TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ július 28. 1

Átírás

1 TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ július 28. 1

2 MEGBÍZÓ EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3300 Eger, Dobó tér GENERÁLTERVEZŐ PRO REGIO KÖZÉP MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KÖZHASZNÚ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 1146 Budapest, Hermina út 17. KÉSZÍTETTÉK Dr. Gordos Tamás projektmenedzser területfejlesztési szakember, Gutai Berta településmérnök Pro Regio NK Kft. Pro Regio NK Kft. Aczél Gábor okl. építészmérnök településrendezési vezető tervező Márton Melinda okl. településmérnök Aczél Városépítész Bt. Aczél Városépítész Bt. Szatmári Szidónia okl. településmérnök Aczél Városépítész Bt. Virág Attila területfejlesztési szakember Pro Regio NK Kft. Bezerédy Herald Balázs gazdaságfejlesztési szakértő Pro Regio NK Kft. 2

3 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA A tematikus és a területi célok közötti összefüggések az egyes városrészek érintettsége a stratégia megvalósításában A tematikus célok és a megvalósítást szolgáló beavatkozások viszonya A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN A MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGŰ BEMUTATÁSA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEMEZÉSE AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ÉS EZEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIÁHOZ Beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok Nem beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok (soft projektek) ANTI SZEGREGÁCIÓS PROGRAM BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS AZ ALACSONY STÁTUSZÚ NÉPESSÉG TERÜLETI KONCENTRÁCIÓJÁRÓL A VÁROS EGÉSZÉNEK TEKINTETÉBEN AZ ALACSONY STÁTUSZÚ LAKOSSÁGOT MAGAS ARÁNYBAN KONCENTRÁLÓ VÁROSI SZEGREGÁTUMOK HELYZETÉNEK ELEMZÉSE A Szala telep A Béke telep ANTI SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A munkaerőpiaci integráció Oktatási integráció Megfizethető lakhatás integráció lakásmobilitási program Programelemek média megjelenése Monitoring A MEGVALÓSÍTÁS ALATT LÉVŐ, ILLETVE MEGVALÓSULT VÁROSFEJLESZTÉSI PROGRAMOK BEMUTATÁSA A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A STRATÉGIA KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

4 Magasabb szintű tervek és a stratégia összefüggéseinek bemutatása A stratégia és a város ágazati dokumentumai közötti összefüggések bemutatása A STRATÉGIA BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEINEK MEGHATÁROZÁSA TELEPÜLÉS KÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA A monitoring rendszer feladata és módszertana A monitoring rendszer működtetési mechanizmusainak meghatározása A hosszú távú célok teljesülését mérő javasolt eredmény és hatásindikátorok Az ITS akcióterületi projektjeinek megvalósulásának mérésére javasolt output indikátorok A beruházási jellegű hálózatos projektcsomagok megvalósulásának mérésére javasolt output indikátorok A nem beruházási jellegű hálózatos soft projektcsomagok megvalósulásának mérésére javasolt output indikátorok MELLÉKLETEK MELLÉKLET: A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK PARTNERSÉGI FOLYAMATÁNAK DOKUMENTÁCIÓJA 2.MELLÉKLET: AZ EU KÖZÖTTI IDŐSZAKRA MEGHATÁROZOTT CÉLKITŰZÉSEI ÉS EGER FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMAI KÖZÖTTI KAPCSOLAT BEMUTATÁSA 4

5 ELŐZMÉNYEK Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a közötti időszakra) határozza meg egy város fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat által jóváhagyott hosszú távú településfejlesztési stratégia alapján. Eszerint az ITS ben rögzített városfejlesztési elképzelések egyes elemei illeszkednek a településfejlesztési koncepcióban rögzített hosszú távú célokhoz, és a kijelölt fejlesztési irányokhoz. Eger Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) amely lényegében az ITS elődjének tekinthető 2008 ban hagyta jóvá a város közgyűlése. A kormány 2012 ben rendeletet alkotott a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (314/2012. (XI.8.) Korm. rend.). A rendelet szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi követelményrendszere megváltozott, ez indokolttá teszi a 2008 as stratégia felülvizsgálatát és aktualizálását. A felülvizsgálatot és aktualizálást azonban nem csak a vonatkozó rendelet megjelenése tette szükségessé, hanem az is, hogy az IVS elkészítése óta eltelt időszakban a város társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetében jelentős változások következtek be. Megváltoztak a külső tényezők: megváltoztak a piaci, gazdasági körülmények, befektetési tendenciák (gazdasági világválság hatásai); előtérbe kerültek korábban kisebb jelentőségű szempontok, mint pl. az energiahatékonyság, a környezetvédelem, a klímaváltozás, az innováció kérdése; megújult az EU kohéziós politikája, ezzel (részben) összefüggésben megújult a nemzeti szintű területfejlesztési koncepció, területi (megyei) és ágazati tervezési munkák készültek el. Megváltoztak a belső tényezők: módosultak a város társadalmi (demográfiai), gazdasági folyamatai; jelentős változáson ment át az önkormányzat feladatköre (intézményfenntartás, közigazgatás, stb.); rendelkezésre állnak az elmúlt időszak tapasztalatai, a fejlesztések eredményei; az Önkormányzatnak a jövőben lehetősége nyílik, arra hogy intézményfenntartó/fejlesztő szerepe mellett gazdaságfejlesztőként lépjen fel a város életében: A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSz) elkészítette növekedési zóna koncepcióját. A Növekedési Zóna program koncepciója a GINOP és TOP program szinergiájának növelését támogatja. A javasolt növekedési zóna program a magánszektor vezető szerepével kialakított, a program célrendszerének megfelelő térségi együttműködések fejlesztéseit támogatja. E kezdeményezésekben a vállalkozások játszanak vezető szerepet, de részt vesznek benne a felsőoktatási intézmények, szakképző intézmények, kutatóintézetek, valamint maguk az önkormányzatok is. Időközben megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal adatai a 2011 es népszámlálás eredményeiről, ami azt jelenti, hogy jóval frissebb adatok alapján lehet tervezni, mint ahogyan az a 2008 as IVS kidolgozásakor lehetséges volt. (Akkor csak a 2001 es népszámlálási adatok álltak rendelkezésre.) Az ITS a 314/2012 (XI.8.) sz. kormányrendelet 5. a szerint meghatározott megalapozó vizsgálatát Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a 49/2014.(II.14) közgyűlési határozattal jóváhagyta, megállapítva, hogy a megalapozó vizsgálat megfelel a tervezés alapjának. 5

6 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Eger Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célok és beavatkozások teljes mértékben a megalapozó vizsgálatban feltárt erősségekre építve, a beazonosított problémák megoldását célozzák. A stratégia a jelen dokumentummal párhuzamosan készülő hosszú távú Településfejlesztési Koncepcióval összhangban készült, figyelembe véve és integrálva a város már meglévő stratégiai dokumentumainak célkitűzéseit, elképzeléseit (lásd részletesebben 4.2. fejezetet). Az ITS a korábbi IVS elképzeléseire alapozva, a korábbi fejlesztési irányokkal összhangban, új rendszerbe foglalva a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmi követelményekkel kiegészítve határozza meg Eger középtávú fejlesztési célkitűzéseit, és az azok megvalósításához szükséges stratégiai beavatkozásokat. A város új fejlesztési dokumentumainak készítésében, a célkitűzések megalkotásában a Polgármesteri Hivatal egyes irodái mellett a legfontosabb partnerségi csoportok is részt vettek. A Településfejlesztési Koncepció Eger jövőképének megvalósítása érdekében a 3 fő tématerülethez társadalom, gazdaság, épített és természeti környezet 3 átfogó és 14 részcélt, az egyes részcélokhoz különböző számú összesen 44 darab intézkedést határozott meg. Ezek az intézkedések maguk a középtávú tematikus célok, amelyek eléréséhez szükséges stratégiai beavatkozásokat az ITS határozza meg. 6

7 A KONCEPCIÓ ÉS AZ ITS CÉLRENDSZERE 1. TÁRSADALOM HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK 1.1. Népesség megtartása T1 T2 A munkavállalói mobilitás ösztönzése Eger irányába, a kvalifikált munkaerő megtartása (munkahely megtartás és teremtés) az egri születésű de nem egri felsőoktatási intézményben tanuló fiatalok visszavonzása. Lakáskínálat bővítése Eger népességének megtartása, kötődésének erősítése, oktatásmunkahely kínálat optimalizálása. A társadalmi szolidaritás növelése, szociális és egészségügyi ellátórendszerek fejlesztése A versenyképes tudás kialakítása és fenntartása 1.3. Társadalmi integráció erősítése T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10 Kulturális kínálat bővítése A társadalmi befogadás előmozdítása a lakosok közösségtudatának erősítése A város profiljának megfelelő, speciális oktatási területek definiálása, és ennek megfelelő oktatási kínálat kialakítása (iskolaváros szerep) Az Eszterházy Károly Főiskolához kapcsolódó K+F+I központ kialakítása, speciális szakok indítása (zöld energia, szőlő, bor, élelmiszer, idegen nyelvi központ) A versenysport erősítése A tehetséges ám hátrányos helyzetben lévő fiatalok mentorálása A társadalmi egyenlőtlenség csökkentése A leromlott és leromlással fenyegetett városrészek fejlesztése, felzárkóztatása 1.4. Szociális és egészségügyi ellátó és támogató rendszerek fejlesztése T11 T12 A lakosság korösszetételéhez rugalmasan igazodó ellátó és támogató rendszer kialakítása Az egészséges életmód, az aktív kikapcsolódás feltételeinek javítása 7

8 2. GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK 2.1. Járműipar és kapcsolódó ágazatainak fejlesztése T13 T14 KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK Térségi ipari gazdasági terület kialakítása a város déli iparterületein Magas szintű oktatás, továbbképzés elősegítése a cégek bevonásával Eger város kiegyensúlyozott társadalmi gazdasági és területi fejlődési feltételeinek megőrzése, javítása a városgazdaság harmonikusabbá tétele, elsősorban a magas hozzáadott értéket előállító (tudás intenzív) tevékenységek és helyitérségi együttműködések révén Egészséggazdaság jövedelemtermelő képességének és munkahelyteremtő hatásának növelése 2.3. Idegenforgalom jövedelemtermelő képességének és munkahelyteremtő hatásának növelése 2.4. A hiányzó makroszintű infrastrukturális elemek megvalósítása 2.5. Helyi térségi gazdaság fejlesztése a városkörnyéki települések együttműködésében az adottságokra alapozva (földhasználat, megújuló energia, helyi piac) T15 T16 T17 T18 T19 T20 T21 T22 T23 T24 T25 Termálkincs hasznosítása egészségmegőrzés, gyógyítás, rekreáció céljára A volt Dobó István laktanya szolgáltató és tudásközponttá alakítása Speciális gyógykezelések piaci helyzetének javítása (rehabilitáció, implantáció) Az Egri Vár és környezetének új szemléletű műszaki és attrakció fejlesztése Borászati ágazat fejlesztése, a helyi termelők együttműködésének elősegítése Program kínálat bővítése minőségi elemekkel (Belváros, sport és ökoturizmus) Közlekedési kapcsolatok javítása az országos hálózatokhoz Info és telekommunikációs rendszer javítása az önkormányzat, a gazdasági szféra, a lakosság, az intézmények és a vonzáskörzet együttműködésével Helyi hagyományos minőségi élelmiszerek és szolgáltatások fejlesztése és újak kialakítása a várostérség bevonásával Az üvegházi kertészeti, szőlészeti gyümölcstermesztési és feldolgozási, borászati, térségi állattenyésztési és erdészeti, faipari szektorok fejlesztése, támogatása az adottságokra alapozva Helyi gazdasági beszállítói klaszter program kidolgozása és megvalósítása 2.6. Gazdaság diverzifikálása, ezen belül a K+F és innováció súlyának növelése, a nagyvállalatok és a KKVk közötti gazdasági együttműködés erősítése T26 T27 T28 Új befektetők és befektetések vonzása K+F+I tevékenységek menedzselése (pályázatok, konferenciák, szervezés, helyzetbe hozás, tudáspark) Ipari beszállítói program kidolgozása és megvalósítása a helyi kkv k bevonására 8

9 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK 3.1. Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése T29 T30 Városi közlekedési rendszer korszerűsítése Eger és az agglomerációjához tartozó települések közötti közlekedési, gazdasági kapcsolatok erősítése 3.2. Energiahatékony városüzemeltetés T31 T32 A város levegőjének védelme, átgondolt ipar és energetikai fejlesztések, környezetbarát fűtési rendszerek Közmű infrastruktúra ellátás javítása, hiánypótlása, csapadékvíz, belvíz, szennyvízkezelési problémák megoldása. Termál és ivóvízbázisokkal való gazdálkodás Eger város szerves fejlődése, kompakttá válása, olyan belső és megújuló erőforrásokra támaszkodva, amelyek fenntartható módon elégítik ki a népesség megtartását, biztosítva az élhető környezetet és a tájitermészeti, épített értékek hosszú távú megőrzését A városrészek harmonikus fejlesztése T33 T34 T35 T36 T37 T38 T39 Energetikai szerkezet váltás, klímavédelem Alulhasznosított területek fejlesztése Rehabilitáció, rekonstrukció, és egyedi beavatkozások végrehajtása, épített örökség, műemlékek védelme Energiabarát, környezetbarát közlekedési eszközök előnyben részesítése Életképes szomszédsági területek Az Egri történelmi borvidék tájkarakterének megőrzése A Nemzeti ökológiai hálózat folytonosságának biztosítása és fejlesztése 3.4. Külterületi fejlesztések és a tájhasználat optimalizálása T40 T41 T42 A vízkészletek védelme és vízgazdálkodás A nem borvidéki mezőgazdasági területek mező és erdőgazdasági hasznosítása A roncsolt felületek, tájsebek rehabilitációja, környezeti kármentesítése és rekultivációja T43 Ökoturisztikai, sport és szabadidős fejlesztések T44 A kertes, volt zártkerti területek tájhasználati konfliktusainak kezelése 9

10 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása EGER VÁROSRÉSZEI 10

11 Városrészenkénti adatok a 2011 es népszámlálás alapján (forrás: KSH ) NÉPESSÉGSZÁM ISKOLAI VÉGZETTSÉG LAKÁSÁLLOMÁNY FOGLALKOZTATOTTSÁG Állandó népesség száma* (fő) Lakónépesség száma** (fő) Lakónépességen belül 0 14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60 X évesek aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15 59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) 1. Belváros ,9 60,1 31 6,8 39, ,1 49,1 5,4 48,9 49,3 2. Felnémet ,3 61,5 21,2 14,2 21, ,3 39,2 10,4 57,2 33,6 3. Nagylapos ,3 56,1 22,6 3,4 22,2 76 1,3 20,7 2,3 75,3 32,9 4. Rác hóstya , ,5 23,2 20, ,1 45,2 19,2 51,7 33,2 5. Felsőváros , ,7 9,1 18, ,5 36,2 6,3 58,7 35,7 6. Tetemvár ,9 64,6 24,5 4, ,6 36 3,2 59,6 39,1 7. Vécsey völgy és Bikalegelő ,4 63,7 22 5,2 34, ,4 33,8 3,9 61,4 30,7 8. Cifra hóstya ,9 66,2 18,9 11,4 34, ,8 49,9 9,2 47, Almagyar , ,9 2,1 46, ,8 59,3 1,8 40,5 22,1 10. Sánc , ,9 4, ,4 35,9 3,4 59,5 30,8 11. Károlyváros ,1 63,3 25,6 7,9 32, ,6 36,6 6,3 59,9 36,6 12. Hajdúhegy ,7 55,8 31,4 3,6 36, ,9 31,6 2,9 63,7 39,5 13. Szépasszonyvölgy , ,9 4,5 32, ,5 37,2 3,2 58, Hatvani hóstya ,7 58,2 29,1 4, ,6 34,9 3,8 60,3 41,9 15. Tihamér ,7 65,8 20,5 4,8 34, ,4 37 3,8 60, Csákó ,1 54,8 33,2 3,2 38, ,8 32,8 2 62,6 40,6 17. Maklári hóstya , ,3 3,9 33, ,7 34,3 2, ,7 18. Merengő ,8 64,8 14,5 7,8 30, ,7 43,7 5,8 54,6 39,7 19. Déli Iparterület 374 5,3 82,1 12,6 3, ,5 78,8 2,9 21,1 43,3 20. Lajosváros , ,6 8 28, ,1 41,3 6,7 54,2 38,9 21. Külterületek ,5 70,3 14,2 15,3 19, ,2 54,1 11,6 44,2 30,7 EGER ÖSSZESEN ,2 63,1 23,7 8,4 28, ,7 40 6,4 56,3 37,7 * A mutató a település egészére állítható elő, a településrészekre, akcióterületekre, szegregátumokra nem **Az oszlop tartalmazza a lakcím nélküli hajléktalanok (75 fő) adatait Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 11

12 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések az egyes városrészek érintettsége a stratégia megvalósításában 12

13 A tematikus célok és a megvalósítást szolgáló beavatkozások viszonya Az ITS, mint operatív jellegű stratégia, tartalmazza azon lényeges fejlesztési jellegű beavatkozásokat (projekteket, illetve programokat), amelyek a célok eléréséhez szükségesek. A projektek nemcsak beruházási típusúak lehetnek, hanem például foglalkoztatási, képzési, szemléletformáló jellegűek is. Az ITS az alábbi projekt típusokat különbözteti meg: 1 1. Akcióterületi projektek Akcióterületi projekteknek a térben és időben koncentrált, jellemzően komplex jellegű projekteket nevezzük. A térben való koncentráltság azt jelenti, hogy a beavatkozások egy jól meghatározható határvonallal körülvett területen belül történnek. Az időben való koncentráltság azt jelenti, hogy az akcióterületen belüli beavatkozások szintén egy jól meghatározott, de záros határidőn belül legfeljebb néhány év alatt megtörténnek. A komplex jelleg pedig azt jelenti, hogy az akcióterületen többféle, de egymással szorosan összehangolt beavatkozások valósulnak meg. Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések: az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az akcióterületen, együttesen szinergikus hatást fejtenek ki, vagyis az egyes projektelemek segítik más projektelemek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését. 2. Akcióterületen kívüli projektek Nem minden a város területén megvalósuló projekt tekinthető akcióterületi projektnek, mert vagy időben, vagy térben nem koncentráltak, vagy a beavatkozás jellege nem komplex. Térben nem koncentrált projekt például egy olyan program megvalósítása, amely a város különböző pontjain jelent pontszerű beavatkozásokat. Időben nem koncentrált az a projekt, amelynek megvalósítása csak hosszabb idő alatt lehetséges. Végül nem komplex jellegű az a projekt, amely egyetlen, pontszerű beavatkozást jelent. Jellemző akcióterületen kívüli projektek: önálló épületek, építmények felújítása, korszerűsítése, energetikai fejlesztése, közterület és környezetrendezés a város egy egy pontján, új, önálló létesítmény elhelyezése a városszövetben, Hosszabb idő alatt (nem akciószerűen) megvalósítható fejlesztések (meglévő lakóterületek átépülése, ipari területek funkcióváltása, stb.) 3. Hálózatos projektek Hálózatos projektnek az egymással összehangolt, térben kapcsolódó beruházási jellegű projekteket nevezzük. A térben való kapcsolódás azt jelenti, hogy a hálózatos projekt kiterjedhet több városrészre, vagy akár a város egészére is, kapcsolódhat továbbá nagyobb léptékű térségi (országos, megyei, járási) hálózatokhoz is. A hálózatos projekt több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemekből áll, a város egészére vagy annak egy részére például több akcióterületre terjed ki, a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. 1 A fejezet alapjául a Belügyminisztérium Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság által augusztus 30 án kiadott Útmutató a megyei jogú városok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítéséhez című kiadvány szolgált. 13

14 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1. Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával Az akcióterületek elhelyezkedése a városszerkezetben 14

15 2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása 1. AKCIÓTERÜLET Komplex gazdaságfejlesztés Eger déli iparterületein I. ütem Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben Sas út 10291/7 és 10490/2 hrsz névtelen közterületi földrészletek közigazgatási terület határa 0700 hrsz névtelen út belterületi határ Mátyás király út Szövetkezet utca Faiskola utca Külső sor utca vasút (a Keglevich Miklós utca folytatásában) által határolt terület A terület rövid bemutatása Eger déli iparterülete városszerkezeti szempontból kedvező helyen alakult ki, mert közúton és vasúton is elsőként érhető el a közlekedési fővonalak irányából. Így a város lakóterületei, központi részei, intézményei szempontjából a gazdasági területek kedvezőtlen hatásai kevéssé, vagy egyáltalán nem jelentkeznek. A déli iparterületek magja még kevéssé igénybe vett, alulhasznosított, mert az Eger Füzesabony vasúti fővonal, a rendező pályaudvar és az Eger Putnok vasútvonal által közrezárt terület feltárása ez idáig nem volt biztosított, azonban a MÁV Zrt. vel folytatott tárgyalások során a városnak lehetősége nyílt a fejlesztési szándékai realizálására. 15

16 Az akcióterület jelenlegi területfelhasználása Tulajdonviszonyok Forrás: Eger Déli iparterület városrész Szabályozási Terve (jóváhagyva az 56/2012. (X.25.) Ök. rendelettel) Alátámasztó munkarészek PRO TERRA Kft.és az Önkormányzat a alapján 16

17 Az akcióterület területén jelenleg érvényes szabályozási tervek Déli Iparterület és K2 es út és környéke 17

18 A településfejlesztési akció rövid leírása A város életében stratégiai fontosságú cél a munkahelyteremtés, a város gazdasági potenciáljának növelése. A gazdaságfejlesztés a város hagyományaira épülő, az adottságokat jobban kihasználó iparfejlesztéssel valósítható meg. Erre az iparterületek közül a déli iparterületek azon belül is a régi rendező pályaudvar és térsége, valamint a volt kertészeti területek és az Andornaktályához közeli beépítetlen területek a legalkalmasabb helyszínek. A barna vagy zöldmezős iparterület fejlesztések mellett az elhagyott csarnokok aktivizálásával, a hasznosításnak megfelelő átalakításával értékes területek nyerhetők. A fejlesztés keretén belül a szomszédos települések irányába egy térségi iparigazdasági övezet kialakítására van lehetőség. Fontos hangsúlyozni, hogy a településfejlesztési akció csak több ütemben valósítható meg. ATP1 ATP2 Az akcióterületen végrehajtandó fejlesztések az alábbi tematikus célok elérését szolgálják T1, T5, T13, T14, T21, T22, T25, T26, T27, T28, T29, T31, T32, T34 A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek Beruházások fogadására alkalmas iparterület bővítés: a magántulajdonú és MÁV tulajdonú területek megszerzése tereprendezés Terület előkészítés zöldmezős beruházásokhoz közműkiváltások és közműfejlesztések meglévő gazdasági épületek felújításához, rekonstrukciójához nyújtandó támogatás Feltáró utak és csomópontok kiépítése Faiskola utca szélesítése zártcsatorna építéssel A déli városi utak fejlesztése Sas út Eger Füzesabony vasút különszintű csomópont kialakítása Sas út Kistályai út infrastrukturális fejlesztése ATP3 ATP4 ATP5 ATP6 ATP7 ATP8 Geotermikus energia hasznosítása Oktatás, szakképzési fejlesztések és együttműködések Szennyvíztisztító telep fejlesztése Termál kutak fejlesztése Beszállítói hálózat fejlesztése A Sas út, Faiskola utca és a Kistályai út menti gazdasági területek fejlesztése A geotermikus potenciál kiaknázása és alkalmazása az iparterületen (előzetes felmérés és fejlesztési program alapján) beruházás vezérelt szakképzés fejlesztése a helyi TISZK bevonásával kooperáció a területen működő vállalatokkal (ZF Hungary, ZF Lenksysteme, Aventics, stb.) A szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítése AT 8, AT10 kutak felújítása, és új kút fúrása termálvíz vezeték építése (előzetes felmérés és fejlesztési program alapján) beszállítói klaszter program és információs rendszer kidolgozása együttműködések, közös projektek megvalósításának ösztönzése a várostérséggel nemzetközi kapcsolatok erősítése szolgáltatásfejlesztés Sas Vállalkzói Park és Inkubációs Program (magánerős fejlesztés) I.ütem: az iparterület vonalas infrastruktúrájának felújítása belső úthálózat és parkolók kiépítése épület felújítások belső zöldterületek kialakítása A Kistályai út és a Faiskola utca menti csarnokok aktivizálása Becsült költség 7,35 Mrd Ft 18

19 A projekt előkészítettsége Területelőkészítés: Az előkészítési munkálatokat az Önkormányzat megkezdte: Az elsődleges állapotfelmérés megtörtént októberében hagyta jóvá a közgyűlés a területre vonatkozó szabályozási terv módosítást (amely beépült az egységes helyi építési szabályzatba). Közgyűlési döntés alapján megkezdődött a még nem önkormányzati telkek önkormányzati tulajdonba vétele. Geotermikus energia hasznosítása: A déli iparterület térségében jelenleg kidolgozás alatt áll egy geotermikus energiát hasznosító beruházás műszaki és pénzügyi koncepciója. Megvalósulás esetén termálvíz vezeték építhető, illetve a déli városrész távhő ellátása valósítható meg, magába foglalva ipari, létesítményeket is. Oktatás, szakképzési fejlesztések és együttműködések: Eger hagyományosan iskolaváros, melyben több oktatási és szakképző intézmény működik. Az Egerben működő szakképző intézmények személyi és tárgyi feltételei alkalmasak arra, hogy az Országos Képzési Jegyzék által meghatározott szakmákban megfelelő szakmai képzést biztosítsanak, együttműködve a cégekkel. A korábbi években akkreditált tartalomfejlesztői munka eredményeképpen a Bornemissza Gergely Szakközép, Szakiskola és Kollégium ZF Lenksysteme Kft. tevékenységi területének támogatására a cég által meghatározott szakmai tartalomra a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen tananyagot dolgozott ki. Fenti hagyományok alapján, a szakképzés területén további együttműködésre van mód (duális képzés). 19

20 2. AKCIÓTERÜLET Az Egri Vár és környezete Az akcióterület kijelölése, elhelyezkedése a városszövetben Dobó István utca Servita utca Vécsey Sándor utca Gárdonyi Géza utca Bástya utca Vár köz által határolt terület A terület rövid bemutatása Az Egri vár az ország egyik leglátogatottabb, legismertebb műemléke, az egyik legjobb állapotban megmaradt egykori végvár. Történelmi jelentőségét két tényezőnek köszönheti. A közismertebb a XVI. századi török ellenes harcokban játszott jelentősége, amely a ma is jelentős részben álló hatalmas reneszánsz erődhöz kapcsolódik. A másik a ma már kevésbé közismert középkori szerepe, mikor az ország legnagyobb és leggazdagabb egyházmegyéjének központja volt, amely emlékeként a középkori Magyarország legnagyobb gótikus katedrálisa és püspöki palota együttese maradt fenn. A reneszánsz erőddel ellentétben, ennek az 1000 éves egyházi központnak az építészeti emlékei nagyrészt csak régészeti ásatásokon feltárt romok és kőemlékek formájában maradtak ránk, ugyanis épületeit a mohácsi csata után fokozatosan lebontották és beépítették az erődbe. Emellett a vár királyi temetkezési hely, a székesegyházban 1204 ben eltemetett Imre király sírhelyét a szakértők mostanra minden kétséget kizáróan azonosították. 20

21 Az akcióterület jelenlegi területfelhasználása Tulajdonviszonyok Az akcióterület területén jelenleg érvényes szabályozási terv 21

22 A településfejlesztési akció rövid leírása Az egri vár ma, bár hazánk egyik leglátogatottabb műemléke és múzeuma, kiemelkedő történelmi, művészettörténeti értéke vitathatatlan és közismert, mégis méltatlan állapotban van: falai, épületei, feltárt középkori romjai évtizedek óta pusztulnak. A feltárt, de az es években hibás elvek szerint kiegészített középkori székesegyház romok mára jóvátehetetlen károkat szenvedtek, és a pusztulás gyors ütemben folytatódik. A fejlesztés célja tehát az Egri Vár lepusztult műemléki értékeinek helyreállítása, új szemléletű rekonstrukciója (pl: az elpusztult történelmi épületek visszaépítése), fenntarthatóságának biztosítása, a meglévő infrastruktúra korszerűsítése, így a vár turisztikai potenciáljának növelése. A vár modern műemléki, muzeológia bemutatása csak olyan irányt követhet, amely az egri vár mindkét kiemelkedő történeti értékét olyan módon teszi láthatóvá és átélhetővé a látogatók számára, hogy egyik érték se csorbuljon. A vár értékeinek megőrzése és reprezentativitásának növelése mellett fejlesztési cél továbbá a várdomb lábánál lévő épületek felújítása, a foghíjak beépítése valamint a vártól az Egervár vasúti megállóig terjedő zöldterület megújítása, bekapcsolása a vár zöldfelületi rendszerébe. Fontos, hogy a projekt alapos szakmai előkészítése (falkutatás, feltárás) megtörténjen, ezzel csökkentve a kivitelezés közben jelentkező régészeti kockázatokat. Az akcióterületen végrehajtandó fejlesztések az alábbi tematikus célok elérését szolgálják T3, T18, T20, T32, T35 A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek ATP1 ATP2 ATP3 Az alsó várudvar funkcióbővítő megújítása A reneszánsz palota műemléki felújítása A vár középkori főtere és a Provizori Palota rekonstrukciója Varkoch kapu rekonstrukció, mely egyben megoldást jelenthet a csapadékvíz okozta folyamatos kőpusztulás megszűntetésére. Ezzel párhuzamosan helyreállításra kerül a déli várfal és az egykori gyilokjáró, valamint megnyitásra kerül a Hippolyt kapu, mint alternatív bejárat. Kiemelt cél a középkori kaszárnya épületének rekonstrukciója, mivel ez előfeltétele a középkori térszerkezet jövőbeni helyreállításának. A Dobó bástya teljes belsőépítészeti és gépészeti felújítására is sor kerül, valamint a környezetében található egykori "Cipóosztó ház" és az alatta található pince (Börtönkiállítás) attrakciós fejlesztése is megvalósul. Az alsó várudvar (Ispotály pince feletti terület és az Ágyúdomb környezete) szabadtéri rendezvényhelyszín funkciójának erősítése és a belső terek hasznosítása, korszerűsítése tervezett. A gótikus püspöki palota Eger legrégebbi, máig álló épülete, mely a középkorban Magyarország legnagyobb és leggazdagabb egyházmegyéjének központja volt. A palota együttes 800 éves történelmi múltja indokolja, hogy jelentőségéhez mérten kiemelt szerepet kapjon a váron belül. A cél a gótikus palota teljes felújítása a tetőtér hasznosításával együtt. A belső terekben enteriőrök segítségével léphetünk vissza a múltba. Az épület akadálymentesítve, exkluzív rendezvénytérként is hasznosítható. A palota felújításával egyidejűleg megtörténik a romos, életveszélyes állapotban lévő Tömlöc bástya, valamint a Képtár épületének felújítása. A Vármúzeum stratégiai célja a palotaudvar középkori térszerkezetének rekonstrukciója, hogy minél hitelesebben kerüljön bemutatásra a korabeli környezet. Ez a XIX. századi barakk (ún. 4 es épület) bontásával, majd a részben alatta található egykori Provizori Palota rekonstrukciójával és a középkori dézsmapince hasznosításával valósulhat meg. Előbbi épület egykor Dobó István palotája volt, ezért 22