HírAdó Extra január 8. Az Év Adótanácsadó és Transzferár-tanácsadó Cége Európában Az Év Adótanácsadó Cége Közép-Európában

Átírás

1 Az Év Adótanácsadó és Transzferár-tanácsadó Cége Európában Az Év Adótanácsadó Cége Közép-Európában International Tax Review European Tax Awards 2013 HírAdó Extra január 8.

2 HírAdó Extra Az alábbiakban összegyűjtöttük az elmúlt hónap és a következő hetek jelentősebb jogszabályváltozásai által generált feladatokat, potenciális problémaköröket. Bármelyik témával kapcsolatban örömmel állunk rendelkezésre az Önök cégét érintő speciális kérdések megvitatása céljából. Év végi transzferár-kiigazítás elszámolásához kapcsolódó új lehetőségek Ahogyan arról már korábban is beszámoltunk, a számviteli törvény júniusi módosítása és a módosító rendelkezését január 1-jétől tovább pontosító változása alapján a kapcsolt vállalkozásoknak lehetőségük nyílik a transzferárkiigazítások hatékony végrehajtására. Egy meghatározott időszak alatt értékesített/beszerzett eszközökre és szolgáltatásokra vonatkozó, a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetet eszközbeszerzés esetében az eszköz bekerülési értékének részeként, szolgáltatás igénybevétel esetében az elszámolt költség/ráfordítás módosításaként, értékesítés esetén az értékesítés nettó árbevételeként számolhatják el a felek. Ezt a gyakorlatot a tisztán társaságiadóalap-korrekció helyett alkalmazhatják a társaságok akár módosító számla kibocsátása nélkül. Az új szabályok a 2013-tól induló üzleti évtől kezdődően már egyértelművé teszik az ilyen korrekció elszámolását a korábban sok esetben alkalmazott egyéb megközelítésekkel szemben (pl. egyéb/rendkívül bevétel/ráfordítás), amelyek sokszor jelentős kockázatot jelentettek. Amennyiben a kapcsolt vállalkozások az említett számviteli elszámolást választják, akkor a tárgyévi különbözetet legkésőbb a tárgyév mérlegfordulónapjára vonatkozó könyveléssel a főkönyvi nyilvántartásukban szerepeltetniük kell. A hatóságokkal történt egyeztetéseket követően az is megerősítést nyert, hogy amennyiben csupán a megfelelő jövedelmezőség érdekében számolnak el a felek a közöttük kötött szerződés értelmében, úgy ebben az esetben nem lehet a korrekciót úgy kezelni, mintha a felek az eredeti, egyedi ügyletek ellenértékét változtatták volna meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem szükséges az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, számlával egy tekintet alá eső okiratot (módosító számlát) kiállítani, az elszámolást az áfa hatályán kívül kell kezelni és annak háttérbizonylataként elfogadható minden olyan okirat, amely megfelel a számviteli törvény számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseinek. A fenti rendelkezések jelentősen megkönnyíthetik a vállalkozások életét és egyértelműsíthetik az év végi kiigazításokkal kapcsolatos elszámolási gyakorlatot, ehhez azonban megfelelő szerződéses háttérrel, alapbizonylatokkal és jól kidolgozott transzferár dokumentációval kell rendelkezni január 1-jétől hatályba lépett a Magyarország és Japán között megkötött szociális biztonságról szóló Egyezmény Az Egyezmény rendelkezései értelmében január 1-től kezdődően a szerződő államok illetékes hatóságai által kiállított igazolás alapján, a kirendelés keretében (illetve kirendelés mellett helyi munkaszerződéssel) a másik államban dolgozó magánszemélyek mentesülnek a munkavégzés államában a járulékfizetés alól. A mentesülés időtartama legfeljebb 5 év, mely egyszeri alkalommal további egy évvel hosszabbítható. A munkáltató és a munkavállaló közös kérelme esetén a fenti, összességében 6 éves mentesség a hatóságok egyedi döntése alapján tovább hosszabbítható. Az Egyezmény alkalmazandó minden magánszemélyre, aki a japán vagy magyar jogszabályok hatálya alá tartozott, vagy tartozik, valamint ezen személyek hozzátartozóira is. Összevont engedélyezési eljárás január 1-jén életbe lépett 445/2013 (XI.28.) Korm. rendelet értelmében harmadik országbeli állampolgárok Magyarország területén történő foglalkoztatása és tartózkodása összevont engedélyezési eljárás keretében kerül elbírálásra. A 1

3 jogszabály-módosítás szükségességét az Európai Parlament és a Tanács által december 13-án elfogadott 2011/98/EU irányelvek átültetéséből fakadó jogharmonizációs kötelezettség teljesítése indokolta január 1-től hatályos jogszabály értelmében az idegenrendészeti hatóságoknál benyújtott kérelem alapján egy olyan kombinált engedély kerül kiállításra, amely a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodását és foglalkoztatását összevontan tartalmazza. (Korábban hatályos jogszabályok alapján elkülönült egymástól a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásának és foglalkoztatásának engedélyezése. A tartózkodási engedélyt az idegenrendészeti hatóság, míg a munkavállalási engedélyt a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központja adta ki.) Az összevont engedélyezési eljárás várhatóan meghosszabbítja az eljárás időtartamát, mely akár három hónapig is eltarthat. Releváns Európai Bírósági ítélet az exportértékesítés adómentességének feltétele kapcsán A közelmúltban az Európai Bíróság ítéletet hozott a Kúria által előterjesztett, az export-értékesítés áfamentességének törvényi feltételeire vonatkozó kérdések tekintetében. A Kúria felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálta, hogy a korábbi, illetve jelenleg hatályos Áfa törvényben előírt exportra vonatkozó mentességi feltétel, melynek értelmében a harmadik országba értékesített terméknek az értékesítés következtében 90 napos határidőn belül igazoltan el kell hagynia a Közösségét területét, összeegyeztethető-e a Direktívával. A peres eljárásban vizsgált tényállás szerint az adóalany harmadik országba értékesített termékeket, melyek során számos esetben előfordult, hogy azok csak az Áfa törvényben előírt határidőn túl hagyták el a Közösség területét. Ennek ellenére az ügyleteket az adóalany adómentes exportértékesítésként kezelte, mely adókezelés kapcsán az adóhatóság ellenőrzése során adóhiánynak minősülő adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg. hogy az adóalany véglegesen elveszíti az adott értékesítésre vonatkozó adómentesség alkalmazásának lehetőségét. Az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy ugyan alkalmazhatóak bizonyos korlátozó intézkedések az adómentességek helyes alkalmazása, valamint az esetleges adócsalás megelőzése céljából, azonban ezek nem sérthetik a jogszabályok célkitűzéseit. Márpedig megítélése szerint a jelen ügyben vizsgált határidő lejártát követően történő kiléptetés olyan jogvesztéssel jár, amely nem biztosít lehetőséget az adóalanynak arra, hogy a határidő túllépése okán fizetett adót utóbb visszakapja, amennyiben a kiléptetés később mégis igazoltan megtörténik. Erre tekintettel az Európai Bíróság kimondta, hogy ellentétes a Direktívával az olyan nemzeti szabályozás, amely alapján pusztán egy határidő túllépése azzal a következménnyel jár, hogy az adóalany véglegesen elveszíti az adott exportértékesítésre vonatkozó adómentesség alkalmazásának lehetőségét. Adó-visszatérítési lehetőség a korábbi időszakok tekintetében Az ítélet következtében a fent említett jogvesztő határidő módosításra került január 1-étől, oly módon, hogy az adóalany köteles az értékesítésen áfát felszámítani a 90 napos határidőt követően, azonban a fizetendő adó utólag csökkenthető, amennyiben a kiléptetés igazoltan megtörténik az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül. Az adózóknak az Art. alapján lehetőségük van adóvisszatérítés iránti kérelemmel élni a korábbi időszakok tekintetében is, amennyiben a kérdéses ügyletek eleve nem mentes exportként kerültek bevallásra, vagy az adóhatóság utólagos ellenőrzés keretében kérdőjelezte meg az adómentesség alkalmazását. Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy az adó-visszatérítés során tekintettel kell lenni arra, hogy az csak olyan időszakok esetében kezdeményezhető, amelyek az ítélet kihirdetésének időpontjában, vagyis december 19. napján még nem évültek el, illetve a kérelem benyújtására nyitva álló 180 napos jogvesztő határidőre, amelyet szintén az ítélet kihirdetésének a napjától kell számítani. A Kúria azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy ellentétes-e a Direktívával az olyan nemzeti szabályozás, amely alapján pusztán egy határidő túllépése azzal a következménnyel jár, 2

4 Lépjen velünk kapcsolatba! Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen észrevétele, hozzáfűzni valója van, kérjük, vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel az alábbi elérhetőségeken: Dr. Kövesdy Attila Vezető Tel: akovesdy@deloittece.com Dr. Kóka Gábor Tel: gkoka@deloittece.com Dr. Réczei Géza Tel: greczei@deloittece.com Veszprémi István Tel: iveszpremi@deloittece.com Dr. Falcsik István Szenior menedzser Vám, jövedéki és termékdíjjal kapcsolatos szolgáltatások Tel: ifalcsik@deloittece.com Gémesi Péter Transzferárak Tel: pgemesi@deloittece.com Dr. Gyuricsku Eszter Munkavállalói juttatások adótervezése Tel: egyuricsku@deloittece.com Horváthné Szabó Beáta Munkavállalói juttatások adótervezése Tel: bhorvathne@deloittece.com Dr. Márkus Csaba K+F és állami támogatások Tel: csmarkus@deloittece.com Sándor Zsolt Deloitte CRS Kft. Üzleti folyamatok kiszervezése Tel: zsandor@deloittece.com Winkler László Nemzetközi adótervezés Tel: lwinkler@deloittece.com Dr. Erdős Gábor Associate Tel: gerdos@deloittece.com Dr. Szarvas Júlia Associate Tel: jszarvas@deloittece.com Dr. Papp Anna Katalin Managing Associate Tel: apapp@deloittece.com 3

5 A jelen dokumentum és a benne foglalt valamennyi információ a Deloitte Magyarország társaságaitól származik és célja, hogy bizonyos témakör(ök)ben általános információkkal szolgáljon, de nem tárgyalja az adott témakör(öke)t annak teljességében. A jelen dokumentumban megadott információk nem minősülnek számviteli, adóügyi, jogi, befektetési, tanácsadási illetve egyéb szakmai szolgáltatásnak. Ezek az információk nem képezhetik ügyfeleink üzleti döntéseinek kizárólagos alapját. Ügyfeleinket arra kérjük, hogy pénzügyeiket vagy üzletvitelüket befolyásoló bármely döntésük meghozatala, vagy a döntés szerint történő lépés megtétele előtt kérjék képzett szakmai tanácsadóink véleményét. A jelen dokumentum és a benne foglalt információk tájékoztató jellegűek és társaságaink aktuális helyzetét tükrözik, de nem szolgálnak a Deloitte Magyarország cégei által tett jognyilatkozatként és társaságaink nem vállalnak felelősséget sem a jelen dokumentummal sem a benne foglalt információkkal, illetőleg semminemű teljesítési vagy minőségi megfeleléssel kapcsolatban. A Deloitte Magyarország cégei nem felelnek a szolgáltatásaik piacképességére, vagy adott célra való alkalmassága, jogtisztasága, versenyképessége, biztonsága és pontossága vonatkozásában. Ügyfelünk a jelen dokumentumot és a benne foglalt információkat a saját felelősségére használja, és teljes mértékben felelősséget vállal a jelen dokumentum és a benne foglalt információk használatából eredő következményekért, esetleges veszteségekért. A Deloitte Magyarország cégei nem vonhatók felelősségre jelen dokumentum, vagy a benne foglalt információk felhasználásával kapcsolatosan felmerülő sem közvetlen sem közvetett károkért, egyéb veszteségekért. Ha a fenti rendelkezések bármelyike bármilyen okból nem érvényesíthető, a többi rendelkezés továbbra is hatályban marad és alkalmazandó. A Deloitte számos iparágban nyújt könyvvizsgálati, valamint adó-, üzletviteli, vállalati kockázati, pénzügyi tanácsadási és jogi szolgáltatásokat (ügyfeleinknek együttműködő ügyvédi irodánk, a nyújtja a jogi tanácsadási szolgáltatásokat) állami és magáncégek részére egyaránt. Több mint 150 országban jelen lévő hálózatán keresztül a Deloitte világszínvonalú szakértelemével és minőségi szolgáltatásaival segíti ügyfeleit abban, hogy megfeleljenek az előttük álló üzleti kihívásoknak. A Deloitte mintegy szakértője egytől egyig arra törekszik, hogy a kiválóság mércéjévé váljon. A Deloitte név az Egyesült Királyságban company limited by guarantee formában alapított Deloitte Touche Tohmatsu Limited társaságra és tagvállalatainak hálózatára utal, melyek mindegyike önálló, egymástól elkülönülő jogi személy. A Deloitte Touche Tohmatsu Limited és tagvállalatai jogi struktúrájának részletes bemutatását a következő link alatt találja: Deloitte Magyarország.