SEGÉDLET. 4. rész. a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 3. melléklete és egyéb jogszabályok szerint

Átírás

1 SEGÉDLET a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének kincstári felülvizsgálatához 4. rész a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 3. melléklete és egyéb jogszabályok szerint A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok és egyéb költségvetési támogatások

2 Tartalomjegyzék 1. Lakossági közműfejlesztés támogatása Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása A lakossági ivóvíz és csatornaszolgáltatás támogatása Az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezése Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása A helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása A települési önkormányzatok és társulásaik létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 5/2013. (III. 14.) BM rendelet szerinti munkáltatói kifizetések visszatérítésének ellenőrzése A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések visszatérítésének ellenőrzése Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések aa) Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésének, felújításának támogatása ab) Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás támogatás ac) Közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítása Art Mozi hálózat digitális fejlesztésének (digitalizációjának) támogatása Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatás A évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása A Pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ működésének támogatása Üdülőhelyi feladatok támogatása Biztos Kezdet Gyerekházak támogatása Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása Itthon vagy Magyarország szeretlek A helyi önkormányzatok szociális célú tűzifa vásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatás A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi kompenzációja

3 1. LAKOSSÁGI KÖZMŰFEJLESZTÉS TÁMOGATÁSA Az igénylés alapja 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról. A támogatás célja: A támogatás a magánszemély által megfizetett közműfejlesztési hozzájárulás meghatározott hányadának (15%, illetve 25%) visszatérítésére nyújt fedezetet. A támogatási igényt a települési önkormányzat jegyzője nyújtja be negyedévente az Igazgatósághoz, a magánszemélyek igénylései alapján. Jogszabályi háttér Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény (továbbiakban: évi Kvtv.), az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló évi CXVIII. törvény (7. (18)-(19) bekezdései), a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról szóló évi XCIX. törvény (7. (19) bekezdése), a 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról (továbbiakban: 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet), a 110/2002. (V. 14.) Korm. rendelettel módosított 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai a évi beszámoló 33. és 47. űrlapja, a évi beszámoló 33. űrlapja (előző évi támogatás maradványa esetén), negyedéves igénylőlapok, az Igazgatóság részére megküldött elszámoló lapok (amelyeket az önkormányzatok a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) által üzemeltetett elektronikus rendszerbe feltöltöttek). Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a évi beszámoló 33. űrlapján, illetve amennyiben volt az előző évi támogatás feladattal terhelt maradványának elszámolása a évi beszámoló 47. űrlapján megtörtént-e. A kapott támogatás, illetve a feladattal terhelt maradvány összege helyesen került-e megállapításra. 2. A beszámoló 33. űrlapján elszámolt támogatás összege megegyezik-e a negyedévente beküldött igénylések összegével, korrigálva az esetleges éven belüli visszafizetéssel. 3. Amennyiben május 22. után megállapított közműfejlesztési hozzájárulás alapján igényelték a támogatást, ennek magánszemélyek részére történő kifizetéséről a külön elszámolást teljesítették-e, és az megegyezik-e a 33. űrlapon is elszámolt adott célra felhasznált összeggel. 4. A május 22. után megállapított közműfejlesztési hozzájárulás alapján igényelt támogatás külön elszámolását a támogatásnak a számlára érkezését követő 30 napon belül beküldték-e. 3

4 5. Az elszámolást az ÖNEGM rendszerből nyomtatták-e ki, és az elszámoláshoz mellékelték-e a részletes, név szerinti kimutatást a támogatásnak a jogosultak részére történő eljuttatásáról. 6. A részletes, név szerinti kimutatás kitöltésének formai és tartalmi felülvizsgálata. 7. Az elszámoláshoz csatolták-e a kifizetési bizonylatok hitelesített másolatát, illetve a ki nem fizetett összegek esetén a megtett intézkedésekről szóló dokumentumok hitelesített másolatát. 8. A kifizetési bizonylatokon szereplő magánszemélyek (támogatást átvevők) megegyeznek-e a részletes kimutatásban feltüntetett támogatást igénylőkkel. (Eltérés esetén a meghatalmazást csatolták-e.) A helyszíni ellenőrzés dokumentumai beruházással és a lakossági hozzájárulás megállapításával, kihirdetésével kapcsolatos önkormányzati határozatok, rendeletek, a közműfejlesztési hozzájárulás befizetéséről kiállított igazolások, a támogatások kiutalásának bizonylatai, bankkivonatok, analitikus nyilvántartások. A helyszíni ellenőrzés szempontjai 1. A beruházással és a lakossági hozzájárulás megállapításával, kihirdetésével kapcsolatos önkormányzati határozatok, rendeletek, és egyéb dokumentumok vizsgálata, amelyek alapján megállapítható a közműfejlesztési hozzájárulásról szóló döntés és annak érdekeltekkel való közlésének időpontja. Ezen információk alapján dönthető el, hogy a hozzájárulás utáni támogatásigénylésre melyik jogszabályt kell alkalmazni. a október 7-ig megállapított és kiközölt hozzájárulások esetén a 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet, amelyet május 22-től módosított a 110/2002. (V. 14.) Korm. rendelet, a október 8-tól megállapított támogatások esetében a 46/2007. (III. 20.) Korm. rendelettel módosított 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet. 2. Vizsgálandó, hogy a korábban megállapított közműfejlesztési hozzájárulások esetében is alkalmazzák-e a 262/2004. (IX. 23.) Korm. rend 6. szerinti eljárási szabályokat: 262/2004. (IX. 23.) Korm. rend 6. (1) A jegyző a melléklet szerinti részletezettségű nyilvántartást köteles vezetni az igazolások adatairól, a közműfejlesztési támogatásra való jogosultságról, a kifizetett közműfejlesztési támogatásról, valamint a visszafizetett közműfejlesztési hozzájárulásról és támogatásról. (2) A jegyző a jogosultaktól beérkezett, a támogatási feltételeknek megfelelő kérelmeket közműfajtánként és az igénylők számának megjelölésével összesítve, minden negyedévet követő hónap 20-áig a Magyar Államkincstár illetékes területi szervén (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül, az Igazgatóság által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon továbbítja. (3) A jegyző az igényléssel egy időben nyilatkozik arról, hogy a közműfejlesztési támogatás ténylegesen a magánszemély jogosultak részére kerül kifizetésre. (4) Az Igazgatóság a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül továbbítja az összesített kérelmeket az Önkormányzati Minisztérium (továbbiakban: Minisztérium) részére. (5) A közműfejlesztési támogatást az Önkormányzati Miniszter utalványozza, majd a Magyar Államkincstár az érintett központosított előirányzat terhére a következő havi központi támogatással egyidejűleg utalja át. 4

5 (6) A jegyző a közműfejlesztési támogatás jogosultakhoz történő eljuttatásáról a központi költségvetési támogatás megérkezésétől számított 20 napon belül gondoskodik. (7) Ha a jogosult a közműfejlesztési támogatást a (6) bekezdés szerinti 20 napon belül nem veszi át, annak összege a megérkezésétől számított egy évig az önkormányzatnál kötelezettséggel terhelt maradványként kerül kimutatásra. Ezen időszak alatt a jogosult kérésére a jegyző a közműfejlesztési támogatást köteles haladéktalanul kifizetni. E határidő elmulasztása a jogosult részére jogvesztő. (8) Ha a jogosult a közműfejlesztési támogatást a (7) bekezdés szerinti időszak alatt nem veszi át, annak összegét a jegyző a (7) bekezdés szerinti egy év leteltét követő 3 munkanapon belül visszautalja a Magyar Államkincstárhoz. (9) A (8) bekezdés szerinti visszafizetést kamatfizetési kötelezettség nem terheli. (10) Ha a jegyző a (8) bekezdés szerinti visszautalást nem, vagy késedelmesen teljesíti, a visszafizetést az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 64/B. (2) bekezdése szerinti kamatfizetési kötelezettség terheli a visszafizetés napjáig A évben benyújtott igénylések helyesen tartalmazták-e a megfizetett közműfejlesztési hozzájárulások alapján igényelhető támogatási mértéket: a október 8-a előtt megállapított közműfejlesztési hozzájárulás után, annak megfizetését követően 15% támogatás igényelhető. a október 8-án, illetve azt követően megállapított hozzájárulások megfizetését követően 25%, de legfeljebb ,- Ft. támogatás igényelhető. 4. Az igénylőlapon megfelelően sorolták-e be az igénylőket. 5. Az igényelt támogatás alapjául szolgáló közműfejlesztési hozzájárulás összege nem haladta-e meg a magánszemélyre megállapított és vele közölt hozzájárulás összegét. 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 2. e) A támogatás alapja: a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetett összege, ingatlanonként és közművenként azonban legfeljebb 150 ezer forint. 3. (1) A jogosult a közműfejlesztési támogatást a támogatás alapjának 25%-a erejéig igényelheti. A közműfejlesztési hozzájárulás részletekben történő megfizetése és a 2. szerinti jogosultság megfizetéskori fennállása esetén a közműfejlesztési támogatás részletekben is igényelhető. 6. Az igénylés feltételei meglétének ellenőrzése során vizsgálni kell: a magánszemély igénylésének írásbeli dokumentumát (szóbeli igénylés esetén az erről készült jegyzőkönyvet), az igénylő a közműfejlesztéssel érintett lakóingatlannak tulajdonosa, bérlője vagy használója, a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezett, s azt első ízben fizeti meg, az igényléshez csatolták-e az előírt dokumentumokat, a közműfejlesztési hozzájárulás tényleges megfizetéséről szóló igazolást (kiállítója lehet: települési önkormányzat, szolgáltató vagy vízi közmű társulat), részletekben történő fizetés esetén a ténylegesen megfizetett részösszegről szóló igazolást, az igénylő nyilatkozatát, hogy a megfizetett közműfejlesztési hozzájárulást más módon még nem számolta el (helyi adó nyilvántartást is meg lehet vizsgálni ennek tisztázására), amennyiben a közműfejlesztés helye és a lakhely nem azonos, a lakóhely szerinti település jegyzője által, a jogosultságra kiadott igazolást, 1 A kamatfizetési kötelezettség meghatározása az Áht. 57/A. (2) bekezdése alapján történik. 5

6 a jegyző által vezetett nyilvántartás megfelel-e a jogszabályban előírtnak [262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet melléklete], közmű-fajtánként tartalmazza-e az abban előírt adatokat, a közműfejlesztési támogatás alapjául szolgáló hozzájárulás befizetése az írásbeli igénylést megelőző egy éven belül történt-e (részletfizetésnél az utolsó összeg megfizetésének időpontját követő 1 év a jogvesztő határidő). 7. A közműhálózathoz való utólagos csatlakozásért megfizetett összeg csak az elektromos és a gázhálózat esetén minősül a közműfejlesztési támogatás alapjául szolgáló közműfejlesztési hozzájárulásnak. 8. A lakás-takarékpénztári (továbbiakban: LTP) konstrukció alkalmazása esetén közműfejlesztési támogatás csak azt követően igényelhető, ha az LTP szerződés lejártával a számlán összegyűlt megtakarítást a hozzájárulás megfizetésére fordítják. Az LTP számlára történő befizetés igazolása nem fogadható el a támogatás alapjaként. 9. A közműfejlesztési hozzájárulás részletekben történő megfizetése esetén a támogatás részletekben, a ténylegesen befizetett összeg után igényelhető. 10. A jegyző időben gondoskodott-e a levont, illetve a befizetett közműfejlesztési támogatás visszautalásáról. Ha a beruházás üzembe helyezési értéke és így az ingatlanonkénti közműfejlesztési hozzájárulás alapja a tervezett összeget nem éri el, a közműfejlesztési hozzájárulást az ismertté válás időpontjában a hozzájárulás megállapítójának arányosan csökkenteni kell. Ha a közműberuházás meghiúsul, vagy a beruházás kivitelezési értéke csökken, vagy az önkormányzat utólagosan olyan határozatot hoz, hogy a beruházás pénzügyi fedezetét maga biztosítja, vagy a szolgáltató jogszabályban foglaltak, esetleg saját döntése miatt a jogosultnak a közműfejlesztési hozzájárulást részben vagy egészben visszafizeti, akkor a jegyző a hatáskörében a jogosultnak visszafizetendő összeget az arra jutó, korábban a központi költségvetésből igényelt és az érintett jogosultak részére már kifizetett közműfejlesztési támogatással csökkenti. Az önkormányzati és az állami vagyoni körön kívül megvalósult közművek után visszafizetett hozzájárulásokra jutó, igénybe vett közműfejlesztési támogatás befizetésére a jegyző amennyiben arról tudomást szerez az érintett jogosultakat határidő megjelölésével felszólítja. A levont, illetve a befizetett közműfejlesztési támogatást a befizetését követő 8 napon belül a jegyző a Kincstárhoz átutalja. A május 22. után megállapított közműfejlesztési hozzájárulások után igényelt támogatásoknál az előzőeken túl vizsgálandó: 1. Nem jár közműfejlesztési támogatás azon összeg után, amelyet a magánszemély önkormányzati támogatásból, vagy az önkormányzat harmadik személlyel kötött polgári jogi szerződése alapján átvett pénzeszközből fizetett meg. Az önkormányzat nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy nem kötött polgári jogi szerződést pénzeszköz átvételre a lakossági hozzájárulás kiegészítésére. 2. Amennyiben a magánszemély a közműfejlesztési hozzájárulást LTP konstrukción keresztül fizette meg, támogatást kizárólag a saját pénzeszközéből megfizetett hozzájárulás rész után igényelhet. Ennek megfelelően a május 22-ét követően megállapított, LTP megtakarításból megfizetett hozzájárulások után támogatás csak abban az esetben folyósítható, ha a jegyző és az érintett magánszemély nyilatkozik arról, hogy a támogatás alapja a magánszemély által a LTP számlára elhelyezett saját megtakarítása. A folyósítás további feltétele, hogy az LTP szerződés az igénylés időpontjában lejárt legyen és a támogatás alapja nem haladja meg a megállapított és az érintettel közölt közműfejlesztési hozzájárulás összegét. 6

7 3. A közműfejlesztési támogatás jogosultja nem engedményezheti a támogatásra vonatkozó igényét, azt csak ő kaphatja meg. Amennyiben nem a jogosult kezébe, vagy bankszámlájára történt a támogatás kifizetése, akkor csak meghatalmazási szerződés fogadható el. Ebben az esetben vizsgálni kell azt is, hogy a meghatalmazás nem lehet későbbi keltezésű, mint a támogatás kifizetése. A megbízási szerződés alapján történő kvázi engedményezés tiltott. A október 8-án, vagy azt követően megállapított közműfejlesztési hozzájárulások után igényelt támogatásoknál az előzőeken túl vizsgálandó továbbá: 1. Közműfejlesztési támogatást csak az arra rászorulók igényelhetik. A jogosultságot a szociális igénylések nyilvántartásának és a közműfejlesztési támogatást igénylők nyilvántartásának összevetésével kell vizsgálni. Jogosult a 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 2. a) pontja szerint az igénylő, aki: az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét meg nem haladó nyugellátásban, időskorúak járadékában, aktív korúak ellátására jogosult normatív lakásfenntartási támogatásban vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre saját vagy gyermeke jogán jogosult. A normatív lakásfenntartási támogatás esetén az erről szóló határozat címzettje és a közműfejlesztési támogatás igénylője azonos személy kell, hogy legyen. A jogosultság nem terjeszthető ki más családtagra abban az esetben sem, ha a családtag jövedelmét is számításba vették a normatív lakásfenntartási támogatás megállapításakor. 2. Ezen időponttól nem igényelhető közműfejlesztési támogatás azon összeg után, amelyet a támogatásra jogosult magánszemély a lakás elő-takarékosság állami támogatásából, a jogosultnak harmadik személlyel kötött szerződése alapján kézhez vett pénzeszközből fizetett meg, vagy azt ezekből a forrásokból javára jóváírták. 3. A közműfejlesztési hozzájárulás tényleges megfizetéséről szóló igazolásnak (kiállítója lehet: települési önkormányzat, szolgáltató vagy vízi közmű társulat) tartalmaznia kell a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetője nevét és lakcímét, a megfizetéssel érintett ingatlan címét, a közmű megnevezését, a megfizetés összegét és időpontját, valamint az igazolás kiadásának időpontját. 4. A jegyző nyilvántartása vonatkozásában: vezeti-e a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 46/2007. (III. 20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében szabályozottan részletes nyilvántartást az igazolások adatairól, a közműfejlesztési támogatásra való jogosultságról, a kifizetett közműfejlesztési támogatásról, valamint a visszafizetett közműfejlesztési hozzájárulásról és támogatásról. A március 28-át követően megállapított és írásban közölt közműfejlesztési hozzájárulások után igényelt támogatások esetében az előzőeken túl vizsgálandó: 1. A jogosult fogalmában változás következett be: a jogosultságot megalapozó ellátások vonatkozásában a rendszeres gyermekvédelmi támogatás elnevezése módosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre. 2. A jogosult csatolta-e arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a megfizetett közműfejlesztési hozzájárulást más módon még nem számolta el. (Más mód pl.: a helyi adók megfizetése során vagy az állam által támogatott LTP számlán összegyűlt megtakarításból, illetve ez alapján, 7

8 vagy ennek fedezetével a lakás-takarékpénztártól, vagy más hitelintézettől felvett hitel lakáscélú felhasználásaként) 3. Az LTP számlán összegyűlt megtakarításból megfizetett hozzájárulás után már nem jár közműfejlesztési támogatás. 4. Közműfejlesztési támogatást a visszaélések elkerülése érdekében már csak az ingatlan tulajdonosa igényelheti, a bérlő, használó nem! 5. Közműfejlesztési hozzájárulás részletekben történő megfizetése esetén az igazoláson fel kell tüntetni a részletfizetés tényét és a megfizetendő közműfejlesztési hozzájárulás teljes összegét is. 8

9 2. LAKOSSÁGI VÍZ- ÉS CSATORNASZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSA Az igénylés alapja a vidékfejlesztési miniszter 90/2013. (X. 7.) VM rendelete a évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről. A támogatás célja: A lakossági víz- és csatornaszolgáltatás ráfordításainak csökkentését szolgáló támogatás igénylésére az a települési önkormányzat pályázhatott, amely megfelelt a fent hivatkozott rendelet feltételeinek. Az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozataként olyan intézkedés volt támogatható, amely a lakossági felhasználók, illetve közegészségügyi határozat alapján kiemelt felhasználói csoportok esetén az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. -a szerinti eljárás alapján elrendelt, legfeljebb 6 hét időtartamig fenntartott ivóvíz-ellátási kötelezettség alapján került elrendelésre. A támogatás megítélésére akkor kerülhet sor, amennyiben a kötelezettség nem az önkormányzatnak felróható okból, illetve az üzemeltető jogellenes magatartása következtében keletkezett. Az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai kiadásainak részbeni ellentételezésére igénybejelentést benyújtani azok az önkormányzatok voltak jogosultak az Ivóvízminőség-javító Programban érintett települések, településrészek önkormányzatai kivételével (ide nem értve az eseti ivóvízszennyezéssel összefüggő igényeket), amelyeket a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy népegészségügyi járási (fővárosi kerületi) intézete január 1. és december 31. között kiadott határozatban kötelezett arra, hogy a településen élők részére az egészséges ivóvizet biztosítsák. Jogszabályi háttér Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény (továbbiakban: évi Kvtv.), az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről, 90/2013. (X. 7.) VM rendelet a évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás-támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről (továbbiakban: 90/2013. (X. 7.) VM rendelet), 26/2012. (III. 24.) VM rendelet a évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről (továbbiakban: 26/2012. (III. 24.) VM rendelet). Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai a évi beszámoló 33. és 47. űrlapja, a évi beszámoló 33. űrlapja (előző évi támogatás maradványa esetén), a 90/2013. (X. 7.) VM rendelet alapján, a vízgazdálkodásért felelős miniszter támogatásról szóló döntése, a 90/2013. (X. 7.) VM rendelet 9. (4) bekezdése szerinti 2. melléklet 5. pontjának megfelelő, a minisztérium honlapján közzétett adatlapok ( számú táblák), 9

10 a Kincstár Központja által készített felülvizsgálati lapok. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok szempontjai 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a évi beszámoló 33. űrlapján, illetve amennyiben volt az előző évi támogatás feladattal terhelt maradványának elszámolása a évi beszámoló 47. űrlapján megtörtént-e. A kapott támogatás, illetve a feladattal terhelt maradvány összege helyesen került-e megállapításra. 2. Az önkormányzatok/gesztor önkormányzatok a 26/2012. (III. 24.) VM rendelet alapján megítélt évi támogatás kötelezettséggel terhelt maradványát június 30-ig használhatták fel. A támogatás elszámolása a 26/2012. (III. 24.) VM rendelet 10. (5) bekezdése szerinti számú táblák, a Kincstár Központ által készített felülvizsgálati lap és VM döntés táblázata alapján történt június 30-ig. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az önkormányzat/gesztor önkormányzat pályázata esetén a gesztor önkormányzat július 15-ig visszafizette-e Az önkormányzatok a 90/2013. (X. 7.) VM rendelet alapján a évben kapott támogatás kötelezettség-vállalással terhelt maradványát június 30-ig használhatják fel. (90/2013. (X. 7.) VM rendelet 8. (4) bekezdés) A támogatás elszámolásáról, a lemondás alapján visszafizetett összegekről a tényleges adatok alapján a 9. (2) bekezdése szerint visszafizetési kötelezettség terhe mellett kell számot adnia az önkormányzatnak, amennyiben a évben felhasználta az igénybevett támogatás teljes összegét, a évi költségvetési beszámolójának benyújtásával egyidejűleg, amennyiben a év június 30-áig használta fel, a évi költségvetési beszámolójának benyújtásával egyidejűleg. A beszámolóval egyidejűleg benyújtott külön elszámolás és a beszámoló 33. és 47. űrlapján közölt adatok egyezőségének vizsgálata. A helyszíni ellenőrzés dokumentumai az Igazgatóság részére benyújtott támogatás elszámolása és az azt alátámasztó számítások, az önkormányzat rendelete a víz- és csatornadíjakról, a lakossági ivóvíz szolgáltatásra vonatkozó és/vagy a vízi közművek üzemeltetéséről, működtetéséről szóló megállapodás (a szolgáltató és az önkormányzat között), a szolgáltató vízjogi üzemeltetési engedélye, ennek hiányában az engedély megadásához benyújtott kérelem másolata és a MEKH-hez benyújtott működési engedély iránti kérelemről szóló hatósági bizonyítvány, a szolgáltató költségkalkulációja, a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének vagy népegészségügyi járási (fővárosi kerületi) intézetének a határozata, az ingatlanok szennyvízcsatorna hálózatra történt rákötését bizonyító okiratok, a szennyvíz beruházás dokumentációja, a szennyvízberuházás támogatási szerződése, analitikus nyilvántartások, számlák, kifizetési bizonylatok, bankkivonatok, a fel nem használt támogatás visszafizetéséről szóló bizonylatok. 2 Visszafizetésnél az Áht. szabályait kell alkalmazni. 10

11 A helyszíni ellenőrzés szempontjai 2.1. A lakossági ivóvíz és csatornaszolgáltatás támogatása 1. Az önkormányzat évre elfogadott ivóvíz, illetve csatornadíjakra vonatkozó hatályos önkormányzati rendelettel rendelkezett-e. 2. Az önkormányzat területén a fenti szolgáltatást érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező szolgáltató végezte-e. Amennyiben nem, akkor az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez benyújtott engedély iránti kérelemmel és a vízi közmű állami vagy önkormányzati tulajdonba való átadását igazoló műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvvel rendelkezik-e. 3. A 90/2013. (X. 7.) VM rendelet alapján benyújtott évre vonatkozó igénylés sz. tábláiban feltüntetett mennyiségek és összegek összhangban vannak-e az analitikus nyilvántartás adataival. 4. A évi pályázathoz csatolt, a 90/2013. (X. 7.) VM rendelet 1. sz. melléklete szerinti nyilatkozatok valóságtartalma megalapozott volt-e. 5. A 90/2013. (X. 7.) VM rendelet 1. sz. melléklete szerinti 3. számú nyilatkozat valóságtartalmának vizsgálata. 6. Az önkormányzat rendelkezik-e olyan nyilvántartással, amelyből megállapítható, hogy a szennyvízcsatorna-hálózattal ellátott területen az ingatlanok 60 %-ának rákötése megvalósult-e (90/2013. (X. 7.) VM rendelet 2. (1) bekezdés c) pontja). 7. Az önkormányzat a kapott teljes támogatási összeget január 31-éig a MEKH által kiadott víziközmű-szolgáltatás végzésére jogosító működési engedéllyel rendelkező víziközműszolgáltató vagy a MEKH által kiadott közérdekű üzemeltetésre kötelezettséget elrendelő határozattal rendelkező víziközmű-szolgáltató rendelkezésére bocsátotta-e (90/2013. (X. 7.) VM rendelet 8. (3) bekezdés). 8. Az önkormányzat és a szolgáltató szerződésében megállapodott-e: a központi költségvetésből kapott összeg pontos rendeltetéséről, a szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettségéről, amely az önkormányzat ellenőrzéséhez szükséges adatokat tartalmazza, a szolgáltatónak történő továbbutalás feltételeiről, határidőiről. 9. A kapott támogatást az önkormányzat kizárólag a lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére használta-e fel. 10. A bizonylatok és analitikus nyilvántartások alátámasztják-e a 33. űrlapon közölt adatok helyességét. 11. Az előző évi feladattal terhelt maradvány dokumentáltan felhasználásra került-e, illetve a fel nem használt támogatásrészt a központi költségvetésbe visszautalták-e. 12. Az önkormányzat évi támogatás kötelezettségvállalással terhelt maradványát június 30-ig felhasználta-e Az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezése 1. Az önkormányzatot a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy népegészségügyi kistérségi (fővárosi kerületi) intézete határozatban kötelezte-e 3 A pénzügyi teljesítés a június 30-át követő helyszíni ellenőrzés esetén vizsgálható. 11

12 arra, hogy a településen élők részére az egészséges ivóvizet biztosítsák (90/2013. (X. 7.) VM rendelet 10. (1) bekezdés). Az Ivóvízminőség-javító Programban érintett települések, településrészek vonatkozásában az önkormányzatok nem jogosultak támogatásra a (8) bekezdés szerinti eseti ivóvízszennyezéssel összefüggő igények kivételével (90/2013. (X. 7.) VM rendelet 10. (2)-(3) bekezdés). 2. Az egészséges ivóvízről kiállított számlák alátámasztják-e az elszámolást. 3. A szolgáltató költségkalkulációja megfelelt-e 90/2013. (X. 7.) VM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott feltételeknek. 4. A felhasznált támogatás a 90/2013. (X. 7.) VM rendeletben szereplő képletnek megfelelően lett-e kiszámítva. 5. A bizonylatok és analitikus nyilvántartások alátámasztják-e a 33. űrlapon közölt adatok helyességét. 6. Az előző évi feladattal terhelt maradvány dokumentáltan felhasználásra került-e, illetve a fel nem használt támogatásrészt a központi költségvetésbe visszautalták-e. 12

13 3. LAKOSSÁGI TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁSA Az igénylés alapja a vidékfejlesztési miniszter 92/2013. (X. 10.) VM rendelete a települési önkormányzatok részére a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséhez kapcsolódóan nyújtott támogatásról. A támogatás célja: A hozzájárulás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett lakossági folyékony hulladék mennyisége (m 3 ) után illeti meg azon települési önkormányzatokat, amelyek a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából - a hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás keretében - gondoskodnak. Az összeg a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá. A hozzájárulást a települési önkormányzatok a lakossági folyékony hulladék becsült évi mennyisége (m3) alapján igénylik és annak tényleges mennyisége alapján számolnak el. Jogszabályi háttér Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény (továbbiakban: évi Kvtv.), az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Htv.), évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, 92/2013. (X.10.) VM rendelet a települési önkormányzatok részére a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséhez kapcsolódóan nyújtott támogatásról (továbbiakban: 92/2013. (X. 10.) VM rendelet) Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai a évi beszámoló 33. űrlapja, Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A támogatás elszámolása a évi beszámoló 33. űrlapján megtörtént-e, és a kapott támogatás összege helyesen került-e megállapításra. 2. Az elszámolt éves m 3 mutatójának összevetése az előző évek elszámolt mutatóival. 3. Az elszámolás szabályszerűségének ellenőrzése az elszámoláshoz kötelezően csatolt számlák és egyéb bekért dokumentumok alapján, illetve az elszámolás teljesítését (2014. november 30.) követően a évi beszámolóban történő felülvizsgálat során. A helyszíni vizsgálat dokumentumai az önkormányzat rendelete a folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról, az önkormányzat és a hulladékkezelést végző közszolgáltató között létrejött közszolgáltatási szerződés, az önkormányzat analitikus nyilvántartása, számlák, menetlevelek a folyékony hulladék elszállításáról, 13

14 a lerakóhely üzemeltetőjének igazolása. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Vizsgálandó, hogy az önkormányzat szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás keretében gondoskodott-e a lakossági folyékony hulladék gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából, és csak a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtése és ártalmatlanítása után számolta-e el a hozzájárulást. 2. Az önkormányzat alkotott-e rendeletet a folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról. 3. Az önkormányzat és a hulladékkezelést végző közszolgáltató között létrejött-e közszolgáltatási szerződés. 4. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a települési önkormányzat a jóváhagyott, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó támogatást továbbadja. 5. Az önkormányzat vezetett-e analitikus nyilvántartást a hulladékkezelésről, és az tartalmaztae az érintettek nevét, az elszámolás alapját képező ténylegesen elszállított, a lakóhely által igazolt folyékony hulladék mennyiségét, a szállítás időpontját. 6. Az analitikus nyilvántartást az alapjául szolgáló számlák, menetlevelek szerint vezették-e. 7. A lerakóhely üzemeltetője, az oda beszállított, ártalmatlanított folyékony hulladék mennyiségét igazolta-e, a hozzájárulás elszámolása ez alapján történt-e. 8. Az elszámolást a települési önkormányzat november 30-ig teljesítette-e a 92/2013. (X. 10.) VM rendelet 2. sz. melléklete szerint. 14

15 Az igénylés alapja 4. KOMPOK, RÉVEK FENNTARTÁSÁNAK, FELÚJÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA a nemzeti fejlesztési miniszter 37/2013. (VII. 3.) NFM rendelete a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszerzési támogatása igénybevételének részletes szabályairól. A támogatás célja A közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak (továbbiakban: kompok, révek) fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszerzési támogatását azon települési önkormányzatok igényelhették, amelyek tulajdonában és működtetésében kompok, révek voltak, vagy amelyek közigazgatási területén közforgalmú, közútpótló jelleggel, érvényes engedély birtokában a kompokat, réveket működtették. Működtetési támogatásra csak azok az önkormányzatok pályázhattak, amelyeknél az átkelés nem ingyenes, és a komp-révközlekedéshez fogyasztói árkiegészítést vettek igénybe. Jogszabályi háttér Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény (továbbiakban: évi Kvtv.), az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény, 49/2012. (VIII. 27.) NFM rendelet a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszerzési támogatása igénybevételének részletes szabályairól (továbbiakban: 49/2012. (VIII. 27.) NFM rendelet), 37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszerzési támogatása évi igénybevételének részletes szabályairól (továbbiakban: 37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet), 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek besorolásáról, 240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai a évi beszámoló 33. és 47. űrlapja, a évi beszámoló 33. űrlapja (előző évi támogatás maradványa esetén), az Igazgatóság részére megküldött, a 37/2013. (VII. 03.) NFM rendelet 2. számú melléklete szerinti elszámoló adatlap, az önkormányzatok Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal kötött szerződéseinek másolata (az NFM az Igazgatóságok részére megküldte), a beruházást lebonyolító vállalkozással kötött szerződés hitelesített másolata, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (továbbiakban: NKH), mint hajózási hatóság által kiállított jegyzőkönyv hitelesített másolata a munka elvégzéséről, vagy az NFM minisztérium 15

16 munkatársa által készített emlékeztető (amennyiben rendelkezésre áll - 37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 20. (3) bekezdés), a kifizetést igazoló dokumentumok, átutalási bizonylatok, számlák hitelesített másolatai. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok szempontjai 1. Az elszámolás része: a hiánytalanul kitöltött elszámoló lap, számlamásolatok, a kifizetést igazoló dokumentumok (átutalási bizonylatok) másolata, a munka elvégzéséről az NKH Hajózási Hatóság által kiállított jegyzőkönyv, a minisztérium munkatársa által készített emlékeztető, a beruházást lebonyolító vállalkozással kötött szerződés másolata. Az NFM a támogatási szerződésben előírja a Beszámolási és elszámolási kötelezettség -et, melyben a pénzügyi elszámoláshoz a Rendeletben szabályozott elszámoláson felül az alábbiakat kéri: Az elszámolás alá eső valamennyi, a számviteli előírásoknak megfelelő számla, illetve egyéb bizonylat eredeti példányára az alábbi záradékot szükséges felvezetni: A bizonylat összegéből X támogatási szerződés alapján elszámolva Y Ft. Az elszámoló lapnak tartalmaznia kell egy számlaösszesítőt, melynek tartalmaznia kell az elszámolni kívánt és a Támogatott által kiegyenlített számlák tekintetében: a számlaszámot, a számlaszám kiállítójának pontos adatait (név, cím, adószám), a számla kiállításának idejét, a számla teljesítési időpontját, a fizetési határidőt, a nettó és bruttó számlaértékeket, az eszköz/szolgáltatás statisztikai besorolási számát, az eszköz/szolgáltatás szövegszerű megnevezését. Támogatott az elszámolás során köteles külön nyilatkozni arról, hogy a pénzügyi elszámolásban feltüntetett költségek kifizetése előtt azok összegszerűségéről ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes kifizetés előtt ezen felül az ellenszolgáltatás teljesítéséről is előzetesen meggyőződött. Csak olyan számla számolható el, melyek keltezése a támogatási szerződés aláírása és az elszámolási határidő közé esik. Javítási, felújítási támogatás elszámolásához ( A típusú elszámoló lap): elfogadott igénylés adatainak ellenőrzése, a csatolt számlák az önkormányzat vagy az önkormányzattal szerződéses viszonyban álló üzemeltető nevére szólnak-e, és évi igénylés esetén a támogatási szerződés megkötését követő időpontról szólnak-e, a műszaki tartalommal azonosíthatók-e, (a műszaki tartalom költségein belül eltérés lehetséges), számszaki ellenőrzés. Működtetési költségek támogatásának elszámolásához (a B típusú elszámoló lapon): táblázat pontos kitöltése, számszaki ellenőrzés. 2. Az önkormányzat, amennyiben a évben kapott támogatást év június 30-ig használta fel, a évi költségvetési beszámolójának benyújtásával egyidejűleg benyújtotta-e 49/2012. (VIII. 27.) NFM rendelet 21. -a szerinti elszámolást (49/2012. (VIII. 27.) NFM rendelet 20. (2) bekezdés). 16

17 3. Az önkormányzat, amennyiben a évben támogatásban részesült és felhasználta az igénybevett támogatás teljes összegét, a évi költségvetési beszámolójának benyújtásával egyidejűleg elszámolt-e a támogatással. Amennyiben a támogatást év május 31-ig használta fel, a évi költségvetési beszámolójának benyújtásával egyidejűleg kell a 37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 20. -a szerinti elszámolást benyújtania (37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 19. (3) bekezdés). 4. Az elszámolás alapján vizsgálandó, hogy a felhasznált saját forrás mértéke megfelelt-e az alábbi feltételeknek. A támogatás mértéke: A fenntartási, felújítási és beszerzési támogatás az elismerhető költségek legfeljebb 70 %-a lehet, kivéve: a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében szereplő településeket és a területfejlesztés kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szereplő kistérségek (és az azokat alkotó települések), amelyek esetében a támogatás mértéke az elismerhető költségek 80 %-a lehet. 5. Amennyiben a külön elszámolás alapján az önkormányzatnak visszafizetési kötelezettsége keletkezett, azt teljesítette-e. 6. A évi beszámoló 33. és 47. űrlapján közölt információ a felhasznált támogatásról összhangban van-e a beküldött elszámolással. A helyszíni ellenőrzés dokumentumai a 37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 2. számú melléklete szerinti elszámoló adatlap ( A és B típusú elszámoló lap), kifizetett számlák, kifizetést igazoló dokumentumok, átutalási bizonylatok, a hajózási hatóság által kiállított jegyzőkönyv másolata a munka elvégzéséről, vagy a minisztérium munkatársa által készített emlékeztető, amennyiben rendelkezésre áll (37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 20. (3) bekezdés), a beruházást lebonyolító vállalkozással kötött szerződés, az elidegenítési tilalom betartására vonatkozó dokumentumok, elkülönített számviteli nyilvántartás. A helyszíni ellenőrzés szempontjai 1. Az elszámoláshoz mellékelt bizonylatok hitelességének ellenőrzése. 2. Az önkormányzat az elszámolás során az ÁFA szabályokat megfelelően alkalmazta-e tól csak azon önkormányzatoknál lehet a bruttó költségeket a támogatás alapjául figyelembe venni, amely önkormányzatok az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény szerinti levonási joggal nem rendelkeznek. Ha az önkormányzat a támogatást szerződés alapján a beruházás lebonyolítását végző, általános forgalmi adó levonására jogosult vállalkozónak továbbítja, a támogatásban a nettó módon számított költségeket veheti figyelembe (37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 11. (6) bekezdés). 17

18 3. A korábbi években kapott támogatásokból beszerzett, felújított eszközök esetében betartották-e a nyilatkozatban vállalt elidegenítési tilalmat. Ha a támogatott eszköz elidegenítésére sor került, az önkormányzat visszafizette-e a támogatást Az előző évi támogatás feladattal terhelt maradványa dokumentáltan felhasználásra került-e, illetve a fel nem használt támogatásrészt a központi költségvetésbe visszautalták-e. 5. Az önkormányzat a évi támogatás kötelezettségvállalással terhelt maradványát május 31-ig felhasználta-e. 5 (A felhasználásra vonatkozó határidőt a miniszter az önkormányzat kérelmére egy alkalommal, legfeljebb június 30-áig meghosszabbíthatja.) (37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 19. (2) bekezdés) 6. Az elnyert támogatásból megvalósuló munkák a támogatási szerződés hatálybalépését követően kezdődtek-e el (37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 18. (1) bekezdés). 7. Az önkormányzat a támogatás felhasználásáról elkülönített számviteli nyilvántartást vezetett-e (37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 18. (4) bekezdés). 4 Az önkormányzatnak a kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell a tartós üzemeltetés fenntartásáról (minimum 5 év), ugyanakkor vállalnia kell azt is, hogy az adott felújításra kerülő, valamint a beszerzett új eszközre 2 millió Ft feletti támogatásnál öt év elidegenítési tilalom vonatkozik (37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 11. (1) bekezdés) 5 A pénzügyi teljesítés a május 31-ét/június 30-át követő helyszíni ellenőrzés esetén vizsgálható. 18

19 5. HATÁRÁTKELŐHELYEK FENNTARTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA A támogatás célja Az előirányzat 70 %-a a december 31-ei schengeni külső határszakaszokon (a magyarukrán, a magyar-román, a magyar-szerb, a magyar-horvát határszakaszokon), 30 %-a a december 31-ei schengeni belső határszakaszokon (a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határszakaszokon ) közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzatok támogatására szolgál. Jogszabályi háttér Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény (továbbiakban: évi Kvtv.), az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai a évi beszámoló 33. és 47. űrlapja, a évi beszámoló 33. űrlapja (előző évi támogatás maradványa esetén). Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a évi beszámoló 33. űrlapján, illetve amennyiben volt az előző évi támogatás feladattal terhelt maradványának elszámolása a évi beszámoló 47. űrlapján megtörtént-e. A kapott támogatás, illetve a feladattal terhelt maradvány összege helyesen került-e megállapításra. 2. A feladattal terhelt, de fel nem használt összeget az önkormányzat a évi beszámolójában szerepeltette-e. (A feladattal terhelt maradványt június 30-ig használhatja fel.) 3. Az önkormányzat a támogatás év végi kötelezettségvállalással nem terhelt maradványát a központi költségvetésbe visszafizette-e. A helyszíni felülvizsgálat dokumentumai számlák, bizonylatok (működési célú feladatellátásról), bankkivonatok. A helyszíni felülvizsgálat szempontjai 1. A támogatás felhasználása a évi Kvtv. 3. sz. melléklet 5. jogcímében szabályozott célokra (a határátkelőhely tisztántartására, a megközelíthetőség érdekében felmerülő működési célú kiadások teljesítésére a személyi jellegű kiadások nélkül) történt-e. 2. A támogatás felhasználását bankkivonatok vagy egyéb bizonylatok alátámasztják-e. 3. Az előző évi feladattal terhelt maradvány dokumentáltan felhasználásra került-e, illetve a fel nem használt támogatásrészt a központi költségvetésbe visszautalták-e. 4. Az önkormányzat évi támogatás kötelezettségvállalással terhelt maradványát június 30-ig felhasználta-e. 6 6 A pénzügyi teljesítés a június 30-át követő helyszíni ellenőrzés esetén vizsgálható. 19

20 6. A HELYI SZERVEZÉSI INTÉZKEDÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TÖBBLETKIADÁSOK TÁMOGATÁSA 6.1. A települési önkormányzatok és társulásaik létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 5/2013. (III. 14.) BM rendelet szerinti munkáltatói kifizetések visszatérítésének ellenőrzése Jogszabályi háttér Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény (továbbiakban: évi Kvtv.), az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), a Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (továbbiakban: Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.), a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX törvény (továbbiakban: Kttv.), 5/2013. (III. 14.) BM rendelet a települési önkormányzatok és társulásaik létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről (továbbiakban: 5/2013. (III. 14.) BM rendelet). Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai a évi beszámoló 33. űrlapja, az 5/2013. (III. 14.) BM rendelet 1-3. sz. mellékletei, a mellékletekhez csatolandó, a kifizetést igazoló dokumentumok. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a évi beszámoló 33. űrlapján, megtörtént-e. A kapott támogatás összege helyesen került-e megállapításra. 2. Az önkormányzat a támogatásnak a foglalkoztatottak részére történő tényleges kifizetésről külön elszámolás keretében, a tényleges kifizetést követően elektronikus úton az ebr42 rendszerben is, elszámolt-e az Igazgatóság felé az 5/2013. (III. 14.) BM rendelet 3. sz. melléklete szerinti adatlapon. Az elszámolás személyenként történt-e. A személyenként felmerülő eltérések nem kerültek-e összevonásra az 5/2013. (III. 14.) BM rendelet 11. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Az adatlaphoz csatolásra kerültek-e a kifizetést igazoló dokumentumok. Ha a folyósított támogatás összege: kisebb volt, mint a ténylegesen kifizetett összeg, akkor a különbözet nem volt megigényelhető, több volt, mint a ténylegesen felhasznált összeg, akkor: az önkormányzat a különbözetet visszafizette-e a központi költségvetés részére (5/2013. (III. 14.) BM rendelet 11. (2) bekezdés b) pontja), az év végi elszámolás alkalmával a visszafizetési kötelezettség szerepel-e a beszámolóban, és a visszafizetést az önkormányzat teljesítette-e. A helyszíni ellenőrzés dokumentumai évben benyújtott pályázati dokumentáció: 5/2013. (III. 14.) BM rendelet mellékletei (igénylési adatlapok, elszámolás adatlapja), az igénylő létszámcsökkentésre vonatkozó döntése, 20