Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum. Vállalkozói kérdőívek elemzése Tanulmány

Átírás

1 o l d a l 1 Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Vállalkozói kérdőívek elemzése Tanulmány Készítette: Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Nonprofit Kft. Pécs, 2014.

2 o l d a l 2 Tartalom Bevezetés... 3 A vizsgált vállalkozások összetétele... 4 Nehézségek a vállalkozások életében... 4 A vállalatok foglalkoztatási tervei... 6 A vállalkozások fejlesztési lehetőségei, elképzelései... 7 A vizsgált vállalkozások szolgáltatási igényei... 9

3 o l d a l 3 Bevezetés A kérdőíves felmérés átfogó célja, hogy a Pécs Paktum működési területén, a Pécsi kistérségben működő vállalkozások fejlesztési elképzeléseit és problémáit felmérje, és a projekt által nyújtott szolgáltatások segítségével hozzájáruljon a vállalkozói szféra fejlődéséhez. TÁMOP / projektünk keretében lehetőségünk van vállalkozások számára térítésmentes szolgáltatások biztosítására. A szolgáltatások beazonosítására vonatkozó igények, illetve a Pécsi Kistérség foglalkoztatási, fejlesztési elképzeléseinek, változásainak felmérése, nyomon követése céljából vállaltuk kérdőíves felmérés elkészítését, lekérdezését és elemzését. Az eredmények a feldolgozást követően hozzájárulnak a helyi erőforrástérképek, munkaerőigények, foglalkoztatási tervek elkészítéséhez. Célunk, hogy a Pécs Paktum eszközeinek segítségével jól hasznosítható információt nyújtsunk a területen működő vállalkozásoknak a munkahelyteremtő és foglalkoztatási támogatásokról, pályázatokról, a jogi környezet változásairól, a térség aktuális és várható munkaerő-piaci fejlesztésének lehetőségeiről, a csoportos létszámleépítések megelőzése/kezelése érdekében munkahelymegőrző támogatásokról, szolgáltatásokról, képzési/átképzési, és egyéb támogatási lehetőségekről. A felmérésben összesen 27 db a pécsi kistérségben működő vállalkozás vett részt. A mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik a kistérséghez tartozó munkaerőpiac egészét. Az alábbi elemzés a válaszadó szervezetek válaszain alapul. Célja a felmérésben résztvevő szervezetek együttműködésének elősegítése a projekttel, a partnerségi kapcsolatok fejlesztése.

4 o l d a l 4 A vizsgált vállalkozások összetétele A vizsgálatba vont vállalkozások működési formája alapján főként (74%-ban, 20 cég) korlátolt felelősségű társaságok. Betéti társaság és egyéni vállalkozás 3-3 db (11-11 %), továbbá 1 őstermelő (4 %) vállalta a kérdőív kitöltését. A vállalkozások méretének vizsgálatakor az éves árbevételt és a statisztikai létszámot vettük alapul. A mikro-vállalkozások száma a legmagasabb, 56%- uknak (15 cég) maximum10 fő foglalkoztatottja van és árbevétele nem éri el az éves nettó 2M -t. Kisvállalkozás (max. 50 fő foglalkoztatott és 10M éves nettó árbevétel) összesen 9db (33%), középvállalkozás (max.250 fő foglalkoztatott és 50M éves nettó árbevétel) 3 db (7%), és 1 db nagyvállalkozás (4%), a JAF Holz Ungarn Kft., melynek alkalmazásában több mint 250 fő vállal munkát. Fő tevékenységi körük szerint a nyilatkozó cégek 41%-a (11 vállalat) kereskedelmi és értékesítési tevékenységet végez. 30%-uk a szolgáltató ágazatban tevékenykedik (8 vállalat), 15%-uk gyártással, ipari termékelőállítással foglalkozik (4 vállalat), 7-7%-uk az építőipar területén, élelmiszeripari termék előállításával, illetve egyéb szellemi tevékenységgel kapcsolatos tevékenységet lát el (2-2 vállalkozás). Egyéb (pl. mezőgazdasági termékek feldolgozása, internetes kereskedelem) kategóriát a válaszadók 4%-a jelölt meg. Nehézségek a vállalkozások életében A kistérség munkaerő-piacára továbbra is jellemző, hogy az iskolarendszer és a felnőttképzés nem elég rugalmasan, vagy csak részben alkalmazkodik a munkaerő-piaci változásokhoz. Jelenleg nem kedvezőek a megye és a kistérség munkaerőpiacán a diplomások elhelyezkedési esélyei, a szakképzés és a felsőoktatás gyenge gyakorlat- és piacorientáltsága, továbbá a szakképzés társadalmi rangjának leértékelődése tapasztalható. A felmérésbe vont cégek közel 30%-a (8 cég) jelölte meg a szakemberhiányt a jelenlegi működésének egyik alapvető problémájaként, ezt

5 o l d a l 5 az alábbi válaszok tükrözik. Kevés a jó hozzáállású szakember, alacsony a munkamorál, sok a munka, szorosak a határidők, szükség lenne több szakemberre, szakképzett munkaerőhiány (varrónő, termékfejlesztő, ruhaipari technikus) problémát jelent a cég számára, az új munkaerő betanításával próbáljuk megoldani a problémát. További 7 vállalkozás (26 %) gondolja úgy, hogy a szakképzett munkaerő hiánya időszakosan problémát okoz számára, azonban jelenleg ez a tényező nem jelent nehézséget a cég működésében. Nem jelentkezett szakemberhiány a vállalkozás alapítása óta összesen 12 munkáltatónál (44 %). A szakemberhiány okának hátterében a legtöbb válaszadó szerint (10 cég, a válaszadók 37%-a) az áll, hogy az elvileg megfelelő szakképesítéssel rendelkező jelentkezők nincsenek a megfelelő készségeknek, kiegészítő tudásoknak a birtokában. Nehéz megfelelő gyakorlattal rendelkező szakembert találni 8 vállalkozás (30 %) számára, további 5 vállalkozás (19 %) szerint hiányszakma a munkaerő-piacon, amelyben a vállalkozás tevékenykedik, foglalkoztat. A megfelelő szakemberek foglalkoztatásának akadálya 3 vállalkozás (11%) esetében az, hogy a jelöltek fizetési elvárásai olyan magasak, ami a cég számára vállalhatatlan terhet jelent. További nehézséget jelent a válaszadó cégek körében, hogy: - csökken a termékek iránti kereslet, a nyersanyagok ára folyamatosan növekszik, kevés a megrendelés, a vásárló erő folyamatosan csökken, - nem rendelkeznek megfelelő anyagi forrással, nehezen tudnak fejleszteni, rengeteg adó, járulék, illetve költség terheli a vállukat, - sok a munka, azonban a vállalat nem rendelkezik elegendő anyagi forrással ahhoz, hogy új munkaerőt alkalmazzon, - kevés az információ nyújtás a hivatali szervek részéről a támogatási, fejlesztési lehetőségekre vonatkozóan.

6 o l d a l 6 A vállalatok foglalkoztatási tervei A felmérés kiterjedt a jövőbeli foglalkoztatás bővítési, ill. létszámcsökkentési tervekre, valamint különböző hátrányos helyzetű munkaerő-piaci célcsoportok foglalkoztatásával kapcsolatos vállalkozói adatok gyűjtésére is. A felkeresett és választ is adó vállalatok közül 13 cég, azaz 48% tervez létszámbővítést a megkérdezést követő időszakban, amely összesen 78 új munkahely teremtését eredményezheti. Ezek a cégek elsősorban a kereskedelem, termék-értékesítés (5 cég, 46 fővel kívánja létszámát bővíteni), valamint a gyártás, ipari termelés (4 cég, 20 fő felvételét tervezi) területéről kerülnek ki, főként a kis-közepes létszámnagyságú foglalkoztatók köréből. A többi vállalkozás közül 5 cég (19%) bizonytalan, 9 cég (33%) nem tervez további bővítést a statisztikai létszámra vonatkozóan. A felkeresett szervezetek közül mindösszesen 1 cég, azaz 3,7% számol leépítéssel az elkövetkező hónapok során, a vállalkozás a munkaruházat gyártásával foglalkozik. Létszámcsökkentést tehát a vizsgálatba vont vállalkozások 85%-a (23 cég) nem tervez a közeljövőben, további 11% (3 cég) nem tudja erre vonatkozó terveit prognosztizálni. Az összlétszám mozgása a vállalkozók tervei alapján tehát a következőképpen alakul az elkövetkező időszakban: a belépők száma 78 fő, a kilépők száma 2 fő. A kérdőíveken a munkaadók arról is nyilatkoztak, hogy a jövőben foglalkoztatnának-e pályakezdőket, megváltozott munkaképességű személyeket, anyasági ellátásból visszatérő, ill. roma kisebbséghez tartozó munkavállalót támogatás esetén. A vállalkozások a fenti hátrányos helyzetű célcsoportok közül a pályakezdők foglalkoztatására a leginkább nyitottak. Összesen 14 cég (52%) nyilatkozott úgy, hogy alkalmazna tanulót, gyakornokot, ill. pályakezdő álláskeresőt foglalkoztatás-bővítés esetén. Megváltozott munkaképességű személyt a válaszadók 33%-a (9 cég) alkalmazna szívesen, roma munkavállalót 26% (7 cég), míg Gyes-ről, Gyed-ről visszatérő munkavállalót mindösszesen a megkérdezettek 7%-a (2 cég) foglalkoztatna.

7 o l d a l 7 Nem tervez foglalkoztatni hátrányos helyzetű munkavállalót a megszólítottak 33%-a, azaz 9 munkáltató. A vizsgálatba vont cégek a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségéről is elmondhatták véleményüket. Megállapítható, hogy a vállalkozások 48%-ánál (13 cég) jelenleg is bevett módszer az atipikus foglalkoztatás ezen formája, míg 26%-uk (7 cég) tervezi bevezetni részmunkaidő lehetőségét egyes területeken. A vállalkozások fejlesztési lehetőségei, elképzelései A kérdőív elkészítésekor kiemelt szempont volt a vállalkozások fejlesztési lehetőségeinek feltérképezése. Felmértük, hogy kapacitásbővítés esetén a munkáltatók hogyan oldják meg a munkaerő-igényük kielégítését, ill. azt is, hogy milyen jellegű szolgáltatásokra, információkra tartanak igényt a vállalkozás fejlesztése érdekében. A felmérés kimutatta, hogy amikor a munkaadók egy be nem töltött munkakörbe keresnek munkatársat, elsődlegesen a munkaügyi központ szolgáltató tevékenységére támaszkodnak. A válaszadók közül 14 cég (52%) nyilatkozott úgy, hogy a munkaügyi szervezeten keresztül jelenti be munkaerő-igényét, annak érdekében megtalálja a megfelelő munkavállalót. Ennek elsődleges oka, hogy a munkáltatói támogatásformák igénybevétele szorosan kapcsolódik a munkavállaló regisztrált álláskeresői státuszához és a betöltendő munkakörök állami foglalkoztatási szolgálathoz történő bejelentéséhez. Tehát a munkaügyi központ megkeresése a munkáltató részéről sok esetben csupán egy formális aktus, mintsem a potenciális munkaerő megtalálásának eszköze. Saját toborzással, ill. saját adatbázisra hagyatkozva keresi meg a felvenni kívánt munkaerőt 11 vállalkozás (41%), további 10 cég (37%) hirdetések (internet, napilapok) útján toboroz. Munkaerő-kölcsönzés keretében csupán 1 vállalkozás (4%) foglalkoztat.

8 o l d a l 8 A felmérésben résztvevő szervezetek által igénybe vett támogatási formák/fejlesztési források vizsgálata során az alábbiakra derült fény. A vállalkozások 52%-a (14 cég) rendszeresen vesz igénybe munkaügyi központ által nyújtott támogatást (munkavállalók munkabér és járulék támogatása, munkahelyteremtő beruházás támogatása, munkahelymegőrzés támogatása, munkatapasztalat szerzés támogatása, stb). A felmérés azt is megmutatta, hogy a cégek jellemzően nem ismerik az aktuális EU-s pályázatokat. A válaszadók közülük 15 vállalkozás (55%) pályázott, vagy nyert el korábban ilyen típusú fejlesztési forrásokat. Kisebb számban vannak azok a cégek, melyek vállalkozói hitelt vesznek fel vállalkozásuk fejlesztéséhez. A vállalkozások több mint 66%-a (18 cég) rendelkezik üzleti tervvel, 19%-a (5 cég) esélyegyenlőségi tervvel, 11%-a képzési tervvel (3 cég), és 7%-uk (2 cég) rendelkezik HR gazdálkodási tervvel. A vállalkozásának fejlesztése érdekében a megkérdezettek 48%-a (13 cég) a pályázati tanácsadást, pályázat figyelést tartja a legfontosabbnak. 37%-uk (10 cég) az oktatás, képzés, tréning lehetőségét használná ki a régi munkavállalók továbbképzése, ill. új munkavállalók betanítása érdekében. Ezt követik azok a cégek, melyek a munkaerő-piaci közvetítést, hiteltanácsadást, adótanácsadást, jogszabályfigyelést tartják kiemelkedő fontosságúnak. A horvát-magyar partnerkapcsolatokra építve képzeli el vállalkozása fejlesztését 7 vállalkozó (segítséget ehhez döntően meglévő kapcsolataik jelentenének, illetve támaszkodnak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarára/annak Magyar- Horvát Tagozatára.

9 o l d a l 9 A vizsgált vállalkozások szolgáltatási igényei (PAKTUM projekt által nyújtott szolgáltatások) szolgáltatás megnevezése Pályázati tanácsadás, pályázat figyelés Oktatás, képzés, tréning Munkaerő piaci közvetítés Hitel tanácsadás, banki szolgáltatások ismertetése Adótanácsadás Jogszabályfigyelés, értelmezés Vállalkozásfejlesztés Vállalati esélyegyenlőségi terv készítés Számítástechnikai szolgáltatások Külföldi cég alapítás (pl. Horvátország) Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos tudnivalók Horvát - Magyar partnerkapcsolatok építése szolgáltatás iránt érdeklődő vállalkozás(ok) megnevezése Baranya Íze Kft., Bolko-Print Kft., Drávapack Kft., Fuchs János ev., FUCHS Kft., Krio Kft., Mérnökműhely Kft., PI-ER Clothing Kft., PIER technical Kft., Pocsaji Sándor Zoltán ev., Printer Pécs Kft., Texin Kft., Zsiborásné Ungi Szilvia ev. Baranya Íze Kft., Bshgloves Kft., Drávapack Kft., GANT Kft., Jaf Holz (Ungarn) Kft., Jamandra Kft., Minikonyha Kft., Printer Pécs Kft., SZOM-HOR Kft., Zsiborásné Ungi Szilvia ev. Bolko Bt., Bolko-Print Kft., Inno-Pécs Kft., Mérnökműhely Kft., PI-ER Clothing Kft., PIER technical Kft., Pocsaji Sándor Zoltán ev., S-Z-S Műszaki Kft., Texin Kft., Vitoép Kft. Edetto Kft., Firs Bt., FUCHS Kft., Jamandra Kft., Minikonyha Kft., Oké-Med Kft., Printer Pécs Kft., Vitoép Kft. Edetto Kft., Inno-Pécs Kft., Ovisjel Kft., PI-ER Clothing Kft., Pocsaji Sándor Zoltán ev., Printer Pécs Kft., S-Z-S Műszaki Kft., Zsiborásné Ungi Szilvia ev. Edetto Kft., Inno-Pécs Kft., Krio Kft., PI-ER Clothing kft., PIER technical kft., Pocsaji Sándor Zoltán ev., S-Z-S Műszaki Kft. Baranya Íze Kft., Drávapack kft, Edetto Kft., Fuchs János ev., Pocsaji Sándor Zoltán ev., Printer Pécs Kft., Texin Kft., Vitoép Kft. Drávapack Kft., Pocsaji Sándor Zoltán ev., Texin Kft., Vitoép Kft. Bolko-Print Kft., Oké-Med Kft., Pocsaji Sándor Zoltán ev., Printer Pécs Kft. Pocsaji Sándor Zoltán ev. Pocsaji Sándor Zoltán ev. Baranya Íze Kft., GANT Kft., Pocsaji Sándor Zoltán ev.