Alátámasztó munkarészek

Átírás

1 Berente község Településrendezési Terve Alátámasztó munkarészek Megbízó: Berente Község Önkormányzata Berente Esze T. út Generáltervező: Régió Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. Miskolc Papszer u

2 Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Előzmények Magasabb szintű tervekkel való egyezőség Területrendezési terv és településrendezési terv összhangjának igazolása Társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat A településfejlesztési koncepció kivonata Örökségvédelmi hatásvizsgálat Környezeti értékelés Tájrendezés Biológiai aktivitásérték számítás Közlekedés, közművek Tervezői nyilatkozat Kijelentem, hogy Berente község Településrendezési Terv módosítás munkarészeinek készítésekor az alábbi törvényeket és rendeleteket betartottam: évi XC. törvénnyel, évi LII. törvénnyel, évi XLIX. törvénnyel, évi L. törvénnyel, évi CXV. törvénnyel módosított az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény, 182/2008. (VII.14.) Kormányrendelettel módosított 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) az országos településrendezési és építési követelményekről, évi LXIX. törvény a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény módosításáról, XIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. módosításáról, évi XCI törvény és évi LXXVI. törvény a természet védelméről szóló évi LIII. törvény módosításáról, 17/2008. (VIII.30) NFGM rendelettel módosított 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és építészeti műszaki dokumentációk tartalmáról. Kijelentem, hogy a tervezést a településtervezési és az építészeti műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 177/2010. (V.13.) Korm. rendelettel módosított 104/2006. (IV.28.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti tevékenységi körön belül végeztem. Miskolc, augusztus Klein György sk. Régió Kft ügyvezető ig. Vezető településtervező TT /2007. TR / RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu

3 1. Előzmények Berente község az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított évi LXXVIII. törvény előírásai alapján Településrendezési Tervét készíti a község teljes igazgatási területére. A község nem rendelkezik OTÉK szerinti hatályos Településrendezési tervvel. A Településszerkezeti Terv 2006 ban, a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv 2008 ban véleményezésre került az 1954 es állapot szerinti igazgatási területi határok figyelembevételével, melynek alapja a Földhivatal nyilvántartási térképe volt. Az időközben bekövetkezett változások igazgatási határ véglegesítése, új és jogerős földhivatali alaptérkép digitális változatának elkészülte a terv pontosítását, a bekiövetkezett változások átvezetését és ismételt véleményeztetést tett szükségessé. A jelenlegi véleményezési anyag a augusztus 31 én átvett, Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. által rendelkezésre bocsájtott digitális alaptérképre készült. 2. Magasabb szintű tervekkel való egyezőség Országos Területrendezési Terv (OTrT) A térséget az OTrT szerint az alábbi övezetek érintik: Kiemelten fontos érzékeny természeti területek övezete, Komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete. (A térszerkezeti terv kivonata) Kiemelten fontos érzékeny természeti területek övezete nem érinti Berente községet Az országos ökológiai hálózat részben érinti a közigazgatási területet A komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete a teljes közigazgatási területet érinti A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete részben érinti a közigazgatási területet RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu 3

4 Borsod Abaúj Zemplén Megye Területrendezési Terve 10/2009. (V.5.) rendelet A községben megyei szinten jelentős ipari terület került kialakításra. A község közigazgatási területén veszélyes hulladéklerakó telep található, mely a Borsod Chemben képződő ártalmas hulladékok lerakására szolgál. (A térszerkezeti terv kivonata) 10/2009. (V.5.) rendelet 3. sz. melléklet szerinti térségi övezeti szabályok: 3.1. Magterület, pufferzóna, ökológiai hálózat övezetei 3.2. Kiváló termőhelyi adottságú erdő területek 3.3. Országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 3.4. Országos és térségi tájképvédelmi terület övezete 3.5. Világörökségi, történeti települési terület övezete 3.6. Kiemelten érzékeny felszín latti vízminőség védelmi terület övezete 4 RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu

5 3.7. Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő terület övezete 3.8. Ásványi nyersanyag gazdálkodási területek övezete 3.9. Együtt tervezhető térségek övezete Honvédelmi területek övezete Rendszeresen belvízjárta terület Nagyvízi meder övezete Földtani veszélyforrás területe Vízeróziónak kitett terület által érintett települések övezete RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / online.hu 5

6 A települést táji adottságai és jellemző tájhasználata alapján a megyei rendezési tervben meghatározott térszerkezeti elemek közül az alábbiak érintik: Jellemzően erdőgazdasági térség A település külterületének déli része került ebbe a kategóriába. A lehatárolt erdőgazdasági területek az ökológiai hálózatot is hivatottak erősíteni. Jellemzően vegyes használatú terület(komplex tájgazdálkodás területe) A Sajó menti mozaikos tájhasználatú területek övezete. A természetközeli erdő és gyepterületek, valamint az egyéb extenzíven, illetve intenzíven kezelt mezőgazdasági Széleróziónak kitett terület által érintett települések övezete területek területe. Térségi jelentőségű ipari területek A megyei térszerkezet szempontjából meghatározó a BorsodChem és a hőerőmű által alkotott ipari zóna, a hozzá kapcsolódó lerakó, zagy, és meddőtárolókkal. Az ipari üzemek környezetre gyakorolt hatása térségi jelentőségű, elsősorban a levegő, másodsorban a talaj és vízszennyezésük által. Kiemelten támogatandók az üzemek szennyezés kibocsátásának csökkentésére irányuló környezetvédelmi beruházások. Hálózati elemek: A 26. sz. forgalmi út Sajószentpétert elkerülő tervezett szakasza a települést érinti. A területen halad át a Miskolc Bánréve Ózd vasútvonal. A területet több térségi közművezeték érinti. A megyei rendezési terv szabályozási övezetei közül Berente területét az alábbi övezetek érintik: 1. Védelmi rendszer: Természet és tájvédelmi célú övezetek Természeti területek övezete Tájképvédelmi övezet A 26. sz. úttól délre délnyugatra fekvő területek. Ökológiai hálózat övezetei Ökológiai folyosó övezete Sajó menti ökológiai hálózat területei és a lakóterületet délről és nyugatról körülölelő erdő gyep mozaikos területek, valamint a kertes területek tartoznak ebbe az övezetbe. Tájrehabilitáció övezetei Roncsolt felszínű rekultiválandó területek övezete salak és zagyterek és egyéb és ipari tevékenységek által roncsolt területek tartoznak az övezetbe. Sérülékeny vízbázisok (felszíni szennyeződésre érzékeny területek) Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezete 2. Funkcionális rendszer: Települési területek övezete - A település része a Miskolcra és környezetére szerveződött településhálózati csomópontnak. Nagyüzemi létesítmények övezete Hulladéklerakók - Veszélyes hulladéklerakók Kistérségi kapcsolatok Berente a Kazincbarcika és vonzáskörzete többcélú önkormánéyzati kistérségi társulás tagja: Kazincbarcika Alsószuha Alsótelekes Bánhorváti Berente Dédestapolcsány Dövény Felsőkelecsény Felsőnyárád Felsőtelekes Imola Izsófalva Jákfalva Kánó Kurityán Mályinka a) Észak Magyarországi Operatív Program prioritásai: Mucsony Nagybarca Ormosbánya Ragály Rudabánya Rudolftelep Sajógalgóc Sajóivánka Sajókaza Szuhafő Szuhakálló Tardona Trizs Vadna Zádorfalva Zubogy 6 RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu

7 1. Versenyképes helyi gazdaság megteremtése 1.1. Regionális kiegyensúlyozott, térségi és helyi jelentőségű ipari teürletek fejlsztése 1.2. Válllakozások fejlesztése tanácsadással 1.3. Klaszterek, vállalati együttműködések kialakítása 1.4. régió innovációs potenciáljának fejlesztése 2. Turisztikai potenciál erősítése 2.1. Versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztés 2.2. Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztése 2.3. Turisztikai desztináció menedzsment fejlesztése 3. Településfejlesztés 3.1. Szociális célú városrehabilitáció 3.2. Funkcióbővítő városrehabilitáció 3.3. Kisléptékű településfejlesztés 3.4. Környezeti értékeink védelme, környezetbiztonság 4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése 4.1. Alap és járóbeteg ellátás fejlesztése 4.2. Rehabilitációs és hosszú idejű ápolási ellátás fejlesztése 4.3. Szociális ellátás fejlesztése 4.4. Akadálymentesítés 4.5. Oktatásfejlesztés / LHH konstrukció 4.6. Térségi közigazgatási és közszolgálati rendszerek informatikai fejlesztése 5. Térségi közlekedés fejlesztése 5.1. Közúti elérhetőség javítása 5.2. Közösségi közlekedési infrastrukturális fejelsztése 5.3. Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése b) A kistérség időszakra vonatkozó kulturális stratégia rövidtávú operatív programja az alábbi főbb elhatározásokat tartalmazza: Berentén Általános Művelődési Központ működik, amely önálló jogi személy. Az intézményt a Berentei Önkormányzat tartja fenn. A közművelődési intézmény állapota és tárgyi feltétele jó, akadálymentesítése részben megtörtént. A közművelődési intézmény fenntartása stabil alapokon nyugszik, IKSZT alapú technikai fejlesztése egyáltalán nem történt meg. A fejelsztés lehetőségei: 5.1. Közkincs program beavatkozás a kulturális vidékfejlesztés komplex megvalósítására, a helyi, kistérségi, megyei és regionális közművelődési feladatellátás terültein Kell egy hely a közművelődéshez beavatkozás az önkormányzati közművelődési feladatellátás feltételeinek javítására Egy fedél alatt beavatkozás az ÁMK k fejlesztésére Együtt a térben Összetartozunk beavatkozás a többcélú kistérségek közművelődési feladatellátása területén Együtt Európában Együtt Magyarországon 5.6. Építő közösségek Életmód Művelődés Életminőség; 5.7. Aktív időskor 5.8. Kreatív ifjúság 5.9. Kul túra beavatkozás a kulturális turizmus, a környezettudatos életszemlélet, a környezetvédelem szakterületein Egyedül nem megy Esélyt a munkára Innovatív szakszerűség Bánhorváti mikrotérség Központ: Bánhorváti Társult települések: Berente Dédestapolcsány Mályinka Nagybarca Tardona Vadna RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu 7

8 3. Területrendezési terv és településrendezési terv összhangjának igazolása OTRT évi XXVI. törvény 6. (2). A kiemelt térségi es megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85% ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legálabb 85% ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület es vegyes terület terület felhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználási térséget legalább 85% ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető; d) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület es vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90% ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. 1) Az erdőgazdálkodási térség aránya OTRT MTRT TRT követelmény TRT Megfelelősség 0 ha 167,70 ha min. 142,54 ha 222,98 ha 2) A mezőgazdasági térség aránya OTRT MTRT TRT követelmény TRT Megfelelősség 97,39 ha 51,15 ha min. 43,47 ha 236,41 ha 3) A vegyes területfelhasználású térség aránya OTRT MTRT TRT követelmény TRT Megfelelősség 0 ha 243,59 ha min. 207,05 ha E/Mg 57,13 ha E 185,27 ha Mg 4) A vízgazdálkodási térség aránya OTRT MTRT TRT követelmény TRT Megfelelősség 24,01 ha 24,01 ha min. 21,61 ha 24,01 ha Tftv évi XXI. törvény 23/A. (2) A településrendezési tervek készítése során a) az országos, valamint a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell feltüntetni; b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/ 5% kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonal változattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt; c) az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/ 5% kal változhat; Országos / térségi mellékút OTRT MTRT TRT követelmény TRT Megfelelősség 3164 m ±158,2 m eltérés 3164 m Országos / térségi kerékpárút törzshálózat OTRT MTRT TRT követelmény TRT Megfelelősség 3167 m ±158,35 m eltérés 3167 m 8 RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu

9 OTRT évi XXVI. törvény Magterület övezete 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása eseten, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított e a magterület, a magterület es az ökológiai folyosó természetes es természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket es járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában es szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok es építmények megőrzését es ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű banyatelek nem létesíthető, meglevő külszíni művelésű banyatelek nem bővíthető. OTRT MTRT TRT követelmény TRT Megfelelősség 182,97 ha 182,97 ha ±9,15 ha eltérés 182,97 ha Ökológiai folyosó övezete 18. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása eseten, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított e az ökológiai folyosó természetes es természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket es járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű banyatelek nem létesíthető, meglevő külszíni művelésű banyatelek nem bővíthető. OTRT MTRT TRT követelmény TRT Megfelelősség 110,75 ha 94,47 ha ±4,72 ha eltérés 94,47 ha Pufferterület övezete 19. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhető ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. OTRT MTRT TRT követelmény TRT Megfelelősség 0 ha 0 ha ±0 ha eltérés 0 ha Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu 9

10 20. A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet. Térségi jelentősegű tájképvédelmi terület övezete 21. (1) A térségi jelentősegű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan terület felhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok es a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentősegű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában es szabályozási tervében csak olyan építési övezet es övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket es járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben es a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép védelmi terület határát, amely a tájképi érteket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos es a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetet, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. 4. Társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat Humán erőforrások A népesség alakulását követi nyomon a mellékelt ábra (KSH adatai alapján). Az ábráról leolvasható, hogy 2003 ban visszaesett a település lakossága és 2007 ig közel stagnált, majd ismét növekedésnek indult; összességében a vizsgált időszakban 4% kal nőtt a községben élők száma. Nemek tekintetében nem következett be jelentős változás, továbbra is női többlet mutatkozik (100 nőre 87 férfi jut). A mellékelt ábra Berente község korfáját mutatja be (KSH adatai alapján). Az ábráról leolvasható, hogy nőtt a 14 éves kor alatti gyermekek száma, ami kedvezőnek mondható, hiszen a térségben inkább az elöregedés a jellemző. A korcsoportok közül az 1975 ben és 1978 ban születettek száma a legjelentősebb. Az 1943 ban született lakosok száma kiugróan alacsony, mindössze 2 fő. A településen 90 év feletti lakosról nincs ismeret. 10 RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu

11 A mellékelt ábrák és évekre vonatkozóan mutatják a lakosság korösszetételét 2% kal csökkent a 14 év alatti gyermekek részaránya, 3% kal nőtt a 60 év feletti idősek aránya. Az élveszületések és halálozások számának alakulásából egyértelműen kiderül, hogy évek óta természetes fogyás tapasztalható a községben. Míg 2000 ben 2 fővel többen születtek, mint amennyien elhaláloztak, addig 2008 ban már 19 fővel többen haltak meg, mint amennyien születtek. A házasságkötések és válások számának alakulása meglehetősen kedvezőtlenül alakult a vizsgált időszakban, mindösszesen egy házasságkötés történt 2002 ben; ezzel szemben a vállások száma jelentősnek mondható (9 év leforgása alatt 31). A családmodell átalakulásának hosszú távon jelentős hatásai lehetnek, pl. gyermekvállalási hajlandóság további csökkenése, idős ellátás problematikája stb. RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu 11

12 Gazdasági erőforrások Az 1940 es években itt működött a Szén és Kátrányipar Kft, volt 3 üzlet, 3 italmérés, továbbá 7 önálló iparos tevékenykedett. A bányászat egyre jelentősebbé vált, a berentei barnaszén országosan ismert volt ban kezdett üzemelni a gázszilikát gyár, ami a Sajó és a vasút között, a Sajószentpéter felé eső határban terült el. A Könnyűbeton gyár 200 millió forintos beruházás volt, évi 180 ezer m 3 gázszilikát termeléssel (ez 102 millió kisméretű téglának felel meg). A próbaüzemtől 1979 ig fő között alakult a létszám, majd ezt követően főre csökkent ben megszünt az üzem, azóta a területet a BorsodChem Rt raktárként használja ben létesítették az ún. Nehézbeton gyárat. Ez eredetileg beton bányaívek, bányafalazó elemek gyártására szakosodott üzem volt, majd útelemeket is készítettek itt. A gyártást 1967 ben gépesítették, amely létszámcsökkenést eredményezett ban 22 milliós beruházással korszerű gyártó csarnokot hoztak létre. A termékek érlelése miatt hatalmas tárolóteret alakítottak ki. Előállítanak még kerítéselemet, víznyelő akna elemeket, mozaiklapokat, medertámasztó elemeket stb. Transzportbeton értékesítéssel is foglalkoznak. A Borsodi Hőerőmű Vállalat erőműjének építését 1957 ben fejezték be. A hőerőmű teljesítménye 1958 ban 194 MW volt, ami a hazai villamosenergia teljesítőképesség 20% át jelentette. A Tisza palkonyai Hőerőmű megépítéséig ez volt az ország legnagyobb erőműve. Előnyei között szerepelt a biztosított közvetlen szénellátás, a ráépülő üzemek miatt az alacsony hálózati veszteség. Az üzem teljes felépítése meghaladta az 1,5 milliárd forintot. A vállalat létszámát tekintve említésre méltó, hogy az 1954 es 281 fővel szemben 1955 ben már 616 dolgozója volt. Az 1950 es évek első felében készült el Berentén a Központi Szénosztályozómű és az ehhez tartozó kötélpályarendszer. A központi osztályozó helyét a szállítási súlypont, a vasúti és közúti közlekedés adottságai, valamint a berentei hőerőmű telepítési lehetőségei alapján határozták meg ben az osztályozó mellett kockaszénkiadó létesült a lakossági ellátás javítására ben kezdték el építeni a nehéz szuszpenziós mosás technológiájának berendezéseit január 1. vel a Kötélpálya üzemmel együtt megszűnt között helyezték üzembe a Központi Bányagépjavító üzemet, ide tartozott a bányagépjavítás, karbantartás, a közúti szállítás egy része, a gépjárművek javítása és karbantartása, szakipari tevékenység, tranzit jellegű főraktározás január 1. én összevonták a bányagépjavító és szénosztályozó üzemeket (KOSZGÜ). A KOSZGÜ Berentén lévő központi és üzemterén jelenleg több kft működik, melyek a Bányavagyon Hasznosító Rttől kaptak jogosultságot a területen végezhető munkákhoz. 12 RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu

13 A Borsodi Vegyi Kombinát és utódvállalata a BorsodChem Rt nagy történelmi múlttal bír tól próbaüzemben, majd 1958 tól folyamatosan termel. Magyarországon a földgáz, mint vegyipari alapanyag itt jelent meg először ban felavatták a PVC gyárat, és megindult a polyvinklorid gyártása. A műanyag mellett marónátront, sósavat, klórt és hypót is gyártottak. Később a Berentei Vegyiművek egyesült a Borsodi Vegyi Kombináttal ben létrehozták saját erőből a PVC profilgyártó üzemet ben Olefin Program elnevezéssel új PVC gyár építésére került sor közel 10 milliárd forintos beruházással, és tonna/év tervezett kapacitással (itt a kiinduló anyag már a földgáz helyett kőolaj). Az 1980 as években újabb és újabb beruházásokra került sor a termelésnövekedés, a technológia fejlesztése érdekében ban helyezték üzembe a Keverő Üzemet és a PVC ablak konfekció üzemrészt ben kezdődött az ún. energia racionalizálási program, ekkor épült a Lösche malom a műtrágyagyárban ban világbanki hitellel újabb beruházásra került sor, a japán Chisso cég MDI technológiáját vezették be. Az MDI felépítését egy korszerűbb, TDI üzem építése követte, mely azóta is folyamatosan üzemel ben jött létre a Borsodi Vagyonkezelő Holding és a Borsodi Vegyi Kombinát Rt egyesítéséből a BorsodChem Rt., melynek részvényeit 1996 tól s londoni értéktőzsdén is jegyzik ben az alábbi kft k voltak a törzsgyáron kívül az Rt tulajdonában: Megnevezés BC Rt tul. aránya Tevékenységi kör BC Grafol Kft 100% PVC porkeverékek, granulátumok, lágy és kemény PVC, járműipari profilok BC Ongrapack Kft 100% PVC kemény és nyújtható fóliák, különböző sík és hullámlemezek gyártása, forgalmazása BC Ablakprofil gyártó és 100% PVC ablak és ajtóprofilok gyártása forgalmazása forgalmazó Kft BC Panoráma Kft 100% Hőszigetelt üvegezésű műanyag homlokzati nyílászárók, ablakok, bejárati ajtók, üvegfalak gyártása, értékesítése BC Ongramechanika Kft 100% Vegyipari készülékek, nyomástartó edények, hőcserélők, szerszámok, acélszerkezetek tervezése, gyártása; gépszerkezetek szerelése és karbantartása BC Ongroelektro Kft 100% Villamos és irányítástechnikai rendszerek karbantartása, kivitelezése, vezérlések tervezése, telepítése, villamos fűtőtestek javítása BC Ongrobau Kft 100% Építészeti, karbantartási, felújítási és kivitelezési munkák végzése, korrózióvédelmi feladatok ellátása, folyékony kommunális és veszélyes szennyvizek szállítása BC Polimer Kft 100% Vendéglátás, szállodai szolgáltatás, üzemi étkeztetés, munkahelyi büfék üzemeltetése, takarítás, tekepálya működtetés BC Ongro Benelux B. V. 100% PCV por, félkész és késztermékek értékesítése a benelux, skandináv, észak német és angol piacokon BC Hendelsges M. B. H. 100% Vegyipari alapanyagok és termékek forgalmazása a környező országok piacain BC Polska SP. Z. O. O. 100% PVC por, granulátum értékesítése BC KC Formalin Kft 66,66% Formaldehid gyártása, értékesítése BC MC S. R. L. 50% Anyavállalat termékeinek értékesítése az olasz piacokon Framochem Kft 40% Foszgén és foszgén alapanyagú vegyületek gyártása, intermedierek és más finomkémiai alapanyagok előállítása BC Erőmű Kft 26% Gőz, gőzkondenz és energiaáram termelés; a BorsodChem Rt gőz és villamosenergia ellátásának egy részét fogja össze A községben a lakó és ipar funkciók térbeli elválasztását olyan módon szükséges megoldani, hogy egyrészt hoszszútávon biztosítható legyen az ipari gazdasági tevékenység fenntartása, esetleges fejlesztése, másrészt a meglévő és kialakítandó lakterületek "élhetők" legyenek, határérték alatti környezetterheléssel (zaj, por, rezgés RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu 13

14 terhelés minimalizálás). Nevezett cél jelentős mértékű fásítással, technológiai fejlesztéssel és az újonnan létesítendő építmények telepítési helyének racionalizáslásával oldható meg. Lakásállomány A község lakóházait építési évük szerint csoportosítja a mellékelt ábra (KSH adatai alapján). Leolvasható az ábráról, hogy a lakásállomány jelentős része elöregedett, az összállomány 94% a még az 1970 es évek előtt épült. A legtöbb épületet (43%), illetve (31%) között építették. Napjainkban új építésű házak iránt alacsony az igény, a családok nehéz gazdasági körülményeik miatt ritkán vágnak bele új házak építésébe. A lakásállomány szobák szerinti csoportosítását mutatja a kördiagram (KSH adatok alapján). Az épületek többsége (~60%) 2 szobával került kiépítésre, de a 3 szobás házak aránya is jelentős. A szobák száma általában összefüggésben áll a családok nagyságával, a gazdasági helyzettel és jövőképpel. A legrégebbi házak általában 1 szoba kialakításával készültek, a mellékhelyiségek is külön kerültek kialakításra, a konyha és fürdőszoba a komfortosság növekedésével utólag került az épülethez, hozzácsatolva. A lakások alapterület szerint csoportosítását mutatja a mellékelt ábra (KSH adatai alapján). Látható, hogy 7% alatt van a 40 m 2 alatti alapterületű lakások száma. A lakások több mint fele m 2 alapterületű, ezek fűtése és karbantartása viszonylag gazdaságosan megoldható, ezért választották többen előszeretettel az ilyen méretű lakásokat. A 100 m 2 feletti lakások aránya közel 10%, a gyermekek kirepülésével az ilyen épületekben élők helyzete problémás lesz, hiszen 2 fő részére a nagy épület fenntartása gazdaságtalan. 14 RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu

15 A mellékelt ábra KSH adatok alapján mutatja be a település lakásállományának változását. Az épületállomány komfortfokozatait mutatja a mellékelt ábra (2001. évi Népszámlálás adatok szerint). Az épületek valamivel több, mint fele összkomfortos. Jelentős a félkomfortos és komfort nélküli épületek aránya, melyek komfortosabbá tétele nemcsak a lakók kényelme, de a környezet szempontjából is mielőbb megoldásra vár. Számottevő (5%) a szükséglakások száma, az ilyen épületekben élők biztonságos körülmények közé helyezése a forráshiány miatt még várat magára, azonban rövid távú célként szerepel, nemcsak a közös felelősségvállalás, de a szépülni vágyó község arculat miatt is. Településen élők biztonsága A községben élők biztonságát elsősorban a jelentős kiterjedésű ipari területek veszélyeztetik. A BorsodChem Zrt honlapján az alábbiakat ismerteti a biztonságosságról: A BorsodChem egyik legfontosabb célja a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, tűzesetek, katasztrófák megelőzése, valamint a munkavállalókat és a környezetben lakókat érő kockázatok tervszerű csökkentése, a társaság elleni bűncselekmények megelőzése, a vagyon megóvása. Munka és Tűzvédelmi Iroda, felelős a munkavédelemmel kapcsolatos szervezési, oktatási, szakértői feladatok ellátásáért, az időszakos biztonsági felülvizsgálatok, kockázatértékelések elkészítéséért. Az egyéni és kollektív védőeszközök kiválasztásáért, valamint a társaság munka és tűzvédelmi szabályzási rendszerének kidolgozásáért és a megelőző tűzvédelemért. A szervezet keretén belül működik a Létesítményi Tűzoltóság. Vegyibaleset Megelőzési Osztály, felelős a katasztrófavédelemmel, polgárvédelemmel, sugárvédelemmel, kémiai biztonsággal és REACH csel kapcsolatos feladatok zökkenőmentes ellátásáért, a törvényi és jogszabályi kötelezettségek maradéktalan betartásáért. Ennek érdekében elkészíti és folyamatosan naprakész állapotban tartja a BC Biztonsági Jelentését, melynek elfogadtatása a hatósággal a BC katasztrófavédelmi működési engedélyének feltétele, valamint a háromszintű engedélyeztetéshez szükséges teendőket végzi az új beruházásokra, kapacitásbővítésekre. A kémiai biztonság területén és ezzel összefüggésben a REACH rendelet előírásai kapcsán eleget tesz a BC elő regisztrációs és regisztrálási kötelezettségének a gyártott és import vegyi anyagokra vonatkozóan, a jogszabályokban előírtak szerint tájékoztatást nyújt a szállítói láncban felfelé és lefelé, naprakészen tartja a biztonsági adatlapokat, végzi az anyagok és készítmények veszélyesség szerinti besorolását és bejelentését a hatóság felé, elkészíti a vegyi anyagok kémiai biztonsági jelentését és expozíciós szcenárióit, valamint közreműködik a szakmai szervezetek munkájában (ISOPA, III, ECVM, EuroChlor). Műszaki Felügyeleti Osztály, felelős a veszélyes vegyipari berendezések felügyeletéért, hatósági engedélyeztetéséért, a rendszerbiztonsági vizsgálatok elkészítéséért. Műszaki Diagnosztikai Osztály, a társaság berendezéseinek roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálati módszerekkel történő ellenőrzését, valamint a röntgen és rezgésvizsgálatokat végzi. Rendészeti és Higiéniai Osztály feladata a vagyonvédelemmel kapcsolatos szervezési, ellenőrzési tevékenység, a közlekedési rend kialakítása, betartatása, a portaszolgálatok, a beléptető rendszer működtetése. E szervezet működteti az öltözőket, fürdőket, irodaházakat. RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu 15

16 Veszélyes áruszállítás: Veszélyes anyag biztonságos szállítása érdekében rendszeres képzésben részesítjük a szállításában részt vevő személyeket, beleértve a szállítmányozó cégek gépjárművezetőit is. A BorsodChem fokozott figyelmet fordít a veszélyes áru szállításának minden fázisára, a biztonságos be és kirakásra, töltésre és lefejtésre, árukezelésre, okmányokra és bárcázásra. A szállítás során bekövetkező vészhelyzetek elhárításához rendelkezésre állnak a szükséges személyi és tárgyi feltételek. Az ADR és a RID előírásainak megfelelő tevékenységet veszélyesáru szállítási biztonsági tanácsadók felügyelik. A BorsodChem alapító tagja a Magyar Vegyipari Szövetség által létrehozott Vegyipari Riasztási Információs Központnak, amely a szállítási balesetek következményeinek gyors felszámolására jött létre. Létesítményi Tűzoltóság: A BorsodChem Létesítményi Tűzoltósága 40 főállású és 120 önkéntes tűzoltóból áll. Jelenleg nyolc nagy teljesítményű tűzoltó gépjárművel és két mentőautóval rendelkezik. A megelőző, kockázatcsökkentő tevékenység eredményeképpen a beépített és a mobil védelmi eszközök (tűzjelzők, távvezérelhető vízágyúk, automatikus oltórendszerek, speciális munkavédelmi eszközök stb.) száma is növekedett. Emberi és anyagi kockázatot jelentenek még a bűncselekmények. A mellékelt ábra a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság által regisztrált, ismertté vált bűncselekmények alapján mutatja be a térséget. Az ábráról leolvasható, hogy a térségben Berente előnyös helyzetben van, itt az egyik legalacsonyabb az ismertté vált bűncselekmények száma (2008 ban nem regisztráltak sem erőszakos, sem vagyon elleni bűncselekményt). Jelen terv javaslatai nem tartalmaznak olyan elemeket, melyek a bűncselekmények növekedését vonzanák. Az elvárások szerint Berentén továbbra is sokkal alacsonyabb marad a bűnözés a szomszédos településekhez képest. Intézményi infrastruktúra A község korábban Kazincbarcika város része volt, így intézményileg a város biztosította az ellátását, mely a leválás óta csak részben módosult, azaz van települési önkormányzat és alapfokú ellátás, de a szélesebb körű ellátást, illetve a szolgáltatások jelentős részét még most is Kazincbarcika város biztosítja. A községben a közelmúltban adtak át az új Polgármesteri Hivatalt és az Egészségügyi Központot is. Az Egészségügyi Központban tanácsadás is folyik. Az épület korszerű kialakítása lehetővé tesz a kerekesszékkel és gyermekkocsival történő megközelítést is. A helyiek kórházi ellátása és speciális szakrendelések igénybevétele Kazincbarickán, illetve Miskolcon biztosított. A községben működik Posta is, így helyben igénybe lehet venni a posta szolgáltatásait (a levélfeladáson kívül készpénz felvételre is van lehetőség). A községben működik óvoda, amely egy tömbben van az általános iskolával, de az iskola irányításától független. A gyermekek új nevelési stratégia szerint vegyes csoportokba járnak. Az óvoda alapítványi, az étkeztetés ingyenes. A község általános iskolai oktatást tud biztosítani. Megfelelő számú tanterem áll rendelkezésre. Az iskola telkén került kialakításra egy salakos futballpálya, így a kültéri testnevelés órákra biztosított a sportterület. 16 RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu

17 A középfokú oktatás Kazincbarcikán, míg a felsőfokú oktatás Miskolcon érhető el legkisebb távolságon. A helybéliek alap élelmiszer ellátása több kis üzletből biztosított. Nagyobb áruházak a szomszédos Kazincbarcikán és Sajószentpéteren vannak, a speciális igényeket a miskolci bevásárló központokban lehet kielégíteni. A fiatalok szórakozási lehetősége szintén a közeli nagyobb városokban biztosított. A felnőtt lakosság számos helyi kiskocsma szolgáltatásait élvezheti. A községben 2001 től működik polgárőrség, feladatuk a község biztonságának és nyugalmának biztosítása. A helyi polgárőrség jó kapcsolatokat ápol Jákfalva és Hét községek polgárőreivel, 2003 ban közös baráti kört is alapítottak. A községben Falukör néven Településfejlesztő Egyesületet alapítottak. Az alapító okiratban szereplő célkitűzések között szerepelt helyi újság megjelentetése. A Falufutár című újság első száma októberben jelent meg, a község aktuális történéseiről, problémáiról számol be, programajánlókat közöl. 5. A településfejlesztési koncepció kivonata Jövőképek 34/2006. (II.23.) KT határozat kivonata A Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott fő cél, mint a község jövőképe: Berente jelentős ipari környezetben lévő, de jó lakókörnyezetet nyújtó, és kiemelkedő szolgáltatási színvonalat biztosító településsé válik A főcél elérése érdekében a legfontosabb részcélok: Ipari gazdasági területek rendezése; A község településképi adottságaihoz illeszkedő beépítés kialakítása; A településkép javítása, főként a közterületi zöldfelületek, zöldsávok rendezésével; Környezetvédelmi beruházások, terhelt területek rekultiválása. A településfejlesztési stratégiának az életminőség folyamatos javítását, a környezet és emberi tevékenységek harmonikus összhangját, a jövő generációja életfeltételeinek megőrzését kell szolgálnia. Az intézkedések során meghatározandó: A kiemelt akcióprogramok és az alapelvek megfogalmazása; A fejlesztés szereplőinek megnevezése; A Fejlesztési Koncepcióban foglaltak megvalósulásának garanciái, a monitoring követelmények és a rendszer kialakítása. SWOT analízis A SWOT elemzés a község belső erősségeit (Strongness) és gyengeségeit (Weakness), illetve külső lehetőségeit (Opportunity) és az esetleges veszélyeket (Treats) veszi számba. Erősségek: Földrajzi elhelyezkedés, Kazincbarcika város közelsége Jó közlekedési infrastruktúra (26. sz. út; kötöttpályás közlekedés megléte), kiépített belső út és gyalogjárda hálózat, Kiépített közműhálózat, Termelő tevékenységet végző vállalkozások jelenléte, Megfelelő helyközi tömegközlekedési rendszer, Gyengeségek: A megújuló energiaforrásokat még nem fedezte fel a lakosság, Alacsonyfokú a helyi lakosság környezettudatossága, nem értékelik a természeti környezetet, Alacsonyfokú iskolázottság, Alacsony a gazdasági aktivitás illetve a foglalkoztatottság aránya, különösképpen a nők esetében, Alacsony szintű a munkaképes és szakképzett lakosság mobilitása, RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu 17

18 Pályázatokon való aktív részvétel, Helyi Egészségközpont megléte, Korszerű, megfelelő területű helyi Általános Iskola működése, Olcsó munkaerő. A népesség rossz egészségi állapota rontja a munkaerő versenyképességét, Helyi épületállomány jelentős része avult, illetve romos, bontásra váró. Lehetőségek: Információs és kommunikációs technológiák elterjedése, Fiatalok nyitottsága az új technológiák iránt, Európai Uniós és belföldi programok, pályázatok. Veszélyek: A fiatal generációk munkanélkülisége, Fenntartható fejlődéshez szükséges szemléleti változások hiánya, Fejlesztői érdekekből adódó környezeti konfliktusok kezelésének hiánya, Elmaradó beruházások, befektetések. Fejlődési forgatókönyvek A településfejlesztési stratégiának az életminőség folyamatos javítását, a környezet és emberi tevékenységek harmonikus összhangját, a jövő generációja életfeltételeinek megőrzését kell szolgálnia. Forgatókönyvek A település helyzetét, adottságait elemezve, a koncepcióalkotásnál megszokott metodika szerint forgatókönyvek felállítására került sor. Önmagában egyik forgatókönyv sem életképes, hiszen abból kettő a szélsőségeket emeli ki (pesszimista optimista), míg a realista forgatókönyv nem számol bizonyos szélsőséges pozitív vagy negatív történésekkel. A pesszimista forgatókönyv azokra az elemekre, külső és belső tényezőkre tér ki, amelyekre feltétlenül oda kell figyelnie a település vezetésének és amelyek elkerülésére lépéseket kell tenni. Ez a forgatókönyv akkor következik be, ha bizonyos szükségszerű döntések, fejlesztések nem születnek meg. Az optimista forgatókönyv idealizált állapotot feltételez, amelyet nagyon nehéz elérni. Jelenleg nincsenek olyan belső és külső erőforrások, amelyek lehetővé tennék az ideális településfejlődést. Pesszimista forgatókönyv A község népessége egyre nagyobb ütemben fog csökkeni és öregedni. A településen élő fiatalok jelentős része a jobb megélhetési, továbbtanulási lehetőségek reményében elhagyja a községet. Az egyre öregedő lakosság ellátása nehéz helyzetbe hozza a község vezetését a magasnak számító bevételek ellenére. Az idős lakosság már nem lesz alkalmas a kertek, szőlők gondozására, ezáltal azok elgazosodnak és a kellemetlen látvány mellett az allergén növényeknek is teret adnak. Az egyre csökkenő létszámú gyermekek óvodai és iskolai ellátása gazdaságtalan lesz, a nagy területen elhelyezkedő iskolaépület egy része kihasználatlanná és folyamatosan romló állagúvá válik. A romló településkép, öregedő lakosság, környezeti ártalmak kockázata miatt a tehetősebb középréteg elhagyja a községet és helyükre szegényebb családok költöznek. A lakóházak felújítását nem tudják önerőből megoldani a helyiek, folyamatos állagromlás következik be, nagymértékben megnő a szükséglakások aránya és az önkormányzat kénytelen lesz beavatkozni. Az igazgatási határ kapcsán folyó pert a község elveszti, azaz olyan ipari területek kerülnek el a községtől, amelyek jelenleg jelentős bevételi forrásnak számítanak. Idővel, az iparűzési adó megszüntetése után a helyzet tovább romlik, nem lesz elegendő bevétel a kötelező feladatok ellátására sem, az önkormányzat lehetetlen helyzetbe kerül. A község öregeknek és munkanélkülieknek helyet biztosító, kedvezőtlen környezeti feltételekkel rendelkező településsé válik. Realista forgatókönyv A község az iparűzési adóból és különböző pályázati pénzekből meg tudja valósítani terveinek egy részét, mint pl. közterületi zöldfelületek kialakítása, új parkoló építése, új idősek otthona, iskola korszerűsítése, szolgáltatások bővítése stb. A fejlesztések maradásra bírják a már itt lakókat, és vonzó letelepedési célponttá teszik a községet a lakóhelyet kereső egyéb településekről származók részére. Az alapellátás korszerű biztosításának megvalósítását követően sikerül pénzeket átcsoportosítva önkormányzati bérlakás programot megvalósítani a helyi fiatalok lakáshoz jutásának támogatására. A fejlesztések láttán megjelennek kisebb befektetők, akik fantáziát látnak a településben és a domboldali szőlősorokat és a hozzájuk tartozó présházakat rendbe teszik. A lakók környezet tudatossága növekszik, az önkormányzat által felszámolt illegális hulladék lerakatok már nem ter 18 RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu

19 melődnek újra, a szelektív hulladékgyűjtés népszerűvé válik. Megfelelően megalkotott humánstratégiaiprogram segítségével, önkormányzati támogatással az inaktív lakosság egy része foglalkoztatottá válik. Az ipari területen lévő vállalkozások folyamatos technológiai újításai, a szigorodó környezetvédelmi határértékek hozzájárulnak a környezetszennyezés csökkenéséhez és a gyermekek részére egy tisztább környezetű, komfortos községben való élet biztosítható. Optimista forgatókönyv: A község az összes általa beadott pályázaton nyerni tud, így egyre nagyobb ütemű fejlesztésekbe vághat bele. Kiemelkedő szintű szolgáltatást nyújtó idősek otthonát sikerül megépíteni, amely nemcsak a községben élő, de a környékbeli települések időseinek igényeit is kielégíti, a növekvő igények pedig új munkahelyek létesítését generálják. A növekvő helyi foglalkoztatottak száma az életszínvonal emelkedését vonja maga után, ami alapot jelenthet újabb vállalkozások számára és a tovagyűrűző hatás következtében számos család megélhetése biztosabbá válik. A lakosok lakókörnyezetük iránt igényesebbé válnak, megkezdődnek a lakásfelújítások, különböző portán belüli kertépítészeti megoldások alkalmazásai. A pályáztatásban kevésé járatos lakosok számára az önkormányzat segítséget nyújt, hogy különböző forrásszerzési lehetőségeket igénybe tudjanak venni, hiszen ez hosszú távon a közösség érdekeit is szolgálja. Közmunkaprogramban részt vevő lakosokkal, illetve helyi önkéntesek közreműködésével, hozzáértő szakemberek bevonásával az utak melletti zöldsávok, közterületek rendezésre, tisztításra kerülnek. A vasútállomás rendezése is megtörténik, sikerül egyezségre jutni a MÁV val és biztosítva lesz az ingázó tanulók és dolgozók vasúton történő utaztatása, melyhez a Volán megfelelő időben indít busz csatlakozásokat. Az ipari parkban üzemelő vállalatok folyamatosan korszerűsítenek és hosszú távon nem szüntetnek meg munkahelyeket. A vállalat a profitszerzésen túl a természeti környezet megőrzéséért, fejlesztéséért és a helyi lakosok támogatásáért is aktívan tesz. A község fejlett ipari településként, tiszta környezetben hosszú távon komfortos otthont nyújt a lakosai számára. Prioritások Az elsődlegességek (prioritások) A prioritásokhoz kapcsolódó fejlesztési célok, programok a természeti erőforrások megőrzése 1. Az ipari tevékenység általi szennyezések minimalizálása 2. Ivóvízbázis védelmének biztosítása. 3. Hulladékkezelés korszerűsítése, veszélyes hulladéklerakó környezetének rendezése. a települési együttműködés 4. Kistérségi kapcsolatok fenntartása, erősítése. előnyeinek kihasználása gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés, 5. A népességmegtartó erő növelése (munkahelyteremtés, lakásépítés feltételeinek javítása). humán erőforrás fejlesztése 6. Gazdaságfejlesztési program kidolgozása. 7. Humánerőforrás stratégiai program kidolgozása. a települési lakó és környezeti körülmények javítása 8. A közterületek, parkok bővítése, karbantartása. 9. Szociálisan terhelt területek kezelése. 10. Lakóterületek infrastruktúrájának fejlesztése. 11. Temető területének rendezése. 12. Szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése. Fejlesztési célok, programok részletezése: 1. A község területének jelentős részén (~42%) iparterület található, a területen folyó tevékenységek kibocsátása a technológiai fejlesztések kapcsán folyamatosan csökken, azonban így is jelentős a levegőszennyezés. Az ipari területeken a zöldterület aránya csekély, ezek bővítése indokolt. A fejlesztéseket az ipari területen tevékenykedő vállalatok bevonásával lehet hatékonyan megoldani. 2. A község érzékeny felszín alatti vízminőségű területen fekszik, az ipari termelés tovább növeli a szennyezés kockázatát éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az ivóvíz minőségének védelmére. A vízminőség folyamatos ellenőrzése és esetenként a szükséges hatósági fellépés szükséges. 3. A község DNy i területén, a 26. sz. úttól nyugatra, a lakóterülettől ~400 m re D re található a veszélyes hulladéklerakó. A lerakó területe ~2,7 ha és a BorsodChem által termelt veszélyes hulladékok lerakására szolgál. A kockázat minimalizálásának érdekében a lerakót övező terület környezetének rendezése, védőfásítás fejlesztés javasolt. 4. Az EU s tagság sok előnnyel járhat, amennyiben azt hatékonyan képes kihasználni az adott település. A legtöbb vissza nem térítendő támogatást azonban csak térségek, település csoportok vehetik igénybe, ezért RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu 19

20 fontos a más településekkel való közreműködés kiépítése, illetve a kiépített kapcsolatok hatékonyságának növelése. 5. A fejlett országokra jellemző természetes népesség fogyás hosszú távon súlyos következményekkel jár, ezért fontos a fiatalok helyben tartása, új lakók vonzása. A mai igények meglehetősen magasak, azaz szép természeti környezet, rendezett lakókörülmény, egyszerű ügyintézés az intézményekben, magas szintű oktatási és egészségügyi szolgáltatás, illetve közeli munkahelyek iránt magas a kereslet. A község részben megfelel az igényeknek, azonban van sok gyenge pont, melyekre összpontosítva sikereket érhet el. Az intézményi ellátás az utóbbi évek beruházásai kapcsán kedvezően alakult. A lakóépületek a község egyes területein megfelelőek, azonban a régi településmag területén rendkívül rossz állapotú házak találhatók, melyek negatív képet festenek a községről, ezen épületek lakói többnyire idősek vagy munkanélküliek, így önerőből képtelenek az épületek külső belső felújítására. Megfelelő személy kijelölésével módot kell találni ezen területek rehabilitációjára, pl. helyi szakképzett, de munkanélküli lakosok összefogásával egyes épületrészek állagmegóvó munkálatainak elvégzéshez. 6. A községnek hosszú távra kialakított gazdasági programra van szüksége, melyben kalkulál a jövőben felmerülő várható és rendkívüli kiadásokkal, illetve bevételekkel. Tervezni kell a helyi lakosság összetételének alakulását, a segélyekre és támogatásokra igényt tartó lakosok számát, hogy reális kép legyen a község gazdasági helyzetéről, mely megalapozza a jövőbeni fejlesztési lehetőségeket. 7. Az ipari területen számos munkalehetőség adott, azonban ezek sokszor speciális szaktudást igényelnek. A fiatal lakosságot ösztönözni szükséges a speciális tudások elsajátítására pl. különböző ösztöndíjak létrehozásával. Növelni kell a község iránti hűséget, elkötelezettséget, hogy iskolai okmányaik megszerzése és munkavállalás után a községben alapítsanak családot. A munkanélküli és inaktív lakosság számára különböző átképzési lehetőségek felkutatását kell előirányozni, illetve fel kell mérni, hogy milyen ellátásra lenne szükség elsősorban nők részére (pl. bölcsöde kialakítása, idősek részére ebéd kihordás stb.), hogy munkát tudjanak vállalni. 8. Egy község arculatát nagymértékben meghatározza a közterületek mérete, karbantartása. A nagyméretű iparterületek és az ezzel kapcsolatos szennyezések miatti félelem ellensúlyozására nagy kiterjedésű, rendszeresen gondozott és lehetőség szerint egyedi kialakítású zöldterületek, parkok, szabadidő eltöltésére alkalmas területek kialakítása szükséges. A hobby kertészeket önszorgalommal és a község munkanélküli, de fizikailag alkalmas lakosait közmunkaprogrammal rá kell venni a közterületek rendbe tartására. 9. A község bizonyos részeinek teljes mértékű lepusztulását megelőzendő lépéseket kell tenni a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására. Sajnos napjainkban az özvegy nyugdíjasok és a gyermekeiket egyedül nevelő anyák is ebbe a kategóriába tartoznak. Ez a réteg önerőből nem képes fenntartani családját, karbantartani, esetleg korszerűsíteni lakásait, ezért szükséges a támogatásuk (pl. kedvezményes étkeztetés, pályázati lehetőségekről való tájékoztatás, gyermekeknek ösztöndíj program). 10. A műszaki infrastruktúra hálózat teljes mértékben kiépült a községben, azonban ezek fenntartása, korszerűsítése folyamatos feladatokat ró az önkormányzatra, esetenként a lakosságra. Az infrastruktúra hálózat kiépített ugyan, de a hálózatra csatlakozott lakások arányszáma még javításra vár. Különböző önkormányzati szankciók alkalmazásával, illetve támogatások megszerzésével el kell érni, hogy a rákötések aránya minden közmű esetében meghaladja a 95% ot. A magas közüzemi díjak, áremeléstől való félelem megnehezíti a lakosság meggyőzését, azonban a komfort és kényelem mellett környezetvédelmi szempontok is léteznek, melyet a közösség érdekében mindenkinek figyelembe kell venni. 11. A helyi temető ráépült a református templomra; környezetének rendezése, zöldsávval kerítése rövid távon megoldandó feladat. A temető zöldterület fejlesztése a látványon felül a dombtetőn lévő talaj megfogása miatt is indokolt, azaz amennyiben erőteljes esőzés következik be a talaj ne induljon meg az amúgy is leromlott állagú lakóházak felé. A feladat elvégzése az egyházra, illetve az önkormányzatra hárul. 12. A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése a fenntartható fejlődés szempontjából fontos feladat. Már az iskolában el kell kezdeni a megfelelő szemlélet kialakítását, pl. osztályok közötti évente megrendezendő szelektív hulladékgyűjtési verseny szimbolikus jutalomért. 20 RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u / regio@t online.hu