LÁNCZOS Z; Tb.i bányászati kifejezések

Átírás

1 LÁNCZOS Z; Tb.i bányászati kifejezések

2 - 1 - A tatabányai szénbányákban használatos idegen eredetű kifejezések gyűjteménye. A Magyar Tudományos Akadémia 1832 és 1835 között egy gyűjteményt állított össze a "magyar mesteremberek között divatozó műszavak"-ból. /1./ 1882-ben az Akadémia nyelvtudományi bizottsága elhatározta e gyűjtemény kiegészítését, Ezért 1883-ban egy felhívással fordult az ipartestületekhez, melyben az iparosok hazafiságára hivatkozva az egyes műhelyekben használt "mesterszók" összegyűjtéséhez kérte segítségüket. Az 1200 példányban szétküldött körlevélhez egy, az asztalosok körében használt szógyűjtemény-mintát is csatoltak. A Hunfalvy Pál és Budenz József által aláirt körlevélnek nem volt meg a várt eredménye. Alig kettőszáz válaszív érkezett vissza, annak is legtöbbje kitöltetlenül, több pedig ezzel a felirattal : "Nem fizetünk elő!". Egy alföldi, tisztán magyar tagokból álló ipartársulat pedig a visszaküldött ívre csak ennyit irt : "Mi mindent magyarul nevezünk!" /Mint azután megállapítást nyert, e jő magyarok, németül nem tudván, a hobni, ampass, szogni, stb. szavakat magyarnak vélték./ Össze-vissza csak mindössze negyven válasz-ívben volt némi használható anyag. E kudarc után a nyelvtudományi bizottság Frecskay Jánost bízta meg a "Mesterségek szótára" összeállításával. Frecskay, aki a már előzőleg megjelent 4 kötetes "Találmányok könyve" és a 3 kötetes "Mesterségek könyvtára" c. munkáiban tüzetesen foglalkozott több iparággal, nagy lelkesedéssel látott megtisztelő megbízatása lehető legtökéletesebben való teljesítésének. óriási munkával ötven iparág szakmai szókincsét gyűjtötte össze.

3 - 2 - Gyűjtő munkája közben azon volt, hogy a műszaki kifejezésekben akkor még - mondhatnánk : kétségbeejtően - fogyatékos nyelvünket az idegen, főleg német kifejezések értelmét világosan kitüntető új szavakkal gazdagítsa. /2./ Munkája eredményességét igazolják a korabeli szaklapok elismerő sorain kívül Kisfaludi Lipthay Sándor műegyetemi tanárnak a M.T.A. egyik gyűlésén, 1903-ban elhangzott szavai, melyek szerint : "...a bizottság teljesen méltányolja Frecskaynak a műipar terén való fáradhatatlan és avatott tevékenységét és elismeri, hogy munkásságának gyümölcseivel nagyban hozzájárult a műszaki irodalom magyaros nyelvezetének kifejlődéséhez."/3./ Frecskay, bár még a kis létszámú hegedűkészítő, aranyverő, zongorakészítő iparágak mesterségszavait is összegyűjtötte, a bányaiparral egyáltalában nem foglalkozott. Ezt csak azzal tudom megokolni, hogy a múlt század, sőt a századforduló idején is többnyire nem tartották a bányaművelést iparnak, lévén a bányász feladata a hasznosítható ásványi anyagok kitermelése, nem pedig feldolgozása. Ipari munkának csupán azt az emberi munkatevékenységet tekintették, mely az őstermelés - a vadászat, halászat, földművelés és a bányászat - termékeit feldolgozza, átalakítja és ezzel a használatra, vagy további feldolgozásra alkalmassá teszi. Ezen az alapon ma is sokan "őstermelőknek" tekintik a bányamunkásokat éppen úgy mint a földműveseket, nem gondolva arra, hogy a modern bányászatban milyen sokféle kimondottan ipari munkát is kell végezzen munkája során a bányász. A fizikai-, kémiai alapismeretek mellett föld-, gép-tani és villamossági ismeretekkel kell rendelkezzen a számos technológiai előírás ismerete mellett. Gépeket kezel, ácsol, csővezetéket szerel,...stb. Föladatom azonban nem az, illetékes sem vagyok rá, hogy állást foglaljak e két nézet valamelyike mellett. Feladatom, hogy felsoroljam, csokorba szedjem azokat a bányász szakkifejezéseket, melyek az utóbbi időkig használatban voltak a magyar bányászok, elsősorban a tatabányai bányászok körében. E kifejezések többsége német eredetű, de hála a magyar bányaművelés számos kiválóságának, így első sorban Péch Antalnak /4./ lassan feledésbe mennek, kiszorítják őket a többségükben jól sikerült magyar mesterség-szavak. /5./

4 - 3 - A Abléz = váltás, váltó-társ. ablézolni = váltani, leváltani, átvenni a szolgálatot. abstik = oldaltávolság valamitől. abteilung = mélyrakodás. /Ha gödörből, mélyedésből lapátol, rakódik a bányász./ abzac = szintcsökkenés a főtében. alsó pruszt = alsópad, padka. B bakter = őr baliga = számozott fémlapocska, rendszerint a csillére kötik, a rajta lévő csapatszám alapján tudják, hogy melyik csapat mennyi csillét rakott meg. baumvágli = fák szállítására használt pályakocsi. bejlág = alátét. blindel = lezár valamit, pl, a cső végét. bolcni = csapszeg. Bőler = sűrített levegőmeghajtású Bőhler-féle fúrógép. bohrer = fúró. C cigel = húz, "cipel", vonszol valamit. cinder = gyújtó. cirkli = körző. col = régi hosszmérték : hüvelyk, /= 2,63 cm./ coloz = egy bizonyos munkamennyiséget elvégez a munkaidőn rövidebb idő alatt. +Pl. az aknász megnevez egy bizonyos mennyiségű csillét, melynek megrakása után, kiszállhat a csapat, ha még órák is volnának hátra a műszak-időből.

5 - 4 - colstok = centiméter beosztással ellátott, összehajtható hosszmérőeszköz. cvenger = bilincs. cug = vonat, csillék sora. D Dekni = födő, tető. dikics = fejtőgép /kézi/. direktor = igazgató dorni = lyuktágító, kiütő szerszám, tüske. drót = huzal, fém vezeték. drukkol a szén = a telep nyomásviszonyainak hatására, vagy közvetlenül a robbantás utáni helyzetben a szén pattogó hangokat ad. ducolás = valaminek aláépítése. Pl. gerendáknak támfával, vagy támfákkal való alátámasztása. E Ejnbruk = betörés, a szénfal leművelését bevezető művelete ereszke = olyan ferde irányú bányatérség, melyben a teli csilléket felfelé vontatják, szemben a siklóval, ahol a teli csilléket leeresztik. etázs = fejtési szelet, a siklóból vagy ereszkéből oldalt kihajtott vágat. F Faléz = felolvasóterem. Itt osztják be leszállás előtt az aknászok a bányászokat, ellenőrzik azok megjelenését a műszakon; itt hirdeti ki az üzemvezetőség az uta-

6 - 5 - sításokat, rendeleteket; itt tartják meg az időszakosan kötelező oktatásokat. falézolni = az aknász beírja a munkára jelentkezett bányász "műszakját" - rendszerint először a saját "kis müszak-napló"-jába, melyből átírja a hivatalos műszaknaplóba. fedrol = termel, szállít. fendung = tűzőrés. Olyan, rendszerint gerendákon deszkával és ékekkel készített rés, melyből kiindul a tető vagy az oldal áttűzése. ferzac = tömedék. figuráns = a bányamérővel járó mérősegéd. fiola = üvegcső, melyet a levegő vizsgálatához használnak. firstni = fedü, tetőben lévő réteg. firung = vezetőléc. flansni = csőperem. flasencug = csigasor. flekk = kis darab, alacsony fejtés, de így nevezik az oldaltámfába karcolt szak-jelzést. flok = fékvas. forat = készlet, lefejtett szén. forhájer = lőmester képesítésű, nem technikumot végzett aknász. forkop = süvegfavég. forsusz = előleg. forverc = előre, indulás! foszni = pallódeszka. föltni = fogásmélység. /Rendszerint 1 m./ föte = a munkahely teteje, "mennyezete". fundament = alap, alapzat. fuksz = faszeg, favégtoldalék. Főleg sorolt oldaltámfák, tartók alkalmazásénál verik a gerendába, hogy az oldaltámfa becsúszását megakadályozzák. G Gát = leművelt munkahelyek lezárására szolgáló ácsolat, vagy falazás; víz felfogására, tűz elfojtására, lokalizálá-

7 - 6 - sára alkalmazott ácsolat, vagy falazás. gátoló = az iszapmester alá rendelt bányamunkás, mely a gátak építésére specializálódott. gleichol = a főtét egyengeti, géppel, vagy csákánnyal simitja a főtét, helyet csinál a főtedeszkázásnak. gránik = kézicsörlő. grünzolni = talpgerenda. H Hakk = vágásfelülete a fejszének. hakni = horog. halda = hányó, csilleürítő hely. haldány = hányó. haltol = leállít, megállít. hammer = kalapács. hanged = hanget = fedü réteg; a széntelep tetején elhelyezkedő, agyagos, csigás márga. haspli = vitla = csillék vontatására használt, sűrített levegővel, vagy árammal hajtott gép. hengszál = belógás /pl. kötélnél/. I. Iberhang = felsőpad. /Gyakoribb így : "überhang"./ K Kantai = odébb tesz folyamatosan. Kapni = süvegfa. kasztró = derítő, vízfelfogó. kasház = a függőakna fölé épített torony. karambol = kisiklás, összeütközés.

8 - 7 - kibli = ürcsöbör, bödön, a szükségletei: elvégzésére állítják fel a bánya kihúzó légvágataiban. kirner = pontozószerszám, lyukasztó vas.. kispiccel = kiékel. klecni = hulladék favég /tréfásan fazék-éknek is nevezik a bányászok./ klocc = kisebb szénpillér. kompasz = tájoló. kuffer = a csille ütközője. kupli = kötélkapcsoló, mellyel a csillét pl. a végtelen szállítókötélhez kapcsolják. A lakat-kuplit a csille villájához és a végtelen kötélhez kapcsolják. A szár-kupli kb. 2-2,5 méteres drótkötélből áll, melynek egyik végén egy kapocs van /ezt a csille alvázán lévő karikába kapcsolják/ a másik végén egy csavarszerkezet, melynek két "pofáját" a végtelen szállítókötélre erősitik. kuplis = a siklók, ereszkék szállító-csillései. kuplidrót = a robbantásnál használt, műanyag-szigetelésű fém huzalok, melyek a gyutacsokat kötik össze a lővezetékkel. kuplung = tengelykapcsoló. kvadrát = négyzet. L Lasni = heveder. lódstock = töltőrúd. Hengeresre faragott léc, mellyel a robbanó töltetet nyomják a kifúrt robbantó lyukakba. lódung = fojtás. A lőrések elfojtására szolgáló agyagból gyúrt lepények. ligend = fekü. linea = vonalzó. lóncédula = bérnyugta. lutni = levegőcső.

9 - 8 - M Maceráj = ácsolásnál használt mérőeszköz. Rendszerint két léc, melyet egymáshoz illesztve mérésre használnak. markseider = bányamérő. mantli = védőköpeny. Pl. a begyulladt telep elgátolása után az ácsolatokra még egy deszka-réteget /mantli-t/ szegez nek, hogy az égő résztől elvágják a levegőt. márkapléh = számozott fémlapocska, melyet a megrakott csillére kötnek. A rávert számokból megállapítható az akna, a csillét megrakott csapat száma, továbbá a szak. A fémlapocska alakja a csille tartalmától függ. Ha kerek, akkor tiszta szenet, ha négyszögletes, akkor palás szenet, ha háromszögletes, akkor mosószenet vagy "sifert" /szemetet/ tartalmaz a csille. mitlák = középtámfa. Moll-vas = iv alakban meghajlított I vas, melynek két végére egy-egy iv alakú sarut hegesztenek. Nagy nyomású helyeken használják a biztositásnál futófákkal kombinált ácsoláshoz, az ú.n. Moll-ácsolathoz. mugli = közettömb. mutter = anyacsavar. N Nógrájz = utánvét. norma = munkaelőírás, mely az elvégzendő munka mennyiségére vonatkozik első sorban. numera - a munkahely száma. A csapat száma. O Ort = munkahely, de így nevezik a szénfalat is. /Orton dolgozik = szenel, szenet fejt, jöveszt./

10 - 9 - P paumvágni = fáskocsi, fa szállítására szolgáló pályakocsi. + Tulajdonképpen "baumvágni", de a sváb bányászok, akik a "b"-t "p"-nek, a "p"-ét "b"-ének mondják, "paumvágni"-nak nevezik, s így ez lett az általánosabban használt kiejtési mód. pántol = vaslemezzel megerősít. passzit = hozzáilleszt. pászol = hozzá illik valamihez. pászdarab = összekötődarab. pikhammer = fejtőkalapács. pilok = gyámlyuk. A támfát szokás gyámlyukba állítani. Ez minimum 20 cm mély, s a támfa vastagságának megfelelő átmérőjű lyuk. plattni = vaslemez. Főleg a csille-forgatáshoz használt lemezre értik. plé = bádoglemez. pruszt = alsópad, padka. provizoris = ideiglenes. Beszélnek "provizoris ácsolatról", "provizóris vasut"-ról, stb... pucckanál = az iszapcsövek tisztítására használt, hosszú nyelű vas kanál. puffer = ütköző, de gyakran használják "tárolás", "tartalék" értelemben is. R Racsni = kilincsműves emelő, rajbol = terel, meglódít. A csilléket szokás a rossz váltóknál, kanyaroknál "rajbolni". rajda = kanyar. rakonca = pályakocsi, fáskocsi. rádli = kerék. rámpa = rakodó /terület/, sorompó.

11 reflektor = sugárlámpa. reklamál = kifogásol. resztli = tartalék /pl.csille/ revir = körzet /Revir aknász = körzet aknász/. revirt járni = bejárni a körzetet. /Munkaszüneti napokon egy felvigyázó és egy vájár minden szakban bejárja a "revirt", ellenőrizve a levegőt, a vizet, a munkahelyeket./ rigli = főtefa /gerenda/. rolni = görgő. S Sablon = minta. sakta = akna. sarol = hornyol, bemélyít. sifer = pala, szemét. De így nevezik a palahányót is, ahová a bánya szemetét hordják ki. sikta = műszak. sicht = műszak. sin = vaspálya. slaug = tömlő. /Mondják "slag"-nak is./ slam = iszap. slágli = kis szelvényű vágat, áttörés. Kutató vágat. slicc = rés. sliccelés = réselés, az oldalba vagy főtébe való kis bevágás. /Az orton szokásos "réselés"-re nem szokás a "sliccelés szót használni./ slipper = talpfa. slusszol = befejez. sollni = kas, felvonó. solni ház = kas ház. sorolni = kivölgyelni a fát, azaz a fa végébe völgy alakú bevágást faragni. spannol = feszit. speiszer = feszítővas.

12 spicc = csúcsa, hegye valaminek. sprájc = feszke. sprejcolni = kifeszkézni, kimerevíteni. srám = rés, csorga, árok. sróf = csavar. srót = szoros, sűrű. srót ácsolat = sűrűn rakott ácsolat, szorosan egymás mellé épített ácsolatok, sorosácsolat. stand = állás. standol = megállít. stanga = feszítőrúd. stájgerol = emel. steig /stejg/ = ereszke alsó fele, alsó része. steiger = aknász. stekkol = előretűz. stender /stenderd/ = tartóállvány. stempli = pecsét. stirc = karambol, csillék összeütközése, kiugrása a sínről. stomp = támfa. /Oldal-, közép- és tartó-támfa/. stopli = dugó. /pl. az iszapcsőben/. stöl = alváz, a csille alváza. stósz = rakathossz, /a vasútnál az egyik talpfától a másik talpfáig terjedő rész/, rakás. stószol = egymásra rak /pl. fát,/ straszni = fronti tartó, fogásszélesség. strebung = ácsolat dőlése. streka = vágat. strószbán = merevítő, feszítő ácsolat. stucni = rövid vágat. stufázás = ácsolat megjelölése /rendszerint egy véső szerű késsel/. stufakés = ár szerű, az ácsolatok megjelölésére használt szerszám. sturc = döntő. suber = tolóablak, pl. a gátakra épített vízkieresztő nyílás. subler = tolómérce.

13 sut = töltő. /pl. guritók garatja, melyen át a szén a csillébe folyik./ sutos = a töltőt kezelő bányamunkás. suszdrót /sluszdrót/ = robbantóvezeték, a gyutacsok műanyag borítású huzala. stekktábla = számlálótábla. szájberol = átlapátol. szignál = jelez. T taszter = nyomógomb. turbó = sűrített levegő-meghajtással működő elektromos lámpa, mely a munkahelyek megvilágítására szolgál. U ulma = oldal, a vágat oldala, oldalfala. untercug = járomácsolat. unterlág /unterlóg/ = alátét. unterzacni = alátámasztásra használt deszak, vagy übersikta = túlműszak, pótműszak. fa. V vinkeleisen = szögletvas. vinkli = szög, derékszög. vipper = körbuktató. Z zájberol /szájberol/ = átlapátol, átrakódik. zenkli /zdenkli/ = függélyező. zsanér = sarokvas.

14 Jegyzetek. 1./ Már 1805-ben Szigethi Gyula Mihály székelyudvarhelyi tanár, 9 mesterség használatos szavait gyűjtötte öszsze. /MTA. kézirattára. Vegy. 2. r. 18. sz./ - Teleki László irta az 1806-ban megjelent "A' magyar nyelv elé mozdításáról buzgó esdeklései" c. munkájának 161. lapján : "Minden Tudományban kellene az úgy nevezett Technicus Terminusokat, mester szókat Magyar nyelvre fordítani... Ugyan azt kellene a' mesterségekben és egyéb kézi mívekben előforduló eszközök, tselekedetek és Tárgyak kinevezésével tselekedni, mert ebben is nagyon hátra maradtunk." - A MTA 1832 és 1835 között összeállított gyűjteményébe tartozik Czuczor Gergely komáromkörnyéki gyűjtése is. 2./ Frecskay János : Mesterségek szótára. Budapest, / L. Frecskay János i.m. X. lap. 4./ Péch Antal / / bányamérnök, szakíró. Jelentős érdemei vannak a magyar bányászati szaknyelv megteremtésében. Ezzel kapcsolatos munkája : "Magyar és német bányászati szakszótár. I-II. Selmecbánya, " Számos ilyen irányú cikke jelent meg a Bányászati és Kohászati Lapok-ban. A Bányászati és Kohászati Egyesület közgyűlésein is gyakran felszólalt a bányászati szaknyelv magyarosítása érdekében. E felszólalásait sűrűn közölte az egyesület lapja. - Irod.: Soltz Vilmos: Emlékbeszéd Péch Antal felett. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászati és Kohászati Lapok, 1956.évf. 10.sz / Megjegyezni kívánom, hogy a felsorolt bányászati mesterség-szavakat fonetikusan, a bányászok által használt kiejtéshez igazodva írtam le. Budapest,1973. augusztus 15. Lánczos Zoltán.