A Szemantikus Háló az oktatásban: a multimédia annotációs eszközök új nemzedéke. Paksi Attila és Kárpáti Andrea

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Szemantikus Háló az oktatásban: a multimédia annotációs eszközök új nemzedéke. Paksi Attila és Kárpáti Andrea"

Átírás

1 A Szemantikus Háló az oktatásban: a multimédia annotációs eszközök új nemzedéke Paksi Attila és Kárpáti Andrea Eötvös Loránd Tudományegyetem, Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központ Bevezetés A technika folyamatos fejlődése által olyan mennyiségű adat található az Interneten, hogy ma már időigényes és sokszor pontatlan is az egyszerű, kulcsszavas keresés. A közösségi oldalak és az olyan szolgáltatások mely által közösségek végeznek címkézést segítenek áthidalni a problémát, de hosszú távon a szemantikus technológiákban lehet a megoldás. A szemantikus web segítségével a rendelkezésre álló adatok gépi feldolgozására nyílik lehetőség, melyet az élet minden területén így az oktatásban is felhasználhatunk. Jelen írás célja a szemantikus web bemutatása az oktatás szereplőinek gyakorlati példákkal illusztrálva, és egy új, az egyetemi oktatásban sokoldalúan felhasználható kognitív eszköz, a Szemantikus Multimédia Annotációs Eszköz, (Semantic Multimedia Annotation Tool, a továbbiakban: SMAT) ismertetése. A SMAT az egyike azon kognitív eszközöknek, melyeket a KP-Lab - Knowledge Practices Laboratory (Tudás és Gyakorlat Laboratóriuma) nevű, az Európai Unió 6. keretprogramja által támogatott, ig tartó projektben fejlesztenek, s amelyek tesztelésében párhuzamosan a fejlesztéssel - e tanulmány szerzői is részt vesznek. A projektben 14 ország 22 felsőoktatási és kutatói intézménye azon dolgozik, hogy hatékony támogatást nyújtson a tudás megszerzésében, megosztásában, kollaboratív módszerekkel történő feldolgozásában az oktatási informatika eszközei segítségével mind az iskolai, mind a munkahelyi tanulás számára. (Vö. a magyar kísérletekről: Kárpáti és Dorner, megjelenés alatt). A technológiai fejlesztésekbe bevonják a kutatókat, a technológiai szakértőket, az oktatókat és a hallgatókat (illetve a képzésben részesülő dolgozókat) egyaránt, így biztosítva az eszközök és módszerek ciklikus továbbfejlesztését. A projektben dolgozó kutatók megvizsgálják és modellezik az együttműködő csoportmunkával kapcsolatos pedagógiai gyakorlatokat, az oktatási intézményekben pedig kipróbálják az új szoftvereket és vizsgálják hatásukat az oktatás minőségére. A vállalati és oktatási felhasználás párhuzamos tesztelése a projekt fő céljai közé tartozik, hogy ezáltal is közelítsék egymáshoz a kognitív eszközök két

2 alapvető felhasználói csoportját. ( 1 ) Az együttműködő tudáslétrehozás, vita és megbeszélés, a csapat tréning és a tudásforrások egyidejű, közös használatának elősegítésére több új szoftvert, köztük egy, a hazai pedagógus- és kutatóképzésben már kipróbált és bevált vitatérkép készítő alkalmazást fejlesztettek ki. (Vö. Molnár és Kárpáti, 2009). Az Internet és a Szemantikus Háló (Semantic Web) viszonya Az Internet folyamatos fejlődése az elérhető weblapok és szolgáltatások számának emelkedése mellett a Föld népességének Internet használóinak számában is megmutatkozik. Míg 2000-ben megközelítőleg 361 millióan használták az Internetet, a decemberi adatok már közel 1,5 milliárd felhasználóról szólnak (forrás: Internet World Stats, 2 ). A weblapok száma meghaladja a 215 milliót, mely havonta milliós nagyságrendben növekszik (forrás: Netcraft, 3 ). Az Internet megalkotójaként ismert Tim Berners-Lee angol kutató ben fogalmazta meg az Internet céljait, nevezetesen egy olyan decentralizált rendszer létrehozását, mely az adatokat HyperText alapon, címszavak használatával kereshetővé és megjeleníthetővé teszi (Berners-Lee, 1990). Ugyanekkor felhívta a figyelmet a internetes keresés folyamán használt kulcsszavak problémájára is: minden felhasználó más logikával keres, más kulcsszavakat használ, ezáltal nagy mennyiségű irreleváns találat születik. A Web 2.0 terminus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások megjelenésével (O Reilly, 2005) a felhasználó által megadott tetszőleges kulcsszavak helyett, egy közösség által létrehozott címkehalmaz segítségével kereshetünk. Ez előrelépés ugyan a probléma megoldása felé, de a kapott adatokat még mindig a felhasználók értelmezik, értékelik, kapcsolják össze, a gépek nem tudják értelmezni a tartalmakat. A szemantikus web alapgondolata, hogy az internetes tartalmak és objektumok szabványosított struktúrában metaadatokat is tartalmaznak, melyek segítségével például egy internetes keresés alkalmával nem pusztán címszavak szerint kapunk eredményt, hanem ontológiák alkalmazásával a számítógép a metaadatokból és az összefüggésekből következtetéseket is képes levonni (Berners-Lee és mások 2001). Az ontológia egy adott tudásterület leírására használt fogalmak és összefüggések definíciója (Herman, 2008). 1 A Knowledge-Practices Laboratory (KP-Lab) projekt honlapja: Az együttműködő intézmények koordinátora a Helsinki Egyetem, a kutató partnerek között van a svéd Karolinska Orvosi Egyetem, a Jeruzsálemi Héber Egyetem és számos nemzetközi szoftverfejlesztő kutatóintézet, mint a francia SILOGIC vagy a finn EVTEK is

3 1. ábra. Adatok közötti kapcsolatok (Hodgson, 2008) Az internetes tartalmak sokféle formában jelenhetnek meg (pl. szöveg, kép, audio, videó), ezért egy gép nem tudja értelmezni és összekapcsolni őket, az információfeldolgozás folyamatában mindenképpen szükséges a humán részvétel. Egyedül az ember képes arra, hogy több, akár különböző felépítésű és különböző nyelvű adatbázisokban keressen. Például a tanár kulcsszó használatakor az oktató és a teacher szavakhoz kapcsolódó találatokat is megvizsgáljuk. A gép azonban nem képes az ilyen asszociációra, s a grafikák, videók tartalmát sem képes analizálni és felhasználni. Az ontológia használata azonban lehetővé teszi, hogy a tanár, oktató, teacher szavak között a gép mégis kapcsolatot tudjon létesíteni, mégpedig redukált számú kapcsolódási pontokon keresztül (1. ábra). Az online szemantikus szolgáltatások alapja tehát az adatokat és a közöttük lévő kapcsolatokat összefogó Webontológia, melynek segítségével a benne szereplő fogalmak és tulajdonságok ekvivalenciáját is vizsgálhatjuk. Ez különösen azért fontos, mert tudomány specifikus és alkalmazásfüggő ontológiák is léteznek óta több elméleti alkalmazás és tudomány-specifikus ontológia látott napvilágot, s egyre növekszik a gyakorlati alkalmazások száma is. A szemantikus hálóra jellemző ontológiai modellek és a Web 2.0-ás közösségi címkézés együttes alkalmazása jelentheti a hatékonyabb információfeldolgozás módját (Hendler, Golbeck 2008). A szemantikus háló nem egy elkülönült fejlesztés, hanem a jelenleg is létező web továbbfejlesztett változata. Több nemzetközi szervezet foglalkozik a szemantikus szolgáltatások létrehozásával, szabványok megalkotásával, kutatások megtervezésével és eredményeik publikálásával. A legfontosabb ilyen szervezet a W3C Szemantikus Háló csoportja ( 4 ), melynek tagjai megalkották, és folyamatosan továbbfejlesztik a szabványokat. A Semantic Web Science Association ( 5 ) és a European Association for Semantic Web Education ( 6 ) a témához SWSA, 6 EASE,

4 kapcsolódó kutatásokkal és kutatási eredményeik közlésével járulnak hozzá az Internet ez irányú fejlődéséhez. A Szemantikus Háló felépítése Az elméleti és a hozzá kapcsolódó technológiai, informatikai szabványok tehát már évek óta léteznek. A gépek általi (ember nélküli) adatfeldolgozás új módszerének megtervezése új terminológiát, s a már meglévő fogalmak újraértelmezését vonta maga után. Az online szemantikus szolgáltatásokhoz szükséges alapfeltétel már adott. Ezek az interneten óriási mennyiségben megtalálható strukturálatlan adatok. A szemantikus háló célja így nem lehet más, mint egy olyan infrastruktúra létrehozása, amely lehetővé teszi a Weben lévő adatok integrálását, a közöttük levő kapcsolatok definiálását és jellemzését, illetve az adatok értelmezését (Herman, 2006). Technológiai szempontból a követező öt feltételnek szükséges megfelelni: az erőforrások, adatok egyértelmű elnevezése azonosíthatóságuk érdekében az adatok összekapcsolására és leírására meghatározott szabványos modell használata az adatok elérésének lehetősége a szabványos modellen keresztül a modellben és az adatok leírásakor közös, egységes nyelvezet használata szabványos következtetési rendszerek létrehozása Az egyes pontokhoz már megalkották azokat a szabványokat, melyek használata mellett a szemantikus adattárolás és felépítés megvalósítható. A technológiai fejlesztések mellett a kutatás és az oktatás az új ontológiák létrehozásakor juthat jelentősebb szerephez. Az oktatás területén, ontológiák alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy egy felsőoktatási kurzus tudásterületeit, fogalmait és a köztük fennálló szemantikai viszonyokat feltérképezzük, majd a létrehozott ontológia használatával akár adaptív vizsgáztatást is megvalósíthatunk (Vas, 2007). Tágabb értelemben, egy specifikus ontológia segítségével nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá és megfeleltethetővé válnak a megszerzett végzettségek, az elvégzett és elvégzendő kurzusok akár konkrét tartalmuk megjelölése által. Lehetőség nyílik olyan online szolgáltatás létrehozására, mely a megalkotott ontológia alapján a szemantikus adatok felhasználásával automatikusan összehasonlítja különböző nemzetek oktatási dokumentumait, és következtetéseket von le (Terziyan és mások, 2005). Az adatok összefüggőbb strukturálása által az oktatók és az ügyintézők nagyobb hatékonysággal és rugalmasabban dolgozhatnak, a mai kornak megfelelő online kurzusok, tanulási segédletek

5 kialakításával. Ezzel párhuzamosan a tanulók lehetőséget kapnak bekapcsolódni a nem lineáris, önmaguk által vezérelt élethosszig tartó tanulás folyamatába (Koper, 2004). A Szemantikus Háló szolgáltatásai Szemantikus technológiával támogatott szoftvereket jelenleg elsősorban olyan kutatók használnak, akik számára a komplex adatgyűjtés gyors és pontos elvégzése a cél. Egy gyógyszerészkutató például, olyan különböző készítményekről és betegségekről szóló adatokat tud összegyűjteni, amiket a világ különböző részeiben másként hívnak. A tudományos világ szereplőit az internetes tartalmak gyors elszaporodása nehéz feladat elé állította. Szükséges a tartalmak osztályozása, szelektálása, értékelése melyben jelenleg olyan szolgáltatások nyújtanak segítséget, mint a SiteSeer ( 7 ), vagy az arxiv.org ( 8 ). A két portálon a publikációk kereshetőek és kategorizáltak, de gépek számára a közöttük lévő kapcsolatok feldolgozhatatlanok. Ezért a HyperText alapú Internet weblapjai közötti linkeket célszerű lenne felváltani szemantikus adatokkal, azaz a közöttük lévő kapcsolatok megadásával és egységes elnevezésével (Clark et al. 2004). A felhasználók többsége számára az Internet felváltotta az enciklopédiákat. A Világhálón olyan közösségi tartalomalkotás valósult meg, melynek egyik leglátványosabb eredménye a Wikipedia ( 9 ). A szócikkek hiperhivatkozások (hyperlink) segítségével utalnak egymásra, s egy igényesen felépített adatstruktúra áll az egész rendszer mögött. Azonban ez az adatrendszer nem szemantikus adatokból épül fel, tehát a gépi feldolgozása nem lehetséges. A probléma áthidalható, amennyiben egy olyan ontológiát vezetünk be, amiben a hivatkozásokat típusokba soroljuk. A szócikkek alkotják az egyedeket, a kategóriák az osztályokat a linkek pedig az összefüggéseket (Krötzsch és mások, 2005). Egy szemantikus alapon felépített online enciklopédia összetett kérdések megválaszolására is képes, külön szócikkek megjelenítése nélkül. Az adatok közötti kapcsolatok elnevezésével gyors választ kaphatunk például arra a kérdésre, hogy kik voltak azok a színészek, akik valaha is főszerepet kaptak egy James Bond filmben. (2. ábra). 7 Online tár és kereső az informatikai tudományos irodalom számára: 8 Elektronikus tudományos cikkgyűjtemény: 9 Közösség által szerkesztett, nyílt, online enciklopédia:

6 2. ábra. A wikipedia szemantikus felépítése (Krötzsch és mások, 2005) A jövő tehát az olyan Web 2.0-ás alkalmazásoké, melyek az adatokat szemantikus formában, gépek számára értelmezhető módon is közzéteszik a hagyományos, emberi felhasználóknak szóló grafikus felület mellett. Manapság rengeteg ontológiához és szemantikus adathoz férhetünk már hozzá, sőt, külön ontológia-kereső szolgáltatás ( 10 ) is működik. Kevés azonban az olyan online, grafikus felhasználói felület, ahol az adatok egyszerűen, áttekinthető módon jelennek meg a felhasználó előtt (Heath, Motta, 2007). A szemantikus adatok megosztására jó példa a Revyu ( 11 ), amelynek segítségével a felhasználó bármely nem kizárólag online tartalomról, fogalomról véleményt alkothat, és értékelését megoszthatja a közösséggel. Hasonló elven működő, szemantikus címkézést és tudásmegosztást tesz lehetővé a Twine ( 12 ) online eszköz is. Az egyedi ontológián és a már beküldött tartalmakon alapuló automatikus címkézés illetve a megjelölt érdeklődési köröket figyelembevevő felhasználói csoportokra és témákra vonatkozó ajánlások ígéretes jövőt jósolnak a szolgáltatásnak. Multimédia annotáció online eszközök segítségével Annotáció Az oktatási környezetben résztvevők számára egymás véleményének megismerése, mások nézőpontjának megértése olyan többletinformációt jelent, mely hozzájárul az új ismeretek gyorsabb és eredményesebb feldolgozásához. A multimédiás tartalmak dokumentum, kép, hang, videó annotálása, mely során a tanulási folyamat szereplői hozzáfűzhetik az adott 10 Szemantikus kereső: 11 Tartalmak véleményezésére, értékelésére szolgáló közösségi szolgáltatás: 12 Érdeklődési körök szerinti közösségi információ megosztás és rendszerezés:

7 tartalomhoz saját észrevételeiket, ötleteiket, tapasztalataikat majd ezeket megoszthatják egymással, hatékonyan támogatja a közösségi tudásépítést. A multimédia annotáció kifejezés két jelentését különböztethetjük meg. Egyrészt a multimédia szó vonatkozhat az annotálandó tartalom többféle típusára, másrészt az adott tartalomhoz hozzáfűzni kívánt megjegyzés típusára. Az Interneten több olyan szolgáltatás is található, mely segítségével a felhasználók képekhez vagy dokumentumokhoz elsősorban weblapokhoz adhatnak szöveges megjegyzést. Videófilmek annotálására alkalmas online szolgáltatások is megjelentek, az általuk kínált funkciók és lehetőségek azonban változóak. A következőkben az alábbi hat jellemző alapján értékeljük az online szolgáltatásokat: felhasználói felület, kezelhetőség a tartalom tulajdonosa és a többi felhasználó jogosultságai az annotáció folyamata: egyéni, közösségi a tartalomhoz fűzhető megjegyzések típusa az annotáción kívül elérhető egyéb funkciók és szolgáltatások az eszköz oktatási felhasználása Online videó annotációs szolgáltatások A YouTube ( 13 ) videó megosztó oldal júniusában jelentette be egyik új szolgáltatását, az oldalán található videók annotálásának lehetőségét. A bevezetés célja, a videóra vonatkozó háttér információk megjelenítése, kapcsolódó YouTube videókra mutató linkek beszúrása illetve a felhasználó általi jelenetválasztás. Az annotáció lehetősége regisztrált felhasználók számára érhető el, a jelenlegi verzióban kizárólag saját tartalmakra korlátozva. Nem lehetséges tehát a közösségi annotáció, más felhasználó által feltöltött videó ellátása megjegyzésekkel. A felhasználó az annotáció során egy gyorsan átlátható, könnyen kezelhető felületen mozoghat (3. ábra). Elsősorban szöveg alapú megjegyzések adhatók hozzá a videóhoz, illetve kétféle alakzat beillesztésével emelhetjük ki a jelentősnek ítélt eseményeket, tárgyakat. A már hozzáadott megjegyzések egy, a videó melletti listába kerülnek, ahol lehetőség nyílik a későbbi módosításukra is. Az annotációs folyamat befejezése után egy gombnyomással megoszthatjuk videónkat ismerőseinkkel, vagy elérhetővé tehetjük bármely YouTube látogató számára. Az annotáción kívül lehetőség nyílik az eredeti hangsávot helyettesíteni egy nem jogvédett zeneszámmal, illetve felirattal ellátni a videóklippet. Oktatási 13

8 felhasználhatósága korlátozott, ugyanis az egyéni annotáció nem ad lehetőséget a kollaboratív pedagógiai módszerek alkalmazására. 3. ábra A Youtube annotációs felülete Az Omnisio ( 14 ) videó összeállító és megosztó oldal szintén a szöveg alapú annotációt kínálja a felhasználók számára, azonban a megjegyzések hozzáadásához nem szükséges regisztráció. Nem csupán saját tartalmat, de más felhasználók videóit is elláthatjuk megjegyzésekkel. Ezáltal rengeteg, nem az adott videóhoz kapcsolódó vélemény olvasható a lejátszás alkalmával, amiket egy gomb segítségével azonban ki tudunk szűrni. Az annotáció mellett a szolgáltatás két lehetőséget is kínál új videók online létrehozására. A fejlesztők divatshow-k illetve sportösszeállítások készítésére javasolják a több kisebb videórészlet egymás után illesztését, illetve konferencia előadások online változatának elkészítéséhez a kivetített prezentáció és az előadásról készült videó felvétel időzítését és egymáshoz kapcsolását (4. ábra). A gyorsabb navigáció érdekében a videóban szereplő személyeket, tárgyakat, eseményeket elláthatjuk címkékkel, s kiemelhetjük az általunk fontosnak tartott részleteket. A kétféle videó összeállítási mód és az egyszerűen hozzáfűzhető megjegyzések lehetőséget adnak a szélesebb körű oktatási felhasználásra, azonban a kizárólag szöveges alapú annotáció leszűkíti a lehetőségeket. 14

9 4. ábra Az Omnisio felületén prezentáció és videó egymás mellett A BubblePLY ( 15 ) szolgáltatás használatával a felhasználó az előbbi rendszerrel ellentétben több típusú megjegyzést kapcsolhat egy videófilmhez: a felugró szövegbuborékon és filmfeliraton kívül képet, webkameráról származó videót illetve előre elkészített animált clipartokat. Felhasználói felülete kiemelkedő (5. ábra). Az annotációs folyamat közben egy rács segít pontosan elhelyezni a megjegyzést, melynek színe, mérete, szöveg esetén betűtípusa is megadható. Minden elemhez külső hivatkozás is hozzárendelhető. Az annotáció folyamata három lépésből áll: egy videómegosztó portálról (például YouTube) kiválasztjuk az annotálni kívánt videót, majd elkészítjük az annotációt és végül mentjük, illetve megosztjuk másokkal. Az eredeti videó tartalma nem változik, a szoftver csupán egy átlátszó réteget (PLY) helyez fölé. A tartalomhoz fűzött megjegyzések így nem szorosan a videóhoz kapcsolódnak, hanem egy PLY részei. A szolgáltatás regisztráció nélkül is igénybe vehető, de a PLY-ok mentéséhez, későbbi módosításához már szükséges a felhasználói fiók. A rendszer lehetőség ad egy videóhoz több PLY létrehozására, azonban lejátszáskor nem láthatunk egyszerre több annotációs réteget, illetve más felhasználó BubblePLY tartalmát sem tudjuk annotálni. A szolgáltatás célja, hogy az egyszerűen hozzáfűzhető annotációs elemek által, innovatív módon segítse a videótartalmak készítőit és publikálóit a tartalomgazdagításban, illetve a videót megtekintők vizuális élményének növelésében. Az oktatási felhasználás esetén a kollaboratív munkaforma nem alkalmazható, de figyelemfelkeltésre, motiváció fokozására kitűnően használható. 15

10 5. ábra A BubblePLY annotációs felülete Az Asterpix ( 16 ) videó annotációs szolgáltatás készítői megalkották a hypervideo fogalmát a hypertext mintájára mely a nézők számára egy interaktív élményt nyújtó videózást jelent. A hypervideo speciális tulajdonsága a videóban előforduló jelenetek, objektumok, személyek kiemelése egy négyzet (hotspot) segítségével, mely automatikusan követi a kijelölt tartalom részletet. Minden kiemeléshez külső oldalra való hivatkozás is hozzáadható, melynek tartalma a videó lejátszása közben is megtekinthető. Az ilyen típusú videók lehetőséget adnak olyan többletinformációk azonnali megjelenítésére, melyek a videó egy-egy specifikus részéhez kapcsolódnak, illetve a teljes tartalom megtekintése nélküli navigációra. Az annotációs folyamat a BubblePLY mintájára három lépésből áll. Szintén egy külső videó szolgáltató oldalról kell kiválasztani az annotálandó tartalmat, melyet az Asterpix a saját oldalán eltárol. A videó adatlapjának módosítása után a kijelölésen alapuló megjegyzések hozzáadása következik. Az annotált videót a regisztrált felhasználók megtekinthetik a profiljuk oldalán, illetve beágyazhatják a saját weblapjukba, blogjukba ez a lehetőség már regisztráció nélkül is elérhető. A felhasználói felület nem eléggé letisztult, a rendelkezésre álló funkciók megtalálása és beállítása időigényes folyamat (6. ábra). A honlapon elérhető részletesen kidolgozott segítség és útmutató használatával azonban a pontos kezelés megtanulható. Minden egyes tartalomra beállítható az annotációs jogosultság, azaz megadható, hogy más felhasználók is értékelhetik és elláthatják megjegyzéseikkel a saját videómat, vagy sem. A szoftver rendelkezik egy fizetős változattal is, mely segítségével elsősorban a vállalati szféra igényeit igyekeznek kielégíteni. 16

11 6. ábra Az Asterpix annotációs felülete Az ötödik, és az oktatási folyamatba leginkább beilleszthető videó annotációs szolgáltatás a Viddler ( 17 ). Az elérhető funkciókat tekintve egyesíti a közösségi és a videó tartalommal foglalkozó oldalak szolgáltatásait (7. ábra). A regisztrált felhasználók bejelölhetik barátaikat, sőt a tagok csoportokat is létrehozhatnak a népszerű közösségi oldalak mintájára. A Viddler fejlesztői a csoportok létrehozását az azonos érdeklődési körű felhasználók összefogására ajánlják. A csoport felületén a tagok megtekinthetik egymás profilját, személyes üzenetet küldhetnek, fórumot használhatnak és a csoport minden tagja számára annotálható videókat tölthetnek fel. A videókat a rendszer nem más videó megosztó honlapokról veszi át, hanem a felhasználóknak kell feltölteni azokat a rendszerbe. Az online felületen lehetőség van egyszerre több, akár különböző kiterjesztésű videófájl feltöltésére, sőt, a számítógéphez csatlakoztatott webkamera által valósidejű felvétel is megvalósítható. A felhasználó az általa feltöltött videót saját, privát tartalomként is kezelheti, vagy megoszthatja barátaival. A Viddler a videó annotáció terén is sokrétű szolgáltatásokat kínál. A videóhoz fűzhető megjegyzések lehetnek szöveg alapúak, de a webkameráról származó mozgóképet is képes kezelni a rendszer. Külső oldalakra mutató hivatkozások illetve címkék is használhatóak tartalomgazdagításra. A létrehozott megjegyzések a videó lejátszó idősorán, illetve a videó alatti listában is láthatóak. A felhasználók nem csupán új megjegyzést fűzhetnek hozzá egy tartalomhoz, de a már létezőket értékelhetik, illetve meg is vitathatják. A rendszer minden videóról automatikusan generál egy rövid statisztikát, illetve engedélyezi a Twitter vagy Flickr profilunk elérését. 17

12 7. ábra A Viddler annotációs felülete és menüsora A bemutatott szolgáltatások mindegyike számos értékes funkcióval, jellemzővel rendelkezik. A YouTube népszerűségével és az egyszerű kezelhetőségével, az Omnisio az egyedi videó összeállítási lehetőségekkel, a BubblePLY a kitűnő felhasználói felülettel és a legtöbb annotációs elem típus felkínálásával, az Asterpix a mozgó elemek követésével emelkedik ki. Az utolsóként említett Viddler rendelkezik azonban egyedüliként azzal a funkcionalitás halmazzal, mely lehetőséget ad maximális kihasználni a közösségekben rejlő potenciált a videók annotálásán keresztül. Új elmélet és eszköz videófilmek annotálására A trialogikus tanuláselmélet Ez az elmélet a tanulást közösségi folyamatként leíró, az informatikai eszközökre építő új pedagógiai modellek egyike. Míg az elméletalkotók által monologikusnak nevezett tanulási folyamat során a tanuló egyedül szembesül a tudásforrással, a dialogikus tudásszerzésben pedig az oktató közvetíti az új ismereteket, a trialogikus folyamat alapja a közös tudáskonstrukció, amelyet informatikai eszközök segítenek. A trialogikus tanulásban a tudásalkotó tevékenységek tehát a csoport, vagy a közösség tagjai által megosztott, a tudáshalmazban megjelenő tudásképződményektől függenek. (Paavola és mások, 2004). A tanulók egyrészt egymással kerülnek interakcióba, másrészt az általuk megosztott tudásképződményekkel. Az interakció külső eszközökön keresztül történik (számítógép, internetes információforrások). A pedagógiai eljárás célja, hogy a tanár és a tanulók megosztott tudástérben, egyenrangú felekként vitassák meg és értelmezzék az új ismereteket és így jussanak el a megértésig. Az oktatáshoz közös referenciakeret (ontológia) készül, amely segítségével definiálható a kifejezések alapszótára, valamint azok jelentései.

13 A megosztott ontológiák nagyobb szerepet kapnak az egyes csoportokon belüli és a csoportok közötti interakciókban. Ez a közösségi tanulási modell jobban illeszkedik a tudásalapú társadalomnak az oktatással kapcsolatos elvárásaihoz, úgymint a szigorú tervezési folyamatokat és politikát követő zárt szakértői csoportok munkavégzése (Aberer és mások, 2004). A tudásképződmények a trialogikus tanulás folyamatainak szerves részei, mivel ezek közvetítő szereppel bírnak a tanuló által folytatott tevékenységek és feladatok között. A tudásképződmények egyik fontos tulajdonsága, hogy képesek megragadni és megőrizni a közösségi alapon, közösségben létrehozott és megosztott tudást. Ezek a képződmények lehetnek fizikai erőforrások, dokumentumok, szoftverek, fogalomtérképek és vitatérképek, egy csoport által megosztott ontológiák és kevésbé megfogható képződmények is, mint pl. tudományos elméletek és nyelvek. A KP-Lab keretében kidolgozott pedagógiai modellek alapján fejlesztett szemantikus eszközök hivatottak a tanulók és a tudásképződmények közötti interakció biztosítása. Ezek egyikével kísérletezünk most: jó és hibás pedagógiai gyakorlatokat bemutató videofilmek közös elemzéséhez, a szöveges értékelésnél hasznosabb, közös ontológiát használó jegyzetelésen alapuló tudáskonstruálásra használjuk a következőkben bemutatandó új videó-annotációs eszközt. A Szemantikus Multimédia Annotációs Eszköz (SMAT) Az eddigiekben bemutattuk, hogyan valósulhat meg a közösségi tudásépítés multimédiás tartalmak és videofilmek befogadásakor. Az eddig ismertetett megoldások azonban nem tekinthetők szemantikusnak, mivel nem tartalmazzák az ontológia alapú annotáció lehetőségét. A KP-Lab projekt keretén belül egy olyan új eszköz fejlesztése is zajlik, amely lehetővé teszi a multimédiás tartalmak szemantikus annotációját. A program fejlesztői a következő három célt tűzték ki: a SMAT eszköznek támogatnia kell a minél hatékonyabb visszacsatolást, a felhasználók tanulási tevékenységét, illetve rendelkeznie kell az aktivitás nyomon követésére és elemzésére alkalmas funkciókkal. A megfogalmazott célok eléréséhez a program azokat az egyéni vagy társas tevékenységeket kívánja támogatni, melyek egy multimédia dokumentum tartalomgazdagítása során valósulnak meg. Az online szolgáltatás regisztrációhoz kötött, s a tartalom szempontjából két különböző felhasználói jogosultságot különböztet meg: a tartalom tulajdonosát, illetve azokat a regisztrált felhasználókat, akikkel a tulajdonos megosztotta az adott multimédia dokumentumot. Minden regisztrált felhasználó tölthet fel a rendszerre multimédia

14 dokumentumokat, de más felhasználók tartalmait csak akkor tekintheti meg, ha erre jogot adott a tulajdonosa. A tartalom megosztása, egyben az adott multimédia dokumentum annotációjára való felkérést is jelenti. Az annotáció folyamata a következő lépésekből áll (Batatia, 2008): A rendszeren belül egy egyént, vagy egy felhasználói csoportot felkérnek egy multimédia dokumentum (szöveg, audio vagy videofájl) annotálására, melyhez opcionálisan megadható a tartalomgazdagításra használható szókészlet formális leírása (analízis minta, téma specifikus ontológia, egyszerű címkék) A felhasználók a tartalom megtekintése közben megjelölik, vagy kiemelik a lényeges részeket (régiók kijelölése alakzatok segítségével) melyekhez saját megjegyzéseket fűzhetnek. A rendszeren belül a következő annotációs elem típusokat különböztethetjük meg: szabad szöveges megjegyzés, hivatkozás külső tartalomra, audio felvétel vagy az esetlegesen megadott formális szókészlet eleme (például egy fogalom). Az annotációt egyénileg vagy kollaboratív munka keretén belül is lehetséges elvégezni mind szinkron mind aszinkron módon. A felhasználók megtekinthetik, véleményezhetik más felhasználók annotációját, sőt egyesíthetnek több annotációt, ezáltal az egyének megjegyzései egy közösségi véleményt alkothatnak. Az annotációk elemzésére statisztikailag és tartalmilag is lehetőséget ad a rendszer. A felhasználók összehasonlíthatják a különböző annotációkat, osztályozhatják az annotátorokat, vagy mintázatokat kereshetnek. A kollaboratív tanulás keretében az előbb említett funkciók nagy szerepet kaphatnak. Az annotáció egy olyan sokrétű tevékenység, mely az alkalmazási területtől függően több célt is szolgálhat: elméleti modellek átgondolása, tudás befogadása, a társas viselkedésformák tudatossá tétele, a befogadott tudás részenkénti elemzése, a gyakorlati eljárások átalakítása. A jelenleg is fejlesztés alatt álló SMAT rendszert úgy tervezték, hogy megfeleljen a kitűzött céloknak. Videók annotálására a következő funkciók állnak rendelkezésre (Markkanen, Batatia, 2008): Videó strukturálása: a videó tulajdonosa klipekre, szegmensekre bonthatja az adott tartalmat. A cél, a videófájl kisebb elemekre bontása az egyszerűbb kezelhetőség érdekében. A kisebb elemekből több, különböző szempont alapján csoportosított nagyobb fázisok is létrehozhatóak, ezáltal nem csupán a kezelhetőség javul, de a felhasználási lehetőségek is megsokszorozódnak.

15 Annotációs folyamat beállítása: egy csoportvezető, oktató vagy kutató az adott szituációtól és az elérendő céloktól függően különböző feltételeket szeretne beállítani, ezért a program lehetőséget ad az annotációs folyamat testreszabására. Meghatározható a videótartalom azon része, amelyre fókuszálni kíván a tulajdonos, megadható az ontológia (opcionális), illetve kiválaszthatóak az annotátorok. Lehetőség van kooperáció mértékét beállítani: egyéni annotáció a többi annotátor munkájának és adatinak megtekintése nélkül; egyéni annotáció de a csoporttagok adatai láthatóak; annotátorok látják egymás megjegyzéseit is; annotátorok a folyamat előtt és után megbeszélést tarthatnak. Formális, informális annotáció: a videó tartalmi, kritikai vizsgálatára nyílik lehetőség, mely által kisebb részletekhez fragmentekhez gondolatok, ötletek, megjegyzések fűzhetőek hozzá. Formális annotáció esetén az annotációs elem lehet a megadott ontológia egy fogalmának előfordulása, informális annotáció esetében szöveges vagy hangalapú megjegyzés illetve valamely más médiára való hivatkozás. A formális annotáció segítségével lehetőség van keretek közé szorítani a megjegyzéseket, megtervezni a tudáselemek feldolgozását. Az informális annotáció ezzel szemben az előzetes és pillanatnyi tudás felmérésére szolgálhat. Annotációk megtekintése: az annotációban résztvevők felé való visszacsatolás a megvalósult tartalomgazdagítás eredményéről. Az egyének összehasonlíthatják tudásukat, véleményüket, viselkedésüket és egy irányított diskurzus alapján kialakíthatják a csoport álláspontját. Annotáció statisztikai adatainak vizsgálata: a statisztikai mérőszámok fontos visszajelzést adnak a felhasználók tevékenységével kapcsolatban, melyet vagy egyedül az annotáció vezetője, vagy az egész csoport láthat beállítástól függően. A annotációban résztvevők számára lehetőséget biztosít a gyakran használt fogalmak és megjegyzések megjelenítésére. A SMAT program tehát nem csupán egy újabb eszköz a már létezők mellett, hiszen olyan speciális funkciókkal rendelkezik, melyek segítségével mind az annotálandó tartalom, mind a annotálás folyamata aprólékosan összeállítható és megtervezhető, ontológiák alkalmazásával pedig szemantikus megjegyzések hozzáadására is lehetőség nyílik. Felhasználói felülete és kezelhetősége még nem kiforrott, a program azonban már a harmadik stabil verziójánál jár és folyamatosan fejlesztik (8. ábra).

16 A közeljövőben a tanárképzés keretein belül mind a SMAT mind a Viddler oktatásban betöltött szerepét megvizsgáljuk, mely során a hallgatóknak oktatási, tantermi szituációkról készült videófelvételeket kell véleményezni. 8. ábra A SMAT annotációs felülete Köszönetnyilvánítás Kárpáti Andrea itt közölt kutatásait a Szegedi Tudományegyetem MTA-SZTE Képességkutató Csoportja támogatta. Mindkét szerző tagja a KP-Lab (Knowledge Practice Laboratory) projekt magyar munkacsoportjának, amely szintén támogatást nyújtott az itt ismertetett munkához. Irodalomjegyzék Megjegyzés: az alább hivatkozott valamennyi weblap utoljára megnyitva: február 28. Aberer, K., Cudre-Mauroux, P., Ouksel, A.M., Catarci, T., Hacid, M.S., Illarramendi, A., Kashyap, V., Mecella, M., Mena, E., Neuhold, E.J., Troyer, O.D., Risse, T., Scannapieco, M., Saltor, F., de Santis, L., Spaccapietra, S., Staab, S., Studer, R.: (2004): Emergent Semantics Principles and Issues. In: Database Systems for Advanced Applications 9th International Conference, DASFAA Volume 2973, LNCS Batatia, H. (2008). Introduction to the Multimedia Annotation Knowledge Practices Laboratory, D6.6 M33

17 Berners-Lee, T. (1990): Information Management: A Proposal. CERN Berners-Lee, T.; Hendler, J.; Lassila, O. (2001): The Semantic Web. Scientific American Clark, K.; Parsia, B; Hendler, J (2004): Will the Semantic Web Change Education? Journal of Interactive Media in Education, 2004 (3). Special Issue on the Educational Semantic Web. Heath, T.; Motta, E. (2007): Ease of interaction plus ease of integration: Combining Web2.0 and the Semantic Web in a reviewing site. Journal of Web Semantics, Web Semantics: Science, Services and Agents on the World Wide Web 6 (2008) Hendler, J.; Golbeck, J. (2008): Metcalfe's law, Web 2.0, and the Semantic Web Journal of Web Semantics, Web Semantics: Science, Services and Agents on the World Wide Web 6 (2008) Herman I. (2008): Tutorial on the Semantic Web Herman I. (2006): Questions (and Answers) on the Semantic Web. XML Days, Berlin. Hodgson, M. (2008): Ontologies, the world beyond web Kárpáti A.; Dorner H. (megjelenés alatt): Mentorált innováció virtuális tanulási környezetben. Magyar Pedagógia, közlésre elfogadva: február. Koper, R. (2004): Use of the Semantic Web to solve some basic problems in Education Journal of Interactive Media in Education, 2004 (6). Special Issue on the Educational Semantic Web Krötzsch, M.; Vrande, D.; Völkel, M. (2005): Wikipedia and the Semantic Web: the Missing Links. Proceedings of Wikimania Markkanen, H.; Batatia, H. (2008). Specification of end-user applications Semantic Multimedia Annotation Tool. Knowledge Practices Laboratory, D6.6 M33 Molnár P.; Kárpáti A. (2009): Az együttműködő tanulás támogatása az oktatási informatika eszközeivel: a MapIt vitatérkép. Új Pedagógiai Szemle, 2009/2 O'Reilly, T. (2005): What Is Web Paavola S., Lipponen L., and Hakkarainen K. (2004): Models of Innovative Knowledge Communities and Three Metaphors of Learning. Review of Educational Research, 74(4):

18 Terziyan, V.; Kaykova, O.; Vitko, O.; Titova, L. (2005): Ontology-based International Degree Recognation Publications of IEEE Computer Society Technical Committee on Learning Technology. Vol. 7. Issue 4. Vas R. (2007): Tudásfelmérést támogató oktatási ontológia szerepe és alkalmazási lehetőségei. Ph.D értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola

Multimédia annotáció a tanárképzésben

Multimédia annotáció a tanárképzésben Multimédia annotáció a tanárképzésben Paksi Attila Eötvös Loránd Tudományegyetem Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központ Multimédia/Videó annotáció Multimédia: videó, hang, dokumentum, Annotáció:

Részletesebben

A trialogikus tanítási-tanulási modell

A trialogikus tanítási-tanulási modell Fekete Lilin Pedagógia- magyar tanári MA. I.évf Az irodalomtanítás módszertana szeminárium Czimer Györgyi A trialogikus tanítási-tanulási modell A trialogikus tanulás elmélete Hakkarainen és Paavola finn

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék

Részletesebben

Alkalmazásokban. Dezsényi Csaba Ovitas Magyarország kft.

Alkalmazásokban. Dezsényi Csaba Ovitas Magyarország kft. Tudásmodellezés Kereskedelmi Alkalmazásokban Dezsényi Csaba Ovitas Magyarország kft. Tudásmenedzsment Adat -> Információ -> Tudás Intézményi tudásvagyon hatékony kezelése az üzleti célok megvalósításának

Részletesebben

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:

Részletesebben

Fülöp Csaba, Kovács László, Micsik András

Fülöp Csaba, Kovács László, Micsik András Rendszerek Osztály Metaadatsémák nyilvántartása szemantikus web alapon Fülöp Csaba, Kovács László, Micsik András MTA SZTAKI Bemutatás A CORES az európai közösség projektje a Szemantikus Web témakörben

Részletesebben

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

NETTUTOR AZ OKTATÁSSZERVEZÉS SZÁMÍTÓGÉPES TÁMOGATÁSA

NETTUTOR AZ OKTATÁSSZERVEZÉS SZÁMÍTÓGÉPES TÁMOGATÁSA NETTUTOR AZ OKTATÁSSZERVEZÉS SZÁMÍTÓGÉPES TÁMOGATÁSA Kis Ferenc, kis.f@szamalk-inf.hu SZÁMALK Informatika Rt. Az utóbbi években az elektronikus oktatás területén egyre több vállalat próbál különböző multimédiás

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN

AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN KERBER ZOLTÁN SZAKMAI VEZETŐ BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 8.

Részletesebben

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink

Részletesebben

Beszámoló a 13. ECDL (European Conference on Digital Libraries) konferenciáról

Beszámoló a 13. ECDL (European Conference on Digital Libraries) konferenciáról Beszámoló a 13. ECDL (European Conference on Digital Libraries) konferenciáról Időpont: 2009. szeptember 28-30. Helyszín: Korfu Készítette: Naszádos Edit (Informatikai Osztály) Résztvevők Több mint 200

Részletesebben

ILIAS hallgatói felhasználói leírás

ILIAS hallgatói felhasználói leírás Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Általános ismertető... 2 ILIAS elérése, bejelentkezés... 3 Tananyagok elérése, Taneszköztároló... 4 Csatlakozás kurzushoz... 6 Fájl letöltése... 8 Gyakorlatok megküldése,

Részletesebben

Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla

Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA - 2016. március 17. Térinformatika amit tudni kell? Mit? Az előadás célja, támogatást adni e kérdés megválaszolásához.

Részletesebben

Területi elemzések. Budapest, 2015. április

Területi elemzések. Budapest, 2015. április TeIR Területi elemzések Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. AZ ELEMZÉSBEN SZEREPLŐ MUTATÓ KIVÁLASZTÁSA... 4 3. AZ ELEMZÉSI FELTÉTELEK DEFINIÁLÁSA... 5 3.1.

Részletesebben

BŐVÍTMÉNYEK TELEPÍTÉSE ÉS SZERKESZTÉSE WORDPRESS-BEN

BŐVÍTMÉNYEK TELEPÍTÉSE ÉS SZERKESZTÉSE WORDPRESS-BEN Mgr. Námesztovszki Zsolt BŐVÍTMÉNYEK TELEPÍTÉSE ÉS SZERKESZTÉSE WORDPRESS-BEN Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar Oktatásinformatikai rendszerek - szöveggyűjtemény Budapest,

Részletesebben

Üzleti modellen alapuló webes tudásprezentáció

Üzleti modellen alapuló webes tudásprezentáció Üzleti modellen alapuló webes tudásprezentáció Pataki Máté, Micsik András Bevezetés Számos projekt küzd azzal a problémával, hogy a projekt menete során felhalmozott nagy mennyiségű, hasznos információ,

Részletesebben

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére Networkshop 2014 PTE Szentágothai János Kutatóközpont Pécs, 2014. április 23-25. dr. Sinka Róbert, PhD e-learning

Részletesebben

www.asylumlawdatabase.eu

www.asylumlawdatabase.eu Funded by the European Commission Háttér A Menekültjog Európai Adatbázisa (European Database of Asylum Law, EDAL) egy 11 EU tagállam menekültjogi esetjogát tartalmazó online adatbázis. Az EDAL összefoglalja

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI MÉDIA ESZKÖZÖK SZEREPE A VÁLLALATI TUDÁSMEGOSZTÁSBAN

KÖZÖSSÉGI MÉDIA ESZKÖZÖK SZEREPE A VÁLLALATI TUDÁSMEGOSZTÁSBAN OBERMAYER NÓRA, PHD KÖZÖSSÉGI MÉDIA ESZKÖZÖK SZEREPE A VÁLLALATI TUDÁSMEGOSZTÁSBAN ISO 9000 FÓRUM XXIV. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi, 2017. szeptember 14-15. KUTATÁSI KERETRENDSZER KUTATÁS

Részletesebben

Szemantikus Web Semantic Web A szemantikus web alkalmas megközelítés, illetve megfelel nyelvekkel, eszközökkel támogatja az intelligens információs

Szemantikus Web Semantic Web A szemantikus web alkalmas megközelítés, illetve megfelel nyelvekkel, eszközökkel támogatja az intelligens információs Szemantikus Web Semantic Web A szemantikus web alkalmas megközelítés, illetve megfelel nyelvekkel, eszközökkel támogatja az intelligens információs rendszerek fejlesztését az elosztott információs környezetben.

Részletesebben

Kommunikációs fogalomtár. Kommunikációs felmérés 2010.

Kommunikációs fogalomtár. Kommunikációs felmérés 2010. Kommunikációs fogalomtár Kommunikációs felmérés 2010. Blog A blog az angol "web log", vagyis netes bejegyzés kifejezésből származik, magyarra az internetes napló kifejezéssel fordítható. A blog jellemzője,

Részletesebben

A pedagógusképzés kutatási katasztere

A pedagógusképzés kutatási katasztere A pedagógusképzés kutatási katasztere Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása c. projektje keretében Horváth

Részletesebben

Hallgatói tájékoztató

Hallgatói tájékoztató Hallgatói tájékoztató Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából a CC.Consultatio Kft. meghirdeti a Bevezetés a forrásanyagok kutatásába és tudományos on-line adatbázisok használata

Részletesebben

Alkalmazások és integráció. Készítette: Szabó Hangya Csilla

Alkalmazások és integráció. Készítette: Szabó Hangya Csilla Alkalmazások és integráció Készítette: Szabó Hangya Csilla Google + Ripples Egy interaktív képet készít a Google+ rendszerében létrehozott nyilvános bejegyzések vagy URL-ek közösségi megosztásairól Ezáltal

Részletesebben

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

TT elősegítő eszközök

TT elősegítő eszközök Tudás transzfert (TT) elősegítő eszközök Dr. Antal Zsuzsa Tudományos és Technológiai Alapítvány TT elősegítő eszközök Eszközök, amelyek elősegítik az iparakadémia közti tudás transzfert: Kommunikációt

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Informatika 6. évfolyam

Informatika 6. évfolyam Informatika 6. évfolyam Egészséges, ergonómiai szempontok ismerete. A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata. Helyesírás ellenőrzése. Az adat fogalmának megismerése Útvonalkeresők,

Részletesebben

EPALE. Európai elektronikus platform a felnőttkori tanulásért. Karvázy Eszter Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal december 9.

EPALE. Európai elektronikus platform a felnőttkori tanulásért. Karvázy Eszter Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal december 9. EPALE Európai elektronikus platform a felnőttkori tanulásért Karvázy Eszter Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 2016. december 9. Mi az EPALE? Nemzeti Támogató Szolgálat Központi Támogató Szolgálat

Részletesebben

Változások az új CooSpace-ben

Változások az új CooSpace-ben Változások az új CooSpace-ben Tisztelt Felhasználónk, 2013 szeptemberében a CooSpace rendszer új generációja kezdi meg működését az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Kérjük, tekintse át ezt a dokumentumot

Részletesebben

Intézményi, oktatói portfólió eszközei, jó gyakorlatok. Vágvölgyi Csaba Debreceni Református Hittudományi Egyetem

Intézményi, oktatói portfólió eszközei, jó gyakorlatok. Vágvölgyi Csaba Debreceni Református Hittudományi Egyetem Intézményi, oktatói portfólió eszközei, jó gyakorlatok Vágvölgyi Csaba Debreceni Református Hittudományi Egyetem vagvolgyi.csaba@gmail.com Mi az eportfólió Bizonyos szempontok alapján, meghatározott céllal

Részletesebben

Változások az új CooSpace- ben

Változások az új CooSpace- ben Változások az új CooSpace- ben Tisztelt Felhasználónk, 2011 októberében a CooSpace rendszer új generációja kezdi meg működését az Ön intézményében. Kérjük, tekintse át ezt a dokumentumot a CooSpace új

Részletesebben

PROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN

PROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN PROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN A kitöltéshez mintaként szolgálnak a Digitális Témahétre készült mintaprojektek, melyek a Digitális Témahét honlapjának Tudásbázisában érhetők el. ALAPADATOK

Részletesebben

Online naptár használata

Online naptár használata Online naptár használata WEB: https://www.google.com/calendar A Google naptár egy olyan Google-fiókhoz kötött szolgáltatás, melynek használatával a felhasználók egy ingyenes, online rendszerben tárolhatják

Részletesebben

VIRTUÁLIS GÉPTEREM KIALAKÍTÁSÁNAK GAZDASÁGI ÉS TECHNOLÓGIAI ELEMZÉSE DÁVID ÁKOS

VIRTUÁLIS GÉPTEREM KIALAKÍTÁSÁNAK GAZDASÁGI ÉS TECHNOLÓGIAI ELEMZÉSE DÁVID ÁKOS infokommunikációs technológiák VIRTUÁLIS GÉPTEREM KIALAKÍTÁSÁNAK GAZDASÁGI ÉS TECHNOLÓGIAI ELEMZÉSE DÁVID ÁKOS CÉLKITŰZÉS Az alprojekt célja egy virtuális géptermi architektúra megtervezése, illetve kialakítása,

Részletesebben

E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében

E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében Prof. Dr. Poór József, egyetemi tanár Dr. Szalay Zsigmond, egyetemi docens Pető István, adjunktus Zsigri Ferenc,

Részletesebben

A tanulás-tanítás eredményessé tételéhez szükséges tudás keletkezése, megosztása és terjedése

A tanulás-tanítás eredményessé tételéhez szükséges tudás keletkezése, megosztása és terjedése A tanulás-tanítás eredményessé tételéhez szükséges tudás keletkezése, megosztása és terjedése TÁMOP-3.1.5 Országos Szaktanácsadói Konferencia 2015.05.07 Halász Gábor ELTE/OFI A pedagógusok szakmai tudása

Részletesebben

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL ÉS A DIGITÁLIS TANANYAGELEMEK BEMUTATÁSA KERESÉS, LEJÁTSZÁS ÉS FELADATKÉSZÍTÉS AZ NKP-N

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL ÉS A DIGITÁLIS TANANYAGELEMEK BEMUTATÁSA KERESÉS, LEJÁTSZÁS ÉS FELADATKÉSZÍTÉS AZ NKP-N A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL ÉS A DIGITÁLIS TANANYAGELEMEK BEMUTATÁSA KERESÉS, LEJÁTSZÁS ÉS FELADATKÉSZÍTÉS AZ NKP-N Az NKP célkitűzései Az NKP komplex, tanulást támogató online rendszer. Fejlesztési célok:

Részletesebben

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 8. Óravázlat Cím: Letöltés, a letöltött anyagok felhasználása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

A tér, ami megtérül...

A tér, ami megtérül... A tér, ami megtérül... 1149 Budapest Egressy út 17-21. A tér, ami megtérül... Kedves Partnerünk! Köszönjük megtisztelő figyelmét. Engedje meg, hogy bemutatkozzunk és részletesen ismertessük Önnel ajánlatunkat.

Részletesebben

FIR WEBMODUL ALKALMAZÁS DIÁKIGAZOLVÁNY IGÉNYLÉS

FIR WEBMODUL ALKALMAZÁS DIÁKIGAZOLVÁNY IGÉNYLÉS Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit kft. FIR WEBMODUL ALKALMAZÁS DIÁKIGAZOLVÁNY IGÉNYLÉS Felhasználói kézikönyv Dokumentum állapota: Tervezet Verzió: 0.1.0 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Bejelentkezés...

Részletesebben

SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek

SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek Videó-megosztó oldal Szeged, 2012. 1. Csapattagok Sipos Norbert (SINRABT.SZE) Szűcs Dávid (SZDQACT.SZE) Várkonyi Zoltán (VAZSACT.SZE) 1.1. A projekt bemutatása

Részletesebben

Tudásbázis a közgazdasági szférában

Tudásbázis a közgazdasági szférában Nagy Zsuzsanna Tudásbázis a közgazdasági szférában Archívumok a Corvinus Egyetemen környezete: körkép a digitális tudástárakról Budapest, 2009. november 25 Az egyetemek alapvető feladata Oktatás (hagyományos,

Részletesebben

Szemantikus Web Semantic Web A szemantikus web alkalmas megközelítés, illetve megfelel nyelvekkel, eszközökkel támogatja az intelligens információs

Szemantikus Web Semantic Web A szemantikus web alkalmas megközelítés, illetve megfelel nyelvekkel, eszközökkel támogatja az intelligens információs Szemantikus Web Semantic Web A szemantikus web alkalmas megközelítés, illetve megfelel nyelvekkel, eszközökkel támogatja az intelligens információs rendszerek fejlesztését az elosztott információs környezetben.

Részletesebben

Scolvo Multi-Unit Retail Management App MURMA

Scolvo Multi-Unit Retail Management App MURMA Scolvo Multi-Unit Retail Management App MURMA Scolvo termékeinkkel olyan mobil megoldásokat biztosítsunk ügyfeleink számára, melyek komoly értéket képviselnek a vállalati belső és külső folyamatok támogatásában,

Részletesebben

Projektmenedzsment tréning

Projektmenedzsment tréning Projektmenedzsment tréning Komplex szervezetfejlesztési projekt megvalósítása Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál ÁROP-1.A.2/B-2008-0020 2010.10.20. Tematika Projektek Projektcsapat összeállítása

Részletesebben

Felhasználói segédlet a Web of Knowledge / Web of Science adatbázis használatához

Felhasználói segédlet a Web of Knowledge / Web of Science adatbázis használatához Felhasználói segédlet a Web of Knowledge / Web of Science adatbázis használatához Az adatbázis elérése, regisztrálás, belépés Az adatbázis az arra jogosult intézmények és felhsználói kör számára a http://eisz.om.hu

Részletesebben

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL KOVÁCS KATALIN ALPROJEKTVEZETÓ A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT

Részletesebben

PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL

PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL KERBER ZOLTÁN TÁMOP 3.1.15 SZAKMAI VEZETŐ TÁMOP 3.1.15 projekt

Részletesebben

Többnyelvű tezaurusz építése és szolgáltatása webes környezetben

Többnyelvű tezaurusz építése és szolgáltatása webes környezetben Többnyelvű tezaurusz építése és szolgáltatása webes környezetben Förhécz András, fand_lev@freemail.hu Mészáros Tamás, meszaros@mit.bme.hu BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Áttekintés

Részletesebben

Felhasználói segédlet a Scopus adatbázis használatához

Felhasználói segédlet a Scopus adatbázis használatához Felhasználói segédlet a Scopus adatbázis használatához Az adatbázis elérése, regisztrálás, belépés Az adatbázis címe: http://www.scopus.com Az adatbázis csak regisztrált, jogosultsággal rendelkező intézmények,

Részletesebben

PIAC_ Nemzetközi Határozatkereső rendszer fejlesztése. Szakmai fórum február 29.

PIAC_ Nemzetközi Határozatkereső rendszer fejlesztése. Szakmai fórum február 29. PIAC_13-1-2013-0117 Nemzetközi Határozatkereső rendszer fejlesztése Szakmai fórum 2016. február 29. A LEXPERT Nemzetközi Határozatkereső projekt célja Egy olyan új alkalmazás létrehozása, amely - naprakészen

Részletesebben

Képzési beszámoló június - július

Képzési beszámoló június - július 2014. június - július Képzési beszámoló A TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 azonosítószámú A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése című kiemelt projekt keretén belül megvalósuló Pályaorientációs

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj 2017

Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj 2017 Pályázati felhívás Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj 2017 A Tempus Közalapítvány pályázati felhívást jelentet meg a Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj elnyerésére. A felhívás célja a hazai

Részletesebben

A TÉMA RÖVID FELVEZETÉSE A PÁLYÁZATI ANYAG TARTALMA ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK

A TÉMA RÖVID FELVEZETÉSE A PÁLYÁZATI ANYAG TARTALMA ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK A z Infinety Online Kft. felsőoktatásban tanuló hallgatók számára pályázatot ír ki Adatvizualizációs technikák megvalósítása kvantitatív adatokon címmel. A TÉMA RÖVID FELVEZETÉSE A 21. században óriási

Részletesebben

MOODLE mobileszközön

MOODLE mobileszközön SU2009 - Debrecen MOODLE mobileszközön LENGYEL Péter, lengyel@agr.unideb.hu Debrecen Egyetem, AMTC Gazdasági- és Agrárinformatika Tanszék Moodle - Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment nyílt

Részletesebben

Szolgáltatás és Minőségfejlesztés a Corvinus Egyetemen Kiss György János Mogyorósi János

Szolgáltatás és Minőségfejlesztés a Corvinus Egyetemen Kiss György János Mogyorósi János Szolgáltatás és Minőségfejlesztés a Corvinus Egyetemen Kiss György János gyorgy.kiss@uni-corvinus.hu Mogyorósi János janos.mogyorosi@uni-corvinus.hu KMOP 4.2.1/B-2008-0011 Szolgáltatás és minőségfejlesztés

Részletesebben

TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN

TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN Tóth-Mózer Szilvia Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztály MAGYAR NYELVŰ TARTALMAK ÉS TANANYAGOK A NETEN

Részletesebben

Változások az új CooSpace-ben

Változások az új CooSpace-ben Változások az új CooSpace-ben Tisztelt Felhasználónk, 2012. április elején a CooSpace rendszer új generációja kezdi meg működését az Ön intézményében. Kérjük, tekintse át ezt a dokumentumot a CooSpace

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

H5P az e-learning kurzusokban és web oldalakon használható multimédiás szerzői rendszer

H5P az e-learning kurzusokban és web oldalakon használható multimédiás szerzői rendszer H5P az e-learning kurzusokban és web oldalakon használható multimédiás szerzői rendszer dr. Molnár Tamás, Debreceni Egyetem, METK Multimédiás elemek alkalmazásának előnyei: Gondolkodás típusok vizuális

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

1000 felhasználó 15 országban

1000 felhasználó 15 országban Scolvo Control Scolvo termékeinkkel olyan mobil megoldásokat biztosítsunk ügyfeleink számára, melyek komoly értéket képviselnek a vállalati belső és külső folyamatok támogatásában, és hozzájárulnak a hatékonyabb

Részletesebben

Oktatási Portál Felhasználói segédlet. DMS One Oktatási Portál. Felhasználói segédlet

Oktatási Portál Felhasználói segédlet. DMS One Oktatási Portál. Felhasználói segédlet DMS One Oktatási Portál Felhasználói segédlet Készítette: Kocsis Zsolt 2015 Bevezetés A dokumentumban bemutatjuk a DMS One Oktatási Portál használatát. Regisztráció és bejelentkezés A DMS One Oktatási

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: programtervező informatikus (Computer Science) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség

Részletesebben

Bánné Mészáros Anikó pedagógiai szakértő RPI. Óvodavezetői értekezlet 2014. 01. 16. Budapest

Bánné Mészáros Anikó pedagógiai szakértő RPI. Óvodavezetői értekezlet 2014. 01. 16. Budapest Bánné Mészáros Anikó pedagógiai szakértő RPI Óvodavezetői értekezlet 2014. 01. 16. Budapest 1 Mit tehetünk, hogy ilyen vidáman menjen a munka? 2 Az e-portfólió helye a folyamatban: Lépés a fokozatok között

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése

Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése 1 Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése Természetes nyelv feldolgozás 2 Tudásalapú információ-kereső rendszerek

Részletesebben

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS Az Enterprise Architect (EA) modell illesztése az számú, Komplex népegészségügyi szűrések elnevezésű kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan 1. Fogalmak és rövidítések

Részletesebben

1 Mit értünk cookie, böngésző helyi tárolás ("cookie és hasonló technológia") alatt?

1 Mit értünk cookie, böngésző helyi tárolás (cookie és hasonló technológia) alatt? Cookie-szabályzat Hatályos: 2018. május 25. Utoljára frissítve: 2018. március 23. A GfK Hungária askgfk.hu Online Access Panel teljesítése céljából a jelen Cookie-szabályzat alapján cookie-kat és hasonló

Részletesebben

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal. Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.hu. 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 3 1.1 Architektúra (terv) felülvizsgálat...

Részletesebben

Változások az új CooSpace- ben

Változások az új CooSpace- ben Változások az új CooSpace- ben Tisztelt Felhasználónk, 2011 októberében a CooSpace rendszer új generációja kezdi meg működését az Ön intézményében. Kérjük, tekintse át ezt a dokumentumot a CooSpace új

Részletesebben

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A tájékoztatóban segítséget szeretnénk nyújtani a rendszerben való eligazodáshoz.

A tájékoztatóban segítséget szeretnénk nyújtani a rendszerben való eligazodáshoz. Kedves Hallgatók! Egyetemünk E-learning portálja különböző elektronikus taneszközök használatát biztosítja, mely internet kapcsolat mellett bárhonnan elérhető a https://elearning.szie.hu/ oldalon. A tájékoztatóban

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Videóportálok a felsőoktatásban

Videóportálok a felsőoktatásban Kovács András NIIF Intézet NetworkShop 2009, Szeged 2009. április 15. Mire jó egy Nemzeti videóportál? Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet Multimédia repozitórium-ok: Felsőoktatás-kutatás:

Részletesebben

1. JELENTKEZŐ ADATBÁZIS MODUL

1. JELENTKEZŐ ADATBÁZIS MODUL A toborzást-kiválasztást támogató humáninformatikai megoldásunk, a nexonjob, rugalmasan a vállalati egyedi igények alapján testre szabható. A rendszer webes felületén keresztül jelentkezhetnek a pályázók

Részletesebben

SÜTISZABÁLYZAT. Pontok

SÜTISZABÁLYZAT. Pontok SÜTISZABÁLYZAT Pontok Mik azok a sütik (cookie-k), és hogyan használjuk őket? Mennyi ideig tartanak a sütik? Milyen típusú sütiket alkalmazunk ezen a webhelyen? Mi a helyzet harmadik felek sütijeivel?

Részletesebben

Közösségi marketing 2015-ben. Facebook kommunikáció miért kell?

Közösségi marketing 2015-ben. Facebook kommunikáció miért kell? Közösségi marketing 2015-ben Facebook kommunikáció miért kell? Hidasi Judit Író (Húsz éve ír és szerkeszt, öt regényt írt közben) Kommunikátor (PR és Közösségi Marketing szakértő Uzine Communications)

Részletesebben

Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből

Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből Hallgatói és oktatói igények összevetése NETWORKSHOP KONFERENCIA 2013. március 26-28. Kvaszingerné Prantner Csilla Eszterházy Károly Főiskola csilla@ektf.hu

Részletesebben

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) Győr, 2012. 07.13. dr. Nagy Tamás, Nyitrai Erzsébet Tanórák az

Részletesebben

tartalomszolgáltatási igényeinek megfelelően Berze Lajos Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

tartalomszolgáltatási igényeinek megfelelően Berze Lajos Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár A Mahara testre szabása a könyvtár tartalomszolgáltatási igényeinek megfelelően Berze Lajos Berze.Lajos@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalomszolgáltatás Tartalomszolgáltatás

Részletesebben

A Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer. Előadó: Fauszt Zoltán Budapest, 2007. április 26.

A Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer. Előadó: Fauszt Zoltán Budapest, 2007. április 26. A Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer Előadó: Fauszt Zoltán Budapest, 2007. április 26. A Neptun.Net kifejlesztése A verzióváltás okai A korábbi technológia elavult Nem volt bővíthető A fejlesztés

Részletesebben

ECDL Információ és kommunikáció

ECDL Információ és kommunikáció 1. rész: Információ 7.1 Az internet 7.1.1 Fogalmak és szakkifejezések 7.1.2 Biztonsági megfontolások 7.1.3 Első lépések a webböngésző használatában 7.1.4 A beállítások elévégzése 7.1.1.1 Az internet és

Részletesebben

és s mobil kommunikáci Learning Konferencia

és s mobil kommunikáci Learning Konferencia Dr.Molnár György: IKT, hálózati h és s mobil kommunikáci ciós megoldások az atipikus tanulási formák k tükrt krében 5. Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia Sopron, 2009.április

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

Symbian Nokia. A Symbian gyártója és a Nokia szabad forráskódúvá tette a Symbiant, így szabadon fejleszthetőek az applikációk a szoftverre.

Symbian Nokia. A Symbian gyártója és a Nokia szabad forráskódúvá tette a Symbiant, így szabadon fejleszthetőek az applikációk a szoftverre. Symbian Nokia Vodafone Magyarország zrt. 1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6. Nokia szolgáltatások, alkalmazások Nokia smartphone-okhoz: Az ovi.com Nokia okostelefonokhoz felépített, háttérszolgáltatást

Részletesebben

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek ENELFA záró konferencia 2014. január 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek Children must be taught how to think, not what to think. Margaret Mead A jelenlegi felsőoktatási

Részletesebben

Önálló labor feladatkiírásaim tavasz

Önálló labor feladatkiírásaim tavasz Önálló labor feladatkiírásaim 2016. tavasz (ezekhez kapcsolódó saját témával is megkereshetnek) Mészáros Tamás http://www.mit.bme.hu/~meszaros/ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika

Részletesebben

Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika. Networkshop 2014 Pécs

Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika. Networkshop 2014 Pécs Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika Networkshop 2014 Pécs A szemantikus web építőelemeinek számító terminológiákat (Linked Open Data ajánlásoknak) megfelelő formátumban

Részletesebben

Korszerű oktatási környezet kialakítása az eenvplus projektben. Márkus Béla

Korszerű oktatási környezet kialakítása az eenvplus projektben. Márkus Béla Korszerű oktatási környezet kialakítása az eenvplus projektben Márkus Béla www.eenvplus.eu Márkus B: Korszerű oktatási környezet kialakítása az eenvplus projektben, GISopen konferencia, Székesfehérvár,

Részletesebben