GÉPJÁRMŰVEK AKTÍV ÉS PASSZÍV BIZTONSÁGI RENDSZEREI. Dr. Szabó József Zoltán egyetemi docens Előadása alapján

Átírás

1 GÉPJÁRMŰVEK AKTÍV ÉS PASSZÍV BIZTONSÁGI RENDSZEREI Dr. Szabó József Zoltán egyetemi docens Előadása alapján

2 A motorizáció fejlődésének velejárójaként növekedett a forgalomban a balesetek száma és súlyossága is. Már az 1990-ben elvégzett felmérés szerint a közlekedési balesetek több mint 65%-a következett be emberi mulasztás vagy figyelmetlenség miatt. Míg a balesetek csak kb %-áért a jármű meghibásodása volt a felelős, a fennálló hányadot a környezeti hatások okozták. Ebből is látható, hogy a biztonság érdekében le kell csökkenteni az emberi tényező szerepét. E cél megvalósításához hathatós segítséget nyújtanak a gépjárműben alkalmazott biztonsági berendezések. A közúti biztonság napjainkban

3 Szembe haladó járművek összeütközése Azonos irányba haladó járművek összeütközése Keresztirányba haladó járművek összeütközése Álló járműnek ütközés Szilárd tárgynak ütközés Kifarolás, az úttest elhagyása Felborulás Egyéb A jármű balesetek természete szerint 8 veszélyes helyzet különböztethető meg

4 A balesetet előidéző okok : A járművezető hibája (figyelmetlensége) Nem megfelelő sebesség alkalmazása Előzési szabályok be nem tartása Elsőbbség meg nem adás Hirtelen irányváltoztatás, bekanyarodás Megállási kötelezettség elmulasztása Világítási szabályok megsértése Egyéb hibák (pl. mobil használat, úthiba, gyalogosok hibája, figyelmetlensége, utasok, állatok, okozta figyelem elvonás)

5 A közúti biztonság rendszere A közúti biztonság fokozásának célja a gépjárművekkel történő személy- és áruszállítás lehető legbiztonságosabb lebonyolítása. A gépjárművek helyváltoztatásának befolyásoló tényezői: az irányító szerepét betöltő ember, a helyváltoztatás eszközéül szolgáló jármű a jármű mozgását lehetővé tevő pálya

6

7 A gépjárműnek olyan kialakításúnak kell lennie, hogy csökkentse a baleset előfordulásának valószínűségét, kritikus helyzetben segítse a vezetőt a helyzet megoldásában, műszaki megoldásainál fogva működjön az ember akaratának megfelelően. E képességek összessége adja a gépjármű aktív vagy más néven primer biztonságát. A gépjárművek műszaki biztonságával szemben kettős követelményt támasztunk

8 A legnagyobb műszaki biztonságra való törekvés ellenére is előfordulnak balesetek (pl. emberi mulasztás vagy figyelmetlenségek következtében). Emiatt a gépjármű kialakítása során gondoskodni kell arról, hogy baleset során - amikor a gépjármű vezetője és utasai csak passzív résztvevői az eseményeknek - a személyek sérülése a lehető legkisebb legyen. Azok a szerkezeti megoldások, amelyek ezt a követelményt kielégítik a passzív biztonság, vagy más néven szekunder biztonság fogalomkörébe tartoznak

9 AZ AKTÍV BIZTONSÁG ELEMEI a szervofék, a fékerőszabályzó, a többkörös fékrendszer, a szervokormány, az utastér fűtése-hűtése, szellőzése, a szélvédő pára- és fagymentesítő, az ablakmosó és törlő (elől-hátul), a fényszóró törlő, a visszapillantótükör a gépkocsi mindkét oldalán, a tökéletesebb világító- és fényjelző berendezések, a blokkolásgátló (ABS), a kipörgésgátló (ASR) a menetdinamikai szabályzórendszer (ESP), stb.

10 A vezető helyének kialakítása Az aktív biztonság fontos tényezője a vezető helyének olyan kialakítása, hogy az a vezetőnek kényelmes elhelyezkedést, jó kilátást, fárasztó mozdulatoktól mentes vezetést biztosítson. Ennek érdekében a vezető környezetét ún. ergonómiai szempontok alapján tervezik meg, mint például: a vezetőülést és a kezelőszerveket.

11 Lassítóképesség, fékezés A fékberendezés az egyik legfontosabb biztonsági elem. A fékezési rendszerek megbízhatóságának két lényeges összetevője: a működésbiztonság és a fékezés hatásossága. A fékezés hatásosságát a tárcsafékek, szervóhatású dobfékek fékrásegítővel, a terheléstől függő dinamikus fékerőszabályozóval és blokkolásgátló (ABS) berendezésekkel növelik

12 Ezen a gépjárművezető látási viszonyait és a gépkocsi láthatóságát értjük. A vezető látási viszonyait az ablakok és tükrök kialakítása, valamint az alkalmazott fényszórók, ködlámpák befolyásolják. A gépjármű láthatóságát a gépjármű színe és csillogó felületei, a beépített fényforrások és fényvisszaverő elemek határozzák meg. Látási viszonyok

13 - a jó gyorsulóképesség, megfelelő teljesít-mény tartalék (előzések biztonságos elvégzése), - megfelelő karosszériaforma (oldalszéllel szembeni érzéketlenség miatt) kedvező tömegelosztás, - úttartás, menetstabilitás, biztonságos útfekvés A gépkocsi dinamikai tulajdonságai

14 A gépjármű irányítása, kormányozhatósága a kormányzásnak könnyűnek kell lennie, de nagyobb elkormányzáshoz arányosan nagyobb elkormányzási erő tartozik az útegyenetlenségekből származó rezgések nem adódhatnak át a kormánykerékre.

15 A passzív biztonság elemei A külső biztonság körébe tartoznak azok a megoldások, amelyek a balesetet szenvedett járműben ülők számára a túléléshez szükséges védett teret biztosítják, (az utastér szilárdsága) a közlekedés más résztvevőinek veszélyeztetését (a jármű agresszivitását), valamint a jármű ütközése során ható lassulást csökkentik. Ezen a ponton a külső és a belső biztonság egymással kapcsolatba hozható.

16 A passzív biztonság elemei A belső biztonság mindazon tényezők összességén értendő, amelyek a járműben ülő személyek járművön belüli sérülésének megakadályozása szempontjából lényegesek. Ilyenek például az utasokra ható, főképp lassulásból eredő terhelések csökkentésére szolgáló utasvisszatartó eszközök, az utasok lehetséges felütközési helyeinek megfelelő energiaelnyelő kialakítása. A belső biztonság kérdéseinek vizsgálatához elengedhetetlen az ember különböző terhelésekkel szembeni tűrőképességének ismerete.

17 Tető és tetőtartó elemek, illetve védőkeretek szilárdsága (felborulás esetére). A vázszerkezet ütközési szilárdsága: - frontális és ferde ütközés esetére hátulról ütközés esetére, - oldalról ütközés esetére. Ajtó, ajtózárak, sarokpántok szilárdsága Utasvédelem Túlélési tér biztosítása

18 A passzív biztonsági berendezések a következők: az energiaelnyelő lökhárító (elől-hátul), az energiaelnyelő karosszériaelemek, a tetőszerkezet merevítése, a magszerű utastér kialakítása (megerősített cella), a fejtámasszal ellátott biztonsági ülések, a párnázott műszerfal, a süllyesztett ajtózárak és fogantyúk, a biztonsági szélvédőüveg, az ütésre elmozduló kormányoszlop, az aszimmetrikus világítás (fényszóró), a hárompontos biztonsági öv, az ütésre felfúvódó légpárna (légzsák) stb

19 Utasvédelem Belső kialakítás Biztonsági övek, gyermekvédő berendezések, egyéb utasvisszatartó rendszerek. Fejtámaszok, légzsák Párnázott, energiaelnyelő képességű ülések, az ülések optimális rögzítése. Vezető környezetének kialakítása: - műszerek - kapcsolók - kormányműködtető berendezések. Belső burkolatok Nagyobb deformációs munka felvételére alkalmas és biztonsági üvegek alkalmazása. Kapaszkodók

20 Partnervédelem A közlekedésben résztvevő többi jármű védelme Agresszivitás Kiálló szerelvények (pl. vonóhorog, stb.) Gyalogosok védelme Burkoló felületek kialakítása Kiálló díszek, szerelvények (pl. visszapillantó tükrök, antenna, stb.) Esetleges gyalogos védő berendezések

21