A Szemantikus Háló az oktatásban: a multimédia annotációs eszközök új nemzedéke. Paksi Attila és Kárpáti Andrea

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Szemantikus Háló az oktatásban: a multimédia annotációs eszközök új nemzedéke. Paksi Attila és Kárpáti Andrea"

Átírás

1 A Szemantikus Háló az oktatásban: a multimédia annotációs eszközök új nemzedéke Paksi Attila és Kárpáti Andrea Eötvös Loránd Tudományegyetem, Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központ Bevezetés A technika folyamatos fejlődése által olyan mennyiségű adat található az Interneten, hogy ma már időigényes és sokszor pontatlan is az egyszerű, kulcsszavas keresés. A közösségi oldalak és az olyan szolgáltatások mely által közösségek végeznek címkézést segítenek áthidalni a problémát, de hosszú távon a szemantikus technológiákban lehet a megoldás. A szemantikus web segítségével a rendelkezésre álló adatok gépi feldolgozására nyílik lehetőség, melyet az élet minden területén így az oktatásban is felhasználhatunk. Jelen írás célja a szemantikus web bemutatása az oktatás szereplőinek gyakorlati példákkal illusztrálva, és egy új, az egyetemi oktatásban sokoldalúan felhasználható kognitív eszköz, a Szemantikus Multimédia Annotációs Eszköz, (Semantic Multimedia Annotation Tool, a továbbiakban: SMAT) ismertetése. A SMAT az egyike azon kognitív eszközöknek, melyeket a KP-Lab - Knowledge Practices Laboratory (Tudás és Gyakorlat Laboratóriuma) nevű, az Európai Unió 6. keretprogramja által támogatott, ig tartó projektben fejlesztenek, s amelyek tesztelésében párhuzamosan a fejlesztéssel - e tanulmány szerzői is részt vesznek. A projektben 14 ország 22 felsőoktatási és kutatói intézménye azon dolgozik, hogy hatékony támogatást nyújtson a tudás megszerzésében, megosztásában, kollaboratív módszerekkel történő feldolgozásában az oktatási informatika eszközei segítségével mind az iskolai, mind a munkahelyi tanulás számára. (Vö. a magyar kísérletekről: Kárpáti és Dorner, megjelenés alatt). A technológiai fejlesztésekbe bevonják a kutatókat, a technológiai szakértőket, az oktatókat és a hallgatókat (illetve a képzésben részesülő dolgozókat) egyaránt, így biztosítva az eszközök és módszerek ciklikus továbbfejlesztését. A projektben dolgozó kutatók megvizsgálják és modellezik az együttműködő csoportmunkával kapcsolatos pedagógiai gyakorlatokat, az oktatási intézményekben pedig kipróbálják az új szoftvereket és vizsgálják hatásukat az oktatás minőségére. A vállalati és oktatási felhasználás párhuzamos tesztelése a projekt fő céljai közé tartozik, hogy ezáltal is közelítsék egymáshoz a kognitív eszközök két

2 alapvető felhasználói csoportját. ( 1 ) Az együttműködő tudáslétrehozás, vita és megbeszélés, a csapat tréning és a tudásforrások egyidejű, közös használatának elősegítésére több új szoftvert, köztük egy, a hazai pedagógus- és kutatóképzésben már kipróbált és bevált vitatérkép készítő alkalmazást fejlesztettek ki. (Vö. Molnár és Kárpáti, 2009). Az Internet és a Szemantikus Háló (Semantic Web) viszonya Az Internet folyamatos fejlődése az elérhető weblapok és szolgáltatások számának emelkedése mellett a Föld népességének Internet használóinak számában is megmutatkozik. Míg 2000-ben megközelítőleg 361 millióan használták az Internetet, a decemberi adatok már közel 1,5 milliárd felhasználóról szólnak (forrás: Internet World Stats, 2 ). A weblapok száma meghaladja a 215 milliót, mely havonta milliós nagyságrendben növekszik (forrás: Netcraft, 3 ). Az Internet megalkotójaként ismert Tim Berners-Lee angol kutató ben fogalmazta meg az Internet céljait, nevezetesen egy olyan decentralizált rendszer létrehozását, mely az adatokat HyperText alapon, címszavak használatával kereshetővé és megjeleníthetővé teszi (Berners-Lee, 1990). Ugyanekkor felhívta a figyelmet a internetes keresés folyamán használt kulcsszavak problémájára is: minden felhasználó más logikával keres, más kulcsszavakat használ, ezáltal nagy mennyiségű irreleváns találat születik. A Web 2.0 terminus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások megjelenésével (O Reilly, 2005) a felhasználó által megadott tetszőleges kulcsszavak helyett, egy közösség által létrehozott címkehalmaz segítségével kereshetünk. Ez előrelépés ugyan a probléma megoldása felé, de a kapott adatokat még mindig a felhasználók értelmezik, értékelik, kapcsolják össze, a gépek nem tudják értelmezni a tartalmakat. A szemantikus web alapgondolata, hogy az internetes tartalmak és objektumok szabványosított struktúrában metaadatokat is tartalmaznak, melyek segítségével például egy internetes keresés alkalmával nem pusztán címszavak szerint kapunk eredményt, hanem ontológiák alkalmazásával a számítógép a metaadatokból és az összefüggésekből következtetéseket is képes levonni (Berners-Lee és mások 2001). Az ontológia egy adott tudásterület leírására használt fogalmak és összefüggések definíciója (Herman, 2008). 1 A Knowledge-Practices Laboratory (KP-Lab) projekt honlapja: Az együttműködő intézmények koordinátora a Helsinki Egyetem, a kutató partnerek között van a svéd Karolinska Orvosi Egyetem, a Jeruzsálemi Héber Egyetem és számos nemzetközi szoftverfejlesztő kutatóintézet, mint a francia SILOGIC vagy a finn EVTEK is

3 1. ábra. Adatok közötti kapcsolatok (Hodgson, 2008) Az internetes tartalmak sokféle formában jelenhetnek meg (pl. szöveg, kép, audio, videó), ezért egy gép nem tudja értelmezni és összekapcsolni őket, az információfeldolgozás folyamatában mindenképpen szükséges a humán részvétel. Egyedül az ember képes arra, hogy több, akár különböző felépítésű és különböző nyelvű adatbázisokban keressen. Például a tanár kulcsszó használatakor az oktató és a teacher szavakhoz kapcsolódó találatokat is megvizsgáljuk. A gép azonban nem képes az ilyen asszociációra, s a grafikák, videók tartalmát sem képes analizálni és felhasználni. Az ontológia használata azonban lehetővé teszi, hogy a tanár, oktató, teacher szavak között a gép mégis kapcsolatot tudjon létesíteni, mégpedig redukált számú kapcsolódási pontokon keresztül (1. ábra). Az online szemantikus szolgáltatások alapja tehát az adatokat és a közöttük lévő kapcsolatokat összefogó Webontológia, melynek segítségével a benne szereplő fogalmak és tulajdonságok ekvivalenciáját is vizsgálhatjuk. Ez különösen azért fontos, mert tudomány specifikus és alkalmazásfüggő ontológiák is léteznek óta több elméleti alkalmazás és tudomány-specifikus ontológia látott napvilágot, s egyre növekszik a gyakorlati alkalmazások száma is. A szemantikus hálóra jellemző ontológiai modellek és a Web 2.0-ás közösségi címkézés együttes alkalmazása jelentheti a hatékonyabb információfeldolgozás módját (Hendler, Golbeck 2008). A szemantikus háló nem egy elkülönült fejlesztés, hanem a jelenleg is létező web továbbfejlesztett változata. Több nemzetközi szervezet foglalkozik a szemantikus szolgáltatások létrehozásával, szabványok megalkotásával, kutatások megtervezésével és eredményeik publikálásával. A legfontosabb ilyen szervezet a W3C Szemantikus Háló csoportja ( 4 ), melynek tagjai megalkották, és folyamatosan továbbfejlesztik a szabványokat. A Semantic Web Science Association ( 5 ) és a European Association for Semantic Web Education ( 6 ) a témához 4 5 SWSA, 6 EASE,

4 kapcsolódó kutatásokkal és kutatási eredményeik közlésével járulnak hozzá az Internet ez irányú fejlődéséhez. A Szemantikus Háló felépítése Az elméleti és a hozzá kapcsolódó technológiai, informatikai szabványok tehát már évek óta léteznek. A gépek általi (ember nélküli) adatfeldolgozás új módszerének megtervezése új terminológiát, s a már meglévő fogalmak újraértelmezését vonta maga után. Az online szemantikus szolgáltatásokhoz szükséges alapfeltétel már adott. Ezek az interneten óriási mennyiségben megtalálható strukturálatlan adatok. A szemantikus háló célja így nem lehet más, mint egy olyan infrastruktúra létrehozása, amely lehetővé teszi a Weben lévő adatok integrálását, a közöttük levő kapcsolatok definiálását és jellemzését, illetve az adatok értelmezését (Herman, 2006). Technológiai szempontból a követező öt feltételnek szükséges megfelelni: az erőforrások, adatok egyértelmű elnevezése azonosíthatóságuk érdekében az adatok összekapcsolására és leírására meghatározott szabványos modell használata az adatok elérésének lehetősége a szabványos modellen keresztül a modellben és az adatok leírásakor közös, egységes nyelvezet használata szabványos következtetési rendszerek létrehozása Az egyes pontokhoz már megalkották azokat a szabványokat, melyek használata mellett a szemantikus adattárolás és felépítés megvalósítható. A technológiai fejlesztések mellett a kutatás és az oktatás az új ontológiák létrehozásakor juthat jelentősebb szerephez. Az oktatás területén, ontológiák alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy egy felsőoktatási kurzus tudásterületeit, fogalmait és a köztük fennálló szemantikai viszonyokat feltérképezzük, majd a létrehozott ontológia használatával akár adaptív vizsgáztatást is megvalósíthatunk (Vas, 2007). Tágabb értelemben, egy specifikus ontológia segítségével nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá és megfeleltethetővé válnak a megszerzett végzettségek, az elvégzett és elvégzendő kurzusok akár konkrét tartalmuk megjelölése által. Lehetőség nyílik olyan online szolgáltatás létrehozására, mely a megalkotott ontológia alapján a szemantikus adatok felhasználásával automatikusan összehasonlítja különböző nemzetek oktatási dokumentumait, és következtetéseket von le (Terziyan és mások, 2005). Az adatok összefüggőbb strukturálása által az oktatók és az ügyintézők nagyobb hatékonysággal és rugalmasabban dolgozhatnak, a mai kornak megfelelő online kurzusok, tanulási segédletek

5 kialakításával. Ezzel párhuzamosan a tanulók lehetőséget kapnak bekapcsolódni a nem lineáris, önmaguk által vezérelt élethosszig tartó tanulás folyamatába (Koper, 2004). A Szemantikus Háló szolgáltatásai Szemantikus technológiával támogatott szoftvereket jelenleg elsősorban olyan kutatók használnak, akik számára a komplex adatgyűjtés gyors és pontos elvégzése a cél. Egy gyógyszerészkutató például, olyan különböző készítményekről és betegségekről szóló adatokat tud összegyűjteni, amiket a világ különböző részeiben másként hívnak. A tudományos világ szereplőit az internetes tartalmak gyors elszaporodása nehéz feladat elé állította. Szükséges a tartalmak osztályozása, szelektálása, értékelése melyben jelenleg olyan szolgáltatások nyújtanak segítséget, mint a SiteSeer ( 7 ), vagy az arxiv.org ( 8 ). A két portálon a publikációk kereshetőek és kategorizáltak, de gépek számára a közöttük lévő kapcsolatok feldolgozhatatlanok. Ezért a HyperText alapú Internet weblapjai közötti linkeket célszerű lenne felváltani szemantikus adatokkal, azaz a közöttük lévő kapcsolatok megadásával és egységes elnevezésével (Clark et al. 2004). A felhasználók többsége számára az Internet felváltotta az enciklopédiákat. A Világhálón olyan közösségi tartalomalkotás valósult meg, melynek egyik leglátványosabb eredménye a Wikipedia ( 9 ). A szócikkek hiperhivatkozások (hyperlink) segítségével utalnak egymásra, s egy igényesen felépített adatstruktúra áll az egész rendszer mögött. Azonban ez az adatrendszer nem szemantikus adatokból épül fel, tehát a gépi feldolgozása nem lehetséges. A probléma áthidalható, amennyiben egy olyan ontológiát vezetünk be, amiben a hivatkozásokat típusokba soroljuk. A szócikkek alkotják az egyedeket, a kategóriák az osztályokat a linkek pedig az összefüggéseket (Krötzsch és mások, 2005). Egy szemantikus alapon felépített online enciklopédia összetett kérdések megválaszolására is képes, külön szócikkek megjelenítése nélkül. Az adatok közötti kapcsolatok elnevezésével gyors választ kaphatunk például arra a kérdésre, hogy kik voltak azok a színészek, akik valaha is főszerepet kaptak egy James Bond filmben. (2. ábra). 7 Online tár és kereső az informatikai tudományos irodalom számára: 8 Elektronikus tudományos cikkgyűjtemény: 9 Közösség által szerkesztett, nyílt, online enciklopédia:

6 2. ábra. A wikipedia szemantikus felépítése (Krötzsch és mások, 2005) A jövő tehát az olyan Web 2.0-ás alkalmazásoké, melyek az adatokat szemantikus formában, gépek számára értelmezhető módon is közzéteszik a hagyományos, emberi felhasználóknak szóló grafikus felület mellett. Manapság rengeteg ontológiához és szemantikus adathoz férhetünk már hozzá, sőt, külön ontológia-kereső szolgáltatás ( 10 ) is működik. Kevés azonban az olyan online, grafikus felhasználói felület, ahol az adatok egyszerűen, áttekinthető módon jelennek meg a felhasználó előtt (Heath, Motta, 2007). A szemantikus adatok megosztására jó példa a Revyu ( 11 ), amelynek segítségével a felhasználó bármely nem kizárólag online tartalomról, fogalomról véleményt alkothat, és értékelését megoszthatja a közösséggel. Hasonló elven működő, szemantikus címkézést és tudásmegosztást tesz lehetővé a Twine ( 12 ) online eszköz is. Az egyedi ontológián és a már beküldött tartalmakon alapuló automatikus címkézés illetve a megjelölt érdeklődési köröket figyelembevevő felhasználói csoportokra és témákra vonatkozó ajánlások ígéretes jövőt jósolnak a szolgáltatásnak. Multimédia annotáció online eszközök segítségével Annotáció Az oktatási környezetben résztvevők számára egymás véleményének megismerése, mások nézőpontjának megértése olyan többletinformációt jelent, mely hozzájárul az új ismeretek gyorsabb és eredményesebb feldolgozásához. A multimédiás tartalmak dokumentum, kép, hang, videó annotálása, mely során a tanulási folyamat szereplői hozzáfűzhetik az adott 10 Szemantikus kereső: 11 Tartalmak véleményezésére, értékelésére szolgáló közösségi szolgáltatás: 12 Érdeklődési körök szerinti közösségi információ megosztás és rendszerezés:

7 tartalomhoz saját észrevételeiket, ötleteiket, tapasztalataikat majd ezeket megoszthatják egymással, hatékonyan támogatja a közösségi tudásépítést. A multimédia annotáció kifejezés két jelentését különböztethetjük meg. Egyrészt a multimédia szó vonatkozhat az annotálandó tartalom többféle típusára, másrészt az adott tartalomhoz hozzáfűzni kívánt megjegyzés típusára. Az Interneten több olyan szolgáltatás is található, mely segítségével a felhasználók képekhez vagy dokumentumokhoz elsősorban weblapokhoz adhatnak szöveges megjegyzést. Videófilmek annotálására alkalmas online szolgáltatások is megjelentek, az általuk kínált funkciók és lehetőségek azonban változóak. A következőkben az alábbi hat jellemző alapján értékeljük az online szolgáltatásokat: felhasználói felület, kezelhetőség a tartalom tulajdonosa és a többi felhasználó jogosultságai az annotáció folyamata: egyéni, közösségi a tartalomhoz fűzhető megjegyzések típusa az annotáción kívül elérhető egyéb funkciók és szolgáltatások az eszköz oktatási felhasználása Online videó annotációs szolgáltatások A YouTube ( 13 ) videó megosztó oldal júniusában jelentette be egyik új szolgáltatását, az oldalán található videók annotálásának lehetőségét. A bevezetés célja, a videóra vonatkozó háttér információk megjelenítése, kapcsolódó YouTube videókra mutató linkek beszúrása illetve a felhasználó általi jelenetválasztás. Az annotáció lehetősége regisztrált felhasználók számára érhető el, a jelenlegi verzióban kizárólag saját tartalmakra korlátozva. Nem lehetséges tehát a közösségi annotáció, más felhasználó által feltöltött videó ellátása megjegyzésekkel. A felhasználó az annotáció során egy gyorsan átlátható, könnyen kezelhető felületen mozoghat (3. ábra). Elsősorban szöveg alapú megjegyzések adhatók hozzá a videóhoz, illetve kétféle alakzat beillesztésével emelhetjük ki a jelentősnek ítélt eseményeket, tárgyakat. A már hozzáadott megjegyzések egy, a videó melletti listába kerülnek, ahol lehetőség nyílik a későbbi módosításukra is. Az annotációs folyamat befejezése után egy gombnyomással megoszthatjuk videónkat ismerőseinkkel, vagy elérhetővé tehetjük bármely YouTube látogató számára. Az annotáción kívül lehetőség nyílik az eredeti hangsávot helyettesíteni egy nem jogvédett zeneszámmal, illetve felirattal ellátni a videóklippet. Oktatási 13

8 felhasználhatósága korlátozott, ugyanis az egyéni annotáció nem ad lehetőséget a kollaboratív pedagógiai módszerek alkalmazására. 3. ábra A Youtube annotációs felülete Az Omnisio ( 14 ) videó összeállító és megosztó oldal szintén a szöveg alapú annotációt kínálja a felhasználók számára, azonban a megjegyzések hozzáadásához nem szükséges regisztráció. Nem csupán saját tartalmat, de más felhasználók videóit is elláthatjuk megjegyzésekkel. Ezáltal rengeteg, nem az adott videóhoz kapcsolódó vélemény olvasható a lejátszás alkalmával, amiket egy gomb segítségével azonban ki tudunk szűrni. Az annotáció mellett a szolgáltatás két lehetőséget is kínál új videók online létrehozására. A fejlesztők divatshow-k illetve sportösszeállítások készítésére javasolják a több kisebb videórészlet egymás után illesztését, illetve konferencia előadások online változatának elkészítéséhez a kivetített prezentáció és az előadásról készült videó felvétel időzítését és egymáshoz kapcsolását (4. ábra). A gyorsabb navigáció érdekében a videóban szereplő személyeket, tárgyakat, eseményeket elláthatjuk címkékkel, s kiemelhetjük az általunk fontosnak tartott részleteket. A kétféle videó összeállítási mód és az egyszerűen hozzáfűzhető megjegyzések lehetőséget adnak a szélesebb körű oktatási felhasználásra, azonban a kizárólag szöveges alapú annotáció leszűkíti a lehetőségeket. 14

9 4. ábra Az Omnisio felületén prezentáció és videó egymás mellett A BubblePLY ( 15 ) szolgáltatás használatával a felhasználó az előbbi rendszerrel ellentétben több típusú megjegyzést kapcsolhat egy videófilmhez: a felugró szövegbuborékon és filmfeliraton kívül képet, webkameráról származó videót illetve előre elkészített animált clipartokat. Felhasználói felülete kiemelkedő (5. ábra). Az annotációs folyamat közben egy rács segít pontosan elhelyezni a megjegyzést, melynek színe, mérete, szöveg esetén betűtípusa is megadható. Minden elemhez külső hivatkozás is hozzárendelhető. Az annotáció folyamata három lépésből áll: egy videómegosztó portálról (például YouTube) kiválasztjuk az annotálni kívánt videót, majd elkészítjük az annotációt és végül mentjük, illetve megosztjuk másokkal. Az eredeti videó tartalma nem változik, a szoftver csupán egy átlátszó réteget (PLY) helyez fölé. A tartalomhoz fűzött megjegyzések így nem szorosan a videóhoz kapcsolódnak, hanem egy PLY részei. A szolgáltatás regisztráció nélkül is igénybe vehető, de a PLY-ok mentéséhez, későbbi módosításához már szükséges a felhasználói fiók. A rendszer lehetőség ad egy videóhoz több PLY létrehozására, azonban lejátszáskor nem láthatunk egyszerre több annotációs réteget, illetve más felhasználó BubblePLY tartalmát sem tudjuk annotálni. A szolgáltatás célja, hogy az egyszerűen hozzáfűzhető annotációs elemek által, innovatív módon segítse a videótartalmak készítőit és publikálóit a tartalomgazdagításban, illetve a videót megtekintők vizuális élményének növelésében. Az oktatási felhasználás esetén a kollaboratív munkaforma nem alkalmazható, de figyelemfelkeltésre, motiváció fokozására kitűnően használható. 15

10 5. ábra A BubblePLY annotációs felülete Az Asterpix ( 16 ) videó annotációs szolgáltatás készítői megalkották a hypervideo fogalmát a hypertext mintájára mely a nézők számára egy interaktív élményt nyújtó videózást jelent. A hypervideo speciális tulajdonsága a videóban előforduló jelenetek, objektumok, személyek kiemelése egy négyzet (hotspot) segítségével, mely automatikusan követi a kijelölt tartalom részletet. Minden kiemeléshez külső oldalra való hivatkozás is hozzáadható, melynek tartalma a videó lejátszása közben is megtekinthető. Az ilyen típusú videók lehetőséget adnak olyan többletinformációk azonnali megjelenítésére, melyek a videó egy-egy specifikus részéhez kapcsolódnak, illetve a teljes tartalom megtekintése nélküli navigációra. Az annotációs folyamat a BubblePLY mintájára három lépésből áll. Szintén egy külső videó szolgáltató oldalról kell kiválasztani az annotálandó tartalmat, melyet az Asterpix a saját oldalán eltárol. A videó adatlapjának módosítása után a kijelölésen alapuló megjegyzések hozzáadása következik. Az annotált videót a regisztrált felhasználók megtekinthetik a profiljuk oldalán, illetve beágyazhatják a saját weblapjukba, blogjukba ez a lehetőség már regisztráció nélkül is elérhető. A felhasználói felület nem eléggé letisztult, a rendelkezésre álló funkciók megtalálása és beállítása időigényes folyamat (6. ábra). A honlapon elérhető részletesen kidolgozott segítség és útmutató használatával azonban a pontos kezelés megtanulható. Minden egyes tartalomra beállítható az annotációs jogosultság, azaz megadható, hogy más felhasználók is értékelhetik és elláthatják megjegyzéseikkel a saját videómat, vagy sem. A szoftver rendelkezik egy fizetős változattal is, mely segítségével elsősorban a vállalati szféra igényeit igyekeznek kielégíteni. 16

11 6. ábra Az Asterpix annotációs felülete Az ötödik, és az oktatási folyamatba leginkább beilleszthető videó annotációs szolgáltatás a Viddler ( 17 ). Az elérhető funkciókat tekintve egyesíti a közösségi és a videó tartalommal foglalkozó oldalak szolgáltatásait (7. ábra). A regisztrált felhasználók bejelölhetik barátaikat, sőt a tagok csoportokat is létrehozhatnak a népszerű közösségi oldalak mintájára. A Viddler fejlesztői a csoportok létrehozását az azonos érdeklődési körű felhasználók összefogására ajánlják. A csoport felületén a tagok megtekinthetik egymás profilját, személyes üzenetet küldhetnek, fórumot használhatnak és a csoport minden tagja számára annotálható videókat tölthetnek fel. A videókat a rendszer nem más videó megosztó honlapokról veszi át, hanem a felhasználóknak kell feltölteni azokat a rendszerbe. Az online felületen lehetőség van egyszerre több, akár különböző kiterjesztésű videófájl feltöltésére, sőt, a számítógéphez csatlakoztatott webkamera által valósidejű felvétel is megvalósítható. A felhasználó az általa feltöltött videót saját, privát tartalomként is kezelheti, vagy megoszthatja barátaival. A Viddler a videó annotáció terén is sokrétű szolgáltatásokat kínál. A videóhoz fűzhető megjegyzések lehetnek szöveg alapúak, de a webkameráról származó mozgóképet is képes kezelni a rendszer. Külső oldalakra mutató hivatkozások illetve címkék is használhatóak tartalomgazdagításra. A létrehozott megjegyzések a videó lejátszó idősorán, illetve a videó alatti listában is láthatóak. A felhasználók nem csupán új megjegyzést fűzhetnek hozzá egy tartalomhoz, de a már létezőket értékelhetik, illetve meg is vitathatják. A rendszer minden videóról automatikusan generál egy rövid statisztikát, illetve engedélyezi a Twitter vagy Flickr profilunk elérését. 17

12 7. ábra A Viddler annotációs felülete és menüsora A bemutatott szolgáltatások mindegyike számos értékes funkcióval, jellemzővel rendelkezik. A YouTube népszerűségével és az egyszerű kezelhetőségével, az Omnisio az egyedi videó összeállítási lehetőségekkel, a BubblePLY a kitűnő felhasználói felülettel és a legtöbb annotációs elem típus felkínálásával, az Asterpix a mozgó elemek követésével emelkedik ki. Az utolsóként említett Viddler rendelkezik azonban egyedüliként azzal a funkcionalitás halmazzal, mely lehetőséget ad maximális kihasználni a közösségekben rejlő potenciált a videók annotálásán keresztül. Új elmélet és eszköz videófilmek annotálására A trialogikus tanuláselmélet Ez az elmélet a tanulást közösségi folyamatként leíró, az informatikai eszközökre építő új pedagógiai modellek egyike. Míg az elméletalkotók által monologikusnak nevezett tanulási folyamat során a tanuló egyedül szembesül a tudásforrással, a dialogikus tudásszerzésben pedig az oktató közvetíti az új ismereteket, a trialogikus folyamat alapja a közös tudáskonstrukció, amelyet informatikai eszközök segítenek. A trialogikus tanulásban a tudásalkotó tevékenységek tehát a csoport, vagy a közösség tagjai által megosztott, a tudáshalmazban megjelenő tudásképződményektől függenek. (Paavola és mások, 2004). A tanulók egyrészt egymással kerülnek interakcióba, másrészt az általuk megosztott tudásképződményekkel. Az interakció külső eszközökön keresztül történik (számítógép, internetes információforrások). A pedagógiai eljárás célja, hogy a tanár és a tanulók megosztott tudástérben, egyenrangú felekként vitassák meg és értelmezzék az új ismereteket és így jussanak el a megértésig. Az oktatáshoz közös referenciakeret (ontológia) készül, amely segítségével definiálható a kifejezések alapszótára, valamint azok jelentései.

13 A megosztott ontológiák nagyobb szerepet kapnak az egyes csoportokon belüli és a csoportok közötti interakciókban. Ez a közösségi tanulási modell jobban illeszkedik a tudásalapú társadalomnak az oktatással kapcsolatos elvárásaihoz, úgymint a szigorú tervezési folyamatokat és politikát követő zárt szakértői csoportok munkavégzése (Aberer és mások, 2004). A tudásképződmények a trialogikus tanulás folyamatainak szerves részei, mivel ezek közvetítő szereppel bírnak a tanuló által folytatott tevékenységek és feladatok között. A tudásképződmények egyik fontos tulajdonsága, hogy képesek megragadni és megőrizni a közösségi alapon, közösségben létrehozott és megosztott tudást. Ezek a képződmények lehetnek fizikai erőforrások, dokumentumok, szoftverek, fogalomtérképek és vitatérképek, egy csoport által megosztott ontológiák és kevésbé megfogható képződmények is, mint pl. tudományos elméletek és nyelvek. A KP-Lab keretében kidolgozott pedagógiai modellek alapján fejlesztett szemantikus eszközök hivatottak a tanulók és a tudásképződmények közötti interakció biztosítása. Ezek egyikével kísérletezünk most: jó és hibás pedagógiai gyakorlatokat bemutató videofilmek közös elemzéséhez, a szöveges értékelésnél hasznosabb, közös ontológiát használó jegyzetelésen alapuló tudáskonstruálásra használjuk a következőkben bemutatandó új videó-annotációs eszközt. A Szemantikus Multimédia Annotációs Eszköz (SMAT) Az eddigiekben bemutattuk, hogyan valósulhat meg a közösségi tudásépítés multimédiás tartalmak és videofilmek befogadásakor. Az eddig ismertetett megoldások azonban nem tekinthetők szemantikusnak, mivel nem tartalmazzák az ontológia alapú annotáció lehetőségét. A KP-Lab projekt keretén belül egy olyan új eszköz fejlesztése is zajlik, amely lehetővé teszi a multimédiás tartalmak szemantikus annotációját. A program fejlesztői a következő három célt tűzték ki: a SMAT eszköznek támogatnia kell a minél hatékonyabb visszacsatolást, a felhasználók tanulási tevékenységét, illetve rendelkeznie kell az aktivitás nyomon követésére és elemzésére alkalmas funkciókkal. A megfogalmazott célok eléréséhez a program azokat az egyéni vagy társas tevékenységeket kívánja támogatni, melyek egy multimédia dokumentum tartalomgazdagítása során valósulnak meg. Az online szolgáltatás regisztrációhoz kötött, s a tartalom szempontjából két különböző felhasználói jogosultságot különböztet meg: a tartalom tulajdonosát, illetve azokat a regisztrált felhasználókat, akikkel a tulajdonos megosztotta az adott multimédia dokumentumot. Minden regisztrált felhasználó tölthet fel a rendszerre multimédia

14 dokumentumokat, de más felhasználók tartalmait csak akkor tekintheti meg, ha erre jogot adott a tulajdonosa. A tartalom megosztása, egyben az adott multimédia dokumentum annotációjára való felkérést is jelenti. Az annotáció folyamata a következő lépésekből áll (Batatia, 2008): A rendszeren belül egy egyént, vagy egy felhasználói csoportot felkérnek egy multimédia dokumentum (szöveg, audio vagy videofájl) annotálására, melyhez opcionálisan megadható a tartalomgazdagításra használható szókészlet formális leírása (analízis minta, téma specifikus ontológia, egyszerű címkék) A felhasználók a tartalom megtekintése közben megjelölik, vagy kiemelik a lényeges részeket (régiók kijelölése alakzatok segítségével) melyekhez saját megjegyzéseket fűzhetnek. A rendszeren belül a következő annotációs elem típusokat különböztethetjük meg: szabad szöveges megjegyzés, hivatkozás külső tartalomra, audio felvétel vagy az esetlegesen megadott formális szókészlet eleme (például egy fogalom). Az annotációt egyénileg vagy kollaboratív munka keretén belül is lehetséges elvégezni mind szinkron mind aszinkron módon. A felhasználók megtekinthetik, véleményezhetik más felhasználók annotációját, sőt egyesíthetnek több annotációt, ezáltal az egyének megjegyzései egy közösségi véleményt alkothatnak. Az annotációk elemzésére statisztikailag és tartalmilag is lehetőséget ad a rendszer. A felhasználók összehasonlíthatják a különböző annotációkat, osztályozhatják az annotátorokat, vagy mintázatokat kereshetnek. A kollaboratív tanulás keretében az előbb említett funkciók nagy szerepet kaphatnak. Az annotáció egy olyan sokrétű tevékenység, mely az alkalmazási területtől függően több célt is szolgálhat: elméleti modellek átgondolása, tudás befogadása, a társas viselkedésformák tudatossá tétele, a befogadott tudás részenkénti elemzése, a gyakorlati eljárások átalakítása. A jelenleg is fejlesztés alatt álló SMAT rendszert úgy tervezték, hogy megfeleljen a kitűzött céloknak. Videók annotálására a következő funkciók állnak rendelkezésre (Markkanen, Batatia, 2008): Videó strukturálása: a videó tulajdonosa klipekre, szegmensekre bonthatja az adott tartalmat. A cél, a videófájl kisebb elemekre bontása az egyszerűbb kezelhetőség érdekében. A kisebb elemekből több, különböző szempont alapján csoportosított nagyobb fázisok is létrehozhatóak, ezáltal nem csupán a kezelhetőség javul, de a felhasználási lehetőségek is megsokszorozódnak.

15 Annotációs folyamat beállítása: egy csoportvezető, oktató vagy kutató az adott szituációtól és az elérendő céloktól függően különböző feltételeket szeretne beállítani, ezért a program lehetőséget ad az annotációs folyamat testreszabására. Meghatározható a videótartalom azon része, amelyre fókuszálni kíván a tulajdonos, megadható az ontológia (opcionális), illetve kiválaszthatóak az annotátorok. Lehetőség van kooperáció mértékét beállítani: egyéni annotáció a többi annotátor munkájának és adatinak megtekintése nélkül; egyéni annotáció de a csoporttagok adatai láthatóak; annotátorok látják egymás megjegyzéseit is; annotátorok a folyamat előtt és után megbeszélést tarthatnak. Formális, informális annotáció: a videó tartalmi, kritikai vizsgálatára nyílik lehetőség, mely által kisebb részletekhez fragmentekhez gondolatok, ötletek, megjegyzések fűzhetőek hozzá. Formális annotáció esetén az annotációs elem lehet a megadott ontológia egy fogalmának előfordulása, informális annotáció esetében szöveges vagy hangalapú megjegyzés illetve valamely más médiára való hivatkozás. A formális annotáció segítségével lehetőség van keretek közé szorítani a megjegyzéseket, megtervezni a tudáselemek feldolgozását. Az informális annotáció ezzel szemben az előzetes és pillanatnyi tudás felmérésére szolgálhat. Annotációk megtekintése: az annotációban résztvevők felé való visszacsatolás a megvalósult tartalomgazdagítás eredményéről. Az egyének összehasonlíthatják tudásukat, véleményüket, viselkedésüket és egy irányított diskurzus alapján kialakíthatják a csoport álláspontját. Annotáció statisztikai adatainak vizsgálata: a statisztikai mérőszámok fontos visszajelzést adnak a felhasználók tevékenységével kapcsolatban, melyet vagy egyedül az annotáció vezetője, vagy az egész csoport láthat beállítástól függően. A annotációban résztvevők számára lehetőséget biztosít a gyakran használt fogalmak és megjegyzések megjelenítésére. A SMAT program tehát nem csupán egy újabb eszköz a már létezők mellett, hiszen olyan speciális funkciókkal rendelkezik, melyek segítségével mind az annotálandó tartalom, mind a annotálás folyamata aprólékosan összeállítható és megtervezhető, ontológiák alkalmazásával pedig szemantikus megjegyzések hozzáadására is lehetőség nyílik. Felhasználói felülete és kezelhetősége még nem kiforrott, a program azonban már a harmadik stabil verziójánál jár és folyamatosan fejlesztik (8. ábra).

16 A közeljövőben a tanárképzés keretein belül mind a SMAT mind a Viddler oktatásban betöltött szerepét megvizsgáljuk, mely során a hallgatóknak oktatási, tantermi szituációkról készült videófelvételeket kell véleményezni. 8. ábra A SMAT annotációs felülete Köszönetnyilvánítás Kárpáti Andrea itt közölt kutatásait a Szegedi Tudományegyetem MTA-SZTE Képességkutató Csoportja támogatta. Mindkét szerző tagja a KP-Lab (Knowledge Practice Laboratory) projekt magyar munkacsoportjának, amely szintén támogatást nyújtott az itt ismertetett munkához. Irodalomjegyzék Megjegyzés: az alább hivatkozott valamennyi weblap utoljára megnyitva: február 28. Aberer, K., Cudre-Mauroux, P., Ouksel, A.M., Catarci, T., Hacid, M.S., Illarramendi, A., Kashyap, V., Mecella, M., Mena, E., Neuhold, E.J., Troyer, O.D., Risse, T., Scannapieco, M., Saltor, F., de Santis, L., Spaccapietra, S., Staab, S., Studer, R.: (2004): Emergent Semantics Principles and Issues. In: Database Systems for Advanced Applications 9th International Conference, DASFAA Volume 2973, LNCS Batatia, H. (2008). Introduction to the Multimedia Annotation Knowledge Practices Laboratory, D6.6 M33

17 Berners-Lee, T. (1990): Information Management: A Proposal. CERN Berners-Lee, T.; Hendler, J.; Lassila, O. (2001): The Semantic Web. Scientific American Clark, K.; Parsia, B; Hendler, J (2004): Will the Semantic Web Change Education? Journal of Interactive Media in Education, 2004 (3). Special Issue on the Educational Semantic Web. Heath, T.; Motta, E. (2007): Ease of interaction plus ease of integration: Combining Web2.0 and the Semantic Web in a reviewing site. Journal of Web Semantics, Web Semantics: Science, Services and Agents on the World Wide Web 6 (2008) Hendler, J.; Golbeck, J. (2008): Metcalfe's law, Web 2.0, and the Semantic Web Journal of Web Semantics, Web Semantics: Science, Services and Agents on the World Wide Web 6 (2008) Herman I. (2008): Tutorial on the Semantic Web Herman I. (2006): Questions (and Answers) on the Semantic Web. XML Days, Berlin. Hodgson, M. (2008): Ontologies, the world beyond web 2.0 Kárpáti A.; Dorner H. (megjelenés alatt): Mentorált innováció virtuális tanulási környezetben. Magyar Pedagógia, közlésre elfogadva: február. Koper, R. (2004): Use of the Semantic Web to solve some basic problems in Education Journal of Interactive Media in Education, 2004 (6). Special Issue on the Educational Semantic Web Krötzsch, M.; Vrande, D.; Völkel, M. (2005): Wikipedia and the Semantic Web: the Missing Links. Proceedings of Wikimania Markkanen, H.; Batatia, H. (2008). Specification of end-user applications Semantic Multimedia Annotation Tool. Knowledge Practices Laboratory, D6.6 M33 Molnár P.; Kárpáti A. (2009): Az együttműködő tanulás támogatása az oktatási informatika eszközeivel: a MapIt vitatérkép. Új Pedagógiai Szemle, 2009/2 O'Reilly, T. (2005): What Is Web 2.0 Paavola S., Lipponen L., and Hakkarainen K. (2004): Models of Innovative Knowledge Communities and Three Metaphors of Learning. Review of Educational Research, 74(4):

18 Terziyan, V.; Kaykova, O.; Vitko, O.; Titova, L. (2005): Ontology-based International Degree Recognation Publications of IEEE Computer Society Technical Committee on Learning Technology. Vol. 7. Issue 4. Vas R. (2007): Tudásfelmérést támogató oktatási ontológia szerepe és alkalmazási lehetőségei. Ph.D értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:

Részletesebben

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék

Részletesebben

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink

Részletesebben

Területi elemzések. Budapest, 2015. április

Területi elemzések. Budapest, 2015. április TeIR Területi elemzések Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. AZ ELEMZÉSBEN SZEREPLŐ MUTATÓ KIVÁLASZTÁSA... 4 3. AZ ELEMZÉSI FELTÉTELEK DEFINIÁLÁSA... 5 3.1.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére Networkshop 2014 PTE Szentágothai János Kutatóközpont Pécs, 2014. április 23-25. dr. Sinka Róbert, PhD e-learning

Részletesebben

BŐVÍTMÉNYEK TELEPÍTÉSE ÉS SZERKESZTÉSE WORDPRESS-BEN

BŐVÍTMÉNYEK TELEPÍTÉSE ÉS SZERKESZTÉSE WORDPRESS-BEN Mgr. Námesztovszki Zsolt BŐVÍTMÉNYEK TELEPÍTÉSE ÉS SZERKESZTÉSE WORDPRESS-BEN Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar Oktatásinformatikai rendszerek - szöveggyűjtemény Budapest,

Részletesebben

TT elősegítő eszközök

TT elősegítő eszközök Tudás transzfert (TT) elősegítő eszközök Dr. Antal Zsuzsa Tudományos és Technológiai Alapítvány TT elősegítő eszközök Eszközök, amelyek elősegítik az iparakadémia közti tudás transzfert: Kommunikációt

Részletesebben

Üzleti modellen alapuló webes tudásprezentáció

Üzleti modellen alapuló webes tudásprezentáció Üzleti modellen alapuló webes tudásprezentáció Pataki Máté, Micsik András Bevezetés Számos projekt küzd azzal a problémával, hogy a projekt menete során felhalmozott nagy mennyiségű, hasznos információ,

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

www.asylumlawdatabase.eu

www.asylumlawdatabase.eu Funded by the European Commission Háttér A Menekültjog Európai Adatbázisa (European Database of Asylum Law, EDAL) egy 11 EU tagállam menekültjogi esetjogát tartalmazó online adatbázis. Az EDAL összefoglalja

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Online naptár használata

Online naptár használata Online naptár használata WEB: https://www.google.com/calendar A Google naptár egy olyan Google-fiókhoz kötött szolgáltatás, melynek használatával a felhasználók egy ingyenes, online rendszerben tárolhatják

Részletesebben

Hallgatói tájékoztató

Hallgatói tájékoztató Hallgatói tájékoztató Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából a CC.Consultatio Kft. meghirdeti a Bevezetés a forrásanyagok kutatásába és tudományos on-line adatbázisok használata

Részletesebben

Változások az új CooSpace- ben

Változások az új CooSpace- ben Változások az új CooSpace- ben Tisztelt Felhasználónk, 2011 októberében a CooSpace rendszer új generációja kezdi meg működését az Ön intézményében. Kérjük, tekintse át ezt a dokumentumot a CooSpace új

Részletesebben

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet

Részletesebben

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 8. Óravázlat Cím: Letöltés, a letöltött anyagok felhasználása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL KOVÁCS KATALIN ALPROJEKTVEZETÓ A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT

Részletesebben

FIR WEBMODUL ALKALMAZÁS DIÁKIGAZOLVÁNY IGÉNYLÉS

FIR WEBMODUL ALKALMAZÁS DIÁKIGAZOLVÁNY IGÉNYLÉS Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit kft. FIR WEBMODUL ALKALMAZÁS DIÁKIGAZOLVÁNY IGÉNYLÉS Felhasználói kézikönyv Dokumentum állapota: Tervezet Verzió: 0.1.0 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Bejelentkezés...

Részletesebben

SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek

SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek Videó-megosztó oldal Szeged, 2012. 1. Csapattagok Sipos Norbert (SINRABT.SZE) Szűcs Dávid (SZDQACT.SZE) Várkonyi Zoltán (VAZSACT.SZE) 1.1. A projekt bemutatása

Részletesebben

Bánné Mészáros Anikó pedagógiai szakértő RPI. Óvodavezetői értekezlet 2014. 01. 16. Budapest

Bánné Mészáros Anikó pedagógiai szakértő RPI. Óvodavezetői értekezlet 2014. 01. 16. Budapest Bánné Mészáros Anikó pedagógiai szakértő RPI Óvodavezetői értekezlet 2014. 01. 16. Budapest 1 Mit tehetünk, hogy ilyen vidáman menjen a munka? 2 Az e-portfólió helye a folyamatban: Lépés a fokozatok között

Részletesebben

A TÉMA RÖVID FELVEZETÉSE A PÁLYÁZATI ANYAG TARTALMA ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK

A TÉMA RÖVID FELVEZETÉSE A PÁLYÁZATI ANYAG TARTALMA ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK A z Infinety Online Kft. felsőoktatásban tanuló hallgatók számára pályázatot ír ki Adatvizualizációs technikák megvalósítása kvantitatív adatokon címmel. A TÉMA RÖVID FELVEZETÉSE A 21. században óriási

Részletesebben

Scolvo Multi-Unit Retail Management App MURMA

Scolvo Multi-Unit Retail Management App MURMA Scolvo Multi-Unit Retail Management App MURMA Scolvo termékeinkkel olyan mobil megoldásokat biztosítsunk ügyfeleink számára, melyek komoly értéket képviselnek a vállalati belső és külső folyamatok támogatásában,

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról statisztikai jártasság és oktatás problémák és kihívások Dr. Kovács Péter Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar pepe@eco.u-szeged.hu Tartalom

Részletesebben

TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN

TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN Tóth-Mózer Szilvia Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztály MAGYAR NYELVŰ TARTALMAK ÉS TANANYAGOK A NETEN

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

Közösségi marketing 2015-ben. Facebook kommunikáció miért kell?

Közösségi marketing 2015-ben. Facebook kommunikáció miért kell? Közösségi marketing 2015-ben Facebook kommunikáció miért kell? Hidasi Judit Író (Húsz éve ír és szerkeszt, öt regényt írt közben) Kommunikátor (PR és Közösségi Marketing szakértő Uzine Communications)

Részletesebben

Felhasználói segédlet a Scopus adatbázis használatához

Felhasználói segédlet a Scopus adatbázis használatához Felhasználói segédlet a Scopus adatbázis használatához Az adatbázis elérése, regisztrálás, belépés Az adatbázis címe: http://www.scopus.com Az adatbázis csak regisztrált, jogosultsággal rendelkező intézmények,

Részletesebben

Változások az új CooSpace-ben

Változások az új CooSpace-ben Változások az új CooSpace-ben Tisztelt Felhasználónk, 2012. április elején a CooSpace rendszer új generációja kezdi meg működését az Ön intézményében. Kérjük, tekintse át ezt a dokumentumot a CooSpace

Részletesebben

Projektmenedzsment tréning

Projektmenedzsment tréning Projektmenedzsment tréning Komplex szervezetfejlesztési projekt megvalósítása Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál ÁROP-1.A.2/B-2008-0020 2010.10.20. Tematika Projektek Projektcsapat összeállítása

Részletesebben

Oktatási Portál Felhasználói segédlet. DMS One Oktatási Portál. Felhasználói segédlet

Oktatási Portál Felhasználói segédlet. DMS One Oktatási Portál. Felhasználói segédlet DMS One Oktatási Portál Felhasználói segédlet Készítette: Kocsis Zsolt 2015 Bevezetés A dokumentumban bemutatjuk a DMS One Oktatási Portál használatát. Regisztráció és bejelentkezés A DMS One Oktatási

Részletesebben

1000 felhasználó 15 országban

1000 felhasználó 15 országban Scolvo Control Scolvo termékeinkkel olyan mobil megoldásokat biztosítsunk ügyfeleink számára, melyek komoly értéket képviselnek a vállalati belső és külső folyamatok támogatásában, és hozzájárulnak a hatékonyabb

Részletesebben

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Tartalomjegyzék - Tartalomkezelő rendszerek Miért jó a CMS alapú website? CMS rendszerek - Mi szükséges ezen CMS-ekhez? - Információ építészet

Részletesebben

ECDL Információ és kommunikáció

ECDL Információ és kommunikáció 1. rész: Információ 7.1 Az internet 7.1.1 Fogalmak és szakkifejezések 7.1.2 Biztonsági megfontolások 7.1.3 Első lépések a webböngésző használatában 7.1.4 A beállítások elévégzése 7.1.1.1 Az internet és

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek ENELFA záró konferencia 2014. január 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek Children must be taught how to think, not what to think. Margaret Mead A jelenlegi felsőoktatási

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

Változások az új CooSpace- ben

Változások az új CooSpace- ben Változások az új CooSpace- ben Tisztelt Felhasználónk, 2011 októberében a CooSpace rendszer új generációja kezdi meg működését az Ön intézményében. Kérjük, tekintse át ezt a dokumentumot a CooSpace új

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

A Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer. Előadó: Fauszt Zoltán Budapest, 2007. április 26.

A Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer. Előadó: Fauszt Zoltán Budapest, 2007. április 26. A Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer Előadó: Fauszt Zoltán Budapest, 2007. április 26. A Neptun.Net kifejlesztése A verzióváltás okai A korábbi technológia elavult Nem volt bővíthető A fejlesztés

Részletesebben

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével Jó gyakorlatunk célja módszertani képzés, szakmai konzultáció illetve bemutató órák keretében megmutatni

Részletesebben

Videóportálok a felsőoktatásban

Videóportálok a felsőoktatásban Kovács András NIIF Intézet NetworkShop 2009, Szeged 2009. április 15. Mire jó egy Nemzeti videóportál? Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet Multimédia repozitórium-ok: Felsőoktatás-kutatás:

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése

Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése Busznyák János bjs@georgikon.hu Veszprémi Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar,

Részletesebben

A DigiKresz internetes gyakorló program hatékony segítség az elméleti oktatást követő vizsga eredményességének növelésében.

A DigiKresz internetes gyakorló program hatékony segítség az elméleti oktatást követő vizsga eredményességének növelésében. DIGIKRESZ internetes gyakorló program Kedves Felhasználó! A DigiKresz internetes gyakorló program hatékony segítség az elméleti oktatást követő vizsga eredményességének növelésében. A program előnyei a

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal. Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.hu. 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 3 1.1 Architektúra (terv) felülvizsgálat...

Részletesebben

Integrált Video Kommunikációs Rendszer

Integrált Video Kommunikációs Rendszer SZEMFÜLESONLINE Integrált Video Kommunikációs Rendszer A rendszer működése, Technikai áttekintés A Szemfüles Integrált Video Kommunikációs Rendszer (IVKR) egyidejűleg ötvözi a jelenleg ismert információs

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) Győr, 2012. 07.13. dr. Nagy Tamás, Nyitrai Erzsébet Tanórák az

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

és s mobil kommunikáci Learning Konferencia

és s mobil kommunikáci Learning Konferencia Dr.Molnár György: IKT, hálózati h és s mobil kommunikáci ciós megoldások az atipikus tanulási formák k tükrt krében 5. Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia Sopron, 2009.április

Részletesebben

Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből

Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből Hallgatói és oktatói igények összevetése NETWORKSHOP KONFERENCIA 2013. március 26-28. Kvaszingerné Prantner Csilla Eszterházy Károly Főiskola csilla@ektf.hu

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

eportfólió Minek és hogyan?

eportfólió Minek és hogyan? eportfólió Minek és hogyan? Papp Gyula Vágvölgyi Csaba (gyula.papp@gmail.com) (vagvolgyi.csaba@gmail.com) Mi a portfólió? És mi az eportfólió? Divat 3 4 Pénzügyi Üzleti (termék, szolgáltatás, stb.) 5 Tanulási

Részletesebben

Tartalomszolgáltatási Tájékoztató

Tartalomszolgáltatási Tájékoztató Gödöllői Agrárközpont (GAK) Közhasznú Társaság Informatikai Csoport Tartalomszolgáltatási Tájékoztató 2003 / II. Kiadás Gödöllő, 2003. július 1. 1. EU AGRÁRINFO WWW.EU-INFO.HU Az EU agrár jogi szabályozásának,

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LOGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét használva különböző ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott alakzatok (kör, téglalap, szakasz, pont) meghatározó

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám: TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

1. JELENTKEZŐ ADATBÁZIS MODUL

1. JELENTKEZŐ ADATBÁZIS MODUL A toborzást-kiválasztást támogató humáninformatikai megoldásunk, a nexonjob, rugalmasan a vállalati egyedi igények alapján testre szabható. A rendszer webes felületén keresztül jelentkezhetnek a pályázók

Részletesebben

Symbian Nokia. A Symbian gyártója és a Nokia szabad forráskódúvá tette a Symbiant, így szabadon fejleszthetőek az applikációk a szoftverre.

Symbian Nokia. A Symbian gyártója és a Nokia szabad forráskódúvá tette a Symbiant, így szabadon fejleszthetőek az applikációk a szoftverre. Symbian Nokia Vodafone Magyarország zrt. 1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6. Nokia szolgáltatások, alkalmazások Nokia smartphone-okhoz: Az ovi.com Nokia okostelefonokhoz felépített, háttérszolgáltatást

Részletesebben

A MOODLE KERETRENDSZER TELEPÍTÉSE

A MOODLE KERETRENDSZER TELEPÍTÉSE Mgr. Námesztovszki Zsolt A MOODLE KERETRENDSZER TELEPÍTÉSE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar Oktatásinformatikai rendszerek - szöveggyűjtemény Budapest, 2013. MOODLE A MOOLDE

Részletesebben

Adatkeresés az interneten. Cicer Norbert 12/K.

Adatkeresés az interneten. Cicer Norbert 12/K. Adatkeresés az interneten Cicer Norbert 12/K. Internetes keresőoldalak Az internet gyakorlatilag végtelen adatmennyiséget tartalmaz A dokumentumokat és egyéb adatokat szolgáltató szerverek száma több millió,

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LEGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét és programozási eszközeit használva különböző dinamikus (időben változó) ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Microsoft SQL Server telepítése

Microsoft SQL Server telepítése Microsoft SQL Server telepítése Az SQL Server a Microsoft adatbázis kiszolgáló megoldása Windows operációs rendszerekre. Az SQL Server 1.0 verziója 1989-ben jelent meg, amelyet tizenegy további verzió

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN

FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN A sikeres kampányok tervezésében az internet a médiamix mára már kihagyhatatlan elemévé vált. A jóváhagyott költésgvetések tervezéséhez

Részletesebben

2. 3. Keresés az Interneten. Navigáció az Interneten: Megoldások. Internetes keresés buktatói. 1. Keresőmotorok. Webes keresési lehetőségek

2. 3. Keresés az Interneten. Navigáció az Interneten: Megoldások. Internetes keresés buktatói. 1. Keresőmotorok. Webes keresési lehetőségek Keresés az Interneten Navigáció az Interneten: Keresőrendszerek, keresési tippek Egyszerű keresőrendszerek Tematikus keresőrendszerek, katalógusok Portálok Adatbázisok, online folyóiratok Elektronikus

Részletesebben

1. kép. A Stílus beállítása; új színskála megadása.

1. kép. A Stílus beállítása; új színskála megadása. QGIS Gyakorló Verzió: 1.7. Wroclaw Cím: A Print composer használata és a címkézés. Minta fájl letöltése innen: http://www.box.net/shared/87p9n0csad Egyre több publikációban szerepelnek digitális térképek,

Részletesebben

Hozzávalók keresése és csatolása

Hozzávalók keresése és csatolása Hozzávalók keresése és csatolása VUE támogatja digitális tartalmak hozzáadását saját gépről, WEB-ről, távoli rendszerekből, mint az FTP oldalak, digitális forrásokból és Google szerverekről. A tartalmak

Részletesebben

gyakorlatban nagy.gusztav@gamf.kefo.hu Nagy Gusztáv

gyakorlatban nagy.gusztav@gamf.kefo.hu Nagy Gusztáv A WSDM weboldaltervezési módszer a gyakorlatban nagy.gusztav@gamf.kefo.hu Nagy Gusztáv Webfejlesztés Technikai feladatok: (X)HTML oldalak szerkesztése CSS adatbázis tervezés, megvalósítás programozás Ezekrıl

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

Az informáci. Forczek Erzsébet SZTE, ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. 2009. május 24-25.

Az informáci. Forczek Erzsébet SZTE, ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. 2009. május 24-25. Az informáci ció életútjatja Forczek Erzsébet SZTE, ÁOK Orvosi Informatikai Intézet 2009. május 24-25. Mit oktassunk nem informatika szakos hallgatóknak? ( orvos, gyógyszerész, főiskolai: ápoló, gyógytornász,

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Máray Tamás Mohácsi János 2008.03.26. ISO 9001 2008.03.26. NIIF Intézet 1 Tanúsított cég NIIF program Hazai kutatói hálózat: NIIF Program (több

Részletesebben

Tartalom. Jó hogy jön Jucika, maga biztosan emlékszik még, hányadik oldalon van a Leszállás ködben.

Tartalom. Jó hogy jön Jucika, maga biztosan emlékszik még, hányadik oldalon van a Leszállás ködben. Tartalom Jó hogy jön Jucika, maga biztosan emlékszik még, hányadik oldalon van a Leszállás ködben. Előszó 1. Az adatbányászatról általában 19 1.1. Miért adatbányászat? 21 1.2. Technológia a rejtett információk

Részletesebben

Innovatív trendek a BI területén

Innovatív trendek a BI területén Innovatív trendek a BI területén 1 Technológiai trendek 3 BI-TREK kutatás Felmérés az üzleti intelligencia hazai alkalmazási trendjeiről Milyen BI szoftvereket használnak a hazai vállalatok? Milyen üzleti

Részletesebben

Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin

Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin Cél: A képzés célja, hogy a projekt résztvevői tudják kezelni a számítógépet és perifériáit, ismerjék a szoftvereket. Képessé

Részletesebben

Cafeteria szolgáltatások

Cafeteria szolgáltatások Cafeteria szolgáltatások Teljes körű cafeteria rendszer építés, tanácsadás. Nyilvántartó rendszer A Quick.Cafe elsősorban a munkavállalók cafeteria választásának megkön nyítését szolgáló szoftver. Interneten,

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Dobrowiecki Tadeusz, Mészáros Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék MI Almanach a projekt

Részletesebben

IKT a tudás és tanulás világában:

IKT a tudás és tanulás világában: IKT a tudás és tanulás világában: A kutatási program nemzetközi relevanciája Kárpáti Andrea A témák nemzetközi relevanciája 1. A kulturális örökség digitális átalakulása Közvetítők IKT műveltsége Új adathordozók

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

WordPress segédlet. Bevezető. Letöltés. Telepítés

WordPress segédlet. Bevezető. Letöltés. Telepítés WordPress segédlet Bevezető A WordPress egy ingyenes tartalomkezelő rendszer (Content Management System - CMS), amely legnagyobb előnye az egyszerű telepítés és a letisztult kezelhetőség és a változatos

Részletesebben

TUDNIVALÓK A WEB-FEJLESZTÉS I. KURZUSRÓL

TUDNIVALÓK A WEB-FEJLESZTÉS I. KURZUSRÓL TUDNIVALÓK A WEB-FEJLESZTÉS I. KURZUSRÓL http://bit.ly/a1lhps Abonyi-Tóth Andor Egyetemi tanársegéd 1117, Budapest XI. kerület, Pázmány Péter sétány 1/C, 2.404 Tel: (1) 372-2500/8466 http://abonyita.inf.elte.hu

Részletesebben

Minőségkritériumok az elearning oktatásban

Minőségkritériumok az elearning oktatásban Minőségkritériumok az elearning oktatásban Krausz János - Oktatási vezető Képzési és Tudásmenedzsment Innovációs Kft 1107. Budapest, Kékvirág u. 2-4 Telefon: +36(1)431-1610 Fax: +36(1)431-1601 kti@ktionline.net

Részletesebben

Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat.

Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat. Súgó Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat. A lekérdező rendszer a Hírközlési Szolgáltatások és Interfész bejelentések, valamint az

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika. Networkshop 2014 Pécs

Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika. Networkshop 2014 Pécs Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika Networkshop 2014 Pécs A szemantikus web építőelemeinek számító terminológiákat (Linked Open Data ajánlásoknak) megfelelő formátumban

Részletesebben

Bemutatkozik az MTA Könyvtára

Bemutatkozik az MTA Könyvtára TARTALOM Bemutatkozik az MTA Könyvtára 1. alapozó program A mintegy 60-90 perces látogatás során levetítjük a könyvtár történetéről és kincseiről készült kisfilmet, bemutatjuk a különféle funkciójú olvasói

Részletesebben

KOPI. KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál DSD. Pataki Máté MTA SZTAKI. Elosztott Rendszerek Osztály

KOPI. KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál DSD. Pataki Máté MTA SZTAKI. Elosztott Rendszerek Osztály KOPI Rendszerek Osztály KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál Pataki Máté MA SZAKI émakörök Bemutatkozás A KOPI projekt célja A rendszer működése A KOPI portál bemutatása ovábbfejlesztési lehetőségek

Részletesebben

Felhasználói útmutató

Felhasználói útmutató Felhasználói útmutató EUREST KFT. BUDAPESTI NÉMET ISKOLA WEB ALAPÚ MENÜRENDSZERÉNEK HASZNÁLATÁHOZ Tartalom Általános felhasználói ismeretek... 2 Nyelv Választás... 3 Regisztráció... 4 Bejelentkezés...

Részletesebben