Új Polgári Törvénykönyv: Változások a hitelbiztosítékok körében Jogi hírlevél

Átírás

1 Új Polgári Törvénykönyv: Változások a hitelbiztosítékok körében Jogi hírlevél szeptember 18.

2 Új Polgári Törvénykönyv - Változások a hitelbiztosítékok körében A Deloitte Legal nemzetközi hálózatában működő Szarvas, Falcsik és Társai Ügyvédi Iroda havonta tájékoztatja ügyfeleit hírlevelében a gazdasági jog legfrissebb szabályairól és változásairól, valamint ügyfeleink figyelmére érdemes jogeseteiről. Tekintettel arra, hogy március 15-én hatályba lép Magyarországon az első, rendszerváltást követően alkotott Polgári Törvénykönyv, mely a gazdasági élet szinte minden területét érinti majd, az elkövetkező hónapokban több hírlevelünkben is foglalkozunk az új kódex szabályaival. Az Új Ptk március 15-én hatályba lépő rendelkezései a gazdasági élet valamennyi szereplőjét érinteni fogják, ezért érdemes ezekre a változásokra mielőbb felkészülni. Az Új Ptk. változásai közül jelen hírlevelünkben a hitelbiztosítéki szabályok legfontosabb változásaira kívánjuk felhívni a Tisztelt Ügyfeleink figyelmét. Az Új Ptk. alapjaiban változtatja meg a finanszírozások korábban alkalmazott biztosítéki rendszerét azzal, hogy megtiltja a bizalmi elemet tartalmazó biztosítéki szerződések kötését és a zálogjogot tekinti alapvető hitelbiztosítéknak. A hitelbiztosítéki rendszer átalakításán túl a hitelezést érintő fontos változás még az új hitelbiztosítéki nyilvántartás megteremtése, illetve a zálogjogosulti bizományos és az önálló elidegenítési tilalom bevezetése is. Hitelbiztosítéki és zálogjogi változások A hitelbiztosítéki szabályozást érintő legjelentősebb változás, hogy megszűnik a biztosítéki célú tulajdon átruházás, a biztosítéki célú vételi jog alapítás és a biztosítéki célú engedményezés kikötésének lehetősége. Ezen megszűnő biztosítékok közös jellemzője, hogy a hitelezők számára egyszerűen és gyorsan végrehajtható biztosítékot jelentettek ugyan, azonban nem biztosították megfelelően a hitelfelvevők érdekeinek védelmét. A zálogjogi biztosítékokkal szemben az érvényesítésük általában nem jogszabályban rögzített, hanem a felek által megállapodott szerződéses szabályok útján történt, az érvényesítés során a hitelfelvevők kevés ellenőrzési joggal rendelkeztek és a hitelezők az érvényesítés során megszerezhették a fedezetül szolgáló vagyontárgy tulajdonjogát. A fentiek mérlegelése után, a hitelfelvevők érdekeinek fokozott védelme és a biztosítéki rendszer egységesítése érdekében döntött úgy a jogalkotó, hogy megszünteti a biztosítéki célú tulajdon átruházást, vételi jog alapítást és engedményezést és a zálogjogot ismeri el elsődleges és legfőbb biztosítéknak. A zálogjog szabályai is nagymértékben változnak. A zálogjog modernizációjának célja a merev zálogjogi szabályok piaci igényekhez való igazítása, a kialakult piaci gyakorlat átvétele és a zálogjog alkalmazhatóságának kiszélesítése és egyszerűsítése. Ennek keretében a keretbiztosítéki jelzálog, a vagyont terhelő zálogjog és az önálló zálogjog szabályozása megszűnik, és a jövőben már csak a kézizálog és a jelzálog kerül szabályozásra. Fontos változás továbbá, hogy az Új Ptk.

3 már nem tiltja majd a zálogtárgy tulajdonjogának hitelező által történő megszerzését és a korábbiakkal ellentétben részletes szabályokat állapít meg a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésre is. Megítélésünk szerint az Új Ptk. hitelbiztosítéki szabályai megfelelően egységesek, jól szabályozottak és modernek. Hitelbiztosítéki nyilvántartás Jövő év márciusától a hitelbiztosítéki nyilvántartás váltja fel a jelenleg közjegyzők által vezetett közhiteles zálogjogi nyilvántartást. Az ingatlanon alapított jelzálogot továbbra is az ingatlan nyilvántartásba kell majd bejegyeztetni, azonban a nem lajstromozott ingó dolgokon, jogon és követelésen alapított zálogjog és a létrejött lízing és a faktoring szerződések már az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba kerülnek majd bejegyezésre. Az internet alapú új zálogjogi nyilvántartás nyilvános és mindenki számára ingyenesen elérhető lesz. A zálogszerződésben részes felek hatósági közreműködés nélkül, maguk gondoskodhatnak majd a zálogjog nyilvántartásba vételéről, így a zálogjog alapítása egyszerűbbé és olcsóbbá válik. Ezzel párhuzamosan azonban, köszönhetően annak, hogy a bejegyzésnél nem fog eljárni hatósági személy, a hitelbiztosítéki nyilvántartás nem lesz közhiteles, azaz nem bizonyítja majd a nyilvántartásban foglaltakat. Zálogjogosulti bizományos Új jogintézményként kerül bevezetésre a zálogjogosulti bizományos, amely ugyan a nemzetközi finanszírozások során elterjedt, ám a magyar szabályozás hiányában eddig hazánkban csak ritkán alkalmazott jogintézmény. Az új szabályozásnak megfelelően több zálogjogosult kijelölhet egy bizományost, aki egy személyben, a zálogjogosultak javára gyakorolhatja a zálogjogosultakat megillető jogokat. Zálogjogosulti bizományos kijelölése esetén a zálogjogosultak helyett kizárólag a bizományos kerül bejegyzésre a megfelelő nyilvántartásba, amely csökkenti a hitelezéssel kapcsolatos adminisztrációs terheket, hiszen a zálogjogosultak személye változása esetén a bejegyzés módosítása nem szükséges. Az önálló elidegenítési tilalom A finanszírozási ügyletekben a hitelintézetek előszeretettel alkalmazzák az elidegenítési és terhelési tilalmat annak biztosítása érdekében, hogy a hitelfelvevő a biztosítékul lekötött vagyontárgyat ne idegeníthesse el. Korábban kizárólag tulajdonjog átruházáskor lehetett elidegenítési és terhelési tilalmat létesíteni, az Új Ptk. az önálló elidegenítési tilalom bevezetésével lehetővé teszi, hogy a tulajdonos a dolog tulajdonjogának átruházása nélkül, önállóan is megterhelje azt és ezzel jelentősen felértékelődik az új jogintézmény hitelbiztosítéki szerepe. A jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan elidegenítési tilalmat a tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében lehet majd alapítani. Megítélésünk szerint az Új Ptk. hitelbiztosítéki szabályai megfelelően egységesek, jól szabályozottak és modernek, amelynek következtében várható, hogy egyrészt csökkennek a biztosítékok érvényesítésével kapcsolatos jogértelmezési bizonytalanságok, másrészt pedig az új szabályozás képes lesz hozzájárulni a hazai finanszírozás újraéledéséhez. A pénzügyi szektor szereplőinek időben javasolt felkészülniük a közelgő változásokra annak érdekében, hogy megfelelően alkalmazkodni tudjanak a megváltozott jogszabályi környezethez és az eddig alkalmazott struktúrákat az Új Ptk. által kínált legkedvezőbb biztosítéki struktúrákkal tudják felváltani.

4 Ajánló Dbriefs jogi webcastok Egy nemzetközi nagyvállalat mindennapi életében komoly kihívást jelent a jogi kérdések naprakész ismerete, különösen az aktuális piaci helyzetben. A Deloitte Legal ezért indította útjára jogi kérdésekkel foglalkozó webcast-sorozatát, amelyen keresztül Ön is értesülhet a nemzetközi jog legfontosabb változásairól és a nemzetközi üzleti tevékenységet érintő fejleményekről. Következő webcastok: Csoportos juttatások és azok jogi vonatkozásai: az Ön juttatási rendszere minden szabályozásnak megfelel? szeptember 19., 12:00-13:00 (GMT+2) Házigazda: Nicolaas Vermandel Előadók: Marie Elise Darge, Klaus Heeke és Nick Hipwell Vállalati migráció az EU-n belül: általános megfontolások, előnyök és buktatók szeptember 25., 12:00-13:00 (GMT+2) Házigazda: Andreas Jentgens Előadók: Jean-Philippe Drescher, Felix Felleisen, Christoph Michiels és Federica Ronfini A webcastokkal kapcsolatos bővebb információt itt talál.

5 A Deloitte Legal A Deloitte Legal 55 országban található 125 iroda 1100 tapasztalt ügyvédjének egyedülálló hálózata, amely széleskörű jogi szolgáltatásokat kínál. Közép-Európa 17 országában a helyi és nemzetközi ügyfeleket magasan képzett, több mint 150 főből álló, egyebek mellett a pénzintézeti szektorra, illetve a termelő és gyártó cégek működésére kiterjedő, széleskörű iparági tapasztalatokkal rendelkező ügyvédcsapat segíti. A hálózat tagjaként működő irodák, szükség esetén a Deloitte más szakértőivel együttműködve, tapasztalataikkal és ismereteikkel a komplex feladatok megoldásában is hatékonyan segítik egymást ügyfeleik nemzetközi képviselete során. Magyarországon a globális Deloitte Legal hálózat tagjaként végzi tevékenységét a Szarvas, Falcsik és Társai Ügyvédi Iroda, amely a Deloitte Magyarország együttműködő partnere. További információ: és Elérhetőségek Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen észrevétele, hozzáfűzni valója van, kérjük, vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel az alábbi elérhetőségeken: Dr. Erdős Gábor Ügyvéd Partner Associate Szarvas, Falcsik és Társai Ügyvédi Iroda Tel : gerdos@deloittece.com Dr. Szarvas Júlia Ügyvéd Partner Associate Szarvas, Falcsik és Társai Ügyvédi Iroda Tel : jszarvas@deloittece.com Dr. Papp Anna Katalin Ügyvéd Managing Associate Szarvas, Falcsik és Társai Ügyvédi Iroda Tel : apapp@deloittece.com

6 A jelen dokumentum és a benne foglalt valamennyi információ a Deloitte Magyarország társaságaitól származik és célja, hogy bizonyos témakör(ök)ben általános információkkal szolgáljon, de nem tárgyalja az adott témakör(öke)t annak teljességében. A jelen dokumentumban megadott információk nem minősülnek számviteli, adóügyi, jogi, befektetési, tanácsadási illetve egyéb szakmai szolgáltatásnak. Ezek az információk nem képezhetik ügyfeleink üzleti döntéseinek kizárólagos alapját. Ügyfeleinket arra kérjük, hogy pénzügyeiket vagy üzletvitelüket befolyásoló bármely döntésük meghozatala, vagy a döntés szerint történő lépés megtétele előtt kérjék képzett szakmai tanácsadóink véleményét. A jelen dokumentum és a benne foglalt információk tájékoztató jellegűek és társaságaink aktuális helyzetét tükrözik, de nem szolgálnak a Deloitte Magyarország cégei által tett jognyilatkozatként és társaságaink nem vállalnak felelősséget sem a jelen dokumentummal sem a benne foglalt információkkal, illetőleg semminemű teljesítési vagy minőségi megfeleléssel kapcsolatban. A Deloitte Magyarország cégei nem felelnek a szolgáltatásaik piacképességére, vagy adott célra való alkalmassága, jogtisztasága, versenyképessége, biztonsága és pontossága vonatkozásában. Ügyfelünk a jelen dokumentumot és a benne foglalt információkat a saját felelősségére használja, és teljes mértékben felelősséget vállal a jelen dokumentum és a benne foglalt információk használatából eredő következményekért, esetleges veszteségekért. A Deloitte Magyarország cégei nem vonhatók felelősségre jelen dokumentum, vagy a benne foglalt információk felhasználásával kapcsolatosan felmerülő sem közvetlen sem közvetett károkért, egyéb veszteségekért. Ha a fenti rendelkezések bármelyike bármilyen okból nem érvényesíthető, a többi rendelkezés továbbra is hatályban marad és alkalmazandó. A Deloitte számos iparágban nyújt könyvvizsgálati, valamint adó-, vezetési, pénzügyi tanácsadási és jogi szolgáltatásokat (ügyfeleinknek együttműködő ügyvédi irodánk, a Szarvas, Falcsik és Társai Ügyvédi Iroda nyújtja a jogi tanácsadási szolgáltatásokat) állami és magáncégek részére egyaránt. Több mint 150 országban jelen lévő hálózatán keresztül a Deloitte világszínvonalú szakértelemével és minőségi szolgáltatásaival segíti ügyfeleit abban, hogy megfeleljenek az előttük álló üzleti kihívásoknak. A Deloitte mintegy szakértője egytől egyig arra törekszik, hogy a kiválóság mércéjévé váljon. A Deloitte név az Egyesült Királyságban company limited by guarantee formában alapított Deloitte Touche Tohmatsu Limited társaságra és tagvállalatainak hálózatára utal, melyek mindegyike önálló, egymástól elkülönülő jogi személy. A Deloitte Touche Tohmatsu Limited és tagvállalatai jogi struktúrájának részletes bemutatását a következő link alatt találja: Deloitte Magyarország.