Mikroökonómia alapfogalmak
|
|
- István László Papp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. Agresszív koordináció: az a forma, amikor az agresszorok törvényen kívüli eszközökkel kényszerítenek cselekvésre áldozatokat. 2. Alacsony rendű jószág (inferior): olyan jószág, amelynek fogyasztása a jövedelem emelkedésével csökken. 3. Alternatív költség (opportunity cost): (feláldozott haszon). Egy tevékenység alternatív költsége az elszalasztott alternatíva értékét jelenti. Az alternatív költség csak olyan feltételek mellett értelmezhető, ha a szükségletek kielégítésére hivatott források korlátozottak és ezért nem elégíthető ki minden szükséglet. Ha a források korlátlanok lennének, akkor egyetlen tevékenységet sem kellene egy másik rovására megvalósítani, mert mind megvalósítható lenne, és bármely akció alternatív költsége, azaz a "legközelebbi legjobb" alternatíva értéke zérus lenne. Nyilvánvaló, hogy a valós, szűkös forrásokkal jellemezhető világban az alternatív költség pozitív. Az alternatív költség fogalma lehetővé teszi, hogy a közgazdász figyelembe vegye azt a hasznot, amelyet egy cselekvés megválasztásakor elszalasztunk /szemben a könyvelővel, aki a számvitel szabályainak megfelelően csak azt a pénzt veheti figyelembe, amit egy termék előállításához szükséges erőforrásokra fordítottak/. Például, ha valaki a pénzügyi befektetéseket elemzi, akkor azt is figyelembe veszi, hogy milyen nyereséget szalasztott el azzal, hogy nem egy másik projektet valósított meg, míg a számvevő általában nem teszi ezt. 4. Amortizáció: a tartósan lekötött tőke fokozatos megtérülése - az elhasználódás folyamata az amortizáció. Ennek költségelszámolását amortizációs vagy értékcsökkenési leírásnak nevezzük. 5. Állam: a társadalmi-gazdasági rendszer fenntartását szolgáló feladatok ellátása, elősegítése. Gazdasági feladatai: stabilizáció: a gazdaság működőképességének biztosítása (anticiklikusság, antiinfláció, hatékony foglalkoztatás) elosztás: jövedelemfolyamatokkal kapcsolatos (társadalmi igazságosság) allokáció: forrás biztosítása közjavak termelése, externál hatások megoldása érdekében és az externáliák kezelésére. 6. Állandó költségek: olyan költségek, melyeket - rövid távon - a termelés volumene nem befolyásol akkor is fizetnie kell a vállalatnak, ha nincsen kibocsátás, pl. bérleti díj, kamatok. Hosszú távon minden költség változó, (mert beruházási döntések is hozhatók). 7. Árbevétel: az adott vállalat által eladott árukért és szolgáltatásokért kapott teljes bevétel. 8. Árdiszkrimináció: a monopolista árképzési módszer a fogyasztói többlet egy részének monopolista profittá alakítása céljából. Lényege, hogy a monopólium a potenciális fogyasztókat információ-közlési szempontból elszigetelt csoportokba sorolja és az egyes csoportoknak különböző árakon adja el termékét (tanulóknak, törzsvásárlóknak adott kedvezmények), vagy ugyanannak a vevőnek ugyanazon áru különböző mennyiségeiért különböző árakat állapit meg (nagy tételeknél árengedmény). 9. Ár-fogyasztás görbe (PCC, price-consumption curve): azon jószágkosarak halmaza a közömbösségi térképen, amelyek a fogyasztó optimális választását tükrözik az egyik termék változó árai mellett, miközben az összes többi változó konstans. 10. Árrugalmasság: a kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hogy ha a termék árát 1 százalékkal változtatjuk, hány százalékkal változik meg a kereslet. A termékek csoportosítása: rugalmas keresletűek azok a termékeket, amelyeknek árrugalmassága nagyobb mint 1 rugalmatlan kereslet akkor, ha a kereslet árrugalmasságának értéke 1 és 0 között van. teljesen rugalmatlan: ha a kereslet árrugalmasságának értéke Átlagbevétel (average receipts/revenues): az egy kibocsátási egységre jutó bevétel. Képlete: átlagbevétel = összbevétel / kibocsátás - AR = TR/q 1. oldal, összesen: 10
2 12. Átlagérték: az összes ráfordítás és az összes hozam viszonya 13. Átlagkészlet: a biztonsági készlet és folyó készlet felének az összege 14. Átlagos állandó költség (AFC - average fixed cost): a termelés egységére jutó állandó költség. AFC = FC / q 15. Átlagos változó költség: a kibocsátás egységére jutó összes változó költség. AVC = VC / q 16. Átlagköltség: a kibocsátás egységére jutó költség, amelynek számításánál az összes ráfordítást figyelembe veszik. AC = TC / q 17. Átlagtermék: a termelési tényezők adott halmazának felhasználásával előállított összes termék mennyisége elosztva bármelyik felhasznált ráfordítás (input) mennyiségével. Pl a munka átlagterméke: APL = q / L 18. Belépési korlátok /barriers to entry/: mindazok az akadályok, melyek korlátozzák, esetleg lehetetlenné teszik egy-egy új piaci szereplő megjelenését. E korlátok közül rendszerint egyszerre több is érvényesül, behatárolva a belépni szándékozó vállalatok mozgásterét és jövedelmezőségi várakozásait. Főbb csoportjaik: állami szabályozás / egészségügyi előírások; technológiai, minőségi követelmények, szabványok; szabadalmaztatási eljárás; vámok, állami támogatások stb./; méretgazdaságosság /vállalatméret, üzemméret/; termékdifferenciálás; tőkekorlátok; partnerváltás költségei; elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége; egyéb korlátok / kedvező földrajzi elhelyezkedés, felhalmozott tapasztalatok költségelőnye, piacon lévők piaci stratégiája, nem konvertálható kapacitások, nagy fix költségek, stb./ 19. Beruházás (investment): olyan gazdasági tevékenység, amelynek haszna a jövőben folyik be. Pénzügyileg az állóeszközök bővítésébe történő befektetés, szervezését tekintve állóeszköz-értékesítési projekt. Javak és szolgáltatások termelőkapacitások létrehozására való felhasználása. Az állótőke pótlására és bővítésére fordított tőkejavak vásárlása. Nettó beruházás = Bruttó beruházás - Pótlás. A beruházás motivációja: profitvárakozások, beruházási költségek, kamat. A beruházások lehetnek alap-, járulékos és kapcsolódó beruházások. 20. Bevétel: az értékesített jószág és szolgáltatás ellenértéke. Teljes bevétel (TR) = p*q Átlagbevétel (AR) = TR / q = (p*q) / q Határbevétel (MR): MR = P - árelfogadók 21. Bürokratikus koordináció: a gazdasági szereplők olyan alá- és fölérendeltségi viszony, ahol a koordinálók információkat gyűjtenek be az alárendeltségtől és ezek alapján utasításokkal kényszerítik őket tevékenységre. 22. Ceteris paribus: "Az egyéb tényezők változatlanok" pl. a keresleti függvény vizsgálatakor feltételezzük egyéb tényezők változatlanságát. 23. Csökkenő határhaszon elve (Gossen I. törvénye): azt az összefüggést fejezi ki, hogy az egymást követő újabb jószágegységek elfogyasztásával a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő, a szükséglet egyre inkább telítődik. Ha van a fogyasztásban telítettségi pont, akkor ezt követően az összhaszon csökken. 24. Csökkenő helyettesítési határráta: a közömbösségi görbék meredeksége bármely tengely mentén mindig csökken, azaz minél nagyobb mennyiség áll a fogyasztó rendelkezésére az adott jószágból, annál többet hajlandó belőle áldozni a másikért. A helyettesítési határráta azt az arányt mutatja meg, amely mellett a fogyasztó éppen hajlandó fogyasztási kosarának egyik termékét a másikra cserélni úgy, hogy az adott közömbösségi görbén maradva összhaszna ne változzék meg. 25. Csökkenő hozadék elve: azt fejezi ki, hogy a rövidtávon bármely termelési tényező felhasználását növelve (a többit adottnak véve) a 2. oldal, összesen: 10
3 kibocsátás-növekmény csökkenése (majd magának a kibocsátásnak a csökkenése) elkerülhetetlen. Egy tényező határterméke csökken, amint egyre növelik annak felhasználását. 26. Egyéni kereslet: azt fejezi ki, hogy egy fogyasztó (vagy felhasználó) hajlandó és képes valamilyen termékből vagy szolgáltatásból valamennyit megvásárolni. 27. Egyéni kínálat: azt jelenti, hogy egy cég képes és hajlandó valamely termék vagy szolgáltatás előállítására. 28. Egyensúly: az a helyzet, amikor a gazdasági szereplőknek, vagy a gazdasági szereplők egyes piacot alkotó csoportjainak nem áll érdekükben megváltoztatni gazdasági magatartásukat. A piacon az egyensúly azt az állapotot jelenti, amikor az eladók és a vásárlók összessége meg van elégedve az eladott és megvásárolt javak árainak és mennyiségeinek jelenlegi kombinációjával, és így nem- kívánja azt megváltoztatni. Általános egyensúly: az az állapot, amikor a gazdaság összes piaca egyidejűleg egyensúlyban van. Ezen megközelítés megalapozójának L. Walrast tekintik. Részleges (parciális) egyensúly: egy termék piacának elszigetelt elemzése. Adottnak tekintve a többi termék árát csak egyetlen piacon vizsgálja az egyensúly feltételeit. Az A. Marshall által alkalmazott technika figyelmen kívül hagyja az adott termék árváltozásának a kapcsolódó piacok áraira gyakorolt hatását és e változásoknak visszacsatolt hatásait az eredeti piacra. 29. Egyensúlyi ár: az a piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége egyenlő. 30. Egyensúlyi jövedelem: amikor a tervezett jövedelem egyenlő a tervezett fogyasztás és a szándékolt beruházás összegével. 31. Eladók piaca /seller's markét/: olyan piaci helyzet, amelyben a kereslet - az eladók előnyére - felülmúlja a kínálatot. Az árak ilyen körülmények között általában felfelé mozognak. 32. Elosztás (distribution): a társadalom tagjainak, csoportjainak valamilyen arányban, valamilyen formában és valamilyen módon való részesedése a létrehozott javakból. A termelés erőforrásainak adott arányú felhasználása a különböző területeken, valamint a termelés eredményének felosztása a termelésben résztvevők között. 33. Elsődleges tényezők: munka és természeti tényezők. Nem gazdasági okokból keletkeztek, csak tényleges felhasználásuk mértéke határozódik meg a gazdasági folyamatokban. 34. Emberi erőforrás /humán resource /: a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége. A munkaerővel azonos értelemben használják. 35. Emisszió: kibocsátás, új pénz, értékpapírok forgalomba hozatala 36. Engel-görbe: a fogyasztó jövedelme és egy adott jószág megvásárolt mennyisége közötti viszonyt mutatja változatlan piaci termékárak mellett. Meredeksége megmutatja, hogy egységnyi jövedelemváltozás mennyivel változtatja meg adott ár mellett a keresett mennyiséget. Az újabb kutatások szerint a családok a jövedelmek emelkedésével abszolút mértékben többet, relatíve azonban kevesebbet költenek. 37. Etikai koordináció: a szereplők kapcsolatait erkölcsi normák, szokások, hagyományok vezérlik. 38. Explicit (kifejezett) költségek: azok a ráfordítások, amelyek a vizsgált időszakban, az adott év termelésével kapcsolatban a számlákon, pénzügyi átutalásokban kifejezett formákban jelennek meg. 39. Externáliák (külső hatások): a piac szereplői piacon kívüli hatás következményeit kénytelenek elviselni. Pl. környezetszennyezés. A társadalmi és az egyéni értékelés között mutatkozó különbséget nevezzük externáliának. 40. Értékcsökkenés (amortizáció): az az összeg, mellyel az állóeszköz értéke az adott évben, a vállalkozásban való használat során csökkent. 3. oldal, összesen: 10
4 41. Fedezeti pont: azt a helyzetet tükrözi, amikor a vállalat határbevétele, határköltsége és átlagköltsége egybeesik. A fedezeti pont tehát az átlagköltség minimuma. A vállalatnak, kompetitív piacon, a fedezeti ponton való termelése a hosszútávú fennmaradás feltételét jelenti. P = MR = MC = AC - a piaci ár ebben a pontban fedezi a költségeket. A piaci árban normál profit realizálódik, de gazdasági profit nem. 42. Fizetőképes kereslet: a teljes szükségletek azon része, amelyet a fogyasztó piaci vásárlások útján szándékozik kielégíteni. A fizetőképes szükséglet a piacon keresletként jelenik meg. A megvásárolható javak halmaza. 43. Fogyasztói kosár (jószágkombináció): a fogyasztói tér egy pontja, az n jószág mindegyikéből tartalmaz egy nem negatív mennyiséget. 44. Fogyasztói preferenciarendszer: a fogyasztó egy adott tartalmú fogyasztói kosarat többre becsül, kívánatosabbnak tart a másiknál. 45. Fogyasztók vásárlóereje: a fogyasztók fizetőképes szükséglete, azaz az a szükséglethalmaz, amit adott pénzjövedelemből meg tudnak vásárolni adott árak mellett. 46. Földjáradék: a föld használatáért fizetett díj. A bérbe vett tőketényezőkért kamatot kell fizetni. A bérleti díj tehát a földjáradék és a kamat összege. A föld árát a följáradék tőkésített érteke határozza meg. 47. Gazdálkodás: a racionalitásra törekvő tudatos gazdasági tevékenység. 48. Gazdaság: a társadalmi tevékenység azon területe, ahol az emberek javakat termelnek, elosztanak, cserélnek és fogyasztanak, hogy szükségleteiket kielégítsék. Gazdasági tevékenységek és kölcsönhatásaik. 49. Gazdasági folyamatok: az adott időszak alatt megtermelt javak termelésével és felhasználásával, a jövedelmek keletkezésével és elosztásával kapcsolatos áru- és pénzmozgások. Lehetnek reál- és jövedelemfolyamatok. Reálfolyamatok: a javak létrehozása, a javak eljuttatása a termelőktől a fogyasztóig és felhasználása. Jövedelemfolyamatok: a reálfolyamatok kísérő jelenségei. Magába foglalja a jövedelmek keletkezését, elosztását és felhasználását. 50. Gazdasági hatékonyság: a legkisebb ráfordítás mellett biztosítani az adott kibocsátást, illetve adott ráfordítás mellett a legnagyobb kibocsátás. 51. Gazdasági (termelt) javak: azok a termékek és szolgáltatások, amelyeket termelnek. 52. Gazdasági koordináció: a gazdasági szereplők kölcsönös egymásra hatásának a mechanizmusa. 53. Gazdasági költség: a termelés során felmerült minden (explicit és implicit) ráfordítást tartalmazza, azaz a számviteli költségeken felül, a termelési tényezők "normális" (átlagos) hozadékát, azaz a normál profitot is magában foglalja. 54. Gazdasági körforgás: az outputok állandó és folyamatos áramlása a különböző gazdasági szektorokba, egy önmagát megújító folyamat, maga az újratermelés. Egyrészt mint a reál outputok körforgása, másrészt mint a pénz körforgása. 55. Gazdaságilag hatékony eljárás: a technikailag hatékony eljárások közül az, amely a legkisebb fajlagos költséget eredményezi. 56. Gazdasági mechanizmus /economic mechanism/: a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogi-intézményi kerete. 57. Gazdasági rendszer: a gazdaság-működési formája, a gazdasági tevékenység során a gazdasági szereplők között kialakult kapcsolatok összessége. Tiszta piacgazdaság: a termelési eszközök magántulajdonban vannak, a termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésre álló javak felhasználásáról, a termelők és a 4. oldal, összesen: 10
5 fogyasztók a piacon kerülnek kapcsolatba egymással, azaz a termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel. Vegyes gazdaság: megmaradnak a piacgazdaság jellemzői, de mindhárom tulajdonság esetében jelentős szerephez jut az állam. Központosított tervgazdaság: a termelési eszközök egy központi szervezet (pl. az állam tulajdonában vannak, ez az irányító : szervezet hozza meg a gazdasági döntések többségét és ez a szervezet hangolja össze a termelést a szükségletekkel. 58. Gazdasági szervezetek: azok a gazdálkodó egységek, amelyekbe tömörülve végzik gazdasági tevékenységüket a gazdaság szereplői. 59. Gazdasági társaságok: legalább két tag alapítja, s a működéséhez szükséges vagyont a tagok bocsátják a vállalkozás rendelkezésére. Megállapítják az ellátandó tevékenységet, a társasági formát, a vagyoni hozzájárulás mértékét, a nyereségből való részesedés mértékét. A tagok lehetnek természetes személyek vagy gazdálkodó szervezetek, belföldiek és külföldiek egyaránt. 60. Giffen javak: az inferior jószágok azon csoportja, ahol a negatív helyettesítési hatás ellenére a teljes árhatás pozitív a jövedelmi hatás következtében. 61. Gossen I. törvénye: csökkenő határhaszon elve, azt az összefüggést fejezi ki, hogy az egymást követő újabb jószágegységek elfogyasztásával a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő, a szükséglet egyre inkább telítődik. 62. Gossen II. törvénye: az előnykiegyenlítődés elve, amely azt fejezi ki, hogy a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó jószágegység bármely termék vásárlása esetén ugyanazt a haszon növekedést eredményezi, az előnyök és hátrányok a határon kiegyenlítődnek. MU 1 / P 1 = MU 2 /p 2 = MU 3 /p Hasznosság: az a szükséglet-kielégítési fok, amit a termék vagy szolgáltatás elfogyasztása biztosít. A termékek kémiai, fizikai, biológiai tulajdonságai teszik hasznossá, de számos szokás is befolyásolja a hasznosság megítélését. 64. Hasznossági függvény: egy adott jószág mennyisége és az elfogyasztása által nyerhető hasznosságérzet közötti kapcsolat. 65. Haszonáldozat költség (opportunity cost): egy gazdasági jószág következő legjobb felhasználási módjának az értéke, vagyis a feláldozott alternatíva értéke. 66. Haszon kiegyenlítődés elve (Gossen II. törvénye): a fogyasztó mindaddig növelheti összhasznát, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezése során nyert haszna meghaladja feláldozott hasznának mértékét. 67. Határbevétel (MR, marginal revenue): az egy újabb egységnyi termék értékesítéséből származó többletbevétel (kompetitív piacon - rövid távon - állandó és egyenlő a piaci árral (MR = P), tökéletes verseny esetén a határbevétel megegyezik az árral, mivel a vállalat számára a keresleti görbe tökéletesen rugalmas, monopolista viszonyok között azonban nem). 68. MR = dtr/dq 69. Határhaszon (MU, marginal utility)): megmutatja, mennyire értékeli a fogyasztó az utoljára elfogyasztott jószágegységet, azaz mennyivel változik a fogyasztó összhaszna, ha valamely termék fogyasztását egyegy egységgel növeli. MU = dtu/dx x=az adott jószág 70. Határidős ügyletek (terminügyletek): olyan ügyletek, amelynek teljesítése mindkét fél részéről későbbi időpontban esedékes, azonban a szerződéskötéskor megállapított árfolyamon. A határidős piacok résztvevői a hedgerek. 71. Határköltség (MC, marginal cost): egységnyi többletkibocsátás többletköltsége. Az a pénzben kifejezett összeg, amely megmutatja, mennyivel változik a költség a termelés egységnyi változásával. MC = dtc/dq. Rövidtávon a határköltség-görbe emelkedő a csökkenő hozadék törvényének következtében. A határköltséget nem befolyásolja az állandó költségek nagysága, a változó költségek határozzák meg. 5. oldal, összesen: 10
6 Hosszabb távon növekedhet, csökkenhet vagy állandó maradhat. 72. Határtermék (MP, marginal product): egy adott termelési tényező többletegységének felhasználásából származó többletkibocsátás, amely megmutatja, hogyan nő a termelés, ha növelik pl. a munkaráfordítást. A kifejezést a kérdéses input figyelembevételével kell meghatározni, pl. munka határterméke, tőkehatárterméke. 73. Határtermék-bevétel (MRP, marginal revenue product): azt mutatja meg, hogy az inputfelhasználás tetszőleges kis változtatása következtében milyen mértékben változik meg az összes bevétel. Kiszámítása: az adott inputtényező határtermékének és a segítségével előállított termék piaci egységárának a szorzata. Pl. a munkatényező határtermék bevétele: MRP L =MPL * px 74. Hatékonyság: a termelési lehetőségek határán lévő inputfelhasználást nevezzük hatékonynak. 75. Háztartás: a legkisebb fogyasztó szervezet, olyan gazdasági egység, amely a fogyasztási cikkek felhasználásáról dönt. 76. Helyettesítési határráta /marginal rate of substitution/: a közömbösségi görbe meredeksége, azt az arányt mutatja, amely mellett a fogyasztó éppen hajlandó fogyasztói kosarának egyik termékéből egy részt a másik egy részére elcserélni, a másikkal helyettesíteni úgy, hogy összhaszna ne változzon, azaz az adott közömbösségi görbén mozduljon el. A fogyasztói kereslet elméletében a helyettesítési határráta megmutatja, hogy egy adott, mondjuk "Y" termék mekkora mennyisége "kárpótolja" egy másik, mondjuk "X" termék egy egységéről való lemondást, feltéve, hogy a fogyasztó az eredeti jóléti szinten marad. A közömbösségi görbék elemzésében a helyettesítési határráta éppen a közömbösségi görbe meredekségének felel meg, ez pedig éppen megegyezik a két termék határhasznának hányadosával, azaz: MRS x, y = Mu x / Mu y. Egyes szerzőknél a helyettesítési határráta, mint személyes helyettesítési ráta, illetve termék-helyettesítési ráta jelenik meg. 77. Helyettesítési hatás: az árváltozás következtében megváltozik az optimális fogyasztói kosár termékösszetétele az árarányaik változásának függvényében. A megemelkedett áru terméknek relatíve jobban csökken a fogyasztása, mint a változatlan áras terméknek illetve amennyiben az egyik termék ára csökken, úgy a változatlan áras termékéhez képest kevésbé csökkentik a fogyasztását. 78. Helyettesítési ráta: azt fejezi ki, milyen arányban helyettesíti két termék egymást - változatlan szükséglet-kielégítés mellett, azaz egységnyi x termék mennyi y-t képes helyettesíteni változatlan összhaszon mellett. 79. Holtteher-veszteség: a monopóliumok miatt meg sem termelődött jószághalmaz, ezért elveszett a társadalom számára. Mivel a monopóliumok kevesebbet és magasabb áron visznek piacra, mint amekkora a. teljesen azonos költséggel termelő tökéletesen versenyző iparág kínálata, így a fogyasztói többlet három részre szakad. Jelentős része a monopólium profitjává válik, megmarad egy szűkösebb fogyasztói többlet, a többi része elveszik a társadalom számára, mert a monopólium meg se termeli. 80. Hosszútávú átlagköltség függvény (LAC, long-run average cost) : megmutatja, hogy hogyan változik a termékegységre jutó költség, ha minden termelési tényező felhasználását azonos mértékben növelve bővítjük a termelést. A rövidtávú átlagköltség-görbék burkoló görbéje. Optimális üzemméret: az az üzemméret, amely mellett a hosszútávú költség minimális. 81. ICC-görbe (income - consumption curve): jövedelem - fogyasztás görbe. A fogyasztó optimális választásait képviselő pontok sorozata, növekvő jövedelem és változatlan árak esetén. A jövedelem-fogyasztás görbe segítségével következtethetünk - mindkét jószágra vonatkozóan - a jövedelemváltozás és a vásárolt termékmennyiség kapcsolatára. 82. Időtávok: rövid és hosszú távon vizsgáljuk a vállalkozások reagálását. Döntési időtávok: piaci időtáv, rövid táv, hosszú táv, nagyon hosszú táv. 6. oldal, összesen: 10
7 Piaci időtáv: a vállalat csak outputtényezőkkel tud alkalmazkodni a külső körülményekhez. A termelés nem tud változtatni, készleteinek mértékében képes a piaci feltételek változására reagálni. Rövid táv: az az időperiódus, amelyen belül a vállalatnak legalább egy input tényezője fix, miközben más termelési tényezők változtathatók. Rövidtávon vannak fix és változó költségek. Hosszú táv az a periódus, amelyen belül a vállalat valamennyi termelési tényezőjének mennyisége megváltoztatható. A vállalat hosszú távon valamennyi inputtényező mennyiségét megváltoztathatja. (LAC görbe - az AC görbék burkoló görbéje) 83. Implicit (rejtett) költségek: azok az összegek, amelyek az adott időszak ráfordításai, bár tényleges pénzkifizetésekben, (számlákon), az adott időszakban nem jelentek meg. Megkülönböztetünk: elszámolható implicit költséget (amortizáció) és el nem számolható implicit költségeket (alternatív költségek) 84. Inferior vagy alárendelt javak: amelyek jövedelemrugalmassági együtthatója negatív, azaz ha nő a jövedelem, a fogyasztása csökken, ha csökken a jövedelem, fogyasztása nő. (alacsony rendű termékek) 85. Izokvant, egyenlőtermék-görbe: a termelő közömbösségi görbéje. Bármely két 'vágy több input azon kombinációit tartalmazza, amelyek felhasználásával a kibocsátás azonos szintjeit kapjuk. Az izokvant minden pontja az adott kibocsátás előállításához szükséges minimális inputköltségeket adja meg. Szokásos alakja az origóra konvex. 86. Jövedelem-fogyasztás görbe (ICC): azon pontok halmaza a közömbösségi térképen, amelyek a fogyasztó által optimálisnak tartott jószágkosarakat mutatják be adott árak és változó jövedelem mellett. 87. Jövedelemrugalmasság: azt fejezi ki, hogy a jövedelem 1 százalékos változásával hány százalékkal változik a kereslet. normáljavak jövedelemrugalmassága az egységnyitől nem tér el lényegesen. magasabb rendű javak azok, amelyeknek a jövedelemrugalmassága nagyobb, mint 1. Alacsonyabb rendű (inferior) javak: jövedelemrugalmassága kisebb mint 0, tehát negatív. 88. Keresett mennyiség: a javaknak és szolgáltatásoknak az a mennyisége, amelyet a vásárlók adott ár mellett képesek és hajlandók megvásárolni. 89. Kereslet, keresleti függvény: a vevő vásárlási szándéka különböző árak mellett, mindenkor meghatározott mennyiségű és minőségű javakra, szolgáltatásokra irányuló fizetőképes szükséglet. Az az árutömeg, amelyet a fogyasztók adott időpontban, adott árakon az adott piacon képesek és hajlandók megvásárolni. 90. Kereslet árrugalmassága: annak mércéje, hogy a vásárlók által keresett mennyiség milyen mértékben reagál egy árváltozásra. Azt fejezi ki, hogyan változik egy áru kereslete, ha ára egy százalékkal változik. E = Kereslet %-os változása / Ár %-os változása. Lehet: rugalmas: 1 %-os árváltozás több mint 1 %-os keresletváltozás rugalmatlan: egy %-os árváltozás változása egy %-nál kevesebb keresletváltozás. Az árrugalmasságot befolyásoló tényezők: a jószág természeti, használati tulajdonságai helyettesítő termékek helyettesítő termékek árának közelsége a termék ára a fogyasztó jövedelméhez viszonyítva A kereslet árrugalmassága általában negatív. DE: presztizs termékeknél a sznobhatás miatt csökkenő ár csökkenő kereslettel jár spekulációs hatás - növekvő árak mellett is vásárol, mert további áremelkedésre számit 7. oldal, összesen: 10
8 91. Keresleti függvény: a kereslet és az árak relációja, megmutatja, hogy különböző árak mellett a vevők mennyit hajlandók az adott termékből vásárolni. 92. Keresleti görbe (demand curve): egy jószágból a vevők által az egyes árak mellett megvásárolt mennyiséget mutató görbe. 93. Kereslet jövedelemrugalmasság: azt fejezi ki, hány %-kal változik egy jószág kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása következtében. 94. Kereszt-árrugalmasság: azt mutatja meg, hogy egy termék árának 1 százalékos változása hány százalékkal változtatja meg egy másik termék keresletét. Képletben: A" termék keresletváltozása % / B" termék árváltozása %. A kereszt árrugalmasság vizsgálatához a termékeket a fogyasztásban betöltött szerepük alapján csoportosíthatjuk: helyettesítő termékek: ugyanazt a szükségletet elégítik ki, az érték pozitív, kiegészítő termékek: a szükséglet kielégítése csak együttes fogyasztásukkal történhet pl. autó és benzin, az érték negatív, független termékek: olyan szükségleteket elégítenek ki, amelyek semmiféle kapcsolatban nincsenek egymással, az érték zérus, 95. Kibocsátás (Q): termelés, output - a makrogazdaságban az 1 év alatt létrehozott áruk és szolgáltatások összessége. 96. Kiegészítő termékek (complements): két olyan jószág, amelyet a fogyasztók együtt fogyasztanak el. 97. Kilépési korlátok /barriers to exit/: a vállalatnak a piacról történő kilépést akadályozó, vagy nehezítő tényezők, gazdasági, jogi korlátok. A legelemibb kilépési korlátot a vállalat meglévő eszközállománya jelenti /csak adott termékcsoport előállítására alkalmas, nehezen értékesíthető, az értékesítés lassú és költséges/, az emberi erőforrások konvertálhatóságának hiánya /szakmai ismeretek, tapasztalatok/. Megjegyzendő, hogy a kilépési korlátok egyben a belépési korlátokkal szorosan összefüggő rendszert alkotnak, hiszen az új belépők döntő többsége a belépéshez szükséges tőkét egy korábbi üzleti vállalkozásból való kivonással tudja biztosítani. 98. Kínálat: az eladó eladási szándéka különböző árak mellett 99. Kínálati függvény: a kínálat és az árak relációja, megmutatja, hogy egyes árakhoz mekkora kínálat mennyiség tartozik. Vállalati kínálati függvény: rövid távon megegyezik a vállalat határköltség függvényének üzembezárási pontja feletti szakaszával Kínálat árrugalmassága: a kereslet árrugalmasságához hasonlóan az árváltozás hatását vizsgálja a kínálatra. A kínálat árrugalmasságát a kínált mennyiség százalékos változásának és az ár százalékos változásának hányadosa méri Kínálati görbe (supply curve): egy jószág azon mennyiségeit mutató görbe, amelyet egy adott piacon kínálatukkal jelentkezők az egyes árak mellett eladni hajlandók, amennyiben egyéb tényezők változatlanok Kínálatrugalmasság (elasticity of supply): a keresletrugalmassághoz hasonló fogalom, azzal az eltéréssel, hogy ez a kínálatnak az árváltozásra való reagáló képességét méri Koordinációs mechanizmusok: a benne részt vevő gazdasági alanyok, személyek tevékenységének összehangolása. Kornai János öt típusát különbözteti meg: bürokratikus: az állami tulajdonnak megfelelő, adekvát mozgásforma piaci: a magántulajdonnak megfelelő mozgásforma agresszív etikai vegyes 104. Költség (cost): a ráfordítások pénzben kifejezett összegének értéke. 1. Teljes költségek: állandó (fix) költségek (FC) : azok a költségek, amelyek a termelés nagyságától nem függenek 8. oldal, összesen: 10
9 változó költségek (VC): azok a költségek, amelyek a kibocsátás nagyságától függenek, azzal együtt változnak 2. Átlagköltségek: átlagos fix költségek (AFC): a termék egységére jutó fix költség, FC / Q átlagos változó költség (AVC): a termék egységére jutó változó költség, VC / Q átlagos költség (AC): az összköltség termékegységre jutó nagysága, TC / Q 3. Határköltség: az a pénzben kifejezett összeg, amely megmutatja, mennyivel változik a költség ha a termelés változása egységnyi. MC = dtc / dq, MC = dvc / dq 4. Számviteli költség: explicit (kifejezett) költségek + Elszámolható implicit költségek (amortizáció). 5. Gazdasági költségek: az explicit és implicit ráfordítások összessége Költségvetési egyenes: azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelméből annak teljes elköltésével, rögzített piaci árak mellett megvásárolhat. Meredeksége az árak arányát fejezi ki. I = px*x + py*y 106. Költségvetési korlát: adott jövedelmek mellett vásárolható jószágkombináció mutatója. Adott pénz jövedelem és az adott árak mellett nem minden jószágkosár vásárolható meg. Ha a kormányzati kiadások nem léphetik túl a bevételeket, kemény költségvetési korlátról, ha az államtól kicsikarhatók engedmények (hiányok, externáliák, gazdasági egységek külső "begyűrűzés" esetén), akkor puha költségvetési korlátról van szó Közjavak: olyan szolgáltatások és jószágok, amelyek kínálata egyéni alapon, a piaci mechanizmus révén, állami közreműködés nélkül nem lenne biztosított. Pl. honvédelem, általános iskolai oktatás Közömbösségi görbe: azon jószágkombinációk összessége, amelyet a fogyasztó azonos hasznosságúnak ítél, azaz közömbös számára, hogy ezen kombinációk közül melyiket szerzi meg Közömbösségi térkép: egy fogyasztó közömbösségi görbéinek sokasága. A közömbösségi görbék teljes, mindenütt sűrű halmaza. Az origótól távolabb fekvő közömbösségi görbéhez egyre nagyobb hasznosság tartozik Marshall-kereszt: a keresleti és kínálati függvények közös koordináta rendszerben történő ábrázolása, amelynek keresztjében az egyensúlyi ár áll. A piac összefoglaló geometriai modellje, a kereseti és a kínálati függvény szimultán ábrázolása Mit, Hogyan, Kinek: a gazdaságszerveződés három alapvető problémája. A "Mit" annak a problémája, hogy az egyes lehetséges javakból és szolgáltatásokból mennyit állítanak elő a társadalom korlátozott erőforrás-állományával. A "Hogyan" annak az eljárásnak a megválasztása, mellyel a Mit egyes javait elő kell állítani. A "Kinek számára" a fogyasztási javaknak a társadalom tagjai között történő elosztására utal Monopolár: mivel a monopólium kínálata adja az adott jószág piaci kínálatának egészét, a monopólium többletkínálatával az egész piacon megnő a kínálat, s csökken az ár. így a monopólium által megszabott ár maga a piaci ár. Valamennyi ár és keresleti mennyiség a monopólium kínálatával áll szemben, tehát a monopólium szempontjából nincs egyetlen piaci ár. Eltérései a tökéletesen versenyző vállalattól: a monopólium összbevétele (TR) nem nő együtt az eladás növelésével - egyre lassabban nő a bevétel egyre kisebb áron képes eladni az egyre nagyobb mennyiségeket - jobbra lejtő keresleti görbe (DD) a monopólium határbevétele (MR) nem fix, és nem egyezik meg egyetlen piaci árral, mert egyre alacsonyabb áron tud eladni. Az MR görbe meredeksége kétszerese a keresleti görbe (árfüggvény) meredekségének. 9. oldal, összesen: 10
10 Profitmaximum: MR = MC, azaz annál a termelési mennyiségnél, ahol a határköltség és határbevétel megegyezik Monopólium: a gazdasági élet valamely területén uralkodó helyzetben lévő óriásvállalat, amely uralma révén korlátozza a piacot, befolyásolja az árakat és ennek révén monopolista extraprofitra tesz szert. Egyetlen cég termelése lefedi egy termék teljes piaci keresletét, igy még a potenciális versenytársakat is kizárja az említett területről Monopolizált piac létrejöttének okai: optimális üzemméret aránya a piachoz - gazdaságos üzemméret adta természetes monopólium a beinduláshoz szükséges tőke nagysága szabadalmak, licencek, know-how-k - a technika monopolizálása ellenőrzési monopólium a fontos nyersanyagforrások felett a piacra lépés állami korlátozása - behozatali tilalom 115. Monopszóia: olyan piaci szerkezet, ahol egy vállalat a termelési tényezők piacán monopol helyzetű vásárló, a terméke piacán viszont tökéletesen versenyző. Egyetlen vevő uralja a piacot - vásárlói monopólium Munka: célirányos emberi tevékenység, ami javak előállítására irányul Munka átlagterméke (AP L ): megmutatja, mekkora termelés jut egy-egy dolgozóra átalagosan az üzemben. AP L = q/l 118. Munkabér: a munka ára. Felső határát a keresleti tényezők, azaz a 119. Munka-határterméke (MP L ): kifejezi, hogyan változik az összetermelés egy-egy újabb munkás beállításával. MPL = dq/dl 120. Munkakínálat: egy gazdaság számára rendelkezésre álló munkások száma. Fő meghatározó tényezői a népesség, a bérek és a társadalmi tradíciók Munkamegosztás: a termelés szervezésének azon módja, amikor az emberi tevékenységek, munkák szétválása, elkülönülése, specializációja különböző funkciókká, szakmákká, foglalkozási ágakká válik. Fajtái: 1. Természetes munkamegosztás a gazdasági tevékenységek nem kor és testi erő szerinti specializációja. Technikai munkamegosztás: a specializáció alapját az anyagi technikai feltételek adják. Társadalmi munkamegosztás: az emberek, embercsoportok olyan szétválása, amely differenciálja társadalmi helyzetüket Neoklasszikus közgazdaságtan: a klasszikus közgazdák (A. Smith, D. Ricardo, J. S. Mill és J. B. Say) alapvetéseit bővítették és tökéletesítették. A klasszikus közgazdaságtan alapvetően a gazdaság egészének hosszú távú fejlődésével foglalkozott és ezen belül főképpen a gazdasági többlet és a fejlődés módja közötti kapcsolatokkal, a neoklasszikusok a határelemzést alkalmazva a javak, szolgáltatások és termelési tényezők versenypiaci áralakulásának elemzésével olyan árrendszer lehetőségét vizsgálták, amely biztosítja a kereslet és kínálat egyenlőségét valamely piacon. Az egyensúlyban lévő tökéletes versenygazdaság elemzése volt vizsgálatuk középpontja. Főbb képviselői H. Gossen, W.S. Jevons, L. Walras, V. Pareto, K. Wiksell, A. Marshall Nettó jelenérték (NPV, net present value): a jövőben jelentkező pénzmozgás mai értéke. A tőke jelenértéke és a befektetési összeg különbsége. Akkor kifizetődő egy tőkebefektetés, ha annak nettó jelenértéke pozitív. Ha a beruházás költségének értékét levonjuk a várható hozam diszkontált értékéből, a beruházás nettó jelenértékét kapjuk. Azaz, ha a kamatláb= r /tehát a diszkontláb =l/(l+r)/, a hozam : R t /ahol t= 0, 1, 2,...,T/, a költség : C t /ahol t= 0,1,...,T/, akkor a nettó jelenértéket /NPV/ a következő képlet adja meg: NPV = 2 (R t C t )/(l+r) t. Ha az NPV pozitív, akkor a kérdéses beruházást érdemes megvalósítani. Az elfogadás, illetve elutasítás pontos szabálya azonban valamennyi, pozitív nettó jelenértékkel rendelkező lehetőség rangsorolásának módjától függ, és ez már programozási eljárások alkalmazását követelheti meg. 10. oldal, összesen: 10
Előadó: Dr. Kertész Krisztián
Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők
Részletesebben13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.
1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelés költségei, a vállalati kínálat tökéletes verseny esetén 6. lecke
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.
A közgazdaságtan társadalomtudomány, a társadalom tagjait vizsgálja. Közgazdaságtan főbb területei: 1. Mikroökonómia: egyéni viselkedéseket vizsgálja (1. féléves anyag) 2. Makroökonómia: a gazdasági szereplők
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd
RészletesebbenLevelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén
Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök
Részletesebben- 1 - Közgazdaságtani jelölés- és képletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JELÖLÉSEK:
- - Közgazdaságtani jelölés- és kéletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JEÖÉSEK: - munka (abour) - ár (rise) e - egyensúlyi ár - a munka ára ( munkabér (w)) A - föld (mint termelési (természeti) tényező)
RészletesebbenMikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak
Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat
RészletesebbenA változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.
Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk
RészletesebbenA közgazdaságtan alapjai
A közgazdaságtan alapjai Jószág (javak): azok a hasznos dolgok, amelyek valamilyen szükségletet kielégítve növelik a jólétet. Termék: olyan tárgy, ami képes a szükségletet kielégíteni. Szolgáltatás: ennek
RészletesebbenSzintvizsga Mikroökonómia május 5.
Szintvizsga Mikroökonómia 2010. május 5. Név:. Fontos tudnivalók: A feladatsor megoldásához számológépet, vonalzót és kék színű tollat használhat! A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése,
RészletesebbenTermelői magatartás elemzése
Termelői magatartás elemzése Termelési függvény A termelési tényezők kombinációi és az általuk termelhető maximális termékmennyiség közötti összefüggés. Termelési tényezők fajtái: Munka () Tőke (K) Természeti
RészletesebbenTestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor
soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő
RészletesebbenA technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése
1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés
Részletesebben1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)
Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián k.krisztian@efp.hu A TERMELÉS KÖLTSÉGEI ÁRBEVÉTEL A termelés gazdasági költsége Gazdasági Explicit költség profit Gazdasági profit Számviteli költség Implicit
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Költségvetési egyenes Költségvetési egyenes = költségvetési korlát: azon X és Y jószágkombinációk
RészletesebbenMinta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia
MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK 1. Feleletválasztás Mikroökonómia a) Az alábbi jövedelemformák közül melyik a vállalkozó vállalkozói
Részletesebbena/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?
A közgazdaságtan alapjai 1. feladat Egy gazdaságban a termelési lehetőségek határát a mellékelt ábrán lévő ABC görbe mutatja. a/ mekkora az x és y termék előállításának alternatív költsége a B és a D pontban?
RészletesebbenDebreceni Egyetem AGTC
Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK 18
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós
RészletesebbenKereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.
2 Ha az ár nő a költségvetési egyenes meredekebb lesz: B A U2 U1 U3 I2 I1 I0 1 d = egyéni keresleti függvény Kereslet: az a termékmennyiség, amennyit a vevő vásárolni kíván adott áruból. d iaci kereslet:
RészletesebbenKözgazdaságtan - 5. elıadás
Közgazdaságtan - 5. elıadás A termelés rövid távú költségei Bacsi, 5. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:
RészletesebbenElméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
RészletesebbenKözgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László
Közgazdaságtan A vállalatok kínálata Szalai László A vállalat kínálata Döntési faktorok Termelési mennyiség Értékesítési ár Korlátozó feltételek Technológiai korlátok Termelési függvény Gazdasági korlátok
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 27. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenMikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI
Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Bacsi, 4. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899 Kötelező irodalom Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja I.
RészletesebbenII. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1
II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László
Mikro- és makroökonómia A termelés modellje Szalai László 2017.09.28. Termelés Termelési tényezők piaca Vállalat Értékesítés Inputok Technológia Kibocsátás S K L Termelési függvény Q = f K, L,... ( ) Fogyasztók
RészletesebbenMikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul
Mikroökonómiai alapismeretek Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul Harnos László (1) 375-3121 (1) 375-2202 E-mail: harnos@futiomega.hu A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai
RészletesebbenA lecke célja... A tényezőpiac keresleti és kínálati oldala. 14. hét / #1 A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete. fogyasztási javak piaca
4. hét / # A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete A vállalatok egyéni munkakereslete rövid és hosszú távon. Az iparági munkakeresleti görbe. A munkapiaci egyensúly és a munkavállalók gazdasági
RészletesebbenAdó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel
Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.
RészletesebbenMikroökonómia. Vizsgafeladatok
Mikroökonómia Vizsgafeladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye a következı:
RészletesebbenKözgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek
Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia Dr. Nagy Benedek Email: Nagy.Benedek@eco.u-szeged.hu, Tel: (62) 544-676, fogadó óra: Hétfő 14-15:30, KO 311 (szorgalmi időszakban) Személyes találkozás 3 alkalommal:
Részletesebben1. A vállalat. 1.1 Termelés
II. RÉSZ 69 1. A vállalat Korábbi fejezetekben már szóba került az, hogy különböző gazdasági szereplők tevékenykednek. Ezek közül az előző részben azt vizsgáltuk meg, hogy egy fogyasztó hogyan hozza meg
RészletesebbenVC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős
Mikroökonómia alapfogalmak. Állandó költség (FC): Az a költség, mely rövid távon nem függ a termelés nagyságától, tehát összege a termelés bármely időszakában ugyanannyi, és ha a vállalat nem termel semmit,
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer:
RészletesebbenFELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL
FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL Az alábbiakban példamegoldaásra javasolt feladatok találhatók mikroökonómiából. Az összeállítás formailag nem úgy épül fel, mint a dolgozat, célja, hogy segítse a vizsgára való
RészletesebbenPróbaérettségi január 18.
Próbaérettségi MEGOLDÓKULCS KÖZÉPSZINT I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás (10 2 = 20 pont) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. C A C D B D A D C B Minden helyes válasz
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenA FOGYASZTÓI MAGATARTÁS
A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Kiindulópont: a fogyasztó racionálisan viselkedik a termékek árai és a fogyasztó jövedelme mellett szükséglet-kielégítésének maximalizálására törekszik. A szükségletek kielégítéséhez
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenElőadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu
Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu nő csökken (L) cs. nő L gyorsulva nő lassulva nő csökken AP L MP L A kibocsátás, a határtermék, az átlagtermék és a költségfüggvények kapcsolata
RészletesebbenKözgazdaságtan - 6. elıadás
Közgazdaságtan - 6. elıadás A kínálat alakulása, a piac jellege 1 A PIAC JELLEGE Fontossága a vállalat szempontjából: Milyenek a versenytársak? Mekkora a vállalat a piachoz képest? (piaci részesedés) Két
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba
Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Bacsi, BevPiacgaz 1 Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan közg. elmélettörténet
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN 1. 2.ZH KÉRDÉSEI
KÖZGAZDASÁGTAN 1. 2.ZH KÉRDÉSEI 1. Álló- és forgótőke, beruházás és felhalmozás Forgótőke, az a tőkerész, amely nincs lekötve a termelő folyamatban. A F. késztermék formájában kerül a forgalomba és onnan
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek
MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek Révész Sándor reveszsandor.wordpress.com 2011. december 17. Elmélet Termelési függvény Feladatok Parciális termelési függvény Adott a következ
RészletesebbenHarnos László. Mikroökonómiai alapismeretek. A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban. A fogyasztó. Fogyasztói preferenciaskála.
Mikroökonómiai alapismeretek Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı zakképzés A-III. modul Harnos László (1) 375-3121 (1) 375-2202 E-mail: harnos@futiomega.hu Mikroökonómia Makroökonómia A mikroökonómia
RészletesebbenIII. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS
III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös
RészletesebbenGyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára
Gyakorló feladatok a. zh-ra MM hallgatók számára 1. Egy vállalat termelésének technológiai feltételeit a Q L K függvény írja le. Rövid távon a vállalat 8 egységnyi tőkét használ fel. A tőke ára 000, a
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek
MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek Révész Sándor reveszsandor.wordpress.com 2011. december 20. Elmélet Termelési függvény Feladatok Parciális termelési függvény Adott a következ
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ Feleletválasztás Közgazdasági alapismeretek
RészletesebbenPiaci szerkezet és erõ
. Elõadás Piaci szerkezet és erõ Kovács Norbert SZE KGYK, GT A vállalati árbevétel megoszlása Gazdasági költség + gazdasági profit Számviteli költségek + számviteli profit Explicit költségek + elszámolható
RészletesebbenMonopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés. Carlton -Perloff fejezet
Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés Carlton -Perloff 9.10. fejezet Árdiszkrimináció Ugyanazon termék vagy szolgáltatás különböző árakon nem egységes árképzés
Részletesebben10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.
10. hét Versenyző vállalatok piaci magatartása A vállalati profitmaximalizálás általános elvei. iacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok kínálati magtartása. A lecke célja hogy az előadás anyagának,
RészletesebbenGYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK
GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK 1. Egy terméket rövid távon a függvény által leírt költséggel lehet előállítani. A termelés határköltségét az összefüggés adja meg. a) Írja fel a termelés
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS 2015. február 14. STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos,
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A közgazdask zgazdaságtan gtan részei: r Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan
RészletesebbenMikroökonómia - 5. elıadás
Mikroökonómia - 5. elıadás A KÍNÁLAT ALAKULÁSA, A IAC JELLEGE Bacsi, 5.ea. 1 A IAC JELLEGE Fontossága a vállalat szempontjából: Milyenek a versenytársak? Mekkora a vállalat a piachoz képest? (piaci részesedés)
Részletesebben1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI
1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI 1.1. A iac értelmezése, iaci mechanizmusok, iaci szerkezetek A iac közgazdasági értelemben az adásvétel színtere, a kereslet, kínálat találkozási helye, melynek legfontosabb
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő
RészletesebbenMikroökonómia. Gyakorló feladatok
Mikroökonómia Gyakorló feladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly 1/A feladat: Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye
RészletesebbenKözgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat
RészletesebbenMikroökonómia - 6. elıadás
Mikroökonómia - 6. elıadás A FOGYASZTÁSI ELMÉLET KITERJESZTÉSE Bacsi, 6. ea. 1 A fogyasztói többlet p1 p2 p3 * A további termékegységekért megadandó árak Rezervációs ár: az a legnagyobb ár, amelyet az
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK
RészletesebbenKözgazdaságtan I. 10. alkalom
Közgazdaságtan I. 10. alkalom 2018-2019/II. 2019. Április 17. Tóth-Bozó Brigitta Tóth-Bozó Brigitta Általános információk Fogadóóra szerda 13-14, előzetes bejelentkezés szükséges e-mailben! QA218-as szoba
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) TERMELÉSELMÉLET 2. KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK ÉS
KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) TERMELÉSELMÉLET 2. KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK 20 22. ÉS 23.1 23.3. FEJEZET Dr. Ligeti Zsombor ligetizs@kgt.bme.hu Fogadóóra: Kedd
RészletesebbenTantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): MIKROÖKONÓMIA (AV_KMNA223-K6) 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Bauerné Dr. Gáthy Andrea, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:
1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és
Részletesebben(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan:
Ökonómiai (közgazdas zgazdasági) gi) alapok Az erőforrások, az igények és a szűkösség. - Avagy mi szükség van a közgazdaságtanra? - Az emberi igények határtalanok. Az erőforrások, melyekkel ki tudnánk
RészletesebbenÖkonómiai (közgazdasági) alapok
Ökonómiai (közgazdasági) alapok Bleier Norbert - SZIE VMI Az erőforrások, az igények és a szűkösség Avagy mi szükség van tulajdonképpen a közgazdaságtanra? Az emberi igények határtalanok. Az erőforrások,
RészletesebbenFogalomtár a Közgazdaságtan I.: Mikroökonómia c. tankönyvhöz
Fogalomtár a Közgazdaságtan I.: Mikroökonómia c. tankönyvhöz 1. fejezet Szűkösség (eng: scarcity): amikor valamilyen dologból kevesebb áll rendelkezésre, mint amennyire az adott körülmények között szükség
RészletesebbenA termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon
1 /12 A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon Varian 18. Rgisztrált gazdasági szervezetek száma 2009.12.31 (SH) Társas vállalkozás 579 821 Ebbıl: gazdasági társaság: 533 232 Egyéni vállalkozás
RészletesebbenPiaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez
Piaci szerkezetek VK Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez Cournot-oligopólium Feladatgyűjtemény 259./1. teszt Egy oligopol piacon az egyensúlyban A. minden vállalat határköltsége ugyanakkora; B. a vállalatok
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenA gazdálkodás és részei
A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít
RészletesebbenTermelési tényezők. Alapmodell
Alapmodell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. DE nem minden gazdasági szereplő jár jól. A modellben CSAK termékekkel lehetett kereskedni. Termelési
RészletesebbenPróbaérettségi NYÍLT PRÓBAÉRETTSÉGI NAP január 18.
róbaérettségi NYÍLT RÓBAÉRETTSÉGI NA 014. január 18. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINT I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás (6 =1 pont) 1.. 3. 4. 5. 6. D B D C B C II. Szöveges
RészletesebbenMűszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat szeptember 26. Termelés 2: Költség
Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 2011. szetember 26. Termelés 2: öltség I. öltségek A termeléshez termelési tényezőket használunk fel, ezekért fizetni kell ebből adódnak a költségek.
RészletesebbenKözgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét 2018/2019/I. Témakörök I. Tökéletesen versenyző vállalat II. Tökéletesen versenyző iparág III. Monopólium konstans határköltséggel
RészletesebbenBUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK Vizsgatételek a Közgazdaságtan alapjai (Mikroökonómia) tárgyból a nappali tagozat I.évfolyamának
RészletesebbenTermékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet
Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny Carlton -Perloff 7. fejezet 2012.10.25. Monopolisztikus verseny és jellemzői Chamberlin (1933) valós piacokon: Monopolista elem negatív lejtésű keresleti
RészletesebbenAlapfogalmak, alapszámítások
Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon
RészletesebbenPróbaérettségi január 22.
róbaérettségi MEGOLDÓKULCS EMELT SZINT I. Feleletválasztás (6x = 1 pont) 1.. 3.. 5. 6. B A B A C D 1. Helyes megoldás: B Az inputárak csökkenése következtében megnő a termék kínálata, tehát a kínálati
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A javítás során
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László
Mikro- és makroökonómia Bevezető 2017.09.14. Szalai László Általános információk Tantárgy: Mikro- és Makroökonómia (BMEGT30A001) Kurzuskód: C2 (adatlap: www.kgt.bme.hu) Oktató Szalai László Fogadóóra:
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett
Részletesebben