Mikroökonómia alapfogalmak

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mikroökonómia alapfogalmak"

Átírás

1 1. Agresszív koordináció: az a forma, amikor az agresszorok törvényen kívüli eszközökkel kényszerítenek cselekvésre áldozatokat. 2. Alacsony rendű jószág (inferior): olyan jószág, amelynek fogyasztása a jövedelem emelkedésével csökken. 3. Alternatív költség (opportunity cost): (feláldozott haszon). Egy tevékenység alternatív költsége az elszalasztott alternatíva értékét jelenti. Az alternatív költség csak olyan feltételek mellett értelmezhető, ha a szükségletek kielégítésére hivatott források korlátozottak és ezért nem elégíthető ki minden szükséglet. Ha a források korlátlanok lennének, akkor egyetlen tevékenységet sem kellene egy másik rovására megvalósítani, mert mind megvalósítható lenne, és bármely akció alternatív költsége, azaz a "legközelebbi legjobb" alternatíva értéke zérus lenne. Nyilvánvaló, hogy a valós, szűkös forrásokkal jellemezhető világban az alternatív költség pozitív. Az alternatív költség fogalma lehetővé teszi, hogy a közgazdász figyelembe vegye azt a hasznot, amelyet egy cselekvés megválasztásakor elszalasztunk /szemben a könyvelővel, aki a számvitel szabályainak megfelelően csak azt a pénzt veheti figyelembe, amit egy termék előállításához szükséges erőforrásokra fordítottak/. Például, ha valaki a pénzügyi befektetéseket elemzi, akkor azt is figyelembe veszi, hogy milyen nyereséget szalasztott el azzal, hogy nem egy másik projektet valósított meg, míg a számvevő általában nem teszi ezt. 4. Amortizáció: a tartósan lekötött tőke fokozatos megtérülése - az elhasználódás folyamata az amortizáció. Ennek költségelszámolását amortizációs vagy értékcsökkenési leírásnak nevezzük. 5. Állam: a társadalmi-gazdasági rendszer fenntartását szolgáló feladatok ellátása, elősegítése. Gazdasági feladatai: stabilizáció: a gazdaság működőképességének biztosítása (anticiklikusság, antiinfláció, hatékony foglalkoztatás) elosztás: jövedelemfolyamatokkal kapcsolatos (társadalmi igazságosság) allokáció: forrás biztosítása közjavak termelése, externál hatások megoldása érdekében és az externáliák kezelésére. 6. Állandó költségek: olyan költségek, melyeket - rövid távon - a termelés volumene nem befolyásol akkor is fizetnie kell a vállalatnak, ha nincsen kibocsátás, pl. bérleti díj, kamatok. Hosszú távon minden költség változó, (mert beruházási döntések is hozhatók). 7. Árbevétel: az adott vállalat által eladott árukért és szolgáltatásokért kapott teljes bevétel. 8. Árdiszkrimináció: a monopolista árképzési módszer a fogyasztói többlet egy részének monopolista profittá alakítása céljából. Lényege, hogy a monopólium a potenciális fogyasztókat információ-közlési szempontból elszigetelt csoportokba sorolja és az egyes csoportoknak különböző árakon adja el termékét (tanulóknak, törzsvásárlóknak adott kedvezmények), vagy ugyanannak a vevőnek ugyanazon áru különböző mennyiségeiért különböző árakat állapit meg (nagy tételeknél árengedmény). 9. Ár-fogyasztás görbe (PCC, price-consumption curve): azon jószágkosarak halmaza a közömbösségi térképen, amelyek a fogyasztó optimális választását tükrözik az egyik termék változó árai mellett, miközben az összes többi változó konstans. 10. Árrugalmasság: a kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hogy ha a termék árát 1 százalékkal változtatjuk, hány százalékkal változik meg a kereslet. A termékek csoportosítása: rugalmas keresletűek azok a termékeket, amelyeknek árrugalmassága nagyobb mint 1 rugalmatlan kereslet akkor, ha a kereslet árrugalmasságának értéke 1 és 0 között van. teljesen rugalmatlan: ha a kereslet árrugalmasságának értéke Átlagbevétel (average receipts/revenues): az egy kibocsátási egységre jutó bevétel. Képlete: átlagbevétel = összbevétel / kibocsátás - AR = TR/q 1. oldal, összesen: 10

2 12. Átlagérték: az összes ráfordítás és az összes hozam viszonya 13. Átlagkészlet: a biztonsági készlet és folyó készlet felének az összege 14. Átlagos állandó költség (AFC - average fixed cost): a termelés egységére jutó állandó költség. AFC = FC / q 15. Átlagos változó költség: a kibocsátás egységére jutó összes változó költség. AVC = VC / q 16. Átlagköltség: a kibocsátás egységére jutó költség, amelynek számításánál az összes ráfordítást figyelembe veszik. AC = TC / q 17. Átlagtermék: a termelési tényezők adott halmazának felhasználásával előállított összes termék mennyisége elosztva bármelyik felhasznált ráfordítás (input) mennyiségével. Pl a munka átlagterméke: APL = q / L 18. Belépési korlátok /barriers to entry/: mindazok az akadályok, melyek korlátozzák, esetleg lehetetlenné teszik egy-egy új piaci szereplő megjelenését. E korlátok közül rendszerint egyszerre több is érvényesül, behatárolva a belépni szándékozó vállalatok mozgásterét és jövedelmezőségi várakozásait. Főbb csoportjaik: állami szabályozás / egészségügyi előírások; technológiai, minőségi követelmények, szabványok; szabadalmaztatási eljárás; vámok, állami támogatások stb./; méretgazdaságosság /vállalatméret, üzemméret/; termékdifferenciálás; tőkekorlátok; partnerváltás költségei; elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége; egyéb korlátok / kedvező földrajzi elhelyezkedés, felhalmozott tapasztalatok költségelőnye, piacon lévők piaci stratégiája, nem konvertálható kapacitások, nagy fix költségek, stb./ 19. Beruházás (investment): olyan gazdasági tevékenység, amelynek haszna a jövőben folyik be. Pénzügyileg az állóeszközök bővítésébe történő befektetés, szervezését tekintve állóeszköz-értékesítési projekt. Javak és szolgáltatások termelőkapacitások létrehozására való felhasználása. Az állótőke pótlására és bővítésére fordított tőkejavak vásárlása. Nettó beruházás = Bruttó beruházás - Pótlás. A beruházás motivációja: profitvárakozások, beruházási költségek, kamat. A beruházások lehetnek alap-, járulékos és kapcsolódó beruházások. 20. Bevétel: az értékesített jószág és szolgáltatás ellenértéke. Teljes bevétel (TR) = p*q Átlagbevétel (AR) = TR / q = (p*q) / q Határbevétel (MR): MR = P - árelfogadók 21. Bürokratikus koordináció: a gazdasági szereplők olyan alá- és fölérendeltségi viszony, ahol a koordinálók információkat gyűjtenek be az alárendeltségtől és ezek alapján utasításokkal kényszerítik őket tevékenységre. 22. Ceteris paribus: "Az egyéb tényezők változatlanok" pl. a keresleti függvény vizsgálatakor feltételezzük egyéb tényezők változatlanságát. 23. Csökkenő határhaszon elve (Gossen I. törvénye): azt az összefüggést fejezi ki, hogy az egymást követő újabb jószágegységek elfogyasztásával a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő, a szükséglet egyre inkább telítődik. Ha van a fogyasztásban telítettségi pont, akkor ezt követően az összhaszon csökken. 24. Csökkenő helyettesítési határráta: a közömbösségi görbék meredeksége bármely tengely mentén mindig csökken, azaz minél nagyobb mennyiség áll a fogyasztó rendelkezésére az adott jószágból, annál többet hajlandó belőle áldozni a másikért. A helyettesítési határráta azt az arányt mutatja meg, amely mellett a fogyasztó éppen hajlandó fogyasztási kosarának egyik termékét a másikra cserélni úgy, hogy az adott közömbösségi görbén maradva összhaszna ne változzék meg. 25. Csökkenő hozadék elve: azt fejezi ki, hogy a rövidtávon bármely termelési tényező felhasználását növelve (a többit adottnak véve) a 2. oldal, összesen: 10

3 kibocsátás-növekmény csökkenése (majd magának a kibocsátásnak a csökkenése) elkerülhetetlen. Egy tényező határterméke csökken, amint egyre növelik annak felhasználását. 26. Egyéni kereslet: azt fejezi ki, hogy egy fogyasztó (vagy felhasználó) hajlandó és képes valamilyen termékből vagy szolgáltatásból valamennyit megvásárolni. 27. Egyéni kínálat: azt jelenti, hogy egy cég képes és hajlandó valamely termék vagy szolgáltatás előállítására. 28. Egyensúly: az a helyzet, amikor a gazdasági szereplőknek, vagy a gazdasági szereplők egyes piacot alkotó csoportjainak nem áll érdekükben megváltoztatni gazdasági magatartásukat. A piacon az egyensúly azt az állapotot jelenti, amikor az eladók és a vásárlók összessége meg van elégedve az eladott és megvásárolt javak árainak és mennyiségeinek jelenlegi kombinációjával, és így nem- kívánja azt megváltoztatni. Általános egyensúly: az az állapot, amikor a gazdaság összes piaca egyidejűleg egyensúlyban van. Ezen megközelítés megalapozójának L. Walrast tekintik. Részleges (parciális) egyensúly: egy termék piacának elszigetelt elemzése. Adottnak tekintve a többi termék árát csak egyetlen piacon vizsgálja az egyensúly feltételeit. Az A. Marshall által alkalmazott technika figyelmen kívül hagyja az adott termék árváltozásának a kapcsolódó piacok áraira gyakorolt hatását és e változásoknak visszacsatolt hatásait az eredeti piacra. 29. Egyensúlyi ár: az a piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége egyenlő. 30. Egyensúlyi jövedelem: amikor a tervezett jövedelem egyenlő a tervezett fogyasztás és a szándékolt beruházás összegével. 31. Eladók piaca /seller's markét/: olyan piaci helyzet, amelyben a kereslet - az eladók előnyére - felülmúlja a kínálatot. Az árak ilyen körülmények között általában felfelé mozognak. 32. Elosztás (distribution): a társadalom tagjainak, csoportjainak valamilyen arányban, valamilyen formában és valamilyen módon való részesedése a létrehozott javakból. A termelés erőforrásainak adott arányú felhasználása a különböző területeken, valamint a termelés eredményének felosztása a termelésben résztvevők között. 33. Elsődleges tényezők: munka és természeti tényezők. Nem gazdasági okokból keletkeztek, csak tényleges felhasználásuk mértéke határozódik meg a gazdasági folyamatokban. 34. Emberi erőforrás /humán resource /: a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége. A munkaerővel azonos értelemben használják. 35. Emisszió: kibocsátás, új pénz, értékpapírok forgalomba hozatala 36. Engel-görbe: a fogyasztó jövedelme és egy adott jószág megvásárolt mennyisége közötti viszonyt mutatja változatlan piaci termékárak mellett. Meredeksége megmutatja, hogy egységnyi jövedelemváltozás mennyivel változtatja meg adott ár mellett a keresett mennyiséget. Az újabb kutatások szerint a családok a jövedelmek emelkedésével abszolút mértékben többet, relatíve azonban kevesebbet költenek. 37. Etikai koordináció: a szereplők kapcsolatait erkölcsi normák, szokások, hagyományok vezérlik. 38. Explicit (kifejezett) költségek: azok a ráfordítások, amelyek a vizsgált időszakban, az adott év termelésével kapcsolatban a számlákon, pénzügyi átutalásokban kifejezett formákban jelennek meg. 39. Externáliák (külső hatások): a piac szereplői piacon kívüli hatás következményeit kénytelenek elviselni. Pl. környezetszennyezés. A társadalmi és az egyéni értékelés között mutatkozó különbséget nevezzük externáliának. 40. Értékcsökkenés (amortizáció): az az összeg, mellyel az állóeszköz értéke az adott évben, a vállalkozásban való használat során csökkent. 3. oldal, összesen: 10

4 41. Fedezeti pont: azt a helyzetet tükrözi, amikor a vállalat határbevétele, határköltsége és átlagköltsége egybeesik. A fedezeti pont tehát az átlagköltség minimuma. A vállalatnak, kompetitív piacon, a fedezeti ponton való termelése a hosszútávú fennmaradás feltételét jelenti. P = MR = MC = AC - a piaci ár ebben a pontban fedezi a költségeket. A piaci árban normál profit realizálódik, de gazdasági profit nem. 42. Fizetőképes kereslet: a teljes szükségletek azon része, amelyet a fogyasztó piaci vásárlások útján szándékozik kielégíteni. A fizetőképes szükséglet a piacon keresletként jelenik meg. A megvásárolható javak halmaza. 43. Fogyasztói kosár (jószágkombináció): a fogyasztói tér egy pontja, az n jószág mindegyikéből tartalmaz egy nem negatív mennyiséget. 44. Fogyasztói preferenciarendszer: a fogyasztó egy adott tartalmú fogyasztói kosarat többre becsül, kívánatosabbnak tart a másiknál. 45. Fogyasztók vásárlóereje: a fogyasztók fizetőképes szükséglete, azaz az a szükséglethalmaz, amit adott pénzjövedelemből meg tudnak vásárolni adott árak mellett. 46. Földjáradék: a föld használatáért fizetett díj. A bérbe vett tőketényezőkért kamatot kell fizetni. A bérleti díj tehát a földjáradék és a kamat összege. A föld árát a följáradék tőkésített érteke határozza meg. 47. Gazdálkodás: a racionalitásra törekvő tudatos gazdasági tevékenység. 48. Gazdaság: a társadalmi tevékenység azon területe, ahol az emberek javakat termelnek, elosztanak, cserélnek és fogyasztanak, hogy szükségleteiket kielégítsék. Gazdasági tevékenységek és kölcsönhatásaik. 49. Gazdasági folyamatok: az adott időszak alatt megtermelt javak termelésével és felhasználásával, a jövedelmek keletkezésével és elosztásával kapcsolatos áru- és pénzmozgások. Lehetnek reál- és jövedelemfolyamatok. Reálfolyamatok: a javak létrehozása, a javak eljuttatása a termelőktől a fogyasztóig és felhasználása. Jövedelemfolyamatok: a reálfolyamatok kísérő jelenségei. Magába foglalja a jövedelmek keletkezését, elosztását és felhasználását. 50. Gazdasági hatékonyság: a legkisebb ráfordítás mellett biztosítani az adott kibocsátást, illetve adott ráfordítás mellett a legnagyobb kibocsátás. 51. Gazdasági (termelt) javak: azok a termékek és szolgáltatások, amelyeket termelnek. 52. Gazdasági koordináció: a gazdasági szereplők kölcsönös egymásra hatásának a mechanizmusa. 53. Gazdasági költség: a termelés során felmerült minden (explicit és implicit) ráfordítást tartalmazza, azaz a számviteli költségeken felül, a termelési tényezők "normális" (átlagos) hozadékát, azaz a normál profitot is magában foglalja. 54. Gazdasági körforgás: az outputok állandó és folyamatos áramlása a különböző gazdasági szektorokba, egy önmagát megújító folyamat, maga az újratermelés. Egyrészt mint a reál outputok körforgása, másrészt mint a pénz körforgása. 55. Gazdaságilag hatékony eljárás: a technikailag hatékony eljárások közül az, amely a legkisebb fajlagos költséget eredményezi. 56. Gazdasági mechanizmus /economic mechanism/: a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogi-intézményi kerete. 57. Gazdasági rendszer: a gazdaság-működési formája, a gazdasági tevékenység során a gazdasági szereplők között kialakult kapcsolatok összessége. Tiszta piacgazdaság: a termelési eszközök magántulajdonban vannak, a termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésre álló javak felhasználásáról, a termelők és a 4. oldal, összesen: 10

5 fogyasztók a piacon kerülnek kapcsolatba egymással, azaz a termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel. Vegyes gazdaság: megmaradnak a piacgazdaság jellemzői, de mindhárom tulajdonság esetében jelentős szerephez jut az állam. Központosított tervgazdaság: a termelési eszközök egy központi szervezet (pl. az állam tulajdonában vannak, ez az irányító : szervezet hozza meg a gazdasági döntések többségét és ez a szervezet hangolja össze a termelést a szükségletekkel. 58. Gazdasági szervezetek: azok a gazdálkodó egységek, amelyekbe tömörülve végzik gazdasági tevékenységüket a gazdaság szereplői. 59. Gazdasági társaságok: legalább két tag alapítja, s a működéséhez szükséges vagyont a tagok bocsátják a vállalkozás rendelkezésére. Megállapítják az ellátandó tevékenységet, a társasági formát, a vagyoni hozzájárulás mértékét, a nyereségből való részesedés mértékét. A tagok lehetnek természetes személyek vagy gazdálkodó szervezetek, belföldiek és külföldiek egyaránt. 60. Giffen javak: az inferior jószágok azon csoportja, ahol a negatív helyettesítési hatás ellenére a teljes árhatás pozitív a jövedelmi hatás következtében. 61. Gossen I. törvénye: csökkenő határhaszon elve, azt az összefüggést fejezi ki, hogy az egymást követő újabb jószágegységek elfogyasztásával a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő, a szükséglet egyre inkább telítődik. 62. Gossen II. törvénye: az előnykiegyenlítődés elve, amely azt fejezi ki, hogy a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó jószágegység bármely termék vásárlása esetén ugyanazt a haszon növekedést eredményezi, az előnyök és hátrányok a határon kiegyenlítődnek. MU 1 / P 1 = MU 2 /p 2 = MU 3 /p Hasznosság: az a szükséglet-kielégítési fok, amit a termék vagy szolgáltatás elfogyasztása biztosít. A termékek kémiai, fizikai, biológiai tulajdonságai teszik hasznossá, de számos szokás is befolyásolja a hasznosság megítélését. 64. Hasznossági függvény: egy adott jószág mennyisége és az elfogyasztása által nyerhető hasznosságérzet közötti kapcsolat. 65. Haszonáldozat költség (opportunity cost): egy gazdasági jószág következő legjobb felhasználási módjának az értéke, vagyis a feláldozott alternatíva értéke. 66. Haszon kiegyenlítődés elve (Gossen II. törvénye): a fogyasztó mindaddig növelheti összhasznát, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezése során nyert haszna meghaladja feláldozott hasznának mértékét. 67. Határbevétel (MR, marginal revenue): az egy újabb egységnyi termék értékesítéséből származó többletbevétel (kompetitív piacon - rövid távon - állandó és egyenlő a piaci árral (MR = P), tökéletes verseny esetén a határbevétel megegyezik az árral, mivel a vállalat számára a keresleti görbe tökéletesen rugalmas, monopolista viszonyok között azonban nem). 68. MR = dtr/dq 69. Határhaszon (MU, marginal utility)): megmutatja, mennyire értékeli a fogyasztó az utoljára elfogyasztott jószágegységet, azaz mennyivel változik a fogyasztó összhaszna, ha valamely termék fogyasztását egyegy egységgel növeli. MU = dtu/dx x=az adott jószág 70. Határidős ügyletek (terminügyletek): olyan ügyletek, amelynek teljesítése mindkét fél részéről későbbi időpontban esedékes, azonban a szerződéskötéskor megállapított árfolyamon. A határidős piacok résztvevői a hedgerek. 71. Határköltség (MC, marginal cost): egységnyi többletkibocsátás többletköltsége. Az a pénzben kifejezett összeg, amely megmutatja, mennyivel változik a költség a termelés egységnyi változásával. MC = dtc/dq. Rövidtávon a határköltség-görbe emelkedő a csökkenő hozadék törvényének következtében. A határköltséget nem befolyásolja az állandó költségek nagysága, a változó költségek határozzák meg. 5. oldal, összesen: 10

6 Hosszabb távon növekedhet, csökkenhet vagy állandó maradhat. 72. Határtermék (MP, marginal product): egy adott termelési tényező többletegységének felhasználásából származó többletkibocsátás, amely megmutatja, hogyan nő a termelés, ha növelik pl. a munkaráfordítást. A kifejezést a kérdéses input figyelembevételével kell meghatározni, pl. munka határterméke, tőkehatárterméke. 73. Határtermék-bevétel (MRP, marginal revenue product): azt mutatja meg, hogy az inputfelhasználás tetszőleges kis változtatása következtében milyen mértékben változik meg az összes bevétel. Kiszámítása: az adott inputtényező határtermékének és a segítségével előállított termék piaci egységárának a szorzata. Pl. a munkatényező határtermék bevétele: MRP L =MPL * px 74. Hatékonyság: a termelési lehetőségek határán lévő inputfelhasználást nevezzük hatékonynak. 75. Háztartás: a legkisebb fogyasztó szervezet, olyan gazdasági egység, amely a fogyasztási cikkek felhasználásáról dönt. 76. Helyettesítési határráta /marginal rate of substitution/: a közömbösségi görbe meredeksége, azt az arányt mutatja, amely mellett a fogyasztó éppen hajlandó fogyasztói kosarának egyik termékéből egy részt a másik egy részére elcserélni, a másikkal helyettesíteni úgy, hogy összhaszna ne változzon, azaz az adott közömbösségi görbén mozduljon el. A fogyasztói kereslet elméletében a helyettesítési határráta megmutatja, hogy egy adott, mondjuk "Y" termék mekkora mennyisége "kárpótolja" egy másik, mondjuk "X" termék egy egységéről való lemondást, feltéve, hogy a fogyasztó az eredeti jóléti szinten marad. A közömbösségi görbék elemzésében a helyettesítési határráta éppen a közömbösségi görbe meredekségének felel meg, ez pedig éppen megegyezik a két termék határhasznának hányadosával, azaz: MRS x, y = Mu x / Mu y. Egyes szerzőknél a helyettesítési határráta, mint személyes helyettesítési ráta, illetve termék-helyettesítési ráta jelenik meg. 77. Helyettesítési hatás: az árváltozás következtében megváltozik az optimális fogyasztói kosár termékösszetétele az árarányaik változásának függvényében. A megemelkedett áru terméknek relatíve jobban csökken a fogyasztása, mint a változatlan áras terméknek illetve amennyiben az egyik termék ára csökken, úgy a változatlan áras termékéhez képest kevésbé csökkentik a fogyasztását. 78. Helyettesítési ráta: azt fejezi ki, milyen arányban helyettesíti két termék egymást - változatlan szükséglet-kielégítés mellett, azaz egységnyi x termék mennyi y-t képes helyettesíteni változatlan összhaszon mellett. 79. Holtteher-veszteség: a monopóliumok miatt meg sem termelődött jószághalmaz, ezért elveszett a társadalom számára. Mivel a monopóliumok kevesebbet és magasabb áron visznek piacra, mint amekkora a. teljesen azonos költséggel termelő tökéletesen versenyző iparág kínálata, így a fogyasztói többlet három részre szakad. Jelentős része a monopólium profitjává válik, megmarad egy szűkösebb fogyasztói többlet, a többi része elveszik a társadalom számára, mert a monopólium meg se termeli. 80. Hosszútávú átlagköltség függvény (LAC, long-run average cost) : megmutatja, hogy hogyan változik a termékegységre jutó költség, ha minden termelési tényező felhasználását azonos mértékben növelve bővítjük a termelést. A rövidtávú átlagköltség-görbék burkoló görbéje. Optimális üzemméret: az az üzemméret, amely mellett a hosszútávú költség minimális. 81. ICC-görbe (income - consumption curve): jövedelem - fogyasztás görbe. A fogyasztó optimális választásait képviselő pontok sorozata, növekvő jövedelem és változatlan árak esetén. A jövedelem-fogyasztás görbe segítségével következtethetünk - mindkét jószágra vonatkozóan - a jövedelemváltozás és a vásárolt termékmennyiség kapcsolatára. 82. Időtávok: rövid és hosszú távon vizsgáljuk a vállalkozások reagálását. Döntési időtávok: piaci időtáv, rövid táv, hosszú táv, nagyon hosszú táv. 6. oldal, összesen: 10

7 Piaci időtáv: a vállalat csak outputtényezőkkel tud alkalmazkodni a külső körülményekhez. A termelés nem tud változtatni, készleteinek mértékében képes a piaci feltételek változására reagálni. Rövid táv: az az időperiódus, amelyen belül a vállalatnak legalább egy input tényezője fix, miközben más termelési tényezők változtathatók. Rövidtávon vannak fix és változó költségek. Hosszú táv az a periódus, amelyen belül a vállalat valamennyi termelési tényezőjének mennyisége megváltoztatható. A vállalat hosszú távon valamennyi inputtényező mennyiségét megváltoztathatja. (LAC görbe - az AC görbék burkoló görbéje) 83. Implicit (rejtett) költségek: azok az összegek, amelyek az adott időszak ráfordításai, bár tényleges pénzkifizetésekben, (számlákon), az adott időszakban nem jelentek meg. Megkülönböztetünk: elszámolható implicit költséget (amortizáció) és el nem számolható implicit költségeket (alternatív költségek) 84. Inferior vagy alárendelt javak: amelyek jövedelemrugalmassági együtthatója negatív, azaz ha nő a jövedelem, a fogyasztása csökken, ha csökken a jövedelem, fogyasztása nő. (alacsony rendű termékek) 85. Izokvant, egyenlőtermék-görbe: a termelő közömbösségi görbéje. Bármely két 'vágy több input azon kombinációit tartalmazza, amelyek felhasználásával a kibocsátás azonos szintjeit kapjuk. Az izokvant minden pontja az adott kibocsátás előállításához szükséges minimális inputköltségeket adja meg. Szokásos alakja az origóra konvex. 86. Jövedelem-fogyasztás görbe (ICC): azon pontok halmaza a közömbösségi térképen, amelyek a fogyasztó által optimálisnak tartott jószágkosarakat mutatják be adott árak és változó jövedelem mellett. 87. Jövedelemrugalmasság: azt fejezi ki, hogy a jövedelem 1 százalékos változásával hány százalékkal változik a kereslet. normáljavak jövedelemrugalmassága az egységnyitől nem tér el lényegesen. magasabb rendű javak azok, amelyeknek a jövedelemrugalmassága nagyobb, mint 1. Alacsonyabb rendű (inferior) javak: jövedelemrugalmassága kisebb mint 0, tehát negatív. 88. Keresett mennyiség: a javaknak és szolgáltatásoknak az a mennyisége, amelyet a vásárlók adott ár mellett képesek és hajlandók megvásárolni. 89. Kereslet, keresleti függvény: a vevő vásárlási szándéka különböző árak mellett, mindenkor meghatározott mennyiségű és minőségű javakra, szolgáltatásokra irányuló fizetőképes szükséglet. Az az árutömeg, amelyet a fogyasztók adott időpontban, adott árakon az adott piacon képesek és hajlandók megvásárolni. 90. Kereslet árrugalmassága: annak mércéje, hogy a vásárlók által keresett mennyiség milyen mértékben reagál egy árváltozásra. Azt fejezi ki, hogyan változik egy áru kereslete, ha ára egy százalékkal változik. E = Kereslet %-os változása / Ár %-os változása. Lehet: rugalmas: 1 %-os árváltozás több mint 1 %-os keresletváltozás rugalmatlan: egy %-os árváltozás változása egy %-nál kevesebb keresletváltozás. Az árrugalmasságot befolyásoló tényezők: a jószág természeti, használati tulajdonságai helyettesítő termékek helyettesítő termékek árának közelsége a termék ára a fogyasztó jövedelméhez viszonyítva A kereslet árrugalmassága általában negatív. DE: presztizs termékeknél a sznobhatás miatt csökkenő ár csökkenő kereslettel jár spekulációs hatás - növekvő árak mellett is vásárol, mert további áremelkedésre számit 7. oldal, összesen: 10

8 91. Keresleti függvény: a kereslet és az árak relációja, megmutatja, hogy különböző árak mellett a vevők mennyit hajlandók az adott termékből vásárolni. 92. Keresleti görbe (demand curve): egy jószágból a vevők által az egyes árak mellett megvásárolt mennyiséget mutató görbe. 93. Kereslet jövedelemrugalmasság: azt fejezi ki, hány %-kal változik egy jószág kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása következtében. 94. Kereszt-árrugalmasság: azt mutatja meg, hogy egy termék árának 1 százalékos változása hány százalékkal változtatja meg egy másik termék keresletét. Képletben: A" termék keresletváltozása % / B" termék árváltozása %. A kereszt árrugalmasság vizsgálatához a termékeket a fogyasztásban betöltött szerepük alapján csoportosíthatjuk: helyettesítő termékek: ugyanazt a szükségletet elégítik ki, az érték pozitív, kiegészítő termékek: a szükséglet kielégítése csak együttes fogyasztásukkal történhet pl. autó és benzin, az érték negatív, független termékek: olyan szükségleteket elégítenek ki, amelyek semmiféle kapcsolatban nincsenek egymással, az érték zérus, 95. Kibocsátás (Q): termelés, output - a makrogazdaságban az 1 év alatt létrehozott áruk és szolgáltatások összessége. 96. Kiegészítő termékek (complements): két olyan jószág, amelyet a fogyasztók együtt fogyasztanak el. 97. Kilépési korlátok /barriers to exit/: a vállalatnak a piacról történő kilépést akadályozó, vagy nehezítő tényezők, gazdasági, jogi korlátok. A legelemibb kilépési korlátot a vállalat meglévő eszközállománya jelenti /csak adott termékcsoport előállítására alkalmas, nehezen értékesíthető, az értékesítés lassú és költséges/, az emberi erőforrások konvertálhatóságának hiánya /szakmai ismeretek, tapasztalatok/. Megjegyzendő, hogy a kilépési korlátok egyben a belépési korlátokkal szorosan összefüggő rendszert alkotnak, hiszen az új belépők döntő többsége a belépéshez szükséges tőkét egy korábbi üzleti vállalkozásból való kivonással tudja biztosítani. 98. Kínálat: az eladó eladási szándéka különböző árak mellett 99. Kínálati függvény: a kínálat és az árak relációja, megmutatja, hogy egyes árakhoz mekkora kínálat mennyiség tartozik. Vállalati kínálati függvény: rövid távon megegyezik a vállalat határköltség függvényének üzembezárási pontja feletti szakaszával Kínálat árrugalmassága: a kereslet árrugalmasságához hasonlóan az árváltozás hatását vizsgálja a kínálatra. A kínálat árrugalmasságát a kínált mennyiség százalékos változásának és az ár százalékos változásának hányadosa méri Kínálati görbe (supply curve): egy jószág azon mennyiségeit mutató görbe, amelyet egy adott piacon kínálatukkal jelentkezők az egyes árak mellett eladni hajlandók, amennyiben egyéb tényezők változatlanok Kínálatrugalmasság (elasticity of supply): a keresletrugalmassághoz hasonló fogalom, azzal az eltéréssel, hogy ez a kínálatnak az árváltozásra való reagáló képességét méri Koordinációs mechanizmusok: a benne részt vevő gazdasági alanyok, személyek tevékenységének összehangolása. Kornai János öt típusát különbözteti meg: bürokratikus: az állami tulajdonnak megfelelő, adekvát mozgásforma piaci: a magántulajdonnak megfelelő mozgásforma agresszív etikai vegyes 104. Költség (cost): a ráfordítások pénzben kifejezett összegének értéke. 1. Teljes költségek: állandó (fix) költségek (FC) : azok a költségek, amelyek a termelés nagyságától nem függenek 8. oldal, összesen: 10

9 változó költségek (VC): azok a költségek, amelyek a kibocsátás nagyságától függenek, azzal együtt változnak 2. Átlagköltségek: átlagos fix költségek (AFC): a termék egységére jutó fix költség, FC / Q átlagos változó költség (AVC): a termék egységére jutó változó költség, VC / Q átlagos költség (AC): az összköltség termékegységre jutó nagysága, TC / Q 3. Határköltség: az a pénzben kifejezett összeg, amely megmutatja, mennyivel változik a költség ha a termelés változása egységnyi. MC = dtc / dq, MC = dvc / dq 4. Számviteli költség: explicit (kifejezett) költségek + Elszámolható implicit költségek (amortizáció). 5. Gazdasági költségek: az explicit és implicit ráfordítások összessége Költségvetési egyenes: azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelméből annak teljes elköltésével, rögzített piaci árak mellett megvásárolhat. Meredeksége az árak arányát fejezi ki. I = px*x + py*y 106. Költségvetési korlát: adott jövedelmek mellett vásárolható jószágkombináció mutatója. Adott pénz jövedelem és az adott árak mellett nem minden jószágkosár vásárolható meg. Ha a kormányzati kiadások nem léphetik túl a bevételeket, kemény költségvetési korlátról, ha az államtól kicsikarhatók engedmények (hiányok, externáliák, gazdasági egységek külső "begyűrűzés" esetén), akkor puha költségvetési korlátról van szó Közjavak: olyan szolgáltatások és jószágok, amelyek kínálata egyéni alapon, a piaci mechanizmus révén, állami közreműködés nélkül nem lenne biztosított. Pl. honvédelem, általános iskolai oktatás Közömbösségi görbe: azon jószágkombinációk összessége, amelyet a fogyasztó azonos hasznosságúnak ítél, azaz közömbös számára, hogy ezen kombinációk közül melyiket szerzi meg Közömbösségi térkép: egy fogyasztó közömbösségi görbéinek sokasága. A közömbösségi görbék teljes, mindenütt sűrű halmaza. Az origótól távolabb fekvő közömbösségi görbéhez egyre nagyobb hasznosság tartozik Marshall-kereszt: a keresleti és kínálati függvények közös koordináta rendszerben történő ábrázolása, amelynek keresztjében az egyensúlyi ár áll. A piac összefoglaló geometriai modellje, a kereseti és a kínálati függvény szimultán ábrázolása Mit, Hogyan, Kinek: a gazdaságszerveződés három alapvető problémája. A "Mit" annak a problémája, hogy az egyes lehetséges javakból és szolgáltatásokból mennyit állítanak elő a társadalom korlátozott erőforrás-állományával. A "Hogyan" annak az eljárásnak a megválasztása, mellyel a Mit egyes javait elő kell állítani. A "Kinek számára" a fogyasztási javaknak a társadalom tagjai között történő elosztására utal Monopolár: mivel a monopólium kínálata adja az adott jószág piaci kínálatának egészét, a monopólium többletkínálatával az egész piacon megnő a kínálat, s csökken az ár. így a monopólium által megszabott ár maga a piaci ár. Valamennyi ár és keresleti mennyiség a monopólium kínálatával áll szemben, tehát a monopólium szempontjából nincs egyetlen piaci ár. Eltérései a tökéletesen versenyző vállalattól: a monopólium összbevétele (TR) nem nő együtt az eladás növelésével - egyre lassabban nő a bevétel egyre kisebb áron képes eladni az egyre nagyobb mennyiségeket - jobbra lejtő keresleti görbe (DD) a monopólium határbevétele (MR) nem fix, és nem egyezik meg egyetlen piaci árral, mert egyre alacsonyabb áron tud eladni. Az MR görbe meredeksége kétszerese a keresleti görbe (árfüggvény) meredekségének. 9. oldal, összesen: 10

10 Profitmaximum: MR = MC, azaz annál a termelési mennyiségnél, ahol a határköltség és határbevétel megegyezik Monopólium: a gazdasági élet valamely területén uralkodó helyzetben lévő óriásvállalat, amely uralma révén korlátozza a piacot, befolyásolja az árakat és ennek révén monopolista extraprofitra tesz szert. Egyetlen cég termelése lefedi egy termék teljes piaci keresletét, igy még a potenciális versenytársakat is kizárja az említett területről Monopolizált piac létrejöttének okai: optimális üzemméret aránya a piachoz - gazdaságos üzemméret adta természetes monopólium a beinduláshoz szükséges tőke nagysága szabadalmak, licencek, know-how-k - a technika monopolizálása ellenőrzési monopólium a fontos nyersanyagforrások felett a piacra lépés állami korlátozása - behozatali tilalom 115. Monopszóia: olyan piaci szerkezet, ahol egy vállalat a termelési tényezők piacán monopol helyzetű vásárló, a terméke piacán viszont tökéletesen versenyző. Egyetlen vevő uralja a piacot - vásárlói monopólium Munka: célirányos emberi tevékenység, ami javak előállítására irányul Munka átlagterméke (AP L ): megmutatja, mekkora termelés jut egy-egy dolgozóra átalagosan az üzemben. AP L = q/l 118. Munkabér: a munka ára. Felső határát a keresleti tényezők, azaz a 119. Munka-határterméke (MP L ): kifejezi, hogyan változik az összetermelés egy-egy újabb munkás beállításával. MPL = dq/dl 120. Munkakínálat: egy gazdaság számára rendelkezésre álló munkások száma. Fő meghatározó tényezői a népesség, a bérek és a társadalmi tradíciók Munkamegosztás: a termelés szervezésének azon módja, amikor az emberi tevékenységek, munkák szétválása, elkülönülése, specializációja különböző funkciókká, szakmákká, foglalkozási ágakká válik. Fajtái: 1. Természetes munkamegosztás a gazdasági tevékenységek nem kor és testi erő szerinti specializációja. Technikai munkamegosztás: a specializáció alapját az anyagi technikai feltételek adják. Társadalmi munkamegosztás: az emberek, embercsoportok olyan szétválása, amely differenciálja társadalmi helyzetüket Neoklasszikus közgazdaságtan: a klasszikus közgazdák (A. Smith, D. Ricardo, J. S. Mill és J. B. Say) alapvetéseit bővítették és tökéletesítették. A klasszikus közgazdaságtan alapvetően a gazdaság egészének hosszú távú fejlődésével foglalkozott és ezen belül főképpen a gazdasági többlet és a fejlődés módja közötti kapcsolatokkal, a neoklasszikusok a határelemzést alkalmazva a javak, szolgáltatások és termelési tényezők versenypiaci áralakulásának elemzésével olyan árrendszer lehetőségét vizsgálták, amely biztosítja a kereslet és kínálat egyenlőségét valamely piacon. Az egyensúlyban lévő tökéletes versenygazdaság elemzése volt vizsgálatuk középpontja. Főbb képviselői H. Gossen, W.S. Jevons, L. Walras, V. Pareto, K. Wiksell, A. Marshall Nettó jelenérték (NPV, net present value): a jövőben jelentkező pénzmozgás mai értéke. A tőke jelenértéke és a befektetési összeg különbsége. Akkor kifizetődő egy tőkebefektetés, ha annak nettó jelenértéke pozitív. Ha a beruházás költségének értékét levonjuk a várható hozam diszkontált értékéből, a beruházás nettó jelenértékét kapjuk. Azaz, ha a kamatláb= r /tehát a diszkontláb =l/(l+r)/, a hozam : R t /ahol t= 0, 1, 2,...,T/, a költség : C t /ahol t= 0,1,...,T/, akkor a nettó jelenértéket /NPV/ a következő képlet adja meg: NPV = 2 (R t C t )/(l+r) t. Ha az NPV pozitív, akkor a kérdéses beruházást érdemes megvalósítani. Az elfogadás, illetve elutasítás pontos szabálya azonban valamennyi, pozitív nettó jelenértékkel rendelkező lehetőség rangsorolásának módjától függ, és ez már programozási eljárások alkalmazását követelheti meg. 10. oldal, összesen: 10

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

Előadó: Dr. Kertész Krisztián Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás. A közgazdaságtan társadalomtudomány, a társadalom tagjait vizsgálja. Közgazdaságtan főbb területei: 1. Mikroökonómia: egyéni viselkedéseket vizsgálja (1. féléves anyag) 2. Makroökonómia: a gazdasági szereplők

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelés költségei, a vállalati kínálat tökéletes verseny esetén 6. lecke

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

- 1 - Közgazdaságtani jelölés- és képletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JELÖLÉSEK:

- 1 - Közgazdaságtani jelölés- és képletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JELÖLÉSEK: - - Közgazdaságtani jelölés- és kéletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JEÖÉSEK: - munka (abour) - ár (rise) e - egyensúlyi ár - a munka ára ( munkabér (w)) A - föld (mint termelési (természeti) tényező)

Részletesebben

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat

Részletesebben

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése 1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők) Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián k.krisztian@efp.hu A TERMELÉS KÖLTSÉGEI ÁRBEVÉTEL A termelés gazdasági költsége Gazdasági Explicit költség profit Gazdasági profit Számviteli költség Implicit

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Költségvetési egyenes Költségvetési egyenes = költségvetési korlát: azon X és Y jószágkombinációk

Részletesebben

Debreceni Egyetem AGTC

Debreceni Egyetem AGTC Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány

Részletesebben

Közgazdaságtan - 5. elıadás

Közgazdaságtan - 5. elıadás Közgazdaságtan - 5. elıadás A termelés rövid távú költségei Bacsi, 5. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik. 2 Ha az ár nő a költségvetési egyenes meredekebb lesz: B A U2 U1 U3 I2 I1 I0 1 d = egyéni keresleti függvény Kereslet: az a termékmennyiség, amennyit a vevő vásárolni kíván adott áruból. d iaci kereslet:

Részletesebben

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK 1. Feleletválasztás Mikroökonómia a) Az alábbi jövedelemformák közül melyik a vállalkozó vállalkozói

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Bacsi, 4. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 27. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899 Kötelező irodalom Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja I.

Részletesebben

Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul

Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul Mikroökonómiai alapismeretek Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul Harnos László (1) 375-3121 (1) 375-2202 E-mail: harnos@futiomega.hu A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban

Részletesebben

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1 II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével

Részletesebben

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős Mikroökonómia alapfogalmak. Állandó költség (FC): Az a költség, mely rövid távon nem függ a termelés nagyságától, tehát összege a termelés bármely időszakában ugyanannyi, és ha a vállalat nem termel semmit,

Részletesebben

1. A vállalat. 1.1 Termelés

1. A vállalat. 1.1 Termelés II. RÉSZ 69 1. A vállalat Korábbi fejezetekben már szóba került az, hogy különböző gazdasági szereplők tevékenykednek. Ezek közül az előző részben azt vizsgáltuk meg, hogy egy fogyasztó hogyan hozza meg

Részletesebben

A lecke célja... A tényezőpiac keresleti és kínálati oldala. 14. hét / #1 A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete. fogyasztási javak piaca

A lecke célja... A tényezőpiac keresleti és kínálati oldala. 14. hét / #1 A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete. fogyasztási javak piaca 4. hét / # A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete A vállalatok egyéni munkakereslete rövid és hosszú távon. Az iparági munkakeresleti görbe. A munkapiaci egyensúly és a munkavállalók gazdasági

Részletesebben

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok Mikroökonómia Vizsgafeladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye a következı:

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián   Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Kiindulópont: a fogyasztó racionálisan viselkedik a termékek árai és a fogyasztó jövedelme mellett szükséglet-kielégítésének maximalizálására törekszik. A szükségletek kielégítéséhez

Részletesebben

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL Az alábbiakban példamegoldaásra javasolt feladatok találhatók mikroökonómiából. Az összeállítás formailag nem úgy épül fel, mint a dolgozat, célja, hogy segítse a vizsgára való

Részletesebben

Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára

Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára Gyakorló feladatok a. zh-ra MM hallgatók számára 1. Egy vállalat termelésének technológiai feltételeit a Q L K függvény írja le. Rövid távon a vállalat 8 egységnyi tőkét használ fel. A tőke ára 000, a

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek Révész Sándor reveszsandor.wordpress.com 2011. december 20. Elmélet Termelési függvény Feladatok Parciális termelési függvény Adott a következ

Részletesebben

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös

Részletesebben

Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu

Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu nő csökken (L) cs. nő L gyorsulva nő lassulva nő csökken AP L MP L A kibocsátás, a határtermék, az átlagtermék és a költségfüggvények kapcsolata

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Piaci szerkezet és erõ

Piaci szerkezet és erõ . Elõadás Piaci szerkezet és erõ Kovács Norbert SZE KGYK, GT A vállalati árbevétel megoszlása Gazdasági költség + gazdasági profit Számviteli költségek + számviteli profit Explicit költségek + elszámolható

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A közgazdask zgazdaságtan gtan részei: r Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan

Részletesebben

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása. 10. hét Versenyző vállalatok piaci magatartása A vállalati profitmaximalizálás általános elvei. iacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok kínálati magtartása. A lecke célja hogy az előadás anyagának,

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS 2015. február 14. STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos,

Részletesebben

Mikroökonómia - 6. elıadás

Mikroökonómia - 6. elıadás Mikroökonómia - 6. elıadás A FOGYASZTÁSI ELMÉLET KITERJESZTÉSE Bacsi, 6. ea. 1 A fogyasztói többlet p1 p2 p3 * A további termékegységekért megadandó árak Rezervációs ár: az a legnagyobb ár, amelyet az

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege: 1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és

Részletesebben

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon 1 /12 A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon Varian 18. Rgisztrált gazdasági szervezetek száma 2009.12.31 (SH) Társas vállalkozás 579 821 Ebbıl: gazdasági társaság: 533 232 Egyéni vállalkozás

Részletesebben

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez Piaci szerkezetek VK Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez Cournot-oligopólium Feladatgyűjtemény 259./1. teszt Egy oligopol piacon az egyensúlyban A. minden vállalat határköltsége ugyanakkora; B. a vállalatok

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK Vizsgatételek a Közgazdaságtan alapjai (Mikroökonómia) tárgyból a nappali tagozat I.évfolyamának

Részletesebben

(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan:

(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan: Ökonómiai (közgazdas zgazdasági) gi) alapok Az erőforrások, az igények és a szűkösség. - Avagy mi szükség van a közgazdaságtanra? - Az emberi igények határtalanok. Az erőforrások, melyekkel ki tudnánk

Részletesebben

Próbaérettségi NYÍLT PRÓBAÉRETTSÉGI NAP január 18.

Próbaérettségi NYÍLT PRÓBAÉRETTSÉGI NAP január 18. róbaérettségi NYÍLT RÓBAÉRETTSÉGI NA 014. január 18. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINT I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás (6 =1 pont) 1.. 3. 4. 5. 6. D B D C B C II. Szöveges

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A javítás során

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAISMERETEK KÖZÉSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

Debreceni Egyetem AGTC

Debreceni Egyetem AGTC Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk.

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk. KÖZGAZDASÁGTAN 1. ÓRA A közgazdaságtan gazdasági környezet tudományágazat, melyet mi is befolyásolunk nem csak a környezetünk. Környezet fajtája = Gazdasági környezet = mesterséges környezet, ember teremtette.

Részletesebben

A lecke célja... Korábbról ismert és új alapfogalmak, értelmezések. 10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon

A lecke célja... Korábbról ismert és új alapfogalmak, értelmezések. 10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon 10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon Számviteli és közgazdasági költségkategóriák. A költségek csoportosítása a termeléssel való viszony alapján. Rövid távú költség-függvények. Határköltség

Részletesebben

1. feladat megoldásokkal

1. feladat megoldásokkal 1. feladat megoldásokkal Az általunk vizsgált gazdaságban két iparág állít elő termékeket, az és az. A termelés során mindekét iparág reprezentatív vállalata két termelési tényező típust használ egy iparágspecifikusat,

Részletesebben

Mikroökonómia elıadás

Mikroökonómia elıadás Mikroökonómia -. elıadás ÁLTLÁNOS EGYENSÚLY ELMÉLET 1 Bevezetés - mit tartalmaz az általános egyensúlyelmélet? Eddigi vizsgálatokban: egy piac viszonyai (részpiaci elemzés) a többi piac változatlanságát

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA. 1. Alapfogalmak, általános összefüggések

MIKROÖKONÓMIA. 1. Alapfogalmak, általános összefüggések MIKROÖKONÓMIA 1. Alapfogalmak, általános összefüggések közgazdaságtan (elméleti gazdaságtan): a társadalomtudományok egyike, mely az emberi magatartást vizsgálja. Keresi azokat az elveket, amik alapján

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly

14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly (C) htt://kgt.bme.hu/ / 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly 4..ábra: Rezervációs ak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) Ár r r 2 Ár r r 2 r 3 r 4 r 5 r 6 r 3 r 4 r 5 r 6 2 3

Részletesebben

A gazdaság szerkezeti vázlata

A gazdaság szerkezeti vázlata 3. lecke Hogyan működik a iac? A iacelemzés alafogalmai. A keresleti, a kínálati oldal és az egyensúly. A mikroökonómiai iacmodell: a Marshallkereszt. A keresleti és kínálati görbék kezelése. Példák és

Részletesebben

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny Carlton -Perloff 7. fejezet Monopolisztikus verseny jellemzői negatív lejtésű keresleti görbe (p>mr) a vállalatoknak van piaci ereje (p>mc, tehát L>0) szabad

Részletesebben

Mikroökonómia feladatgyűjtemény GTGKG131KSZN1 és GTGKG131KSZL1

Mikroökonómia feladatgyűjtemény GTGKG131KSZN1 és GTGKG131KSZL1 ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet Mikroökonómia feladatgyűjtemény GTGKG131KSZN1 és GTGKG131KSZL1 Kis-Orloczki Mónika (orloczki.monika@uni-miskolc.hu) 2014-15 I.félév 1.TÉMAKÖR A KERESLET, KÍNÁLAT, ÉS A PIACI

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI

Részletesebben

Közgazdaságtan feladatgyűjtemény GTGKG131ÁJL és GTGKG811JFL

Közgazdaságtan feladatgyűjtemény GTGKG131ÁJL és GTGKG811JFL ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan feladatgyűjtemény GTGKG131ÁJL és GTGKG811JFL Kis-Orloczki Mónika (orloczki.monika@uni-miskolc.hu) 2013-14 I.félév 1.TÉMAKÖR A KERESLET, KÍNÁLAT, ÉS A PIACI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

1. Közgazdaságtani alapfogalmak és szemléletmód

1. Közgazdaságtani alapfogalmak és szemléletmód A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogyan használja fel a társadalom a szűkös erőforrásokat különféle javak előállítására. Mikroökonómia: Hogyan viselkednek, hogyan hoznak döntéseket, hogyan kerülnek

Részletesebben

7. A vállalat költségei

7. A vállalat költségei 7. A vállalat költségei Igaz-hamis állítások 1. Azokat a költségeket soroljuk be a stock típusú költségek csoportjába, melyek adott időpontban felmerülnek és megtérülnek, például az energia ára, rezsi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 26. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Rövid távon a kamatparitás: két gazdaságban realizálható átlagos hozamnak azonos devizában kifejezett értéke meg kell, hogy egyezzen egymással. Hosszú

Részletesebben

A közgazdaságtan alapfogalmai

A közgazdaságtan alapfogalmai A közgazdaságtan alapfogalmai A közgazdaságtan fogalma A közgazdaságtan főbb részei Mikroökonómia Makroökonómia A közgazdaságtan főbb eszközei és módszerei Gazdasági modell Ceteris paribus módszere A termelési

Részletesebben

Piaci koordináció Bürokratikus (centralizált) koordináció Vegyes típusú gazdaságkoordináció

Piaci koordináció Bürokratikus (centralizált) koordináció Vegyes típusú gazdaságkoordináció Közgazdaságtan: Gazdaság: Szükséglet: Hasznosság: Termelés: Termelési 1. A közgazdaságtan fogalma, területei, alapkérdései. A gazdaság alapfogalmai. A termelési lehet ségek határgörbéje. A gazdaságkoordinációs

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s:

Részletesebben

Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.

Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk. Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk. Modellt építünk Szereplők + Piacok Magatartási egyenletek + Piaci egyensúlyi feltételek Endogén változók + Exogén változók GDP nominális

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben