1023rtfkonfea.doc DR. HETESY ZSOLT SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG AZ ADATMEGŐRZÉSI TÖREKVÉSEK FÉNYÉBEN
|
|
- Rudolf Orosz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1023rtfkonfea.doc DR. HETESY ZSOLT SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG AZ ADATMEGŐRZÉSI TÖREKVÉSEK FÉNYÉBEN 1. Bevezető A szabadság és biztonság nem feltétlenül egymást kizáró fogalmak. Ezt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetőjeként is így gondolom, vagyis egy olyan szervezet vezetőjeként, amely a magánszférába, az emberi szabadságjogokba leginkább beavatkozó eszközöket alkalmazza, amikor nap mint nap titkos információgyűjtést végez. A Szakszolgálat az információgyűjtést, vagyis egyes célszemélyek jogainak indokolt korlátozását nemcsak a társadalom biztonságának megteremtése, hanem a demokrácia és a szabadság védelmének érdekében is végzi. Fontos kiemelni, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a feladat végrehajtásával járó jogkorlátozást nemcsak a nemzetbiztonsági szolgálatok felkérésére végzi, hanem a bűnüldöző szervezetetek számára is. A Szakszolgálatnál tehát a titkos információgyűjtéssel bekövetkező szabadságkorlátozásokra vonatkozóan összetett adatok állnak rendelkezésre. Ezért a szabadság/biztonság vélt, vagy valós ellentétének kérdésköréhez nem elméleti oldalról kívánok közelíteni. A számarányok bemutatásán keresztül annak elemzésére vállalkozom, hogy az elmúlt időszakban a titkos információgyűjtés területén a jogkorlátozásokat mi jellemezte. A konferencia témaköréhez illeszkedve a számokból ugyanis jobban lehet következtetni arra, hogy van-e növekvő jogkorlátozás, és ha igen, valóban a terrorizmus elleni harc-e a titkos információgyűjtés növekedésének oka. Témánkkal kapcsoltban először néhány tévképzetet szeretnék eloszlatni. Ezért általánosságban próbálom bizonyítani azt, hogy az elmúlt három év - titkos információgyűjtés útján bekövetkező - jogkorlátozásainak alakulásában a terrorizmusnak és az ellene tett magyarországi intézkedéseknek vajmi kevés szerepe volt. Ezek után pedig azt szeretném bebizonyítani, hogy egy, a titkos információgyűjtést közvetlenül érintő, és jelenleg is komoly vitákat kiváltó konkrét témakörben, a hírközlési szolgáltatók által megőrzendő adatok ügyében is hamisnak tűnik a biztonság és szabadság szembeállítása. 2. A közelmúlt terrorcselekményeire adott válaszok A évi terrorcselekményeket New Yorkban éltem át és azt követően még egy éven keresztül volt alkalmam a helyszínen figyelni az arra adott amerikai jogi lépéseket, amelyek leginkább a Patriot Act-ben teljesedtek ki. Bár a törvény elnevezését és néhány egyéb megoldást nem tartott mindenki szerencsésnek, (Hazafi törvény, tehát összefogásra van szükség, aki hazafi ezt megérti, stb., vagy éppen a Hírszerzési Cár kinevezése) az Egyesült Államokban sem következett be a szabadságjogok drasztikus korlátozása. Ahol kiigazítás
2 történt, (hírszerző közösség átszervezése, menekültek, illegális bevándorlók kezelése, vízumpolitika, ujjlenyomatvétel a határon) az leginkább a már korábban létező problémákra adott válasz volt. Talán éppen az ujjlenyomatvétel váltotta ki a legnagyobb nemzetközi vihart, pedig a biometrikus útlevél bevezetésével az EU is errefele halad, okkal. Nem lesz ugyanis kevesebb a szabadságom attól, hogy az útlevelem ezentúl jobban bizonyítja, hogy én vagyok én. A biztonságom ugyanakkor jelentősen nőhet a belépésre nem jogosult személyek schengeni külső határokon történő kiszűrésével. Persze más kérdés, hogy az EU-ban az Egyesült Államokkal ellentétben nem a belépők hosszú időn tartó regisztrációja, az adatok gyűjtése, hanem mindössze a belépésre nem jogosultak azonnali kiemelése a cél. Ha Magyarországot nézzük, nehezen tudunk olyan jogszabályt, vagy jogszabály-módosítást felmutatni, amely a évi terrorcselekményekre válaszul született. Mit kell először megnéznünk? A hagyományosan jogkorlátozó törvényeket. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, vagy a rendőrségi törvény azonban egyáltalán nem módosult, a titkos információgyűjtés anyagi jogi feltételei is változatlanok. A határőrségről szóló törvényben kiterjesztődött ugyan a szervezet hatásköre, de inkább a rendőrség és a határőrség közötti új típusú munkamegosztásról beszélhetünk. Bevándorlási és menekültpolitikánk és jogszabályaink sem változtak, pedig azok biztonsági szempontból legendásan elégtelenek. Nem láthatunk tehát sem általános szigorítást, sem újabb jogkorlátozásokat a jogi oldalon. Sőt ennek az ellenkezője figyelhető meg a titkos adatszerzés intézményének bevezetésével, és különösen a július 1-jén hatályba lépett Be-módosítással, amellyel jelentős mennyiségű, korábban problémamentesen felhasználható bizonyítékot sikerült kizárnia a törvényalkotónak. Ugyanakkor ez a kérdés egy másik konferencia témája lehetne. 3. A titkos információgyűjtés magyarországi helyzete Talán a fentieknél is fontosabb, hogy mit mutatnak a titkos információgyűjtés adatai, vagyis a gyakorlat. Változatlan jogszabályi háttér mellett is bekövetkezhet ugyanis a gyakorlatban növekvő jogkorlátozás, ha a jogi feltételek egyébként már eredetileg is adottak. Nézzük először a Szakszolgálathoz érkezett megrendelések nemzetbiztonsági szolgálatok és bűnüldöző szervezetek közötti arányát. A megkeresések száma folyamatosan növekszik, ez tény. Ugyanakkor a Szakszolgálathoz érkezett összes megrendelés egy évben körül van, ennek pedig kevesebb, mint egytizede a magánszférába mélyen beavatkozó lehallgatás és postai küldeményellenőrzés. A növekedés a célszemélyek által használt kommunikációs csatornák sokszínűségének, a Szakszolgálat hatékonyság-növelésének és sok egyéb más oknak a következménye. A trendek azonban egyértelműen a bűnüldöző szervezetek növekvő túlsúlyát mutatják. Ezen belül a Rendőrségtől érkező megrendelések 2003-ban először haladták meg a nemzetbiztonsági szolgálatoktól érkezett összes megrendelést. Ez a folyamat a továbbiakban is folytatódni fog. A VPOP és a HŐR elmúlt években ugyancsak bekövetkező részarány-növekedése különösen érdekes: nagyobb jogkorlátozásról beszélhetünk-e, vagy mi az oka a jelenségnek? Az ok az EU által biztosított nagyobb szabadságban, a személyek, áruk, szolgáltatások szabad mozgásában, valamint a Schengen-i rezsim miatt bekövetkező kettős változásban keresendő: a külső határon megnövekvő feladatokban és a belső határ, mint szűrő elvesztésében. Vagyis a növekedés itt sem a terrorellenes küzdelemhez kapcsolható, a szervezetek inkább egy korábbi ellenőrzési lehetőség elvesztésére reagálnak. Nem mellékesen, ha már a privátszférába való beavatkozást általában nézzük, a Szakszolgálat felé megfogalmazott igények jóval lassabban nőnek, mint a magánnyomozó, őrző-védő, 2
3 pénzbehajtó cégek szolgáltatásai. Híradások szerint a Kulcsár-ügy miatt egyes cégek egyre többször ellenőriztetik le munkatársaikat. Ennek során a magánnyomozók - elmondásuk szerint környezettanulmányt, puhatolást használnak leginkább. Vagyis ezen - gyakran volt nemzetbiztonsági, és rendvédelmi alkalmazottakkal teletűzdelt - cégek saját maguk is a rendőrségi és a nemzetbiztonsági törvény által használt, a titkos információgyűjtéshez kapcsolódó fogalmakkal írják le saját tevékenységüket. Ugyancsak rossz irányba mutat az ittott megtalált illegális helyiségellenőrző (lehallgató) berendezések egyre növekvő száma és javuló minősége is. Hasonlóan elgondolkoztató, hogy egyre több helyen oktatnak gazdasági hírszerzést. Vagy például hogy lehet az, hogy lehallgatást senki sem vállal a magánszférában hiszen az tilos ugyanakkor a lehallgatás elleni védekezést négyzetméteráron kínálja minden magára adó őrző-védő cég. Ki ellen védenek ezek a cégek? A fentiek alapján kijelenthető, hogy szabadságunkat nem feltétlenül a jól körülhatárolt módon, garanciák mellett eszközalkalmazó bűnüldöző szervezetek és nemzetbiztonsági szolgálatok veszélyeztetik, a magánszférában mára ugyanis legalább ennyire benne van a szabadságkorlátozás esélye. Ez a korlátozás ugyanakkor meglehetősen ellenőrizetlen, és biztonságunkhoz is csak minimális módon járul hozzá. Nem biztos tehát, hogy társadalmunk, a média, a szakértők, a jogvédők és a politikusok jó irányba nézegetnek, amikor a terrorveszéllyel igazolt szigorításokban keresik a szabadságjogokat veszélyeztető legnagyobb kihívást. A fenti kitérő után nézzük a magánszférába leginkább beavatkozó titkos információgyűjtő eszközök, vagyis a telefonlehallgatás, a helyiséglehallgatás és a postai küldeményellenőrzés magyarországi helyzetét! Ezen eszközök alkalmazását - bírói vagy igazságügyi engedéllyel - az arra feljogosított szervezetek kizárólagosan a Szakszolgálattól rendelhetik meg, így tehát ezek tekintetében a Szakszolgálat teljes képpel rendelkezik. Az adatok gyorsan cáfolják a terrorveszély által igazolt, növekvő szabadságkorlátozásokra, a totális elhárításra vonatkozó hiedelmet. A külső engedélyköteles megkeresések száma 2004-ben sem érte el az 5000-et. A megkeresések száma a jogkorlátozások helyzetéről önmagában nem ad pontos képet, ugyanis jónéhány faktort nem képes érzékeltetni. Így például ugyanazon célszemélyre három hónap után újabb engedélyt kell kérni, valamint ugyanazon célszemélyre ma már a titkos információgyűjtésről a titkos adatszerzésre történő átállás esetén is új engedélyre van szükség. Ezen esetekben akkor is újabb megkeresés érkezik a Szakszolgálathoz, ha újabb személy jogainak korlátozása nem következik be. Ugyanakkor egy megkeresésben több célszemély is lehet. Az azonban egyértelműen látszik, hogy ilyen számadatok mellett nincs, és nem lehet szó valamiféle terrorizmus által indukált totális szabadságkorlátozásról. Egyes trendek még ennél is beszédesebbek. A terror-felderítésben kiemelt szerepet játszó nemzetbiztonsági szolgálatok által megrendelt külső engedélyköteles eszközalkalmazás és között, vagyis hat év alatt mintegy hatvan százalékkal nőtt. Ezen belül volt bizonyos növekedés szeptembere után, azonban ezt sem lehet ugrásszerűnek minősíteni. Ami viszont ennél jóval szembetűnőbb, az a bűnüldöző szervezetek általi megrendelések növekedése. A bűnüldöző szervezetek ugyanis már 1998-ban is jóval nagyobb számban rendeltek meg külső engedélyköteles eszközöket a Szakszolgálattól, mint a nemzetbiztonsági szolgálatok. Erre figyelemmel témánk szempontjából kiemelt jelentőségű az a tény, hogy a fent vizsgált hat éves időtartamban az elsősorban a közönséges bűncselekményekkel foglalkozó bűnüldöző szervezetek megrendeléseinek száma 400%-kal nőtt. Vagyis akár általánosságban, akár a külső engedélyköteles eszközök témakörében vizsgáljuk a titkos információgyűjtés kérdéskörét, a számokból és arányokból világosan kiderül, hogy a trendeknek vajmi kevés köze van a terrorizmus elleni fellépéshez. Magyarországon az eszközalkalmazást nem valamiféle megfoghatatlan terror elleni félelem alakítja, hanem 3
4 alapvetően a bűncselekmények elleni fellépés határozza meg. Biztonságunk pedig ezen a területen egyértelműen megköveteli, hogy a gyanúsítottak és csakis az egyes célszemélyek - szabadságjogait a meghatározott engedélyek birtokában és a meghatározott rendben, valamint garanciák mellett korlátozzuk. Szabadság és biztonság itt is egymást kiegészítő fogalmak, biztonságunk érdekében nem kell szabadságunkról lemondanunk. 4. Az adatmegőrzés kötelezettsége az EU-ban és Magyarországon Szorosabban vett témánkhoz érve fontos kiemelni, hogy a hírközlési szolgáltatók által történő adatmegőrzés nem újkeletű kötelezettség. Az EU-ban jelenleg folyó vita miatt ugyanakkor rendkívül divatos téma lett, ráadásul meglehetősen komoly félreértések övezik. Ennek egyik oka, hogy az EU-szintű harmonizálásra vonatkozó javaslatot négy tagállam - többek között - a terrorizmus elleni harcra hivatkozva tette, továbbá a közelmúltban bekövetkezett londoni merényletek, valamint a jelenlegi brit EU-elnökség miatt a terrorellenes elem a kérdésben még hangsúlyosabbá vált. Nézzük meg, miről is van szó valójában! A külső engedélyköteles eszközök túlnyomó többségét a telefonlehallgatás teszi ki. A hírközlési szolgáltatók által regisztrált és megőrzött, a szerződésre, a forgalomra és a számlázásra (az előfizetőkre és a hívásokra) vonatkozó adatok nélkül a telefonlehallgatás nem lenne lehetséges. Ezen adatokra részben azért van szükség, hogy megtudjuk, hogy a lehallgatott célszemély kivel beszélt. Az adatok azonban lehetnek a lehallgatás előfeltételei, hiszen csak ezek útján deríthető ki, hogy egy bizonyos célszemélynek van-e telefonja, ha igen, mennyi. Komoly eredményre vezethet, az is, ha a forgalmi adatokból - telefonlehallgatástól függetlenül - megtudjuk, hogy egy bizonyos célszemély egy bizonyos időszakban kikkel tartott kapcsolatot. Ugyanezért van szükség a titkosított előfizetéseknél az előfizetői adat-megállapításokra is. A forgalmi és számlázási adatokra tehát a bűnüldöző szervezeteknek és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak egyaránt, jóval szeptember 11. előtt szükségük volt. A témakört először az Európai Parlament és a Tanács által A személyes adatok kezeléséről és a magánjelleg védelméről a távközlési szektorban címmel december 15-én elfogadott 97/66/EK Irányelv szabályozta. Az Irányelv közel négy évvel az amerikai terrormerényletek előtt kimondta egyrészt, hogy a távközlési szolgáltató mindazon forgalmi és számlázási adatokat köteles azonnal törölni, illetve anonimizálni, amelyek közvetlenül nem szükségesek a szolgáltatás nyújtásához, vagy a számlázáshoz. Ugyanakkor a bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekekre tekintettel a 14. cikk (1) bekezdése felhatalmazta a tagállamokat arra, hogy a törlési kötelezettséget jogszabályban korlátozzák a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés, a bűnfelderítés és a honvédelem céljából. Az Irányelvet felváltó, hasonló címmel elfogadott, és jelenleg is hatályos 2002/58/EK Irányelv a 15. cikkben már csak pontosította és kiegészítette a nemzeti szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazást, de sem új kötelezettséget, sem egyéb szigorításokat nem vezetett be. A nemzeti szabályozásra vonatkozó előkészítő munka az EU-tagállamokban és Magyarországon is már régebben megkezdődött. Ennek eredményeként a magyar Kormány áprilisában fogadta el A távközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről és szabályairól szóló 75/1998. (IV. 24.) Kormányrendeletet. A rendelet az EU Tanácsának a távközlés jogszerű lehallgatásáról szóló január 17-i állásfoglalásának fogalomhasználatával összhangban meghatározta a kísérőadat fogalmát. A rendelet kötelezte a távközlési 4
5 szolgáltatót az ellenőrizni kívánt előfizető vagy igénybe vevő közleményeivel kapcsolatban a távközlési feladatokat ellátó szervezet távközlő rendszereiben keletkező és rendelkezésre álló kísérőadatoknak eredeti állapotban történő, teljes körű és késedelem nélküli kiadására. Leszögezhetjük tehát, hogy a hírközlési szolgáltatók ezirányú kötelezettsége Magyarországon óta töretlenül fennáll. Erre vonatkozó szabályokat a hírközlésről szóló évi XL. törvény is tartalmazott általános formában. A kormányrendelet vonatkozó elemeit az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény (a továbbiakban Eht.) emelte törvényi szintre. Az Eht., amely január 1-én lépett hatályba, meghatározta a forgalmi és számlázási adatok körét, és a 157. (7) bekezdésében nemzetbiztonsági és bűnüldözési célból - azok három évig történő megőrzését, valamint az azokból való adatszolgáltatást a hírközlési szolgáltató kötelezettségévé tette. A részletes szabályokat az új, Az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről szóló 180/2004. (V. 26.) Kormányrendelet tartalmazza. A vonatkozó jogszabályok különösebb viták nélkül kerültek elfogadásra, azokhoz és a törvényhez is az adatvédelmi biztos is jóváhagyását adta. A fentiek alapján kimondható, hogy a szolgáltatók a gyakorlatban hosszú ideje biztosítják a forgalmi és számlázási adatokat az arra felhatalmazott szervezetek számára. Az erre vonatkozó jogi kötelezettség a részletes szabályok szintjén már év első felében megszületett, 2003-ban már csak törvényi szintre emelkedett és pontosításra, egyértelműsítésre került. A kialakított rendszer a gyakorlatban a következőket jelenti: A hírközlési szolgáltatók gyűjtik az általuk kezelt, illetve generált forgalmi és számlázási adatokat. Az adatok a kommunikáció tartalmára vonatkozóan semmilyen információt nem tartalmaznak. Az adatokat minden kommunikáció esetében a keletkezéstől számított három évig megőrzik. Így a hírközlési szolgáltatónál a nála kezelt adatokat tartalmazó egységes adatbázis jön létre. Ezt azonban a hírközlési szolgáltató csak egy célra, az arra felhatalmazott szervezetek számára történő adatszolgáltatásra használhatja. Hogy mely szervezetek, milyen esetekben és milyen engedélyek birtokában fordulhatnak adatkéréssel egy hírközlési szolgáltatóhoz, az a törvényekben, alacsonyabb rendű jogszabályokban és a belső normákban van részletesen szabályozva. Az arra jogosult szervezetek nem ismerik meg a teljes adatbázist, abból csak az egyes konkrétan meghatározott célszemélyek adatait kapják meg. Az adatkérés ténye minden esetben dokumentált, vagyis azok indokoltsága, jogszerűsége az arra jogosult szervezeteknél szükség szerint visszaellenőrizhető. Mint korábban láttuk, a telefonlehallgatásokat túlnyomó arányban a bűnüldöző szervezetek rendelik meg. Ugyanez a helyzet a hívásforgalmi adatok tekintetében is. Ez könnyen megérthető, ha visszautalunk a telefonlehallgatás és a kísérőadatok közötti fent felsorolt összefüggésekre. A terrortámadásoknak tehát már csak ezért is minimális köze van a kísérőadatok megőrzésének kötelezettségéhez. 5. Az adatmegőrzés területén tervezett EU-előírással kapcsolatos vita A fentiekben bemutatott tények ellenére, amikor az adatmegőrzéssel kapcsolatos legújabb szabályozás kialakítása az EU-ban megkezdődött, mind az EU egyes szervezetei között, mind pedig Magyarországon egy sor kifogás fogalmazódott meg. A főbb kifogások a következők: - A terrorellenes harc miatt az egyén szabadságjogainak újabb eleméről mond le. 5
6 - Az Internet-ellenőrzésnek áldozatul esik az utolsó szabad kommunikációs csatorna. - Az adatgyűjtés a kommunikáció tartalmára is kiterjedhet. - Adatvédelmi szempontból elfogadhatatlan egy ilyen koncentrált adatbázis létrehozása. - Az adatbázis kialakítása aránytalan és szükségtelen az előnyökkel összemérve. - Magyarországon az új EU-szabály miatt filozófiájában új szabályozás kell. - Magyarországon az új EU-szabály miatti törvénymódosítás a készletre történő adatgyűjtés tilalmába fog ütközni, így alkotmányellenes lesz. - Magyarországon az új EU-szabály az internetszolgáltatókra olyan terhet ró, ami csak állami költségviselés esetén lehet elviselhető. Ahhoz, hogy megértsük, az adatmegőrzés oltárán biztonságunkért vajon feláldozzuk-e szabadságunkat, a fenti állításokat érdemes egyenként röviden elemezni. A./ A terrorellenes harc miatt az egyén szabadságjogainak újabb eleméről mond le. A fentiekben láttuk, hogy a bűnüldözési és nemzetbiztonsági célú adatmegőrzés témakörét az EU 1997-ben szabályozta, megadva a felhatalmazást a tagállamoknak, hogy az általános adattörlési kötelezettség alól kivételeket állapítsanak meg. A hírközlési szolgáltatókra a kötelezettséget Magyarországon óta írja elő nyílt jogszabály. A magyar adatok azt mutatják, hogy az adatmegőrzésből után is elsősorban a bűnüldöző szervezetek profitáltak, tehát a terrorellenes harc és az adatmegőrzés között nincs közvetlen kapcsolat. Az EU jelenlegi szabálytervezete nem jelent új jogkorlátozó lehetőséget, vagy kötelezettséget. Célja, hogy az adatmegőrzés terén már létrejött, de egymástól meglehetősen eltérő nemzeti szabályozásokat harmonizálja, azzal, hogy megmondja, milyen adatokat legalább és legfeljebb milyen időtartamban kelljen minden tagállamnak megőrizni. Az egységesebb adatmegőrzésnek elsősorban a nemzetközi együttműködés terén van jelentősége, de ez a szervezett bűnözés esetében legalább annyira hasznos, mint a terrorellenes harcban. B./ Az Internet-ellenőrzésnek áldozatul esik az utolsó szabad kommunikációs csatorna. Az Internet-ellenőrzésnek semmi köze nincs a terrorellenes harchoz. Vélt jelentőségét az adja, hogy egyes terrorcselekményeket (lásd az amerikai merényletek) az Internet segítségével szerveztek meg, így annak ellenőrzése hangsúlyosabbá vált. Ugyanakkor a rendőrségi törvény 1994-ben, a nemzetbiztonsági törvény pedig 1995-ben már lehetőséget adott az Internet ellenőrzésére. Az államok egyetlen kommunikációs csatorna ellenőrzéséről sem mondhatnak le, felesleges ezt érzelmi oldalról (pl. az Internet a kommunikáció szabadságának kifejeződése) megközelíteni. Ha az észérvek hatására elfogadjuk, hogy bizonyos esetekben a postai küldeményeket ellenőrizni lehet, nem lehet meglepődni egy (vagyis elektronikus levél) hasonló feltételek melletti megismerhetőségén sem. C./ Az adatgyűjtés a kommunikáció tartalmára is kiterjedhet. A fentiekből következően a forgalmi és számlázási adatok megőrzési kötelezettsége - a definícióból adódóan - nem terjedhet ki a tartalomellenőrzésre. A félreértéseket sokszor az Internet-ellenőrzéssel kapcsolatos kérdések indukálják. Egyes országokban a jog lehetőséget ad az Interneten folyó, két ember közötti kommunikáció kulcsszavas, szűrő-kutató 6
7 ellenőrzésére, a tartalomfigyelésre. Magyarországon erre azonban nincs lehetőség, ugyanis jogrendszerünk e területen is célszemélyhez kötött ellenőrzést követel meg. D./ Adatvédelmi szempontból elfogadhatatlan a koncentrált adatbázis létrehozása. Az adatbázis nem koncentrált, hiszen egyes szolgáltatók csak a saját maguk által kezelt vagy generált adatokat (pl. saját előfizetők adatait, illetve a saját rendszerükből kimenő, illetve az abba bejövő hívások adatait) őrzik meg, és egymás adataihoz nem férhetnek hozzá. Az adatbázis éppen akkor lenne teljes és koncentrált, ha a jelenlegi megoldás alternatívájaként a keletkező adatokat nem a hírközlési szolgáltatók, hanem a nemzetbiztonsági szolgálatok és a bűnüldöző szervezetek gyűjtenék be, és tárolnák. A rendszer diszkrét bája éppen az, hogy elválik egymástól az adatbázis kezelője és az egyes adatok felhasználója. Ez a többszereplős modell a további garanciák bevezetésének lehetővé tétele mellett éppen a koncentrált adatbázis kialakulását zárja ki. E./ Az adatbázis kialakítása aránytalan és szükségtelen jogkorlátozást jelent. A rendszer hasznossága nap, mint nap beigazolódik. Igaz ugyan, hogy a megőrzött adatokhoz képest a felhasznált adatok kisebb arányt képviselnek, éppen ez azonban a rendszer előnye, vagyis emiatt van kizárva a túlzott, vagyis nemcsak a célszemélyekre kiterjedő jogkorlátozás. A megőrzési időtartam és a megőrzendő adatok tekintetében lehetnek viták egyes részletek indokoltsága tekintetében, de a jelenlegi megoldásnak nincs alternatívája. A fenti érvet az EUn belül az Európai Parlament képviseli. A kifogások értékét azonban jelentősen lerontja az a Parlament által javasolt megoldás, amely szerint a problémát kiküszöbölné, ha a szolgáltatók költségeit az államok részben átvállalnák, illetve, ha az adatmegőrzési határidőket maximum egy évre csökkentenék. A szükségtelenség vádjára ugyanis önmagában nem megfelelő válasz, ha az adatmegőrzést rövidebb időre tesszük kötelezővé. Nehezen érthető továbbá, hogy az egyén és a társadalom részére mennyiben lesz arányosabb és szükségesebb a jogkorlátozás, ha annak költségeit az állam állja. Magyarországon is él ez a vád, de érdekes módon azt senki sem firtatja hasonló határozottsággal, hogy ugyanezen adatokat miért kell nyolc évig adóügyi okok miatt megtartani. F./ Magyarországon az új EU-szabály miatt filozófiájában új szabályozás kell. Az ezzel érvelők szerint a hírközlési szolgáltatók eddig csak azon adatokból voltak kötelesek szolgáltatni, amelyek számlázási okból eddig is rendelkezésükre álltak. Az új EU-szabály viszont az adatmegőrzési kötelezettséget akkor is előírná, ha az adatokra a szolgáltatónak egyéb okból nincs szüksége. Az első állítás ugyanakkor hamis, hiszen a szolgáltatók korábban sem csak a számlázással összefüggő adatokat szolgáltatták. Könnyű megérteni, hogy milyen káoszhoz vezetne, ha egyes célszemélyek hívásadataihoz az arra jogosult szervezetek csak töredékesen, vagyis csak akkor juthatnának hozzá, ha a hívásokat a szolgáltató le is számlázza. Ebben az esetben ugyanis az arra jogosult szervezetek sem a bejövő hívásokról, - és egyes csomagok esetén sem a csúcsidőn kívüli hívásokról, sem egyes csoportok egymás közötti hívásairól nem szereznének tudomást. Mi több, így az adatszolgáltatási kötelezettség ez egyes szolgáltatóknál eltérő tartalommal jelenne meg. Jogi szempontból ugyanakkor az Eht. minden forgalmi és számlázási adat tekintetében egyértelműen előírja a három éves adatmegőrzési kötelezettséget függetlenül attól, hogy azokat az adatokat a szolgáltató 7
8 számlázási célból kezeli-e. A fentiek miatt Magyarországon legfeljebb az Eht. esetében lehetett volna új filozófiáról beszélni, bár ott sem állta volna meg a helyét. A gyakorlatban tehát jelenleg nem az EU-szabályozást érintő vitát tapasztalunk Magyarországon, hanem az Eht. rendelkezéseinek újraértelmezése folyik. G./ Magyarországon az új EU-szabály miatti törvénymódosítás a készletre történő adatgyűjtés tilalmába fog ütközni, így alkotmányellenes lesz. Mivel az új EU-szabály nem feltétlenül követeli meg a magyar adatmegőrzési rendszer radikális átalakítását, a hírközlési törvény módosítását, a kérdés ebben a formában nem értelmezhető. Legfeljebb az lenne felvethető, hogy az Eht. által megalkotott, jelenlegi szabályozás alkotmányellenes-e? Az alkotmányellenesség érvét hangoztatók szerint a hírközlési szolgáltatók azzal, hogy minden adatot válogatás nélkül gyűjteniük kell anélkül, hogy azokra nekik szükségük lenne, illetve anélkül, hogy tudnák, vajon a jövőben azok felhasználásra kerülnek-e, valójában készletre gyűjtenek, amit viszont az Alkotmánybíróság több határozatában megtiltott. Az ilyen adatgyűjtésnek valóban van egy készletező jellege, hangulata. Ugyanakkor a kérdés eldöntése érdekében nem elég a készletre való adatgyűjtés tilalmát hangoztatni, hanem arra is oda kell figyelni, hogy ezen elv alapján milyen esetekben, milyen adatgyűjtést tiltott meg az Alkotmánybíróság. A kérdés szempontjából két Alkotmánybírósági határozatnak van kiemelt jelentősége. A 35/2002. számú AB határozat a sportrendezvényeken készített biztonsági kamerás felvételek kérdését elemzi. A határozat visszautal egy korábbi, 15/1991. (IV. 13.) AB határozatra, amely kijelenti, hogy személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad. Az érintett beleegyezése nélkül az új célú feldolgozás csak akkor jogszerű, ha azt meghatározott adatra és feldolgozóra nézve törvény kifejezetten megengedi. A célhozkötöttségből következik, hogy a meghatározott cél nélküli, készletre történő előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés és tárolás alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság 2002-ben a fenti elvek megerősítése mellett ugyanakkor alkotmányosnak tartotta, hogy a felvételeket az illetékes állami szervezetek szabálysértési vagy büntetőeljárásban felhasználják. Az alkotmányellenes, készletre történő adatgyűjtést az Alkotmánybíróság ott látta megvalósulni, hogy a felvételek átadását a sporttörvény valamennyi nézőre és minden azonos vagy hasonló jellegű sportrendezvényt szervező számára lehetővé tette. A fentiek miatt megalapozottan lehet érvelni amellett, hogy az idézett két AB határozatból nem vonható le a jelenlegi adatmegőrzési kötelezettség alkotmányellenessége. Az adatfeldolgozás egyrészt pontosan meghatározott céllal, pontosan meghatározott adatkörben és időtartamra történik. Az adatok jövőbeni felhasználásának alanyi, tárgyi és eljárási elemei (mikor, mely szerv, milyen módon jut hozzá) pontosan meghatározottak. Az adatokat a szervezetek büntetőeljárásban, vagy nemzetbiztonsági célokra használhatják fel, amely ugyancsak megfelel a 2002-es AB-határozatban alkotmányosnak ítélt helyzetnek. Persze itt is elmondhatóak az E./ pontban leírtak, vagyis hogy a rendszer magyarországi ellenzői sem tudnak alkotmányos javaslatot tenni a feladat más módon történő végrehajtására. H./ Magyarországon az új EU-szabály az Internet-szolgáltatókra olyan terhet ró, ami csak állami költségviselés esetén lehet elviselhető. 8
9 Az Eht január 1. óta hatályban lévő adatmegőrzési szabályai az Internet-szolgáltatókra is vonatkoznak. A törvény-előkészítés során az IHM nem jelzett ilyen problémát. Az új EUszabály miatt az Internet-szolgáltatók kötelezettségei nem változnak. Így az IHM az EUszabályt indokként felhasználva valójában az Eht-val már eldöntött vitát akarja újratárgyalni. A magyar jogi szabályozás azonban már óta következetes abban, hogy az adatszolgáltatást a hírközlési szolgáltatóknak ingyenesen kell szolgáltatniuk, azok tehát működési költségeikbe már régóta beépültek. Az elviselhetetlen költségek tekintetében elég itt utalnunk arra is, hogy a telekommunikációs költségek, előfizetői díjak és különösen az internet-előfizetések évek óta zuhanórepülésben vannak, miközben a szolgáltatók stabilan nyereségesek. 6. Összefoglaló A hírközlési szolgáltatók általi adatmegőrzés az elmúlt közel két évben új, terrorellenes intézkedésként került bemutatásra a magyar társadalom részére, amely jelentősen hozzájárult a vita kiéleződéséhez. A jelenleg oly divatos trend miatt a társadalom és sokszor a szakértők is mélyebb elemzés nélkül sütik rá egyes intézkedésekre a szabadságkorlátozás vádját, illetve kötik azt a terrorellenes harchoz. Valójában azonban a fentiek miatt bizonyítani lehet, hogy az adatmegőrzés egyrészt nem új kötelezettség, és így a terrorellenes harchoz sem igazán köthető. Az EU a tárgykörben jelenleg nem új kötelezettségeket vezet be, hanem a meglévők harmonizálására törekszik. A jelenlegi megoldás szabadságunkat minimális részben korlátozza, a bűnüldöző szervezetek és a nemzetbiztonsági szolgálatok nem turkálhatnak válogatás nélkül adatainkban, ugyanakkor a kialakított rendszer biztonságunk megteremtése érdekében hosszú idő óta nélkülözhetetlenné vált. A fentiek miatt az is kijelenthető, hogy a látszatérvek néha más vitákat takarnak, lobbi-érdekeket védenek, és munícióként szolgálnak régebben lezárt kérdések ismételt felnyitásához. (Szabadság és/vagy biztonság, Tudományos konferencia, október , Budapest, oldal Kiadó: Magyar Rendészettudományi Társaság Társadalomtudományi tagozata, Rendőrtiszti Főiskola Társadalomtudományi Tanszék) 9
T/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12714. számú törvényjavaslat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról Előadó: Dr. Pintér Sándor
RészletesebbenA személyes adatok kezelésére a Szolgáltató akkor jogosult, ha
TÁJÉKOZTATÓ az előfizetők és a felhasználók személyes adatainak kezeléséről A PTTSystems Kft. (Szolgáltató) az elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeiről, az elektronikus
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐFIZETŐK ÉS FELHASZNÁLÓK SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSÉRŐL
TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐFIZETŐK ÉS FELHASZNÁLÓK SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSÉRŐL Az etel Magyarország Kft. (1075 Budapest Kazinczy u. 24-26.), mint távközlési szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató) a hírközlési
RészletesebbenEU-USA Adatvédelmi Pajzs. Tájékoztató és az amerikai Ombudsmannak szóló kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány
EU-USA Adatvédelmi Pajzs Tájékoztató és az amerikai Ombudsmannak szóló kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány Az Adatvédelmi Pajzs Ombudsmanja egy olyan új intézmény, melyet az Adatvédelmi Pajzs
RészletesebbenDrinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján
Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/
RészletesebbenA személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírások
Tájékoztató közlemény a személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírásokról, továbbá az adatkezelőket, illetve adatfeldolgozókat terhelő bejelentési kötelezettségek teljesítéséről A személyes
Részletesebbentekintettel a Tanács 15139/2004. számú dokumentumban meghatározott iránymutatásaira, amelyet november 24-én továbbítottak a Parlamenthez,
P6_TA(2004)0073 Útlevelek biztonsági jellemzői és biometrikus elemei * Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az európai uniós polgárok útlevelének biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenAz előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be.
11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként négy országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban együtt:
RészletesebbenAdatkezelési Tájékoztató AZ ELŐFIZETŐK ÉS FELHASZNÁLÓK SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSE
Adatkezelési Tájékoztató AZ ELŐFIZETŐK ÉS FELHASZNÁLÓK SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSE Érvényes 2015. 09. 1- től visszavonásig ÁSZF 3. sz. melléklet 1 Bevezető rendelkezések, jogszabályi háttér A Szolgáltató
RészletesebbenAdatvédelmi és adatfeldolgozási megállapodás
Adatvédelmi és adatfeldolgozási megállapodás A személyes adatok feldolgozásának alapja az érintett hozzájárulása a kereskedelmi üzenetek küldéséhez, valamint online kereskedő közvetlen marketing céljából
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 4. (OR. en) 12874/16 ADD 4 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 3. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
RészletesebbenA Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet
Az Európai Unió Bírósága 54/14. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2014. április 8. Sajtó és Tájékoztatás A C-293/12. és C-594/12. sz., Digital Rights Ireland, valamint Seitlinger és társai egyesített ügyekben
RészletesebbenDr. Hetesy Zsolt. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szerepe a nemzetközi bűnügyi együttműködésben
Dr. Hetesy Zsolt A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szerepe a nemzetközi bűnügyi együttműködésben A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szerepe a nemzeti bűnüldözésben A nemzetközi bűnügyi együttműködés témakörét
RészletesebbenAdatvédelmi és adatfeldolgozási megállapodás
Adatvédelmi és adatfeldolgozási megállapodás A személyes adatok feldolgozásának alapja az érintett hozzájárulása a kereskedelmi üzenetek küldéséhez, valamint online kereskedő közvetlen marketing céljából
RészletesebbenSzemélyes adatok kezelésére vonatkozó információk. A Rendelet 13. cikke szerinti információk és kiegészítő információk
Személyes adatok kezelésére vonatkozó információk Jelen tájékoztató az Artisjus Irodalmi Alapítványhoz (a továbbiakban: Alapítvány) benyújtott pályázatával összefüggő adatkezelésre vonatkozó információkat
RészletesebbenADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ
ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ 1. oldal A interneten keresztül használható üzleti szoftvereivel kapcsolatos adatkezelési tájékoztató Jelen adatvédelmi tájékoztató az (székhely: 1137 Budapest, Pozsonyi út 26.
RészletesebbenAz egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 28. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. április 28. (OR. en) 7281/1/17 REV 1 ENFOPOL 121 JAI 239 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Dán Királyság és az Európai
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenBÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1
Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI
RészletesebbenVÍZIKÖZMŰ ZRT. BEJELENTŐLAP. Bejelentő neve: Bejelentő címe: Bejelentő telefonszáma: Bejelentő címe: Bejelentés tárgya: Bejelentés leírása:
E.R.Ö.V. EGYESÜLT REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZATI VÍZIKÖZMŰ ZRT. E.R.Ö.V. EGYESÜLT REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZATI VÍZIKÖZMŰ ZRT. H-7100 Szekszárd, Epreskert u. 9. Tel.: (74) 999-150 fax: (74) 529-262 honlap: www.erovzrt.hu
RészletesebbenKÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE
KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 8.12.2014 2013/0402(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Jogi Bizottság részére a nem nyilvános
RészletesebbenSZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés
SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés MUNKAHELYI ADATVÉDELEM NÉHÁNY ALAPKÉRDÉS magánszféra vs. munkáltatói érdekek A munkáltató
RészletesebbenII. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,
RészletesebbenADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ május 25-étől hatályos az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR).
ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ 2018. május 25-étől hatályos az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR). Jelen Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy az adatok forrásai: hirdetésünk vagy ismerős
RészletesebbenT/4787. számú törvényjavaslat. a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4787. számú törvényjavaslat a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter
RészletesebbenAdatkezelési nyilatkozat kitöltésével együtt érvényes!!! Név:... Születési/leánykori neve:... Lakcím:. Anyja neve:. Név:... Adószám:... Székhely:...
1. Meghatalmazó adatai Természetes személy esetén MEGHATALMAZÁS Adatkezelési nyilatkozat kitöltésével együtt érvényes!!! Név:.... Születési/leánykori neve:...... Születési hely, idő: Lakcím:... Anyja neve:.
RészletesebbenAdatfeldolgozói megállapodás
Adatfeldolgozói megállapodás 1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A jelen adatfeldolgozói megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás ) létrejött egyrészről a szolgáltatás megrendelője, mint adatkezelő (a továbbiakban:
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenTELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.
Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.
RészletesebbenHatályba lépés: május 25.
Vodafone Magyarország Zrt. VEZETÉKES ADAT ÉS INTERNET SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ ÜZLETI ÁSZF MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA Hatályba lépés: 2018. május 25. Ezúton értesítjük a Tisztelt Előfizetőket az
RészletesebbenOutput menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék
Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...
RészletesebbenADATKEZELSÉSI TÁJÉKOZTATÓ
Az Energiaklub adatkezelési tájékoztatója weboldalak felhasználói számára Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ; (1056 Budapest, Szerb utca 17-19.; adószám: 18076592-2-41; Adatvédelmi
RészletesebbenHatályba lépés: január 20.
Vodafone Magyarország Zrt. LAKOSSÁGI ÁSZF MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA Hatályba lépés: 2017. január 20. Ezúton értesítjük a Tisztelt Előfizetőket a Lakossági Általános Szerződési Feltételek változásairól. I.
RészletesebbenKÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.
KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak
RészletesebbenDR. HATHÁZI VERA ÜGYVÉDI IRODA
DR. HATHÁZI VERA ÜGYVÉDI IRODA ADATKEZELÉS A GYAKORLATBAN, JOGI OLDAL DIGITÁLIA 2013 10/09/2013 ADATVÉDELEM VS. ÜZLETI ÉRTÉK személyes adat védelme: alkotmányos jog személyes adat üzleti érték egyensúly:
Részletesebbenországgyűlési beszámoló országgyűlési Beszámoló a nemzeti média- és hírközlési hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő tevékenységéről
országgyűlési beszámoló 2013 országgyűlési Beszámoló a nemzeti média- és hírközlési hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő tevékenységéről 2 0 1 3 2 országgyűlési BESZÁMOLÓ 3 4 országgyűlési BESZÁMOLÓ
RészletesebbenÁr: 3.735 Ft+Áfa/év. Ár: 7.485 Ft+Áfa/év
HOSZT ITYU-125 125MB web tárterület, 125Mb e-mail tárterület, Ár: 3.735 Ft+Áfa/év ITYU-250 250MB web tárterület, 250Mb e-mail tárterület, Ár: 7.485 Ft+Áfa/év ITYU-500 500MB web tárterület, 500Mb e-mail
RészletesebbenSegédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához
Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához A lakásszövetkezetek törvényes működésének elengedhetetlen feltétele a tisztségviselők szabályszerű választása. Az alábbiakban áttekintjük
RészletesebbenMakiMaki.hu. Adatkezelési nyilatkozat
MakiMaki.hu Adatkezelési nyilatkozat 1. Az adatkezelő neve Cégnév: MakiMaki Kft. Adószám: 24707787-2-13 Bankszámlaszám: 10700581-68270966-51100005 (CiB Bank) Adatkezelés nyilvántartási szám: NAIH-71297/2013
RészletesebbenOtthontérkép Lakásvadász Játékszabályzat
Otthontérkép Lakásvadász Játékszabályzat Játék, és adatkezelési szabályzat 1. A játék időtartama 2014. szeptember 29. 2014. december 31. 2. A játék szervezője Az INDEX.HU Zrt. székhely: 1033 Budapest,Flórián
RészletesebbenFRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
RészletesebbenA KÖVETELÉSVÁSÁRLÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. BUDAPEST A KÖVETELÉSVÁSÁRLÁSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Érvényes: 2014. május 30-tól TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK...3
RészletesebbenROUST Hungary Kft. City Label
ROUST Hungary Kft. City Label MEGNEVEZÉSŰ NYEREMÉNYJÁTÉKÁNAK RÉSZVÉTELI-, ÉS JÁTÉKSZABÁLYZATA ( Játékszabályzat ) 1. A játék szervezője 1.1 A City Label elnevezésű nyereményjáték ( Játék ) szervezője a
RészletesebbenAdatkezelési nyilatkozat
Adatkezelési nyilatkozat a GDPR 30. cikk alapján Az adatkezelési nyilatkozat célja 2 Adatvédelmi alapelvek 2 Adatkezelő neve és elérhetősége (1.a) 3 Adatfeldolgozók neve és elérhetősége (2.a) 3 Meghatározások
RészletesebbenAdatkezelési nyilatkozat, szabályzat
Adatkezelési nyilatkozat, szabályzat a GDPR 30. cikk alapján Az adatkezelési nyilatkozat célja 2 Adatvédelmi alapelvek 2 Adatkezelő neve és elérhetősége 2 Adatfeldolgozók neve és elérhetősége 3 Meghatározások
RészletesebbenA belügyminiszter. BM rendelete
Tervezet! A belügyminiszter /2015. ( ) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban
RészletesebbenMEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;
BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési
RészletesebbenAdatvédelmi Szabályzat. MEDIACENTER HUNGARY Informatikai, Szolgáltató és Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság. Hatályos: 2011.
Adatvédelmi Szabályzat MEDIACENTER HUNGARY Informatikai, Szolgáltató és Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság Hatályos: 2011. augusztus 3-tól 1 1 Fogalom-meghatározások 1.1 személyes adat: bármely
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Szám: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött, a ORSZÁGOS valamint, a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között 2011 B u d a p e s t 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben,
RészletesebbenElőfizetői Szerződés
Előfizetői Szerződés Mely létrejött egyrészről: Szerződő fél neve (cég esetén cégszerű elnevezés): Értesítési / Számlázási címe: Értesítési telefonszám: E-mail cím: Felhasználói név: Jelszó: Szolgáltatás
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 27.4.2015 2014/0176(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről az Ipari, Kutatási és
RészletesebbenAz Online Management Kft. online számlázó programjával kapcsolatos adatkezelési tájékoztató
Az Online Management Kft. online számlázó programjával kapcsolatos adatkezelési tájékoztató Jelen adatvédelmi tájékoztató az Online Management Kft. (székhely: 1137 Budapest, Pozsonyi út 26; Cégjegyzékszám:
RészletesebbenAdatvédelmi nyilatkozat
Adatvédelmi nyilatkozat A Tengerjáró Kft. csak azokat a személyes adatokat gyűjti össze és dolgozza fel, amelyeket Ön kifejezetten, önként szabad akaratából bocsát rendelkezésére. Tengerjáró kiemelten
RészletesebbenAz adatvédelem új rendje
Az adatvédelem új rendje A GDPR főbb újdonságainak rövid bemutatása dr. Osztopáni Krisztián vizsgáló, NAIH 1. A hozzájárulás új követelményei 1. Az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására,
RészletesebbenADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ Kérjük figyelmesen olvassa el a Tájékoztatót, annak érdekében, hogy megértse, hogy hogyan kezeljük a személyes adatait és megismerje az adatkezeléssel kapcsolatos jogait! A Tájékoztató
RészletesebbenAZ IQ MEDIA KFT. KIADÓBAN TÖRTÉNŐ ADATKEZELÉSRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓ
AZ IQ MEDIA KFT. KIADÓBAN TÖRTÉNŐ ADATKEZELÉSRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓ I. Komolyan vesszük az Ön személyes adatainak védelmét. Nagyon fontos számunkra az Ön magánszférájának védelme személyes adatainak kezelése
RészletesebbenTisztelt Előfizetőink!
Tisztelt Előfizetőink! A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. az Általános Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban: ÁSZF ) 2017. október 24. napjától hatályba lépő módosításait az alábbiakban részletezi:
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGYI ADATOK KEZELÉSE MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ADATOK KEZELÉSE MAGYARORSZÁGON BIG DATA KONFERENCIA 2017.11.30. KÉSZÍTETTE: DR. JÓZAN FLÓRA KRISZTINA AZ EGÉSZSÉGÜGYI ADAT FOGALMA Az Egészségügyi adatvédelmi törvény értelmében A GDPR
RészletesebbenHivatkozási szám a TAB ülésén: 3. (T/10307) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata.
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 3. (T/10307) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
RészletesebbenBRANDSEC KFT ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA
BRANDSEC KFT ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA A jelen tájékoztatóban meghatározásra kerülnek azok a szabályok, amelyeknek megfelelően a BRAND SEC VAGYONVÉDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT(Szolgáltató), mint adatkezelő az
RészletesebbenK I V O N A T. A változások törvény módosítás miatt váltak szükségessé, egyéb, az Előfizetőkre hátrányos változtatás nem történt
K I V O N A T a NetKábel Kft hírközlési szolgáltató 2017.10.24. napjától hatályos, internet elérési szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerződési Feltételeiből A jelen kivonat a fent megjelölt hírközlési
RészletesebbenTitkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A.
Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkosszolgálati eszközök története Heltai Gáspár (1570) az inkvizíció vizsgálati módszereiről: annakutána egynéhány
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
Részletesebben114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól
114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenA Genertel Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezései hatályos 2015.02.
A Genertel Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezései hatályos 2015.02.01-től A Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti
RészletesebbenAdatvédelmi Tájékoztató
Adatvédelmi Tájékoztató Verzió: 1.0 Hatályos: 2019.03.25 Az ID&Trust Kft. (székhely: 1117 Budapest, Infopark, Gábor Dénes utca 2/D. 1. em.; cégjegyzékszám: 01-09-710179; telefon: +36-1-307-8035; e-mail:
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés
RészletesebbenAdatkezelési tájékoztató
NYILATKOZAT A jelentkezési lap mellékleteként csatolt Adatkezelési tájékoztatót megismertem, hozzájárulok ahhoz, hogy az Országgyűlés Hivatala személyes adataimat az abban foglaltak szerint kezelje...
RészletesebbenA 13. Adatvédelmi rendelkezések fejezet a következőként alakult át
A 13. Adatvédelmi rendelkezések fejezet a következőként alakult át 13.1 A Szolgáltató általi adatkezelésre vonatkozó rendelkezések 13.1.1 Szolgáltató a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése
RészletesebbenÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK amely létrejött a Learnair Képzési Szolgáltató Kft. (a továbbiakban Learnair) és a Felhasználó között, a LIVI 24 Program felhasználási jogáról. Fontos tudnivalók: A Learnair
RészletesebbenA kerti-butor.hu elektronikus termékrendelési weboldalának Általános Szerződési Feltételei / Vásárlói Tájékoztatója
A kerti-butor.hu elektronikus termékrendelési weboldalának Általános Szerződési Feltételei / Vásárlói Tájékoztatója Verziószám: 1.0; Érvényes 2016. január 01-től Tartalomjegyzék: 1. Bevezető 2. Általános
RészletesebbenAdatkezelési Tájékoztató
Hölgyválasz Kft. (1061 Budapest, Paulay Ede u. 41.) Hatályos: 2008. július 1. Az Adatkezelő (a www.holgyvalasz.hu, valamint a Hölgyválasz Táncstúdió üzemeltetője) ezúton tájékoztatja a a Hölgyválasz Táncstúdió
RészletesebbenÁltalános Szerződési Feltételek
Általános Szerződési Feltételek Szoftver vásárlási feltételek 1. A Panda Számlázó szoftvert letöltötte és minden funkcióját kipróbálta. 2. Regisztrácó előtt tudomásul vette a szoftver licenc szerződést.
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE
L 216/76 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.20. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/81/EK IRÁNYELVE (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre
RészletesebbenA BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN
A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk
RészletesebbenPedagógusok a munkaerőpiacon
1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös
RészletesebbenA Budapesti Békéltető Testület összefoglalója az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat érintő jelentősebb változásokról
A Budapesti Békéltető Testület összefoglalója az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat érintő jelentősebb változásokról Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó előírások a közelmúltban
Részletesebben1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról1
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról1 Az Országgyűlés - a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltakkal összhangban - a személyes adatok védelmét,
RészletesebbenÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) az biosmart Kft. (továbbiakban: Szolgáltató), és a Szolgáltató által a www.biosmart.hu weboldalon keresztül
RészletesebbenA TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK
KOCSIS GABRIELLA Agrárjogi Tanszék Témavezető: dr. Vass János tanszékvezető habil. egyetemi docens A TERMŐFÖLDRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK HATÁSAINAK VIZSGÁLATA AZ ERDŐKRE, MINT KÜLÖNÖS TERMŐFÖLDEKRE
RészletesebbenÜZLETSZABÁLYZATA ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. BUDAPEST. Érvényes: 2014. február 25.
DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. BUDAPEST A DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Érvényes: 2014. február 25. TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.1. Alkalmazási
RészletesebbenA KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május
A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,
Részletesebben/2018 I. TÉNYÁLLÁS
66965-3/2018 Tárgy: állásfoglalás az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes
RészletesebbenAz egyes adófajták elmélet és gyakorlat
Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen
RészletesebbenLAST-MILE KFT. ADATVÉDELMI-ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZATA. 2012. november 29.
A LAST-MILE KFT. ADATVÉDELMI-ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZATA 2012. november 29. oldal 1 / 17 1. A szabályzat célja Jelen Szabályzat célja, hogy a Last-Mile Kft. (a továbbiakban: Adatkezelő) hogy meghatározza
RészletesebbenA 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása
A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának készült a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából
RészletesebbenVÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS DABAS VÁROS ÁTFOGÓ ÚTREKONSTRUKCIÓS MUNKÁI (B CSOMAG) amely létrejött egyrészről egyik részről: Név: Dabas Város Önkormányzata Székhelye: 2370 Dabas, Szent István tér 1/b. Telefon,
RészletesebbenELTEC HOLDING KFT. ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
ELTEC HOLDING KFT. HTTP://WWW.ELTEC.NET/ ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ Készítette: Nagy Krisztián Ellenőrizte: Dömölki Csaba Változat: 1.1 (2018.01.02.) ELTEC HOLDING KFT. 1 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 ADATKEZELŐ...
RészletesebbenKommentár a kormány válaszáról a Velencei Bizottságnak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényről szóló véleményére 2012. július A Velencei Bizottság 665/2012. számú, az Alkotmánybíróságról
RészletesebbenA Femina Média Korlátolt Felelősségű Társaság. Általános Szerződési Feltételei a Femina Media által kiadott termékekre vonatkozóan
A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) vonatkozó részei elválaszthatatlan részét képezik mindazon Hirdetési szerződésnek (a továbbiakban: Egyedi Szerződés), melyet a Femina Média
RészletesebbenAZ ADATFELDOLGOZÁSI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
AZ ADATFELDOLGOZÁSI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Az Adatfeldolgozó megnevezése: CÉGNÉV: NaxoNet Informatikai Bt. SZÉKHELY: 2400 Dunaújváros, Nap utca 2. CÉGJEGYZÉKSZÁM: 07-06-015006 ADÓSZÁM:
Részletesebbentárgy: törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése
Pest Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály, Törvényességi Felügyeleti Osztály 1052 Budapest, Városház utca 7. tárgy: törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése Tisztelt Kormányhivatal! A Társaság
RészletesebbenA. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó
RészletesebbenI.) Az Előfizetői Szerződés Felek általi, közös megegyezéssel történő módosítása:
Tisztelt Flotta Ügyfelünk! I. Alaptarifa módosítás 1. Ezúton értesítjük a flotta tarifacsomaggal rendelkező Előfizetőket, hogy kezdeményezzük a Üzleti Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban ÁSZF)
RészletesebbenCRI (2003) 8. A Bizottság az Ajánlást 2002. december 13-án fogadta el Strasbourgban.
A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 7. sz. általános ajánlása: A rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem a nemzeti jogalkotásban A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai
Részletesebben