A csillagászati földrajz különleges, muzeális és modern taneszközei

Átírás

1 . A csillagászati földrajz különleges, muzeális és modern taneszközei Nádasi András Eszterházy Károly Főiskola, Médiainformatikai Intézet A geocentrikus, majd a kopernikuszi világképet, a világegyetem felépítését, benne a Galaxis, a Nap, a Föld és más nagybolygók és holdjaik, a kisbolygók, az üstökösök és meteorok alakját, nagyságát és más világtestekhez való viszonyát, sok száz éve általánosságban az asztronómia, a kozmográfia és a geográfia, részletesebben a matematikai vagy asztronómiai geográfia fejtegeti. A csillagászati földrajz tárgya még az időszámítás is, a Julius Ceasar által, az alexandriai Soxigenes javaslatára behozott julianus, és a XIII. Gergely pápa által elrendelt gregorián naptár, és újabban mindaz, amit az űrkutatás, űrfényképezés eredményei nyújtanak. A Nap-Föld-Hold járásának szemléltetéséhez használt demonstrációs eszközök évszázadok óta nem változtak. Már több száz évvel ezelőtt készítettek a toronyórákhoz, majd az asztali órákhoz látványos, mechanikus, orrery bolygómodelleket, amelyekkel a Föld-Hold mozgását, esetleg néhány bolygóét lehetett szemléltetni. Az iskolákban az 1800-as évek közepétől jól bevált, pl. a Calderoni és Társa cég által is gyártott Csaszny-féle tellurium. A lunárium, planetárium, horizontárium, armilláris szféra néven ismertté vált, didaktikus eszközök lényegében kicsinyített, nem méretarányos, működő, mechanikai modellek, amelyek közül, pl. a lunárium napjainkban is használatos, ajánlott taneszköz. A legújabb, Internetről elérhető, virtuális planetáriumok esetében elegendő megadnunk földi tartózkodási helyünk pontos koordinátáit, és máris kirajzolódik a képernyőn a fölöttünk éppen látható, szikrázó égbolt, amelyet egyébként tiszta időben akár kertünkben, a fűben hanyatt fekve, kutyánkat simogatva is láthatnánk értelmező és magyarázó feliratok nélkül. Miként Schmidt Ágoston, piarista matematika-, fizika- és kémiatanár, írta 1887-ben a természettani tankönyvének bevezetőjében: bővebb bizonygatásra nem szorul, valamint útszéli igazságul ismeri mindenki, hogy a természettudomány legtanulságosabb könyve maga a természet, a legjobb segédeszközök az egyszerű, classicus megfigyelések és gondolatok Bevezető gondolatok a Csillagászat Évében A csillagászat a maga területén tökéletesen megfejtette a természettan föladatát, úgymint, mely a világtesteken csakugyan fölfödözte a tünemények okait és törvényeit. Miután ugyanis a tizenhatodik század jeles férfiai a naprendszer valódi alkatát; a láttani eszközök segélyével a világtesteken mutatkozó jeleneteket megvizsgálták, s észlelés nyomán a testek mozgását és pályájukat rajzilag és kitűntették, a tizennyolczadik század jelesei már a világtestek rendszerében föltűnő jelenetek okát is felismerték. Subic Simon tankönyvíró, grazi egyetemi tanár, Ennek az írásnak a közreadására főként a Földrajzi Tanszék 60 éves jubileuma de, az is okot ad, hogy a Csillagászat Éve van. Az idei esztendő a 400. évfordulója a modern asztronómia kezdetének, vagyis amikor Galileo Galilei (Pisa, február 15. Arcetri, január 8.) olasz természet-tudós a csillagok tanulmányozása céljából, elsőként az égre szegezte maga-alkotta távcsövét. Érdeme az újszerű alkalmazás, hiszen tudjuk, hogy az első távcsöveket Hollandiában már korábban elkészítették, alighanem tengerészeti célokra. Galilei, a telescopiuma segítségével felfedezte a Jupiter négy holdját, s rájött arra is, hogy a Tejút csillagokból áll, s a Hold sem tökéletes gömb, mivel a felszínén hegyek és kráterek láthatók. Felfedezéseit 1610-ben publikálta a rézmetszetes rajzokkal illusztrált Sidereus Nuncius (Csillaghírnök) c. művében. 400 évvel ezelőtt történt még az is, hogy Johannes Kepler (Weil der Stadt, december 27. Regensburg, november 15.), Tycho de Brahe dán csillagász asszisztense, a katolikus II. Rudolf császár prágai udvari csillagásza kimutatta, hogy a Mars pályája nem kör, hanem ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap. Megfigyeléseiből levezette, hogy azonos idők alatt azonos területet súrol a bolygók vezérsugara. A két törvényt az 1609-ben megjelent Astronomia Nova című művében közölte. Megfigyelte azt is, hogy a bolygók a 2 Naphoz közelebb járva gyorsabban mozognak, mint távol Keplert, tartományi egytemi docens, EKF Médiainformatikai Intézet, tudományos tanácsadó, OFI-OPKM

2 matematikusként naptárkészítéssel is megbízták. Ennek során kiállt a XIII. Gergely pápa által 1582-ben véghezvitt naptárreform mellett. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Könyv és Nevelés c. folyóiratának öt esztendeje indult elektronikus változatában, a Tanszermúzeum rovat második, kis írása 3 volt a Modellek egyes csillagászati földrajzi fogalmak szemléltetéséhez címet viselő, tanszertörténeti tanulmány. Ebben kísérletet tettem a leggyakrabban használt, muzeális csillagászati eszközök, demonstrációs modellek áttekintésére. Ebben az írásban azt a munkát fogom 2

3 kiteljesíteni, kiegészítvén néhány, a hazai tanszeripar virágkorát jelentő, a kiegyezést követő évtizedek csillagászati tanszereinek bemutatásával, s korunk újabb, elektronikus megoldásaival. Minden a görögökkel kezdődik, Eratosthenes (Küréné, i. e. 276 Alexandria, i. e. 194) hellén csillagász polihisztor találmánya, az armilláris szféra, műszerként már befejezte pályafutását, de sokan úgy gondoljuk, hogy alkotója oktatási, szemléltetési célra konstruálta, műszerré jóval később fejlesztették. A mennyiségtani földrajz tanításához egykori polgári és felsőbb iskoláink, líceumaink és gimnáziumaink könyv- és szertáraiból sem hiányozhatott a szemléltetési célból kiállított armilláris szféra, földgömb, éggömb és csillagabrosz (csillagtérkép), és a műszerek sem; a szextáns, esetleg kvadráns, az asztrolábium, a bussola (iránytű) s főként nem, a Kepler, vagy Galilei-féle távcső. Sok egyházi, főként jezsuita gimnázium saját obszervatóriummal is rendelkezett egykor. Az új évezred elején a csillagászat oktatása számára kedvező tendenciákat figyelhetünk meg. Egyre több tanintézmény követi a Kulin György 4 által létrehozott, híres, újpesti Könyves Kálmán Gimnázium iskolai csillagvizsgálójának példáját 5. A Joseph Wright of Derby ( ) által taneszközként megfestett orrery készülék 6 utódai, az 1800-as évek közepétől jól bevált szemléltető eszközök a tellurium, lunárium, planetárium, horizontárium lényegében kicsinyített, nem méretarányos, mechanikusan működő, kozmikus modellek, amelyek jelentős részhalmazát képezik a csillagászat gazdag eszköztárának. Az első orrery-t egyébként, John Rowley mechanikus és George Graham órás készítette 1713-ban, az ír Charles Boyle ( ), Orrery IV. earl-je megbízásából. Innen a név. Joseph Wright of Derby: Szemléltetés Orrery készülékkel Galilei és Kepler felfedezéseit ma már a földrajzi tankönyvek és atlaszok, fizika tankönyvek önálló fejezetei tárgyalják, hagyományos és digitális szemléltető és kísérleti eszközök segítségével azokat, bárki megértheti. Kepler legnagyobb művében, a Mysterium cosmographicum -ban, azonban a következő önvallomást olvashatjuk: Három dolgot 3

4 kutattam főképpen: a bolygópályák számát, nagyságát és mozgását. Arra, hogy ehhez hozzákezdeni merészeljek, a nyugvásban lévő dolgoknak, a Napnak, az állócsillagoknak és a közbeeső térnek, Istennek az Atyával és a Szentlélekkel való szép harmóniája bírt rá. 240 éve történt Hell Miksa megfigyelései és az egri Specula Jelentős magyar évforduló 2009-ben, amely igazán kötődhet a Csillagászat Nemzetközi Évéhez, a Hell Miksa-féle, évi Vénusz megfigyelés. Az 1760-as években VII. Keresztély, dán és norvég király, Mária Teréziától kért csillagászt a Vénusz bolygó Nap előtti átvonulásának megfigyelésére, amelyet 1769-re vártak. A királynő a feladatra Hell Miksa 7 (Selmecbánya, máj Bécs, Ausztria, ápr. 14.) magyar tudós, jezsuita szerzetest ajánlotta. 240 éve annak tehát, hogy a lappföldi Vardö szigetén Hell, a legismertebb magyar csillagász, a bécsi Egyetemi Csillagvizsgáló első igazgatója, észlelte a Vénuszátvonulást 8. Útjára elkísérte Sajnovics János (Tordas, máj. 12. Buda, máj. 4.) rendtársa is, aki múlhatatlan érdemeket szerzett a magyar-lapp nyelvrokonság kimutatásával, melyet a természettudományos munka szüneteiben végzett, általában mostoha körülmények között. Hell páter nemcsak az átvonulást figyelte meg, hanem a földrajzi szélesség meghatározására kifejlesztett módszerét is tesztelte, jó eredménnyel. Mérései rendkívül pontosak voltak, az általa meghatározott Föld-Nap távolság hibája 1% alatti. Hell kiváló felkészültségét bizonyítja, hogy a korabeli magyar csillagászati obszervatóriumok tervezésében, műszerezésében és személyzetének kiképzésében is részt vett. Az egri Lyceum és az egykori diákok kézírása Bizonyára ismeretes, hogy gróf Esterházy Károly 1762-ben kezdte meg püspöki tevékenységét Egerben. Neki, és Hell Miksának köszönhetően még egy nevezetes magyar esemény évfordulója esik biztosan a Csillagászat Nemzetközi Évére. 240 éve már annak is, hogy végleg elkészült a barokk stílusban egyetem céljára épített egri Lyceum, s annak 59 méter magasságú, forgatható kupolájú csillagászati nézőtornya, a Specula. A püspök a tervezett négy fakultásból (jogtudomány, teológia, orvosképzés és természettudományok) álló universitas felépítésére, 1764-ben kötött szerződést Fellner Jakab (Nikolsburg, július 25. 4

5 Tata, december 12.) építésszel, a késő barokk talán legkiválóbb magyarországi mesterével. A csillagvizsgáló torony belső kialakításához Fellner Esterházy kívánságára Hell Miksa és Madarassy János 9 (Apátfalva [Csanád megye], augusztus 28. Eger, 1814.) csillagászok véleményét is kikérte. A Speculáról 1781-ben a Magyar Hírmondó ezt írta: Egerbenn a Néző-torony már egészen el-készült. A Császári Királyi Udvari Astronomusnak, Főtisztelendő Hell Úrnak hiteles mondása szerént ennél különb Néző Tornyot nem igen látni Európábann. Mellyel-is mostani Püspök Úr ő Exellentiája Esterházy Károly Gróf Úr nevezetes Ditsőséget szerzett soha el nem enyészendő hirének-nevének. A hozzá való eszközök, mellyek messzünnen öszveszereztettek, 15 ezer Forintoknál fellyebb betsültetnek. Mostani Gond-viselője... ama nagy hírű nevezetű Hell Úrnak tanitványa. E szerént magyar Ország most három nevezetes Néző Tornyokkal ditsekedhetik: az első idejére nézve a Nagy Szombati, a második a Budai, a harmadik az Egri. Ritka az az ország, a mellyben ennyi találkozzék. 5

6 A csillagászati torony a líceum épületének szerves részeként oktatási és kutatási célokat egyaránt hivatott volt szolgálni. Felszerelése is ennek megfelelő 10. A csillagászati műszereket Hell részint Bécsből, részint pedig Londonból rendelte meg. Egy 1776-ból származó kimutatás szerint Londonból a következő műszereket rendelték meg: négylábas mozgatható kvadráns, két Dollond-féle messzelátóval; az instrumentum parallacticum két forgatható meridiánműszer, szintén Dollond-féle tubussal; két csillagászati óra kompenzált ingával; két akromatikus Dollond-féle messzelátó (10 és 15 lábas); ötlábas Newton-féle tubus; ötlábas Heart-féle tubus; két mikroszkóp. A Bécsből megrendelt műszerek pedig a következők voltak: csillagászati óra Niggl műhelyéből; Newton-rendszerű ötlábas tubus; a linea meridiana fölállítására szolgáló műszer; háromlábas Gregory-rendszerű tubus; Jovilabium; a linea meridionalis kiinduló pontjának köve a zsineget tartó készülékkel; a kéziszerszámok tékája, benne a gnomon 11 és más kisebb segédeszközök; barométer. A legnagyobb műszer, amit ezután rendeltek Londonból a hatalmas quadrans muralis volt, amellyel a Londonból rendelt műszerek ára 9114 rajnai forintot tett ki. 12 Az egri Hell-féle linea meridionalis egy különleges műszer és taneszköz A természetföldrajzi ismeretek között a hosszúsági kör, délkör, a meridián fogalmát, a Föld forgása és a napi, illetve helyi időszámítás közötti összefüggés kapcsán tárgyaljuk. Ma mindenki úgy, és jól tudja, hogy a kezdő meridián 13 az angliai Greenwichen keresztül halad át, de azt kevesen, hogy még sok nevezetes délkör van. Dr. Schmidt Ágoston kegyesrendi tanárnak, a Lampel Kiadónál 1900-ban megjelent Fizikai és mathematikai földrajz c. gimnáziumi tankönyvében, pl. a hosszúsági pont még Ferro-tól számíttatik. Nevezetes az egri délkör is, melynek fényképe a Mozaik Kiadó 2001-ben kiadott, HunDidac Aranydíjas Földrajz 9 Kozmikus és természetföldrajzi környezetünk c. tankönyvében is szerepel. Ezen különleges szemléltető eszköznek, Dr. Zétényi Endre az 1986-os visszaemlékezésében nemcsak értékes történeti, hanem funkcionális leírását is adja: Az épület K-i oldalán az között épült 53 m magas "Specula" csillagvizsgáló torony. Ennek hatodik emeletén van a Ny-i észlelőterem, vagy Meridiánterem, melyben a napóraként működő márvány délvonal (Linea Meridionalis) van. A napfény a D-i falon 5 m magasban egy rézlapba fúrt (1778-as évszámot viselő) 5-10 mm-es kis lyukon jut a terembe, melynek öt ablakát zsaluk segítségével besötétíthetik. A terem padlóján horizontálisan épített délvonal É- D irányban átlósan húzódik. A sáv 30,5 cm széles, 15 m hosszú és három hosszanti csíkból áll. A középső carrarai fehér márványból, a szélsők részben tárkányi szürke mészkőből burkoltak. A terem padlójába süllyesztett délvonalat csuklósan behajtható fa-táblák védik használaton kívüli időszakban. A helyi dél előtti időszakban a napfény a terembe süt és a padlón 3-4 cm átmérőjű napkép jelenik meg. Ez 3 cm/perc sebességgel vonul K-i irányba és jól megfigyelhető, ahogy metszi a délvonalat. A mérés pontosságát fokozta, hogy a márványsáv felett súllyal kifeszített selyemzsinór húzódott, melynek pontos azimutját 14 az É-i falra szerelt csavarral finomítani is lehetett. A napkorong s a zsinór érintkezése igen jól meg figyelhető volt, és így a napórai dél idejét 1 másodperces pontossággal meghatározhat-ták. Ekkor a csillagász felkiáltott a nyolcadik emeleti teraszra, ahol egy diák őrködhetett. Ő húzta meg a DNy-i sarkon csüngő kis harangot és erre a jeladásra várva kondulhattak meg a város templomainak harangjai. Ez 1892-ig a zónaidő hivatalos bevezetéséig így történt a napfényes napokon. Mivel a december-januári hónapokban a Nap alacsonyan delel, a napsugarak a terem É-i falára is felfutottak. Ezért van a délvonalnak egy 1,8 m magas vertikális szakasza is. 6

7 A 2000 éves armilláris szféra Ezt barokkos dísszel zárták le. A délvonalat Esterházy Károly egri püspök megrendelésére Hell Miksa csillagász tervezte.1773-ban az építkezés közben már kijelölte a lyuk kivésésének a helyét, majd máj. 19-én, személyesen tűzte ki a délvonal pontos helyét. Segítségére Madarassy János volt, az eseményen a püspök is megjelent..akkor meghatározták a délvonal földrajzi koordinátáit: 47 53' 54" és 20 23' 14". A lyuknapóra két év-százada szolgálja az oktatást és ismeretterjesztést. A termet 1929-ben felújították ban csillagászati múzeumot rendeztek be, amelyet a nagyközönség is látogathat. A Specula, ma a Eszterházy Károly Főiskola varázstornya és Csillagászati Múzeum 15. A toronyban 2006-ban interaktív természettudományi kísérlet-bemutató Varázsterem 16 nyílt, 2008-ban pedig egy csillagvetítős Planetárium 17. A múzeummá vált csillagászati torony 4 új, számítógépes tantermében ma főként médiainformatikát, oktatástechnológiát tanítunk. Jó érzés, hogy köröttünk számos eredeti csillagászati műszer és régi szemléltető taneszköz található; a Camera Obscura-ban változatlanul működik az 1776-ban létesített, a várost pásztázó periszkóp, és a Hell Miksa udvari csillagász által pontosan kimért nevezetes délvonal. A legtöbb lexikon, így a Pallas nagy lexikona szerint is az armilláris szféra (lat. s gör.), gyűrűs gömb, elavult csillagászati műszer, az éggömb fontosabb köreit ábrázoló gyűrűkből összetett gömb, mely az égi glóbusszal lényegileg azonos. A régiek a csillagok hosszúságának és szélességének, későbben az óra szögnek és deklinációnak meg-határozására alkalmazták. Az a és b kör egymásra merőleges szilárd összeköttetésű gyűrű, míg c gyűrű a b síkjára merőleges PP 1 tengely körül forog. Hozzuk az a síkját a meridiánba, p. azáltal, hogy a delelő Nap felé fordítsuk, alkalmazzunk az a és b metszési ponttól felfelé számított, a geográfiai szélességgel egyenlő ívvel elálló pontban függő ónt: ha ez a gömb középpontján megy át, akkor b az equátor síkjában áll és c valamely deklinációs kört ábrázol. Utóbbi körben más dioptrákkal ellátott gyűrű súrlódással mozgatható; ha egyrészt c forgásával, másrészt a dioptrás kör emelésével vagy süllyesztésével valamely csillagot beállítunk, akkor az a és c körnek b-u leolvasandó szöge a csillag óraszöge, a dioptrás vonalnak a c osztott körön b-hez viszonyított állása a csillag deklinációja. Ez alakban az A. a tökéletesebb equatoriális távcső előképe. 7

8 Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés Konferencia, Eszterházy Károly Főiskola, Eger, október Eratosthenes (Küréné, i. e. 276 Alexandria, i. e. 194) hellén csillagász polihisztor találmánya, az armilláris szféra, műszerként már befejezte pályafutását, de sokan úgy gondoljuk, hogy alkotója oktatási, szemléltetési célra konstruálta, műszerré jóval később fejlesztették. A középkorban Tycho de Brahe (Knudstrup, Dánia, december 14. Benátky, (Prága mellett) Csehország, október 24.) dán csillagász számos, a képeken látható csillagdát, műszert, és modellt konstruált. Az itt látható rajzok az ő Astronomiae Instauratae Mechanica c. művéből18 valók, annak illusztrációi. Az armilláris szférát a XIX-XX. századi magyar és külföldi tanszerkatalógusok mindegyikében megtalálhatjuk, szemléltetőeszköznek jól bevált. A Naprendszer felépítésének, a Föld és bolygója, a Hold mozgásának demonstrálása mellett, a matematikai földrajzi fogalmaknak szinte mindegyike szemléltethető a segítségével. Egyéb földrajzi fogalmak és 8

9 jelenségek szemléltetését is szolgálják: pl. geoid alak, tengely körüli forgás, szélességi és hosszúsági kör, Egyenlítő, Ráktérítő, Baktérítő, sarkkör, kezdő hosszúsági kör, meridián, holdfázis, holdtölte, újhold, nap- és holdfogyatkozás, et.c. A chemnitizi Max Kohl cég kozmológiai taneszközei között, fellelhető armilláris szféra, éggömb, annak fontosabb köreit ábrázoló, gyűrűkből összeállított horizontárium, világóra, és több komplex modell is, de, miként majd látjuk, büszke lehet az egykori magyar tanszeripar is. A világhírűvé vált német Max Kohl Finommechanikai és Elektrotechnikai Műhelyt csak ban alapították, több évtizeddel a magyar Calderoni Vállalat megalapítása után. Gyártmányait sok iskolai szertár és a Max Kohl Múzeum őrzi. Armilláris szféra 9

10 A hazai tanszeripar zászlóshajója, a Calderoni és Társa Talán törvényszerű volt, hogy a Ratio Educationis-t 19 követő nagy tanügyi reformok idején, az iskolai szemléltető és kísérleti eszközök, iskolai felszerelések előállítására és forgalmazására több tucatnyi vállalkozás alakult. Ezek közül azonban mindössze néhány, az oktatásnak és a tudománynak elkötelezett, minőségileg kifogástalan termékeket gyártó cég vállalkozott a teljes körű tanszerforgalmazásra. Ezek közül áruválasztéka alapján és minőségi szempontból egyaránt magasan kiemelkedett a műszaki-technikai újdonságokra rendkívül fogékony, Európában is úttörő, a Millennium idején már közel 2500-féle taneszközt forgalmazó Calderoni és Társa. Miközben sok kis műhely és kiadó beolvadt, vagy vállalta a biztos alvállalkozói feladatkört, számos nagyobb cég, küldetését elvégezvén, napjainkra már méltánytalanul a feledés homályába merült, nevük sem mond sokat 20 Az egykori hatósági tanszerlisták és a kereskedelmi taneszköz árjegyzékek ékesen tanúsítják azonban, hogy a Calderoni és Társa vállalkozás, legalább másfél évszázadon keresztül képes volt, szinte az egész taneszköz profil átfogására. A több lábon álló a magyar látszerészet, a műkedvelő fotográfia és a hazai tanszer kereskedelem alapítójának tekinthető rendkívül sikeres és elismert úttörő vállalkozás, a Calderoni és Társa 100 év alatt fogalommá lett. Története példaszerű és különleges. A cégalapító Calderoni István 1794-ben született a lombardiai Rovereto-ban, amely akkor éppen Ausztria fennhatósága alá tartozott. A XIX. század elején besorozták a császári hadseregbe, ahol a Napóleoni háborúk idején a Radetzky huszároknál szolgált, Mészáros Lázár, a későbbi tábornok-hadügyminiszter bajtársaként. Végigharcolta az olasz hadjáratot és részt vett a lipcsei csatában is. A katonasors hányattatásai között ő is eljutott az akkori Habsburgbirodalom számos magyar városába, többek között Eszékre, Mohácsra, majd Pestre is. Ez utóbbit úgy megkedvelte, hogy amikor őrmesterként obsitot kapott, itt telepedett le és üzemvezetőként munkát vállalt a Valero Selyemgyárban. A vállalkozó kedvű optikus, vagy ahogy akkor mondták, látművész Calderoni István nem sokáig volt alkalmazott, 1819-ben kis mozgó bazárt nyitott a gyorsan fejlődő Pest belvárosában 21. A Kristóf-téri standl jól jövedelmezett, így hamarosan, 1922-ben a Váci és a Nagyhíd (a mai Deák Ferenc) utca sarkán a Drascher-féle házban nyitott új üzletet, amelyet később optikai bolttá, látszerészetté szakosított, ahol szemüvegeket, csiptetőket, színházi és más rendeltetésű látcsöveket árultak. Itt élte át az 1838-as nagy pesti árvizet és az 1848-as forradalmat is. Az első állami megbízások távcsövek szállítására szóltak. A Mészáros Lázár tábornokkal jó kapcsolatban lévő, hazafias érzelmű Calderoni a szabadságharc idején is szállította a távcsöveket a honvédségnek. Érthető, hogy a Pest szívében alapított bazárból kinőtt optikai kereskedés a polgárság körében is hamar ismertté vált, és közel 100 évig volt a Gizella (a mai Vörösmarty) tér meghatározó, közkedvelt boltja. A gombamód szaporodó, belvárosi üzletek közül a Calderoni látszerész boltját Krúdy Gyula is többször megemlíti regényeiben, örök irodalmi emléket állítván így a híres optikusnak. Fábri Anna 22 Krúdy regényei alapján az egykori optikai bolt különleges szerepét is észreveszi: A Kristóf téren a Szép Vadásznő kirakatában a viaszbabákon a legfinomabb bundákat lehet szemügyre venni, Calderoni Váci utcai üzletében a hírességek (színészek, írók, politikusok) fotográfiáját (egyszersmind nyomon követni, ki az érdekes ember a városban, hiszen a képeket rendszeresen cserélgetik). A cég az 1840-es években még főként távcsövek, szemüvegek, teodolitok és más mérőműszerek forgalmazásával foglalkozik. Az 1850-es évek végén már vetítőberendezéseket, ködfátyol készülékeket, földrajzi tárgyú fotográfiákat, sőt földgömböket és sztereoszkópokat 23 is árusít. (Értékelni kell, hogy a ma ismert lencsés sztereónéző készüléket a kaleidoszkóp feltalálója, Sir David Brewster 1849-ben szerkesztette, optikusa Jules Dubosq. Ekkor még két külön felvételt készítettek. A sztereó kamerát John Benjamin Dancer 1856-ban konstruálta meg.) Mindemellett a Calderoni már több, neves külföldi cég, pl. a jénai Carl Zeiss, 10

11 a Wetzlar-i Ernst Leitz, és a Hanau-i Heraeus optikai és finommechanikai vállalkozások vezérképviselője. Ekkor a cég főnöke még Calderoni István, aki ig önállóan, majd 3 évig társtulajdonosként, tehát 45 évig vezette a cégét. Calderoni 1881-ben hunyt el, munkáját társa folytatta. Az optikai bolt, amely mindig is sokat adott reklámra 24, jól megalapozta a cég hírnevét, amelynek népszerűségét nemcsak a kirakatban megjelenő fényképek 25, hanem a legújabb műszaki divatcikkek 26 forgalmazása is növelte. A cég profilja az évek során egyre bővült, az egykori bazár jogutódja, a virágzó optikai-fényképészeti szaküzlet mellett egy nagyhírű tanszergyártó és kereskedelmi vállalkozás alakult. Calderoni üzlettársa, aki az optikai bolt mellett a tanszer üzletágat is sikerre vitte ma már kevesen tudják nem más, mint fiaként szeretett, egykori inasa, volt segédje, a világutazóként, műgyűjtőként, múzeumalapítóként híressé lett Hopp Ferenc (Fulnek, április 28. Budapest, szeptember 9.). Ő a látszerészetet Calderoninál kezdte el művelni Pesten, majd a mesterséget 2 év alatt Bécsben jól kitanulván, 4 évig New-Yorkban is tanulmányozta azt. Tanulmányútjáról 1861-ben tért haza, s először betársult a cégbe. Így jött létre a Calderoni és Társa vállalkozás, amelyet megtartván annak nevét 1864-ben végleg megvásárolt, és rövidesen új üzletággal gazdagított. Előrelátását és üzleti érzékét dicséri, hogy a már említett, évi Eötvös-féle népoktatási törvény végrehajtásának időszakában, ben külön Tanszerosztályt, lényegében egy lerakatot (raktárt) nyitott az akkori Kishíd (a mai Türr István) utca 8. szám alatt, és rövidesen tanszerboltot is, a ma is meglévő Miatyánk utcában. Alig hihető, de tény, miként említettük, hogy a világszerte híressé vált, nagy német tanszervállalkozást, a Chemnitzben működő Max-Kohl Finommechanikai és Elektrotechnikai Műhelyt, csak 1876-ban alapították meg. Hopp tudatosan pártolta a hazai ipart felismervén a növekvő számú iskolák felszerelésében rejlő üzleti, és a szemléltető oktatásban rejlő pedagógiai lehetőségeket fokozatosan kezdte kiváltani az addig főként importált taneszközöket. A Calderoni cégnél a taneszköz-fejlesztés és gyártás minőségét bizonyára befolyásolta, hogy Hopp több szakmai-pedagógiai egyesületnek és testületnek alapító, vagy rendes tagja volt, így a Ráth György elnöklete alatt működő Iparművészeti Társulatnak, az Eötvös Loránd vezette Mathematikai és Physikai Társulatnak 27 is, amelynek tudós tagjaival jó szakmai és baráti kapcsolatot ápolt. A cég szakmai státusát jól jellemzi a következő tudósítás : A Mathematikai és Physikai Társulat első Rendes Közgyűlése idején, április 4-5-én, a Műegyetem physikai előadótermében számos előadásra, vetítésre, és előadási kísérlet, physikai készülék bemutatására került sor. A közgyűlés egész ideje alatt nyitva volt a fizikai intézet kis előadótermében az a kiállítás, ahol a Calderoni cég fizikai taneszközeit a cég képviselője, Jurány Henrik és Gruber Nándor mutatta be. Bizonyos, hogy Eötvös tömegvonzással kapcsolatos kísérletei, Konkoly-Thege Miklós 28 vetített, csillagászati képei a Calderoni és Társa hírnevét is öregbítették. Hopp Ferenc a Magyar Földrajzi Társaságból jól ismerhette a csillagászt, akinek a Bevezetés a fotográfozásba c. könyvét is kiadta 1891-ben. Fontos kapcsolat ez; 1898-ban Konkoly-Thege Miklós szervezte meg az 1863-ban Heidelbergben alakult Astronomische Gesellschaft kongresszusát. Budapestre mintegy húsz európai városból jöttek küldöttek, az üléseket a Magyar Tudományos Akadémián tartották. A konferenciát báró Wlassics Gyula kultuszminiszter nyitotta meg, akivel Hopp szintén kapcsolatban állt. Francia nyelven elmondott beszédében jelentette be ünnepélyesen, hogy Konkoly-Thege felajánlására az állam átveszi tőle ógyallai obszervatóriumát ahová a Calderoni és Társa számos egyedi műszert és felszerelést szállított. Hopp Ferncet, munkásságának 50 éves jubileumán, 1895-ben kollegái és a főváros vezetése 29 is lelkesen ünnepli, ekkor kapja meg a Ferenc József Lovagrend kitüntetést Bécsből a magyar tanszergyártás megszervezésében és megindításában való érdemeiért. Az 1819-ben alapított Calderoni Mű- és Tanszervállalat Részvénytársaság, amely a millennium idején már közel kétezer-ötszáz taneszközt forgalmazott, a polgári iskolák számára a hazai fejlesztésű Csaszny Valér-féle telluriumot kínálta. A Calderoni a középiskoláknak a 11

12 látszólagos égboltozat forgását és az égitestek látszólagos mozgását demonstráló, 1901-ben kifejlesztett, Wislicenus-féle uranotrop készüléket ajánlotta. A készüléket és használatának módszertanát feltaláló-szerző, Walter Friedrich Wislicenus 30 (Halberstadt, november 5. Strassbourg, október 3.) német csillagász, 1883-tól, a Strassbourgi Obszervatórium munkatársaként számos népszerű-tudományos csillagászati előadást tartott tól haláláig a Straßburg Egyetem professzora volt. A Calderoni-féle taneszközök teljes skálája ezáltal a cég tevékenységi köre is jól áttekinthető a képes árjegyzékek segítségével, de Petrich Gyula fiának visszaemlékező, szép írásában 31 plasztikusan is megjelenik előttünk a választék gazdagsága: A Tanszerosztály és Kishíd utcai üzlethelyiségből 1914-ben a Váci utca 50. sz. alá költözött. Itt, a Hild József 12

13 építette klasszicista (ma műemlék) épület földszintjén (ma kávéház van itt), a Váci utcai oldalon voltak az irodák és a raktárak, a Borz (ma Nyári Pál) utcai oldal emeleti helyiségei közül melyekben gyermekkoromban magam is megfordultam több nagyobb terem szolgált a különféle taneszközök bemutatására. Nagy üvegszekrényekben s hosszú asztalokra kirakva sorakoztak itt az iskolai oktatást szolgáló mindenfajta demonstrációs eszközök: az elemi számtan és mértan alapfogalmait szemléltető osztott mérőrúd és szétszedhető köbdeciméterkocka, a mechanika törvényeinek érzékeltetését szolgáló lejtő, ejtőgép, csigasorok, az elektromos kísérletek eszközei: leideni palackok, galván elemek, statikus és dinamikus feszültséggerjesztő- és áramfejlesztő készülékek, induktorok, transzformátorok, a fénytan törvényeit bemutatni hivatott optikai pad, demonstrációs spektroszkópok és mikroszkópok. Külön szekrényben voltak elhelyezve a vegytani kísérletek bemutatására szolgáló eszközök és sok más laboratóriumi eszköz és műszer (égők, kemencék, szárítók, mérlegek) mellett az egyedi üvegáruk sokasága: lombikok, retorták, szűrők, tégelyek, tölcsérek, hűtők, stb. Itt lehetett kiválasztani egy adott iskolatípus tantervébe illő biológiai, természetrajzi bemutatóeszközöket: a növényi és állati szervek külső és belső felépítését és működését szemléltető, szétszedhető (akkor még papírmachéből készült, színesen lakkozott) modelleket, csontvázakat, kitömött, vagy más módon konzervált preparátumokat, mikroszkópi készítménysorozatokat, gyűjtő- és preparáló eszközöket. Megtalálhatók voltak itt kisebb-nagyobb ásványgyűjtemények, herbáriumok, rendszertanilag, vagy gyakorlati célból összeállított rovargyűjtemények. A földrajz- és történelemtanárok is megtalálhatták itt a szakterületük oktatásához nélkülözhetetlen segédeszközöket: földrajzi és történelmi falitérképeket, föld- és éggömböket, a Föld-Hold és a bolygók mozgását szemléltető kis mechanikus telluriumokat és planetáriumokat. Mindezeket kiegészítette még a szemléltető oktatás céljait szolgáló számos egyéb kellék és műszer, pl. kép- és írásvetítők, epidiaszkópok. A Petrich Gyula cégvezető a Tanszer-osztály második vezetője által gondosan szerkesztett, Kaza György fametsző-művész által gyönyörűen illusztrált, ma már ritkaságszámba menő, műgyűjtők által is keresett Calderoni tanszer árjegyzékek, képes katalógusok, a múlt század elején minden iskolába eljutottak. Telluriumok, lunáriumok és planetáriumok Az égi jelenségek iskolai szemléltetését szolgáló, egyszerű mechanikus telluriumok, lunariumok, stellariumok (A Holdra utaló lunárium, az éggömböt idéző stellárium ritka magyar elnevezések már alig használatosak), és planetáriumok mesterpéldányai az orreryk, amelyek bonyolult óraszerkezetek, sokszor művészi kivitelben készülnek, és számos múzeumban megtalálhatók, sőt, ma is árulják hasonmásaikat. Az égi jelenségek szemléltető eszközeit, a bolygórendszer mechanikai modelljeit angol nyelvterületen ma is az orrery, illetve planetarium 13

14 kifejezés jelöli. A planéta szóból származtatott elnevezés nyelvileg és fogalmilag hűen tükrözi a készülékek lényegét. Orrery utánzat E régi szemléltető eszközök beszédes latin neve azt is jelzi, hogy a Föld, a Hold, vagy a Naprendszer és bolygóinak mozgását demonstráló eszközről van-e szó. Angol nyelvterületen ugyancsak ismert cometarium-készülékek a Kepler törvényeket leglátványosabban megvalósító kométák (comet = üstökös) mozgását szemléltetik. 32 Az orrery szerkezet mechanikája Cometarium az 1940-es évekből 14

15 Az iskolai tellurium alapvetően olyan dinamikus modell, amelynek segítségével a Földnek a Nap körüli pályafutását, illetve a Holdnak a Föld körüli forgását, a napfogyatkozás és a holdfogyatkozást szemléltetjük. A Hold mozgását szemléltető természettani demonstrációs eszköz, gyakran lunarium-tellurium -ként említik. A Csaszny Valér-féle tellurium a Calderoni cég 60. sz. árjegyzékében A hazai iskolákban a Calderoni és Társa által forgalmazott, Csaszny Valér-féle tellurium mellett használatos volt a híres prágai földgömbkészítő, Jan Felkl ( ) által készített tellurium, a Lampel cég Farkas Sándor-alkotta lunárium-tellurium -a, és a Marx és Méreiféle komplex demonstrációs taneszköz. Az Orrery készülék ábrázolása egy 1757-es asztronómiai műből Kettős föld- és éggömb: Gönczy Pál készítette Prágában, 1870-ben 15

16 Ismert még Gönczy Pálnak 33 ( ), az évi népiskolai törvény egyik megalkotójának, kettős föld- és éggömbje, ill. tellurium készüléke is, amely szintén a Föld Nap körüli pályájának bemutatására szolgál; a Föld, a Föld Holdja, két belső és egy külső bolygó mozgását szemlélteti. Lunarium-tellurium az orrery óraszerkezet Petróleumlámpás tellurium 1870 a prágai Felkl műhelyből Az 1900-ban alapított magyar Marx és Mérei Tudományos Műszerek Gyára is kínál csillagászati eszközöket, a távcsövek mellett egy komplex kozmikus modellt. Az Új készülék a mennyiségtani földrajz (mathematikai geografia) tanításához sokoldalúsága metodikailag is figyelemre méltó. Az eszköz hiteles bemutatása az évi 9. sz. árjegyzék eredeti katalóguslapjai segítségével itt következik: 16

17 17

18 A készülékkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a közismert, A távcső világa c. kézikönyvben 34, Schalk Gyula aki valószínűleg nem ismerte a Marx és Mérei cég tanszereit A csillaggömböktől a planetáriumokig c. fejezetében pontosan egy ilyen készüléket hiányolt, vagy fedezett fel: Ezzel (t.i. az armilláris szférával) a meridián síkja mentén fixált és fokbeosztással ellátott két koncentrikus gyűrűvel közvetlenül mérhették az égitestek láthatár feletti magasságát, de meghatározhatták a napfordulókat és a Föld tengelyferdeségét is. A műszer bár mérőműszer alkalmas a főkörök szemléltetésére is. Ha pedig valaki egy kis korongot helyezett volna az elliptikagyűrűre, és azt megforgatta volna, bemutathatta volna az égbolt napi mozgása is. Egy észak-dél irányú, tengely körüli elforgatással pedig, bemutatható lett volna az égbolt napi mozgása is. A múlt század eleji iskolák által jól ismert, bonyolult nevű, Lampel Róbert Könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) Részbénytársaság is forgalmaz hasonló, hazai készüléket, figyelemre méltó ajánlással. Ez, a Farkas-féle, földrajzi szélességek szerint állítható tellurium-lunárium. 18

19 A jövő taneszközei - látványos elektronikus szemléltetés a NET-en Az Interneten elérhető virtuális, interaktív planetáriumokig a csillagképeken, csillagabroszokon, armilláris szférákon, álló és mozgó csillaggömbökön, mechanikus planetáriumokon és csillagvetítőkön át vezet az út. A jelenleg is használt, motoros tellurium újdonsága csak abban mutatkozik, hogy a modellnek a Napot jelentő fényforrása már nem gyertya vagy petróleumlámpa, mint a Felkl-féle telluriumé, hanem egy elemmel vagy akkumulátorral táplált elektromos izzó, és a sok-sok fogaskerekes, vagy szíj-áttétellel megvalósítható forgatás sem kézi tekeréssel, hanem gombnyomásra, villamos motorral történik. Az iskolai célokat szolgáló nem mechanikus modern planetárium a szabad szemmel látható égitestek, így a csillagok, a Nap, a Hold, valamint az öt fényes bolygó megjelenítésére szolgáló bonyolult műszer, úgynevezett projekciós planetárium, ami azt jelenti, hogy valamennyi égitestet, valamint azok Földről látható mozgásait vetítéssel jeleníti meg. A modern planetárium ősét Christian Huygens 1682-ben készítette el. Az éggömb belsô felületére óraművel mozgatott rendszer vetítette az égitestek képeit. Az első projekciós planetáriumot a jenai Zeiss Művek főmérnöke alkotta meg. A müncheni Deutsches Museum-ban került felállításra, ahol októberében avatta fel alkotója. Walter Bauersfeld ( ) Huygens konstrukciós alapelvét alkalmazta. A budapesti műszer ugyancsak Zeiss rendszerű. 19

20 A csillagászati taneszközök legújabb, interaktív elektronikus generációja alapvetően új megoldásokat kínál. Ezek megismerése napjaink feladata. Létezik már több virtuális teleszkóp, pl.: vagy a Ez utóbbi szerkesztője, a csillagász John Walker szerint, február 24-én, hajnali 3 óra 18 perckor ezt láthattam, feliratok nélkül, a Pilis lábánál, Ürömön az ablakomból kinézvén, ill. ha kiléptem volna a havas teraszra, az égboltra tekintve, ha nem zuhog a hó: View toward horizon from 47 42'N 19 E, azimuth 0 (N)Tue 2009 Feb 24 3:18 Sky above 47 42'N 19 E (ÜRÖM) at Tue 2009 Feb 24 3:19 UTC 20

21 Az új lehetőségeknek kiváló példája még a címen elérhető csillagászati honlap. Az oldal egyszerre interaktív csillagtérkép és csillagászati wikipedia. Katalógusa több millió csillagászati objektumot tartalmaz, így az egyik legkomolyabb, Interneten is elérhető gyűjteménynek számít, melynek elemei mind felkereshetők a nagyítható, Google Maps-hez hasonló térképen. Természetesen sokan úgy véljük, hogy a virtuális teleszkóp nem ér fel a természet közvetlen megfigyelésével, de jól kiegészíti klasszikus módszereinket. Miként Schmidt Ágoston, piarista matematika-, fizika- és kémiatanár, is megírta 1887-ben, a természettani tankönyvének bevezetőjében: bővebb bizonygatásra nem szorul, valamint útszéli igazságul ismeri mindenki, hogy a természettudomány legtanulságosabb könyve maga a természet, a legjobb segédeszközök az egyszerű, classicus megfigyelések és gondolatok 1 Subic Simon ( ) kiváló, a Természettan a felgymnásiumok és reáltanodák számára c. tankönyvének csillagászati fejezete kezdődik ezzel az idézettel. A könyvet németből fordította és szerkeszté: Kreusz Krizosztom OSB - Kühn Rajmund OSB.Pest, Heckenast, l. 1 sztl. lev. L. még Simon Subic: 2 A Kepler törvények kiváló interaktív animációi találhatók a oldalakon. 3 Nádasi András: Modellek egyes csillagászati földrajzi fogalmak szemléltetéséhez 4 Kulin György (Nagyszalonta, jan. 28. Bp., ápr. 22.): csillagász. A bp.-i tudományegy.-en 1932-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Utána évekig állástalan ben a Sváb-hegyi Csillagvizsgáló Intézetbe került, előbb a pontos idő szolgálatot látta el, majd kisbolygókutatással és pályaszámítással foglalkozott. Közel száz kisbolygót fedezett fel. Naprendszerünkben 12 égitestnek ő adott nevet. Az ő nevét viseli az a két üstökös, melyek a csillagászattörténetben az első m. felfedezésű üstökösök ban megszervezte a Természettudományi Társulatban az amatőrcsillagászati szakosztályt. A II. világháború után létrehozta a Magyar Csillagászati Egyesületet. Az 1947-ben létesített első népi csillagvizsgáló, az Uránia vezetője lett. Az Urániában folyó rendezvényeken tudósok, írók, képzőművészek vettek részt (Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Kodolányi János, Medgyesy Ferenc stb.) ban Újpesten volt tanár. Tanári munkája közben kitanulta a gyakorlati optika műfogásait tól nyugdíjazásáig az Uránia ig.-ja volt ben létrehozta az Uránia optikai és távcsőépítési műhelyét. Irányításával több tízezer távcső és távcsőoptika készült. Állandó levelezésben állt az amatőr csillagászokkal. Kezdeményezésére alakultak előbb Szentendrén, majd az ország vidékein a bemutató csillagvizsgálók ban megalakította a Csillagászat Baráti Körét. Haláláig tagja volt az Élet és Tudomány c. folyóirat szerkesztőbizottságának. Számtalan ismeretterjesztő cikk, lexikoncikk szerzője volt. Szerk. Róka Gedeonnal a Csillagászati Kisenciklopédiát (1969). Tudományos- fantasztikus regényeket írt Qu. G. Lynn álnév alatt. SZOT-díjjal tüntették ki (1973). F. m. A távcső világa (Bp., 1941, több kiadásban); Csillagászat-az atom korszakában (Kolbenheyer Tiborral, Bp., 1946); A csillagászat problémái (Bp., 1947); Az élet csillagászati feltételei (Bp., 1940; A kis csillagász távcsöve (Bp., 1961); Hogyan készítsünk távcsövet, mikroszkópot? (Bp., 1962); Az ember és a világmindenség (Bp., 1963); A világegyetem (Róka Gedeonnal, Bp., 1965); Színes világegyetem (Kolozsváry Györggyel, Bp., 1965); Mit mondanak a csillagok? (Bp., 1976). Irod. Beszélgetés K. Gy.-gyel (riporter Dürr János, Kilátó, sz.); Ponori Thewrewk Aurél: K. Gy. (Élet és Tudomány, sz.); Schalk Gyula: Az amatőr csillagászat hazai atyja (Élet és Tudomány, sz.) Hell Miksa a selmecbányai gimnázium elvégzése után, 1738-ban lépett be a jezsuita rendbe. A novíciátus elvégzése után Bécsben tanult filozófiát és természettudományokat. Kiváló eredményeire a Rendben is felfigyeltek tól matematikát is tanult, 1744-től pedig csillagászati megfigyeléséket is közölt től a jezsuita gimnázium tanára Lőcsén között Bécsben tanult teológiát ben szentelték pappá. Ekkor Besztercebányára került, ahonnan a nagyszombati csillagvizsgáló építését vezette. Nem sokkal ezután Kolozsváron is közreműködött az ottani csillagda építésének vezetésében ben tudományos munkájának elismeréseképpen Mária Terézia kinevezte udvari csillagászává, s így megismerhette korának jelentős csillagászait. Hell sokat tett a magyar csillagászat fejlődéséért, közreműködött az egri és a budai obszervatórium megszervezésében Előbb jezsuita szerzetes, majd világi pap, matematikus, csillagász. Az egri felsőbb szeminárium, utóbb a Líceum matematika tanára között Hell Miksa mellett Bécsben csillagászatot tanult tól hat évig a Líceum csillagvizsgálójának 21

22 vezetője. Ügyes észlelő, Jupiter-hold jelenségeket, csillagfedéseket, fogyatkozásokat figyelt meg, nagy pontossággal megállapította a csillagda földrajzi szélességét. 10 Kelényi B. Ottó: A magyar csillagászat története. Bp., pp A gnómon (gnomon, gnómón) avagy árnyékvető pálca az egyik legősibb és legegyszerűbb csillagászati mérőműszer: egy vízszintes alapon álló függőleges pálca. A nap magassági szögét a pálca árnyékának hosszából számíthatjuk ki. Korlátozottan napóraként is használható. A földrajzi szélesség és a Nap égi koordinátáinak közelítő meghatározására is alkalmas ektf.hu 13 A Pallas Nagylexikon szerint a meridian, a csillagászatban azon legnagyobb kör, mely az égi pólusokon és a megfigyelési hely tetőpontján (zenithjén) áthalad.... A Föld D.-e minden, a Föld forgási tengelyén átfektetett sik, mely a Föld felületén, ha azt gömbnek tekintjük, kört, ha pedig szferoidnak, akkor ellipszist szel ki. Az equator és ennek párhuzamos köreivel együtt a D.-ök a geografiai fokhálózatot szolgáltatják. De mig az equator igen alkalmas és a természettől magától kijelölt kezdetet nyujt a szélességi fokok olvasására, addig a D.-ök kiindulási pontja, az ugynevezett első v. kezdet D. teljesen önkényes. Ptolemaeos a kanári szigeteken áthaladó D.-t tekintette elsőnek, Eratosthenes Herkules oszlopain fektette át. Mercator a kanári Palma szigetén lévő St -Cruz kikötőjébe, a franciák végre Ferró szigetébe fektették oly módon, hogy a párisi csillagvizsgáló D.-e a mondott kezdet D.-től 20 2" 30""-re kerül keletre. E helyett közmegegyezés folytán a kezdő D.-t pontosan 20 -kal teszik nyugotra a párisi meridiántól, úgy hogy tulajdonképen, bár álarcban, mégis a párisi szerepelt elsőnek. Most, midőn a nemzetközi első délkör kérdése még véglegesen eldöntve nincsen, különösen Ferro, Greenwich, Páris, Berlin és Washington szerepel kezdő D. gyanánt. A számoló csillagász kivétel nélkül a berlini meridiánhoz ragaszkodik, mert az ottani csillagvizsgáló szolgáltatja a pályameghatározásokhoz szükséges legkényelmesebb és legteljesebb táblázatokat, a régibb geografia Ferrot pártolja, az ujabb haladás és az európai majd az összes hajózás, továbbá a világ- v. zónaidő Greenwichet választotta. 14 Az azimut (arab, tetőponti szög), azon szög, melyet valamely (csillagon v. földi objektumon áthaladó) magassági kör képez a meridiánnal. A csillagászok a délponttól kiindulva nyugaton, Északon, keleten át 0 -tól 360 -ig számítják, a geodéták és (kivételesen a csillagászok is) északból kiindulva keleten, délen, nyugaton át ugyancsak 360 -ig. Az azimut mértéke a horizon vagy valamely almukantarat azon íve, mely a csillag vertikális köre és a délkör között fekszik. Meghatározására szolgál az altazimut a teodolit v. egyszerűbb esetben a mágneses deklináció tekintetbevételével a boussola. 15 A Csillagászati Múzeumot az 1960-as években Dr. Zétényi Endre, az Egri Pedagógiai Főiskola Földrajz Tanszékének docense, szervezte meg, aki visszaszerezte az Egerből elvitt muzeális tárgyakat, helyreállíttatta a Csillagda nyugati termében föllelt linea meridionalist, megjavíttatta a kupola tükrös távcsövét, és számos technikatörténeti tárggyal gazdagította a múzeumot. Munkásságát emléktábla idézi az egri Lyceum falán A Cosmodyesse IV típusú planetárium a francia R.S.A. Cosmos cég legújabb fejlesztése, csillagvetítője lehetővé teszi, hogy a 6m átmérőjű kupola felületére vetítse a csillagos ég látványát a Föld bármely pontjáról. 18 A Kalocsai Fószékesegyházi Könyvtár honlapján a teljes könyv megtekinthető. 19 A Ratio Educationis hatására a kisebb főleg nemzetiségi falusi iskolákba királyi rendelettel kerülnek tan- és iskolaszerek. Az 1806-os Ratio Educationis, a kisgimnáziumokról és a gimnáziumokról szóló fejezetekben (67. és 84. ) a matematikai földrajz tanításához ajánlja a mesterséges földgömb és éggömb használatát, valamint azt, hogy a természetrajz oktatásához nyújtsanak segítséget a természetrajz szertárak; természetrajzi, fizikai, mechanikai, földméréstani és képgyűjtemények (271. ). 20 Azbesztoid (Sátori-Frank-Völker) Domborművű Tanszergyár, Budai Praeparatorium és Tanszerkészítő Intézet, Erdély és Szabó Tanszerkészítő Intézete, Feiwel Lipót utódai Iskola Bútorgyár, Görög István Tanszerkereskedése, Haering Ede Szegedi Tanszergyár, Hazai Zoológiai Laboratórium, Lampel Róbert Könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) R.T. Tanszerraktára, Marx és Mérei Tudományos műszerek Gyára, Süss Nándor Államilag engedélyezett Mechanikai Tanműhelye, Szikla-Szilágyi Tanszerkészítő Intézet, et.c. 21 Calderoni Istvánról és a cég első 65 évéről szóló adatok egy részének forrása a Hopp Ferencnek, a szeretett főnöknek ötven éves üzleti tevékenysége megünneplése emlékére évi július 19-én címet viselő emlékalbum, amelyet a cég akkori alkalmazottai állítottak össze. A díszes, 16 oldalas album a Hopp Ferenc Múzeum tulajdona. 22 Fábri Anna Mit lehet írni Pestről? c. írásában (Budapesti Negyed /4) írja: A Krúdy kitalált pesti történeteiben korzózó kitalált hősök gyakran valós személyeket, kocsikat és öltözékeket vehetnek szemügyre, hasonlóan ahhoz, ahogy a kirakatokat szemlélve a korabeli Pest üzletei előtt álldogálnak. Valóban, Krúdy A nagy kópé c. regényének titokzatos Antóniája pl. így mesél Rezeda Kázmérnak: Mikor Pestre, az Aranykéz utcába jöttünk lakni, már kilenc fodor volt a szoknyámon. A Calderoni kirakatjában a divatos férfiak arcképei álltak, innen ismerkedtem meg Alvinczi Eduárd szakállas képmásával, akiről az a hír járta, hogy a legfinomabb gavallér Pesten.... Megismertem másokat is, akik mindennapi útjukat a Váci utcába vették, hogy a százszor látott női arcokban és saját képmásukban gyönyörködjenek a boltok üvegtábláiban. 23 Budapesten Calderoni István látművész volt a legnagyobb forgalmú sztereókép-forgalmazó a 19. század második felében. írja Kolta Magdolna a Képmutogatók c. tanulmányában (Budapesti Negyed /1). Stereoskopok legnagyobb raktára az egész birodalomban Bécs, Prága Páris, London-stereoskop valamint Olaszország, Sveicz, Egyiptom és Amerika tájképeivel stb. stb. Fekete színezett és transparent franczia csoportozatok tuczatja 1 ft 50 krtól 15 ftig. Különös figyelmet érdemelnek s ajánlhatók: Pest, Buda és Pozsony 30 egészen újonnan felvett tiszta és legjobban sikerült képei, darabja 60 kr, tucatja 7 ft. Fennérintett városok 6 1 / 2 magas, 8 széles fényképei, darabja 1 ft. 25 kr., 15 db. 18 ft. részletes árjegyzékek ingyen szolgáltatnak ki. A főraktár létezik: Calderoni István látművésznél Pesten, a váczi utcában 3-dik szám alatt. közli az egykori hirdetés, amely a Politikai Újdonságok november 22-i számában jelent meg. 24 A Calderoni cég fényképészeti hirdetéseit az érdeklődők, az 1854-től 1921-ig megjelenő Vasárnapi Ujság hasábjain lelhetik meg, ahol a századfordulóig a Calderoni a leggyakoribb hirdető. A századforduló éve a fényképészeti hirdetések terén is választóvonalat jelentett. Megszaporodtak a hirdetések, az 51. számban már négy fényképész - Wottitz Manfréd, Pejtsik Károly, Calderoni és Társa, valamint Wottitz Vilmos - helyezte el reklámját." 1903-ban két cég tizennyolc alkalommal hirdette magát 22

23 a Vasárnapi Ujságban. A fényképészeti készülékek kereskedelmével foglalkozó Calderoni és Társa, illetve Bodascher S. aki a fényképet mint kereskedelmi cikket hirdeti. írja Baki Péter: A Vasárnapi Újság és a fotográfia kapcsolata c. tanulmányában. 25 Egy, talán kevésbé ismert példa: 1874-ben Koller Károly pesti fényképész szép, életnagyságúra felnagyított, színezett arcképet készített Kossuthról. A Honvéd Menház Bizottság kérte Kossuthot, hogy az arcképet árusíthassák. Az olajnyomatok számára mintaként, ez az "üvegfestésű kép" szolgált, melyet Calderoni optikus kirakatában mutattak be a nyilvánosságnak. (Farkas Zsuzsa: "Halandó ember romlékony vonásai", História 2002/09-10.) 26 A technikus-bálok történetének feldolgozása kapcsán Pedroni Emma Anna is rátalált a Calderoni cégre. Például ki hinné ma, hogy a transzformátor három ifjú alkotója, Bláthy Ottó Titusz, Zipernowszky Károly és Déri Miksa hozták divatba a Calderoni cég csíptetős szemüvegét? Calderoni István és Hopp Ferenc minden műszaki újdonságot beszereztek különleges áruval teli boltjukba. Nem ismertek lehetetlent, gazdag optikai, fotó- és rajzoló műszerek, számoló lécek, tollak, tinták, órák sokasága vonzotta az érdeklődőket. Divat volt a cég kirakata előtt megállni. Calderoni lelkes pártfogóra talált Eötvös József személyében, s e kapcsolatot Eötvös Lor A 63. sz. árjegyzék a laboratóriumi felszerelésekről sok ilyen tételt tartalmaz, pl. a Dr. Langhein, a Berthelot-Mahler-ill. a Junkers féle kaloriméterek, a Bunsen-Erlenmeyer kemenczék, a Zeiss-Abbe, és a Pulrich-féle refraktometerek, a jénai Zeiss-féle spectroscopok ára koronában nem is szerepel, s a készülékek ábra-feliratai is német nyelvűek.ánd fizikus is tovább ápolta. (Mérnökújság, január) 27 A Mathematikai és Physikai Társulat alakuló közgyűlésére1891 november 5-én került sor. Első rendes tagja a 91 éves Jedlik Ányos, elnöke Eötvös Loránd. A társulat megalakulásának története a választmány tagjainak bemutatásával olvasható Radnai Gyula: Az Eötvös-korszak c. tanulmányában. (Fizikai Szemle 1991/10.) A társulat egyik választmányi tagja Gruber Nándor ( ), aki az Eötvös gimnázium elődjében, a IV. kerületi főreálban tanított természettant, jó kísérletező és eszköztervező, a Calderoni cég évekig foglalkoztatta. 28 Konkoly-Thege Miklós jan. 20-án született Pesten, febr. 17-én halt meg Budapesten. Csillagász, az MTA tagja. Felsőbb tanulmányait a pesti egyetemen végezte, 1861-ben a berlini egyetemen bölcsészdoktori oklevelet nyert. Ógyallai birtokán 1869-ben csillagvizsgálót létesített, melyet fokozatosan kifejlesztett, majd 1899-ben birtokával együtt az államnak ajándékozott ben az MTA ajánlatára az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatójává nevezték ki. Tudományos működésének súlypontja az asztrofizika területére esik. Számos műszert szerkesztett és a fényképezés csillagászati alkalmazása terén is jelentős munkásságot fejtett ki. Tagja a Magyar Földrajzi Társulatnak és a Természettudományi Társaságnak. 29 Ekkor készült a szeretett főnöknek a Jubileumi Album. Kammermayer Károly polgármester levélben köszöni meg munkáját, a páratlan mű- és tanszergyár létesítését, ami nagyban hozzájárul a közoktatás fejlesztéséhez. 30 Legjelentősebb műve, az általa indított Csillagászati Évkönyv (Astronomischer Jahresbericht, Astronomisches Rechen- Institut, Heidelberg), amely ig jelent meg. A sorozat elérhető a oldalon. Az Uranotrop egy demonstrációs eszköz: leírás és használati utasítás c. füzete 1901-ben jelent meg, Strassbourgban. 31 Dr. Petrich Károly: A magyar tanszergyártás szolgálatában. In: Könyv és nevelés 1999/1.sz p Gönczy Pál pedagógus, művelődéspolitikus, az MTA levelező tagja december 26-án született Hajdúszoboszlón január 10-én halt meg Karácsondon. A debreceni főiskolán filozófiát és jogot végzett, a reformkor eszméinek lelkes híve. Köbölkuton rektor, majd házitanító. A kiegyezést követően Eötvös József minisztériumában tanácsosi, majd államtitkári hatáskörben jelentős szerepet vállalt az évi népiskolai törvény megalkotásában és megvalósításában. Számos tanulmány mellett, 1. osztályos, népiskolai ABC olvasókönyvet írt, a földrajzoktatáshoz térképeket, földgömböt készített, a természetrajz tanításához szemléltető gyűjteményeket állított össze. 34 Kulin György Róka Gedeon (szerk.): A távcső világa. Gondolat Kiadó, Budapest, l. 23