JELENTÉS. a légszennyezés ellen és a klímapolitika terén tett intézkedések hatásának ellenőrzéséről szeptember

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JELENTÉS. a légszennyezés ellen és a klímapolitika terén tett intézkedések hatásának ellenőrzéséről. 1119 2011. szeptember"

Átírás

1 JELENTÉS a légszennyezés ellen és a klímapolitika terén tett intézkedések hatásának ellenőrzéséről szeptember

2 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V / Témaszám: 0989 Vizsgálat-azonosító szám: V0517. Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Becker Pál főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök május 1-jétől Makkai Mária számvevő igazgató Az ellenőrzést vezette: Papp Sándor számvevő főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Beck Miklós számvevő tanácsos Gregor Andrea számvevő gyakornok Radics-Ludvig Györgyi számvevő gyakornok Vitányi István számvevő tanácsos Csóry Györgyné főtanácsadó Kéri Péter számvevő tanácsos Dr. Sinka Zoltán számvevő tanácsos Dankó Géza irodavezető, főtanácsadó Kovácsy Tamás számvevő tanácsos Tóth Tamás számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe sorszáma A villamosenergia-ellátás rendszerének ellenőrzéséről 740 Az energiagazdálkodást érintő állami és önkormányzati intézkedések, kiemelten az energiaracionalizálást célzó támogatások hatásának ellenőrzéséről 1009 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A nemzetközi egyezmények, irányelvek A légszennyezéshez kapcsolódó nemzetközi egyezmények, EU irányelvek és jogharmonizációjuk A klímavédelemhez kapcsolódó nemzetközi egyezmények, EU irányelvek, átültetésük a hazai gyakorlatba Hazai stratégiák, programok, prioritások és megalapozásuk A légszennyezés csökkentését célzó programok A klímaváltozás hatásainak kezelését célzó hazai stratégiák, programok A légszennyezés és a klímavédelem hazai indikátorai A Nemzeti Fejlesztési Terv indikátorai és teljesülésük Az Új Magyarország Fejlesztési Terv indikátorai és teljesülésük A levegőminőség és a levegőt károsító anyagok kibocsátásának alakulása A légszennyezés csökkentését és a klímavédelmet célzó hazai intézkedések A levegő- és klímavédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök jogi szabályozása és szervezeti háttere A helyszínen ellenőrzött önkormányzatok tevékenységével kapcsolatos tapasztalatok A környezettudatosság formálása, oktatás, nevelés A társadalommal való kapcsolat, tájékoztatás, lakossági panaszkezelés A klímavédelmi nemzetközi feladatok teljesítése Az üvegházhatású gázok kibocsátási nyilvántartása, leltára A Nemzeti Kiosztási Tervek és a Nemzeti Kiosztási Listák elkészítése Magyarország részvétele a nemzetközi kvótakereskedelemben A Zöld Beruházási Rendszer működése A levegő állapotának, jellemzőinek hatósági ellenőrzése, nyomon követése A hatósági feladatok, hatáskörök megoszlása A monitoring tevékenység ellátása, együttműködés más szervezetekkel, a szomszédos országok hatóságaival 76 1

4 6.3. A levegő állapotát nyomon követő mérőhálózat, a mérőeszközök és az informatikai háttér korszerűsége A hatósági tevékenység szervezeti, személyi, tárgyi feltételei A környezetkárosítókkal szembeni fellépés eredményessége A légszennyezés csökkentését és a klímavédelmet célzó támogatások értékelése Az EU támogatások mechanizmusának szabályozottsága, működése A támogatási programok célkitűzéseinek megvalósulása A Zöld Beruházási Rendszer pénzeszközeinek hasznosulása A helyszínen ellenőrzött projektek értékelése 93 MELLÉKLETEK 1/a. számú 1/b. számú 1/c. számú 1/d. számú 1/e. számú 1/f. számú a közigazgatási és igazságügyi miniszter észrevétele a vidékfejlesztési miniszter észrevétele a vidékfejlesztési miniszter észrevételére adott válasz a nemzeti fejlesztési miniszter észrevétele a nemzeti erőforrás miniszter észrevétele A belügyminiszter észrevétele 2. számú A Nemzeti Fejlesztési Terv indikátorai és teljesülésük 3. számú Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és mutatói 4. számú Légszennyező anyagok kibocsátása (1990-) 5. számú Tanúsítvány. Részecske (PM) kibocsátás országos összes 6. számú Tanúsítvány. Részecske (PM) kibocsátás közlekedésből származó 7. számú A légszennyezés ellen és a klímapolitika terén tett intézkedések és hatásuk a helyszínen ellenőrzött önkormányzatoknál 8. számú A légszennyezéshez kapcsolódó hatósági intézkedések összesített táblázata 9. számú A Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaiból megvalósuló támogatások 10. számú Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból megvalósuló támogatások 11. számú A helyszínen ellenőrzött a légszennyezést, illetve klímavédelmet célzó projektek ellenőrzésének tapasztalatai 12. számú A helyszínen ellenőrzött projektek főbb pénzügyi, kibocsátási mutatói FÜGGELÉKEK 1. számú A nemzetközi emisszió kereskedelmi mechanizmusok, a kibocsátási egységek és az európai emisszió kereskedelmi rendszer bemutatása 2. számú A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek véleményének összegzése az ellenőrzés kérdőívére adott válaszaik alapján 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AAU Assigned Amount Unit (kibocsátható mennyiségi egység) ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat BEÖO Belső Ellenőrzési Önálló Osztály CER Certified Emission Reduction (igazolt kibocsátáscsökkentési egység) CO 2 szén-dioxid Éhvt. az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény Éhvt. vhr. az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet EK Nkft. Energia Központ Nonprofit Kft. EMIR Egységes Monitoring Információs Rendszer ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap ESZA Európai Szociális Alap EU Európai Unió EüM Egészségügyi Minisztérium KA Európai Kohéziós Alap KEOP Környezet és Energia Operatív Program KHEM Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program KMOP Közép-Magyarországi Operatív Program KöFI Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság KÖTHÁLÓ Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata KözOP Közlekedés Operatív Program KSZ közreműködő szervezet KTVF Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kvt. környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény Kvt. vhr. egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KvVM FI Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága; LAIR Levegőtisztaság-védelmi Alap nyilvántartási és Információs Rendszer MÁV Zrt. Magyar Államvasutak Zártkörű Részvénytársaság MNV Zrt. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. MTA Magyar Tudományos Akadémia 3

6 NEFMI NEP NÉP NÉS NFM NFT NFÜ NKP II NKP III NKT NO 2 OKTVF OLM OMSZ OP ÚMFT ÚMVP ÜHG Üht. Üht. vhr. VM ZBR Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzeti Energiatakarékossági Program Nemzeti Éghajlatvédelmi Program Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Fejlesztési Ügynökség II. Nemzeti Környezetvédelmi Program III. Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Kiosztási Terv Nitrogén-dioxid Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Országos Meteorológiai Szolgálat Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program üvegházhatású gáz az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Beruházási Rendszer 4

7 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR AAU Audit Jelentés (Audit Report): CER egység emisszió EU direktíva Éves Jelentés (Annual Report): fosszilis tüzelőanyag immisszió indikátor kalibrálás kalibrátor kibocsátási egység az államoknak a Jegyzőkönyvben lefektetett vállalásának megfelelő kibocsátható mennyiség egység, mely állami számlán kerül nyilvántartásra a nemzeti jegyzékben. az Auditor készíti, az adott év végétől számított 120 napon kell bemutatni a Vevő részére és a Vevő 60 napon belül kommentálhatja, és további tájékoztatást kérhet. akkor keletkezik, amikor - egy a kiotói szerződésben kibocsátás-csökkentést nem vállaló országban - kibocsátáscsökkentő beruházás valósul meg levegőterhelés, valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása (a levegő védelméről szóló (306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) az Európa Tanács vagy az Európai Bizottság által kiadott irányelv, amely általában valamennyi tagország számára előír bizonyos kötelezettséget, a teljesítés módját azonban a tagországok belső jogi szabályozására bízza az Auditor jelentés alapján az Eladó készíti évente, az adott év végétől számított 120 napon kell bemutatni a Vevő részére. A Vevő 60 napon belül kommentálhatja, és további tájékoztatást kérhet A nem megújuló energiaforrások körébe tartozó tüzelőanyag. Lebomlott növények és állatok maradványaiból keletkezett, pl. bányászott szén, kén és szénhidrogének kőolaj vagy földgáz tartozik ennek körébe. légszennyezettség, a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését. (a levegő védelméről szóló (306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) monitoring mérőszámok/mutatók, amelyek nyomon követik egy pályázat szakmaiságának, mérhető célértékeinek, a támogatás felhasználásának teljesülését azon művelet, amellyel meghatározott feltételek mellett megállapítható az összefüggés egy mérőeszköz, illetve egy mértéknek vagy anyagmintának tulajdonított érték és a mérendő mennyiség etalonnal reprodukált megfelelő értéke között kalibrálás végzésre alkalmas berendezés az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes vagyoni értékű jog; évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről 5

8 kibocsátható mennyiség az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó, összesített kibocsátás mennyisége, szén-dioxid egyenértékben kifejezve egy meghatározott kötelezettségvállalási időszakra évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozása klímavédelem a nemzetgazdaságokat átszövő energetikai, közlekedési infrastruktúra, illetve a termelési-termesztési rendszerek környezeti szempontú modernizálása légszennyezés légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe juttatása (a levegő védelméről szóló (306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) légszennyezési bírság (szankciók) légszennyezettség légszennyezettségi monitoring rendszer manuális mérőhálózat (RIV), monitoring Az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a) a helyhez kötött légszennyező pontforrását, b) a bejelentésre kötelezett helyhez kötött diffúz légszenynyező forrását úgy üzemelteti, hogy a kibocsátási határértéket túllépi, vagy a levegővédelmi követelményeket nem teljesíti, légszennyezési bírságot köteles fizetni (21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról, 18. (1)) a levegő légszennyezettségi határértéket meghaladó levegőterheltségi szintje (a levegő védelméről szóló (306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) a levegőminőség változásának nyomon követésére az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) szolgál (automata hálózat 28 településen 51 mérőállomással és 3 háttér állomással, valamint a manuális hálózat mérőpontjai 123 településen) szakaszos (24 órás) mintavétellel működik, a minták elemzését a környezetvédelmi felügyelőségek akkreditált vizsgáló laboratóriumaiban végzik, a vizsgálati eredmények a felügyelőségi alközpontokba, majd végül az Országos Légszennyezettségi Adatközpontba kerülnek. Az egész országot lefedi a Regionális Immisszió Vizsgáló Hálózat (RIV), amelyben a mérések kiterjednek a kéndioxid, a nitrogén-dioxid és az ülepedő por koncentrációjának meghatározására. A vizsgálatok egységességét a központi koordináláson kívül 37 országos szabvány is biztosítja a természetes vagy mesterséges környezet állapotának nyomon követése rendszeres megfigyelő- és mérőhálózat 6

9 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti forgalmi jegyzék Nemzeti Kibocsátási Leltár Nemzeti Kiosztási Lista Nemzeti Kiosztási Terv alkalmazásával. A monitoring módszerei a környezet fizikai és kémiai állapotjellemzőit vagy közvetlenül mérik, vagy pedig biológiai objektumok (indikátorszervezetek) jelenlétének, illetve állapotának (állapotváltozásának) értékelés segítségével közvetve adnak lehetőséget következtetések levonására a Tanács a fenntartható fejlődés kérdéskörében az Országgyűlés által létrehozott egyeztető, véleményező, javaslattevő testület. A Tanács általános feladatköre, feladatai: a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, az ezzel összefüggő nemzetközi együttműködés figyelembevétele, a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégia rendszeres megújításának és végrehajtásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és a Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény: a kiotói egységek kiadásának, átruházásának, törlésének nyilvántartását, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló évi XV. törvény 15. -a szerinti forgalmi jegyzéket magába foglaló közhiteles és nyilvános jegyzék az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó hazai kibocsátásának, illetve a nyelők általi eltávolításának figyelemmel kísérését, adatok gyűjtését, nyilvántartását tartalmazó évenként készítendő leltár (az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény 4. ) tételesen, éves bontásban meghatározza a térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét minden olyan létesítmény számára, mely jogerős kibocsátási engedéllyel rendelkezik. (az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet 7. ) Tartalmazza többek között: a) a kereskedési időszak alatt létrehozott kibocsátási egységek teljes mennyiségét; b) az egyes ágazatok részére kiosztható kibocsátási egységek teljes mennyiségét; c) a térítés nélkül kiosztható kibocsátási egységek teljes mennyiségét; d) a térítés nélkül kiosztásra nem kerülő kibocsátási egységek mennyiségét; e) a Kiosztási Terv hatálya alá tartozó létesítmények előzetes listáját és üzemeltetőik részére kiosztani tervezett kibo- 7

10 nemzetközi kibocsátáskereskedelem PM 10 PM 2,5 széndioxid-egyenérték szmoghelyzet szmogriadó csátási egységek mennyiségét; (az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló évi XV. törvény) a kiotói egységek átruházása a Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak megfelelően; évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről a szálló por azon frakciója, amelynek legalább 50%-a átmegy a PM 10 mintavételnek és mérésnek referenciamódszerére az MSZ EN 12341:2001 szabványban meghatározott 10 m aerodinamikai átmérőjű szelektív szűrőn (a levegő védelméről szóló (306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) a szálló por azon frakciója, amelynek legalább 50%-a átmegy a PM 2,5 mintavételnek és mérésnek referenciamódszerére az MSZ EN 14907:2006 szabványban meghatározott 2,5 m aerodinamikai átmérőjű szelektív szűrőn (a levegő védelméről szóló (306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz; évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között, több forrásból származó szennyezőanyag-kibocsátás következtében a légszennyezettség tartósan és nagy területen elérheti vagy meghaladhatja egy vagy több légszennyező anyag tájékoztatási, illetőleg riasztási küszöbértékét (a levegő védelméről szóló (306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) azokon a területeken (településeken), ahol a szmoghelyzet kialakulásával kell számolni és a légszennyezettség folyamatos mérésének feltételei adottak, a veszélyhelyzet elkerüléséhez és az esemény tartósságának csökkentéséhez azonnali beavatkozási - beleértve a tájékoztatást és riasztást - füstködriadó tervet (szmogriadó tervet) kell kidolgozni és végrehajtani. A szmogriadót legalább két folyamatosan működő automatikus monitorállomás adatai alapján lehet elrendelni. A szmogriadó ideiglenesen elrendelhető egy monitorállomás mérése alapján is, ha a településen csak egy mérőállomás működik. (a levegő védelméről szóló (306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) 8

11 ülepedő por üvegházhatású gáz (ÜHG) Zárójelentés (Final Report): nagy szemcseméretű gyorsan kiülepedő légszennyező anyag. A port nagyságától függően sorolják ülepedő por (öt mikrométernél nagyobb) és szálló por (öt mikrométernél kisebb) kategóriába szén-dioxid (CO2), metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O), fluorozott üvegházhatású gázok stb. az Auditor készíti a zöldítési és a pénzügyi teljesítésről, a monitoring időszak végétől számított 120 napon kell bemutatni a Vevő részére. A Vevő 60 napon belül kommentálhatja, és további tájékoztatást kérhet 9

12

13 JELENTÉS a légszennyezés ellen és a klímapolitika terén tett intézkedések hatásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A levegőbe kerülő károsító anyagok romboló hatása már korábban fokozottan felhívta a figyelmet elsősorban az energiaipar, valamint a közlekedés körében kifejtendő környezetkímélő intézkedésekre. A tudományos eredmények egyértelműen alátámasztották, hogy az éghajlatváltozás komoly kockázatot jelent, és azonnali globális válaszintézkedéseket igényel. A légkör felmelegedését okozó üvegházhatás kialakulásáért a szén-dioxid (CO 2 ) a metán (CH 4 ) és a dinitrogén oxid (N 2 O) a felelős. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának aránya az energiatermelés, közlekedés körében magas, a kibocsátott gázok mennyisége gyorsan növekszik, ami felgyülemlik az atmoszférában. A légszennyezés magas szintje ártalmas az emberi egészségre, ezek a kén-dioxid (SO 2 ) nitrogéndioxid (NO 2 ), a szénmonoxid (CO), valamint a döntően közlekedésből származó szálló por, amelynek kibocsátása a közlekedésfejlesztési intézkedések (közútfejlesztés, járműkorszerűsítés, szigorúbb kibocsátási előírások) ellenére növekedett. Jelentős üvegházhatású gáz kibocsátási aránnyal rendelkezik a mezőgazdaság (20%). Kiemelt feladatot jelent a por és a szén-dioxid megkötésében az erdők és a városi zöldterületek arányának növelése és a környezetkímélő technológiák fejlesztése és alkalmazása. A CO 2 koncentrációjának változása az elmúlt 50 évben 1 Egy nemzetközi tanulmány 2 a klímaváltozást és annak lehetséges gazdasági hatásait vizsgálva megállapította, hogy nagyobb hatékonyságú az intézkedés, 1 (Forrás a NOAA Earth System Research Laboratory honlapja (2011. január.)) 11

14 BEVEZETÉS ha a globális klímaváltozás mérséklésére irányul, mint később a káros hatások kezelésére, ugyanis a ma megtehető lépésekkel tízszeres későbbi költségek előzhetőek meg. Mindezek ráirányították a döntéshozók, a szakemberek és a közvélemény figyelmét az intenzív klímapolitikára, az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülés fontosságára, a kommunikációs tevékenység jelentőségére. Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó nemzetközi feladatok kritériumait és irányelveit az 1992-ben lefektetett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak ben elfogadott és 2005-ben hatályba lépett Kiotói Jegyzőkönyve határozza meg. A világ mintegy 10 milliárd tonna széndioxid kibocsátásának 40%-áért a Kiotói egyezményt nem ratifikáló USA és Kína felel. Hazánk a Keretegyezményt 2002-ben írta alá. A Kiotói Jegyzőkönyv 2012-ben lejár, az új nemzetközi klímaszerződés előkészítése folyamatban van. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek európai kereskedelmi rendszerét január 1-jén vezették be. Az EU is kiemelten kezeli a klímaváltozást, ezt jelzi a 2000-ben elindított, valamint a 2005-ben második szakaszába ért Európai Éghajlatváltozási Program 3. Ennek fő célkitűzése a Kiotói Jegyzőkönyv célkitűzései végrehajtásának biztosítása. Magyarországon az 1990-es évek elején a légszennyezettségi mutatók alapján az ország területének 13,2%-a szennyezett, illetve mérsékelten szennyezett 4 volt, ami a lakosság csaknem felét érintette. Az ipari termelés visszaesése, illetve stagnálása kedvezően, a növekvő gépjármű forgalom ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolta a levegő tisztaságát és a klíma védelmét. Hazánkban, a bázisidőszakban ( ben) a klímaváltozást kiváltó üvegházhatású gázok kibocsátása szén-dioxid-egyenértékben évente 115 millió tonna volt. Hazánk számára a felsorolt nemzetközi dokumentumok jelölik ki a legfőbb klímapolitikai alapfeladatokat. A Kiotói Jegyzőkönyv a es évekre az üvegházhatást okozó gázok az es bázisidőszakhoz viszonyítva átlagban 6%-os kibocsátás-csökkentését írta elő. Az ennél nagyobb arányú károsanyag-kibocsátás visszaszorítása esetén, a többlet tartalékolható, vagy más országnak, ún. kibocsátási egység 5 kereskedelem keretében eladható. Az EU tagállamok 2008-ban az energia és klímacsomagban vállalták, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. 2 A Stern jelentés. Az Éghajlatváltozás Közgazdaságtana (2006). A Világbank volt vezető közgazdásza, az angol kormány pénzügyi tanácsadója által készített elemzés. 3 European Climate Change Programme (ECCP) 4 Megfelelő a levegőminőség, ha a koncentrációk határérték túllépéseinek a száma 0%. Mérsékelten szennyezett a levegő, ha a 3 légszennyező paraméter koncentrációi közül legalább az egyik határérték túllépéseinek a száma nagyobb, mint 0%, de kisebb vagy egyenlő 10%. Végül szennyezett a levegő, ha a 3 légszennyező paraméter koncentrációi közül legalább az egyik határérték túllépéseinek a száma nagyobb, mint 10%. 5 Egy kibocsátási egység = 1 tonna szén-dioxid, vagy azzal egyenértékű üvegházhatású gáz 12

15 BEVEZETÉS A nemzetközi kötelezettségekhez kapcsolódó célkitűzések, intézkedések több, meghatározott időszakra szóló hazai szakmai stratégiába, illetve programba beépültek. Az 1999-ben kiadott Energiatakarékossági és energiahatékonyságnövelési Cselekvési Stratégia azzal számolt, hogy a 2010-ig meghatározott 75 PJ/év mértékű energia megtakarítás és a megújuló energiaforrások arányának növelése révén a kén-dioxid kibocsátás 50 kt/év, a szén-dioxid kibocsátás 5 Mt/év mértékben mérséklődhet. A levegő és klímavédelem irányítása állami feladat, fő felelőse 2010-ig a környezetvédelmi és vízügyi miniszter volt. A kormányzati struktúra évi változásakor a levegő védelme a vidékfejlesztési miniszter, a klímapolitika a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe került. Az intézkedések hatásának mérő, ellenőrző eszköze az EU által előírt a légszennyező anyagok megfigyelését, állapotának nyomon követését biztosító monitoring rendszerek működése, valamint a hatékony hatósági tevékenység. A hatósági feladatokat a környezetvédelmi felügyelőségek, a lakosság vonatkozásában a települések jegyzői látták el. Ellenőrzésünk a kiemelten kockázatos területekre, ezen belül az energiatermelő, valamint a közlekedési ágazatokra, illetve ezek okozta légszennyezésre, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedésekre koncentrált. Vizsgálatunk érintette az önkormányzatok ez irányú tevékenységét, valamint a társadalom lehetőségeit. Az ENSZ Keretegyezménye, illetve az EU irányelvek a tagállamok felé jogi, szervezeti, szakmai feladatokat jelöltek meg. Ezért az ellenőrzés részét képezte a nemzetközi kötelezettségek végrehajtását szolgáló jogi, szervezeti, és kiemelten a hatósági eszközrendszer kialakításának, a célokat megvalósító programok aktuális helyzetének, valamint a végrehajthatóságukat befolyásoló kockázatoknak a feltárása. Ellenőrzésünk teljesítmény szempontok alapján értékelte a témakörben felhasznált hazai és EU források hasznosulását. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az országos és ágazati stratégiák, programok megfelelő alapot jelentettek-e a légszennyezés csökkentését célzó nemzetközi egyezményekben és hazai rendelkezésekben foglalt előírások végrehajtására, tervezésüknél érvényesült-e a nemzetközi kötelezettségek, a hazai ágazati célok és a társadalmi érdekek összhangja, valamint a széleskörű, nyílt egyeztetésre való törekvés; a levegőt terhelő káros kibocsátások csökkentésére irányuló fejlesztéseket támogató hazai és EU források tervezésénél érvényesültek-e a hosszú távú nemzetközi, nemzeti és regionális prioritások, és a célkitűzésekkel való összhang szempontjai; a támogatott projektek hozzájárultak-e a nemzetközi kötelezettségekben és a hazai programokban kijelölt célkitűzések, mutatók eléréséhez; az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését, nyomon követését célzó intézkedések megfeleltek-e a nemzetközi szerződésekben foglaltaknak, a kibocsátási egységek kereskedelemére vonatkozó szabályok kialakítása, a kibocsátási egységekkel, mint vagyoni értékű joggal való gazdálkodás biztosította-e a nemzetgazdasági érdekek érvényesülését; 13

16 BEVEZETÉS a kormányzati, önkormányzati intézkedések eredményeként kialakított jogi, szervezeti, pénzügyi, hatósági és monitoring, valamint támogatási eszközrendszer hatékonyan és eredményesen támogatta-e a légszennyezés, illetve az éghajlatváltozást okozó gázok kibocsátásának csökkentése kapcsán vállalt nemzetközi kötelezettségek, valamint a hazai légszennyezés elleni programokban rögzített célkitűzések végrehajtását. Az ellenőrzés szempontjai a korábbi a környezet- és természetvédelmet célzó intézkedések, valamint az uniós támogatások hasznosulása körében végzett ellenőrzések tapasztalataira, valamint a légszennyezés csökkentését célzó nemzetközi elvárásokra, irányelvekre épültek. Az ellenőrzés a nemzetközi kötelezettségek hazai jogrendbe illesztését és célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló programok időhorizontján belül, a időszakra terjedt ki. Vizsgálatunk rendszerellenőrzés módszerével értékelte a levegő és a klíma védelmét célzó intézkedéseket, a hatósági tevékenységet, valamint a Keretegyezményben és a Kiotói Jegyzőkönyvben, továbbá a hazai programokban megjelölt célkitűzések, feladatok teljesítését. A vizsgálat során teljesítmény-ellenőrzési szempontok szerint értékeltük a levegő és a klíma védelmét célzó támogatási források felhasználását. Helyszíni ellenőrzés keretében 3 régióban végrehajtott, döntően a levegő védelmét célzó környezetvédelmi, energiagazdálkodási, közlekedési célú támogatásokkal megvalósított projekteket, illetve önkormányzatok levegővédelmet érintő intézkedéseit ellenőriztük. Az ellenőrzés a környezetvédelemért felelős Vidékfejlesztési Minisztériumra, az energiastratégiáért és a klímapolitikáért, az energiahatékonyságért és az energiatakarékosságért, illetve a közlekedésért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumra, az egészségre ható tényezők határértékére vonatkozó jogszabályok kiadásáért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériumra, valamint az EU támogatásokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a légszennyezés csökkentését célzó (környezetvédelmi, energia, illetve közlekedési ágazatot érintő) támogatásokkal kapcsolatos tevékenységére terjedt ki. A minél teljesebb körű értékelés érdekében adatokat, információkat kértünk be az Országos Meteorológiai Szolgálattól. Az ellenőrzés során figyelembe vettük a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa által 2009-ben készített, a kvótaértékesítés bevételeinek felhasználásáról szóló állásfoglalását. Az ellenőrzés során utóellenőrzésre nem került sor, mivel az ÁSZ ilyen irányú ellenőrzést még nem végzett. A témához szorosan kapcsolódó korábbi ellenőrzés, az energiagazdálkodást érintő állami és önkormányzati intézkedések, kiemelten az energiaracionalizálást célzó támogatások hatásának ellenőrzéséről szóló (1009 számú) jelentésben szereplő pl. a stratégiákban foglalt célkitűzések, mutatók összehangolására, azonos időhorizontot átfogó meghatározására vonatkozó javaslatok az eltelt idő rövidsége miatt nem hasznosulhattak. Az ellenőrzés végrehajtására az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3); (5) (6) és (9) bekezdései adták a jogszabályi alapot július 1-től az ellenőrzés az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény 5.. (2)-(3) bekezdései alapján folytatódott. 14

17 BEVEZETÉS A jelentés-tervezetet észrevételezésre megküldtük a vidékfejlesztési, a nemzeti fejlesztési, a nemzeti erőforrás, a belügy, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszternek. A miniszterek a vidékfejlesztési miniszter kivételével nem tettek észrevételt. Az észrevételeket, valamint vidékfejlesztési miniszternek adott választ a jelentés 1/a-1/f számú mellékletei tartalmazzák. 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Hazánk a légszennyezés csökkentése, a klímavédelem körében vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, irányelvekben meghatározott előírásoknak alapvetően megfelelt. A szakmai, jogi, szervezeti eszközrendszer igazodott a nemzetközi és a hazai elvárásokhoz. A kedvező gazdasági folyamatok és a fejlesztések eredményeként összességében a légszennyező anyagok kibocsátása közlekedésből származó szálló por kivételével nem növekedett, az üvegházhatású gázok (ÜHG) és ezen belül a szén-dioxid kibocsátása szintén a közlekedés kivételével csökkent. A légszennyezés csökkentését és a klímavédelmét célzó intézkedéseket összességében 487 Mrd Ft hazai és EU forrással támogatták. A hazánk rendelkezésére álló kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételeket energia-megtakarítás elérését biztosító fejlesztésekre fordítják. A nemzetközi kötelezettségekben vállalt egyes stratégiák, programok ugyanakkor késve vagy egyáltalán nem készültek el, nemzetközi jelentéstételi, nyilvántartás készítési határidők késve teljesültek. A programok számszerű indikátorokat csak részben jelöltek meg, ennek következtében végrehajtásuk hatása teljes körűen nem értékelhető. A végrehajtás eszközrendszerében, ezen belül a jogi szabályozás, a feladat- és hatáskörök meghatározása, a hatósági feladatok ellátása, feltételei, a szervezeti kialakítások és a támogatási mechanizmus kapcsán hiányosságokat állapítottunk meg. Nyolc légszennyezettségi zónában a kibocsátások a határértékeket rendszeresen túllépték, ebből három zónára vonatkozó mentességi kérelmet az EU nem fogadott el és eljárást indított. A levegővédelem EU direktívák által determinált több ágazatot környezetvédelem, közegészségügy, közlekedés, energiaügy, mezőgazdaság érint. A jogi szabályozás ugyanakkor az egységes jogalkalmazás, valamint a feladat-, hatás- és felelősségi körök megosztása szempontjából nem volt egyértelmű és áttekinthető. A levegővédelemben érintett szereplők, egymáshoz való kapcsolódása, a koordinációs felelősség egyetlen jogszabályban sem jelent meg átfogóan, a szabályozás elsősorban a hatósági tevékenységre terjedt ki 6. A kormányzati struktúra évi kiépítésénél a klímavédelemi feladatok először a nemzeti gazdasági miniszterhez, majd novembertől célszerűen az energiagazdálkodásért és a közlekedésért felelős miniszterhez kerültek. A légszennyezés csökkentésének nemzetközi kötelezettségét hazánk számára a Genfi Egyezmény és a tagállamok számára feladatokat és légszennyezettségi határértékeket tartalmazó uniós irányelvek írták elő ban megjelent a Tisztább Levegőt Európának EU irányelv (Levegőminőségi Irányelv), amely egységesítette a korábban légszennyezéssel kapcsolatban megjelent EU irányelveket, szigorította az előírásokat és az adatszolgáltatási kötelezettségeket. A 6 A jogi szabályozással kapcsolatban pl. környezetvédelmi felügyelőségek, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája részéről is megfogalmazódtak az átláthatóság, az egyértelmű értelmezhetőség kapcsán jogbizonytalanságra utaló észrevételek. 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK klímavédelem terén Magyarország a Kiotói Jegyzőkönyvhöz való csatlakozással a időszakra az ÜHG 6%-os csökkentését vállalta, az EU irányelvek további kötelezettségeket rögzítettek. A 2008-ban megjelent EU Klíma és Energia csomagja 20%-os ÜHG kibocsátás csökkentést irányzott elő 2020-as céldátummal. A légszennyezést és a klímavédelemmel kapcsolatos EU irányelvek hazai jogszabályokhoz illesztése határidőre nem készült el. A légszennyezés tekintetében az irányelv hazai jogszabályba való átültetése az előírt június 11. helyett fél évvel később, a klímavédelem egyik, a január 1-jei határidő helyett februárban teljesült. Ennek következtében mindkét területen az EU hazánk ellen kötelezettségszegési eljárást indított 7. A légszennyezés csökkentését és a klíma védelmét biztosító nemzetközi kötelezettségek, célkitűzések a hazai érdekekkel összehangoltan a meglevő hazai stratégiákba és programokba beépültek. Elkészült a klímavédelem szempontjából legfontosabb szakmai dokumentum, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS). A NÉS célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló, a időszakra szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP), a program második évében, vagyis késve fogadta el a Kormány. Elkészült a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó stratégia ( ), de ezt 2011-ben egy kormányhatározat 8 hatályon kívül helyezte. A határozatban egyúttal megkésve 9 megjelent a időszakra szóló Megújuló Energiahordozó Program (Nemzeti Cselekvési Terv), amely kimondta, hogy a stratégiát a terv felül- és átírja. Az éghajlatvédelmi keret-törvény 10 tervezetét az OGY 2010-ben átdolgozásra visszaadta, azóta előrelépés nem történt. A levegő szennyezettségével és a klímapolitikával kapcsolatos átfogó és specifikus célokat az 1997-ben indult és eddig három időszakra kidolgozott I., II., III. Nemzeti Környezetvédelmi Programok (NKP) tartalmazzák. A programok megvalósításának módját, prioritásait a végrehajtásukra kidolgozott, a közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv és a évekre szóló Új Magyarország Fejlesztési Terv rögzítette. A légszennyezés csökkentésére vonatkozó célkitűzéseket eltérő kezdéssel és időtartammal, különböző, pl. közlekedési, és energia ágazati stratégiák tartalmaznak, viszont ezeket 7 Az egyes levegőminőségi határértékek átültetésére megszabott határidő be nem tartása miatt az EU által indított eljárást a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelettel, valamint a január 14-én megjelent két miniszteri rendelet kiadásával teljesítette. A 2008/101/EK irányelv a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról. Magyarország az előírást a légiközlekedési tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló 18/2011. (II. 28.) Korm. rendelettel teljesítette. A hazai jogrendbe ültetésről hazánk a Bizottságot tájékoztatta. 8 A 1002/2011. (I. 14.) Korm. határozat Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervével összefüggő egyes feladatokról. 9 Az EU által előírt határidő március 31. volt. 10 Az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozat szerinti benyújtási határidő február 28. volt. 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK komplexen összefogó légszennyezési stratégia nem készült el. A stratégiák, valamint a programok 11 céljai és a végrehajtásukra kidolgozott fejlesztési tervekben foglaltak közötti összhang, továbbá az elért eredmények értékelését, az eltérő kezdési időpontok, valamint időtartamok korlátozzák. A programok alapján hozott intézkedések hatásának értékeléséhez elengedhetetlen a konkrét indikátorok, célértékek meghatározása, célkitűzésekhez kapcsolása. Ezeket alintézkedés szintre lebontva a programok és a végrehajtásukra kidolgozott tervek (NFT, ÚMFT) hiányosan tartalmazták. Az épületek energiahatékonyságának növelését 12 célzó támogatási rendszerek a ZBR és az ÚMFT GOP 13 kivételével nem követelték meg a pályázóktól a vállalt kibocsátás csökkentés bemutatását, így ezek eredményessége sem összegezhető. Az indikátorok részleges hiánya következtében a levegő szennyezettségének és a kibocsátott káros anyagok mennyiségének csökkentését célzó intézkedések hatása teljes körűen nem értékelhető. Az NFT és az ÚMFT a célokat meghatározta, de csak Operatív programjainak (KIOP 14, KEOP, KÖZOP) egyegy prioritása jelölt ki számszerűsített, mérhető kibocsátási célértékeket. Az NFT KIOP fizikai mutatókat (MW, km) rögzített nem hatás indikátorokat (t/év kibocsátás csökkenés). Az ÜHG kibocsátásának csökkentésére létrehozott Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) a források tervezésének bizonytalansága miatt négy alprogramjának egyike sem jelölt meg célállapot mutatót. A szén-dioxid megkötése szempontjából fontos erdőterület növelési célkitűzés három programba is beépült, de csak kettő jelölt meg számszerű indikátort 15. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) is tartalmaz a légszennyezés csökkentését és a klímavédelmet célzó intézkedéseket, de a metán kibocsátásának csökkentéséhez számszerűsített mutatót nem rendelt. A levegő általános állapota a mérési adatok, jelentések alapján értékelhető. A levegő minőségét a manuális mérőhálózat adatai alapján a szélső értékek változása jellemezte. Nőtt a kiváló, illetve a jó levegő minőségű települések aránya 67%-ról 74%-ra, ugyanakkor nőtt, tehát romlott a szennyezett levegőjű települések aránya 7,5%-ről 17%-ra. Az NKP II beszámolója szerint 2007-re a szennyezett levegőjű területek aránya célkitűzés (5-8%) teljesült (5%). Nem teljesült viszont a légszennyezés által érintett lakosság aránya mutató, ami a célkitűzésben rögzített 20-25% helyett 34% lett. A légszennyező anyagok kibocsátása körében az előzetes adatok alapján, a évre elérendő határértékek betartása teljesült. Az egyes káros anyag kibocsátásokon belül a szálló por szinten maradt, a többi összetevő (pl. kéndioxid, szén-dioxid) kedvezően alakult. Az EU által előírt, 2010-re teljesítendő 11 Pl. a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelését célzó stratégia ( ), a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv ( ), a Nemzeti Környezetvédelmi Programok II. ( ); III ( ). 12 Az ÜHG kibocsátás 30%-a a lakóépületek energiafelhasználásából származik. 13 Új Magyarország Fejlesztési Terv, Gazdaságfejlesztési Operatív program. 14 A Nemzeti Fejlesztési Terv, Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív programja. 15 A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT), az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), és a Nemzeti Erdőprogram. Az utóbbi nem jelölt ki indikátort. 18

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Klímajog jegyzet. I. fejezet

Klímajog jegyzet. I. fejezet Klímajog jegyzet I. fejezet Az Európai Unió a harmadik évezred első évtizedében célul tűzte ki maga elé, hogy a világ vezető klímabarát csoportosulásává váljon. Ezen cél elérése érdekében az EU harmonizált

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 4. előadás

Környezetgazdálkodás 4. előadás Környezetgazdálkodás 4. előadás Magyarország környezeti állapota 1. Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Levegőtisztaság-védelem Megállapítások: (OECD 1998-2008 közötti időszakra) Jelentős javulás

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2011. évi célok

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás Hatályos jogszabályok Levegőtisztaság-védelem Hatályos szabályozás 1. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a levegővédelméről 2. A vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya 1.

A rendelet célja és hatálya 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015.

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15092 2015. június Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0746-148/2015.

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a költségvetési támogatásban részesülő pártok 2012-2013. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről Jólét és Szabadság Demokrata Közösség 15136 Állami Számvevőszék Iktatószám:

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011

Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011 Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Nemzeti Fejlesztési Miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenységei Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 EU-s forrásfelhasználás növelése Aktuális pályázati kiírások megismertetése, pályázók körének

Részletesebben

Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Szervezeti és Működési Szabályzatának a

Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Szervezeti és Működési Szabályzatának a Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.-4. -a KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY 2005. ÉVRE 1. Fejezeti szám, megnevezése: 16 Környezetvédelmi

Részletesebben

Mezőgazdas légszennyezés. Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia április 26.

Mezőgazdas légszennyezés. Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia április 26. Mezőgazdas gazdaság és légszennyezés Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia 2016. április 26. Tartalom A mezőgazdaságból származó légszennyezőanyag és bűz kibocsátás; A levegő védelmi jogi szabályozás mezőgazdaságot

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

KÖZOP, IKOP, CEF - KAPCSOLÓDÁS A KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ EU FINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK KÖZÖTT DR. NAGY GÁBOR NFM PROJEKTVÉGREHAJTÁSI FŐO.

KÖZOP, IKOP, CEF - KAPCSOLÓDÁS A KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ EU FINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK KÖZÖTT DR. NAGY GÁBOR NFM PROJEKTVÉGREHAJTÁSI FŐO. KÖZOP, IKOP, CEF - KAPCSOLÓDÁS A KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ EU FINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK KÖZÖTT DR. NAGY GÁBOR NFM PROJEKTVÉGREHAJTÁSI FŐO. 2014-15: TÖBB FINANSZÍROZÁSI ZSEB PÁRHUZAMOS MŰKÖDÉSE A 2007-13-AS CIKLUSBÓL

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási projektek megvalósításának helyzete

Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási projektek megvalósításának helyzete Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási projektek megvalósításának helyzete Az előadás témakörei 1. EU-s kötelezettség, derogációs kötelezettség

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17.

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. Dr. Dobi Bálint főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetmegőrzési Főosztály PM 10 - kisméretű

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Tartalom 1. KEOP determinációk - Belső tényezők - EU-s és hazai fejlesztéspolitikán innen -Külső tényezők - a fejlesztéspolitikán túl (?)

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Kiss János Ferenc ügyvezető műszaki igazgató Ecoflotta-ház Szolgáltató Kft.

Kiss János Ferenc ügyvezető műszaki igazgató Ecoflotta-ház Szolgáltató Kft. Ecoflotta-ház közösségi mikroerőmű klaszter Magyar Építésügyi Technológiai Platform mottó: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-1860) Ecoflotta-ház épület és jármű

Részletesebben

FÓKUSZOK AZ UNIÓS PROJEKTEK BELSŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN. Budapest, december 6.

FÓKUSZOK AZ UNIÓS PROJEKTEK BELSŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN. Budapest, december 6. FÓKUSZOK AZ UNIÓS PROJEKTEK BELSŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN Budapest, 2012. december 6. Szereplők I. Belső ellenőrzés Pályázó/Kedvezményezett Külső ellenőrzések Szereplők II. - Hazai szervezetek Állami Számvevőszék

Részletesebben

A magyar Zöld Beruházási Rendszer Éves Jelentés 2010. Készítette: Energia Központ Nonprofit Kft. Vass Adriánné

A magyar Zöld Beruházási Rendszer Éves Jelentés 2010. Készítette: Energia Központ Nonprofit Kft. Vass Adriánné A magyar Zöld Beruházási Rendszer Éves Jelentés 2010 Készítette: Energia Központ Nonprofit Kft. Vass Adriánné 1. Tartalomjegyzék 2. BEVEZETŐ... 3 3. A KVÓTAÉRTÉKESÍTÉS ÉS A ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER SZABÁLYOZÁSA...

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében

Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében Felsmann Balázs - 2010. március 10. 1 Magyarországi helyzet Válságkezelő kormányprogram vs. fenntartható energiarendszer

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések dr. Szöllősi László helyettes államtitkár 2011. október 26. Stratégiák,

Részletesebben

2007. évi LX. törvény. az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről.

2007. évi LX. törvény. az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről. 2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről A törvény hatálya 1. A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának

Részletesebben

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató

Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok LIFE Climate Governance and Information (GIC) projects

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok LIFE Climate Governance and Information (GIC) projects LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok LIFE Climate Governance and Information (GIC) projects Kovács Barbara, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízminőség-javítás kétfordulós pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatására Kódszám: KEOP-1.3.0. A projektek az

Részletesebben

A közötti európai uniós programozási időszak előrehaladásának, valamint a közötti időszak várható feladatainak áttekintése

A közötti európai uniós programozási időszak előrehaladásának, valamint a közötti időszak várható feladatainak áttekintése A 2007-13. közötti európai uniós programozási időszak előrehaladásának, valamint a 2014-20. közötti időszak várható feladatainak áttekintése PBKIK pályázói tájékoztató fórum Nagy Árpád tervezési csoportvezető

Részletesebben

Előterjesztés a képviselő-testület számára. Intézkedési terv az

Előterjesztés a képviselő-testület számára. Intézkedési terv az Polgármester Előterjesztés a képviselő-testület számára önkormányzat rendszerének 2008. ellenőrzéséről szóló számvevőszéki jelentés alapján Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Intézkedési terv az gazdálkodási

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban Önkormányzati lehetőségek a 2014-2020-as időszak uniós forrásainak felhasználásában fenntartható településfejlesztés, energiahatékony építés és felújítás Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület,

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht.

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai

Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai 2014-12-12 15:21:02 Az Állami Számvevőszék tervezési rendszere, az utóellenőrzések szerepe, az adatszolgáltatás és a számvevőszéki

Részletesebben