A hatástanulmány részét képezi a kulturális örökségvédelem és a régészeti örökség védelme. A rendezési terv felülvizsgálatával egy időben elkészült az egész közigazgatási területre egy hatástanulmány, melyet a településrendezési terv felülvizsgálat során figyelembe vettünk. Az Örökségvédelmi hatástanulmány a település régészeti és műemléki értékvédelmi összefüggéseit tárja fel. A további munkarészeket - a szabályozási tervet és a helyi építési szabályzatot - is ennek figyelembe vételével készítettük. Környezeti konfliktusok a rendezési terv keretén belül Lakóterület fejlesztés szempontjából környezeti konfliktust jelenthet Nyalka-Kishegy lakóterületi részeinek kiegészítése. Az itt lévő lakóterület a 093/1, 093/6, 093/7, 093/9, 093/10, 096/2, 096/4, 098/1, 098/3 hrsz.-ú területek hozzácsatolásával bővül, melyek mindegyike jelenleg szántó művelési ágú terület. Ezekkel a kiegészítésekkel egy kompakt lakóterületi egység alakul ki. Az érintett terület egy része jelenleg is lakófunkciójú a külterületi besorolás ellenére ezért indokolt a lakóterületbe vonás annak ellenére, hogy ökológiai hálózatot érint a módosítás. Ezeken a területeken olyan szabályozás tervezett, amely kisebb beépíthetőséget, ezáltal kisebb terhelést jelent a környezet számára, illetve a tájba illeszkedő tömegű lakóépületek létrejöttét segíti elő. Az új telkek közművesítése a jelenlegi vezetékek fejlesztésével megoldható.

13 13 Kishegy területén elsősorban a nagy telket igénylő, valamilyen gazdálkodást, külterjes tevékenységet folytató lakosság számára nyílik lehetőség az ilyen jellegű lakóterületi igények kielégítésére. A környező lakóterületek szempontjából a település déli részén lévő mezőgazdasági major területén kijelölt gazdasági terület jelenthet konfliktust. Konfliktust jelent a terület jelenlegi megközelítése, amely geometriai méreténél fogva sem megfelelő, valamint a környező lakóterületeken keresztül történik, valamint a lakóterületek szomszédsága. Szélerőművek céljára kijelölt terület a község keleti részén elhelyezkedő Gyánt, Úrrétje és Csollános részeket érinti: a 02/6-15, 02/17-19, 0119/3, 0119/7-9, 0119/13/18 hrsz. alatti területek szélerőmű elhelyezésének vizsgálatára kijelölt terület. A település közigazgatási területén belül csak ezek a területek kerülhetnek szóba ilyen célra: a településtől nyugatra eső részeken Pannonhalma látványvédelme miatt nem javasolt ilyen létesítmények elhelyezése. A tervezett területen a szélerőművek a lehető legkisebb konfliktust okozzák a település többi területét figyelembe véve. A területek a jelenlegi rendezési tervben MSZ (mezőgazdasági általános szántó) terület felhasználású területként szerepelnek. A területek magántulajdonban vannak. Az önkormányzat a fenti területeken a szélerőművek állításához alkalmas befektető jelentkezése esetében hozzájárul. A területeket szélerőmű létesítésére vizsgálható területként kívánja szerepeltetni a rendezési tervben. A fejlesztési elképzelések ütemesen kerülhetnek megvalósításra. Az egyes ingatlanok művelésből való kivonása csak a torony alapozásához igénybe vett 20x20 m-es területen szükséges, illetve a megközelítő utak területén - mely tartalmazza a daruzáshoz szükséges területet is -, így ütemesen történhet az esetleges konkrét beruházások megindulásával. A tervezett kijelölésre kerülő területek Nyalka és környező a tervezésben részt nem vevő - szomszédos Táp, Mezőörs, Pázmándfalu községek meglévő és tervezett belterületétől, illetve a beépítésre szánt és az erre a célra kijelölt területektől min. 5 h (h=a teljes toronymagasság a lapátokkal együtt) találhatóak. A területek továbbra is MSZ (mezőgazdasági általános szántó) terület felhasználású területként szerepelnek. A külterületi villamos energetikai építmények különleges terület felhasználású (beépítésre szánt) területen kerülnek elhelyezésre, melyek a termelt energia, az országos hálózatba történő betáplálását (transzformálást) biztosító építmények és kiszolgáló létesítményeik elhelyezésére szolgál. Hatás: a jelenleg szántóterületként hasznosított terület egy része szélkerék állítás vizsgálatára kijelölt terület lesz. A tervezett szélkerekek a megfelelő védőtávolságok betartásával helyezhetőek el külterületeken. A szintterület sűrűsége 0,2 mely alkalmazkodik a település többi részén is elfogadott, hasonló funkciójú területen alkalmazott szintterület sűrűségi mutatókhoz. Az új - szélerőmű állításra vizsgálható - terület által indukált forgalomnövekedés várhatóan nem lesz számottevő az eddigi forgalomhoz képest. A tervezett szélkerék építésre javasolt területek mezőgazdasági övezetben maradnak. A transzformátor állomás építésére kijelölt területek, különleges (beépítésre szánt) területként kerülnek szabályozásra, melyek területei művelési ágból kivonásra kerülnek, amennyiben építésük a területen megvalósul. A jelzett területek művelésből történő kivonása ütemezetten történik. K ÖRNYEZETVÉDELEM Levegő tisztaság Mivel Nyalkán szennyező jellegű ipari termelés nem található, illetve a terület növénytakaróval erősen borított, a levegő nem jelentősen szennyezett. A főbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával.

14 14 A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, a rákötések aránya a lakásállományhoz képest 68%. A fűtésből származó káros anyag kibocsátás nem számottevő. Zaj és rengéshullámok A településen a légszennyeződéshez hasonlóan a legnagyobb zajforrás is a közlekedéshez köthető. A közúti gépjármű-közlekedés környezeti zajterhelései a település útjain nem érik el a megengedett határértékeket Üzemi tevékenységből származó káros zajterhelésről jelenleg nincs tudomás a településen. A tervezési területen a lakóterület közelsége miatt a megjelenése nem is kívánatos. Hulladékgazdálkodás Nyalkán a háztartási hulladékot a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. heti egy alkalommal szállítja el. A településen kijelölt dögtér vagy dögkút, törmeléklerakó nincs. Szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nincs a településen, de hosszabb távon megoldandó feladatot jelent, mely az erőforrások kíméletesebb felhasználását tenné lehetővé. Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata A külterületi vízfolyások nagy része a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A Nyalka határában található vízfolyások minősége (Cuhai -Bakonyér) erre a területre van kihatással. A Duna víz minőségére a viszonylag alacsony szervesanyag tartalom, a kedvező oldott oxigén mennyiség a jellemző. Nem számottevő az érkező vízben az ammonium-n és a nitrát-n koncentráció értéke. A Cuhai-Bakonyér évi Bőnyrétalapnál mért vízminőségi paramétereit az alábbi táblázat foglalja össze KOMPONENSEK MÉRT. ÁTLAG P90 Oldott oxigén mg/l 9,8 7,3 KOIps mg/l 9,2 19,8 KOIk mg/l NH4-N mg/l 0,62 1,67 NO 2-N mg/l 0,100 0,157 PO 4-P μg/l Klorofil-a μg/l - - Coliformszám i/ml - - A Cuhai-Bakonyér főleg szerves- és növényi tápanyagokat, valamint szervetlen anyagokat szállít a befogadó vízébe. A felszín alatti vizek védelme a csatornahálózat kiépülésével javult. Ipari tevékenységből felszín alatti talajvízszennyeződés nem keletkezik. A mezőgazdasági területek vegyianyag felhasználása (műtrágya) évről- évre csökken, ez részben gazdasági okokra vezethető vissza, részben a növényfajok megfelelő kiválasztásának eredménye.

15 15 Közüzemi vízhálózat Nyalkán a közüzemi vízhálózatot a Pannon Víz Zrt. üzemelteti. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás Nyalka Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya % GYMS megye 94,70% 98,30% 98,4 GYMSM. köz. 95,20% 96,40% 96,6 Nyalka 93,75% 94,27% 93,23% tel. 95,50% 96,30% 96,0 KSH kistérség - 94,20% 94,3 13. táblázat: A közüzemi vízhálózat változása A 7. táblázat szerint a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2006-ban 179 db volt. A fentiek tekintetében elmondható, hogy Nyalka a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve alacsonyabb arányokkal rendelkezik. 6,7 %-kal marad el a teljes kiépültségtől, a községek átlagát nem éri el. A településen a vízvezeték hálózat hossza 5,2 km, az ivóvíz a Fenyőfői vízbázisról érkezik. A hálózat kiépítésének éve Szennyvízcsatorna hálózat Nyalkán a szennyvízhálózatról adatokat os évtől tartalmaz a KSH évkönyv. Mivel kizárólag az első éves adatokkal rendelkezünk, ezek elemzése, összehasonlítása megtévesztő volna, hiszen nem ad teljes képet a rácsatlakozásokról. A KSH településsoros adatai alapján 101 lakás csatlakozott a hálózatra, amely a lakásállomány ~52%-át jelenti. Összehasonlításként a megyei községek rákötési aránya ennél az értéknél 10%-kal magasabb. A szennyvízhálózat szolgáltatója a Pannon Víz Zrt. A településen a szennyvíz hálózat hossza 3,0 km. A szennyvíz befogadója az écsi állomás. A szennyvíz bekapcsolásának hiánya rontja a település környezeti adottságait. Csapadékvíz elvezetés A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. Az utak és a meglévő és tervezett lakóterületek felszíni vízelvezetését meg kell oldani, a vízelvezető árkokat ki kell építeni a település teljes területén. A település csapadékvizeinek legjelentősebb része jelenleg a 0,1-0,3-as lefolyási tényezőt tekintve az utcákban kialakított burkolatlan árkokban szikkasztásra kerül. Fejlesztési javaslat A településen a fejlesztések, módosítások megvalósítása után az újonnan kiépített területek is települési táj részei lesznek, megjelenésükben a települési környezethez kell alkalmazkodniuk. A növényzet telepítésekor a védett természeti területekre való tekintettel, mindenkor háromszintű (fa, cserje, bokor, gyep) védősáv kialakítását javasoljuk. 3 A szennyvízhálózat kiépülésének éve az önkormányzati adatközlés szerint 2004, azonban a KSH csak 2006-tól jelez rákötéseket.

16 16 A településen a zöldfelületek kialakításánál (játszóterek, közösségi terek, parkok, utcai sétányok) a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények alkalmazását. Konfliktusok A település táji környezetében esztétikai, tájhasználati és ökológiai konfliktusok jelennek meg. Esztétikai konfliktus: kialakuló csupasz, steril lakókörnyezet és gazdasági terület igényes kialakítású lakó- és gazdasági terület lakóterületek, gazdasági területek védett természeti környezet közelsége, gazdag növényvilág, gazdag állatvilág megoldás: a környezet rendezése, a közterületek igényes kialakítása Tájhasználati konfliktusok: mezőgazdasági terület lakóterület megoldás: növénytelepítés, védőfásítás mezőgazdasági terület gazdasági terület megoldás: növénytelepítés, védőfásítás lakóterület terület gazdasági terület megoldás: növénytelepítés, védőfásítás mezőgazdasági majorok lakóterület, természetvédelmi területek, védett természeti környezet megoldás: növénytelepítés, védőfásítás gyakori erős széllökések kertek használata, pihenés, rekreáció megoldás: zárt állományú, többszintű, növénytelepítés, fásítás a fejlesztés miatt megnövekedett forgalom lakóterület nyugalma megoldás: terület lehatárolása többszintű növényzettel a fejlesztés miatt megnövekedett lakosságszám közösségi célú zöldfelület kialakítása megoldás: közpark létesítése a fejlesztés miatt megnövekedett forgalom a természeti területek, lakóterületek védelme megoldás: pufferterületek létesítése Ökológiai konfliktusok: talajvíz, talaj szennyezése (lakóterületek, gazdasági területek, majorok), természeti területek megoldás: lakosság és a vállalkozók környezettudatos viselkedése, csatornázás, hulladékkezelés megoldása A településen továbbra is fontos feladat a táji értékek fenntartása, védelme, ezek megtartása. Zöldfelület fejlesztés A zöldfelületeket és a természeti területeket a környezeti elemek fokozott terhelése veszélyeztetheti (mezőgazdasági művelés, gazdasági területek, majorok, közlekedés, építkezések, egyéb beavatkozások). Ezért a tervezett területek zöldfelületi rendszereinek elemeit ott és úgy kell kialakítani, hogy ezen káros hatások a legkisebbek legyenek, ugyanakkor a meglévő és tervezett lakó- idegenforgalmi- és

17 17 termesztő felületek védelme a legjobban megvalósuljon. Ezért a következő zöldfelület-fejlesztési javaslatunkat adjuk: az ökológiai hálózat rendeltetésszerű fejlesztése érdekében talajvédelmi és településvédelmi céllal kötelező telken belüli fásítás, az utak mentén lehetőség szerint kétoldali fasor telepítése, ahol ez nem lehetséges, ott az egyoldali fasor és másik oldali gyepes, cserjével betelepített zöldsáv, közparkok kialakítása a művelési ág megváltozása, termelésből való kivonás, illetve beépítés során a termőréteg eltávolítása jelentős beavatkozás a tájháztartásba. Ezért mindenféle építménynél a földszinti padlóvonal helyes megválasztásával az épületek tájba illesztését, a termőréteg-gazdálkodást körültekintően javasoljuk elvégezni, valamint az építkezéseket a felesleges és nagymértékű tereprendezésektől mentesen javasoljuk elvégezni. A területen a tájra jellemző természetes vegetáció a mezőgazdasági hasznosításkor már megszűnt. A kialakuló zöldfelületek a környező táj elemeiként a tájjelleget meghatározó növényzettel kell hogy rendelkezzenek, ezért a növényzet kiválasztásakor növényökológiai, növénytársulások szerinti, tájesztétikai és növényföldrajzi szempontokat is figyelembe kell venni az általános szempontokon (talajminőség, talajvíz mennyisége, minősége, páratartalom, stb) túl. A tervezési területek kialakításra kerülő zöldfelületei a település zöldfelületi rendszeréhez csatlakoznak. Ezen rendszer elemeiként a területen a következő zöldfelületi elemek alakulnak ki: közterületi növénytelepítés, utcai fasorok, az egyes lakóépületekhez kapcsolódó magánkertek, a gazdasági területek nagyobb léptékű telkeinek zöldfelületei, közparkok. meglévő belterületi erdőterületek A közterületen levő utcai fasorok a gépjárműforgalommal rendelkező és a gyalogos utcákon jelennek meg. A fasorok gyepes sávba kerülnek betelepítésre. A zöld sávokat autóbehajtók szakítják csak meg, így bár keskeny, de hosszú, összefüggő közterületi zöldfelületek alakulnak ki. A zöld sávok alatt és azoktól 1,5-1,5 m-re közművek nem haladhatnak, így a fasorok egyöntetűsége és folyamatossága biztosított. Az utcai fasorok így többszörös funkciót töltenek be, azaz rendezett, egyöntetű utcaképet adnak, előre jelzik az utca nyomvonalának változását, árnyékolják az úttestet és a gyalogjárdát.0 - Zöldfelületi rendszer A zöldfelületi rendszer minőségi és mennyiségi fejlesztése egyaránt hozzájárul a települési környezet kedvezőbbé és vonzóbbá tételéhez. A település zöldfelületi rendszere sokrétű, elemei mind a külterületen, mind a belterületen összefüggő hálózatot alkotnak. A hálózat értékét jelzi, hogy a település területének egyes részei (néhol egymást fedve) részét képezik az országos ökológiai hálózatnak és a Natura 2000 rendszernek. A külterületi zöldfelületi rendszer elemei a vízfolyásokat kísérő ligeterdők, rétek, a néhány meglévő redőfolt és a tervezett és meglévő utakat kísérő fasorok. Az időszakosan növényzettel fedett szántók aránya csökken a tervezett beépítések miatt. A belterületi zöldfelületi rendszer elemei a fasorok, tervezett és meglévő zöldfelülete. Kiterjedésük, méretük kisebb, mint a külterületi zöldfelületek, viszont hatásuk a települési környezetre, azon belül a lakókörnyezetre közvetlen, ezért nagyon intenzív. - Növénytelepítésre javasolt fajok Út menti sorfának alkalmas, a települési környezetben megszokott, de a vegetációban tájidegen fajok, fajták: Kis fák: Acer platanoides Globosum (gömbjuhar) Catalpa bignonioides Nana (gömbszivarfa)

18 18 Fraxinus ornus (virágos kőris) Fraxinus ornus Mecsek (gömbkőris) Koelreuteria paniculata (csörgőfa) Robinia pseudoacacia Umbraculifera (gömbakác) Közepes és nagy fák (12 m felett): Corylus colurna (törökmogyoró) Liriodendron tulipifera (tulipánfa) Platanus hybrida (burkolattól kellő távolságba telepítve!) (platán) Robinia pseudoacacia (akác) Tilia cordata és fajtái (kislevelű hárs) Tilia platyphyllos és fajtái (nagylevelű hárs) Tilia tomentosa és fajtái (ezüst hárs) Tilia americana és fajtái (amerikai hárs) Tilia euchlora és fajtái (krími hárs) Tájba illő, a Szigetköz természetes vegetációjában is megtalálható fajok: Cserjék: Salix purpurea (csigolyafűz) Salix triandra (mandulalevelű fűz) Salix viminalis (kosárkötő fűz) Salix elaeagnos (parti fűz) Ribes nigrum (fekete ribiszke) védett! Cornus sanguinea (veresgyűrű som) Fák: (A dőlt betűvel szedett fajok út menti sorfának is alkalmasak) Salix alba (fehér fűz) Salix fragilis (törékeny fűz) Populus nigra (fekete nyár) Populus alba (fehér nyár) Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica (magyar kőris) Fraxinus excelsior (magas kőris) Alnus incana (hamvas éger) Alnus glutinosa (enyves éger) Acer platanoides (korai juhar) K ÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT Környezetvédelem A fejlesztési területek kialakítása, valamint az azon lehetővé tett beruházások lebonyolítása a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandó meg. A maximális környezetvédelmi határértékeket (szennyezettségi értékek, terhelhetőségi értékek) a hatályos jogszabályok alapján, a környező lakóterületek érdekeit figyelembe véve kell megállapítani, amelyet a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges.

19 19 Levegőtisztaság-védelem Mivel Nyalkán szennyező jellegű ipari termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval erősen borított, a levegő nem jelentősen szennyezett. A főbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, a rácsatlakozott lakások aránya megfelelő. Távlati célként a levegőminőség javítását jelöljük meg. A levegőt szennyező pont- és diffúz források káros hatásait meg kell szüntetni, a lakossági légszennyezést mérsékelni kell. Határértéket meghaladó emisszióforrás jelenleg nincs a település területén belül, létesítése és üzemeltetése a jövőben sem engedhető meg. A tervezett funkciók megvalósítása során a hatályos kormányrendelet 4 előírásait be kell tartani. A tervezett gazdasági területek szennyezőanyag kibocsátását a létesítés előtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni. A levegőtisztaság-védelem biztosítása érdekében a vonatkozó jogszabály 5 az ország területét légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolja. E rendelet alkalmazásában zónacsoport vagy zónatípus a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló vonatkozó jogszabály 6 mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. A légszennyezettségi agglomeráción és a zónákon belül a határértéket meghaladó légszennyezettségű helyek határait a környezetvédelmi felügyelőség határozza meg, és teszi közzé a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály 7 melléklete szerint. Helyhez kötött légszennyező források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok előírásait be kell tartani. A közigazgatási területen belül létesítendő légszennyező anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit ennek megfelelően kell megállapítani. Vízminőség- és talajvédelem Nyalka területét a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenysége szempontjából a vonatkozó jogszabály 8 alapján kell besorolni. Nyalka területe a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály 9 szerinti vízminőség-védelmi kategóriáknak megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető. A vízgazdálkodásról szóló jogszabály 10 szerint a folyók, patakok, belvíz- és öntözőcsatornák, tavak, tározók, holtágak parti sávját, továbbá az árvízvédelmi létesítmények (pl. töltés) mindkét oldali lábvonalától mért méter széles védősávját úgy kell használni, hogy azt a meder, ill. létesítmény tulajdonosa, használója a karbantartási munkák, mérések ellátásának céljából a feladatainak szükséges mértékben ill. védekezés céljából igénybe vehesse. Emellett be kell tartani a településen a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta területek valamint a fakadó vizek által érintett, veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló a vonatkozó jogszabály 11 előírásait. Szélerózió tekintetében a település területe mérsékelten kitett terület. A hiányzó helyeken a fásítás pótlása, védőerdősávok telepítése megfelelően csökkenti a széleróziós, deflációs hatásokat. Az erózió által veszélyeztetett részeken a művelési mód megfelelő megválasztásával, esetleg művelési ág változtatással (szántó erdő) is meg lehet előzni a talajpusztulást. 4 21/2001 (II.14) Korm. rendelet 5 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 6 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 7 349/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8 27/2004. (XII.25.) Korm. rendelet 9 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet évi LVII. tv. 24..(2) pontja 11 21/2006.(I.31.) Korm. rendelet

20 20 A településen veszélyes anyagot kibocsátó üzem nem található. A településen dögkút nincs, megjelenése a jövőben sem engedhető meg. A településen az esetleges feltöltések kialakítására csak bevizsgált, minősített anyag használható. Környezetet károsító ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az építési tevékenységek megkezdése előtt a termőréteget, humuszt szakszerűen le kell termelni és azt deponálni kell. A termőföldet lehetőség szerint telken belül vagy zöldterületek létesítésénél kell felhasználni. A keletkezett kommunális és egyéb hulladék elszállítása csak engedélyezett lerakókban történhet. Hulladékkezelés A településen a kommunális hulladékot az önkormányzat elszállíttatja. A kommunális hulladék szabványszerű gyűjtése megoldott. Szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nincs a településen, de hosszabb távon megoldandó feladatot jelent, mely az erőforrások kíméletesebb felhasználását tenné lehetővé. A jövőben keletkező ipari hulladék tárolását, szállítását a fejlesztési területeken a vállalkozóknak maguknak kell végezni. Zaj- és rezgésvédelem Nyalka területén az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály 12 melléklete alapján, a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály 13 melléklete alapján kell meghatározni a zajkibocsátási határértékeket. A területen építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet. Nyalka területén az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről. A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető. A tervezett új utak nyomvonala nem vet fel zajvédelmi kérdéseket a község területén. A vonatkozó 14 rendeletben foglaltak szerint az országos főközlekedési, gyűjtő- és lakó utak mellett az új tervezésű és megváltozott területfelhasználású területeken a megengedett zajhatárértékek a jogszabály által előírt határértéket nem haladhatják meg. Sorszám Zajtól védendő terület üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Határérték (L TH) az L AMkö megítélési szintre (db) gyűjtőút; összekötőút; bekötőút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén állomás, hely mentén éjjel nappal éjjel nappal 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra kiszolgáló út; átmenő forgalom nélküli út mentén nappal 6-22 óra autópálya; autóút; I. rendű főút; II. rendű főút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fővonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopter- -leszálló- éjjel 22-6 óra Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület 4. Gazdasági terület és különleges terület 3. számú melléklet a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez 12 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 13 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 14 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet