JELENTÉS az Illyés Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS az Illyés Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről december

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /2004. Témaszám: 719 Vizsgálat-azonosító szám: V0140 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Balázs Andrásné főcsoportfőnök-helyettes Az összefoglaló jelentést készítette: Solymár Ágnes számvevő tanácsos Az ellenőrzésben részt vettek: Pásztor Katalin számvevő tanácsos Robák Ferencné számvevő Solymár Ágnes számvevő tanácsos Sas Imréné számvevő tanácsadó Szijjártó Károly külső szakértő Az ÁSZ által a témában eddig készített jelentések: címe Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány pénzügyigazdasági ellenőrzéséről (1992) Jelentés a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány részére PHARE forrásból juttatott pénzügyi támogatások felhasználásának vizsgálatáról (1994) sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 Jelentés a fejezetek és intézményeik által az alapítványoknak juttatott állami pénzek és vagyon felhasználásának, működtetésének ellenőrzéséről (1996) Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Gandhi Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pénzügyigazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a médiatörvény végrehajtásának pénzügyi - gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Televízió Közalapítvány és kapcsolódó ellenőrzés keretében a Magyar Televízió Rt. működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Nemzetközi Pető András Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak juttatott állami eszközök felhasználásának és működtetésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a sportcélú közalapítványok működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány működésének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

4 Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Mozgókép Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az EU Kommunikációs Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány gazdálkodásnak ellenőrzéséről

5 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A közalapítvány működésének jogi, szervezeti feltételei Az alapító okirat és az SZMSZ A képviseleti jog, a bank- és értékpapírszámla feletti rendelkezés A kuratórium működése Felügyelő bizottság A közalapítványi iroda működése A könyvvezetés és gazdálkodás szabályozottsága, szabályossága A gazdálkodási szabályzatok Az éves költségvetések A számviteli nyilvántartások rendszere és szabályossága Az éves beszámolók és a beszámolási kötelezettség teljesítése A bevételek és a kapott támogatások A költségek alakulása Tiszteletdíjak és költségtérítések A pénzügyi helyzet és a likviditás alakulása A közalapítványnak nyújtott központi költségvetési támogatás rendeltetésszerű, törvényes és célszerű felhasználása A közalapítvány támogatási rendszere Az alkuratóriumok működési költségei A támogatások lebonyolítása A közalapítvány által nyújtott támogatások A kuratórium központi keretéből nyújtott támogatások felhasználása A Határon Túli Magyarok Hivatalának nyújtott támogatás A támogatás felhasználásának törvényessége és szabályossága A HTMH házipénztárából adott előleg A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés és utalványozás rendje A HTMH ún. Illyés pénztár -ának szabályozottsága A bizonylati rend és okmányfegyelem 59 1

6 3.4. A felvidéki beiratkozási program A Teleki Oktatási Központ beruházásához adott támogatás A Televízió határok nélkül program támogatása Az alkuratóriumi keretekből nyújtott támogatások felhasználása A romániai alkuratórium elnöki sürgősségi keretének felhasználása A közalapítvány soron kívüli keretéből nyújtott támogatások A központi költségvetés célelőirányzatából finanszírozott Szülőföldön magyarul program végrehajtása A kapott támogatás átcsoportosítása és felhasználása 75 MELLÉKLETEK 1. számú Az IKA eszközei és forrásai 2. számú Az IKA eredmény-kimutatása 3. számú Az IKA bevételei és működési költsége 4. számú Kuratóriumi és FB tagok tiszteletdíja és költségtérítése 5. számú Az IKA által adott támogatások 6. számú Az IKA által támogatott feladatok 7. számú Az IKA által magánszemélyeknek adott támogatások 8. számú A központi keret terhére nyújtott támogatások 9. számú Az IKA alkuratóriumainak működési költségei 10. számú A KüM közigazgatási államtitkárának nemleges észrevétele 11. számú A MEH miniszter nemleges észrevétele 12. számú Az IKA-nak a jelentésre tett észrevétele és az ÁSZ elnökének válasza 13. számú A HTMH elnökének a jelentésre tett észrevétele és az ÁSZ elnökének válasza FÜGGELÉKEK 1. számú A romániai alkuratórium által felkért bizottság jelentése az RMPSZ szovátai helyszínű Teleki Oktatási Központjában tett helyszíni szemléről 2

7 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet ÁSZ törvény az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény BM Belügyminisztérium FB Felügyelő Bizottság GM Gazdasági Minisztérium HTMH Határon Túli Magyarok Hivatala IKA Illyés Közalapítvány IM Igazságügyi Minisztérium kedvezménytörvény a szomszédos államokban élő magyarokról szóló évi LXII. törvény Kh. tv. a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény Kincstár Magyar Államkincstár KüM Külügyminisztérium MÁÉRT Magyar Állandó Értekezlet MEH Miniszterelnöki Hivatal MTA Magyar Tudományos Akadémia NKÖM Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma OGY Országgyűlés OM Oktatási Minisztérium Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény régi Szt. a számvitelről szóló évi XVIII. törvény RMPSZ Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége SZJA törvény a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény SZMSZ Szervezeti és Működési Szabályzat TOK Teleki Oktatási Központ új Szt. a számvitelről szóló évi C. törvény üvegzsebtörvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi XXIV. törvény 3

8

9 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Az alapítvány bevételei Az alapítvány költségei (kiadásai) Az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai) Alkuratórium Cél szerinti tevékenység Induló vagyon Kiemelkedően közhasznú közalapítvány Közalapítvány Közfeladat A vállalkozási tevékenység bevétele, valamint az alapítványi célú tevékenység bevételei (minden olyan bevétel, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó befizetés, ideértve a céltámogatást is) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésének a)-b) pontja]. A vállalkozási tevékenység közvetlen költségei, az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei, az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek (kiadások) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdésének a)-b)-c) pontja]. Az alapítvány kezelő szervének üzemeltetési, fenntartási költségei (az alapító okiratok ezeket a költségeket tekintik a kuratórium és a munkaszervezet működési költségeinek). A kuratórium munkáját segítő, a határon túli magyar közösségek demokratikusan megválasztott vezetőséggel rendelkező, országos hatáskörű képviseleti és szakmai szervei által létrehozott, testület. Minden olyan tevékenység, amely az alapító okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja [Kh. tv. 26. b) pontja]. A közalapítvány javára a célja megvalósításához az alapító okiratban meghatározott vagyon [Ptk. 74/A. (1) bekezdése, 74/B. (1) bekezdése]. A közalapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges [Ptk. 74/B. (4) bekezdése]. A közalapítványi vagyon pontos megjelölése nélkül a közalapítvány nem jöhet létre [BH ]. A kiemelkedően közhasznú közalapítványnak a közhasznú közalapítványokra előírt követelmények teljesítésén túl közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot kell ellátnia, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, az alapító okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza, továbbá a közhasznú tevékenységet maga látja el [Kh. tv. 5. és a BH alapján]. A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre [Ptk. 74/G. (1) bekezdése]. Közfeladat az az állami vagy helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról 5

10 Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló Közhasznú tevékenység Közhasznúsági jelentés Pályázat Szomszédos állam Támogatás Vezető tisztségviselő a közalapítványoknál jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia [Ptk. 74/G. (2) bekezdése]. A közhasznú nyilvántartásba vett közalapítványoknál mérlegből, közhasznú eredmény-kimutatásból és tájékoztató adatokból áll [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. (8) bekezdése, illetve 4. és 6. számú melléklete]. A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, a közhasznú közalapítvány alapító okiratában szereplő cél szerinti tevékenység a törvényben meghatározott körben [Kh. tv. 26. c) pontja]. Tartalmazza a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót [Kh. tv. 19. (3) bekezdése]. Az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli [Kh. tv. 26. i) pontja]. A kedvezménytörvény értelmében szomszédos államnak minősül a Horvát Köztársaság, Románia, Szerbia és Montenegró, a Szlovák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és Ukrajna. Pénzbeli és nem pénzbeli juttatás [Kh. tv. 26. j) pontja]. A közalapítvány kuratóriumának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, a közalapítvánnyal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, az alapító okirat szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy [Kh. tv. 26. m) pontja]. 6

11 JELENTÉS az Illyés Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A nonprofit szervezetek között január 1-jétől jelentek meg a közalapítványok, melyek megalakítására és működésére a Ptk. az alapítványok szabályozásán belül külön feltételeket és követelményeket határozott meg az alapítók körét, az ellátandó közfeladatokat, valamint a működés és gazdálkodás feltételeit illetően. Közalapítványt csak az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete hozhat létre közfeladat (állami, helyi önkormányzati vagy országos kisebbségi önkormányzati feladat) ellátásának folyamatos biztosítása céljából, de a közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. A közalapítványok alapító okiratát, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hozni, a kuratóriumok ülései és határozatai nyilvánosak. A közpénzek törvényes, felelős és közhasznú felhasználása érdekében a Ptk. és a közhasznú szervezetekről szóló törvény részletesen meghatározta a közalapítvány vagyonkezelő szervezete (kuratóriuma) működésének, képviseletének, a tisztségviselők felelősségének és összeférhetetlenségének szabályait. A közalapítvány vagyonát kezelő szervezet (kuratórium) tagjai az alapítók bizalmából látják el feladatukat, de tőlük sem közvetlenül, sem közvetve nem függhetnek, az alapítók nem gyakorolhatnak meghatározó befolyást a közalapítvány vagyonának felhasználására. A közalapítványok ellenőrzésére az alapítványoknál szigorúbb követelmények vonatkoznak, így az alapítóknak már az alapítással egy időben létre kell hozni a kuratórium ellenőrzésére jogosult ellenőrző szervet (ellenőrző vagy felügyelő bizottságot). Az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványoknál az Állami Számvevőszék nemcsak az állami támogatás felhasználását, hanem a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét is jogosult ellenőrizni. A 2004 végén az ún. média közalapítványokkal együtt 50 működő, illetve 2 bejegyzés alatt álló, az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítvány volt. A évi költségvetési törvény eredeti előirányzatként a Kormány által alapított közalapítványoknak közvetlenül névre címzetten 35,5 milliárd Ft ere- 7

12 BEVEZETÉS deti támogatási előirányzatot hagyott jóvá 1, amelyből az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat 2,1 milliárd Ft-ot (5,9%-ot) zárolt. A évi éves költségvetési törvényben az Illyés Közalapítvány eredeti támogatási előirányzata 1021 millió Ft volt, amelyből a Kormány az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítása érdekében 195 millió Ft-ot (19,1%-ot) zárolt. Az Országgyűlés az éves költségvetési törvényekben a években az Illyés Közalapítvány részére közvetlenül névre címzetten 4748 millió Ft támogatást hagyott jóvá, illetve a Kormány a szomszédos államokban élő magyarokról szóló évi LXII. törvényben meghatározott támogatási feladatokra további 1477 millió Ft céltámogatást biztosított, továbbá egyéb állami forrásból 128 millió Ft-ot kapott. A határon túli magyarság szülőföldjén való megmaradásának elősegítése céljából nyújtott állami támogatás alapvetően az e célra létrehozott közalapítványokon és alapítványokon (Illyés Közalapítvány, Új Kézfogás Közalapítvány, Apáczai Közalapítvány, Teleki László Alapítvány, Mocsáry Alapítvány, Segítő Jobb Alapítvány, Pro Hungaris Alapítvány) keresztül történik. Emellett az egyes szaktárcák (MEH, OM, NKÖM) és az MTA közvetlenül is folyósítanak pénzeszközöket a határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatására, valamint a határon túli kutatás segítésére. A évek között az állami költségvetés összesen 38,5 milliárd Ft-ot folyósított a határon túli magyarság támogatására, amelyen belül az IKA összesen 6,4 milliárd Ft (16,6%) felett rendelkezett. 2 A Magyar Köztársaság Kormánya az Alkotmány 6. cikkelye 3 bekezdésében foglaltak végrehajtására 1990-ben alapította az Illyés Alapítványt. A Ptk. módosításáról rendelkező évi XCII. törvény 40. (6) bekezdése alapján az alapítvány január 1-jétől közalapítványnak minősül. A Fővárosi Bíróság a 13. Pk /1990/22. számú végzésével január 1. napjától kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítette. Az IKA alapító okiratban megjelölt célja az Alkotmány 6. cikkelye 3. bekezdésében rögzített, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért érzett felelősségéből adódó állami közfeladat folyamatos ellátása érdekében a határainkon túl élő magyar közösségek és a szórványmagyarság támogatása, sajátos gondjai megoldásának elősegítése. A közalapítvány az alapító Kormány szándékainak megfelelően támogatja a határainkon túl élő magyarság önazonosságának megőrzését, fejlődését és megerősödését célzó kezdeményezéseket; az anyanyelv ápolását, fejlesztését szolgáló kezdeményezéseket; a határainkon túl élő magyarságot érintő tudományos munkát; az anyanyelvű hitélet tárgyi és személyi 1 Ez az összeg nem tartalmazza az OGY által alapított három ún. média-közalapítvány támogatását. 2 Forrás: A HTMH évi beszámolója az OGY Külügyi bizottsága számára 8

13 BEVEZETÉS feltételeinek javítását; a határon túli magyar kisebbségek hazai kulturális bemutatóit. A jelen ellenőrzés megállapításainak többszöri egyeztetését követően is maradt véleményeltérés az IKA kuratóriuma és az Állami Számvevőszék között a közalapítvány által támogatott, az alapító okirattal, az alapítói szándékkal összhangban álló tevékenységek körét illetően. A kuratórium aránytévesztésnek tekintette, hogy a jelentést készítők mintegy az alapítói szándék letéteményeseinek szerepébe helyezve magukat leszűkítő módon értelmezik ezeket a célokat, annak ellenére hogy az alapító okiratok év óta történt módosításaiból, az egymást váltó, de mindenkor az alapító képviselőjének részvételével működő kuratóriumok közel másfél évtizedes, következetes támogatási gyakorlatából is egyértelműen dokumentálható a tényleges alapítói szándék: a határon túl élő magyarság önazonosságának megőrzését, fejlődését és megerősödését célzó kezdeményezések támogatása tudatosan tág értelmezésre lehetőséget adó a kuratóriumi gyakorlat által kitöltendő formulájával a lehető legszélesebb támogatási területet rendelni a közalapítvány tevékenységéhez. Az elmúlt tíz év alatt a közalapítványok gazdálkodásának törvényességére irányuló ellenőrzések során az Állami Számvevőszék szembesült azzal, hogy az alapító nem mindig rögzítette az alapító okiratban kellő szabatossággal azt a közfeladatot, amely ellátásának folyamatos biztosítása céljából a közalapítványt létrehozta. Feltártuk azt is, hogy a közalapítványok többségének a Kormány az alapító okiratban nagyszámú vagy nem kellően behatárolt közfeladatot határozott meg, jóllehet ezek ellátásában való közreműködés fedezetét az állam feladat-ellátási kötelezettségére tekintettel a központi költségvetésből kell biztosítani. Megállapítottuk 3, hogy a közalapítványok alapító okiratban megjelölt céljai és az évenként a központi költségvetésből adott támogatások nem voltak kellően összhangban, mivel a támogatások nem terjedtek ki az alapító okiratban meghatározott valamennyi cél támogatására. Emiatt a kuratóriumok a Ptk. és az alapító okirat előírásaival ellentétben a támogatás összegének meghatározásakor a közcélok rangsorolására kényszerültek. Kifogásolnunk kellett azt is, ha a kuratóriumok jóhiszeműen, a közalapítvány közreműködésével ellátandó közfeladat megoldása iránti elkötelezettség által motiválva bővítették, szűkítették vagy átértelmezték az alapító okiratokban megjelölt, jogszabályokra alapozott közfeladatot, mivel az Állami Számvevőszék (mint bármely más jogalkalmazó, így a kuratóriumok is) a jogszabályok és/vagy alapító okiratok szövegét csak szöveghűen alkalmazhatja. Az Illyés Közalapítvány mint kiemelkedően közhasznú közalapítvány az alapító okiratban megjelölt céljainak elérése érdekében a Kh. tv.-ben meghatározott közhasznú tevékenységek közül a kulturális tevékenységet, a kulturális 3 Lásd: Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről (2002. év, 0228.) 9

14 BEVEZETÉS örökség megóvását, a műemlékvédelmet, a gyermek- és ifjúságvédelmet, a gyermek- és ifjúsági érdekképviseletet, az emberi és állampolgári jogok védelmét és a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységet jelölte meg. Az Állami Számvevőszék az IKA gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét átfogóan legutóbb 1995-ben ellenőrizte ben az IKA a témavizsgálat keretében ellenőrzött 193 alapítvány, közalapítvány egyikeként adatlapok kitöltésével számolt el az években kapott állami támogatás felhasználásáról. A témavizsgálat nem terjedt ki a gazdálkodás törvényességének és célszerűségének ellenőrzésére. Az IKA írásos beszámolójából többek között az derült ki, hogy a támogatást juttató Külügyminisztérium az éves költségvetési támogatás cél szerinti felhasználására és a felhasználás elszámolására vonatkozóan nem kötött szerződést a közalapítvánnyal, és a pályázatok nyerteseivel a kuratórium sem kötött támogatási szerződést. Az Állami Számvevőszék az ÁSZ tv. 2. (5) bekezdése alapján ellenőrzi a közalapítványoknál az állami költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását, továbbá a Ptk. 74/G. (8) bekezdése alapján a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét. Jelen ellenőrzés törvényességi és célszerűségi szempontból értékelte, hogy az IKA működése és gazdálkodása hogyan segítette elő az alapító okiratban meghatározott célok és feladatok megvalósítását; a gazdálkodás és a könyvvezetés szabályozottsága biztosította-e a gazdálkodás törvényességét; az IKA a vagyonát, illetve a kapott állami támogatást rendeltetésszerűen használta-e fel az alapító okiratban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében. Az IKA ellenőrzése a beszámolóval lezárt utolsó négy teljes naptári év a évek gazdálkodásának törvényességére és célszerűségére terjedt ki, de a gazdálkodás áthúzódó folyamatait a helyszíni ellenőrzés július végi befejezéséig vizsgáltuk. 10

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriuma megalapítása óta közreműködik a határainkon túl élő magyar közösségek és a szórványmagyarság támogatásában, sajátos gondjai megoldásának elősegítésében. Az IKA között összesen 6,5 milliárd Ft bevételt realizált, amelyből 6,4 milliárd Ft (98,5%) származott a központi költségvetésből. Egyéb bevételei teljes egészében a közhasznú tevékenységéből származtak, mivel az IKA vállalkozási tevékenységet nem folytatott. Ugyanezen időszakban a kuratórium az alapító okirat szerinti célok megvalósítása érdekében összesen 5,8 milliárd Ft támogatást nyújtott, továbbá saját működésére 0,3 milliárd Ft-ot használt fel. Az ellenőrzött időszakban a Kormány az IKA tekintetében az alapító nevében és képviseletében eljáró kormányzati felelősként 2003 áprilisáig a külügyminisztert, ezt követően a MEH kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárát jelölte meg. Az IKA évi eredeti és módosított, valamint a évi eredeti előirányzata a KüM, a évi módosított, valamint a évi eredeti és módosított előirányzata a Miniszterelnökség fejezetben szerepelt. A KüM a években az éves költségvetési támogatás cél szerinti felhasználására és elszámolására nem kötött szerződést a közalapítvánnyal. A MEH a évre szerződésben rögzítette a támogatás felhasználásával kapcsolatos előírásokat, kikötötte az alapító okiratban meghatározott célok szerinti felhasználás kötelezettségét, meghatározta a szerződésszegés szankcióit, valamint az elszámolások benyújtásának módját és határidejét. Az IKA a támogatási szerződésben előírt elszámolási határidőt túllépve küldte meg a támogatás felhasználásáról készített szakmai és pénzügyi elszámolást a MEH-nek. A kuratórium a kapott állami támogatásból és egyéb bevételeiből a határainkon túl élő magyarság önazonosságának megőrzését, fejlődését és megerősödését, az anyanyelv ápolását, fejlesztését szolgáló kezdeményezéseket, a határainkon túl élő magyarságot érintő tudományos munkát, az anyanyelvű hitélet tárgyi és személyi feltételeinek javítását, a határon túli magyar kisebbségek hazai kulturális bemutatóit támogatta rendszeresen. Az ellenőrzött évek közötti időszakban összességében a teljesített kiadások mintegy 46%-át kifogásoltuk: Az alapítói célok megvalósítására nyújtott 5,8 milliárd Ft-ból a központi keret terhére fizetett ki a közalapítvány 3,1 milliárd Ft-ot, ebből években a közhasznú szervezetekről szóló törvény előírásainak nem megfelelően kiírt pályázatok alapján 1,3 milliárd Ft-ot, a években az alapító okiratban megjelölt pályáztatási kötelezettség mellőzésével 1,5 milliárd Ft-ot. A évek között a központi keretből a HTMH-nak nyújtott 39,5 millió Ft támogatásból az alapítói célokkal ellentétes volt 30,4 millió Ft támogatás odaítélése, illetve felhasználása. A kuratórium a saját működésére felhasznált 0,3 milliárd Ft-ból az alapító okirat előírásaitól eltérően költött el 11 millió Ft-ot. 11

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az IKA pályáztatási szabályzattal nem rendelkezett, a pályáztatási tevékenységre vonatkozó szabályokat az alapító okirat, az SZMSZ, a támogatások elszámolási szabályzata, valamint az egyedi kuratóriumi határozatok tartalmazták. Az IKA-hoz között összesen db pályázat érkezett be 35,1 milliárd Ft támogatási igénnyel. Az elfogadott pályázatok száma db volt, 5,5 milliárd Ft támogatási összeggel. A kuratórium a pályázók 51%-át támogatta, az igényelt összeg 16%-át ítélte meg támogatásként. A kuratórium által a négy év alatt odaítélt, összesen 5,5 milliárd Ft támogatás 19%-át magyarországi pályázók nyerték el, ebből a HTMH támogatása 39,5 millió Ft volt. Az IKA támogatás 44%-át a Romániában, 16%-át a Szlovákiában, 7%-át az Ukrajnában, 7%-át a Szerbiában és Boszniában élő magyarság kapta, a fennmaradó 7% a Horvátországban, Szlovéniában, Csehországban élő magyarok, valamint a nyugati magyarság között oszlott meg, illetve régióhoz nem köthető támogatás volt. A kuratórium összesen húsz célra ítélt meg támogatást, amelyből összegét tekintve a legjelentősebb a magyar nyelvű rádió és TV adások (17%), az oktatási intézmények és szervezetek (16%), a kulturális intézmények és szervezetek (15%), az egyházi intézmények és szervezetek (7%) támogatása, valamint a magyar nyelvű lapok szerkesztőségei működési feltételeinek javítása (6%) volt. Az ellenőrzött időszakban az alapító okirat felhatalmazása alapján a határon túli magyar szervezetek által létrehozott testületek, ún. alkuratóriumok segítették a kuratóriumot, amelyeknek a támogatások lebonyolításában javaslattevő szerepük volt. A kuratórium az alapító okirat előírásának megfelelően a cél szerinti támogatásra fordítható összeget minden évben felosztotta ún. alkuratóriumi és központi keretösszegekre, az alkuratóriumi keret a szomszédos országok magyar közösségei támogatását szolgálta, a központi keret a határon túli magyarságot általában érintő, stratégiai célok támogatására nyújtott fedezetet. A kuratórium előre, a következő évi még jóvá nem hagyott állami támogatási keret terhére ítélt meg 2000-ben és 2001-ben összesen 367,3 millió Ft támogatást, így szabálytalanul, fedezet nélkül vállalt kötelezettséget. A kuratórium az alkuratóriumi keretösszegből nyújtott támogatásokra minden évben pályázati felhívást adott ki, a központi keret terhére azonban csak a és a években. A pályázati felhívásokat a kuratórium nyilvánosságra hozta. A központi keret terhére az ellenőrzött időszakban lebonyolított három pályázatból kettő amelyekre a kuratórium összesen mintegy 2,8 Mrd Ft kiadást teljesített nem felelt meg a pályázatok kiírására és értékelésére vonatkozó törvényi előírásoknak, mivel e két pályázatra vonatkozó ún. pályázati felhívást kuratórium általános céllal, beadási és értékelési határidő nélkül adta ki az magyarországi és nyugati magyar szervezetek részére, ezáltal az érintettek kérelmeiket folyamatosan beadhatták, így a kérések elbírálása és a támogatások megítélése egyedileg, a hasonló tárgyú pályázattal vagy hasonló tevékenységet végző pályázóval való összevetés és versenyeztetés nélkül történt. Ez a támogatási gyakorlat ellentétes volt az alapító okirattal is, amely kötelezően írta elő a kuratóriumnak, hogy nyilvános pályázati rendszer keretében, a közalapítványi 12

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK célokkal összhangban döntsön a támogatás odaítéléséről, azok mértékéről és formájáról. A kuratórium a központi keret terhére a HTMH-nak nyújtott támogatások ¾- ét leszámítva az alapító okiratnak megfelelő célú támogatást nyújtott, de a támogatások lebonyolításánál törvénysértő, illetve a belső szabályzatokat sértő módszereket is alkalmazott, mivel a megítélt támogatások db számát tekintve 3%-ánál nem tartotta be a döntéshozatali összeférhetetlenséget, 14%-ánál a pályázati kiírások feltételeit, 3%-ánál az elszámolási kötelezettség elmulasztása ellenére újabb támogatást nyújtott, az ingatlan vásárlásokra adott támogatások mintegy 50%-ánál nem követelte meg a pályázóktól a független szakértői értékbecslés elkészíttetését. Az alkuratóriumi keretből adott támogatások célja megfelelt a közalapítványi és a pályázati kiírásban megfogalmazott céloknak, a pályázók minden esetben határon túl működő magyar szervezetek voltak. A támogatások kifizetése két támogatott kivételével a kuratóriumi határozat meghozatalát követően, azzal összhangban történt. A pályázatok nyerteseivel a kuratórium nem kötött támogatási szerződést, arra hivatkozva, hogy az elszámolás szabályait tartalmazó, minden támogatásra egységesen érvényes elszámolási szabályzatot a kedvezményezettek aláírásukkal elfogadták. A szabályzat azonban nem nyújtott elegendő garanciát a támogatások rendeltetésszerű felhasználására, mivel a céltól eltérő felhasználás szankciója az volt, hogy a pályázó újabb támogatásban nem részesülhet. A kuratórium a szabályzatban nem rögzítette, hogy az elszámolásként benyújtott számla másolatok hitelesítettek legyenek, nem igényelte a számlán annak feltüntetését, hogy a teljesítés az IKA támogatása terhére történt, nem írta elő a kapott támogatások terhére elszámolt költségeknek a számviteli nyilvántartásában való elkülönítési kötelezettségét. A pénzügyi elszámoltatást a támogatott által megküldött és az elszámolási szabályzatban előírt dokumentumok alapján végezték. A támogatottak 9%-a a kuratórium által előírt elszámolási határidőt túllépte. Az IKA a támogatások célszerinti felhasználását, a pályázatokban megjelölt célok megvalósulását a támogatott pályázatok mindössze 0,3%-ánál ellenőrizte a helyszínen. A támogatás összegét tekintve az IKA két legjelentősebb programja a Televízió - határok nélkül és a Szülőföldön magyarul támogatási programok voltak. Az Országgyűlés az OGY Kulturális és sajtóbizottsága kezdeményezésére a december 5-én kihirdetett évi zárszámadási törvényben 900 millió Ft pótlólagos támogatást hagyott jóvá, amelyet a kuratórium a törvényjavaslat indokolásának megfelelően a Televízió - határok nélkül című program pénzügyi fedezetére, a kárpát-medencei magyar tömegtájékoztatás feltételeinek javítására kívánt fordítani, kétharmadát konkrét pályázati kiírással, egyharmadát az általános pályázati kiírás keretei között. A kuratórium határozata szerint 300 millió Ft támogatásban részesült a Duna TV Rt., de az IKA alapító okiratával és a kuratórium határozatával ellentétesen, nem pályázat útján, hanem egyedi kérelem alapján. Az rt. a támogatást kérelmétől eltérően csak mintegy kétharmad részben fordította meglévő eszközeinek bővítésé- 13

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK re, a támogatás egyharmada az rt. likviditási gondjai enyhítését szolgálta. A Duna TV Rt. az IKA évi támogatása terhére a évi 110 millió Ft értékű eszközbeszerzését számolta el, 190 millió Ft összegű beruházást mivel ennek az IKA által adott fedezetét felélte csak a évi tőkeemelésből, a támogatás megvalósítási határidejéhez képest két év késéssel tudta megvalósítani. A Duna TV Rt. tőkehiányát, likviditási problémáit és az alaptőke-emelés indokoltságát az Állami Számvevőszék legutóbb 2002-ben ellenőrizte 4 az OGY 94/2002. (XI. 13.) sz. határozata alapján lefolytatott célvizsgálat keretében, és az alaptőke-emelést indokoltnak tartotta. A kuratórium 600 millió Ft-ot pályázati úton osztott el, felét műsorkészítési programokra, felét tárgyi eszköz beszerzésre és stúdióingatlanok megvásárlásának a támogatására. A műsorkészítési programra 232 db pályázat érkezett be, amelyből 77 pályázó kapott 281,8 millió Ft támogatást. A bíráló bizottság tagjai közt a Duna TV Rt. szakemberei is ott voltak, így a döntéshozatali összeférhetetlenség szabályai sérültek, mivel a bizottság az rt. öt mûsorára öszszesen 105,5 millió Ft támogatást javasolt. A támogatottak 33,8%-a a támogatással nem, illetve nem teljes körűen számolt el, ennek ellenére az IKA nem alkalmazott szankciókat. A tárgyi eszköz beszerzésre és ingatlan vásárlásra kiírt pályázat lebonyolítása sem a pályázati kiírásnak, sem a pályáztatás általános feltételeinek nem felelt meg, mivel a kuratórium a pályázat kiírását követően, a pályamunkák beérkezése után változtatta meg a támogatási koncepciót. A kuratórium a romániai eszközbeszerzési támogatások közül a mobil mûholdak, optikai kábelek, stúdióközpontok felszerelését pályázati kiírás nélkül ítélte meg. Az eszközökre a támogatottak nem nyújtottak be pályázatot, a pályázati ûrlapot utólag, visszadátumozva töltötték ki. A programhoz kapcsolódó kifizetések alapján a legtöbb támogatást három szervezet kapta, a Székelyudvarhelyért Alapítvány 181,7 millió Ft-ot, a Video Pontes Alapítvány 169 millió Ft-ot, a Pro Média Társaság 87 millió Ft-ot. A támogatásból létrehozott kapacitások a Székelyudvarhelyért Alapítványnál és a Video Pontes Alapítványnál - a kihasználtságot figyelembe véve túlméretezettek, e két stúdió központ a kapott támogatással hiányosan számolt el. A Szülőföldön magyarul támogatási program a kedvezménytörvényben meghatározott nevelési-oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatások évi lebonyolítását tartalmazta, amelynek fedezeteként a Kormány a évi költségvetés általános tartaléka terhére a Külügyminisztérium fejezetben 1200 millió Ft célelőirányzatot biztosított. A célelőirányzat felhasználásának felelőse a HTMH elnöke volt. A célelőirányzat felhasználásáról a HTMH és az IKA, illetve az IKA és a határon túli lebonyolító szervezetek között megkötött megállapodások rendelkeztek. A határon túli lebonyolító szervezetek által kiírt pályázati felhívások a kedvezménytörvénnyel összhangban tartalmazták a pályázat célját, a pályázók körét, a pályázható támogatás összegét jogcímenként. A lebonyolító szervezetekhez db pályázat érkezett be, amelyből a formai ellenőrzést követően db pályázatot továbbítottak az IKA-hoz. A kuratórium által létrehozott bizottság összesen db pályázatot 4 Lásd: Vélemény a Duna Televízió Részvénytársaság évi költségvetési támogatási igényének megalapozottságáról, indokoltságáról (2002. év, 0245.) 14

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK (28,6%) tárgyalt meg, ebből 9851 pályázat (68%) esetében elnapolta a döntést, mivel a pályázók nem rendelkeztek a pályázat feltételeként előírt magyar igazolvánnyal, 4615 esetben megítélte, egy esetben elutasította a támogatást. Az IKA a 4615 elfogadott pályázatra az 1200 millió Ft célelőirányzattal szemben csak 180 millió Ft támogatást hagyott jóvá, amelyből 122 millió Ft-ot fizetett ki, 66%-át a romániai, 15%-át a kárpátaljai, 5%-át a vajdasági, 5%-át a szlovákiai, 3%-át a szlovéniai, 3%-át a horvátországi magyarok számára. A lebonyolító szervezetek a helyszíni ellenőrzés befejezéséig, 2004 júliusáig a kifizetett összeg 96%-ával, a megállapodásokban előírtaknak megfelelően elszámoltak. Az IKA a program lebonyolításának költségeire összhangban a HTMH-val kötött megállapodással 108 millió Ft-ot (9%) használt fel. A Kormány a áprilisi határozatában úgy döntött, hogy az 1200 millió Ft célelőirányzat a kedvezménytörvényben meghatározott nevelési-oktatási támogatáson, valamint a tankönyv- és taneszköz-támogatáson túlmenően felhasználható a munkavállalás jogszabályi feltételeinek megteremtésével kapcsolatos kiadások megtérítésére, a határon túli magyarság számára közszolgálati televízió-műsor készítéshez és sugárzáshoz szükséges pénzügyi források fedezésére, valamint magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének és kultúrájának megőrzését elősegítő, a szomszédos államokban működő szervezetek támogatására is. A kuratórium a 912 millió Ft maradványösszeget a központi keretbe csoportosította át, felhasználásáról elkülönített nyilvántartást vezetett. A kuratórium a kormányhatározatban megjelölt célok közül csak azokra nyújtott támogatást, amelyek alapító okiratában is szerepeltek. Az IKA két esetben elfogadta a támogatással való elszámolást annak ellenére, hogy a támogatott cél egyáltalán nem vagy csak részben valósult meg. A célelőirányzat felhasználásáról az IKA az előírt határidőt túllépve számolt el a HTMH-nak. A kuratórium a közalapítvány alapító okiratban rögzített céljait jóhiszeműen kiterjesztően értelmezve központi kerete terhére között összesen 39,5 millió Ft támogatást ítélt meg a HTMH részére a határon túli magyar szervezetek képviselőinek hivatalos utazási és tartózkodási költségeire, különböző, egyedi elbírálás alapján támogatandó eseményekre, valamint a határon túli magyarságot érintő, érdeklő könyvek beszerzésére és továbbítására. A HTMH-nál lefolytatott kapcsolódó ellenőrzés keretében feltártuk, hogy az átvett IKA támogatásból a HTMH 30,4 millió Ft összegben olyan kiadásokat is teljesített, amelyeket a saját és/vagy más állami és államigazgatási szervek költségvetéséből kellett volna fedeznie, így pld. a határon túli magyar szervezetek képviselőinek hivatalos utazási és tartózkodási költségeihez való hozzájárulást, a munka- és vegyes bizottsági konferenciák szervezésének, lebonyolításának, tolmácsolási és előadói díjainak költségeit. A közalapítványoknak így az IKAnak a Ptk.-ban és az alapító okiratokban megjelölt alapítási célja nem az, hogy az Országgyűlés által számukra megítélt előirányzatokból az állami és/vagy államigazgatási szervek működését, feladataik ellátását pénzátadással támogassák, erre az éves költségvetési törvényekben a fejezetek és intézmények számára jóváhagyott előirányzatok szolgálnak. Eddigi ellenőrzéseink során nem tapasztaltuk, hogy a központi költségvetésből származó közalapítványi forrásokból államigazgatási szervek kérjenek és kapjanak támogatást az államigazgatási feladatok ellátására. A feltárt gyakorlat elfogadhatatlan az állami pénzek útjának követé- 15

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK se, a teljesített államháztartási kiadások számbavételének, nagyságának és jogosságának elemzése vagy ellenőrzése szempontjából is, mivel a kiadások nem ott jelennek meg, ahol azt a feladatok indokolják. A HTMH által felhasznált további 9,1 millió Ft a felhasználás célját tekintve összhangban volt az IKA alapító okiratával, indokolatlannak tartottuk azonban azt, hogy ezekben az esetekben a HTMH a kuratórium kizárásával döntött a támogatottak kiválasztásáról, támogatásuk módjáról, mértékéről. A közalapítvány alapítási célja a Ptk. előírásaival összhangban ugyanis az volt, hogy ne az államigazgatás keretében, hanem az alapítótól független, a téma legjobb szakembereiből kiválasztott kuratóriumokban döntsenek az állami támogatás célszerinti felhasználásáról. A támogatás felhasználásáról a HTMH egyik évben sem készített szakmai beszámolót, a és a évi támogatással késedelmesen számolt el, de ezt a kuratórium nem kifogásolta. A HTMH-nak adott támogatások felhasználását kapcsolódó helyszíni ellenőrzés keretében ellenőriztük, amelynek során a következő törvénysértéseket és szabálytalanságokat állapítottunk meg: A HTMH az IKA kuratóriuma által odaítélt 39,5 millió Ft összegű támogatást december 31-ig készpénzben vette fel, és törvénysértő módon azt sem a kincstári számlájára, sem pedig a házipénztárába nem fizette be, azt külön pénztárban, az ún. Illyés pénztár -ban kezelte. A támogatás terhére történt kifizetéseket nem rögzítette kiadásai között, így megszegte beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét, megsértette a bizonylati rendet és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését megnehezítette. A évek közötti időszakra vonatkozó törvénysértések miatt a HTMH volt és jelenlegi vezetőinek (elnök, főtitkár, gazdasági elnökhelyettes, gazdasági vezető) személyes felelősségét állapítottuk meg. A HTMH házipénztárából az ún. Illyés pénztár -nak kölcsönöztek 0,5 millió Ftot, amelynek engedélyezése, utalványozása és nyilvántartása szabálytalanul történt, emiatt a HTMH elnöke, pénzügyi osztályvezetője, pénzügyi ügyintézője és pénzügyi előadója személyes felelősségét állapítottuk meg. Az ún. Illyés pénztár -ra vonatkozóan nem tartották be a hivatal elnöke által kiadott és hatályos pénzkezelési szabályzatok pénztárzárására, kifizetésre, pénztári bizonylatok kezelésére, a pénz megőrzésére és tárolására, a pénztár ellenőrzésére kiterjedő előírásait. Az IKA-tól kapott támogatások terhére történt kifizetéseknél nem a hivatal belső szabályzata szerint vállaltak kötelezettséget, illetve nem az abban foglaltak szerint végezték a pénzügyi ellenjegyzést, és utalványozást, a pénztáros nem a készpénzmozgással egyidejűleg állította ki a bevételi és kiadási pénztárbizonylatokat. A évek közötti időszakra vonatkozó törvénysértések, szabálytalanságok és hiányosságok miatt a HTMH volt és jelenlegi vezetőinek és munkatársainak (elnök, gazdasági vezető, pénzügyi osztályvezető, pénzügyi előadó) személyes felelősségét állapítottuk meg. Az ÁSZ tv a alapján a vizsgálat folyamán a felelősként megjelölt személyekkel a megállapításokat írásban ismertettük és tőlük írásos magyarázatot kértünk. Az írásos magyarázatok a feltárt tényeket nem cáfolták, így ezek 16

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK elutasításáról a felelősként megjelölt személyeket tájékoztattuk, és személyes felelősségüket fenntartottuk. Az Állami Számvevőszék kezdeményezte a felelősségre vonással kapcsolatosan a szükséges intézkedések megtételét. Az alapító okirat engedélyezte, hogy a kuratóriumi ülések között a kuratórium titkára két kurátor egyetértésével és a kuratórium utólagos tájékoztatásának kötelezettségével az IKA céljaival összhangban soron kívül döntsön 0,3 millió Ft-ot meg nem haladó egyedi összegű támogatásokról, de az így hozott döntések éves összegére vonatkozóan nem határozott meg felső korlátot. Az ellenőrzött időszakban a soron kívüli keretből 93 pályázó 20,8 millió Ft összegű támogatást kapott. A támogatások egyedi értékhatárára vonatkozó előírást minden esetben betartották, az odaítélés az alapító okiratban foglaltak szerint történt, a támogatások célja összhangban volt az IKA alapító okirat szerinti céljaival, két támogatott azonban nem számolt el az előírt határidőben. Az IKA hatályos alapító okirata ellentétes a törvényi előírásokkal, mivel a kuratórium határozatképtelensége miatt megismételt ülést a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek nyilvánítja, előírása szerint a kuratórium ülései nem nyilvánosak, továbbá nem tartalmaz előírásokat a kurátorok határozathozatali összeférhetetlenségére. Az alapító okirat e részeit azonban a Fővárosi Bíróság a nyilvántartásba vételi eljárások során nem kifogásolta. A Kormány évek között az alapító okiratot egy alkalommal, ben módosította a kuratórium és felügyelő bizottság személyi összetételének változása miatt. A személyi változások előkészítése, az alapító javaslatainak időközbeni módosítása, az új tisztségviselők delegálása és a jogerős bírósági nyilvántartásba vétel elhúzódása miatt az IKA kuratóriuma október március 21. között nem működött. Az IKA módosított alapító okirata a helyszíni ellenőrzés júliusi befejezéséig nem lett nyilvánosságra hozva, mert a Kormány feladat-megjelölése ellenére a MEH határon túli magyarok ügyében illetékes politikai államtitkára és a MEH közigazgatási államtitkára nem gondoskodott az alapító okirat Magyar Közlönyben történő közzétételéről. A Kormány mint alapító IKA alapító okiratát a törvényben előírt módon 2003 októberéig nem módosította, illetve pontosította az évi egy millió Ft-ot meghaladó cél szerinti juttatások pályáztatási kötelezettségével, emiatt az alapító okiratnak az egyedi támogatási rendszerre vonatkozó jelenlegi szabályozása törvénysértő. A kuratórium az ülések határozatképességének megállapításánál törvénysértő gyakorlatot folytatott, mivel a jelenlévők számát nem az alapító okiratban meghatározott létszámhoz, hanem egy kurátor lemondása miatt csökkentett létszámhoz viszonyította. Így években három olyan kuratóriumi ülést minősített határozatképesnek, amelyek valójában határozatképtelenek voltak, így az ott meghozott valamennyi határozat törvénysértő. 5 A kura- 5 A Legfőbb Ügyészség szerint törvénysértő az a határozat, amelyet nem az alapító okiratban meghatározott arányú megjelenéssel hoztak [Pld. Magyar Mozgókép Közala- 17

22 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tórium az SZMSZ és a évi közhasznúsági jelentés elfogadásánál nem tartotta be az alapító okirat minősített többséget igénylő határozataira vonatkozó előírását. A képviseleti jog gyakorlásának, valamint a bankszámla és értékpapírszámla feletti rendelkezés szabályait az alapító okirat és az SZMSZ a törvényi előírásoknak megfelelően tartalmazta. A képviseleti jog, valamint a bankszámla feletti rendelkezés gyakorlása azonban nem a szabályozás szerint történt, mivel a működéshez kapcsolódó szerződéseket az IKA nevében a kuratórium elnökén és titkárán kívül esetenként az irodavezető írta alá. Az IKA bank- és értékpapírszámlája tekintetében a kuratórium elnökén és titkárán kívül a külső könyvelő cég alkalmazottai is jogosultak voltak aláírásra, ezáltal a külső könyvelő cég alkalmazottai a kuratórium vagyonkezelési jogát csorbítva rendelkeztek az IKA vagyona felett. A Ptk. és az alapító okirat szerint az IKA-nál mint közalapítványnál kötelező FB létrehozása. Az FB azonban 2000 augusztusa és 2003 márciusa között nem működött, mivel a háromtagú FB elnöke és egy tagja lemondott, helyettük a Kormány új elnököt és tagot nem jelölt ki és az alapító okiratot nem módosította. A kuratórium az alapító okirat felhatalmazásával elkészítette és jóváhagyta az SZMSZ-t. A szabályzat azonban az alapító okirat változásainak figyelmen kívül hagyásával tartalmazott olyan előírásokat is, amelyekről kizárólag az alapító az alapító okiratban hivatott rendelkezni (kuratórium létszáma, kuratóriumi és FB tagok megbízatásának időtartama). A kuratórium ellentétben az alapító okirat előírásával nem határozta meg az SZMSZ-ben a közalapítványi iroda, ezen belül az irodavezető részletes feladat-, hatás- és jogkörét, működési rendjét. Az alapító az alapító okirat mellékletét képező vagyon és pénzkezelési szabályzatot sem a jogszabályi, sem pedig a személyi változások miatt nem aktualizálta. Az IKA a évre nem készített számviteli politikát, leltárkészítési, leltározási és értékelési szabályzatokat, 2001-től rendelkezett a jogszabályokban előírt és a kuratórium által jóváhagyott belső szabályzatokkal. A számviteli politika nem tartalmazta teljes körűen a közalapítványra jellemző, sajátos elszámolásokat, az eszközök és források értékelési szabályzata, valamint a leltározási-, leltárkészítési szabályzat nem az IKA működése sajátosságainak és jellemzőinek figyelembevételével készült, a számlarend nem tartalmazott minden alkalmazásra kijelölt számlát. Az IKA a tárgyi eszközök leltározását nem a leltározási szabályzatban előírt módon és gyakorisággal végezte. Az ellenőrzött időszakban hatályos alapító okiratok a működési költségek mértékét a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott támogatás 8%- ában határozták meg, a tényleges működési költségek, a években a szomszédos országokban létrehozott alkuratóriumok működési költségei nélkül is meghaladták az előírt mértéket (2001-ben 5,7 millió Ft, 2002-ben 5,3 millió Ft volt a túllépés). Az alapító okirat szerint tiszteletdíjban csak a kuratóriumi pítvány (2003. év, 0304.),Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (2004. év, 0437.)] 18

23 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK elnök és titkár részesülhetett, ezt az előírást megszegve évtől a kuratóriumi és FB tagok részvételi díj elnevezéssel ülésenként kaptak, 2003 végéig öszszesen 17 millió Ft díjazást, holott részükre az alapító okirat csak a munkájuk során felmerült és igazolt költségeik megtérítését engedélyezte. A számviteli nyilvántartásokban nem különítették el teljes körűen a közalapítványi célú tevékenység közvetlen költségeit (pl. a támogatásokhoz kapcsolódó szakértői díjat, hirdetési díjat, postaköltséget) a kuratórium és a munkaszervezet költségeitől, illetve az egyéb közvetett költségektől 6, a könyvvezetés nem biztosította a kuratórium által felosztott támogatási keret felhasználásának központi keret és alkuratóriumi keretek szerinti nyilvántartását. A pénzügyi helyzet a években stabil volt, az átmenetileg szabad pénzeszközöket a Kincstár által forgalmazott, rövidlejáratú értékpapírba fektették. Az IKA az ellenőrzött időszak minden évére elkészítette az egyszerűsített éves beszámolót és a év kivételével a közhasznúsági jelentést. Gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozta, a kuratórium beszámolt az alapítónak az IKA működéséről. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak 1. Tekintse át, és indokolt esetekben módosítsa vagy pontosítsa Kormány által alapított közalapítványok alapító okirataiban megjelölt célokat annak érdekében, hogy teljes mértékben összhangba kerüljenek azokkal a közfeladatokkal, amelyek ellátásáról törvény alapján az államnak kell gondoskodni. 2. Kezdeményezze a közalapítványokra vonatkozó szabályozások felülvizsgálata keretében a Ptk. 74/G. kiegészítését azzal, hogy a közalapítványok alapítói az ellátandó közcélok sajátosságaira tekintettel indokolt esetben bővíthetik vagy szűkíthetik az alapító okiratban a közalapítvány alapításkor megjelölt célját. 3. Módosítsa, illetve egészítse ki az Illyés Közalapítvány alapító okiratát a következőkkel: a) vezesse át az Áht. 104/A. (2) bekezdésének június 9-től hatályos előírását, amely szerint a közalapítvány köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi egymillió forintot meghaladja, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet a közalapítvány közfeladatára tekintettel más eljárási rendet állapít meg; 6 Korábban már az Új Kézfogás Közalapítványnál (2001., számú jelentés), a Magyar Mozgókép Közalapítványnál (2003., számú jelentést), a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnál (2004., számú jelentés), valamint a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványnál (2004., számú jelentés) is megállapítottuk, hogy a számviteli nyilvántartásban nem teljes körűen különítették el közalapítványi célú tevékenység közvetlen költségeit a kuratórium és a munkaszervezet költségeitől, illetve az egyéb közvetett költségektől. 19