Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében

Átírás

1 Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében Felsmann Balázs március 10. 1

2 Magyarországi helyzet Válságkezelő kormányprogram vs. fenntartható energiarendszer Bár a Bajnai-kormány programjának, szemben a nemzetközi tendenciákkal, nem volt prioritása a költségvetés zöldítése, a 39 oldalas dokumentumban (legalábbis a jelszavak szintjén) világos célok szerepelnek: Az energiafelhasználás terén irányváltást hajtunk végre: az energiatakarékosságot és az energiahatékonyság javítását helyezve az intézkedések középpontjába a gáz- és távhőár-kompenzáció helyett. (20.old.) Folytatjuk és bővítjük a lakásfelújítási, korszerűsítési programot az EU klímavédelmi követelményeinek figyelembe vételével. A panellakások és a hagyományos lakóépületek energiatakarékos felújítását, a falak szigetelését, az ajtók és ablakok cseréjét célzó pályázatok sikeresek, így továbbra is fontos szerephez jutnak. Támogatást nyújtunk arra is, hogy a fűtési és világító rendszerek korszerűsítésével csökkenteni lehessen az energiafelhasználást a közintézményekben és a vállalkozások üzemépületeiben is. A források további bővítésének fedezetéül szolgálhat a CO2 kvóta tervezetten felüli bevétele, a Robin Hood-adó és a bányajáradék egy része, valamint az uniós források. (34. oldal) (Idézetek a válságkezelő kormány egyéves cselekvési tervéből április 20.)

3 Kormányprogram és tények A 2010-es költségvetésben szereplő zöldítési tételek ÖTM KVVM (adatok millió Ft ban) 2010 es költségvetés tervezete Elfogadott 2010 es költségveté s Lakóépületek és környezetük fejlesztésének támogatása Távhőszolgáltatás korszerűsítése és kompenzáció Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai 0 0 KHEM Energiafelhasználási hatékonyság javítása 0 0 EU társfinanszí rozás NFÜ Hatékony energia felhasználás NFÜ A megújuló energiaforrás felhasználás növelése NFÜ Projekt előkészítés Összesen

4 A költségvetés számokban Programok helyett hiányfinanszírozás 92,9 milliárd Robin Hood adó 20 md. Körny.terhelési díj 9,5 md Energiaadó 16,4 md. A költségvetési törvényben szereplő, felhasználási céljukat tekintve legalább részben zöldítést elősegíthető bevételek 60 milliárd forinttal haladják meg az energiaszektorral összefüggő költségvetési kiadásokat! 32, 3 milliárd Bányajáradék 47 md. KEOP hazai önrész Lakóépületek Szociális támogatás

5 Az energiaszektor zöldítésének lehetséges pénzügyi forrásai 1. A kvótapénzek átlátható felhasználása A kiotói kvóta-kereskedelem számokban: Kiotó alapján korábbi becslések szerint akár md Ft/év is lehetett volna (Spanyolo.+Belgiumnak értékesítés ~ 28 milliárd még 2007-ben), de a folyamat megállt: bizalomvesztés Magyarországgal szemben a hatékony állami programok hiánya miatt. Bár a KVVM szerint nem zárolták a 2007-es értékesítésből befolyt forrásokat, tény, hogy a teljes 2007-es értékesített mennyiség megjelenik költségvetési maradványként a 2010-es költségvetés tervezésében; 2009 novemberében az ombudsman jelentése hatására a KVVM elismerte, hogy a nyár folyamán újabb 8 milliárd forint értékben értékesített kvótákat ezekről a sajtóközleményt leszámítva nem található érdemi dokumentum a tárca honlapján, sem a költségvetési dokumentumokban. Az európai kereskedelmi rendszer (ETS) éves aukciós bevétele 2-2,5 md Ft/é!v volt, de ez sincs 2010-re tervezve. A rendelkezésre álló (28 milliárd?, 36? még több?) forrásokat a KVVM a Klímabarát Otthon programban használja fel. A programok pénzügyi tervezéséhez nem áll rendelkezésre nyilvános dokumentum. Sajtóközlemény szerint 2010 februárjáig 15,2 milliárd forintot kötöttek le a rendelkezésre álló ~36 milliárdból. Jelenleg csak 2 milliárdos keretösszeggel van futó pályázat (Klímabarát Otthon 2.)

6 A energiaszektor zöldítésének lehetséges pénzügyi forrásai 2. A vállalati szektor támogatásainak átgondolása A költségvetési törvényben nem, vagy csak áttételesen megjelenő energetikai támogatások együttes összege meghaladja a költségvetési törvényben közvetlenül számszerűsített tételeket! Támogatások a vállalati szektor részére: Az ÜHG mechanizmuson belül nyújtott támogatások milliárd Ft/év Ingyenesen biztosított kvóták értéke ( milliárd Ft/év) Új belépő tartalék éves értéke (8-11 milliárd Ft/év) A villamos energia rendszeren belüli támogatások a kötelező átvételi rendszerben 77,5 milliárd Ft 2009-ben (67 milliárd Ft/év 2008-ban). Hővel kapcsolt termelés támogatása 2008-ban 48 milliárd Ft, 2009-ben már 55 milliárd Ft (70%!) Megújuló támogatás 2008-ban mindössze 19 milliárd Ft, 2009-ben 23 milliárd forint. A Vértesi Erőmű szénfilléren keresztül történő támogatása 2010-ben 6,9 milliárd Ft 1,9 milliárd forintos kiegészítő támogatás a Vértesi Erőmű számára kormánydöntéssel. Vagyoni értékű jogok ingyenes átengedése Energiaárban fizetett támogatási elemek Egyedi kormányzati döntések

7 A energiaszektor zöldítésének lehetséges pénzügyi forrásai 3. Szociálpolitika és energiarendszer egyensúlya A lakossági szektort érintő költségvetési vagy más kormányzati redisztribúció mértéke is meghaladja a 100 milliárd Ft-ot az előző év tapasztalata szerint, bár mértéke (legalábbis elvben) 2010-ben jelentősen csökken re jellemzőek voltak a kampánydöntések. Egyes lakossági csoportokat érintő támogatások : Gáz- és távhőárkompenzáció 2009-ben kb. 80 milliárd Ft (62+18?) ez 2010-re radikálisan lecsökken a tervek szerint 20 milliárd forintra - kezelhetetlennek látszó szociális kihívás, de a megújuló energiaforrások versenyképességét elvben támogathatja. Távhő kedvezményes 5%-os ÁFA kulcsának bevezetése 30 milliárd Ft be nem szedett adóbevétel a normál ÁFA kulcshoz képest. Törvény+ kiegészítő kormánydöntés Adótörvények módosítása Lakossági áramszámla-túlfizetések krízisalapba utalása a fogyasztóknak történő visszafizetés helyett Energiahivatali határozat (!)

8 Állami szerepek és lehetőségek az energiaszektor zöldítésére Szabályozó állam Ágazati energetikai szabályozás - pl. zöldtámogatás (KÁT) felülvizsgálata Klímapolitikai szabályozás (Üht.) kvótakereskedelem szabályai Pénzügyi, adópolitikai szabályozás (forgalmi adók, illetékek) Különleges adók és járulékok (energiaadó, bányajáradék, Robin Hood adó ) - felhasználási célok világossá tétele Fejlesztő állam Tulajdonos állam Szociális állam EU programok (KEOP, ROP-ok,) prioritások Nemzeti programok (ZBR, NEP) forrásainak és mechanizmusainak átláthatóbbá, tervezhetőbbé tétele MVM beruházások rangsorolása üzenetértékű a szektor valamennyi szereplője számára (zöldenergia vs. atomenergia vs. hagyományos erőművek) MAVIR zöldtámogató fejlesztések (pl. Smart Grid) MFB hitel és beruházási programok Ártámogatások (gáz/távhő), alanyi jogú juttatások (távhő) fenntartható rendszerének kialakítása Kedvezményes távhőáfakulcs helyett hatékonyságjavítás