SZÁMŐZETÉSBEN SZABADON. a tibeti DALAI LÁMA önéletírása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZÁMŐZETÉSBEN SZABADON. a tibeti DALAI LÁMA önéletírása"

Átírás

1 SZÁMŐZETÉSBEN SZABADON a tibeti DALAI LÁMA önéletírása

2 FORDÍTOTTA HORVÁTH Z. ZOLTÁN SZERKESZTETTE SÁRI LÁSZLÓ

3 SZÁMŐZETÉSBEN SZABADON a tibeti DALAI LÁMA önéletírása ÍRÁS KIADÓ Budapest

4 A mő eredeti címe: Freedom in Exile, the Autobiography of the Dalai Lama of Tibet Tenzin Gyatso, the Fourteenth Dalai Lama of Tibet, 1990 First published in Great Britain, 1990 Published by Hodder and Stoughton Jacket photograph 89 Valerie Reed and N. Prasad Hungarian translation Horváth Z. Zoltán A fordítást az eredetivel egybevetette: Sári László A könyvet tervezte Fehérvári Ottó Gondozta A PILU Spanyol Magyar Kft.

5 Elıszó Dalai láma ahány ember, annyifélét ért e kifejezésen. Vannak, akik úgy értik, élı buddha vagyok, az irgalom bódhiszatttvájának, Avalókitésvarának földi megtestesülése. Másoknak azt jelenti, istenkirály volnék. Az ötvenes évek végén annyit tett, a Kínai Népköztársaság Irányító Bizottságának alelnöke. Amikor számőzetésbe menekültem, ellenforradalmárnak és parazitának neveztek. Csakhogy magam úgy vélem, a föntiek közül egyik sem illik rám, számomra a dalai láma egyszerően az általam betöltött tisztség viselıje. Emberi lény vagyok én is, történetesen tibeti, aki úgy döntött, hogy buddhista szerzetes lesz. Egyszerő szerzetesként nyújtom át most életem történetét, noha a könyv semmi esetre sem a buddhizmusról szól. Két fı okom így tenni: elıször is mind több ember szeretne megtudni valamit a dalai lámáról, azután meg számos történelmi eseményrıl szeretnék beszámolni. Idım szőkössége arra kényszerített, hogy nyomban angolul írjam meg élettörténetemet, ami nem volt könnyő, hisz ezen a nyelven csak fogyatékosan tudom kifejezni magam. Annak is tudatában vagyok, hogy az elmondandókból egy-két olyan következtetés is levonható majd, amely szándékommal nem teljesen vág egybe. Csakhogy így állna a dolog akkor is, ha e könyvet tibetirıl fordítanák. Azt is meg kell jegyeznem, hogy nem álltak rendelkezésemre bizonyos források, amelyek mások számára hozzáférhetıek, emlékezetem pedig épp oly esendı, mint bárki másé. Mindezek után köszönetemet szeretném kifejezni segítségükért a tibeti emigráns kormány vezetıinek, valamint kiadómnak, Alexander Norman úrnak május

6 ELSİ FEJEZET A fehér lótusz tartója március 31-én menekültem el Tibetbıl, azóta Indiában élek számőzetésben ben a Kínai Népköztársaság hadserege leigázta országomat. Csaknem egy évtizeden át megmaradtam országom politikai és szellemi vezetıjének, s megpróbáltam a két nép közötti békés viszonyt helyreállítani. Csakhogy a feladat megoldhatatlannak bizonyult, így arra a következtetésre jutottam, hogy sajnálatos módon jobban tudom népemet külföldrıl segíteni. Visszatekintvén azokra az idıkre, amikor Tibet még szabad ország volt, azt hiszem, azok voltak életem legszebb évei. Ma is boldog vagyok, csakhogy mostani életem alapvetıen különbözik attól, amire készültem. Jól tudom persze, hogy a nosztalgia haszontalan dolog, mégis mindannyiszor elszomorodom, amikor a múlt felötlik bennem, s eszembe jutnak népem szörnyő szenvedései. A régi Tibet sem volt tökéletes, ugyanakkor egykori életmódunkban volt valami figyelemreméltó, számos olyan, mára eltőnt dolog, ami méltó lett volna a megırzésre. Említettem, hogy a dalai láma kifejezés kinek-kinek mást jelent, nekem csupán arra a tisztségre utal, amelyet viselek. A dalai szó igazából mongol eredető, s annyit tesz, óceán, míg a láma (bla-ma) a tanár -t, mester -t jelentı ind guru szó tibeti megfelelıje. A dalai láma címet tehát szabad fordításban úgy adhatnánk vissza: a bölcsesség óceánja. A dalai szó eredetileg a III. dalai láma, Szonam Gjaco (Bsod-rnams rgya-mtsho) nevének részleges fordítása volt, a gjaco (rgya-mtsho) tibetiül: óceán. Nem szerencsés viszont, s értelemzavart okoz, hogy a láma szó kínai fordítása: huo-fou, vagyis élı buddha. A tibeti buddhizmus nem ismer ilyesmit, csupán annyit fogad el, hogy némely lény köztük a dalai láma megválaszthatja újraszületésének mikéntjét. Az ilyen embereket nevezik tulkunak (sprul-sku, újraszületett, inkarnált). Tibetben élve dalai lámának lenni persze nem volt kis dolog. Annyit jelentett, hogy a népem zömének osztályrészül jutó fáradozásoktól és nélkülözésektıl távol éltem. Bárhová is mentem, szolgák csapata kísért; drága selymekbe öltözött miniszterek és tanácsadók vettek körül, az ország legelıkelıbb családjainak tagjai. A legkitőnıbb tudósok és vallásunk legkiválóbb gyakorlói voltak mindennapos társaim. Valahányszor elhagytam a Potalát, a dalai lámáknak ezt a csodálatos, ezerszobás téli palotáját, többszáz fıs tömeg kísért. A menet élén a ngagpa, vonult, jelképes életkereket hordozva. Nyomában a tatarák csapata, vagyis a hagyományos, színes öltözékbe bújt, kezükben zászlókat tartó lovászoké. Mögöttük azok lépdeltek, akik énekesmadaraimat hordozták kalitkákban és személyes tárgyaimat; mindannyian sárga selyemöltözéket viseltek. Utánuk Namgjalból, a dalai lámák kolostorából kijelölt szerzetesek következtek, mindegyikük egy-egy szent szövegekkel díszített zászlót vitt. İket zenészek követték lóháton, majd a szerzetes tisztségviselık két csoportja; elıl az alacsonyabb rangúak, mögöttük a Cedrung szerzetesei, akik a kormány tagjai voltak. Mindezek után lovászok vezették a dalai lámák istállójának pompásan felszerszámozott paripáit. Nyomukban egy újabb csapatnyi lovon az állami pecséteket vitték. Magam ez után vonultam, sárga gyaloghintóban, melyet húsz katonatiszt hordozott, mindannyian zöld köpenyt és sárga kalapot viseltek. Ezeknek szemben a fölkötött hajú fıtisztekkel egyetlen hosszú copf verdeste vállukat. A gyaloghintót amelynek sárga színe szerzetesrendünkre utalt további nyolc hosszú sárga selyemköntösbe bújt ember is tartotta. Oldalt a kasagnak (Bka -shag), vagyis a dalai lámák kormányának (kabinetjének) négy tagja lovagolt a kuszun depon (testırparancsnok) és a makcsi, azaz Tibet kis létszámú hadseregének fıvezére kíséretében. Mindketten peckesen tisztelegtek kardjukkal, s kék nadrágból és aranypaszományos sárga

7 zubbonyból álló egyenruhát viseltek, fejükön bojtos sisakkal. E központi csoportot a szing gha, a kolostori rendfenntartók csapata vette körül; ezek az ijesztı külsejő férfiak legalább 180 cm magasak voltak, alaposan kitömött ruházatuk csak még riasztóbbá tette megjelenésüket. A kezükben lógó hosszú korbácsot bizony nem haboztak használni. Gyaloghintóm mögött jött két mesterem (tutor), az idısebb és az ifjabb (senior és junior elıbbi nagykorúságom elıtt Tibet régense volt). Utánuk szüleim és családom többi tagja. İket világi tisztviselık népes csapata követte, nemesek és közrendőek egyaránt, rangjuk szerinti rendben. Valahányszor csak kivonultam, a fıváros, Lhásza apraja-nagyja eljött, hogy egy pillantást vethessem rám. Az emberek ilyenkor tiszteletteljes csöndben álltak, s gyakran könny szökött a szemükbe, amint fejet hajtottak vagy földre borultak elıttem. Az ekkori életem igencsak különbözött attól, amelyben kisfiúként volt részem július 6-án születtem, s a Lhamo Thondup, szó szerint a Vágytöltı Istennı nevet kaptam. A tibeti földrajzi és személynevek gyakorta rendkívül szemléletesek. Így például Tibet egyik legfontosabb folyójának, a hatalmas indiai Bráhmaputm forrásának Cangpo (Gtsang-po) neve annyit tesz, hogy megtisztító. Szülıfalum elnevezése pedig Takcer, üvöltı tigris. Apró, szegényes település egy tágas völgyre nézı hegyen. Legelıin soha nem telepedtek meg hosszasabban, s nem is mővelték ıket, csak a nomádok hozták ide állataikat. Ennek a változékony idıjárás volt az oka. Apró gyermek koromban rajtunk kívül úgy húsz család próbált az itteni földbıl valahogy megélni. Takcer Tibet távoli, északkeleti részén fekszik, Amdo tartományban. Az ország földrajzilag négy nagyobb körzetre osztható: északnyugati részén kelet nyugati irányban több mint nyolcszáz mérföld hosszan húzódik a Csangtang, a megdermedt sivatag vidéke. Növényzet alig-alig telepedett meg rajta, pusztáin csupán néhány nomád éli nehéz életét. Csangtangtól délre fekszik Ü (Dbus) és Cang (Gtsang) tartomány, amelyeket délrıl és délnyugatról a hatalmas Himalája határol. Ü-Cangtól keletre terül el Kham (Khams) tartomány, az ország legtermékenyebb, következésképp legnépesebb vidéke. Khamtól északra fekszik Amdo. Kham és Amdo keleti része képezi a hagyományos tibeti kínai határt. A születésem körüli idıkben egy bizonyos Ma Pufeng nevő mohamedán hadúrnak sikerült a Kínai Köztársasághoz hő helyi kormányt alakítania Amdóban. Szüleim nemesi rang nélküli önálló parasztok voltak, abban különböztek a jobbágytól, hogy nem függtek semmiféle földesúrtól. Apró földecskét béreltek, s maguk mővelték meg. Tibet legfıbb terménye az árpa és a hajdina, termesztettük is mindkettıt, a burgonyával egyetemben. Nem ritkán szüleim egész évi munkálkodása kárba veszett a súlyos jégesık vagy az aszály következtében. Számos állatot is tartottak, amelyek megélhetésünknek biztosabb alapot adtak. Emlékszem, öt-hat dzomótól kaptuk a tejet (ez az állat a jak és a szarvasmarha keresztezıdése), s jó néhány szabadon kapirgáló csirkétıl a tojást. Ott volt aztán a mintegy nyolcvan juhból és kecskébıl álló vegyes nyáj, s apámnak csaknem mindig volt egy-két, olykor három lova, ezeket nagyon szerette. Mindezeken kívül pár jakot is tartott a család. A jak a természet egyik legnagyobb ajándéka az ember számára. Háromezer méter fölött bármely magasságon megél, mintha csak Tibet számára teremtetett volna. Alacsonyabban fekvı tájakon könnyen elhullik. Igavonóként és tejelıként (utóbbi esetben a drinek nevezett nıstényekrıl van szó), ehetı húsával a jak a magasvidéki gazdálkodás legfontosabb állata, ahogy az árpa, amit szüleim is termesztettek, a legfontosabb tibeti növény. Belıle lesz a campa, ha megpörkölve finom lisztté ırölik. Alig van olyan étek, amelyben ne lenne campa, nekem még számőzetésemben is mindennapi táplálékom. Persze nem lisztként fogyasztjuk; elıbb valamilyen folyadékkal, általában teával kell elegyíteni, de lehet tejjel is (amit a leginkább kedvelek), de megteszi a joghurt vagy éppenséggel a csang (a tibeti sör) is. A keveréket ezután csészénkben ujjunkkal apró gombócokká gyúrjuk. Máskor kása alapanyagául

8 szolgál. A tibetiek fölötte kedvelik, az idegenek azonban, úgy tapasztaltam, kevésbé. A kínaiak meg éppenséggel hallani sem akarnak róla. Mindannak nagy részét, amit szüleim megtermeltek a földjükön, magunk fogyasztottuk el, olykor azonban apám el-eladott némi gabonát vagy egy pár birkát az arra járó nomádoknak, vagy odalenn Szilingben, a legközelebbi városban, Amdónak tılünk három óra lovaglásnyira fekvı fıvárosában. E roppant vidéki körzetekben a pénz nemigen volt használatos, az üzletek zöme cserekereskedelem formájában bonyolódott le. Így azután atyám az év fölöslegét teára, cukorra, vászonra, hébe-hóba egy pár ékszerre vagy vasszerszámokra cserélte el. Olykorolykor új lóval érkezett haza, ami mindig fölvillanyozta. Remekül értett a lovakhoz, s ismert lódoktor volt a környékünkön. Szülıházam olyan volt, mint a többi ház Tibet e vidékén; kıbıl és vályogból épült, lapos teteje egy négyzet alakú területet fedett. Egyedüli kivételességét csatornázata jelentette: borókagyökérbıl készült, ebbe vájták az esıvizet elvezetı mélyedést. Közvetlenül elıtte, a két oldala szélességében apró udvar terült el, közepén magas zászlóruddal. Az ehhez alul-felül rögzített zászlóra számtalan imádság szövegét írták. A legtöbb állatot a ház mögött tartottuk. A házban hat helyiség volt: a konyha, ahol idınk nagy részét töltöttük, ha benn voltunk a házban; imaszoba, kis oltárral, itt győltünk össze áldozatbemutatásra, amikor napunkat megkezdtük, azután szüleim szobája, egy külön szoba a mindenkori vendégek számára, raktárhelyiség készleteinknek, végül egy istálló a marháknak. Nekünk, gyerekeknek nem volt külön szobánk, csecsemıkoromban anyám mellett aludtam, azután meg a konyhában, a tőzhely mellett. Székünk, ágyunk nem volt, csak külön alvásra kijelölt terület, mind szüleim szobájában, mind a vendégszobában. Volt azután még néhány vidám színekre festett faszekrényünk. A folyosókat fapadló borította. Apám zömök, hirtelen természető ember volt. Emlékszem, jól kikaptam tıle egyszer, amikor megrángattam a bajuszát. Mindazonáltal kedves ember volt, aki senki iránt sem viseltetett rosszindulattal. Születésemkor érdekes történet keringett róla. Elıtte betegsége több hétre ágynak döntötte. Senki sem tudta, mi gyötörheti, s az emberek már az életéért kezdtek aggódni, ám születésem napján egyszercsak minden kézenfekvı ok nélkül lábadozni kezdett. Aligha azért, mert apa lett, hiszen addig anyám már nyolc gyermeknek adott életet, még ha csupán négy maradt is életben közülük. (A hozzánk hasonló parasztcsaládokat a szükség rákényszerítette, hogy nagy létszámú családokat tervezzenek; anyám összesen tizenhat gyermeket hozott a világra, de közülük csak hét nıtt föl.) Amikor ezt a könyvet írom, Lobszang Szamten, a sorban engem megelızı bátyám, és Cering Dolma, legidısebb nıvérem, már nincsenek az élık sorában, ám két bátyám, nıvérem és öcsém ma is jó egészségnek örvendenek. Édesanyám az egyik legkedvesebb ember volt, akit valaha is ismertem. Ezt a csodálatos lényt, bizonyos vagyok benne, mindenki szerette, aki csak egyszer is találkozott vele. Rendkívüli módon együttérzett mindenkivel; emlékszem, egyszer szörnyő éhínség pusztított a szomszédos Kínában, ezért sok szegény kínait hajtott át az éhség a határon. Egy nap kínai házaspár kopogtatott az ajtónkon, karjukon halott gyermekükkel. Enni kértek anyámtól, s ı készségesen ellátta ıket. Ezután a halott gyermekre mutatva megkérdezte, segítsen-e nekik eltemetni. Amikor a házaspár fölfogta, mire is gondol, fejüket ingatva jelezték, hogy ne, mert meg akarják enni a gyermeket is. Anyám elborzadva nyomban behívta ıket, s teljesen kiürítette kamránkat, mielıtt sajnálkozva útjukra bocsátotta volna ıket. Még ha saját családja élelmét kellett is odaadnia, bennünket fosztva meg tıle, akkor sem engedett el soha egyetlen koldust sem üres kézzel. Cering Dolma nıvérem, a legidısebb közülünk, tizennyolc évvel korábban született nálam. Születésemkor már segített anyámnak a ház körüli teendıkben, s ott bábáskodott akkor is, amikor világra jöttem. Amikor elıször karjába vett, észrevette, hogy egyik szememet nem

9 nyitom ki rendesen, mire hüvelykujjával gondolkodás nélkül szétfeszítette a lusta szemhéjat, szerencsére anélkül, hogy bármi bajt okozott volna. İ gondoskodott elsı táplálékomról is, amely a hagyománynak megfelelıen a környéken növı bokor kérgébıl készített folyadék volt. Azt tartották róla, hogy megırzi a gyermek egészségét, ami az én esetemben igaznak is bizonyult. Évek múltán nıvérem elmondta, hogy igencsak szutykos csecsemı voltam, így különösen etetés után nem szívesen vett a karjába. Három bátyámhoz nem sok közöm volt. Thupten Dzsigme Norbut, a legidısebbet akkoriban már fölfedezték, mint egy magas rangú láma, Takcer rinpocse reinkarnációját (a rinpocse cím a lelki vezetıket illeti, s annyit jelent szó szerint, hogy becses, drága ), és a több óra lovaglásnyira fekvı, híres Kumbum kolostorba nevezték ki. Következı bátyám, Gjalo Thondup nyolc évvel volt nálam idısebb, s születésemkor az egyik közeli faluban járt iskolába. Csupán legifjabb bátyám, Lobszang Szamten élt otthon, ı három évvel volt idısebb nálam. Utóbb azonban a Kumbumba küldték szerzetesnek, így hát ıt sem igen tudtam otthon megismerni. Természetesen senki sem sejthette, hogy különböznék bármely közönséges csecsemıtıl; az csaknem elképzelhetetlen volt, hogy egy és ugyanabban a családban több tulku is szülessék, így szüleim gondolatai közt föl sem merülhetett, hogy személyemben találják majd meg a dalai lámát. Apám fölépülése ugyan jó jelnek számított, de senki sem tulajdonított neki túlságos jelentıséget. Magam sem sejtettem, mi is áll elıttem, legkorábbi emlékeim ugyancsak hétköznapiak. Sokan erısen hangsúlyozzák az ember legkorábbi emléknyomainak fontosságát, én azonban nem értek velük egyet. Amire magam emlékszem, annyi csupán, hogy egy verekedı gyerekcsapat láttán gyorsan a gyengébb csoport oldalára álltam. Az is eszemben van, amikor elıször láttam tevét, amely Mongólia bizonyos részein közönséges állat, s onnan olykor-olykor átkerül a határon. Hatalmas, fenséges jelenség volt, s ugyancsak rémisztı. Emlékszem még, amikor egy nap fölfedeztem, hogy férges vagyok, ami hétköznapos a keleti világban. Máig bennem él, milyen szívesen kísértem el anyámat a tyúkólba, s álldogáltam mögötte, míg ı a tojásokar szedegette össze. Szerettem fészkükön ülve kotyogásukat utánozni. Másik kedves gyerekkori foglalatosságom az volt, hogy egy táskába szórtam a holmimat, mintha csak hosszú utazásra készülıdnék. Lhászába megyek, Lhászába megyek! mondogattam. Ezt, no meg ragaszkodásomat ahhoz, hogy mindig én ülhessek az asztalfın, utóbb nagy dolgokra való elhivatottságom korai megsejtésekent értelmezték. Számos gyerekkori álmom is efféle interpretációt kapott, noha magam nem jelenteném ki teljes bizonyossággal, hogv akkoriban ismertem volna egész jövıbeli életemet. Édesanyám késıbb több olyan történetet mesélt, amelyek a magasrangú születés elıjeleként értelmezhetık, mint például az, hogy csakis az ı kezébıl fogadtam el csészémet, vagy hogy soha nem féltem senki idegentıl. Mielıtt beszámolnék arról, hogyan is fedeztek föl, mint dalai lámát, szólnom kell néhány szót a buddhizmusról, s annak tibeti törtenetérıl. A buddhizmus megalapítója, Sziddhárta, történeti személy volt, akit késıbb Sákjamuni Buddhaként tartottak számon. Több mint kétezer-ötszáz éve született. Tanai ma dharma, vagyis buddhista tanítás néven ismerjük az i. sz. 4. században kerültek Tibetbe, s évszázadokba telt, mire átvette az ıshonos bon vallás helyét, s teljességgel gyökeret vert. Ekkorra azonban már olyannyira áthatotta az országot, hogy a társadalom minden szintjét buddhista elvek irányították. S mivel a tibeti máskülönben ugyancsak veszekedıs és hadakozó népség természete szerint, a vallási gyakorlat iránti növekvı érdeklıdésük jócskán hozzájárult országuk elszigetelıdéséhez. Korábban Tibet roppant birodalom volt, amely Belsı-Ázsián kívül uralta a tıle délre fekvı Észak-India, Nepál és Bhután nagy részét, sıt, jókora kínai terület is hozzá tartozott. 763-ban a tibeti seregek elfoglalták a kínai fıvárost is, ahol hadisarcot, s egyéb megváltást kényszerítettek ki. Amint azonban a tibetiek mindinkább hívei lettek a buddhizmusnak, szomszédaikhoz főzıdı

10 viszonyuk politikai helyett szellemivé vált. Különösen igaz ez Kínával kapcsolatban, amellyel kialakult a sajátos papvédnök viszony. A kínai mandzsu uralkodók, akik buddhisták voltak, a dalai lámákat a terjedı buddhizmus királyai -nak nevezték. A buddhizmus alapvetı tétele a kölcsönös föltételezettség, avagy az ok és a hatás törvénye, amely közönségesen annyit jelent, hogy az egyén valamennyi tapasztalata az indítékaiból eredı cselekvések révén alakul ki. Az indíték ekképpen mind a cselekvésnek, mind pedig a tapasztalatnak a gyökere, s e fölismerés az alapja a tudat és az újra-születés buddhista elméletének. Az elıbbi tanítás szerint a tudat semmiképp sem szakadhat meg, hiszen valamennyi ok bizonyos következménnyel jár, amely maga egy újabb következmény oka is egyszersmind. A tudat csak folyik s folyik, miközben pillanatonként tapasztalatokat és benyomásokat győjt. A testi halál pillanatában ezek szerint bármely élılény tudatában megvannak múltbeli tapasztalatainak és benyomásainak lenyomatai, az azokat megelızı cselekedetek emlékével egyetemben. Ezt nevezik karmának, azaz cselekvés -nek. A tudat tehát, no meg kísérıje, a karma, újraszületik valamely állati, emberi vagy isteni testben. Hogy egyszerő példával szolgáljunk, aki életében gonoszul bánt az állatokkal, következı életét könnyen olyan kutyaként töltheti, amelynek gazdája durva a jószágaival. S hasonlóképp: a jelen életünkben tanúsított erényes magatartás hozzájárul az eljövendı kedvezı újraszületéshez. A buddhisták továbbá úgy vélik, hogy a tudat alapvetı természete semleges lévén, megszabadulhatunk az élethez szükségszerően hozzá tartozó születés-szenvedés-halálújraszületés láncolattól, ám csak akkor, ha minden kedvezıtlen karmától, valamint valamennyi világi ragaszkodástól megtisztultunk. Csak ezen a ponton éri el a tudat a megszabadulást, s végezetül a buddha-állapotot. Csakhogy a buddhizmus tibeti hagyománya szerint a buddha-állapotot elért ember megszabadul ugyan a számszárától, vagyis a szenvedés körforgásától, amint a létezés jelenségét nevezik, ám vissza-visszatér, hogy mindaddig más élılények javára legyen, míg mindannyiuk hozzá hasonlóan szabadulást nem nyer. Mármost ami engem illet, személyemet tartják mind a tizenhárom eddigi tibeti dalai láma újraszületésének (az elsı közülük 1351-ben született), róluk pedig úgy vélik, hogy Avalókitésvara, tibetiül Csenrezig (Spyan-ras-gzigs) testetöltései; ı a könyörület bódhiszattvája, a fehér lótusz tartója. Így hát rólam is azt gondolják, hogy Csenrezig manifesztációja vagyok, mégpedig a hetvennegyedik abban a sorban, amely egy Buddha korabeli bráhmin fiúig követhetı vissza. Gyakran megkérdeznek, valóban hiszek-e mindebben, s erre nem könnyő válaszolnom. Ám ötvenhat éves fejjel, mostani életem tapasztalataira visszatekintve, no meg buddhista hitem birtokában könnyen el tudom fogadni, hogy szellemileg hozzákapcsolódom mind a korábbi tizenhárom dalai lámához, mind Csenrezighez, vagy akár magához Buddhához. Még hároméves sem voltam, amikor a kormány által a dalai láma újraszületésének fölkutatására útnak indított bizottság a Kumbum kolostorba érkezett. Számos jellel találkozhattak ott, így elıdöm, az ötvenhét évesen, 1933-ban elhunyt Thupten Gjaco, a XIII. dalai láma bebalzsamozott tetemével, amelynek dél felé fordított feje holtában északkeletnek fordult. Nem sokkal ezután a régens elıtt maga is vezetı láma látomás jelent meg. A déltibeti Lhamoi Lhaco (Lha-mo i lha-mtsho) nevő szent tó vizébe pillantva tisztán meglátta a következı tibeti betőket: AH, KA és MA, majd világosan föltőnt elıtte egy kétemeletes, türkiz és arany színő tetıvel fedett kolostor képe, amelytıl ösvény vezetett egy dombhoz. Végezetül látott még egy kis házat, meghökkentı csatornázattal. A régens bizonyos volt

11 benne, hogy az AH bető csakis Amdóra utalhatott, vagyis az északkeleti tartományra, így hát ideküldték a kutató bizottságot. A Kumbum környékén a bizottság tagjai érezték, hogy jó úton járnak. Valószínőnek látszott, hogy amennyiben az AH bető valóban Amdóra utal, akkor a KA a Kumbum kolostort jelenti, amely csakugyan kétemeletes volt, s teteje türkiz színő. Most már csak az volt hátra, hogy megtalálják azt a bizonyos dombot és a sajátos csatornázatú házat. Így hát bejárták a környezı falvakat, és amikor megpillantották szüleim házának tetején a bütykös borókaágakat, bizonyosak voltak, hogy az új dalai láma sem lehet messze. A csoport nem fedte föl látogatása célját, csupán éjszakára kért szállást. Vezetıjük, Kevcang rinpocse, szolgának adta ki magát, s az éjszaka nagy részét azzal töltötte, hogy a ház legkisebb gyerekeivel játszadozott. A gyermek azonban fölismerte ıt, s kiabálni kezdett: Szera láma, szera láma! Szera (Gse-ra) a rinpocse kolostora volt. Másnap a csoport fölkerekedett, hogy néhány nap múltán hivatalos küldöttségként térjen vissza. Ekkor már számos olyan dolgot hoztak magukkal, amely annak idején elıdöm birtokában volt, meg ezekhez hasonlókat, amelyek azonban soha nem voltak az övéi. A gyermek minden egyes esetben helyesen választotta ki azokat, amelyek a XIII. dalai lámáé voltak, e szavakkal: ez az enyém, ez az enyém! Mindez többé-kevésbé meggyızte a kutató küldöttséget, hogy valóban az új testetöltésre bukkantak. Igaz ugyan, hogy volt egy másik jelölt is, aki szóba jöhetett a végsı döntés elıtt, ám rövidesen mégis a takceri fiút ismerték el az új dalai lámának. Én voltam az a fiú. Fölösleges tán megjegyeznem, nem igazán emlékszem minderre, hisz túl apró voltam akkoriban. Igazából csak egy szúrós tekintető férfiút tudok magam elé idézni, akit, mint késıbb kiderült, Kenrap Tendzinnek hívtak. Utóbb ı lett a ruhatárnokom, aki írni is tanított. Amint a küldöttség eldöntötte, hogy a takceri fiúcska a dalai láma igazi reinkarnációja, üzenet ment róla Lhászába a régenshez. A hivatalos megerısítés csak hónapok múlva érkezett meg, addig otthon kellett maradnom. Mindeközben Ma Pufeng, a helyi kormányzó, intrikákba kezdett, csakhogy engem a szüleim a Kumbum kolostorba vittek, ahol egy hajnali szertartáson beiktatást nyertem. Erre azért emlékszem különösképpen, mert meglepett, hogy még napfölkelte elıtt fölébresztettek és felöltöztettek. Arra is emlékszem, hogy egy trónon ültem. Azután életemnek boldogtalanabb idıszaka kezdıdött. A szüleim rövidesen hazamentek, én pedig egyedül maradtam ebben az új és ismeretlen környezetben. Egy apró gyermeknek nagyon nehéz a szüleitıl elválnia, két vigaszra mégis leltem a kolostorban. Elıször is ott élt legfiatalabb bátyám, Lobszang Szamten, aki bár csupán három évvel volt idısebb nálam, mégis gondomat viselte, s hamarosan szoros barátságba kerültünk egymással. A másik vigaszom bátyám kedves, öreg szerzetestanára volt, aki gyakorta vett védıszárnyai alá. Emlékszem, egyszer egy barackkal örvendeztetett meg. Többnyire azonban igencsak boldogtalan voltam. Fogalmam sem volt, mit is jelent dalai lámának lenni. Úgy gondoltam, egyik vagyok a számtalan kisfiú közül, s gyakorta jöttek is kisgyerekek a kolostorba, s ugyanúgy viselkedtek velem, mint egymással. Különösen fájdalmas emlék él bennem az egyik nagybátyámról, aki a Kumbumban volt szerzetes. Az egyik éjjel, amint imáit olvasgatta, föllöktem a könyvét, amely épp úgy, mint a mai tibeti könyvek bekötetlen volt, így hát a lapok szanaszét szóródtak. Apám testvére megragadott s alaposan elnáspángolt. Rendkívül mérges volt, magam meg szörnyen rémült. Még évek múltán is a szó szoros értelmében kísértett himlıhelyes arca és ádáz bajusza. Ha azután bármikor megpillantottam, elfogott a rémület. Derősebben néztem a jövı elé, amikor kiderült, hogy alkalmasint visszatérhetek szüléimhez, s együtt utazhatunk Lhászába. Mint minden gyereket, engem is fölvillanyozott az utazás gondolata. Úgy tizennyolc hónapig azonban mégsem indulhattam el, mert Ma Pufeng nem engedett Lhászába mindaddig, míg jelentıs váltságdíjat nem fizettek értem. Amikor megkapta, még többet kért, de hiába. Így azután csak 1939 nyarán indulhattam el a fıvárosba.

12 Emlékszem, a nagy nap hajnalán, egy héttel negyedik születésnapom után, rendkívüli derőlátás töltött cl. Számosan keltünk útra, nem csak szüleim és a bátyám, Lobszang Szamten, hanem a fölkutatásomra küldött bizottság tagjai, és jó néhány zarándok is. Kíséretemben volt még számos kormánytisztviselı, öszvérhajcsár és felderítı katona, utóbbiak Tibet karavánútjain élték le életüket, s nélkülözhetetlenek voltak bármely hosszabb utazás alkalmával; pontosan tudták, hol kell átvágni egyik vagy másik folyón, mennyi idı alatt lehet megmászni valamely hegyi ösvényt. Néhány nap múlva elhagytuk azt a területet, amelyet Ma Pufeng tartott ellenırzése alatt, s ekkor a tibeti kormány formálisan is elismerte jelölésemet. Elértük a világ egyik legtávolibb és gyönyörőbb táját; a fennsíkot gargantuai hegyek szegélyezték, s mi bogarakként másztuk meg ıket. Olykor megolvadt gleccserek zubogó patakjaihoz értünk, s nagy locsogással keltünk át rajtuk, s hébe-hóba jutottunk csupán apró települések közelébe, amelyek a zöld mezı közepén világítottak, vagy a hegyoldalon lógtak, mintha tíz körmükkel kapaszkodnának. Néha föltőnt a távolban egy-egy hihetetlenmód a szikla tetejére épült kolostor. Zömmel azonban száraz, üres térségben jártunk, ahol a szilaj, port hordozó szél az úr, meg a jégzivatar, a természet élı s ható erıire emlékeztetve. Három hónapig tartott az út Lhászába. Kevésre emlékszem azon a roppant csudálkozáson kívül, amit a látottak ébresztettek bennem; a drongok (vadjakok) roppant csordái, amint átdübörögtek a földeken, a kisebb kjang (vadszamár)- csapatok, s olykor egy-egy feltőnı gova és nava, vagyis apró szarvas, amely oly hirtelen villant elénk és tőnt tova, mint a szellemek. Örültem a gágogó libák idırıl idıre fölbukkanó seregének is. Az út nagy részén Lobszang Szamtennel voltam együtt egy öszvérpár vontatta, dreldzsamnak nevezett hintófélében. Idınk nagy részét mint a kisgyerekek mindenfelé vitatkozással és civakodással töltöttük, amelynek gyakran verekedés lett a vége, s ez olykor a jármő egyensúlyát is veszélyeztette. Ilyenkor azután a kocsis megállította az állatokat, és anyám után kiáltott. Az meg szegény a hintóba pillantva mindig ugyanazzal a jelenettel találkozott: Lobszang Szamten könnyek között, míg magam gyızedelmes mosollyal az ajkamon üldögéltem ott. Hiába volt ı az idısebb, én voltam a karakánabb, s lehettünk bármily jó barátok, együtt képtelenek voltunk jól viselkedni. Egyikünk elıbb-utóbb tett egy olyan megjegyzést, amely azután vitatkozáshoz, majd pofonokhoz és könnyekhez vezetett, csakhogy a könnyek mindig az ı szemébıl patakzottak, soha nem az enyémbıl. Lobszang Szamten olyan jó természető gyerek volt, hogy nagyobb testi erejét egyszerően nem volt képes ellenem fordítani. Lassan Lhászába értünk, addigra ıszre járt az idı. Amikor már csupán néhány napi járóföld választott el célunktól, vezetı kormányhivatalnokok egész csapata jött elénk, s kísérte csoportunkat a Doeguthang fennsíkon, a fıváros kapuitól két mérföldnyire. Ott azután roppant sátortábort állítottak föl, közepén egy kék-fehér építménnyel, amelynek macsha cshenmo (rma-bya chen mo), nagy páva volt a neve. Roppant méretőnek tőnt a szememben, benne egy bonyolult faragású fatrón állt, amely a hazatérı gyermek dalai lámára várt. Az ezután következı szertartás, amelynek során rám ruházták népem szellemi vezetését, egész álló napon át tartott. Mégis csak homályos emlékeim vannak róla, a hazaérkezés nagyszerő érzése, a végeláthatatlan tömeg látványa eleven bennem. Mindent egybevetve a négyéves gyermekhez képest igazán megálltam a helyem, még azoknak az igencsak öreg szerzeteseknek a szemében is, akik azért jöttek, hogy meggyızıdjenek róla, vajon csakugyan én vagyok-e a XIII. dalai láma megtestesülése. A ceremónia után Lobszang Szamtennel együtt a Norbulingkába (Nor-bu glin-ka, drágakıliget ) vittek, Lhászától nyugatra. Máskor ez a hely a dalai lámák nyári palotája volt, ám a régens úgy határozott, hogy a következı év végéig várnunk kell, míg a Potala palotában annak rendje-módja szerint a tibeti kormány élére állíthatnak. Addig pedig minek laknék a Potalában. A döntés igen kedvezınek

13 bizonyult, hisz a kettı közül a Norbulingka sokkal kellemesebb lakhely volt; kertektıl övezett kisebb, világos és levegıs épületek alkották. Ezzel ellentétben a Potala, amelyrıl láttam, milyen fenségesen terpeszkedik a város fölé, sötét, hővös és homályos termekkel fogadott. Így hát egy egész éven át élveztem a felelısség nélküli szabadságot, boldogan játszottam a bátyámmal, s idırıl-idıre találkoztam a szüleimmel is. Ekkor volt elıször és utoljára szabadidım.

14 MÁSODIK FEJEZET Az oroszlántrónus Az elsı télrıl alig vannak emlékeim, ám egy valami azért megmaradt az emlékezetemben. Az év utolsó hónapjának vége felé a Namgjal (Rnam-rgyal) kolostor szerzetesei hagyományosan bemutatták a csham ( chams) táncot, amely az elmúló évben támadt ártó erık jelképes kiőzésére szolgált. Csakhogy mivel hivatalosan még nem foglaltam el a trónt, a kormányzat úgy gondolta, nem volna helyénvaló, ha a Potalában magam is megtekinteném a szertartást. Lobszang Szamtent ugyanakkor anyánk magával vitte, ami miatt rendkívül féltékeny lettem. Amikor késı este visszatért, azzal bosszantott, hogy részletesen leírta a különleges jelmezbe öltözött táncosok ugrásait és az ártó erıkre mért csapásaikat. A következı évben, vagyis 1940-ben végig a Norbulingkában tartózkodtam. A tavaszi és nyári hónapokban gyakran lehettem együtt szüleimmel, akik miután engem dalai lámává nyilvánítottak, rögvest a legmagasabb nemesi címhez, s nem kis vagyonhoz jutottak. Ebben az évszakban mindig rendelkezésükre állt a palota területén egy ház is, ahová egyik kísérımmel csaknem mindennap átlopóztam, hogy találkozhassam velük. Ez ugyan tilos volt, ám az értem felelıs régens úgy döntött, hogy szemet huny e látogatások fölött. Különösképp ebédidıben szerettem odajárni, hiszen egy szerzetesnek szegıdött fiúgyereknek nem volt szabad tojást, vagy disznóhúst ennie, így hát ilyesmit csak szüleim asztalánál élvezhettem. Emlékszem, egyszer tojásevésen kapott Gjop Kenpo, egyik fıhivatalnokom. Éppúgy megrémült, mint én. Menj innen! kiabáltam teli torokból. Arra is emlékszem, hogy egy másik alkalommal apám mellett ülvén kiskutyaként figyeltem, hogyan ropogtatja a disznóhúst, s kinéztem a szájából a falatot sikerrel. Csodálatos íze volt. Mindent egybevetve tehát elsı lhászai évem nagyon boldogan telt. Még nem avattak szerzetessé, s tanulóéveim is elıttem álltak. Lobszang Szamten pedig egy év halasztást kapott a Kumbumban megkezdett tanulmányai folytatásához telén vittek a Potalába, s neveztek ki hivatalosan Tibet szellemi vezetıjének. Az ezzel járó szertartás kapcsán semmi különös nem maradt bennem, azon kívül, hogy ekkor ültem elıször az Oroszlántrónuson, ezen a roppant, drágakı borítású, gyönyörően faragott faépítményen, amely a Potala keleti szárnyában fekvı fı állami teremben, a Szi si phuncogban (a szellemi és idıbeli világ minden jótettének csarnokában) állt. Rögvest ezután a város közepén emelkedı Dzsokhangba vittek, ahol novícius szerzetessé avattak. Ennek egyik része a taphue szertartás volt, vagyis a hajvágás ; ezután borotvált fejjel kellett járnom, vörösbarna szerzetesi ruhában. Ebbıl a ceremóniából is csak arra emlékszem, hogy amikor megpillantottam a szertartás egyik-másik táncosának rikító színő öltözékét, magamról megfeledkezve izgatottan odaszóltam Lobszang Szamtennek: odanézz! Fürtjeimet jelképesen Reting rinpocse vágta le, ı volt a régens, s az állam fejeként nagykorúságomig ıt nevezték ki vezetı tanárommá is. Eleinte óvatos voltam vele, késıbb azonban nagyon megszerettem. Legfurcsább az volt nekem, hogy az orra mindig be volt dugulva. Nagy képzelıerejő, laza szellemi tartású ember volt, aki könnyedén vette a dolgokat. Szerette a társaságot, no meg a lovakat, így azután jó barátságba keveredett apámmal. Sajnos azonban régensségének évei alatt némiképp ellentmondásos szerepet játszott, s maga a kormányzat is korrupttá lett, olyannyira, hogy a magas tisztségek adásvétele például teljesen természetes dolognak számított. Szerzetessé szentelésemkor az a hír járta, hogy Reting rinpocse nem alkalmas a hajvágószertartás elvégzésére. Azt suttogták, hogy már nem is szerzetes, hiszen megszegte nıtlenségi fogadalmát. Nyíltan bírálták azért is, mert megbüntetett egy tisztségviselıt, aki szembeszállt

15 vele a Nemzetgyőlésben. Akárhogy is, a régi szokás szerint levetettem régi, Lhamo Thondup nevemet, s helyébe az övét vettem föl: Dzsamphel Jese, meg néhány másikat is, így aztán teljes nevem így hangzott: Dzsamphel Ngavang Lobszang Jese Tendzin Gjaco (Byangs-dpal Ngag-dbang Blo-bzang Ye-shes Rgya-mtsho). Reting rinpocse volt a vezetı tanárom, de kineveztek mellém egy ifjabb tanárt (junior tutor) is, Tathag rinpocsét, aki rendkívül kifinomult ember volt, melegszívő és kedves. Közös óráink után gyakran folytattunk kötetlen beszélgetést, tréfálkoztunk is, aminek nagyon örültem. Végezetül az elsı években nem hivatalosan harmadik nevelımmé Kevcang rinpocsét nevezték ki, a megtalálásomra küldött bizottság vezetıjét. İ helyettesítette a másik kettıt, amikor dolguk elszólította ıket. Kevcang rinpocsét különösen szerettem. Ezt a szintén amdói kedves embert sohasem tudtam igazán komolyan venni. Az órákon ahelyett, hogy fölmondtam volna, amit éppen kellett, a nyakába csimpaszkodtam és azt hajtogattam: te mondd el!. Késıbb, amikor tizenkilenc éves korom körül Tridzsang rinpocse lett az ifjabb tanítóm, arra intette ıt, ne mosolyogjon elıttem, ha nem akarja, hogy a fejére nıjek. Mindez azonban nem sokáig tartott így, mert alighogy novícius lettem, Reting rinpocse, fıképp népszerőtlensége miatt, leköszönt a régensségrıl. Noha mindössze hatéves voltam, mégis megkérdeztek, kivel gondolnám helyettesíteni ıt. Tathag rinpocsét neveztem ki, ı lett vezetı tanítómmá, míg az ifjabb tanító címét Ling rinpocse kapta meg. A nagyon kedves Tathag rinpocséval szemben Ling rinpocse teljesen visszahúzódó, komor ember volt, akitıl kezdetben ugyancsak megijedtem. Még szolgája látványa is megijesztett, s hamar fölismertem lépéseinek zaját, ilyenkor mindig elállt a lélegzetem. Végül azonban mégis nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttünk ban bekövetkezett haláláig ı volt legközelebbi bizalmasom. Nevelıimen kívül személyi gondozót is kineveztek mellém, ugyancsak szerzeteseket: a szertartásmestert (csöpon khenpo), a konyhamestert (szölpon khenpo) és a fıruhatárnokot (szimpon khenpo). Utóbbi Kenrap Tendzin lett, a fölkutatásomra küldött bizottság egykori szúrós tekintető tagja, aki olyan mély benyomást tett rám annak idején. Kicsi koromban a konyha mesterével alakítottam ki szoros kapcsolatot, olyannyira, hogy mindig a szemem elıtt kellett lennie, akár csak úgy is, hogy a ruhája alját lássam az ajtónyíláson át, vagy a tibeti házakban az ajtót helyettesítı függöny alatt. Szerencsére engedett kívánságomnak; rendkívül kedves, egyszerő ember volt, csaknem teljesen kopasz. Nem volt éppen a legjobb mesélı vagy játszótárs, de ez mit sem számított. A vele való kapcsolatomon gyakran gondolkoztam azóta. Olyan lehetett az, mint a kismacska, vagy valamely apró háziállat és az ıt etetı gazdája közötti viszony. Néha úgy gondolom, hogy az efféle ellátás, a táplálás minden emberi kapcsolat egyik legalapvetıbbike. Nyomban azután, hogy novíciussá avattak, megkezdıdött elemi oktatásom, amely egyedül az olvasás elsajátításából állt. Lobszang Szamtennel tanultunk együtt. Ma is nagyon jól emlékszem mindkét osztálytermünkre, egyik a Potalában volt, másik a Norbulingkában. A két szemben lévı falon egy-egy ostor lógott, az egyik sárga selyembıl, a másik bırbıl. Az elıbbire azt mondták, a dalai láma számára van rendszeresítve, míg a másik a dalai láma fivérére vár. Ezek a szerszámok mindkettınket rémülettel töltöttek el, elég volt ha tanítóm csak rápillantott valamelyikre, máris belém hasított a félelem. Szerencsére a sárga ostor soha sem állt munkába, s a bırbıl való is csak egyszer vagy kétszer került le a falról. Lobszang Szamten, sajnos, nem volt olyan jó tanuló, mint én, habár az a gyanúm, hogy az ütlegek alighanem a régi tibeti közmondás szellemét követve csattantak el: Üsd a kecskét, hogy féljen a bárány. Szegény feje szenvedett helyettem. Noha kettınk közül egyikünknek sem lehettek korunkhoz illı barátaink, társaságban sohasem szenvedtünk hiányt. Mind a Norbulingkában, mind a Potalában jó néhány takarító

16 vagy szobafelügyelı tüsténkedett (lakájnak nemigen nevezhetnénk ıket), zömükben alig vagy egyáltalán nem iskolázott emberek, többen katonai szolgálatuk után kerültek ebbe az állásba. Feladatuk az volt, hogy rendben tartsák a szobákat, s ügyeljenek, hogy a folyosók fényesre legyenek kenve. Utóbbit magam is szívügyemnek tekintettem, mert ugyancsak szerettem a padlókon csúszkálni. Amikor komisz viselkedésünk miatt egy idıre elválasztottak Lobszang Szamtentıl, ezek az emberek jelentették egyedüli társaságomat. De micsoda társaságot! Korukat meghazudtolva úgy játszottak velem, mint a gyerekek. Nyolcéves lehettem, amikor Lobszang Szamtent magániskolába küldték. Persze hogy búsultam miatta, hiszen ı volt az egyetlen kapocs családomhoz, s ezentúl csak a teliholdkor tartott tanítási szünetekkor láthattam. Emlékszem, amikor egy-egy látogatása után elment, keserő szívvel néztem utána az ablakból, míg csak el nem tőnt a távolban. A vele való havi találkozásokon kívül anyám esetleges látogatásaira várhattam csupán. Amikor eljött, rendszerint vele volt Cering Dolma nıvérem is. Különösen élveztem látogatásaikat, mivelhogy mindig hoztak magukkal valami nyalánkságot. Édesanyám csodálatosan fızött, süteményei és tésztái híresek voltak. Tízes éveim elején anyám magával hozta legkisebb öcsémet, Tendzin Cshögjalt is, aki tizenkét évvel fiatalabb mint én, s ha valaha létezett rakoncátlanabb gyerek nálam, akkor csakis ı lehetett. Legkedvesebb szórakozásainak egyike az volt, hogy a pónilovakat szüleim házának tetejére vezette. Arra az esetre is emlékszem, amikor egyszer odasompolygott hozzám, hogy bepanaszolja, anyám disznóhúst rendelt a mészárostól. Ez ugyanis tilos volt, mert lehetett ugyan húst vásárolni, megrendelni azonban nem volt szabad, hisz az az állat saját magunk céljára történı megöletését jelentette. A tibetiek különös viszonyban állnak a húsevéssel. A buddhizmus nem tiltja kifejezetten, csak annyit jelent ki, állatot nem szabad azért megölnünk, hogy táplálékunkul szolgáljon. A tibeti társadalom megengedte a hús fogyasztását, amely már csak azért is szükséges volt, mert a campán kívül olykor nemigen kínálkozott más, ám azt már tiltotta, hogy valaki az állat megölésében bárhogyan is részt vegyen. A mészárosmunkát másokra hagyták, így például a mohamedánokra, akiknek virágzó közössége még egy mecsetet is emelt Lhászában. Egész Tibetben több ezer mohamedán élhetett, egyrészük Kasmírból érkezett, a másik Kínából. Egyszer édesanyám húsétellel lepett meg (vagdalthússal és rizzsel töltött hurkával, amely takceri specialitás), s emlékszem, hogy egyszerre befaltam, tudván, ha a takarítók megneszelik a dolgot, meg kell osztanom velük. Másnap szörnyen rosszul voltam, s ez majdnem a konyhamester állásába került. Tathag rinpocse azt gondolta, az ı hibájából történt a dolog, így hát nem volt más választásom, mint elmesélni neki az igazságot. Jó lecke volt számomra. Bármily gyönyörő is a Potala, lakni nem valami kellemes benne. A Vörös Hegy nevő sziklás magaslat tetejére épült egy kisebb épület helyén, a nagy V. dalai láma korszakának vége felé, aki a keresztény naptár szerinti 17. században uralkodott ben bekövetkezett halálakor a palota távolról sem volt még kész, így aztán Deszi Szangje Gjaco (Sde-srid Sangs-rgyas rgyamtsho), a hőséges miniszterelnök tizenöt éven át titokban tartotta a dalai láma halálát. Míg az építkezés be nem fejezıdött, annyit mondott csupán, hogy ıszentsége hosszas visszavonulásra szánta el magát. A Potala nem csupán egy palota; falai fogadják be a kormányhivatalokon, meg számos raktáron kívül a Namgjal (Rnam-rgyal), A gyızedelmes kolostort is, 175 szerzetesével, valamint számos kápolnát, s azoknak a fiatal szerzeteseknek az iskoláját, akik tanulmányaik befejeztével a cedrung tisztséget fogják betölteni. Gyermekkoromban a nagy V. dalai láma hálószobáját kaptam meg az épület hatodik, legfelsı emeletén. Kínosan hideg és rossz világítású lakosztály volt, s nem tudom, hozzányúltak-e nagy elıdöm halála óta. Minden avítt, használhatatlan volt benne, a négy falán függı szınyegek mögött évszázadok pora halmozódott föl. A szoba egyik végében oltár állott, rajta

17 apró vajmécsek (avas drivajjal töltött csészék, bennük égı kanóccal), meg tálak a buddháknak fölajánlott ételekkel és vízzel. Ezeket minden nap megdézsmálták az egerek; magam nagyon megszerettem e csöppnyi jószágokat. Gyönyörő szépek voltak, minden félsz nélkül vették magukhoz napi fejadagjukat. Éjszakánként ágyamból hallottam, amint az egércsapatok ideoda rohangásztak. Olykor az ágyamra is följöttek. Az oltáron kívül ez volt a szobámban az egyetlen igazi bútordarab; egy vánkosokkal telerakott nagy fadoboz alkotta, amelyet hosszú vörös függönyök takartak. Az egerek ezekre is fölszaladtak, vizeletük lecsöpögött, ahogy a takaróim alá bújtam. Hétköznapjaim egyformán teltek mind a Potalában, mind a Norbulingkában, noha utóbbiban az órákat egy órával elıre állítottuk a hosszabb nyári napok miatt, ez azonban semmi nehézséget nem okozott. Sohasem szerettem napkelte után kelni. Emlékszem, egyszer elaludtam, s amikor fölébredvén Lobszang Szamtent már nagy játék közben találtam, igencsak dühös lettem. A Potalában hat óra felé szoktam fölkelni. Öltözködés után rövid imába és meditációba merültem, úgy egy óra hosszan. Hét után hozták be a reggelimet, amely mindig teából és mézzel vagy karamellel ízesített campából állt. Ezután következett a tanulás elsı szakasza Kenrap Tendzinncl, ami attól fogva, hogy megtanultam olvasni, egészen tizenhárom éves koromig írásgyakorlást jelentett. A tibeti nyelv két fıbb írásfajtát használ, az u-csent és az u- mét (dbu-can, dbu-med). Az egyik a könyvek, a másik a hivatalos dokumentumok és a személyes érintkezés írása. Nekem csak az u-mét kellett volna megtanulnom, de amint ezzel hamarost végeztem, magamtól elsajátítottam az u-csent is. Ma is nevetnem kell, ha eszembe jutnak ezek a kora reggeli órák; miközben a ruhatárnok figyelı szeme elıtt ültem, a másik szobából áthallatszott a szertartásmester imája. Az osztálytermet tulajdonképpen a hálószobámhoz közeli veranda jelentette, amelyen cserepes virágok sorakoztak. Olykor igencsak hideg volt odakinn, de világos volt, no meg jól meg lehetett figyelni a dungkar nevő, apró fekete, fürge csırő madarakat, amelyek gyakran rakták fészküket fönn a Potalában. Mindeközben a szertartásmester a hálószobámban üldögélt, s reggeli imájának mormolása közben el-elszunyókált. Ilyenkor hangja úgy halt el, mint valami lemezjátszó, amelyik nem kap áramot, kántálása motyogássá lassult, míg teljesen el nem csendesült. Ezután szünet következett, majd amikor fölébredt, az egész elölrıl kezdıdött. Baj csak akkor volt, ha nem tudta, hol hagyta abba, ilyenkor gyakran többször is megismételte a már elmondottakat. Mindez rendkívül mulatságos volt a számomra, de amikor késıbb nekem magamnak kellett ezeket az imádságokat megtanulnom, már kívülrıl tudtam mindet. Az írásgyakorlat után a memorizálás következett, megtanultam egy-egy buddhista szöveget, s a nap folyamán többször fölmondtam. Bár gyorsan tanultam, roppant unalmasnak találtam az egészet. Hozzá kell tennem, bármily gyorsan tanultam is meg valamit, gyakran épp olyan gyorsan el is felejtettem. Tíz órakor szünetet tartottunk a reggeli tanulásban, amikor összeült a kormány, amelynek ülésein már egészen fiatalon is részt kellett vennem. Kezdettıl fogva fölkészítettek arra a napra, amelyen egyszer a szellemin kívül Tibet világi vezetését is el kell majd látnom. A győlés helye a Potalában rögtön az én szobám mellett volt, a tisztségviselık az épület elsı és második emeletén elhelyezkedı kormányhivatalokból jöttek föl. Maguk a tanácskozások teljesen formális események voltak, fölolvasták kinek-kinek a napi feladatát, természetesen szigorúan betartva a protokoll rám vonatkozó elıírásait. Fıkamarásom, a donjer cshenmo jött értem a szobámba, s vezetett be a terembe, ahol elıször a régens köszöntött, majd a kasag négy tagja, rang szerint. A kormánnyal való délelıtti találkozás után visszatértem lakosztályomba, hogy folytassam tanulmányaimat. Ezúttal ifjabb tanítóm szegıdött mellém, akinek fölmondtam a reggel megtanult szöveget. İ ezután fölolvasta a másnapra szánt részletet, közben tüzetesen el is

18 magyarázta. Ez az óra eltartott délig, akkor megszólalt egy harang (mint minden órában, kivéve azt az esetet, amikor a szórakozott harangozó tizenháromszor ütötte el az órát), s még egy kagylókürtöt is megfújtak. Ezután következett az ifjú dalai láma napjának legfontosabb szakasza: a játék. Nagyon szerencsésnek mondhattam magam, mert jókora játékgyőjteményem volt. Még egészen apró koromban mőködött egy tisztviselı Dromóban, az indiai határnál fekvı faluban, aki importált játékokat küldözgetett nekem, meg dobozokban almát, amikor hozzájutott ilyesmihez. Aztán meg a Lhászába látogató külföldi vendégektıl is kaptam ajándékokat. Az egyik legkedvesebb közülük az a Meccano-készlet volt, amit a fıvárosban irodát nyitó brit kereskedelmi kirendeltség vezetıje adott nekem. Ahogy cseperedtem, több különbözı Meccano-készletre tettem szert, míg tizenöt éves koromra össze nem győjtöttem valamennyit a legegyszerőbbtıl a legösszetettebbig. Hétéves koromban két amerikai tisztviselıbıl álló küldöttség érkezett Lhászába. Roosevelt elnök levelén kívül magukkal hoztak még egy csodálatos énekesmadárpárt, meg egy gyönyörő aranyórát. Mindkettınek nagyon örültünk, nem úgy, mint a kínai delegáció ajándékának; egy kisfiú nemigen tudja örömét lelni több vég selyemben. Másik kedves játékom egy mechanikus vasútmodell volt. Jó néhány ólomkatona is sorakozott a szobámban, ezeket nagyobb koromban megtanultam beolvasztani s szerzeteseket készítettem belılük. Rengeteg idıt töltöttem a katonák csatarendbe állításával, amikor háborúsdit játszottam. Azután a csata kitörésekor percek alatt összekeveredett az alakzat, amelybe elrendeztem ıket. Máskor campatésztából, azaz pából apró tankokat és repülıket formáltunk, ezekkel is ugyanez történt. Versenyt rendeztem felnıtt barátaim között, ki tudja a legszebb modelleket készíteni. Mindenki ugyanannyi tésztát kapott, amibıl, mondjuk, fél óra alatt egy egész hadsereget kellett kiállítania. A végén én bíráltam el az eredményt. Nem fenyegetett az a veszély, hogy elvesztem a játékot, hiszen elég ügyes voltam. Némelyeket olykor kizártam, mert csúf modelleket formáztak. Saját figuráimat gyakran elcseréltem kétszer annyi tésztáért az ellenfeleimmel, így azután az enyém lett a legerısebb sereg, és még a csereberével is jól jártam. Ezután kirobbant a háborúskodás, s mivel eddig minden úgy történt, ahogy én akartam, általában ilyenkor maradtam alul, hiszen a takarító személyzet nem kegyelmezett. Gyakran megpróbáltam kihasználni, hogy végül is én vagyok a dalai láma, de hiába. Erıszakosan játszottam, türelmemet vesztve gyakran öklömet is használtam, de a többiek nem engedtek, olykor meg is ríkattak. Másik kedves idıtöltésem a katonai gyakorlatozás volt, amelyet legkedvesebb takarítómtól, Norbu Thonduptól tanultam, aki szintén a hadseregbıl szegıdött ide. Kisfiúként akkora energia lakott bennem, hogy mindent élveztem, ami testi erıkifejtéssel járt. Különösen szerettem azt a hivatalosan egyébként tiltott játékot, amelynek során teljes erıbıl föl kellett rohanni egy szekrényre, úgy negyvenöt fokos szögben, majd a tetejérıl le kellett ugrani. Agresszív megnyilvánulásaim egyszer csaknem komoly bajt hoztak a fejemre. Elıdöm dolgai között fölfedeztem egy elefántcsontfejő sétapálcát, meg is tartottam magamnak. Egyik nap erısen megpörgettem a fejem fölött, amikor egyszercsak kirepült a kezembıl és Lobszang Szamten arcába csapódott, aki végigvágódott a földön. Egy pillanatra biztos voltam benne, hogy meghalt, ám néhány szörnyő másodperc múlva fölállt, arcán könny patakzott, s a jobb szemöldökén ütött mély sebbıl ömlött a vér. Ez a seb utóbb elmérgesedett, s sokáig tartott, míg begyógyult; az erıs heg elkísérte szegényt egész életében. Röviddel egy óra után általában könnyő ebéd következett. Dél körül, a Potala tájolása okán, a termet clözönlötte a napfény, ilyenkor értek véget reggeli óráim. Ám kettıkor a fény már halványult, s a helyiség mindinkább elsötétedett. Utáltam ezt az idıszakot, ahogy szobámban sötétedni kezdett, a szívemre is árnyék telepedett. A délutáni tanórák nem sokkal ebéd után

19 kezdıdtek. Az elsı másfel órában a fiatalabb tanítómtól kaptam általános oktatást; ı tudta figyelmemet leginkább ébren tartani. Máskülönben fölötte kelletlen diák voltam, mindegyik tárgyat egyformán utáltam. Tanulmányaimat ugyanazok a tárgyak alkották, mint bármely szerzetesét, aki buddhista doktorátust akar szerezni. Ugyancsak egyenetlen anyag volt, s nem éppen annak való, aki a huszadik század derekán egy ország vezetıjévé akart válni. A tananyag öt nagyobb és öt kisebb tárgyból tevıdött össze, az elıbbiek: logika, tibeti mővészet és kultúra, szanszkrit nyelv, orvoslás és buddhista filozófia. Ez utóbbi a legfontosabb (és legnehezebb), s öt tárgyra oszlik: a bölcsesség tökéletessége (pradnyápáramita), a középút filozófiája (mádhjamika), a szerzetesi fegyelem kánonja (vinaja), metafizika (adhidharma), valamint logika, illetve episztemológia (pramána). Az öt kisebb tárgy a következı: stilisztika, zene és dráma, asztrológia, versmérték és versclés, valamint lexikográfia. Magát a doktorátust lényegében a buddhista filozófiai, a logikai és a dialektikai stúdiumokra építve lehetett megszerezni, így aztán csak a hetvenes évek közepétıl tanultam a szanszkrit grammatikát, és néhány más tárgyat, mint például az orvoslást, addig csakis magánszorgalomból tanulmányoztam. A tibeti kolostori oktatás alapvetı eleme a dialektika, vagyis a vita mővészete. A vita során a két fél fölváltva tesz fel egymásnak kérdéseket, különös kézmozdulatok kíséretében. Amikor a kérdezın van a sor, feje fölé emelt jobb kezével kinyújtott baljába csap, miközben bal lábával dobbant egyet. Ezután jobb kezét ellenfele feje felé nyújtja. A megkérdezett ezenközben mozdulatlan marad, s arra összpontosítja a figyelmét, hogy lehetıleg ne csupán a kérdést válaszolja meg, hanem egyszersmind a folyvást körötte lépkedı ellenfelét is nehéz helyzetbe hozza. A szellemesség fontos szerephez jut ezekben a vitákban, s nagy a becsülete annak, aki ellenfele állítását könnyedén a maga javára tudja fordítani. Mindez a dialektikát még a tanulatlan tibetiek között is népszerő szórakozássá tette; ık ugyan aligha tudják követni a gondolatmenetet, ám ugyancsak élvezik a dolog tréfás és látványos voltát. Régebben nem volt szokatlan a nomádok és egyéb, Lhászától távol lakó falusi népek föltőnése a városban, amint napjuk jó részét azzal töltötték, hogy a kolostorudvarokban folyó magasröptő vitákat hallgatták. A szerzetes számára a vitában való helytállás teszi lehetıvé, hogy szellemi fejlıdését bizonyítsa, így azután nekem, mint dalai lámának, nemcsak a buddhista filozófiában és logikában kellett alapos tudásra szert tennem, hanem érvelni is tudnom kellett. Már tízévesen komolyan nekiláttam e diszciplínák tanulmányozásának, s tizenkét éves koromban két censapot neveztek ki mellém, vagyis olyan szakértıt, aki bevezetett a dialektika tudományába. Délutáni tanulmányaim elsı szakasza után mesterem a következı órát azzal töltötte, hogy elmagyarázta, miképp is kell az aznap esedékes tárgyról vitatkozni. Négy óra felé teát szolgáltak föl. Ha valaki több teát iszik az angoloknál, a tibetiek biztosan. Egy nemrégiben kezembe került kínai statisztika szerint, a megszállás elıtt Tibet évente tízmillió tonna teát importált Kínából, ami csak akkor lehetne igaz, ha minden egyes tibeti évente két tonnányit fogyasztana. Ez a szám nyilvánvalóan azt volt hivatva bizonyítani, hogy Tibet gazdaságilag Kínától függ, ám a tea iránti szeretetünket azért mégis jelzi. Magam ugyanakkor mégsem osztom honfitársaimnak ezt a szenvedélyét. A teát a tibetiek hagyományosan sósan és drivajjal, nem tejjel isszák, ami föltéve, hogy jól készítik el kellemes és tápláló ital, bár az íze ugyancsak függ a fölhasznált vaj minıségétıl. A Potala konyháiban általában friss, finom vajat használtak, így hát az azzal ízesített tea is kitőnı volt. Ekkor ízlett nekem utoljára a tibeti tea, ma már inkább angol módra iszom, reggel és este. Délutánonként sima langyos vizet iszom, ezt Kínában szoktam meg, az ötvenes években. Biztosan furcsának tőnik, de rendkívül egészséges; a meleg vizet a tibeti gyógyászat a legfontosabb orvosságként említi.

20 A tea után jött hozzám a két censap-szerzetes, s a következı órát az olyanféle kérdéseken folytatott vitával töltöttük, mint például: milyen is az elme természete? A nap megpróbáltatásai úgy fél hat felé fejezıdtek végre be. Az idıpontokat nem tudom egészen pontosan megadni, hiszen mi, tibetiek, nem tartjuk olyan tiszteletben az órát, mint némely más nép, így hát a dolgok akkor kezdıdnek s fejezıdnek be, amikor azt alkalmasnak találjuk. Mindig is kerültük a kapkodást. Amint a tanítóm elment, nyomban kirohantam a távcsövemmel a tetıre. Gyönyörő látvány tárult elém a Potalából, a fıvárosnak a Dzsokhang körüli szent körzete a Cshakpori Orvosi Iskolával. Engem azonban inkább távolabb, a Vörös Hegy lábánál fekvı Söl falu érdekelt. Itt emelkedett ugyanis az állami börtön épülete, s a rabokat ilyentájt engedték ki sétálni az udvarra. A barátaimnak tekintettem ıket, s erısen figyeltem mozdulataikat. İk tudtak errıl, s meghajoltak, ha megpillantottak. Mindegyiküket ismertem, s azt is mindig észrevettem, ha valakit szabadon engedtek közülük, vagy éppen új rab érkezett. Az udvaron fekvı tőzifarakást és takarmányhalmot is megvizsgáltam olykor. Szemlém után maradt még idım, hogy vacsora elıtt játsszam odabenn, például rajzolgassak. A kevéssel hét után föltálalt esti étkezést az elmaradhatatlan tea, leves olykor egy kis hússal és joghurt, vagyis so alkotta, meg tömérdek különféle kenyér, amelyet anyám sütött s küldött föl nekem azon frissiben minden héten. A legjobban az amdói módra sütöttet szerettem, ezt az apró, kerek, ropogós kérgő, puha és omlós bélő cipót. Gyakran úgy intéztem, hogy takarítóim egyikével-másikával költhessem el a vacsorát. Mindannyiuk roppant falánk volt, egy-egy csészéjükbe egész kanna tea belefért. Máskor a Namgjal kolostor szerzeteseivel étkeztem. Leggyakrabban azonban három szerzetesfelügyelımmel osztottam meg az estebédet, olykor meg a cshikjab kenpóval, személyzetem vezetıjével, akinek távollétében lármás és vidám estéket töltöttünk. Különösképp megmaradt bennem, amint téli estéken a tőz mellett ülve esszük forró levesünket a vajmécsesck reszketı fényénél, s hallgatjuk, hogyan süvölt odakint a havat hordó szél. Vacsora után le kellett volna mennem a hat emeleten át az udvarra, s ott séta közben az írásokból illett volna idéznem, meg imádkoznom. Csakhogy gondtalan ifjúságomban inkább azzal töltöttem az idıt, hogy különféle történeteket találtam ki, vagy azokon töprengtem, amelyeket elalvás elıtt mesélnek majd nekem. Ezek a történetek nagyon gyakran természetfölötti dolgokról szóltak, így hát egy ugyancsak megrettent dalai láma lopózott be kilenckor sötét, férgektıl nyüzsgı szobájába. Az egyik legijesztıbb történet olyan hatalmas baglyokról szólt, amelyek sötétedés után kisfiúkat ragadnak el, s az egész egy Dzsokhang-beli régi freskón alapult. A történetre gondolván ügyeltem rá, hogy sötétedés után épületen belül legyek. Mind a Potalában, mind a Norbulingkában meglehetısen egyhangú volt az életem, s változatosságot csak a fontosabb ünnepek, vagy a magányba való visszahúzódásaim jelentettek. Az utóbbiakra elkísért valamelyik tanítóm, olykor mindkettı, vagy a Namgjal kolostor egyik-másik idısebb lámája. Általában évente egyszer vonultam vissza, telenként. Három hétig egyetlen rövid tanítási órám volt, s nem volt szabad odakinn játszanom, csak imádkoztam és meditáltam, ellenırzés mellett. Gyerekként, persze, nem mindig leltem ebben örömet, sok idıt töltöttem azzal, hogy kibámultam hálószobám valamelyik ablakán. Olykor az északra nézın, ahonnan a Szera kolostort láthattam, mögötte a hegyekkel, máskor a délin, amely a reggeli kormányülések nagy csarnokára nyílott. A csarnok falain felbecsülhetetlen értékő, régi thangkaképek lógtak, hímzett selyem tekercsképek, amelyek Tibet szellemi élete legnépszerőbb alakjának, Milaarepának (Mi-la ras-pa) életét ábrázolták. Gyakran elgyönyörködtem e csodálatos festményeken, nem tudom, azóta mi lett velük.

Atörténelmi Tibet, vagyis Belsõ-

Atörténelmi Tibet, vagyis Belsõ- FIGYELÕ Tibet korai története Földrajz és történelem közöttük csak a 4 5 ezer méter magas hágókon lehet átkelni ha épp nem zárja el azokat a hó. Emiatt a légvonalban közel fekvõ területek között lényeges

Részletesebben

Feri rágja a térdét. Rónási Márton

Feri rágja a térdét. Rónási Márton Feri rágja a térdét Rónási Márton Tavasz volt, amikor beköltöztünk abba a házba, ahol kamaszkoromat éltem meg, abba a házba, ahol a legjobb barátom lett Láncos, a hatalmas fekete kutya, akit tíz éve temettem

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

PAPÍRSZELETEK. LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember NÉMETH ISTVÁN

PAPÍRSZELETEK. LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember NÉMETH ISTVÁN LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember PAPÍRSZELETEK NÉMETH ISTVÁN Milyen lehetett a bujdosó pohár, amely Gyulai Pál szerint a sarkantyúnál is jobban csengett? Ha bujdosott, hát miért, kit

Részletesebben

LÁSS! Perıcsény Projekt

LÁSS! Perıcsény Projekt LÁSS! A mai napon, pénteken (december 11-én) projektnap volt a Raoul Wallenberg iskolában, ahol a 11.-es osztályokból a diákok választhattak, hogy milyen programon vesznek részt. Mi a vakfocira jelentkeztünk,

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. 1 2 'Abdu'l-Bahá sok évet töltött a Szentföldön, Akkó városában. Éveken keresztül fogoly volt, és

Részletesebben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben SZKB103_10 Konfliktusok a közösségben tanulói konfliktusok a közösségben 3. évfolyam 103 Diákmelléklet D1 Tornai József: Ki tud tovább lefelé lógni? Kora tavasz köszöntött ránk meleg esővel, s mi a kunyhót

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

Egy kollégista lány gondolata

Egy kollégista lány gondolata Egy kollégista lány gondolata bíztatni a gyengét s még bátrabb tettre bírni az erıset, de nem mások ellen, bajszítóként, hanem mindig testvérként, másokért. Kiss József: Kós Károlyhoz A vidéki általános

Részletesebben

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL MESTEREKRŐL Sok szó esik a régen élt és önmagát felismerő mesterekről, ám gyakran egyfajta misztikus ködbe burkolóznak bennünk, mintha elérhetetlenek, legendák volnának, amivé mi sosem válhatunk. Számtalan

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Böröcz Zsófi vagyok, a Bogyiszlói Hagyományırzı Egyesület tagja.

Böröcz Zsófi vagyok, a Bogyiszlói Hagyományırzı Egyesület tagja. Böröcz Zsófi vagyok, a Bogyiszlói Hagyományırzı Egyesület tagja. A családunkban több, a falu által is elismert táncos volt. Az elsı az üknagymamám testvére, Szente Béniné Bárdos Zsófi nénasszony, aki szerepel

Részletesebben

A BESZÉDZAVAROK ÉS A TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

A BESZÉDZAVAROK ÉS A TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Bartusné Major Ágnes A BESZÉDZAVAROK ÉS A TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Az iskolaérettségrıl Az utóbbi évek iskolaérettségi vizsgálatai folyamán tapasztalom, hogy néhány szülı

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

IV. Matematikai tehetségnap 2013. szeptember 28. IV. osztály

IV. Matematikai tehetségnap 2013. szeptember 28. IV. osztály IV. osztály 1. feladat. Ha leejtünk egy labdát, akkor az feleakkora magasságra pattan fel, mint ahonnan leejtettük. Milyen magasról ejtettük le a labdát, ha ötödször 10 cm magasra pattant fel? 2. feladat.

Részletesebben

azaz nyolcvan korty alatt a Balkán körül

azaz nyolcvan korty alatt a Balkán körül c s e p i n p é t e r azaz nyolcvan korty alatt a Balkán körül 1 h i t e l e s ú t i n a p l ó c s e p i n p é t e r lakásunk volt paripánknak háta... azaz nyolcvan korty alatt a Balkán körül 1 h i t

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren 2011. május 21-én Legendák a levegőben címmel a magyar repülés évszázados történetének tiszteletére repülőnapot rendeztek a Dunakeszi repülőtéren. A szolnoki helikopterbázisról

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

Szardínia Szicília. 2012. március 28-tól április 5-ig. Készített: Varga Orsolya 13. a

Szardínia Szicília. 2012. március 28-tól április 5-ig. Készített: Varga Orsolya 13. a Szardínia Szicília 2012. március 28-tól április 5-ig Készített: Varga Orsolya 13. a 1.nap: Már hetek óta várt utazás végre kezdetét vette. Mindenki izgatottan várta a repülő utat, a fogadó családját, az

Részletesebben

A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára

A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára Nedec vára a Dunajec felıl A Balaton észak-nyugati csücskének környékén több település is ápol lengyel partnerkapcsolatokat, elsısorban Dél-Lengyelországban, azaz Kis-

Részletesebben

A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása

A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovák politikusok figyelemmel követték a hadi és a politikai történéseket, ugyanis tisztában voltak vele, hogy ez a háború

Részletesebben

ALAPTANÍTÁSOK. A Szent Szellem ajándékai Ihletettségi ajándékok 2. Nyelvek magyarázata

ALAPTANÍTÁSOK. A Szent Szellem ajándékai Ihletettségi ajándékok 2. Nyelvek magyarázata ALAPTANÍTÁSOK A Szent Szellem ajándékai Ihletettségi ajándékok 2. Nyelvek magyarázata 1Korinthus 14:27-29 Ha valaki nyelveken szól, kettı vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után; és egy magyarázza

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Bükkszék Települési Önkormányzat Képviselı-testületének 2010. április 27-én, 16,00 órakor tartott nyílt ülésén. Rendelet száma Tárgya 5/2010. (IV. 28.) Az önkormányzat 2009.

Részletesebben

FELVÉTELI FELADATOK 4. osztályosok számára A-3 változat

FELVÉTELI FELADATOK 4. osztályosok számára A-3 változat FELVÉTELI FELADATOK 4. osztályosok számára A-3 változat 2001. február 7. Név:.. Születési év: hó: nap: Kedves Felvételizı! Szeretettel üdvözlünk írásbeliden. Kérünk arra, hogy figyelj a feladatokra szánt

Részletesebben

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT 1. fejezet Jack Reacher egy dupla feketét rendelt, csokireszelék és cukor nélkül, nem porceláncsészében, hanem mûanyag pohárban, és még mielõtt kihozták volna a kávét az asztalához, végignézte, ahogy egy

Részletesebben

Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja

Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja Az Echo Televízió egyik, nemrég ismételt adósából két meglepı hírrıl értesültem. Mindkettıt azért találtam különösen meglepınek, mert az eseményeket

Részletesebben

SZKC 103_01 MOTÍVUMOK KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN I.

SZKC 103_01 MOTÍVUMOK KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN I. SZKC 103_01 MOTÍVUMOK KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN I. Madarak négy égtáj meséiben 103_D.indb 3 2007.08.30. 11:39:00 103_D.indb 4 2007.08.30. 11:39:05 TANULÓI MOTÍVUMOK KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN I. 3. ÉVFOLYAM 5 D1

Részletesebben

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ 2 SZENT BERNÁT

Részletesebben

Mátészalka Kossuth tér, 2011.03.13. Böjt Azért vannak a jó barátok. Becseiné Kató Anikó

Mátészalka Kossuth tér, 2011.03.13. Böjt Azért vannak a jó barátok. Becseiné Kató Anikó Mátészalka Kossuth tér, 2011.03.13. Böjt Azért vannak a jó barátok Becseiné Kató Anikó Jézus mondja: "Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa." Imádkozzunk: Az Úr az én pásztorom, nem szőkölködöm.

Részletesebben

Csöpel Láma NYUNGNE. Az Együttérzés Buddhájának böjtös gyakorlata

Csöpel Láma NYUNGNE. Az Együttérzés Buddhájának böjtös gyakorlata Csöpel Láma NYUNGNE Az Együttérzés Buddhájának böjtös gyakorlata 2 nyungne A meditáció A meditáció segítségével megtanuljuk méltányolni a jelent, végtelen gazdagságával és lehetőségeivel együtt. Ehhez

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

2007. 02. 16. Hamupipőke volt az Operabálon 18:46:55 MINT A MESÉBEN. Hintó helyett limuzin jött, a topánkáját meg kis híján elhagyta

2007. 02. 16. Hamupipőke volt az Operabálon 18:46:55 MINT A MESÉBEN. Hintó helyett limuzin jött, a topánkáját meg kis híján elhagyta 2007. 01. 21. 2007. 01. 22. 2007. 01. 27. 2007. 02. 16. Hamupipőke volt az Operabálon 18:46:55 MINT A MESÉBEN Hintó helyett limuzin jött, a topánkáját meg kis híján elhagyta Ötszáz jelentkezőből lett az

Részletesebben

A Nógrádi Napraforgó Hagyományırzı és Szociális Egyesület tevékenysége a 2014. évben Programok:

A Nógrádi Napraforgó Hagyományırzı és Szociális Egyesület tevékenysége a 2014. évben Programok: A Nógrádi Napraforgó Hagyományırzı és Szociális Egyesület tevékenysége a 2014. évben Programok: Az Egyesület minden évben részletes programtervet állít össze, amelyet a tagság megvitat és elfogad. Újra

Részletesebben

MÁS SZÓVAL ÉLETPÁLYÁM

MÁS SZÓVAL ÉLETPÁLYÁM MÁS SZÓVAL A rovat azokat igyekszik bemutatni, akiknek erre, szakterületükön belül, nem lenne szükségük: gondolkodásukat, alkotásaikat a szakma határainkon túl is ismeri. Mi azonban a be nem avatottakhoz

Részletesebben

Most akartam éppen letenni a kalapomat. Hogyan tegyem le az ön dicséretei után? Ön azt gondolná, hogy leénekelte a fejemről.

Most akartam éppen letenni a kalapomat. Hogyan tegyem le az ön dicséretei után? Ön azt gondolná, hogy leénekelte a fejemről. GYORSVONATON Budapest A vonat öt perc múlva indul. Ma alig van utazó: az idő borongós. Lehet, hogy esik is. Az én kocsimban egy fiatal házaspár ül. A szomszéd fülkében foglaltak helyet. Ahogy bepillantottam,

Részletesebben

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság

a viszonyuk. És a lány nem is hozta rendbe a dolgokat, mielőtt az apja oly hirtelen elment. Visszatekintve már látta, hogy nagyon sok a hasonlóság ELSŐ FEJEZET Nem így kellett volna történnie. Addie Folsom úgy képzelte, a középiskola után hat évvel tehetősen és egy jó kocsi volánjánál ülve tér majd haza. Ehelyett behúzott nyakkal és egy közel háromszázezer

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. 1 2 Nagyon régen, mielőtt megszülettél, 'Abdu'lBahá ellátogatott Amerikába. Az utazás alatt Amerikában

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

ALEA, az eszkimó lány. Regény

ALEA, az eszkimó lány. Regény ANAUTA ALEA, az eszkimó lány Regény 2011 Előszó Amit ebben a könyvben elmondok, az nem kitalálás. Nagy részét apámtól, Jorgkétől hallottam gyerekkoromban. Viharos téli estéken sokszor kértem, hogy meséljen

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

ORSZÁGOS ELSİSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2010 http://oev.hazipatika.com

ORSZÁGOS ELSİSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2010 http://oev.hazipatika.com 10.1.1. Az elsısegélynyújtás alapjai ORSZÁGOS ELSİSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2010 10.1.1.1. Hogyan folytatódik a mondat? Az elsısegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, amelyet a. bárki a végleges szakellátás

Részletesebben

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember.

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember. MÉGIS Alapíttatott azzal a céllal, hogy közösségünk erısödjön, egymásnak ily módon is lelki támaszt nyújthassunk és a mindenkori eseményekrıl hírt adjunk. HAVAZÁS Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak

Részletesebben

A 9414-es Mi 2, mint polgári alkalmazott a HA-BGM

A 9414-es Mi 2, mint polgári alkalmazott a HA-BGM A 9414-es Mi 2, mint polgári alkalmazott a HA-BGM Az Országos Mentıszolgálat az elsı három Mi 2-es helikopterét üzemidı miatt 1999-re leállította, és ezért a Szolgálatnál géphiány lépett fel. Mivel a Honvédség

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL - és vacsorára mit kapunk? - ez az idős hölgy cukorbeteg! - ha kérhetném, valami száraz hús legyen inkább, a Bakonyit már ismerjük. - van a csoportban két vegetariánus! - sertéshúst ne, mert mohamedánok.

Részletesebben

Erdélyi körutazás. 2011. július 31. - augusztus 05.

Erdélyi körutazás. 2011. július 31. - augusztus 05. Erdélyi körutazás 2011. július 31. - augusztus 05. Indulás: 2011. július 31-én, az iskola elől, az esti órákban (1192 Gutenberg krt. 6. kb. 21.00) Érkezés: 2011. augusztus 05-én az esti órákban, az iskola

Részletesebben

1. oldal, összesen: 16 Szerzı: Hajdu Miklós

1. oldal, összesen: 16 Szerzı: Hajdu Miklós 1. oldal, összesen: 16 Szerzı: Hajdu Miklós Önkép-teszt Önkép. Kimondjuk ezt a szót, és automatikusan ugrik be a jelentés. Az a kép amilyennek látjuk magunkat. Látjuk magunkat valamilyennek, az életünk

Részletesebben

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977) ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,

Részletesebben

Dohánytermelési tapasztalatok.

Dohánytermelési tapasztalatok. Dohánytermelési tapasztalatok. A m.-óvári akadémia kisérleti terén egyebek között dohányt is termesztünk. A dohánytermesztés czélja elsö sorban a hallgatóságot a dohány okszerő termesztésével megismertetni,

Részletesebben

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még

Részletesebben

Itt van! Már megint nem hagy békén a reggel. Itt parancsolgat, és ébresztőt harsog a fülembe, pedig én nagyon álmos vagyok. Na, mindegy! Most kikukucskálok a takaróm alól, hátha mégis éjszaka van és lehet

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Pole and Hungarian, Two good friends project

Pole and Hungarian, Two good friends project Pole and Hungarian, Two good friends project A projektet az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban (közleményben) megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit. Önkéntesként

Részletesebben

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Recsk Nagyközségi Önkormányzat 3245. Recsk, Kossuth L. út 165. Tel.: 36/578-310, Fax: 478-022 Email: polghiv.recsk@axelero.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2004. Készült: 2004. december Jóváhagyta:

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

Az indigótól a tintaceruzáig

Az indigótól a tintaceruzáig Tooth Gábor Andor Az indigótól a tintaceruzáig Látogatás Böröcz Andrásnál E cikk apropója néhány New Yorkban eltöl - tött nap, mely során meglátogattam Böröcz András képzômûvészt. Valójában San Franciscóba

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. A Nílus hercege

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. A Nílus hercege A Biblia gyermekeknek bemutatja A Nílus hercege Írta : Edward Hughes Illusztrálta : M. Maillot és Lazarus Átírta : M. Maillot és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő.

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő. Válás és újraházasodás a Biblia szemszögéből Ebben az írásunkban a Biblia válás és újraházasodás kérdésére vonatkozó kijelentéseivel szeretnénk foglalkozni. Az Újszövetség világosan elutasítja a válást.

Részletesebben

Nemzetközi Floorball Szövetség. Játékszabályok. Nemzetközi Floorball Szövetség, Szabály- és Versenybizottság. Nemzetközi Floorball Szövetség 2006.

Nemzetközi Floorball Szövetség. Játékszabályok. Nemzetközi Floorball Szövetség, Szabály- és Versenybizottság. Nemzetközi Floorball Szövetség 2006. Nemzetközi Floorball Szövetség Játékszabályok Szabályok és értelmezésük Érvényes július 1-tıl Magyarországon érvényes 2007. augusztus 1-tıl Nemzetközi Floorball Szövetség, Szabály- és Versenybizottság

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Passió 2011. Bevonulás: Júdás árulása: ÉNEK:

Passió 2011. Bevonulás: Júdás árulása: ÉNEK: Passió 2011. Éppen a hálónkat mostuk a parton, amikor ezt mondta: Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket. Mi pedig azonnal otthagytuk hálóinkat és követtük ıt. Azóta sok minden történt

Részletesebben

Mozgássérült Passió 2010

Mozgássérült Passió 2010 Mozgássérült Passió 2010 1. Bevezetı zene 2. Barabás Gyorsan jön a színre az oltár környékérıl Barabás Laci: Szabadon engedtek, engem, a lázadót!? İt, pedig keresztre feszítették! İt, aki semmi rosszat

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

Nyelvhasználat. - Legyen szíves! - Egészségedre! - Gyere be! - Mit tetszik kérni? - Jó éjszakát! Melyik a helyes válasz? Jelöld be!

Nyelvhasználat. - Legyen szíves! - Egészségedre! - Gyere be! - Mit tetszik kérni? - Jó éjszakát! Melyik a helyes válasz? Jelöld be! Nyelvhasználat Kinek mondod? Írj a mondatok mellé 1-est, ha gyereknek, 2-est, ha olyan felnıttnek, akivel nem tegezıdsz (nem Szia-t köszönsz neki), és X-et, ha mindkettınek! (5 pont) - Legyen szíves! -

Részletesebben

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Több éves gyakorlattal fejlesztették tökélyre kifinomult praktikáik egész arzenálját. Kódszavaik tárháza régi, legendássá vált esetekből épült fel, ám legtöbbször

Részletesebben

SZERELEM, SZOMORÚBB A HALÁLNÁL

SZERELEM, SZOMORÚBB A HALÁLNÁL SZERELEM, SZOMORÚBB A HALÁLNÁL CSONKA MARGARÉTA Ma arra ébredtem, fejemben sétált Camille Claudell, egyre csak verte a márványkövet, majd elrohant döngetni nagykaput, Rodin, Rodin, nyissál kaput! Gyermekeim

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem Egészségnap órarend 9/a 014.terem 9/b 014. terem 9/c 10/a Szív, ér és 10/b Szív, ér és 10/c 11/a játék, játék, játék, játék, 11/c játék, játék, 07.terem 12/b Elsősegély 016.terem 12/c 07.terem Elsősegély

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Húsvét a Bruderhofban

Húsvét a Bruderhofban Húsvét a Bruderhofban 1998 augusztusában Gyurka bácsi bíztatására az akkor 6 fős családunk elrepült az angliai Beech Grove nevű protestáns eredetű, megújult hutteri gyökerű családközösségbe. Erről a 6

Részletesebben

Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések

Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések tükrében Domokos László elnök Állami Számvevıszék (2012. június 7. Nemzetközi Adókonferencia) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY KŐBÁNYA KADA UTCA SÖRGYÁR UTCA KERESZTEZŐDÉSÉBEN TALÁLHATÓ SZŐLŐFÜRTÖS FESZÜLET ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY Készítette: Mednyánszky Miklós kulturális örökségvédelmi szakértı Eng.sz.:

Részletesebben

avagy a repedt nád és a pislogó gyertya

avagy a repedt nád és a pislogó gyertya avagy a repedt nád és a pislogó gyertya E Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertyabelet nem oltja ki (Ésa 42:3) redetileg ezt a fejezetet nem akartam megírni, illetve hozzácsatolni a könyvhöz. Ercsi

Részletesebben

Duna utca. családvers

Duna utca. családvers Terék Anna Duna utca családvers és lehet, én mégiscsak a Duna utcában voltam egész életemben a legboldogabb. öten laktunk két szobában, s apám sosem tudta nyugodtan megcsókolni anyámat, mi néztük őket

Részletesebben

Foglalkozási betegségek és balesetek 1

Foglalkozási betegségek és balesetek 1 Bánóné Fleischmann Marianna Foglalkozási betegségek és balesetek 1 Foglalkozási betegségek alatt a dolgozó szervezetét hivatásos tevékenykedése közben ért ártalmak által kifejlıdı betegségeket értjük,

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL

JEGYZİKÖNYV 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL Esztergom Város Polgármesteri Hivatala 2501 Esztergom, Széchenyi tér 1. Pf. 92. 6771-2/2009. JEGYZİKÖNYV ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL

Részletesebben

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet

Részletesebben

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011 EÖTVÖS KÁROLY Magyar alakok 2011 A KIS MARISKA (Gróf Széchenyi István nőtlen korából) Széchenyi István Íróasztala fölött díszes aranykeretben fiatal nő arcképe függött a falon. Olajfestmény volt s gyönyörű

Részletesebben