1023rtfkonfea.doc DR. HETESY ZSOLT SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG AZ ADATMEGŐRZÉSI TÖREKVÉSEK FÉNYÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1023rtfkonfea.doc DR. HETESY ZSOLT SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG AZ ADATMEGŐRZÉSI TÖREKVÉSEK FÉNYÉBEN"

Átírás

1 1023rtfkonfea.doc DR. HETESY ZSOLT SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG AZ ADATMEGŐRZÉSI TÖREKVÉSEK FÉNYÉBEN 1. Bevezető A szabadság és biztonság nem feltétlenül egymást kizáró fogalmak. Ezt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetőjeként is így gondolom, vagyis egy olyan szervezet vezetőjeként, amely a magánszférába, az emberi szabadságjogokba leginkább beavatkozó eszközöket alkalmazza, amikor nap mint nap titkos információgyűjtést végez. A Szakszolgálat az információgyűjtést, vagyis egyes célszemélyek jogainak indokolt korlátozását nemcsak a társadalom biztonságának megteremtése, hanem a demokrácia és a szabadság védelmének érdekében is végzi. Fontos kiemelni, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a feladat végrehajtásával járó jogkorlátozást nemcsak a nemzetbiztonsági szolgálatok felkérésére végzi, hanem a bűnüldöző szervezetetek számára is. A Szakszolgálatnál tehát a titkos információgyűjtéssel bekövetkező szabadságkorlátozásokra vonatkozóan összetett adatok állnak rendelkezésre. Ezért a szabadság/biztonság vélt, vagy valós ellentétének kérdésköréhez nem elméleti oldalról kívánok közelíteni. A számarányok bemutatásán keresztül annak elemzésére vállalkozom, hogy az elmúlt időszakban a titkos információgyűjtés területén a jogkorlátozásokat mi jellemezte. A konferencia témaköréhez illeszkedve a számokból ugyanis jobban lehet következtetni arra, hogy van-e növekvő jogkorlátozás, és ha igen, valóban a terrorizmus elleni harc-e a titkos információgyűjtés növekedésének oka. Témánkkal kapcsoltban először néhány tévképzetet szeretnék eloszlatni. Ezért általánosságban próbálom bizonyítani azt, hogy az elmúlt három év - titkos információgyűjtés útján bekövetkező - jogkorlátozásainak alakulásában a terrorizmusnak és az ellene tett magyarországi intézkedéseknek vajmi kevés szerepe volt. Ezek után pedig azt szeretném bebizonyítani, hogy egy, a titkos információgyűjtést közvetlenül érintő, és jelenleg is komoly vitákat kiváltó konkrét témakörben, a hírközlési szolgáltatók által megőrzendő adatok ügyében is hamisnak tűnik a biztonság és szabadság szembeállítása. 2. A közelmúlt terrorcselekményeire adott válaszok A évi terrorcselekményeket New Yorkban éltem át és azt követően még egy éven keresztül volt alkalmam a helyszínen figyelni az arra adott amerikai jogi lépéseket, amelyek leginkább a Patriot Act-ben teljesedtek ki. Bár a törvény elnevezését és néhány egyéb megoldást nem tartott mindenki szerencsésnek, (Hazafi törvény, tehát összefogásra van szükség, aki hazafi ezt megérti, stb., vagy éppen a Hírszerzési Cár kinevezése) az Egyesült Államokban sem következett be a szabadságjogok drasztikus korlátozása. Ahol kiigazítás

2 történt, (hírszerző közösség átszervezése, menekültek, illegális bevándorlók kezelése, vízumpolitika, ujjlenyomatvétel a határon) az leginkább a már korábban létező problémákra adott válasz volt. Talán éppen az ujjlenyomatvétel váltotta ki a legnagyobb nemzetközi vihart, pedig a biometrikus útlevél bevezetésével az EU is errefele halad, okkal. Nem lesz ugyanis kevesebb a szabadságom attól, hogy az útlevelem ezentúl jobban bizonyítja, hogy én vagyok én. A biztonságom ugyanakkor jelentősen nőhet a belépésre nem jogosult személyek schengeni külső határokon történő kiszűrésével. Persze más kérdés, hogy az EU-ban az Egyesült Államokkal ellentétben nem a belépők hosszú időn tartó regisztrációja, az adatok gyűjtése, hanem mindössze a belépésre nem jogosultak azonnali kiemelése a cél. Ha Magyarországot nézzük, nehezen tudunk olyan jogszabályt, vagy jogszabály-módosítást felmutatni, amely a évi terrorcselekményekre válaszul született. Mit kell először megnéznünk? A hagyományosan jogkorlátozó törvényeket. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, vagy a rendőrségi törvény azonban egyáltalán nem módosult, a titkos információgyűjtés anyagi jogi feltételei is változatlanok. A határőrségről szóló törvényben kiterjesztődött ugyan a szervezet hatásköre, de inkább a rendőrség és a határőrség közötti új típusú munkamegosztásról beszélhetünk. Bevándorlási és menekültpolitikánk és jogszabályaink sem változtak, pedig azok biztonsági szempontból legendásan elégtelenek. Nem láthatunk tehát sem általános szigorítást, sem újabb jogkorlátozásokat a jogi oldalon. Sőt ennek az ellenkezője figyelhető meg a titkos adatszerzés intézményének bevezetésével, és különösen a július 1-jén hatályba lépett Be-módosítással, amellyel jelentős mennyiségű, korábban problémamentesen felhasználható bizonyítékot sikerült kizárnia a törvényalkotónak. Ugyanakkor ez a kérdés egy másik konferencia témája lehetne. 3. A titkos információgyűjtés magyarországi helyzete Talán a fentieknél is fontosabb, hogy mit mutatnak a titkos információgyűjtés adatai, vagyis a gyakorlat. Változatlan jogszabályi háttér mellett is bekövetkezhet ugyanis a gyakorlatban növekvő jogkorlátozás, ha a jogi feltételek egyébként már eredetileg is adottak. Nézzük először a Szakszolgálathoz érkezett megrendelések nemzetbiztonsági szolgálatok és bűnüldöző szervezetek közötti arányát. A megkeresések száma folyamatosan növekszik, ez tény. Ugyanakkor a Szakszolgálathoz érkezett összes megrendelés egy évben körül van, ennek pedig kevesebb, mint egytizede a magánszférába mélyen beavatkozó lehallgatás és postai küldeményellenőrzés. A növekedés a célszemélyek által használt kommunikációs csatornák sokszínűségének, a Szakszolgálat hatékonyság-növelésének és sok egyéb más oknak a következménye. A trendek azonban egyértelműen a bűnüldöző szervezetek növekvő túlsúlyát mutatják. Ezen belül a Rendőrségtől érkező megrendelések 2003-ban először haladták meg a nemzetbiztonsági szolgálatoktól érkezett összes megrendelést. Ez a folyamat a továbbiakban is folytatódni fog. A VPOP és a HŐR elmúlt években ugyancsak bekövetkező részarány-növekedése különösen érdekes: nagyobb jogkorlátozásról beszélhetünk-e, vagy mi az oka a jelenségnek? Az ok az EU által biztosított nagyobb szabadságban, a személyek, áruk, szolgáltatások szabad mozgásában, valamint a Schengen-i rezsim miatt bekövetkező kettős változásban keresendő: a külső határon megnövekvő feladatokban és a belső határ, mint szűrő elvesztésében. Vagyis a növekedés itt sem a terrorellenes küzdelemhez kapcsolható, a szervezetek inkább egy korábbi ellenőrzési lehetőség elvesztésére reagálnak. Nem mellékesen, ha már a privátszférába való beavatkozást általában nézzük, a Szakszolgálat felé megfogalmazott igények jóval lassabban nőnek, mint a magánnyomozó, őrző-védő, 2

3 pénzbehajtó cégek szolgáltatásai. Híradások szerint a Kulcsár-ügy miatt egyes cégek egyre többször ellenőriztetik le munkatársaikat. Ennek során a magánnyomozók - elmondásuk szerint környezettanulmányt, puhatolást használnak leginkább. Vagyis ezen - gyakran volt nemzetbiztonsági, és rendvédelmi alkalmazottakkal teletűzdelt - cégek saját maguk is a rendőrségi és a nemzetbiztonsági törvény által használt, a titkos információgyűjtéshez kapcsolódó fogalmakkal írják le saját tevékenységüket. Ugyancsak rossz irányba mutat az ittott megtalált illegális helyiségellenőrző (lehallgató) berendezések egyre növekvő száma és javuló minősége is. Hasonlóan elgondolkoztató, hogy egyre több helyen oktatnak gazdasági hírszerzést. Vagy például hogy lehet az, hogy lehallgatást senki sem vállal a magánszférában hiszen az tilos ugyanakkor a lehallgatás elleni védekezést négyzetméteráron kínálja minden magára adó őrző-védő cég. Ki ellen védenek ezek a cégek? A fentiek alapján kijelenthető, hogy szabadságunkat nem feltétlenül a jól körülhatárolt módon, garanciák mellett eszközalkalmazó bűnüldöző szervezetek és nemzetbiztonsági szolgálatok veszélyeztetik, a magánszférában mára ugyanis legalább ennyire benne van a szabadságkorlátozás esélye. Ez a korlátozás ugyanakkor meglehetősen ellenőrizetlen, és biztonságunkhoz is csak minimális módon járul hozzá. Nem biztos tehát, hogy társadalmunk, a média, a szakértők, a jogvédők és a politikusok jó irányba nézegetnek, amikor a terrorveszéllyel igazolt szigorításokban keresik a szabadságjogokat veszélyeztető legnagyobb kihívást. A fenti kitérő után nézzük a magánszférába leginkább beavatkozó titkos információgyűjtő eszközök, vagyis a telefonlehallgatás, a helyiséglehallgatás és a postai küldeményellenőrzés magyarországi helyzetét! Ezen eszközök alkalmazását - bírói vagy igazságügyi engedéllyel - az arra feljogosított szervezetek kizárólagosan a Szakszolgálattól rendelhetik meg, így tehát ezek tekintetében a Szakszolgálat teljes képpel rendelkezik. Az adatok gyorsan cáfolják a terrorveszély által igazolt, növekvő szabadságkorlátozásokra, a totális elhárításra vonatkozó hiedelmet. A külső engedélyköteles megkeresések száma 2004-ben sem érte el az 5000-et. A megkeresések száma a jogkorlátozások helyzetéről önmagában nem ad pontos képet, ugyanis jónéhány faktort nem képes érzékeltetni. Így például ugyanazon célszemélyre három hónap után újabb engedélyt kell kérni, valamint ugyanazon célszemélyre ma már a titkos információgyűjtésről a titkos adatszerzésre történő átállás esetén is új engedélyre van szükség. Ezen esetekben akkor is újabb megkeresés érkezik a Szakszolgálathoz, ha újabb személy jogainak korlátozása nem következik be. Ugyanakkor egy megkeresésben több célszemély is lehet. Az azonban egyértelműen látszik, hogy ilyen számadatok mellett nincs, és nem lehet szó valamiféle terrorizmus által indukált totális szabadságkorlátozásról. Egyes trendek még ennél is beszédesebbek. A terror-felderítésben kiemelt szerepet játszó nemzetbiztonsági szolgálatok által megrendelt külső engedélyköteles eszközalkalmazás és között, vagyis hat év alatt mintegy hatvan százalékkal nőtt. Ezen belül volt bizonyos növekedés szeptembere után, azonban ezt sem lehet ugrásszerűnek minősíteni. Ami viszont ennél jóval szembetűnőbb, az a bűnüldöző szervezetek általi megrendelések növekedése. A bűnüldöző szervezetek ugyanis már 1998-ban is jóval nagyobb számban rendeltek meg külső engedélyköteles eszközöket a Szakszolgálattól, mint a nemzetbiztonsági szolgálatok. Erre figyelemmel témánk szempontjából kiemelt jelentőségű az a tény, hogy a fent vizsgált hat éves időtartamban az elsősorban a közönséges bűncselekményekkel foglalkozó bűnüldöző szervezetek megrendeléseinek száma 400%-kal nőtt. Vagyis akár általánosságban, akár a külső engedélyköteles eszközök témakörében vizsgáljuk a titkos információgyűjtés kérdéskörét, a számokból és arányokból világosan kiderül, hogy a trendeknek vajmi kevés köze van a terrorizmus elleni fellépéshez. Magyarországon az eszközalkalmazást nem valamiféle megfoghatatlan terror elleni félelem alakítja, hanem 3

4 alapvetően a bűncselekmények elleni fellépés határozza meg. Biztonságunk pedig ezen a területen egyértelműen megköveteli, hogy a gyanúsítottak és csakis az egyes célszemélyek - szabadságjogait a meghatározott engedélyek birtokában és a meghatározott rendben, valamint garanciák mellett korlátozzuk. Szabadság és biztonság itt is egymást kiegészítő fogalmak, biztonságunk érdekében nem kell szabadságunkról lemondanunk. 4. Az adatmegőrzés kötelezettsége az EU-ban és Magyarországon Szorosabban vett témánkhoz érve fontos kiemelni, hogy a hírközlési szolgáltatók által történő adatmegőrzés nem újkeletű kötelezettség. Az EU-ban jelenleg folyó vita miatt ugyanakkor rendkívül divatos téma lett, ráadásul meglehetősen komoly félreértések övezik. Ennek egyik oka, hogy az EU-szintű harmonizálásra vonatkozó javaslatot négy tagállam - többek között - a terrorizmus elleni harcra hivatkozva tette, továbbá a közelmúltban bekövetkezett londoni merényletek, valamint a jelenlegi brit EU-elnökség miatt a terrorellenes elem a kérdésben még hangsúlyosabbá vált. Nézzük meg, miről is van szó valójában! A külső engedélyköteles eszközök túlnyomó többségét a telefonlehallgatás teszi ki. A hírközlési szolgáltatók által regisztrált és megőrzött, a szerződésre, a forgalomra és a számlázásra (az előfizetőkre és a hívásokra) vonatkozó adatok nélkül a telefonlehallgatás nem lenne lehetséges. Ezen adatokra részben azért van szükség, hogy megtudjuk, hogy a lehallgatott célszemély kivel beszélt. Az adatok azonban lehetnek a lehallgatás előfeltételei, hiszen csak ezek útján deríthető ki, hogy egy bizonyos célszemélynek van-e telefonja, ha igen, mennyi. Komoly eredményre vezethet, az is, ha a forgalmi adatokból - telefonlehallgatástól függetlenül - megtudjuk, hogy egy bizonyos célszemély egy bizonyos időszakban kikkel tartott kapcsolatot. Ugyanezért van szükség a titkosított előfizetéseknél az előfizetői adat-megállapításokra is. A forgalmi és számlázási adatokra tehát a bűnüldöző szervezeteknek és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak egyaránt, jóval szeptember 11. előtt szükségük volt. A témakört először az Európai Parlament és a Tanács által A személyes adatok kezeléséről és a magánjelleg védelméről a távközlési szektorban címmel december 15-én elfogadott 97/66/EK Irányelv szabályozta. Az Irányelv közel négy évvel az amerikai terrormerényletek előtt kimondta egyrészt, hogy a távközlési szolgáltató mindazon forgalmi és számlázási adatokat köteles azonnal törölni, illetve anonimizálni, amelyek közvetlenül nem szükségesek a szolgáltatás nyújtásához, vagy a számlázáshoz. Ugyanakkor a bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekekre tekintettel a 14. cikk (1) bekezdése felhatalmazta a tagállamokat arra, hogy a törlési kötelezettséget jogszabályban korlátozzák a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés, a bűnfelderítés és a honvédelem céljából. Az Irányelvet felváltó, hasonló címmel elfogadott, és jelenleg is hatályos 2002/58/EK Irányelv a 15. cikkben már csak pontosította és kiegészítette a nemzeti szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazást, de sem új kötelezettséget, sem egyéb szigorításokat nem vezetett be. A nemzeti szabályozásra vonatkozó előkészítő munka az EU-tagállamokban és Magyarországon is már régebben megkezdődött. Ennek eredményeként a magyar Kormány áprilisában fogadta el A távközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről és szabályairól szóló 75/1998. (IV. 24.) Kormányrendeletet. A rendelet az EU Tanácsának a távközlés jogszerű lehallgatásáról szóló január 17-i állásfoglalásának fogalomhasználatával összhangban meghatározta a kísérőadat fogalmát. A rendelet kötelezte a távközlési 4

5 szolgáltatót az ellenőrizni kívánt előfizető vagy igénybe vevő közleményeivel kapcsolatban a távközlési feladatokat ellátó szervezet távközlő rendszereiben keletkező és rendelkezésre álló kísérőadatoknak eredeti állapotban történő, teljes körű és késedelem nélküli kiadására. Leszögezhetjük tehát, hogy a hírközlési szolgáltatók ezirányú kötelezettsége Magyarországon óta töretlenül fennáll. Erre vonatkozó szabályokat a hírközlésről szóló évi XL. törvény is tartalmazott általános formában. A kormányrendelet vonatkozó elemeit az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény (a továbbiakban Eht.) emelte törvényi szintre. Az Eht., amely január 1-én lépett hatályba, meghatározta a forgalmi és számlázási adatok körét, és a 157. (7) bekezdésében nemzetbiztonsági és bűnüldözési célból - azok három évig történő megőrzését, valamint az azokból való adatszolgáltatást a hírközlési szolgáltató kötelezettségévé tette. A részletes szabályokat az új, Az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről szóló 180/2004. (V. 26.) Kormányrendelet tartalmazza. A vonatkozó jogszabályok különösebb viták nélkül kerültek elfogadásra, azokhoz és a törvényhez is az adatvédelmi biztos is jóváhagyását adta. A fentiek alapján kimondható, hogy a szolgáltatók a gyakorlatban hosszú ideje biztosítják a forgalmi és számlázási adatokat az arra felhatalmazott szervezetek számára. Az erre vonatkozó jogi kötelezettség a részletes szabályok szintjén már év első felében megszületett, 2003-ban már csak törvényi szintre emelkedett és pontosításra, egyértelműsítésre került. A kialakított rendszer a gyakorlatban a következőket jelenti: A hírközlési szolgáltatók gyűjtik az általuk kezelt, illetve generált forgalmi és számlázási adatokat. Az adatok a kommunikáció tartalmára vonatkozóan semmilyen információt nem tartalmaznak. Az adatokat minden kommunikáció esetében a keletkezéstől számított három évig megőrzik. Így a hírközlési szolgáltatónál a nála kezelt adatokat tartalmazó egységes adatbázis jön létre. Ezt azonban a hírközlési szolgáltató csak egy célra, az arra felhatalmazott szervezetek számára történő adatszolgáltatásra használhatja. Hogy mely szervezetek, milyen esetekben és milyen engedélyek birtokában fordulhatnak adatkéréssel egy hírközlési szolgáltatóhoz, az a törvényekben, alacsonyabb rendű jogszabályokban és a belső normákban van részletesen szabályozva. Az arra jogosult szervezetek nem ismerik meg a teljes adatbázist, abból csak az egyes konkrétan meghatározott célszemélyek adatait kapják meg. Az adatkérés ténye minden esetben dokumentált, vagyis azok indokoltsága, jogszerűsége az arra jogosult szervezeteknél szükség szerint visszaellenőrizhető. Mint korábban láttuk, a telefonlehallgatásokat túlnyomó arányban a bűnüldöző szervezetek rendelik meg. Ugyanez a helyzet a hívásforgalmi adatok tekintetében is. Ez könnyen megérthető, ha visszautalunk a telefonlehallgatás és a kísérőadatok közötti fent felsorolt összefüggésekre. A terrortámadásoknak tehát már csak ezért is minimális köze van a kísérőadatok megőrzésének kötelezettségéhez. 5. Az adatmegőrzés területén tervezett EU-előírással kapcsolatos vita A fentiekben bemutatott tények ellenére, amikor az adatmegőrzéssel kapcsolatos legújabb szabályozás kialakítása az EU-ban megkezdődött, mind az EU egyes szervezetei között, mind pedig Magyarországon egy sor kifogás fogalmazódott meg. A főbb kifogások a következők: - A terrorellenes harc miatt az egyén szabadságjogainak újabb eleméről mond le. 5

6 - Az Internet-ellenőrzésnek áldozatul esik az utolsó szabad kommunikációs csatorna. - Az adatgyűjtés a kommunikáció tartalmára is kiterjedhet. - Adatvédelmi szempontból elfogadhatatlan egy ilyen koncentrált adatbázis létrehozása. - Az adatbázis kialakítása aránytalan és szükségtelen az előnyökkel összemérve. - Magyarországon az új EU-szabály miatt filozófiájában új szabályozás kell. - Magyarországon az új EU-szabály miatti törvénymódosítás a készletre történő adatgyűjtés tilalmába fog ütközni, így alkotmányellenes lesz. - Magyarországon az új EU-szabály az internetszolgáltatókra olyan terhet ró, ami csak állami költségviselés esetén lehet elviselhető. Ahhoz, hogy megértsük, az adatmegőrzés oltárán biztonságunkért vajon feláldozzuk-e szabadságunkat, a fenti állításokat érdemes egyenként röviden elemezni. A./ A terrorellenes harc miatt az egyén szabadságjogainak újabb eleméről mond le. A fentiekben láttuk, hogy a bűnüldözési és nemzetbiztonsági célú adatmegőrzés témakörét az EU 1997-ben szabályozta, megadva a felhatalmazást a tagállamoknak, hogy az általános adattörlési kötelezettség alól kivételeket állapítsanak meg. A hírközlési szolgáltatókra a kötelezettséget Magyarországon óta írja elő nyílt jogszabály. A magyar adatok azt mutatják, hogy az adatmegőrzésből után is elsősorban a bűnüldöző szervezetek profitáltak, tehát a terrorellenes harc és az adatmegőrzés között nincs közvetlen kapcsolat. Az EU jelenlegi szabálytervezete nem jelent új jogkorlátozó lehetőséget, vagy kötelezettséget. Célja, hogy az adatmegőrzés terén már létrejött, de egymástól meglehetősen eltérő nemzeti szabályozásokat harmonizálja, azzal, hogy megmondja, milyen adatokat legalább és legfeljebb milyen időtartamban kelljen minden tagállamnak megőrizni. Az egységesebb adatmegőrzésnek elsősorban a nemzetközi együttműködés terén van jelentősége, de ez a szervezett bűnözés esetében legalább annyira hasznos, mint a terrorellenes harcban. B./ Az Internet-ellenőrzésnek áldozatul esik az utolsó szabad kommunikációs csatorna. Az Internet-ellenőrzésnek semmi köze nincs a terrorellenes harchoz. Vélt jelentőségét az adja, hogy egyes terrorcselekményeket (lásd az amerikai merényletek) az Internet segítségével szerveztek meg, így annak ellenőrzése hangsúlyosabbá vált. Ugyanakkor a rendőrségi törvény 1994-ben, a nemzetbiztonsági törvény pedig 1995-ben már lehetőséget adott az Internet ellenőrzésére. Az államok egyetlen kommunikációs csatorna ellenőrzéséről sem mondhatnak le, felesleges ezt érzelmi oldalról (pl. az Internet a kommunikáció szabadságának kifejeződése) megközelíteni. Ha az észérvek hatására elfogadjuk, hogy bizonyos esetekben a postai küldeményeket ellenőrizni lehet, nem lehet meglepődni egy (vagyis elektronikus levél) hasonló feltételek melletti megismerhetőségén sem. C./ Az adatgyűjtés a kommunikáció tartalmára is kiterjedhet. A fentiekből következően a forgalmi és számlázási adatok megőrzési kötelezettsége - a definícióból adódóan - nem terjedhet ki a tartalomellenőrzésre. A félreértéseket sokszor az Internet-ellenőrzéssel kapcsolatos kérdések indukálják. Egyes országokban a jog lehetőséget ad az Interneten folyó, két ember közötti kommunikáció kulcsszavas, szűrő-kutató 6

7 ellenőrzésére, a tartalomfigyelésre. Magyarországon erre azonban nincs lehetőség, ugyanis jogrendszerünk e területen is célszemélyhez kötött ellenőrzést követel meg. D./ Adatvédelmi szempontból elfogadhatatlan a koncentrált adatbázis létrehozása. Az adatbázis nem koncentrált, hiszen egyes szolgáltatók csak a saját maguk által kezelt vagy generált adatokat (pl. saját előfizetők adatait, illetve a saját rendszerükből kimenő, illetve az abba bejövő hívások adatait) őrzik meg, és egymás adataihoz nem férhetnek hozzá. Az adatbázis éppen akkor lenne teljes és koncentrált, ha a jelenlegi megoldás alternatívájaként a keletkező adatokat nem a hírközlési szolgáltatók, hanem a nemzetbiztonsági szolgálatok és a bűnüldöző szervezetek gyűjtenék be, és tárolnák. A rendszer diszkrét bája éppen az, hogy elválik egymástól az adatbázis kezelője és az egyes adatok felhasználója. Ez a többszereplős modell a további garanciák bevezetésének lehetővé tétele mellett éppen a koncentrált adatbázis kialakulását zárja ki. E./ Az adatbázis kialakítása aránytalan és szükségtelen jogkorlátozást jelent. A rendszer hasznossága nap, mint nap beigazolódik. Igaz ugyan, hogy a megőrzött adatokhoz képest a felhasznált adatok kisebb arányt képviselnek, éppen ez azonban a rendszer előnye, vagyis emiatt van kizárva a túlzott, vagyis nemcsak a célszemélyekre kiterjedő jogkorlátozás. A megőrzési időtartam és a megőrzendő adatok tekintetében lehetnek viták egyes részletek indokoltsága tekintetében, de a jelenlegi megoldásnak nincs alternatívája. A fenti érvet az EUn belül az Európai Parlament képviseli. A kifogások értékét azonban jelentősen lerontja az a Parlament által javasolt megoldás, amely szerint a problémát kiküszöbölné, ha a szolgáltatók költségeit az államok részben átvállalnák, illetve, ha az adatmegőrzési határidőket maximum egy évre csökkentenék. A szükségtelenség vádjára ugyanis önmagában nem megfelelő válasz, ha az adatmegőrzést rövidebb időre tesszük kötelezővé. Nehezen érthető továbbá, hogy az egyén és a társadalom részére mennyiben lesz arányosabb és szükségesebb a jogkorlátozás, ha annak költségeit az állam állja. Magyarországon is él ez a vád, de érdekes módon azt senki sem firtatja hasonló határozottsággal, hogy ugyanezen adatokat miért kell nyolc évig adóügyi okok miatt megtartani. F./ Magyarországon az új EU-szabály miatt filozófiájában új szabályozás kell. Az ezzel érvelők szerint a hírközlési szolgáltatók eddig csak azon adatokból voltak kötelesek szolgáltatni, amelyek számlázási okból eddig is rendelkezésükre álltak. Az új EU-szabály viszont az adatmegőrzési kötelezettséget akkor is előírná, ha az adatokra a szolgáltatónak egyéb okból nincs szüksége. Az első állítás ugyanakkor hamis, hiszen a szolgáltatók korábban sem csak a számlázással összefüggő adatokat szolgáltatták. Könnyű megérteni, hogy milyen káoszhoz vezetne, ha egyes célszemélyek hívásadataihoz az arra jogosult szervezetek csak töredékesen, vagyis csak akkor juthatnának hozzá, ha a hívásokat a szolgáltató le is számlázza. Ebben az esetben ugyanis az arra jogosult szervezetek sem a bejövő hívásokról, - és egyes csomagok esetén sem a csúcsidőn kívüli hívásokról, sem egyes csoportok egymás közötti hívásairól nem szereznének tudomást. Mi több, így az adatszolgáltatási kötelezettség ez egyes szolgáltatóknál eltérő tartalommal jelenne meg. Jogi szempontból ugyanakkor az Eht. minden forgalmi és számlázási adat tekintetében egyértelműen előírja a három éves adatmegőrzési kötelezettséget függetlenül attól, hogy azokat az adatokat a szolgáltató 7

8 számlázási célból kezeli-e. A fentiek miatt Magyarországon legfeljebb az Eht. esetében lehetett volna új filozófiáról beszélni, bár ott sem állta volna meg a helyét. A gyakorlatban tehát jelenleg nem az EU-szabályozást érintő vitát tapasztalunk Magyarországon, hanem az Eht. rendelkezéseinek újraértelmezése folyik. G./ Magyarországon az új EU-szabály miatti törvénymódosítás a készletre történő adatgyűjtés tilalmába fog ütközni, így alkotmányellenes lesz. Mivel az új EU-szabály nem feltétlenül követeli meg a magyar adatmegőrzési rendszer radikális átalakítását, a hírközlési törvény módosítását, a kérdés ebben a formában nem értelmezhető. Legfeljebb az lenne felvethető, hogy az Eht. által megalkotott, jelenlegi szabályozás alkotmányellenes-e? Az alkotmányellenesség érvét hangoztatók szerint a hírközlési szolgáltatók azzal, hogy minden adatot válogatás nélkül gyűjteniük kell anélkül, hogy azokra nekik szükségük lenne, illetve anélkül, hogy tudnák, vajon a jövőben azok felhasználásra kerülnek-e, valójában készletre gyűjtenek, amit viszont az Alkotmánybíróság több határozatában megtiltott. Az ilyen adatgyűjtésnek valóban van egy készletező jellege, hangulata. Ugyanakkor a kérdés eldöntése érdekében nem elég a készletre való adatgyűjtés tilalmát hangoztatni, hanem arra is oda kell figyelni, hogy ezen elv alapján milyen esetekben, milyen adatgyűjtést tiltott meg az Alkotmánybíróság. A kérdés szempontjából két Alkotmánybírósági határozatnak van kiemelt jelentősége. A 35/2002. számú AB határozat a sportrendezvényeken készített biztonsági kamerás felvételek kérdését elemzi. A határozat visszautal egy korábbi, 15/1991. (IV. 13.) AB határozatra, amely kijelenti, hogy személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad. Az érintett beleegyezése nélkül az új célú feldolgozás csak akkor jogszerű, ha azt meghatározott adatra és feldolgozóra nézve törvény kifejezetten megengedi. A célhozkötöttségből következik, hogy a meghatározott cél nélküli, készletre történő előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés és tárolás alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság 2002-ben a fenti elvek megerősítése mellett ugyanakkor alkotmányosnak tartotta, hogy a felvételeket az illetékes állami szervezetek szabálysértési vagy büntetőeljárásban felhasználják. Az alkotmányellenes, készletre történő adatgyűjtést az Alkotmánybíróság ott látta megvalósulni, hogy a felvételek átadását a sporttörvény valamennyi nézőre és minden azonos vagy hasonló jellegű sportrendezvényt szervező számára lehetővé tette. A fentiek miatt megalapozottan lehet érvelni amellett, hogy az idézett két AB határozatból nem vonható le a jelenlegi adatmegőrzési kötelezettség alkotmányellenessége. Az adatfeldolgozás egyrészt pontosan meghatározott céllal, pontosan meghatározott adatkörben és időtartamra történik. Az adatok jövőbeni felhasználásának alanyi, tárgyi és eljárási elemei (mikor, mely szerv, milyen módon jut hozzá) pontosan meghatározottak. Az adatokat a szervezetek büntetőeljárásban, vagy nemzetbiztonsági célokra használhatják fel, amely ugyancsak megfelel a 2002-es AB-határozatban alkotmányosnak ítélt helyzetnek. Persze itt is elmondhatóak az E./ pontban leírtak, vagyis hogy a rendszer magyarországi ellenzői sem tudnak alkotmányos javaslatot tenni a feladat más módon történő végrehajtására. H./ Magyarországon az új EU-szabály az Internet-szolgáltatókra olyan terhet ró, ami csak állami költségviselés esetén lehet elviselhető. 8

9 Az Eht január 1. óta hatályban lévő adatmegőrzési szabályai az Internet-szolgáltatókra is vonatkoznak. A törvény-előkészítés során az IHM nem jelzett ilyen problémát. Az új EUszabály miatt az Internet-szolgáltatók kötelezettségei nem változnak. Így az IHM az EUszabályt indokként felhasználva valójában az Eht-val már eldöntött vitát akarja újratárgyalni. A magyar jogi szabályozás azonban már óta következetes abban, hogy az adatszolgáltatást a hírközlési szolgáltatóknak ingyenesen kell szolgáltatniuk, azok tehát működési költségeikbe már régóta beépültek. Az elviselhetetlen költségek tekintetében elég itt utalnunk arra is, hogy a telekommunikációs költségek, előfizetői díjak és különösen az internet-előfizetések évek óta zuhanórepülésben vannak, miközben a szolgáltatók stabilan nyereségesek. 6. Összefoglaló A hírközlési szolgáltatók általi adatmegőrzés az elmúlt közel két évben új, terrorellenes intézkedésként került bemutatásra a magyar társadalom részére, amely jelentősen hozzájárult a vita kiéleződéséhez. A jelenleg oly divatos trend miatt a társadalom és sokszor a szakértők is mélyebb elemzés nélkül sütik rá egyes intézkedésekre a szabadságkorlátozás vádját, illetve kötik azt a terrorellenes harchoz. Valójában azonban a fentiek miatt bizonyítani lehet, hogy az adatmegőrzés egyrészt nem új kötelezettség, és így a terrorellenes harchoz sem igazán köthető. Az EU a tárgykörben jelenleg nem új kötelezettségeket vezet be, hanem a meglévők harmonizálására törekszik. A jelenlegi megoldás szabadságunkat minimális részben korlátozza, a bűnüldöző szervezetek és a nemzetbiztonsági szolgálatok nem turkálhatnak válogatás nélkül adatainkban, ugyanakkor a kialakított rendszer biztonságunk megteremtése érdekében hosszú idő óta nélkülözhetetlenné vált. A fentiek miatt az is kijelenthető, hogy a látszatérvek néha más vitákat takarnak, lobbi-érdekeket védenek, és munícióként szolgálnak régebben lezárt kérdések ismételt felnyitásához. (Szabadság és/vagy biztonság, Tudományos konferencia, október , Budapest, oldal Kiadó: Magyar Rendészettudományi Társaság Társadalomtudományi tagozata, Rendőrtiszti Főiskola Társadalomtudományi Tanszék) 9

A személyes adatok kezelésére a Szolgáltató akkor jogosult, ha

A személyes adatok kezelésére a Szolgáltató akkor jogosult, ha TÁJÉKOZTATÓ az előfizetők és a felhasználók személyes adatainak kezeléséről A PTTSystems Kft. (Szolgáltató) az elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeiről, az elektronikus

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés MUNKAHELYI ADATVÉDELEM NÉHÁNY ALAPKÉRDÉS magánszféra vs. munkáltatói érdekek A munkáltató

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐFIZETŐK ÉS FELHASZNÁLÓK SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐFIZETŐK ÉS FELHASZNÁLÓK SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSÉRŐL TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐFIZETŐK ÉS FELHASZNÁLÓK SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSÉRŐL Az etel Magyarország Kft. (1075 Budapest Kazinczy u. 24-26.), mint távközlési szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató) a hírközlési

Részletesebben

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be.

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be. 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok A cím alcímként négy országos hatáskörű szervet, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a továbbiakban együtt:

Részletesebben

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet Az Európai Unió Bírósága 54/14. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2014. április 8. Sajtó és Tájékoztatás A C-293/12. és C-594/12. sz., Digital Rights Ireland, valamint Seitlinger és társai egyesített ügyekben

Részletesebben

Adatkezelési Tájékoztató AZ ELŐFIZETŐK ÉS FELHASZNÁLÓK SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSE

Adatkezelési Tájékoztató AZ ELŐFIZETŐK ÉS FELHASZNÁLÓK SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSE Adatkezelési Tájékoztató AZ ELŐFIZETŐK ÉS FELHASZNÁLÓK SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSE Érvényes 2015. 09. 1- től visszavonásig ÁSZF 3. sz. melléklet 1 Bevezető rendelkezések, jogszabályi háttér A Szolgáltató

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Adatvédelmi Szabályzat. MEDIACENTER HUNGARY Informatikai, Szolgáltató és Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság. Hatályos: 2011.

Adatvédelmi Szabályzat. MEDIACENTER HUNGARY Informatikai, Szolgáltató és Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság. Hatályos: 2011. Adatvédelmi Szabályzat MEDIACENTER HUNGARY Informatikai, Szolgáltató és Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság Hatályos: 2011. augusztus 3-tól 1 1 Fogalom-meghatározások 1.1 személyes adat: bármely

Részletesebben

Dr. Hetesy Zsolt. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szerepe a nemzetközi bűnügyi együttműködésben

Dr. Hetesy Zsolt. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szerepe a nemzetközi bűnügyi együttműködésben Dr. Hetesy Zsolt A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szerepe a nemzetközi bűnügyi együttműködésben A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szerepe a nemzeti bűnüldözésben A nemzetközi bűnügyi együttműködés témakörét

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

A belügyminiszter. BM rendelete

A belügyminiszter. BM rendelete Tervezet! A belügyminiszter /2015. ( ) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban

Részletesebben

Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia. 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest

Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia. 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest 1 A NATO csatlakozás feltétele: a NATO minősített adatok védelmének szakmai felügyeletére

Részletesebben

Adatkezelési Tájékoztató

Adatkezelési Tájékoztató Hölgyválasz Kft. (1061 Budapest, Paulay Ede u. 41.) Hatályos: 2008. július 1. Az Adatkezelő (a www.holgyvalasz.hu, valamint a Hölgyválasz Táncstúdió üzemeltetője) ezúton tájékoztatja a a Hölgyválasz Táncstúdió

Részletesebben

Otthontérkép Lakásvadász Játékszabályzat

Otthontérkép Lakásvadász Játékszabályzat Otthontérkép Lakásvadász Játékszabályzat Játék, és adatkezelési szabályzat 1. A játék időtartama 2014. szeptember 29. 2014. december 31. 2. A játék szervezője Az INDEX.HU Zrt. székhely: 1033 Budapest,Flórián

Részletesebben

Ár: 3.735 Ft+Áfa/év. Ár: 7.485 Ft+Áfa/év

Ár: 3.735 Ft+Áfa/év. Ár: 7.485 Ft+Áfa/év HOSZT ITYU-125 125MB web tárterület, 125Mb e-mail tárterület, Ár: 3.735 Ft+Áfa/év ITYU-250 250MB web tárterület, 250Mb e-mail tárterület, Ár: 7.485 Ft+Áfa/év ITYU-500 500MB web tárterület, 500Mb e-mail

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól 114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Előfizetői Szerződés

Előfizetői Szerződés Előfizetői Szerződés Mely létrejött egyrészről: Szerződő fél neve (cég esetén cégszerű elnevezés): Értesítési / Számlázási címe: Értesítési telefonszám: E-mail cím: Felhasználói név: Jelszó: Szolgáltatás

Részletesebben

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A.

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkosszolgálati eszközök története Heltai Gáspár (1570) az inkvizíció vizsgálati módszereiről: annakutána egynéhány

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

Ügyszám: NAIH-2512-2/2012/V. [ ] részére. Tisztelt [ ]!

Ügyszám: NAIH-2512-2/2012/V. [ ] részére. Tisztelt [ ]! Ügyszám: NAIH-2512-2/2012/V [ ] részére Tisztelt [ ]! A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) címzett levelében különböző törvényi rendelkezések értelmezésében

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben

Adatvédelmi Nyilatkozat A Vital Trade 4 You LTD. (székhely: 5 Ryelands Court Leominster HR6 8GG UK., cégjegyzékszám: 8502135, adószám: 20404 09506,

Adatvédelmi Nyilatkozat A Vital Trade 4 You LTD. (székhely: 5 Ryelands Court Leominster HR6 8GG UK., cégjegyzékszám: 8502135, adószám: 20404 09506, Adatvédelmi Nyilatkozat A Vital Trade 4 You LTD. (székhely: 5 Ryelands Court Leominster HR6 8GG UK., cégjegyzékszám: 8502135, adószám: 20404 09506, adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-76063/2014) (a

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

Kyäni internetes adatkezelési irányelvek

Kyäni internetes adatkezelési irányelvek Kyäni Internet Privacy Policy-10.10-HU-EU Kyäni internetes adatkezelési irányelvek A Kyäni, Inc. és annak kapcsolt vállalkozásai (együttesen a Kyäni), valamint ezek leányvállalatai elkötelezettek a Disztribútorok

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

Adatkezelési Nyilatkozat

Adatkezelési Nyilatkozat Adatkezelési Nyilatkozat Ezennel hozzájárulok, hogy a regisztráció, illetve a megbízási szerződés során megadott személyes adataimat a TRIMEX TRADE Kft. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT A "Találd meg az elveszett EFOTT jegyeket!" NYEREMÉNYJÁTÉK Adatvédelmi szabályzata I. Bevezetés A 2015. 07. 08. 00:01 perctől 2015. 07. 13. 23:59 percig tartó "Találd meg az elveszett

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER TERVEZET! OKM-7731/2006. ELŐTERJESZTÉS A Kormány részére A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s E l ő t e r j e s z t é s Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. március 26-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2015. évi közbeszerzési terve Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

Felhasználási feltételek és adatkezelési szabályzat

Felhasználási feltételek és adatkezelési szabályzat Felhasználási feltételek és adatkezelési szabályzat I. Bevezetés 1.1. A DIGI Online szolgáltatás (a továbbiakban: DIGI Online ) üzemeltetője a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. (székhelye: 1134 Budapest,

Részletesebben

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék W e s s e l é n y i - s o r o z a t Írta: Dr. Hegedűs Bulcsú Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből

Részletesebben

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának készült a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.07.25. COM(2009) XXX végleges Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) a [ ] 2006/43/EK irányelv alapján egyes harmadik országok illetékes hatóságainak megfelelőségéről

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

I. Pontos utalások az Internet szolgáltatások ÁSZF módosított rendelkezéseire

I. Pontos utalások az Internet szolgáltatások ÁSZF módosított rendelkezéseire ÉRTESÍTÉS az EXTERNET Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Internet szolgáltatások Általános Szerződés Feltételeinek 2014. május 1. napjával hatályba lépő módosításairól

Részletesebben

A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság felállítása

A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság felállítása EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat P8_TA-PROV(2015)0039 A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a nemzetközi pénzügyi tranzakciók teljesítésének adatvédelmi vonatkozásairól

TÁJÉKOZTATÓ. a nemzetközi pénzügyi tranzakciók teljesítésének adatvédelmi vonatkozásairól TÁJÉKOZTATÓ a nemzetközi pénzügyi tranzakciók teljesítésének adatvédelmi vonatkozásairól Az európai bankok ügyfeleik nemzetközi átutalási megbízásainak teljesítéséhez a SWIFT nevű, belgiumi székhelyű cég

Részletesebben

Személyes adatok kezelése az új szabályok tükrében. III. Építő marketing szeminárium Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2012. április 20.

Személyes adatok kezelése az új szabályok tükrében. III. Építő marketing szeminárium Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2012. április 20. Személyes adatok kezelése az új szabályok tükrében III. Építő marketing szeminárium Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2012. április 20. Adatvédelem Miről beszélünk? A személyes adatok védelméhez

Részletesebben

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ és ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT www.egeszsegmagazin.hu Az adatkezelő a jelen Adatkezelési Tájékoztató és Adatvédelemi Szabályzat (Szabályzat) útján egyértelműen és részletesen tájékoztatja

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Chip sztorik nyereményjáték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szervezésében

Chip sztorik nyereményjáték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szervezésében Chip sztorik nyereményjáték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szervezésében Kérjük, olvassa el figyelmesen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által a Szabad a Gazdi Facebook oldalon

Részletesebben

MakiMaki.hu. Adatkezelési nyilatkozat

MakiMaki.hu. Adatkezelési nyilatkozat MakiMaki.hu Adatkezelési nyilatkozat 1. Az adatkezelő neve Cégnév: MakiMaki Kft. Adószám: 24707787-2-13 Bankszámlaszám: 10700581-68270966-51100005 (CiB Bank) Adatkezelés nyilvántartási szám: NAIH-71297/2013

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar. Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar. Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV Szakfelelős: Dr. Christián László - 2015 - I. A Szakokleveles magánnyomozó szakirányú

Részletesebben

A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések

A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések Budapest, 2015. június 26. Dr. Kovács Ildikó Igazságügyi Minisztérium, Szolgáltatási Notifikációs Központ

Részletesebben

RENDSZERHASZNÁLATI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

RENDSZERHASZNÁLATI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI RENDSZERHASZNÁLATI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A rendszerhasználati szerződés tartalmi elemeinek minden rendszerhasználóra általánosan irányadó részét a jelen általános szerződési feltételek

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat

Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat 5/1 Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat 1. A Szolgáltató által kezelt személyes adatok köre, azok tárolásának időtartama és továbbításának esetei 1.1 A kötelező (jogszabályban előírt illetve biztosított

Részletesebben

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT ADATVÉDELMI NYILATKOZAT 1. AZ ADATKEZELŐ A szolgáltató neve: Piroska Gyula Tréning Kft. A szolgáltató székhelye: 1139 Budapest, Lomb u. 31/B. A szolgáltató elérhetősége, az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT Ferling Webline Kft. - Hatályos: 2014. június 19-től 1. Fogalom-meghatározások 1.1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a

Részletesebben

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám A szex-webshop.hu webáruház internetes oldalai regisztráció nélkül látogathatóak. Vannak azonban olyan szolgáltatások, amelyek csak regisztrált partnereink számára elérhetőek. Regisztráció A szex-webshop.hu

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 306/2004. (XI.2.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Főiskolával kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú

Részletesebben

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT A "Tippeld meg a hét kérdését és nyerj!" NYEREMÉNYJÁTÉK Adatvédelmi szabályzata I. Bevezetés A 2015. 11. 23. 12:00 perctől 2015. 12. 13. 23:59 percig tartó "Tippeld meg a hét kérdését

Részletesebben

ROUST Hungary Kft. City Label

ROUST Hungary Kft. City Label ROUST Hungary Kft. City Label MEGNEVEZÉSŰ NYEREMÉNYJÁTÉKÁNAK RÉSZVÉTELI-, ÉS JÁTÉKSZABÁLYZATA ( Játékszabályzat ) 1. A játék szervezője 1.1 A City Label elnevezésű nyereményjáték ( Játék ) szervezője a

Részletesebben

MELLÉKLETEK I III. MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

MELLÉKLETEK I III. MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.4.24. C(2015) 2619 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK I III. MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a kábítószer-prekurzorokról

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE 2008.2.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 44/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE (2008. február

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

Előfizetői Szerződés

Előfizetői Szerződés Előfizetői Szerződés Mely létrejött egyrészről: Szerződő fél neve (cég esetén cégszerű elnevezés): Értesítési / Számlázási címe: Értesítési telefonszám: E-mail cím: Felhasználói név: Jelszó: Szolgáltatás

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

I. Pontos utalások az Internet szolgáltatások ÁSZF módosított rendelkezéseire

I. Pontos utalások az Internet szolgáltatások ÁSZF módosított rendelkezéseire ÉRTESÍTÉS az EXTERNET Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Internet szolgáltatások Általános Szerződés Feltételeinek 2014. március 12. napján kezdeményezett, 2014.

Részletesebben

A Genertel Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezései hatályos 2015.02.

A Genertel Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezései hatályos 2015.02. A Genertel Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezései hatályos 2015.02.01-től A Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti

Részletesebben

A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra

A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra Magyar Rákellenes Liga X. Betegjogi konferencia A gyógyult rákbetegek reintegrációja A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. az elektronikus hírközlésről szóló 2003. C. törvény módosításáról

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. az elektronikus hírközlésről szóló 2003. C. törvény módosításáról GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER MINISZTERELNÖKI HIVATALT VEZETŐ MINISZTER Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. -ának (1) bekezdése alapján NEM NYILVÁNOS től 10 évig

Részletesebben

TolnaAirNet TolnaAirNet Bt. Internet Szolgáltatás 6430 Bácsalmás, Pf.:5. www.tolnaairnet.hu. Internet Szolgáltatási Szerződés

TolnaAirNet TolnaAirNet Bt. Internet Szolgáltatás 6430 Bácsalmás, Pf.:5. www.tolnaairnet.hu. Internet Szolgáltatási Szerződés Internet Szolgáltatási Szerződés amely létrejött egyrészről: TolnaAirNet Betéti Társaság, 6430 Bácsalmás, Korona u. 2. (Cégjegyzék száma: 03-06-114418), (Adószám: 22342083-1-03), mint szolgáltató, a továbbiakban

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a HKP MEDIA SERVICES Kft. (továbbiakban: Szolgáltató) által üzemeltetett, működtetett, www.hire.hu domain címen

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2013. március 28-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2013. március 28-i rendes ülésére 14. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 28-i rendes ülésére Tárgy: A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

Gomba Község Önkormányzatának a közterületi térfigyelő rendszer adatvédelmi, adatbiztonsági, üzemeltetési és kezelési szabályzata

Gomba Község Önkormányzatának a közterületi térfigyelő rendszer adatvédelmi, adatbiztonsági, üzemeltetési és kezelési szabályzata Gomba Község Önkormányzatának a közterületi térfigyelő rendszer adatvédelmi, adatbiztonsági, üzemeltetési és kezelési szabályzata A közterületi térfigyelő rendszer fogalma: A közterületi térfigyelő rendszer

Részletesebben

A kerti-butor.hu elektronikus termékrendelési weboldalának Általános Szerződési Feltételei / Vásárlói Tájékoztatója

A kerti-butor.hu elektronikus termékrendelési weboldalának Általános Szerződési Feltételei / Vásárlói Tájékoztatója A kerti-butor.hu elektronikus termékrendelési weboldalának Általános Szerződési Feltételei / Vásárlói Tájékoztatója Verziószám: 1.0; Érvényes 2016. január 01-től Tartalomjegyzék: 1. Bevezető 2. Általános

Részletesebben

LOSZ. Magyarország Kormánya Dr. Orbán Viktor úrnak, Miniszterelnök. 1055 Budapest Kossuth Lajos tér 4. Tisztelt Miniszterelnök Úr!

LOSZ. Magyarország Kormánya Dr. Orbán Viktor úrnak, Miniszterelnök. 1055 Budapest Kossuth Lajos tér 4. Tisztelt Miniszterelnök Úr! LOSZ LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 1146 Budapest, Hermina út 57. Tel: 06-1 331 1313; Fax: 06-1 331 1396; e-mail: losz@losz.hu; www.losz.hu 21/2014. Magyarország Kormánya Dr. Orbán

Részletesebben

A Commerzbank Zrt. Javadalmazási Politikájára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala

A Commerzbank Zrt. Javadalmazási Politikájára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Commerzbank Zrt. A Commerzbank Zrt. Javadalmazási Politikájára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala 2015. december 30. 1 2. oldal 2015.12.30. Tartalomjegyzék 1. Bevezető rendelkezések...3 2. A

Részletesebben

Internetbank szolgáltatás üzletszabályzata

Internetbank szolgáltatás üzletszabályzata Internetbank szolgáltatás üzletszabályzata 2012. szeptember 10. 1 1 A Igazgatóságának 2008. április 24-i (21/2008. számú) jóváhagyó, valamint a módosításokra vonatkozó határozata alapján történő hatálybalépés

Részletesebben

Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód Tartalom (koncentráció) megnevezés. engedély jogosultja

Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód Tartalom (koncentráció) megnevezés. engedély jogosultja I. MELLÉKLET FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMA, GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY- DÓZIS, ALKALMAZÁSI MÓD, KÉRELMEZŐ ÉS A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA A TAGÁLLAMOKBAN Tagállam Forgalomba hozatali engedély

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben