S z á z g o n d o l a t f i z i k á b ó l 2013/2014

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "S z á z g o n d o l a t f i z i k á b ó l 2013/2014"

Átírás

1 S z á z g o n d o l a t f i z i k á b ó l 2013/2014 Egyenletes mozgás: során megtett út és a közben eltelt idő egyenesen arányos egymással, a test sebessége állandó nagyságú és irányú. Egyenletesen gyorsuló mozgás: során a test által megtett út arányos a közben eltelt idő négyzetével, a létrejött sebességváltozás és a közben eltelt idő egyenesen arányos egymással, a test gyorsulása állandó nagyságú és irányú. Szabadesés: a test kezdősebesség nélküli, függőleges irányú gyorsuló mozgása. Ha a légellenállástól eltekintünk, akkor a testek gyorsulása a tömegüktől függetlenül ugyanakkora. Ez az érték a nehézségi gyorsulás. Vízszintes hajítás: során a test egy vízszintes irányú egyenletes mozgást és egy függőleges irányú szabadesést végez egyszerre. A mozgás pályája parabola. Centripetális gyorsulás: az egyenletes körmozgás kerületi sebességének irány-változásából fakadó gyorsulás, melynek iránya minden pontban a kör középpontja felé mutat és nagysága állandó. Newton I. törvénye (a tehetetlenség törvénye): Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg ezt az állapotot más testek hatása meg nem változtatja. Newton II. törvénye (mozgásegyenlet): A tömegpontra ható erők eredője és az általa létrehozott gyorsulás hányadosa egy állandó értéket ad, ez a test tehetetlenségének mértéke, vagyis a test tömege. Az eredő erő és a gyorsulás párhuzamos és egyirányú vektorok. Newton III. törvénye (hatás-ellenhatás törvénye): Ha két test közül az egyik erőt fejt ki a másikra, akkor a másik test is erőt fejt ki az egyikre. A két erő két különböző testre hat, hatásvonaluk közös, irányuk ellentétes, nagyságuk azonos. Newton IV. törvénye (szuperpozíció elve): Egy adott testre, egyidejűleg ható erők a vektori összeadás szabályai szerint összegezhetők, ezt az összeget nevezzük a testre ható erők eredőjének. Tömegpont egyensúlyának dinamikai feltétele: hogy a tömegpontra ható erők eredője 0 legyen. Kiterjedt merev test egyensúlyának dinamikai feltétele: hogy a testre ható erők- és forgatónyomatékok eredője is zérus legyen. Tömegpont gyorsuló mozgásának dinamikai feltétele: hogy a tömegpontra ható erők eredője nem zérus, az eredő erő nagysága és iránya állandó. Egyenletes körmozgás létrejöttének dinamikai feltétele: hogy a testre ható erők eredője egyenlő legyen a test tömegének és centripetális gyorsulásának szorzatával és iránya a kör középpontja felé mutasson. Harmonikus rezgőmozgás létrejöttének dinamikai feltétele: hogy a testre ható erők eredője a kitéréssel egyenesen arányos nagyságú és ellentétes irányú legyen. Mechanikai energia megmaradásának tétele: szerint ha a súrlódás és a közegellenállás hatásától eltekintünk, akkor a mechanikai energiák, vagyis a helyzeti- mozgási- és a rugalmas- energiák összege állandó. Általános anyag- és energia megmaradás tétele: szerint az anyag és az energia semmilyen folyamatban nem keletkezik, nem tűnik el, csak az egyes megjelenési formáik alakulnak át egymásba. A lendület megmaradásának tétele: szerint zárt rendszerben, ahol a testekre ható külső erők eredje zérus, az összes lendület állandó. A Naprendszer tagjai sorrendben a Naptól távolodva: Nap, Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, első kisbolygó övezet, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz és a második kisbolygó övezet. 2

2 A Nap- és Holdfogyatkozás jelensége: Napfogyatkozás során a Hold árnyéka a Föld felszínére vetül és innen nézve a Hold korongja részben vagy teljesen kitakarja a Nap korongját. Holdfogyatkozás során a Föld árnyéka a Hold felszínére vetül és ez a Hold korongját részben vagy egészen eltakarja. Az általános tömegvonzás törvénye és magyar vonatkozása: szerint két, tömeggel rendelkező test között gravitációs vonzóerő ébred, amely egyenesen arányos a testek tömegével és fordítottan arányos a testek közötti távolság négyzetével. A Föld gravitációs terének egyenetlenségeit Eötvös Loránd mérte ki igen nagy pontossággal. Kepler I. és II. törvénye: szerint a bolygók olyan ellipszis alakú pályán keringenek, melynek egyik fókuszpontjában a Nap áll és a Naptól a bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. Kepler III. törvénye: szerint a Nap körül keringő bolygók keringési idejének négyzete egyenesen arányos a bolygópályák fél-nagytengelyének köbével. Kozmikus sebességek: Első kozmikus- vagy körsebesség az a sebesség, amellyel a bolygó felszínén, érintő irányban elindítva a testet, az a bolygó körüli körpályára áll. Második kozmikus- vagy szökési sebesség az a legkisebb sebesség, amellyel a testet a bolygó felszínéről elindítva, az nem tér vissza többet. Egyszerű gépek: olyan egyszerű mechanikai szerkezetek, amelyekkel megváltoztatható a kifejtendő erő iránya illetve nagysága, de segítségükkel a munkavégzés során energiát megtakarítani nem lehet. Csillapított- és kényszerrezgés: Csillapított rezgés során a súrlódás vagy a közegellenállás hatására a rezgés amplithttp:// fokozatosan csökken, miközben a rezgés frekvenciája változatlan marad. Kényszerrezgés során a rezgő rendszerre a csillapításon kívül, egy időben periodikus erő is hat. Rezonancia létrejöttének feltétele: hogy a kényszer- és a sajátrezgés frekvenciája egyenlő legyen és a kényszerrezgés legalább annyi energiát közöljön a rendszerrel periódusonként, amennyit a csillapítás felemészt. A mechanikai hullám: tekinthető úgy, mint a közeg tömegpontjainak fázis-eltéréssel történő rezgőmozgása, illetve úgy, mint a rezgési állapot illetve a rezgési energia tovaterjedése a közegben. Interferencia jelensége: során, azonos frekvenciájú (koherens) hullámok esetén, a két hullám erősíti egymást, azaz amplitúdójuk összeadódik, ha a két hullám azonos fázisban találkozik, illetve gyengíti vagy kioltja egymást, azaz amplitúdójuk kivonódik, ha a két hullám ellentett fázisban találkozik. Elhajlás jelensége: során, ha a hullám a hullámhosszal összemérhető akadállyal találkozik, akkor az egyenes vonalú terjedés szabályával ellentétben az árnyéktérbe is bejut. Huygens-Fresnel elv: szerint a hullámtér minden pontja elemi hullámok kiindulópontja és a későbbiekben kialakuló új hullámfront ezen elemi hullámok interferenciájának eredménye. Doppler jelenség: során a hullámforrásnak vagy az észlelőnek a közeghez viszonyított mozgása miatt a kibocsátott hullám frekvenciájától eltérő érték észlelhető, mégpedig relatív közeledés esetén nagyobb, relatív távolodás esetén kisebb az észlelt frekvencia. A hallható hang terjedési sebessége és frekvenciája: c = m/s és 20 Hz < f < Hz. Légnyomás: a Föld légkörének súlyából származó nyomás, melynek nagysága függ az időjárástól illetve a tengerszint feletti magasságtól. Átlagos értéke: 10 5 Pa 1 bar 1 atm. 3

3 Hidrosztatikai nyomás törvénye: szerint nyugvó folyadékban, a szabad felszín alatt mindenhol, minden irányban a mélységgel egyenesen arányos nagyságú nyomás uralkodik, ami a folyadék súlyából származik. Felhajtóerő törvénye: szerint folyadékba vagy gázba merülő testekre a kiszorított folyadék vagy gáz súlyával egyező nagyságú felhajtó erő hat, ami a hidrosztatikai nyomások különbségéből származik. Hőmérsékleti skálák, a hőtan III. főtétele: A Celsius-skála alappontjai a normál légköri nyomáson olvadásban lévő jég és forrásban lévő víz hőmérséklete, beosztása 100 egység. A hőtan III. főtétele szerint a C, az abszolút zérus fok nem elérhető. A Kelvin-skála (abszolút hőmérsékleti skála) hőmérsékleti alappontja a C, beosztása megegyezik a Celsius-skálával. A víz különleges hőtágulásának jelensége: értelmében a víz térfogata hűtés során 4 0 C-ig csökken, a további hűtés során pedig növekszik, mert a vízben kialakuló egyre nagyobb számú hidrogénhíd kötések térigénye egyre nagyobb. Ez az oka annak is, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a víz sűrűsége: ezért úszik a jég a vízen. Hőcsere jelensége, hőenergia fogalma: Hőcsere során a különböző hőmérsékletű, egymással kapcsolatban lévő, magára hagyott testek hőmérséklete kiegyenlítődik, miközben az egyik test energiát ad le, a másik energiát vesz fel. Az energia ezen, a hőcsere folyamatokban megjelenő formája, a hőenergia. Hővezetés, hőáramlás és hősugárzás jelensége: Hővezetés során a szilárd anyagokban úgy terjed a hőenergia, hogy maga az anyag nyugalomban marad. Hőáramlás során a folyadékokban és a gázokban úgy terjed a hőenergia, hogy maga a felmelegített anyag mozog. Hősugárzás során a hőenergia elektromágneses hullám formájában, minden közvetítő közeg nélkül, pl. légüres térben is terjed. Az olvadáspont és a forráspont nyomásfüggése: A jég olvadáspontja a nyomás nagymértékű növekedésével süllyed. A víz forráspontja már a nyomás kismértékű növekedésével is jól észlelhető mértékben emelkedik. Boyle Mariotte törvény: szerint adott mennyiségű, tetszőleges gáz térfogatának és nyomásának szorzata állandó, ha a gáz hőmérséklete állandó. Gay-Lussac I. törvénye: szerint adott mennyiségű, tetszőleges gáz térfogatának és abszolút hőmérsékletének hányadosa állandó, ha a gáz nyomása állandó. Gay-Lussac II. törvénye: szerint adott mennyiségű, tetszőleges gáz nyomásának és abszolút hőmérsékletének hányadosa állandó, ha a gáz térfogata állandó. Izobár folyamat: során a gáz nyomása állandó, a gyakorlatban könnyen mozgó, jól záródó dugattyúval ellátott tartályban lévő gázzal végezhető el. Ekkor a gázzal közölt hőenergia egy része növeli a gáz belső energiáját, a másik része a gáz által végzett térfogati munkává alakul. Izochor folyamat: során a gáz térfogata állandó, a gyakorlatban adott térfogatú, zárt tartályban lévő gázzal végezhető el. Ekkor a gáz nem végez térfogati munkát, ezért a gázzal közölt hőenergia teljes mértékben a gáz belső energiáját növeli. Izoterm folyamat: során a gáz hőmérséklete állandó, a gyakorlatban jó hővezető falú tartályban lévő gázzal, igen lassan végzendő el. Ekkor a gáz belső energiája nem változik, ezért a gázzal közölt hőenergia teljes mértékben a gáz által végzett térfogati munkává alakul. Adiabatikus folyamat: 4

4 során a gáz nem vesz fel és nem ad le hőenergiát, a gyakorlatban vagy jó hőszigetelő falú tartályban lévő gázzal, vagy igen gyorsan végzendő el. Ekkor a gáz térfogati munkát csak a saját belső energiájának rovására végezhet. Belső energia fogalma, az ekvipartíció tétele: Az ideális gázok belső energiája az egyes részecskék mozgási energiáinak összege. Az ekvipartíció tétele szerint az ideális gáz belső energiájából minden egyes részecske, minden egyes lehetséges mozgási irányára átlagosan ugyanannyi energia jut. A hőtan I. és II. főtétele: A hőtan I. főtétele szerint az ideális gázzal közölt hőenergia egyenlő a gáz belsőenergia változásának és a gáz által végzett munkának az összegével. A hőtan II. főtétele szerint a hőenergia önmagától mindig a melegebb helyről a hidegebb helyre jut. A hőerőgépek működési elve: értelmében a melegebb helyen felvett hőenergia egy része a hidegebb helyre jut, a másik része a gáz által végzett mechanikai munkává alakul. A hűtőgép működési elve: értelmében a hidegebb helyen felvett hőenergiát a gép a környezet által végzett munka árán a melegebb helyre juttatja, ahol a gép a felvett hőenergia és a végzett munka összegével egyező mennyiségű hőenergiát ad le. A Coulomb-törvény: szerint két elektromos töltéssel rendelkező pontszerű test között elektromos erőhatás ébred, amely egyenesen arányos a testek töltésével és fordítottan arányos a testek közötti távolság négyzetével. Az erőhatás azonos töltések esetén taszító-, különböző töltések esetén vonzóerő. Vezető és szigetelő anyagok fogalma: A vezető anyagokban nagyszámú, szabad töltéshordozó található, melyek könnyen elmozdulhatnak. A szigetelőkben vagy nincsenek töltéshordozók, vagy helyhez kötöttek. Elektromos tér fogalma: az elektromos tér az anyag nem tapintható megjelenési formája, amely az elektromos töltéstől származik, közvetíti az elektromos kölcsönhatást és rendelkezik az anyag minden lényeges tulajdonságával: van tömege, energiája, lendülete, perdülete. Vezető gömb elektromos tere: a gömbön kívül olyan, mintha a gömb összes töltése a gömb középpontjában helyezkedne el; a gömbön belül az elektromos térerősség zérus, a vezető felülete és minden belső pontja ekvipotenciális. Árnyékolás jelensége, csúcshatás: Tetszőleges alakú zárt vezető belsejében az elektromos tér erőssége zérus, ez az árnyékolás jelensége. Elektromosan töltött vezetők éles, hegyes felületeinek környezetében az elektromos tér erősség nagymértékben megnövekszik, ez a csúcshatás. Kondenzátor elektromos tere: A kondenzátor elektromosan töltött, nagy felületű, párhuzamos, sík lemezei között igen erős homogén elektromos tér jön létre, így lehetséges a kondenzátorban minél több töltést, minél kisebb feszültségen tárolni. Ohm törvénye: szerint a fogyasztóra kapcsolt feszültség és az általa létrehozott áramerősség hányadosa állandó, ez az állandó a fogyasztó elektromos ellenállása. A galvánelem jellemzése: Minden áramforrás rendelkezik saját belső ellenállással, ezért üresjárási feszültségének csak egy része használható fel a fogyasztó üzemeltetésére, ezt nevezzük kapocsfeszültségnek. A vezetők ellenállásának méret- és hőmérsékletfüggése: értelmében a vezetők ellenállása egyenesen arányos a vezető hosszával és fordítottan arányos a vezető keresztmetszetével, az arányossági tényező a vezető anyagára jellemző fajlagos ellenállás. A vezetők ellenállása a hőmérséklet növekedésével általában növekszik. A soros kapcsolás jellemzése: 5

5 Soros kapcsolás esetén minden fogyasztón azonos az áramerősség, a telep feszültsége pedig az ellenállásokkal egyenes arányban oszlik meg a fogyasztók között. Az áramkör eredő ellenállása bármely fogyasztó ellenállásánál nagyobb. A párhuzamos kapcsolás jellemzése: Párhuzamos kapcsolás esetén minden fogyasztón azonos a feszültség, a főágbéli áramerősség pedig az ellenállásokkal fordított arányban oszlik meg a fogyasztók között. Az áramkör eredő ellenállása bármely fogyasztó ellenállásánál kisebb. Az ampermérő és a voltmérő használata: A viszonylag kis ellenállású ampermérőt az áramkörbe a fogyasztóval sorosan, a viszonylag nagy ellenállású voltmérőt az áramkörbe a fogyasztóval párhuzamosan kapcsoljuk. Az n- és a p-típusú vezetés: A 4 vegyértékű szilíciumot az n-típusú vezetés esetén pl. 5 vegyértékű arzénnal szennyezve negatív töltésű többletelektronok, a p-típusú vezetés esetén pl. 3 vegyértékű galliummal szennyezve pozitív töltésű, elektronhiányos lyukak mozognak az anyagban. A dióda és a tranzisztor felépítése: a diódában lévő két különböző típusú félvezető rétegben az elektromos áram csak egy irányban vagy valamilyen külső hatásra (pl. fény- vagy hő hatására) indulhat meg. A tranzisztorban három, különböző típusú félvezető rétegen keresztül haladó áram a középső rétegre kapcsolt feszültséggel jelentős mértékben szabályozható. A mágneses gerjesztés jelensége: szerint az áramjárta vezető körül, a vezetőre merőleges irányú mágneses tér jön létre, amely általában egyenesen arányos az áramerősséggel és fordítottan arányos a vezetőtől mért távolsággal. A vasmagos tekercs mágneses tere: homogén mágneses tér, melynek erőssége egyenesen arányos az áramerősséggel és a menetek számával illetve fordítottan arányos a tekercs hosszával. A mágneses tér erősségét jelentősen növelheti a tekercsben lévő vasmag. Ezt nevezzük elektromágnesnek. A Lorentz-erő jelensége és alkalmazásai: A mágneses térben mozgó elektromos töltésre a tér és a mozgás irányára merőleges erő hat, ami egyenesen arányos a töltés sebességével és nagyságával illetve a mágneses tér erősségével. Gyakorlati alkalmazása a villanymotor, a dinamó és a részecskegyorsító. Az indukció jelensége és Lenz-törvény: Változó mágneses tér hatására elektromos feszültség keletkezik, amely egyenesen arányos a mágneses fluxus megváltozásával és fordítottan arányos az eközben eltelt idővel. Az indukált áram iránya pedig mindig olyan, hogy hatásával gyengíti az őt létrehozó hatást. Örvényáramok jelensége és alkalmazásai: Változó mágneses tér hatására kiterjedt vezetőkben indukált áram keletkezik, ami mágneses terével akadályozhatja a mágneses tér változását. Gyakorlati vonatkozásai az indukciós fék, az indukciós kemence és a transzformátor lemezekből készített vasmagja. A dinamóelv és felfedezője: A dinamóelv értelmében érdemes a generátor forgórészében keletkező igen gyenge áramot visszavezetni a generátor mágneses terét létrehozó tekercsekbe, melyek így még erősebb mágneses teret és még nagyobb indukált áramot képesek kelteni. Felfedezője: Jedlik Ányos. Önindukció jelensége: során a tekercsben bekövetkező mágneses tér változást, nemcsak egy másik, külső tekercs, hanem saját maga is érzékeli és az így, benne keletkező önindukált feszültség a rákapcsolt feszültség sokszorosa is lehet. Váltakozó feszültség jellemzői: A váltakozó feszültség pillanatnyi értéke az eltelt idő szinuszával arányosan változik. Effektív feszültségnek hívjuk azt az egyenfeszültséget, amely ugyanazon a vezetőn, periódusonként ugyanannyi hőt termel, mint az adott váltakozó feszültség. A transzformátor felépítése, feltalálói: 6

6 a transzformátorban egy zárt vasmagon két, különböző menetszámú tekercs van, melynek segítségével a transzformátor képes a rákapcsolt váltakozó feszültség nagyságát a menetszámok arányában megváltoztatni. Feltalálói: Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly. Elektromágneses hullám keltése: Nyugvó elektromos töltés körül elektrosztatikus tér, egyenletesen mozgó elektromos töltés körül mágneses tér is keletkezik. Nagy gyorsulással mozgó elektromos töltésről az elektromos és mágneses tér mintegy leszakad és minden irányban, egyenes vonalban tovaterjed. Elektromágneses hullám fogalma: az elektromágneses hullám az elektromos- és mágneses tér, térben és időben periodikus megjelenési formája vagy másképp az elektromágneses rezgés tovaterjedése a térben. Az elektromágneses spektrum elemei növekvő frekvencia szerint: a rádióhullámok, a mikrohullámok, az infravörös sugárzás, a látható fény, az ultraibolya sugárzás, a röntgen sugárzás, a γ-sugárzás és a kozmikus sugárzás. A látható fény terjedési sebessége és hullámhossza: c = km/s és 400 nm < λ < 800 nm. Visszaverődés és törés törvénye: szerint új közeg határához érve a hullám részben visszaverődik, részben továbbhalad az új közegben. A beesési- és a visszaverődési szögek megegyeznek, a beesési- és a törési szögek szinuszainak aránya pedig egyenlő az egyes közegekben mért terjedési sebességek arányával. A teljes visszaverődés jelensége: szerint, ha a hullám olyan közeg határához érkezik, ahol a terjedési sebesség nagyobb, akkor a határszögnél nagyobb szögben beeső hullámok teljes mértékben visszaverődnek az új közeg határáról. Ezt a jelenséget használják ki a száloptikában. A borotválkozó- és a visszapillantó tükör képalkotása: A borotválkozó tükörként használt homorú tükör a fókusztávolságon belüli tárgyakról látszólagos, egyenes állású és nagyított képet ad; a visszapillantó tükörként használt domború tükör a fókusztávolságon kívüli tárgyakról látszólagos, egyenes állású és kicsinyített képet ad A fényképezőgép lencséjének képalkotása: a fényképezőgép domború lencséje a kétszeres fókusztávolságnál messzebb lévő tárgyakról valódi, fordított és kicsinyített képet hoz létre a fényérzékeny felületen. A vetítőgépek lencséjének képalkotása: a vetítő eszközökben a domború lencse az egyszeres- és kétszeres fókusztávolság között lévő tárgyakról valódi, fordított és nagyított képet hoz létre az vetítővásznon. A szemlencse képalkotási hibái: A távollátó ember szemlencséje az éles képet az ideghártya mögött hozná létre, ennek korrigálására domború lencse használható; a rövidlátó ember szemlencséje az éles képet az ideghártya előtt hozza létre, ennek korrigálására homorú lencse használható; A fény polarizációjának jelensége: során a fényben található sokféle irányú rezgésekből bizonyos irányú rezgéseket kiszűrhetünk. A jelenség csak transzverzális hullámok esetében tapasztalható. A gyakorlatban pl. ilyen a 3D mozi szemüvege, amellyel a két vetített képből mindkét szemünkkel csak a megfelelőt látjuk. A prizma és optikai rács színképének összehasonlítása: A prizma a fehér fényt a szivárvány színeire bontja, legjobban az ibolyaszínű fényt térítve el. Az optikai rács színképében a színek sorrendje fordított és az eltérítés mértéke egyenesen arányos a fény hullámhosszával, ezért alkalmas a színképelemzéssel járó vizsgálatokra. Színképek jellemzése: Az izzó szilárd test vagy folyadék folytonos színképet bocsát ki. Az izzó gázok emissziós színképében csak néhány színképvonal található. Ugyanezek a gázok hidegebb állapotban ugyanilyen színű fényeket nyelnek el a folytonos színképből, ez az abszorpciós színkép. 7

7 Rutherford-féle atommodell: szerint az atom teljes pozitív töltését és szinte teljes tömegét tartalmazó atommag körül keringenek az elektronok. Egy ilyen szerkezetű atom nem lehet stabil, mert az elektronok keringésük során elektromágneses hullámot kibocsátva folyamatosan energiát vesztenek. Planck-féle sugárzási törvény: értelmében a kibocsátott elektromágneses sugárzás energiája minden esetben a sugárzás egy fotonjának, energiakvantumjának egész számú többszöröse. Egy foton energiája eghttp:// arányos a sugárzás frekvenciájával. A fotóeffektus jelensége: szerint a fotocellában fény besugárzás hatására elektronok lépnek ki a katódból. A becsapódó foton energiájának egy része fedezi az elektron kiszabadításához szükséges kilépési munkát, a maradék pedig az elektron mozgási energiáját növeli. Bohr-féle atommodell: szerint az atomban az elektronok csak meghatározott energiájú pályákon helyezkedhetnek el, ahol nem veszítenek energiát. Az elektron energia elnyelésére vagy kibocsátására csak két, adott energiájú pálya közötti ugrás során képes. Az anyag kettős természetének törvénye: az anyagi részecskék és az elektromágneses hullámok is kettős természetet mutatnak. Megfelelő körülmények között az anyagi részecskék is mutatnak hullámtulajdonságokat és az elektromágneses sugárzás is mutat részecske természetet. A kvantummechanika alapgondolata: szerint az anyagi részecskék helyzetét és állapotát jellemző fizikai mennyiségek értékei nem határozhatók meg egyértelműen. Csak annak a valószínűsége adható meg, hogy ezen fizikai mennyiségek milyen valószínűséggel vesznek fel egy bizonyos értéket. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció: szerint nem lehetséges egy elemi részecske helyét és lendületét egy időben tetszőleges pontossággal meghatározni illetve ugyanígy nem lehetséges egy elemi részecske energiáját és ebben az állapotban eltöltött időt egyszerre tetszőleges pontossággal megadni. A kvantummechanikai atommodell: figyelembe veszi az elektron hullámtermészetét is, így az elektronoknak az atomban elfoglalt helye nem állapítható meg egyértelműen, csak azt a tartományt tudjuk meghatározni, ahol a legnagyobb valószínűséggel tartózkodnak. Ezt a tartományt nevezzük elektronpályának. Az atommag kötési energiája: Az atommagban a nukleonokat rövid hatótávolságú, igen erős, töltéstől független vonzóerők tartják össze, ez az erős kölcsönhatás. Az atommagnak az erős kölcsönhatásból, a protonok közti elektromos taszításból és a nukleonok mozgásából származó energiája a kötési energia. A magfúzió és a tömegdefektus jelensége: A könnyű atommagok egyesülése során az atommagok kötési energiájának és ezzel együtt tömegének egy része is felszabadul elektromágneses sugárzás formájában. Így az új atommag tömege valamivel kisebb lesz, mint az összetevő atommagok kiindulási tömege. A spontán radioaktivitás jelensége: során bizonyos atommagok külső beavatkozás nélkül más atommagokká alakulnak át. Először az α- bomlás során egy hélium-atommag, majd a β-bomlás során általában egy elektron végül a γ-bomlás során fotonok lökődnek ki az atommagból. A radioaktív sugárzások jellemzői: Az α-, β- és γ- sugárzások ionizáló képessége ebben a sorrendben egyre kisebb és áthatoló képessége egyre nagyobb. Mágneses térben a radioaktív sugárzások szétválaszthatók: az α- és β- sugárzások ellentétes irányban eltérülnek, a γ-sugárzás irányváltozás nélkül halad tovább. A maghasadás jelensége: 8

8 A nehéz atommagok neutronnal való bombázás hatására két, közepes tömegű atommagra hasadnak, miközben energia és újabb neutronok szabadulnak fel. Ez az energia alakul elektromos energiává az atomerőművekben, a keletkező neutronok pedig önfenntartóvá teszik a folyamatot. Az érettségi feladatok és megoldásaik (amiből a tesztfeladatokat érdemes gyakorolni) az alábbi helyen érhetők el: feladatsorokhttp:// 9

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Fizika vizsgakövetelmény

Fizika vizsgakövetelmény Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

FIZIKA VIZSGATEMATIKA

FIZIKA VIZSGATEMATIKA FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai Fizika Mechanika Témakörök Tartalmak Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése.

Részletesebben

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály 1. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő mérése 2.A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer, Galilei relativitási

Részletesebben

Továbbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h

Továbbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h Továbbhaladás feltételei Fizika 10. g és h Általános: A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Elektromágnesség tesztek

Elektromágnesség tesztek Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Az elektromágneses hullámok egyik fajtája a szemünk által látható fény. Látható fény (400 nm 800 nm) (vörös ibolyakék) A látható fehér fény a különböző

Részletesebben

TestLine - Csefi tesztje-01 Minta feladatsor

TestLine - Csefi tesztje-01 Minta feladatsor TestLine - sefi tesztje-01 FIZIK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG TESZTKÉRDÉSEI 2010. május 18. 1. Melyik mértékegység lehet a gyorsulás mértékegysége? (1 helyes válasz) W/J. J/kg. N/kg. 2. Hogyan változik egy

Részletesebben

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt 2017. május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Kezdés ideje 2017. május 9., kedd, 16:54 Állapot Befejezte Befejezés dátuma 2017.

Részletesebben

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel? Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 27. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 27. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük. Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

V e r s e n y f e l h í v á s

V e r s e n y f e l h í v á s A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező

Részletesebben

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

Tömegvonzás, bolygómozgás

Tömegvonzás, bolygómozgás Tömegvonzás, bolygómozgás Gravitációs erő tömegvonzás A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. Bármely két test között van gravitációs vonzás. Ez az erő nagyobb, ha a két test

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány FELVÉTELIZŐK NAPJA 2006. április 22.

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány FELVÉTELIZŐK NAPJA 2006. április 22. ELTE TTK Hallgatói lapítvány FELVÉTELIZŐK NPJ 2006. április 22. Székhely: 1117 udapest, Pázmány Péter sétány 1/; Telefon: 381-2101; Fax: 381-2102; E-mail: alapitvany@alapitvany.elte.hu FIZIK FELTSOR NÉV:.

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Elektromágneses spektrum Az elektromágneses hullámokat a keltés módja,

Részletesebben

Vezetők elektrosztatikus térben

Vezetők elektrosztatikus térben Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája. 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség

Részletesebben

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési

Részletesebben

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz? Rezgés tesztek 1. Egy rezgés kitérés-idő függvénye a következő: y = 0,42m. sin(15,7/s. t + 4,71) Mekkora a rezgés frekvenciája? a) 2,5 Hz b) 5 Hz c) 1,5 Hz d) 15,7 Hz 2. Egy rezgés sebesség-idő függvénye

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

Feladatlap X. osztály

Feladatlap X. osztály Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1

Részletesebben

Az elektromágneses indukció jelensége

Az elektromágneses indukció jelensége Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika középszint írásbeli vizsga

Részletesebben

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható! FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai

Részletesebben

FIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!)

FIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!) KRK Szilády Áron Református Gimnázium FIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!) 1. Egyenes vonalú mozgások. a. A kinematika alapfogalmai: pálya, út, elmozdulás. b. Az egyenes

Részletesebben

1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás

1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás 1. tétel: A harmonikus rezgőmozgás 1. A harmonikus rezgőmozgás kinematikája 1.a. A kitérés-idő függvény származtatása egyenletes körmozgásból 1.b. A sebesség-idő függvény származtatása egyenletes körmozgásból

Részletesebben

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg

Részletesebben

Elektromos alapjelenségek

Elektromos alapjelenségek Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Dörzselektromos jelenség: egymással szorosan érintkező, vagy egymáshoz dörzsölt testek a szétválasztásuk után vonzó, vagy taszító kölcsönhatást mutatnak. Ilyenkor

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

9. évfolyam I. MOZGÁSTAN

9. évfolyam I. MOZGÁSTAN 9. évfolyam I. MOZGÁSTAN Mozgástani alapfogalmak: A mozgás hely szerinti jellemzése Hely, hosszúság és idő mérése. A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer. A mozgás időbeli jellemzése, a sebesség

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

LY) (1) párhuzamosan, (2) párhuzamosan

LY) (1) párhuzamosan, (2) párhuzamosan 1. Egyenes vezető mágneses terében pozitív, pontszerű töltés mozog. Határozzuk meg a töltésre ható erő (Lorentz-erő) irányát az ábrán látható esetben. NY) A rajz síkjából kifelé mutat az erő. TY) A vezető

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

Érettségi témakörök

Érettségi témakörök 1. Az SI mértékegységrendszer a. a fizikai mennyiség b. az SI alapmennyiségei c. a fizikai mennyiségek csoportosítása i. skalár- és vektormennyiségek ii. alap és származtatott d. prefixumok e. gyakorlatban

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS

Részletesebben

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000

Részletesebben

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá

Részletesebben

1. SI mértékegységrendszer

1. SI mértékegységrendszer I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség

Részletesebben

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások

Részletesebben

2. Miért hunyorognak a csillagok? Melyik az egyetlen helyes válasz? a. A Föld légkörének változó törésmutatója miatt Hideg-meleg levegő

2. Miért hunyorognak a csillagok? Melyik az egyetlen helyes válasz? a. A Föld légkörének változó törésmutatója miatt Hideg-meleg levegő 1. Milyen képet látunk a karácsonyfán lévı üveggömbökben? a. Egyenes állású, kicsinyített képet. mert c. Egyenes állású, nagyított képet. domborótükör d. Fordított állású, nagyított képet. b. Fordított

Részletesebben

Erők (rug., grav., súrl., közegell., centripet.,), és körmozgás, bolygómozgás Rugalmas erő:

Erők (rug., grav., súrl., közegell., centripet.,), és körmozgás, bolygómozgás Rugalmas erő: Erők (rug., grav., súrl., közegell., centripet.,), és körmozgás, bolygómozgás Rugalmas erő: A rugalmas test (pl. rugó) megnyúlása egyenesen arányos a rugalmas erő nagyságával. Ezért lehet a rugót erőmérőnek

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Hallgatói Alapítvány FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - A -

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Hallgatói Alapítvány FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - A - FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - A - HALLGATÓ NEVE: CSOPORTJA: Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc A feladatsor megoldásához kizárólag Négyjegyű Függvénytáblázat és szöveges információ megjelenítésére

Részletesebben

Elektrotechnika 9. évfolyam

Elektrotechnika 9. évfolyam Elektrotechnika 9. évfolyam Villamos áramkörök A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés.

Részletesebben

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek. Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor

Részletesebben

Elektrosztatikai alapismeretek

Elektrosztatikai alapismeretek Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba

Részletesebben

FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató

FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató 1. C 2. A 3. X 4. B 5. C 6. D 7. D 8. C 9. D 10. B 11. D 12. C 13. A 14. C 15. C 16. D 17. C 18. C 19. C 20. B FIZIKA FELADATLAP Megoldási útmutató I. RÉSZ Összesen 1 1. téma II. RÉSZ Atommodellek: Thomson

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Javítási útmutató Fizika felmérő 2015

Javítási útmutató Fizika felmérő 2015 Javítási útmutató Fizika felmérő 2015 A tesztkérdésre csak 2 vagy 0 pont adható. Ha a fehér négyzetben megadott választ a hallgató áthúzza és mellette egyértelműen megadja a módosított (jó) válaszát a

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

FIZIKA FELMÉRŐ tanulmányaikat kezdőknek

FIZIKA FELMÉRŐ tanulmányaikat kezdőknek FIZ2012 FIZIKA FELMÉRŐ tanulmányaikat kezdőknek Terem: Munkaidő: 60 perc. Használható segédeszköz: zsebszámológép (függvénytáblázatot nem használhat). Válaszait csak az üres mezőkbe írja! A javítók a szürke

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

A fény visszaverődése

A fény visszaverődése I. Bevezető - A fény tulajdonságai kölcsönhatásokra képes egyenes vonalban terjed terjedési sebessége függ a közeg anyagától (vákuumban 300.000 km/s; gyémántban 150.000 km/s) hullám tulajdonságai vannak

Részletesebben

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munkavégzés történik ha: felemelek egy könyvet kihúzom az expandert A munka Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 14. Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fizika

Részletesebben

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.

Részletesebben

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása.

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása. Dinamika A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása. Newton törvényei: I. Newton I. axiómája: Minden nyugalomban lévő test megtartja nyugalmi állapotát, minden mozgó test

Részletesebben

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt.

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt. 1. Statikus elektromosság Dörzsöléssel a testek elektromos állapotba hozhatók. Ilyenkor egyik testről töltések mennek át a másikra. Az a test, amelyről a negatív töltések (elektronok) átmennek, pozitív

Részletesebben

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó

Részletesebben

FIZIKA 11. osztály. Írásban, 45 perc

FIZIKA 11. osztály. Írásban, 45 perc FIZIKA 11. osztály Írásban, 45 perc I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.3.1. Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű

Részletesebben

Az elektromágneses hullámok

Az elektromágneses hullámok 203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert

Részletesebben

A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.

A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. MÁGNESES MEZŐ A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. Megfigyelések (1, 2) Minden mágnesnek két pólusa van, északi és déli. A felfüggesztett mágnes - iránytű -

Részletesebben