19/2002. (V. 8.) OM rendelet. a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeirıl

Átírás

1 19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeirıl A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 93. -a (1) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és az ifjúsági és sportminiszterrel egyetértésben - a következıket rendelem el: 1. A közoktatási intézmények elhelyezését szolgáló építmények tervezési munkáinál, különös tekintettel az akadálymentes környezet kialakításának szempontjaira - az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvényben, valamint az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott követelmények mellett - az e rendelet a) 1. számú mellékleteként kiadott óvodai, b) 2. számú mellékleteként kiadott általános iskolai, c) 3. számú mellékleteként kiadott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények, d) 4. számú mellékleteként kiadott gimnáziumok, e) 5. számú mellékleteként kiadott szakközépiskolák és szakiskolák, és f) 6. számú mellékleteként kiadott kollégiumok (diákotthonok) építészeti-mőszaki követelményeit (a továbbiakban: tervezési elıírás) is figyelembe kell venni. 2. (1) Ez a rendelet június 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésekor már elkészült és engedélyezésre benyújtott, de még jóvá nem hagyott építési tervek tervezési elıírásaira a korábbi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor meglévı, a nevelési-oktatási intézmények elhelyezését szolgáló építmény akkor felel meg a követelményeknek, ha a fenntartó - a külön jogszabállyal kiadott - kötelezı (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltaknak a közoktatásról szóló törvény 124. (20) bekezdésében, illetve a 132. (11) bekezdésében meghatározott idıpontra eleget tesz. (4) A rendelet hatálybalépését követıen a tervezési elıírásban foglaltakat alkalmazni kell az építési engedély és a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély kiadásakor. 1. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez A közoktatás nevelı és oktató intézményei tervezési elıírásai I. ÓVODA Ez a szabályozás az óvodák elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban kötelezıen elıírt követelményeket. 1. Általános elıírások 1.1. Annak, aki intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület szolgál. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadóképességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már meglévı óvodák esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatási törvény alapján meghatározott nevelési program, új óvoda létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni A tervezési programot a helyi társadalom valós igényeit tükrözı demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani A tervezési programot az óvodafenntartó köteles elkészíttetni. A minıség és szakszerőség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévı óvoda esetén a nevelıtestület és az óvodavezetı, új óvoda létesítése esetén a helyi társadalom igényeit jól ismerı, szakirányú (pedagógus) felsıfokú végzettségő, az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı szakember(ek)

2 közremőködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkezı vezetı tervezı építész szakember(ek) készítheti(k). Ha az óvodában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı nemzetiségi szakértı(k) igénybevétele is szükséges A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a nevelési program, új óvoda létesítése esetén tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1. számú függelék). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet óvodát létesíteni, illetve nem lehet az intézményt óvodának nevezni. A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2. számú függelék) A tervezési programot az óvodafenntartó hagyja jóvá és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenırzi/ellenırizteti annak megvalósítását. Ha az óvodában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához az óvodafenntartónak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat - ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat - véleményét is. A tervezési program alapján elkészített építészeti-mőszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történı benyújtás elıtt a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı közoktatási szakértıket kell bevonni Amennyiben az óvoda - a többi gyermekkel együtt vagy külön csoportban - fogyatékos gyermekek nevelésében is részt vesz, abban az esetben a rendelet 3. számú melléklete irányadó Amennyiben az óvodai gyermeklétszám nem éri el a közoktatásról szóló törvény 3. számú mellékletében meghatározott átlaglétszámot, abban az esetben a rendelet alkalmazása nem kötelezı, azonban a rendelet 1. számú melléklete 2. számú függelékében a csoportszobára vonatkozó elıírásokat be kell tartani Az alternatív óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltak szerint eltérhetnek a rendeletben foglaltaktól, amennyiben a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében az óvodákra vonatkozó elıírásoknak eleget tesznek. 2. Településrendezési követelmények 2.1. Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat: - ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas szennyezett területre óvodát építeni nem lehet; - az épület magassági kitőzési adatait az árvízi és belvízi kockázat szempontjából az illetékes vízügyi felügyelettel véleményeztetni kell Az óvoda telepíthetı önállóan vagy közösen bölcsıdével, általános iskolával, középiskolával, szakiskolával, közkönyvtárral, uszodával, gyermekrendelıvel, konyha-étteremmel és a település szabályozási tervében meghatározott más hasonló rendeltetéső - a nevelést nem zavaró - intézménnyel, de az óvodának a közterület felıli megközelítését és a bejáratait el kell különíteni, továbbá az óvoda a gyermekrendelıvel közvetlenül nem érintkezhet. Magas zajterheléső és forgalmas útvonalhoz közeli területen - ha más helyszín nem lehetséges - csak a megfelelı kültéri (növénysáv, zajvédı fal) és belsı téri (ablakszigetelés) zajvédelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhetı óvoda. Városokban a telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthetı. Óvoda 50 fı befogadóképességig létesíthetı más rendeltetéső épületben is (pl. lakó- vagy irodaépületben), de a teljes elválasztást és megfelelı mérető udvarterületet (kert, játszóudvar) biztosítani kell. Tömör városias (általában zártsorú) beépítéső területen a legfeljebb 50 gyermek befogadására szolgáló óvoda más fırendeltetéső épület tetıszintjén is elhelyezhetı, ha a személy és gazdasági bejárata független, a fokozott balesetvédelmi és tőzvédelmi elıírásoknak megfelel. Az alapvetı pedagógiai, egészségügyi követelményeket kielégítı játszókert tetıteraszon is kialakítható Rendeltetés 3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetéső helyiségekbıl funkcionális eket kell szervezni A funkcionális ek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni.

3 3.3. A különbözı funkcionális ek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni, de a látást és a jó közérzetet adó légállapotot zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell védeni A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetıvé az intézményekben a kis-, közép- és nagycsoportos munkát A funkcionális eket a hatékonyabb mőködés érdekében lehetıleg tömör építészeti kialakítású (aulás, zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedıterek többcélú hasznosítására. Amennyiben a funkcionális ek között belsı zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de belül nyitott közlekedıt kell közöttük kialakítani A funkcionális ekben: - a bevilágító felület és a helyiség terület aránya legalább 1:6; felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen; - kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterülető helyiségekben (aula, tornaszoba stb.) engedhetı meg, egyéb felülvilágított terekben az elıírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezéső oldalvilágítással kell biztosítani (további elıírásokat az OTÉK tartalmaz); - a padlóburkolat könnyen tisztítható meleg- vagy félmelegpadló legyen, kivéve, ahol a funkcionális igény más követelményt határoz meg; - a használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni. A fentiektıl eltérı követelményeket az egyes funkcionális ek követelményei tartalmazzák Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell az étterem-konyha (fızı- vagy melegítıkonyha) helyiségeinek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni. Az et konyhatechnológiai terv alapján kell megtervezni. 4. Szerkezet 4.1. Épületszerkezet Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni. Az épületszerkezetek megvalósíthatók - hagyományos, - iparosított vagy - vegyes technológiával. A szerkezettervezésnél lehetıleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni. A tartószerkezetet és válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a késıbbi átalakítás lehetıségét biztosítsák. A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani. Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellızést, megvilágítást, az egyszerő kezelhetıséget. A mélyen üvegezett szerkezeteket vagy ütésálló üvegezéssel vagy az üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani. A 6,00 méternél nagyobb menetmélységő terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása. Az acél ajtószárnyak csak az Országos Tőzvédelmi Szabályzat szerint elıírt tőzgátló ajtók lehetnek. A közösségi illemhelyek elválasztó falai lehetıleg lábakon álló könnyőszerkezető elemek legyenek, ajtóit kívülrıl kulccsal nyithatóvá kell tenni. Valamennyi áttört korlátot, rácsot legfeljebb 12,0 cm nyílásszélességgel kell kialakítani. Törekedni kell a külsı falak és tetık nyári hıterhelésének a mérséklésére (pl. növényzet, külsı árnyékolók, átszellıztetett tetık, zöldtetık stb.). (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) 4.2. Épületgépészet Az intézményeket csak közmővesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni. Valamennyi épületgépészeti követelménynél a nevelési programból kell kiindulni, és azokat a tervezési programban kell rögzíteni (ellátás színvonala, szakaszolás stb. szerint). (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) Vízellátás - csatornázás Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni: - gyermekenként 35 liter/nap;

4 - nevelık és kisegítı személyzet liter/nap; - fızıkonyha, melegítıkonyha esetén adagonként 80 liter/nap; - a zöldterület öntözése 5 liter/m 2 /nap; - a torna- és játszótér öntözése 2 liter/m 2 /nap. A mosdókat, mosogatókat, kiöntıket, falikutakat és vizeldéket tartalmazó helyiségekben padlóösszefolyó elhelyezése szükséges. A csatorna ágvezeték mérete a csatlakozást követıen legalább 50,0 mm-re bıvüljön. Az alapvezetékekbe, és/vagy ejtıvezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése. Melegvíz-ellátás Használati meleg vizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális ben, ahová ezt a tervezési program megköveteli. A gyermekek által használt vizes berendezések melegvíz-ellátását központilag kevert vízzel kell megoldani. Gázellátás Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági elıírások betartásával valamennyi funkcionális hez, ahová ezt a tervezési program megköveteli. PB-gázellátás kazánházi és konyhai célra használható. Főtés A főtés szakaszolását az egyidejőség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelıtt, délután, este mőködı funkcionális ek, tanítási szünet, észak-déli elhelyezkedés stb.). Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára (az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett 50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghımérsékletet az alábbi értékkel kell tervezni: - mosdó, zuhany, orvosi szoba +24 C; - csoportszoba, öltözı, igazgatási és szociális helyiségek, +22 C; könyvtár - tornaszoba, szertárak +18 C; - mőhely, konyhaüzem, felnıtt illemhelyek, közlekedık +16 C. A főtıberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvíz-főtés). Lehetıséget kell teremteni az egyes rendeltetési ek (pl. foglalkoztató, sport- és szabadidı stb.) egyedi hımérséklet-szabályozására. A főtıtestek felületi hımérséklete ne haladja meg a 65 C-ot, ellenkezı esetben burkolatról kell gondoskodni. A főtıtest burkolata megfelelıen szellıs legyen, hogy ne rontsa le a hıátadást, és tegye lehetıvé a takarítást. Szellızés A gyermekek által használt helyiségek levegıcseréjét természetes szellızéssel kell biztosítani. Lehetıség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét. Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági elıírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon a helyeken mesterséges szellızést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségekben (pl. tornaszoba, aula stb.). A mesterséges szellızésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzés elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellızését lehetıleg természetes úton (ablakokkal, kürtıkkel), ilyen lehetıségek hiányában mesterségesen kell biztosítani. A mesterséges szellızés elszívásos legyen, és a levegı utánpótlását megfelelı nyílásokkal kell biztosítani. (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) Villamos berendezések és hálózatok Az elektromos ellátást minden funkcionális részére a tervezési program szerint biztosítani kell. Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági elıírások betartásával kell szerelni. A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani. Gondoskodni kell a gyengeáramú hálózatról: - tőzjelzı hálózat az elıírásoknak megfelelıen kötelezı; - vagyonvédelem (igény szerint); - hangosítás, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetıleg a késıbbi fejlesztések érdekében a védıcsövezés beépítése); - számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetıleg a késıbbi fejlesztések érdekében a védıcsövezés beépítése).

5 Mesterséges megvilágítási értékek: - a 0,65 m magasságban lévı munkafelület és a padlósík szükséges megvilágítása legalább: 400 lux, kívánatos: 500 lux; - falitáblára vonatkozó követelmény legalább: 400 lux, kívánatos: 500 lux; - közlekedı, raktár egyéb legalább: lux. Akusztika A helyiségek akusztikai méretezését a vonatkozó szabványok és hatósági elıírások szerint kell végezni. Különös gondot kell fordítani a tornaszoba, a többcélú nagyterem, a közlekedık akusztikai méretezésére (hangelnyelı felületek alkalmazása). (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) Felvonó Felvonót az OTÉK, valamint a 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet szerint kell létesíteni. 5. Berendezés A berendezések fajtáját, számát a tervezési programban kell meghatározni. A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégíteniük: - az asztalok, székek, valamint az ágyak méretei feleljenek meg a különbözı korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek; - a bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatóak legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális ek átrendezhetıségét és flexibilis használatát; - kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek; - biztosítsák a balesetmentes, fertızésmentes használatot, a könnyő tisztán tarthatóságot; - a felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg a nevelés sajátos követelményeinek; - a könyvtári, az igazgatási, a konyhai, a többcélú nagytermi és az öltözı-berendezés feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek. A szabadtéri és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági elıírások biztonsági követelményeit fokozottan be kell tartani. 6. Környezetkultúra Az intézmények külsı-belsı tereit az ízlésformálás érdekében lehetıség szerint, képzımővészeti alkotásokkal, alkalmasan megválasztott színekkel, élısarok telepítésével (virágok, akváriumok, terráriumok) gazdagítani kell. A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmő tájékoztató rendszer (elemei: szín, szám, bető, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetıvé teszi gyermekek és felnıttek számára egyaránt. A játszóudvaron gondoskodni kell a lehetı legnagyobb kiterjedéső zöldterületek létesítésérıl és megóvásáról (gyep, fásítás). 7. Biztonság Az üzemeltetési elıírásokban különös gondot kell fordítani - az egészségvédelmi, kábítószer elleni, - a tőzvédelmi, - a balesetvédelmi, - a munkavédelmi, - a betörésvédelmi, - a természeti katasztrófa elleni (villám, árvíz, földrengés stb.), - a terrortámadás elleni biztonsági elıírásokra.

6 1. számú függelék A jelen elıírás 1.1. és 1.4. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell: Egy gyermekcsoporttal alapított/mőködı óvoda esetén Kettı-három gyermekcsoporttal alapított/mőködı óvoda esetén Négy vagy annál több gyermekcsoporttal alapított/mőködı óvoda esetén 1. Csoportszoba Csoportszoba Csoportszoba 2. Egyéni fejlesztıszoba, logopédiai foglalkoztató Egyéni fejlesztıszoba, logopédiai foglalkoztató 3. Szertár Szertár Szertár 4. Óvodavezetıi iroda Óvodavezetıi iroda 5. Óvodavezetı-helyettesi iroda Óvodavezetı-helyettesi iroda 6. Gazdaságvezetıi iroda (önálló gazdálkodás esetén) 7. Nevelıtestületi szoba Nevelıtestületi szoba Nevelıtestületi szoba 8. Könyvtárszoba 9. Orvosi szoba Orvosi szoba Orvosi szoba 10. Elkülönítı szoba Elkülönítı szoba Elkülönítı szoba 11. Gyermeköltözı Gyermeköltözı Gyermeköltözı 12. Gyermekmosdó, WC Gyermekmosdó, WC Gyermekmosdó, WC 13. Szülıi öltözı, mosdó, WC 14. Felnıttöltözı, mosdó, zuhany, WC Felnıttöltözı, mosdó, zuhany, WC Felnıttöltözı, mosdó, zuhany, WC 15. Tornaszoba, sportszertár Tornaszoba, sportszertár Tornaszoba, sportszertár 16. Bejáratok, közlekedık, lépcsık, felvonók Bejáratok, közlekedık, lépcsık, felvonók Bejáratok, közlekedık, lépcsık, felvonók 17. Általános raktár Általános raktár Általános raktár 18. Karbantartó mőhely 19. Játszóudvar Játszóudvar Játszóudvar 20. A helyben étkezést szolgáló helyiség biztosítása az 1. számú melléklet 3.7. pontja szerint. 2. számú függelék A helyben étkezést szolgáló helyiség biztosítása az 1. számú melléklet 3.7. pontja szerint. Fıbb funkcionális ek Foglalkoztató Helyiségek Mennyiségi mutató Tervezési elıírások Csoportszoba Egyéni fejlesztıszoba, logopédiai foglalkoztató Gyermeköltözı Gyermekmosdó, WC Gyermekcsoportonkén t egy (legfeljebb 25 gyermek részére) Óvodánként egy Gyermekcsoportonkén t egy Alapterülete: legalább 50,0 m 2, legfeljebb 75,0 m 2 Vízvételi lehetıséget biztosítani kell. Alapterülete: legalább 24,0 m 2 A három vagy ennél kevesebb gyermekcsoporttal alakított, mőködtetett óvodában a tervezési program szerint. Alapterülete: legalább 15,0 m 2 Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma ezt lehetıvé teszi. Alapterülete: legalább 15,0 m 2

7 Szülıi öltözı, mosdó, WC Szertár Gyermekcsoportonkén t egy Óvodánként egy Óvodánként egy Igazgatási Óvodavezetıi iroda Óvodánként egy Óvodavezetı-helyettesi iroda Gazdaságvezetıi iroda Nevelıtestületi szoba Óvodánként egy Telephelyenként egy Óvodánként egy Óvodánként egy Telephelyenként egy Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma ezt lehetıvé teszi. Tervezési program, illetve OTÉK szerint. Tervezési program szerint. Óvoda székhelyén: A három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a helyettesi, gazdaságvezetıi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetıvé teszi. Alapterülete: legalább 15,0 m 2 Ha a közoktatásról szóló törvény szerint a helyettes megbízása kötelezı; a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában az óvodavezetıi, gazdaságvezetıi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Alapterülete: legalább 15,0 m 2 Önálló gazdálkodás esetén; a három és ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a vezetıi (helyettesi) irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Alapterülete: 2,0 m 2 /fı (legalább 15,0 m 2 ) Dohányzó Óvodánként egy Alapterülete: legalább 15,0 m 2 A gépi szellızés biztosítása szükséges. Tervezési program szerint. Könyvtár Könyvtárszoba Óvodánként egy Alapterülete: tervezési program szerint. Egészségügyi és szociális Orvosi szoba Óvodánként egy Telephelyenként egy Elkülönítı szoba, mosdó, WC Felnıtt öltözı, mosdó, zuhany, WC Személyzeti szoba Szülıi fogadó - tárgyaló Óvodánként egy Telephelyenként egy Épületenként egy Óvodánként egy Óvodánként egy A három vagy ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában; az elkülönítı helyiséggel közösen is kialakítható. Alapterülete: legalább 12,0 m 2 Méretezése OTÉK szerint. A három vagy ennél kevesebb gyermekcsoporttal alapított óvodában a felnıttek munkavégzésére szolgáló más helyiséggel közösen is kialakítható. Alapterülete: legalább 15,0 m 2 Tervezési program szerint. Alapterülete: legalább 15,0 m 2 Tervezési program szerint.

8 Sport- és szabadidı Tornaszoba Óvodánként egy Telephelyenként egy a) Legkisebb méretei: alapterület: 60,0 m 2 szélesség: 6,0 m magasság: 3,0 m b) Berendezés: tervezési program alapján a korosztály adottságainak figyelembevételével. c) Természetes bevilágítással egyenletes, szórt fényő káprázatmentes megvilágítást kell kialakítani (az esetleges mozgatható térelválasztók leengedett állapotára is tekintettel kell lenni). d) A tornateret minden oldalról fal vagy legalább 1,0 m magas palánk határolja. e) Határoló falak (palánkok) legalább 3,00 m magasságig sima, függıleges sík felületőek legyenek, a beépített nyílászárók tok és szárny felületeit a falsíkkal azonosan kell tervezni. Kilincseket, egyéb mőködtetı szerkezeteket falba süllyesztett vagy eltávolítható módon kell szerelni. A fal és nyílászáró felületeknek horzsolásos balesetek elkerülésére simának és egyben labdaállónak kell lenni, azon legfeljebb 0,8 cm széles rés engedhetı meg. Rögzített bordásfalakat falfülkébe kell beépíteni. f) A tornaszoba határoló szerkezeteibe és légterébe labdaálló anyagokat és szerkezeteket kell beépíteni vagy a sérülékeny szerkezeteket külön védelemmel kell ellátni. Sportszertár Tornaszobánként egy a) Legkisebb méretei: alapterület: 15,0 m 2, belmagasság: 2,4 m, alaprajzi méret: 2,4 m, ajtónyílás méret: 1,6/2,0 m. b) Közvetlenül vagy legfeljebb közlekedıtéren keresztül kapcsolódjon a tornaszobához. c) Padlószintje egy szintben legyen a tornaszobával legfeljebb 10%-os lejtı engedhetı meg. d) Ha a terem több célra (mővelıdési, közösségi stb.) használható, úgy az ehhez szükséges berendezések (pl. szék, dobogó stb.) tárolását is meg kell oldani. Játszóudvar Óvodánként Méretezése és kialakítása a 2.3. szerint. Közterületen is kialakítható, ha biztosítható a kizárólagos óvodai használat. Közösségi tér Többcélú nagyterem Óvodánként Alapterülete a tervezési program szerint. Padló, oldalfal és mennyezet burkolatát, kiegészítı berendezéseit (pl. vetítı fülke) úgy kell kialakítani, hogy a többcélú használatot biztosítsa - oktatás-nevelés,

9 Üzemeltetési Bejáratok, közlekedık, lépcsık, felvonók Általános raktár Karbantartó mőhely Óvodánként Óvodánként egy Telephelyenként egy Óvodánként, amennyiben az óvodafenntartó a tervezési programban elıírja. - továbbképzés, - közösségi (szülık-gyerekek közös rendezvénye), - mővelıdési, - sport-, szabadidıs funkciótartományokban. Kis települések iskola nélküli óvodájánál feltétlen létesíteni kell, mert az óvoda egyetlen alapfokú közintézményként a település közösségi, mővelıdési, sport tevékenységének szervezı és otthont adó intézménye. Tervezési program szerint. A közlekedı területeket lehetıleg összevontan kell kialakítani (pl. kis közösségi térré összevonni) így lehet biztosítani a terület többcélú hasznosítását (pl. közös játéktér, sportcélú használat stb.). A fogyatékosok sajátos igényeit fokozottan figyelembe kell venni. Tervezési program, illetve OTÉK szerint. A vegyszertárolást elkülönítetten kell megoldani. Alapterülete a tervezési program szerint. Az intézmény közmőellátása szerint - a vízellátás, - a szennyvízelvezetés, - a villamosenergia-ellátás, - a főtés, - a szellızés, - a melegvíz-ellátás, - a gázellátás, - a felvonóüzem biztosítása, - takarítás, - a szeméttárolás és -elszállítás stb. terén jelentkezı valamennyi üzemeltetési, karbantartási, fenntartási munka elvégzéséhez. Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell a helyiségek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni. 2. számú melléklet a 19/2002. (V. 8.) OM rendelethez A közoktatás nevelı és oktató intézményei tervezési elıírásai II. ÁLTALÁNOS ISKOLA Ez a szabályozás az általános iskolák elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeit tartalmazza, nem tartalmazza viszont az egyéb jogszabályokban kötelezıen elıírt követelményeket.

10 1. Általános elıírások 1.1. Annak, aki intézményt kíván létesíteni, szakmai programban kell összefoglalnia azokat a feladatokat, amelyek megoldására az épület szolgál. A szakmai program megvalósításához szükséges helyiségek számát, befogadóképességét, a beépítésre váró eszközök és felszerelések jegyzékét tervezési programban kell összefoglalni. A már meglévı általános iskolák esetén az új helyiségekre vonatkozóan a közoktatási törvény alapján meghatározott pedagógiai program, új általános iskola létesítése esetén a szakmai program alapján kell a tervezési programot elkészíteni. Ha a meglévı épület, illetve környezete egyedi vagy területi védettség alatt áll, az örökségvédelmi szempontokat a tervezési program készítése, illetve a tervezés folyamán figyelembe kell venni A tervezési programot az iskolafenntartó köteles elkészíttetni. A minıség és szakszerőség biztosítása érdekében a tervezési programot már meglévı iskola esetén a nevelıtestület és az igazgató, új általános iskola létesítése esetén a helyi társadalom igényeit jól ismerı, szakirányú (pedagógus) felsıfokú végzettségő, az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı szakember(ek) közremőködésével külön jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkezı vezetı tervezı építész szakember(ek) készítheti(k). Ha az iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program elkészítéséhez az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı nemzetiségi szakértı(k) igénybevétele is szükséges A tervezési programot a helyi társadalom valós igényeit tükrözı demográfiai, szociológiai, közgazdasági elemzéssel kell alátámasztani A tervezési programnak legalább azt a szakmai tartalmat és téri keretet tartalmaznia kell, amely még éppen biztosítja a pedagógiai program, új általános iskola létesítése esetén a tervezett feladatellátás szakmai programja megvalósítását (lásd 1. számú függelék). Ez alatt a tartalmi határ alatt nem lehet általános iskolát létesíteni, illetve nem lehet az intézményt általános iskolának nevezni. A tervezési programban ezt a tartalmi határt meg lehet haladni (lásd 2. számú függelék) A tervezési programot az iskolafenntartó hagyja jóvá, és a tervezés, valamint az építés egész folyamatában ellenırzi/ellenırizteti annak megvalósítását. Ha az iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelés és oktatás folyik, a tervezési program jóváhagyásához az iskolafenntartónak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat - ennek hiányában az országos kisebbségi önkormányzat - véleményét is. A tervezési program alapján elkészített építészeti-mőszaki tervdokumentációt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra történı benyújtás elıtt a külön jogszabályban meghatározott tervtanácshoz kell benyújtani. Ennek szakbírálói közé az Országos Szakértıi Névjegyzékben szereplı közoktatási szakértıket kell bevonni Amennyiben az iskola - a többi gyermekkel együtt vagy külön csoportban - fogyatékos gyermekek nevelésében is részt vesz, abban az esetben a rendelet 3. számú melléklete irányadó Az alternatív iskolák az alternatív iskolák kerettantervében foglaltak szerint eltérhetnek a rendeletben foglaltaktól, amennyiben a közoktatásról szóló törvény 131. (1) bekezdésében, valamint a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében az iskolákra vonatkozó elıírásoknak eleget tesznek. 2. Településrendezési követelmények 2.1. Az intézményt a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján kell telepíteni. Ezek készítése során figyelembe kell venni az alábbiakat: - ártérbe, belvizes, egészségre ártalmas szennyezett területre iskolát építeni nem lehet; - az épület magassági kitőzési adatait az árvízi és a belvízi kockázat szempontjából az illetékes vízügyi vízügyi felügyelettel véleményeztetni kell Az általános iskola közösen telepíthetı más közoktatási intézménnyel, közkönyvtárral, uszodával, gyermekrendelıvel, konyha-étteremmel és a település szabályozási tervében meghatározott más hasonló rendeltetéső - az oktatást nem zavaró - intézménnyel, de az iskola közterület felıli megközelítését és a bejáratait el kell különíteni, továbbá az iskola a gyermekrendelıvel közvetlenül nem érintkezhet. Magas zajterheléső és forgalmas útvonalhoz közeli területen - ha más helyszín nem lehetséges - csak a megfelelı kültéri (növénysáv, zajvédı fal) és belsı téri (ablakszigetelés) zajvédelmi megoldások tervezése és megvalósítása esetén építhetı iskola. Városokban a telepítés legyen tömegközlekedéssel jól megközelíthetı.

11 2.3. Amennyiben a település közoktatási intézményei a Faluházban nyernek elhelyezést, ez esetben a helykijelölésnél olyan területet kell választani, ahol a település közösségi, mővelıdési, sport- és szabadidıs tevékenységének helyigénye és helyiségigénye is kielégíthetı Rendeltetés 3.1. Az azonos vagy hasonló rendeltetéső helyiségekbıl funkcionális eket kell szervezni A funkcionális ek befogadóképességét a tervezési program alapján kell meghatározni A különbözı funkcionális ek tájolását a tervezési programban rendeltetés szerint kell meghatározni, de a látást és a jó közérzetet adó légállapotot zavaró napfénybesugárzástól a helyiségeket árnyékoló szerkezettel kell védeni. A helyiségek méretezése és bútorozása tegye lehetıvé az intézményekben az egyéni és csoportos munkát A funkcionális eket a hatékonyabb mőködés érdekében lehetıleg tömör építészeti kialakítású (aulás, csarnok-zsibongós stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedıterek többcélú hasznosítására. Amennyiben a funkcionális ek között belsı zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor fedett, de belül nyitott közlekedıt kell közöttük kialakítani A funkcionális ekben: - a bevilágító felület és a helyiség területaránya legalább 1:6, felülvilágítás esetén legalább 1:10 legyen; - kizárólag felülvilágítás csak a nagy alapterülető helyiségekben (aula, tornaterem stb.) engedhetı meg, egyéb felülvilágított terekben az elıírt megvilágítási érték 25%-át normál mellvédmagasságú, átlátszó üvegezéső oldalvilágítással kell biztosítani (további elıírásokat az OTÉK tartalmaz); - a padlóburkolat könnyen tisztítható meleg- vagy félmelegpadló legyen, kivéve, ahol a funkcionális igény más követelményt határoz meg; - a használhatóság figyelembevételével kell a tervezési programban meghatározott eszközöket és felszereléseket elhelyezni, illetve felszerelni. A fentiektıl eltérı követelményeket az egyes funkcionális ek követelményei tartalmazzák A funkcionális ek többcélú használatát minden intézmény tervezési programjában figyelembe kell venni. Ilyenek különösen: - az aula használata mővelıdési, közösségi célra; - tornaterem használata mővelıdési, közösségi, szabadidıs programok számára; - konyha-étterem használata lakossági igények kielégítésére is; - szaktantermek használata a felnıtt lakosság át-, illetve továbbképzésére; - számítástechnikai tanterem felnıttek képzésére, átképzésére. A többcélú használatból eredı világítási, szellızési, hangszigetelési követelményeket ki kell elégíteni Az intézményfenntartónak az üzemeltetésre vonatkozó elhatározása szerint kell az étterem-konyha (fızı- vagy melegítıkonyha) helyiségeinek számát és alapterületét a tervezési programban meghatározni. Az et konyhatechnológiai terv alapján kell megtervezni. 4. Szerkezet 4.1. Épületszerkezet Az alapozást és talajvíz elleni szigetelést talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni. Az épületszerkezetek megvalósíthatók - hagyományos, - iparosított vagy - vegyes technológiával. A szerkezettervezésnél lehetıleg természetes anyagokat és bevonatokat kell alkalmazni. A tartószerkezetet és a válaszfalszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a késıbbi átalakítás lehetıségét biztosítsák. A nyílászáró szerkezeteket a fokozott igénybevétel és balesetveszély figyelembevételével kell kialakítani. Az ablakok biztosítsák a hatékony és balesetmentes szellızést, megvilágítást, az egyszerő kezelhetıséget.

12 A mélyen üvegezett szerkezeteket vagy ütésálló üvegezéssel vagy az üvegtörést és -kiesést gátló szerkezettel kell megvalósítani. A 6,00 méternél nagyobb menetmélységő terekben szükséges a másodlagos természetes megvilágítás biztosítása. Az acél ajtószárnyak csak az Országos Tőzvédelmi Szabályzat szerint elıírt tőzgátló ajtók lehetnek. A közösségi illemhelyek elválasztó falai lehetıleg lábakon álló könnyőszerkezető elemek legyenek, ajtóit kívülrıl kulccsal nyithatóvá kell tenni. Törekedni kell a külsı falak és a tetık nyári hıterhelésének a mérséklésére (pl. növényzet, külsı árnyékolók, átszellıztetett tetık, zöldtetık). A kiálló falsarkokat legalább 2,0 m magasságig lekerített élvédıkkel kell ellátni. A hidegpadlós helyiségeket legalább egy sornyi lábazat burkolattal kell szegélyezni, a PVC vagy linóleum burkolatú helyiségekbe a lábazat keményfából készüljön Épületgépészet Az intézményeket csak közmővesített (szükség esetén helyi szennyvízkezeléssel) telekre lehet építeni. Valamennyi épületgépészeti követelménynél a pedagógiai programból kell kiindulni, és azokat a tervezési programban kell rögzíteni (ellátás színvonala, szakaszolás stb. szerint). (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) Vízellátás - csatornázás Egyéb követelmény hiányában az alábbi vízfogyasztással kell számolni: - tanulónként 30 liter/nap; - oktatók és kisegítı személyzet liter/nap; - fızıkonyha, melegítıkonyha esetén adagonként 80 liter/nap; - a zöldterület öntözése 5 liter/m 2 /nap; - a torna- és játszótér öntözése 2 liter/m 2 /nap. A mosdókat, mosogatókat, kiöntıket, falikutakat és vizeldéket tartalmazó helyiségekben padlóösszefolyó elhelyezése szükséges. A csatorna ágvezetékek mérete a csatlakozást követıen legalább 50,0 mm-re bıvüljön. Az alapvezetékekbe és/vagy ejtıvezetékekbe minden esetben szükséges tisztítóidom elhelyezése. Melegvíz-ellátás Használati meleg vizet kell biztosítani egyedi igény szerint valamennyi funkcionális ben, ahová ezt a tervezési program megköveteli. Egyéb követelmény hiányában a zuhany melegvíz-szükségletét 40 tanuló/tanóra használatra kell méretezni. A tanulók által használt vizes berendezések melegvíz-ellátását központilag kevert vízzel kell megoldani. Gázellátás Gázellátást kell biztosítani a vonatkozó szabványok és hatósági elıírások betartásával valamennyi funkcionális hez, ahová ezt a pedagógiai program megköveteli. Az oktatási célra használt gázvezetékeknél a szabványokkal egyeztetett módon lehetıvé kell tenni a helyiségenkénti központi elzárás lehetıségét oly módon, hogy az elzárószerelvény kezelését csak az arra kijelölt személy egy zárható helyrıl (pl. tanári asztalba épített szekrény) végezhesse. A tanulók által használt gázberendezéseket fokozott balesetvédelmi körültekintéssel kell létesíteni. PB-gázellátás kazánházi, konyhai és oktatási célra használható. Főtés A főtés szakaszolását az egyidejőség figyelembevételével a tervezési programban kell meghatározni (délelıtt, délután, este mőködı funkcionális ek, tanítási szünet, észak-déli elhelyezkedés stb.). Egyéb követelmény hiányában a helyiségek tartózkodási zónájára (az ablaktól 1,0 m távolságra a padló felett 50,0 cm-rel) vonatkoztatott átlagos léghımérsékletet az alábbi értékekkel kell tervezni: - mosdó, zuhanyozó, orvosi szoba +24 C; - tanterem, napközis terem, csoportszoba, igazgatási és szociális helyiségek, könyvtár +20 C; - étterem, tornaterem, szertárak +18 C; - mőhely, konyha, illemhelyek, közlekedık +16 C. A főtıberendezések biztosítsák a helyiségek balesetmentes használatát (pl. szivattyús melegvíz-főtés). Lehetıséget kell teremteni az egyes rendeltetési ek (tantermek, tanulószobák stb.) egyedi hımérséklet szabályozására.

13 A főtıtestek felületi hımérséklete ne haladja meg a 65 C-ot, ellenkezı esetben burkolatról kell gondoskodni. A főtıtest burkolata megfelelıen szellıs legyen, hogy ne rontsa le a hıátadást, és tegye lehetıvé a takarítást. Szellızés A tanulók által használt oktatóhelyiségek levegıcseréjét természetes szellızéssel kell biztosítani. Lehetıség szerint biztosítani kell a folyamatos légcserét. Ahol a tervezési program, az OTÉK, a hatósági elıírások vagy az alkalmazott technológia megköveteli, azokon a helyeken mesterséges szellızést kell alkalmazni, különös tekintettel a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségben (pl. tornaterem, aula stb.). A mesterséges szellızésnél törekedni kell a légáram szabályozására, a huzatérzet elkerülésére, a zajtalanságra és az egyenletességre. A szociális helyiségek szellızését lehetıleg természetes úton (ablakokkal, kürtıkkel), ilyen lehetıségek hiányában mesterségesen kell biztosítani. A mesterséges szellızés elszívásos legyen, és a levegı utánpótlását megfelelı nyílásokkal kell biztosítani. (További elıírásokat az OTÉK tartalmaz.) Villamos berendezések és hálózatok Az elektromos ellátást minden funkcionális részére a tervezési program szerint biztosítani kell. Valamennyi villamos csatlakozást, szerelvényt, berendezést a vonatkozó létesítési szabványok és hatósági elıírások betartásával kell szerelni. A vészvilágítást központi szünetmentes áramforrásról vagy helyi akkumulátoros világítótestekkel kell megoldani. Az oktatási célra használt elektromos hálózatok gyengeáramúak legyenek, és lehetıvé kell tenni a helyiségenkénti központi feszültségmentesítés lehetıségét az arra kijelölt személy által egy zárható helyrıl (pl. tanári asztalba épített szekrénybıl) végezhetıen. Gondoskodni kell a gyengeáramú hálózatról: - tőzjelzı hálózat az elıírásoknak megfelelıen kötelezı; - vagyonvédelem (igény szerint); - hangosítás, tv, antennarendszer (igény szerint, de lehetıleg a késıbbi fejlesztések érdekében a védıcsövezés beépítése); - számítógépes hálózat (igény szerint, de lehetıleg a késıbbi fejlesztések érdekében a védıcsövezés beépítése). A szerelvények süllyesztett típusúak legyenek. Az osztálytermekben, elıadókban, egyéb közösségi helyiségekben, tornateremben, mőhelyekben és folyosókon az elektromos takarító eszközök részére fedeles, földelt, süllyesztett dugaszolót kell készíteni. Mesterséges megvilágítási értékek: - a 0,65-0,95 m magasságban lévı munkafelület szükséges megvilágítása legalább: 400 lux, kívánatos: 500 lux; - falitáblára vonatkozó követelmény legalább: 400 lux, kívánatos: 500 lux; - közlekedı, raktár, egyéb legalább: lux. A tanulók által használt helyiségekben csak általános világítást kell tervezni. Kivéve a tábla megvilágítását, ami káprázatmentes legyen. A mőhelyekben és irodákban az általános megvilágításon felül munkahelyi világítást is kell tervezni. Akusztika A helyiségek akusztikai méretezését a vonatkozó szabványok és hatósági elıírások szerint kell végezni. Különös gondot kell fordítani a tornaterem, az aula, zsibongó, közlekedı, az ének-zene szaktanterem akusztikai méretezésére (hangelnyelı felületek alkalmazása). Felvonó Felvonót az OTÉK, valamint a 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet szerint kell létesíteni. 5. Berendezés A berendezések fajtáját, számát a tervezési programban kell meghatározni. A berendezéseknek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégíteniük:

14 - az oktatóhelyiségek berendezését egyes, illetve kettes asztalokkal és székekkel kell megoldani; - az asztalok és székek méretei feleljenek meg a különbözı korosztályok méreteinek és az ergonómiai követelményeknek; - a bútorok, berendezések (a rögzítettek kivételével) könnyen mozgathatók legyenek, hogy biztosítsák a funkcionális ek átrendezhetıségét és flexibilis használatát; - kopásállóak legyenek, feleljenek meg a fokozott használati követelményeknek; - biztosítsák a balesetmentes, fertızésmentes használatot, a könnyő tisztán tarthatóságot; - a felhasznált anyagok felületi megmunkálása, színe feleljen meg az oktatás sajátos követelményeinek; - a szaktermi, a könyvtári, az igazgatási, az étteremkonyhai, a többcélú nagytermi és a ruhatári berendezés feleljen meg a tervezési programban megfogalmazott sajátos funkcionális követelményeknek. A szabadtéri eszközökre és sporteszközökre vonatkozó szabványok és hatósági elıírások biztonsági elıírásait fokozottan be kell tartani. 6. Környezetkultúra Az intézmények külsı-belsı tereit az ízlésformálás érdekében lehetıség szerint képzımővészeti alkotásokkal, alkalmasan megválasztott színekkel és élısarok telepítésével (virágok, akváriumok, terráriumok) gazdagítani kell. A környezetkultúra szerves része a világos, egyértelmő tájékoztatórendszer (elemei: szín, szám, bető, jelkép), amely az intézményben való eligazodást lehetıvé teszi gyermeknek és felnıttnek egyaránt. Az iskolaudvaron gondoskodni kell a lehetı legnagyobb kiterjedéső zöldterületek létesítésérıl és megóvásáról (gyep, fásítás). 7. Biztonság Az üzemeltetési elıírásokban különös gondot kell fordítani - az egészségvédelmi, kábítószer elleni, - a tőzvédelmi, - a balesetvédelmi, - a munkavédelmi, - a betörésvédelmi, - a természeti katasztrófa (villám, árvíz, földrengés) elleni, - a terrortámadás elleni biztonsági elıírásokra. 1. számú függelék A jelen elıírás 1.1. és 1.4. pontja alapján elkészített tervezési programnak legalább az alábbi helyiségeket tartalmaznia kell: A nyolc évfolyammal alapított/mőködı általános iskola esetén A négy vagy annál kevesebb évfolyammal alapított/mőködı általános iskola esetén 1. Tanterem Tanterem 2. Csoportszoba 3. Szaktantermek a hozzájuk tartozó szertárakkal 4. Általános szertár Általános szertár 5. Egyéni fejlesztıszoba, logopédiai foglalkoztató Egyéni fejlesztıszoba, logopédiai foglalkoztató 6. Könyvtár Könyvtárszoba 7. Nevelıtestületi szoba Nevelıtestületi szoba 8. Igazgatói iroda Igazgatói iroda 9. Helyettesi iroda 10. Gazdaságvezetıi iroda (önálló gazdálkodás esetén) Gazdaságvezetıi iroda (önálló gazdálkodás esetén) 11. Ügyviteli helyiség Ügyviteli helyiség 12. Tanári pihenı, teakonyha, öltözı 13. Tanári dohányzó

15 14. Tornaterem és kapcsolódó ei Tornaszoba és kapcsolódó ei 15. Orvosi szoba Orvosi szoba 16. Sportudvar (szabadtéri sportpálya) Sportudvar (szabadtéri sportpálya) 17. Aula, közlekedı, zsibongó, porta/kapusfülke, ruhatár 18. Illemhelycsoportok Illemhelycsoportok 19. Általános raktár Általános raktár 20. Karbantartó mőhely 21. Iskolaudvar (szünetben tartózkodás, játék) Iskolaudvar (szünetben tartózkodás, játék) Az öt-nyolc évfolyammal alapított/mőködı általános iskola esetén a nyolc évfolyammal alapított/mőködı általános iskola helyiségkövetelményeit kell figyelembe venni. Szaktanterem a hozzá tartozó szertár nélkül nem építhetı. 2. számú függelék A fıbb funkcionális ek Általános oktatási Szaktantermi oktatási Tanterem Helyiségek Mennyiségi mutató Tervezési elıírások Csoportszoba Egyéni fejlesztıszoba, logopédiai foglalkoztató Könyvtár (adattár, stúdió, klub) Könyvtárszoba Általános szertár Számítástechnikai szaktanterem Osztályonként egy A szaktanterem is beszámítható Iskolánként kettı Amennyiben önálló csoportszobák nem létesülnek, a tantermek 20-25%-át hangszigetelt, mozgatható válaszfalakkal kell megoszthatóvá tenni. A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított/mőködı iskolában egy Általános oktatási gel rendelkezı épületenként egy Alapterülete: 2,0 m 2 /fı (legalább 52,0 m 2, legfeljebb 68,0 m 2 ) Alapterülete: legalább 26,0 m 2, legfeljebb 42,0 m 2 Alapterülete: legalább 24,0 m 2, legfeljebb 42,0 m 2 Alapterülete: legalább 52,0 m 2 Méretét és berendezését a tervezési program határozza meg, annak figyelembevételével, hogy a helyiség milyen mértékben lát el lakossági, közösségi funkciókat. Ebben az ben kell kialakítani az oktatásinevelési folyamat zavarása nélkül a szülıi fogadás lehetıségét (tanár-család kapcsolat kialakítása). Alapterülete: legalább 26,0 m 2 Alapterülete: tantermenként 3,0 m 2, legalább 18,0 m 2 Alapterülete: legalább 69,0 m 2, legfeljebb 99,0 m 2 A terem vízszintes és függıleges határoló

16 Számítástechnikai szertár Idegen nyelvi, nemzetiségi, etnikai szaktanterem Idegen nyelvi, nemzetiségi, etnikai szertár Természettudományi szaktanterem Természettudományi szertár Ének-zene terem Ének-zene szertár Rajzterem Iskolánként legalább egy Iskolánként legalább egy felületeit, a bútorokat, berendezéseket tükrözésmentes felületkezeléssel kell ellátni. A padlóburkolaton nem keletkezhet elektrosztatikus feltöltıdés. A számítástechnikai szaktanterem és szertár csatlakozhat a könyvtárhoz vagy az általános oktatási hez is. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: legalább 52,0 m 2, legfeljebb 82,0 m 2 A pedagógiai programtól függıen, idegen nyelvi, nemzetiségi oktatás feltételei a számítástechnikai szaktanteremben is megoldhatóak. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: legalább 69,0 m 2, legfeljebb 89,0 m 2 Az elıadóasztal által elfoglalt - mintegy 2,0 m széles - terület padlóburkolata mosható legyen. A bejárati ajtónyílás szélessége legalább 0,90 m legyen. Az ablakokon elsötétítı szerkezet legyen. A természettudományi szaktanteremhez - természettudományi elıkészítı, - kémiai, - fizikai, - biológiai szertárakból álló összevont szertár csatlakozzon. A szertárak alapterülete külön-külön legalább 18,0 m 2 legyen. A szertárakat elınyös összevontan kialakítani, kivéve a kémiai szertárt, amelyet külön helyiségben kell kialakítani Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: legalább 52,0 m 2, legfeljebb 82,0 m 2 Külön figyelmet kell fordítani a hangszigetelésre, a pormentességre és szükség esetén a helyi megvilágításra. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: legalább 69,0 m 2, legfeljebb 82,0 m 2 Egyenletes szórt fényő megvilágítást kell biztosítani.

17 Igazgatási és szociális Sport- és szabadidı Rajzszertár Technika szaktanterem Technika szertár Igazgatói iroda Helyettesi iroda Nevelıtestületi szoba Gazdaságvezetıi iroda Ügyviteli helyiség Dohányzó Iskolánként legalább egy Iskolánként legalább egy Iskolánként legalább egy Telephelyenként egy Önálló gazdálkodás esetén iskolánként egy Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Alapterülete: legalább 52,0 m 2 A szaktanteremben folyó papír-, textil-, fa-, fémmunka- vagy háztartási tankonyha tevékenységet a tervezési program határozza meg. A tevékenységnek megfelelıen kell a teremben a padló- és falburkolatot, az ajtóméreteket meghatározni és gépi szellızést alkalmazni. A szertárak számát a szaktanteremben folyó tevékenység határozza meg. Szertáranként a szaktanár részére munkahelyet kell biztosítani. Az iskola székhelyén; a négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában a helyettesi, ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Ha a helyettes alkalmazása kötelezı; a négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói irodával, az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Alapterülete: 2,0 m 2 /fı, legalább 25,0 m 2 A négy és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói, helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetıvé teszi. Alapterülete: legalább 15,0 m 2 A gépi szellızés biztosítása szükséges. A tervezési program, illetve az OTÉK szerint. Tanári pihenı, öltözı, teakonyha Tornaterem A sport- és szabadidı et tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell tervezni és megvalósítani. a) Méretezése és kapcsolódó ei: Alaprajz i méret Alapterület Szabad bel- A B C D 16/30 27/32 m m 12/24 m 28/45 m 288 m m m m 2 8,0 m 8,0 m 10,0 m 10,0 m

18 magassá g Oszthatóság Egyterő Egyterő Két térrészre osztható Három térrészre osztható Szertár Öltözı Küzdıté ri WC Tanári öltözı Orvosi (elsısegély) szoba Legaláb b 40 m 2 60 m m m 2 Két Két Négy Hat Egy Egy Két Három Egy Egy Egy Egy Két Egy Három Egy b) Természetes bevilágítással egyenletes, szórt fényő, káprázásmentes küzdıtéri megvilágítást kell kialakítani azonos minıséggel az egyterő és az osztott részekben is. A követelményt a tájolás, a bevilágító felületek helyzetének és mennyiségének, illetve ezek szükség szerinti árnyékolásának összhangjával kell teljesíteni. Általában a bevilágító felületek összessége legalább az alapterület 1/6-a, felülvilágítás esetén legalább 1/10-e legyen. c) Mesterséges világítást, szellızést, főtést a mozgatható térelválasztás(ok) különbözı állapotainak figyelembevételével kell megoldani úgy, hogy minden térrész jó közérzetet adó légállapotot és egyenletes világítást kapjon. d) A határolófalak legalább 3,0 m magasságig tömör sima, függıleges, sík felületőek legyenek. Rögzített bordásfalakat falfülkébe kell beépíteni. e) Küzdıtér padlóburkolatának csak pont vagy felület rugalmas, labdajáték, sport céljára kifejlesztett padlóburkolat alkalmazható. Többcélú használat esetén a padlóburkolatot az összetett funkcionális igénynek megfelelıen kell kialakítani. f) Sportberendezések A rögzített, rögzíthetı és mozgatható sportszerek fajtáját, mennyiségét a tervezési program és sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni, fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére. A mőszaki kiviteli terveknek a sportberendezések beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények elrendezését tartalmazni kell.

19 Tornaterem kapcsolódó ei Sportszertár a) Az elıírt legkisebb belmagasság: 2,40 m alaprajzi méret: 4,50 m ajtónyílás mérete: 2,20/2,30 m b) Közvetlenül vagy legfeljebb közlekedı téren keresztül kapcsolódjon a küzdıtérhez. Közvetett kapcsolata csak labda- vagy kéziszertárnak lehet. Alaprajzi elrendezésével biztosítani kell, hogy két és három es terem esetén mindegyik térrész külön-külön is berendezhetı, illetve kiüríthetı legyen. c) Padlószintje egy szintben legyen a küzdıtérrel, a sportszermozgatás irányában küszöb nem lehet. Különleges esetekben legfeljebb 10%-os lejtı megengedhetı. d) Ha a terem több célra (mővelıdési, közösségi stb.) használható, úgy az ehhez szükséges berendezések (pl. szék, dobogó stb.) tárolását is meg kell oldani. Sport- és szabadidı Öltözı + hideg-meleg vizes mosdó és zuhany Iskolánként és nemenként egy Öltözı elemei: - belátást gátló elıtér; - öltözı legalább 20,0 m 2, legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m; - mosdó-párafogó legalább 5,4 m 2, legkisebb alaprajzi mérete legalább 1,8 m, berendezés: négy mosdó; - zuhanyhelyiség legalább 9,0 m 2, legkisebb alaprajzi mérete legalább 3,0 m, berendezés: három beépített zuhany; - egy WC-fülke az elıtérbıl nyílóan Az utcai cipıs-sportcipıs útvonalakat kényszerútvonalként kell kialakítani. Az öltözı és tornaterem között csak sportcipıs forgalom lehet. Tanári öltözı-iroda Közlekedıtéren keresztül - az öltözık érintése nélkül - közvetlenül kapcsolódjon a küzdıtérhez, teremtérrészekhez. Közlekedırıl nyíló elıtérbıl: - vizes helyiség egy mosdó és egy beépített zuhannyal; Orvosi szoba Tornaszoba A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában egy - öltözı-iroda helyiség legalább 10,0 m 2. Telepítés a küzdıtér közelében, közlekedı rendszerrıl nyílóan, ajtókapcsolattal egy öltözıhöz. Alapterülete: legalább 69,0 m 2 Az öltözködés, tisztálkodás feltételeit nemenként biztosítani kell. A rögzített, rögzíthetı és mozgatható sportszerek fajtáját, mennyiségét a tervezési program és

20 Tornaszoba kapcsolódó e Sport- és szabadidı Sportszertár Sportudvar A négy vagy ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában egy Helyettesíthetı a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri sportlétesítménnyel. sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni, fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére. A mőszaki kiviteli terveknek a sportberendezések beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények elrendezését tartalmazni kell. a) Telepítés: Telepítését az épületek, játszó, pihenı területeinek figyelembevételével, azokkal szerves összhangban kell megoldani. b) Méretezés: Alaprajzi méret Versenysport szintő pálya elhelyezés A B C 24/32 m kosárlabda 15/24 m röplabd a 24/45 m kézilabd a Lelátó, nézıtér Tanuszoda 3000 tanuló ellátására egy, több iskola tanulóinak ellátását c) A pálya nagyságrendjét, kapcsolódó létesítményeit (pl. szabadtéri atlétikai pályák) tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell meghatározni a rendelkezésre álló terület és annak sajátosságai figyelembevételével, de az iskolai labdajátékok és az általános testnevelés céljára legalább egy szabadtéri sportpályát létesíteni kell. d) Pályaburkolatként csak sportolás céljára kifejlesztett, minısített, rugalmas szabadtéri sportburkolatok (mőanyag, salak) alkalmazhatók. Az aszfaltburkolat szükségmegoldásnak minısül, beton, kı, mőanyag rács stb. burkolatot alkalmazni nem lehet. e) Labdajátékpályák, atlétikai pályák egyenes szakaszait, nekifutóit észak-déli (±20 ) hossztengellyel kell telepíteni, alacsonyabb igényő gyakorlópályák esetén a terület sajátos adottságai miatt ettıl el lehet térni. Belsıtéri vagy szabadtéri lelátót, nézıteret a tervezési program és a sporttechnológiai terv szerint lehet létesíteni, de a nézıszámnak megfelelı összes kiszolgáló létesítményt (parkolók, elıcsarnok, büfé, ruhatár, vizes helyiségek) biztosítani kell. A jó látás feltételeit és gépi szellızéssel a jó légállapotot lehetıleg minden egyes nézıhely esetében teljesíteni kell. Átlátás mértéke az egyes sorok között 15,0 cm legyen. Külön tervezési elıírások szerint.