A NAV vámellenőrzési tevékenysége. Az AEO-boom sikere. A jövedékiadó-törvény ismételt változása. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 2011/12.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NAV vámellenőrzési tevékenysége. Az AEO-boom sikere. A jövedékiadó-törvény ismételt változása. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 2011/12."

Átírás

1 Ára: 120 forint A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 2011/12. Boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak! A NAV vámellenőrzési tevékenysége A közösségi és a nemzeti jogszabályok széles körű ellenőrzési jogosítványokkal ruházzák fel a vámhatóságot a vámjogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében. A Közösségi Vámkódex előírásai alapján vámellenőrzés alatt a vámhatóság által végrehajtott egyedi intézkedések összességét kell érteni, amelyeket abból a célból végeznek, hogy biztosítsák a közösség vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésére, kiléptetésére, továbbítására, átszállítására és meghatározott célra történő felhasználására, valamint a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétére vonatkozó vámszabályok és egyéb jogszabályok helyes alkalmazását. Az AEO-boom sikere Aki a TAXUD AEO-adatbázisába betekint, és elemzi a Magyarországon eddig kiadott és hatályossá vált AEO-tanúsítványok számát, azonnal megállapíthatja, hogy igen markáns az ez évben bekövetkezett számszaki növekedés. Az AEO-státusszal rendelkező magyarországi gazdálkodók több mint 70 százaléka ugyanis 2011-ben kapta meg a tanúsítványát. Tudjuk, hogy ezt az AEOboomot elsősorban az a jogszabályi előírás okozta, miszerint azokat az egyszerűsített helyi vagy nyilatkozattételi engedélyeseket, akik január 01. előtt kapták meg a jogosítványaikat, a vámhatóságoknak ez év végéig az AEOC vagy AEO-tanúsítványok feltétel- és kritériumrendszere alapján felül kellett vizsgálniuk. A jövedékiadó-törvény ismételt változása A Törvény jövedéki törvényt érintő módosításai a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentését, az adminisztráció egyszerűsítését, valamint a jövedéki termékekkel összefüggésben elkövetett visszaélések visszaszorítását szolgálják. A gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentésére a Törvény több változtatást is megfogalmaz. Így jelentősen egyszerűsödik a sörfőzdékre vonatkozó szabályozás, lehetővé válik továbbá a termelői borkimérésekben a saját előállítású szőlőbor kannából, hordóból hivatalos zár nélkül elvitelre történő értékesítése, illetve a termelői borkimérés szabályai a termelők által működtetett üzletekre is kiterjesztésre kerülnek.

2 A NAV vámellenőrzési tevékenysége A közösségi és a nemzeti jogszabályok széles körű ellenőrzési jogosítványokkal ruházzák fel a vámhatóságot a vámjogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében. A Közösségi Vámkódex előírásai alapján vámellenőrzés alatt a vámhatóság által végrehajtott egyedi intézkedések összességét kell érteni, amelyeket abból a célból végeznek, hogy biztosítsák a közösség vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésére, kiléptetésére, továbbítására, átszállítására és meghatározott célra történő felhasználására, valamint a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétére vonatkozó vámszabályok és egyéb jogszabályok helyes alkalmazását. Harmadik szem 2 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata Ezen intézkedések körébe tartozik többek között a) az áru megvizsgálása, b) a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett adatok ellenőrzése, c) az elektronikus vagy papíralapú írott okmányok meglétének és hitelességének ellenőrzése, d) a vállalkozások elszámolásának és egyéb nyilvántartásainak megvizsgálása, e) a szállítóeszközök átvizsgálása, f) a poggyász, illetve a személyek által szállított vagy rajtuk lévő egyéb áru átvizsgálása, g) hivatalos vizsgálatok lefolytatása és egyéb hasonló intézkedések megtétele. A közösségi Vámkódex 13. cikke értelmében, a hatályos rendelkezések által meghatározott feltételek mellett a vámhatóságok elvégezhetnek minden általuk szükségesnek ítélt ellenőrzést, amelyek lehetővé teszik a vámszabályok és egyéb jogszabályok helyes alkalmazását. A 14. cikk pedig előírja, hogy a vámjogszabályok alkalmazása érdekében az árukereskedelemmel kapcsolatos műveletekben közvetve vagy közvetlenül részt vevő személyek kötelesek a vámhatóságok rendelkezésére bocsátani az előírt iratokat és információkat tekintet nélkül azok megjelenési formájára, valamint kérésükre a megkívánt segítséget megadni az előírt határidőn belül. Egyszerűsítés, gyorsítás A vámeljárások egyszerűsítése és gyorsítása érdekében tett európai uniós és nemzeti törekvések abba az irányba mutatnak, hogy az elektronikus vám és az egyszerűsített eljárások térnyerésével egyidejűleg az alapeseti vámeljárások folyamatából egyre inkább az utólagos jellegű ellenőrzésekre helyeződjék a hangsúly. Az előbbiek alapján, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) vámszerve által foganatosított, a vámigazgatási szakterületen alkalmazott ellenőrzések lehetnek: a) a vámeljárások folyamatba építettek, továbbá Vám b) az áru kiadását követően végzett, utólagos jellegűek: i) a Közösségi Vámkódex 78. cikke alapján lefolytatott, a vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló ellenőrzések, továbbá ii) a Vámtörvény 1. (3) bekezdés 7. pontja szerinti, a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló (átfogóbb jellegű) utólagos ellenőrzések. A vámigazgatási szakterületen alkalmazott ellenőrzési módozatok között szükséges megemlíteni a NAV más igazgatási szakterületén is alkalmazott, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) VI. Fejezete szerinti hatósági ellenőrzést is. A vámeljárások folyamatába épített ellenőrzés A folyamatba épített ellenőrzések közös jellemzője, hogy azokat a vámáru-nyilatkozat elfogadását követően történjen annak benyújtása papír alapon vagy elektronikus úton, de még az áru kiadását megelőzően hajtja végre a vámhatóság. Az ellenőrzés lehet a) okmányvizsgálat, amikor kizárólag a vámeljárás alá vont árukat kísérő okmányok adatait veti össze a vámhatóság a vámáru-nyilatkozat adataival, illetőleg b) áruvizsgálat, amikor az okmányok és a vámáru-nyilatkozat adatainak összevetésén túl magát az árut is megvizsgálják; az áruvizsgálat során történhet mintavétel is, amely elsődlegesen az áruosztályozás helyességének és/vagy az áruk származási országának megállapítására irányul. Az ellenőrzésre történő kiválasztás a magyar vámhatóságnál több szinten valósul meg. Az első szinten egy előre meghatározott szempontok alapján definiált kritériumrendszer szerinti automatikus vizsgálaton esnek át a vámokmányon feltüntetett adatok. Ez az automatikus kockázatkezelés a vámadat-feldolgozó rendszer részeként működő, úgynevezett KOCKA modul segítségével valósul meg. A KOCKA rendszerbe rögzítésre kerülnek azok a kockázati információk profilok, amelyek előfordulását a feldolgozás során figyelemmel kíséri a vámadat-feldolgozó rendszer. A KOCKA modulba több forrásból származó információk beérkezését és kiértékelését követően töltik fel a kockázati profilokat, amelyek támogatást nyújtanak a vámeljárást végzők részére tájékoztatják őket az adott vámeljárással összefüggésben esetlegesen felmerülő kockázatokról és azok beazonosításának lehetséges módozatairól. A fentieken túl az eljárást végzők maguk is dönthetnek úgy, hogy bizonyos vámeljárások alkalmával vizsgálatot kívánnak tartani, vélt-valós kockázatokat felismerve a benyújtott vámáru-nyilatkozatok adataiban. AIS eljárásban elektronikusan, míg papíralapú eljárások során szóban közlik ez irányú döntésüket a vámáru-nyilatkozatot benyújtóval. A fenti két értékelési fázis közt azokat, mint egy harmadik szemként kiegészítve helyezkedik el még egy

3 Vám ellenőrzési szint, amely magában hordozza mindkét, előzőekben említett kockázatkezelési eljárás sajátosságait: ez az e-revizor. Az e-revizorok saját helyi szintű szakmai ismereteiken túl az informatikai rendszerek oldaláról (így különösen kockázati, ellenőrzési, áruvizsgálati, labor, illetve webes forrásokból) is számos olyan információval rendelkeznek, melyek módosíthatják a hatósági eljárás egyes fázisaiban megvalósítandó ellenőrzési módokat és szempontokat. Ezen eljárások és fázisok egységes rendszert alkotva valósítják meg az egyes vámeljárásokhoz kapcsolódó kockázatkezelést, a hatósági döntések komplex támogatását. A vámáru-nyilatkozatok utólagos ellenőrzése A Közösségi Vámkódex 78. cikke értelmében a vámhatóság saját kezdeményezésére vagy a nyilatkozattevő kérelmére, az áru kiadása után módosíthatja a vámáru-nyilatkozatot. A vámhatóság az áru kiadása után, és azért, hogy meggyőződjön a vámáru-nyilatkozatban szereplő adatok pontosságáról, megvizsgálhatja az érintett áruval kapcsolatos import vagy export műveletekre, vagy az ezt követő, ezen árukat érintő kereskedelmi ügyletekre vonatkozó adatokat és kereskedelmi okmányokat. Az ilyen vizsgálat a nyilatkozattevő, az említett műveletekben közvetlenül vagy közvetve részt vevő valamilyen más személy, vagy az említett okmányt és adatokat üzleti célból birtokában tartó valamilyen más személy telephelyén végezhető el. A vámhatóság, amennyiben erre még lehetőség van, meg is vizsgálhatja az árut. Ha a vámáru-nyilatkozat felülvizsgálata vagy utólagos ellenőrzése azt jelzi, hogy az érintett vámeljárást szabályozó rendelkezéseket helytelen vagy hiányos adatok alapján alkalmazták, a vámhatóság a megállapított rendelkezésnek megfelelően és a rendelkezésére álló új információk figyelembevételével meghoz minden szükséges intézkedést a helyzet rendezésére. Az eljárási szabályok tekintetében háttérjogszabályként a Ket. alkalmazandó. Utólagos ellenőrzés A Vámtörvény 1. (3) bekezdés 7. pontja szerint utólagos ellenőrzés: az ügyfél nem közösségi termékekkel, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi termékekkel folytatott külkereskedelmi tevékenységére irányuló felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek eleget tett-e. Az utólagos ellenőrzés során a vámhatóság vizsgálja különösen: a) az áru vámellenőrzés alá helyezésének megtörténtét, b) a vámérték kimunkálásának, az áru tarifális besorolásának, valamint a vámkedvezmények vagy vámmentességek igénybevételének jogszerűségét, és az ezek alkalmazásához előírt feltételek kedvezményezett által történő betartását, c) a vámtartozás rendezésének megtörténtét, valamint d) a kötelező felvilágosítás vámkezelések, vámeljárások során történt felhasználásának jogszerűségét. Nem minősül utólagos ellenőrzésnek, ha a vámhatóság a) a Közösségi Vámkódex 78. Cikkében meghatározott vámáru-nyilatkozat utólagos ellenőrzését folytatja le, b) az AEO-tanúsítvány kiállításának feltételei és kritériumai teljesülését vizsgálja, c) a Ket. szerinti hatósági ellenőrzést végez, illetve d) a külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatát látja el. Az utólagos ellenőrzés a piaci szereplőknél a könyvelésük, nyilvántartásaik, rendszereik és a részükre végzett vámeljárások vizsgálatán keresztül megvalósuló vizsgálati módszer. Utólagos ellenőrzés keretében az arra feljogosított szervek megvizsgálhatják a vámellenőrzés alá eső áruk tekintetében végzett behozatali, kiviteli vagy tranzitműveletekre vonatkozó kereskedelmi okmányokat, bizonylatokat és egyéb pénzügyi dokumentumokat, elektronikus nyilvántartásokat annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak az áruk vámellenőrzés alá helyezésének megtörténtéről, illetve a vámáru-nyilatkozatokban foglaltak pontosságáról. Emellett lehetőség van az említett árukat érintő kereskedelmi műveletek vizsgálatára is. Célok a) ellenőrizni a vámáru-nyilatkozatokban megadott adatok pontosságát és teljességét annak megállapítása végett, hogy: i) az áruk bejelentésére, illetve az információk megadására vonatkozó kötelezettségnek megfelelő időben, helyesen és teljes mértékben eleget tettek-e, ii) a vámeljárásokra vonatkozó szabályokat helyesen alkalmazták-e, iii) a gyártási és/vagy feldolgozó műveletek megfelelnek-e a használatban lévő engedélyeknek vagy jóváhagyásoknak; b) feltárni i) az importőrök, az exportőrök és egyéb, a jogszabályok alapján kötelezettséggel terheltek által benyújtott adatok hibáit, ii) a vonatkozó szabályok és követelmények megsértését, legyen az szándékos vagy sem, iii) a kereskedelmi vámcsalás eseteit, iv) az esetleges jogszabályi, szakmai hibákat; c) eljárást indítani a fentiek eredményeként, adott esetben javítani a hibákat; d) iránymutatást nyújtani i) a piaci szereplők részére, a vámügyi jogszabálysértések jövőbeni előfordulásának csökkentése érdekében, ii) a hibás eljárások elkerülésére és jobbítási javaslatok megtételére, iii) a kockázatkezeléshez, a kockázati mutatók folyamatos használata és értékelése révén; e) segíteni i) a piaci szereplőket az ellenőrzés során feltárt esetleges rendszerhibák, illetve a vámszabályo- Az árut is vizsgálják A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 3

4 Vám Ellenõrzési kézikönyv 4 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata zások megértésében tanúsított esetleges hiányosságaik leküzdésében, ii) a piaci szereplőket a vámigazgatási szervek meglévő vonatkozó információinak kiemelésével, feltéve, hogy azok nem bizalmasak; f) fenntartani és fejleszteni hosszabb távon a vámügyi kötelezettségek átfogó teljesítését. Az ellenőrzés típusai, annak jellege alapján: a) audit jellegű: olyan utólagos ellenőrzés, ahol a gazdálkodó adminisztrációs, szervezeti és belső folyamatait és/vagy rendszereit összefüggéseiben is vizsgálják, b) nem audit jellegű: olyan utólagos ellenőrzés, amely általában a konkrét vámeljárásokhoz kapcsolódik. Típus, irányultság Az ellenőrzés típusai, annak irányultsága alapján: a) átfogó vizsgálat (az ügyfél nem közösségi termékekkel, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi termékekkel folytatott külkereskedelmi tevékenységének teljes körű felülvizsgálata), vagy b) célvizsgálat (az ügyfél nem közösségi termékekkel, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi termékekkel folytatott külkereskedelmi tevékenységének meghatározott részére irányuló felülvizsgálat). Az utólagos ellenőrzés átfogó vizsgálat esetében a vizsgált időszak egésze vonatkozásában, célvizsgálat esetén kizárólag az ellenőrzés célja tekintetében ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztet. Kötelező az utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél: a) ha vámtartozása áll fenn és felszámolását, végelszámolását rendelték el, b) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, c) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, d) a NAV vezetőjének a rendelkezése alapján, e) ha azt a külföldi vámhatóság nemzetközi megállapodáson alapuló megkeresésének teljesítése teszi szükségessé. A végrehajtást vizsgálják, külföldi megkeresés Ismételt ellenőrzést (ellenőrzéssel lezárt időszakra végzett ellenőrzés) kell lefolytatni: a) ha a vámhatóság a korábban lefolytatott, utólagos ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja, b) az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása vélelmezhetően a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, c) ha azt a külföldi vámhatóság nemzetközi megállapodáson alapuló megkeresésének teljesítése teszi szükségessé, d) felülellenőrzés keretében. Az ellenőrzött ügyfél kérelmére végzett ismételt ellenőrzésnek az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv vezetőjének, vagy ha az utólagos ellenőrzés eredményeként hozott határozatot a külön jogszabályban kijelölt szerv felülvizsgálta, a felügyeleti szerv vezetőjének rendelkezésére van helye. Az ismételt ellenőrzést az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le (NAV megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságai, 1. számú Repülőtéri Igazgatósága, Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága), míg felülellenőrzésre a külön jogszabályban meghatározott vámszerv jogosult (NAV Központi Hivatala, regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságai és a Repülőtéri Főigazgatósága). Ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében felülellenőrzésre kerül sor, ha a) azt az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke rendelte el, b) a NAV vezetője erre utasítást ad, amelynek alapján a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve ellenőrzi az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét, c) a vámhatóságnak olyan, a vámtartozást befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására a NAV vezetője utasítást ad (az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónapon belül). Fontos menetrend A vámhatóság köteles az utólagos ellenőrzés lefolytatásáról annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az ügyfelet írásban értesíteni. Az utólagos ellenőrzésről szóló értesítésnek tartalmaznia kell egyebek mellett a vizsgálat célját, témakörét és azt az időszakot, amelyre a vizsgálat irányul, az ellenőrzés megkezdésének, tervezett befejezésének időpontját. A vámhatóság mellőzheti az ügyfél előzetes értesítését, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat, megsemmisítik, meghamisítják. Ha a vámhatóság az előzetes értesítést mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevélnek az ügyfél részére történő átadásával kezdődik. Az utólagos ellenőrzésről szóló értesítésben megjelölt vizsgálati időtartamra vonatkozóan az ellenőrzött ügyfél az értesítés átvételének időpontjától az ellenőrzés lezárásának napjáig az ellenőrzés tárgyát képező üggyel kapcsolatban módosítást, vámvisszatérítést, vámelengedést, mérséklést vagy más olyan eljárást kezdeményezhet, amely a vámtartozással és a nem közösségi adókkal és díjakkal kapcsolatos fizetési kötelezettségét, helyzetét megváltoztatja. A kérelem érdemi elbírálását az illetékes vámhatóság az utólagos ellenőrzés lezárásáig felfüggeszti, és egyidejűleg a kérelem benyújtásáról az utólagos ellenőrzést végző hatóságot értesíti (ha a kérelmet a vámhatóság elbírálja, annak eredményét az utólagos ellenőrzés megállapításainál nem lehet figyelembe venni). Az utólagos ellenőrzés az Európai Bizottság által kiadott vámellenőrzési kézikönyv (Customs Audit Guide) alapján készített Ellenőrzési Kézikönyv szerint kerül lefolytatásra. A kézikönyv alkalmazásának célja, hogy az ellenőrzések

5 Vám egységes elvek mentén kerüljenek lefolytatásra és az ellenőrzöttnél eltöltött idő optimális legyen. Ez utóbbi cél elérése érdekében az értesítőlevél mellé kérdőív kerül csatolásra, melynek kitöltése nem kötelező, a kérdéssor megválaszolása azonban a helyszíni vizsgálat idejét jelentősen csökkentheti. A kérdések jellemzően a piaci szereplő a) képviseletére, a cégjegyzésre és az ellenőrzés során történő közreműködésre, b) belső szervezeti felépítésére, c) engedélyeire, tanúsítványokra, belső szabályozókra, d) vámügyei intézésével kapcsolatos adatokra irányulnak. Jogosultságok A vámhatóság utólagos ellenőrzést végző tagja az ellenőrzés lefolytatásához az ellenőrzött ügyfél működési rendjét figyelembe véve a Ket. szemlére és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályaiban rögzített jogosultságokon túl adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. Főbb jogosultságok: ellenőrzési jogosultság, helyszíni ellenőrzés tartása, belépési jogosultság, vizsgálati jogosultság, felvilágosításkérési jogosultság, bizonyítási jogosultság, lefoglalási jogosultság. Az ügyfél vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységével kapcsolatos bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat, más tárgyi bizonyítékokat átvételi elismervény ellenében a vámhatóság bevonhatja. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell. Az iratok, adathordozók, bizonyítékok a hivatali helyiségben történő tanulmányozás céljából is bevonhatók; ilyen esetben 60 napon túl, de legfeljebb az utólagos ellenőrzés lezárásáig csak az illetékes vámszerv vezetőjének engedélyével és az ellenőrzött ügyfél egyidejű értesítésével tarthatók a vámhatóságnál. Az iratokról bevonásuk előtt az ügyfél saját költségére másolatot készíthet. Ha az ügyfél kéri, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ügyfél által készített és az ügyfél által eredetivel egyezőként elismert másolatot vonja be. Az utólagos ellenőrzés során az ügyfél köteles különösen a) a bizonyítékokat ideértve szükség esetén azok hitelesített magyar nyelvű fordítását is a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani, b) az utólagos ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, c) szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és d) a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni. Az előbbi kötelezettségek megszegése esetén a vámhatóság végzéssel, határidő megjelölésével kötelezheti az utólagos ellenőrzés alá vont ügyfelet kötelezettségei teljesítésére. Amennyiben az ellenőrzés alá vont ügyfél a kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv intézkedik a Vámtörvény szerinti vámigazgatási bírság kiszabása iránt, illetve a vámigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg az utólagos ellenőrzést felfüggesztheti és az ellenőrzött ügyfél költségére a nyilvántartásokat, elszámolásokat szakértővel elkészíttetheti. Jegyzőkönyvek, megállapítások Az utólagos ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmaznia kell egyebek mellett az ellenőrzést végzők megállapításait: a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével, és annak bizonyítékait; az ügyfél által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását, annak indokait. Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján részjegyzőkönyv készül, ha az utólagos ellenőrzéssel érintett vámkezelések, vámeljárások, és az ügyfél külkereskedelmi tevékenysége egy részével kapcsolatban a tényállás megfelelően tisztázásra került. A részjegyzőkönyvre a jegyzőkönyv szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. Az utólagos ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött ügyfél részére az ellenőrzés megkezdésétől számított 60 napon belül át kell adni. Indokolt esetben az utólagos ellenőrzést lefolytató hatóság vezetője az ügyfél értesítésével a határidőt egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja. Az ellenőrzésre előírt határidőt, ha a tényállás további tisztázása szükségessé teszi, a vámhatóság másodfokú szerve egyszer, legfeljebb további 30 napig terjedő időtartammal meghoszszabbíthatja. A vámhatóság az utólagos ellenőrzést a bizonyítékok beszerzéséig, legfeljebb 90 napra külföldi megkeres esetén legfeljebb 12 hónapra felfüggesztheti, ha az ellenőrzött szervezet, illetve személy javára vagy terhére történő megállapítások alapjául szolgáló bizonyíték beszerzése előreláthatólag a vizsgálatra rendelkezésre álló időn belül nem lehetséges. Az ügyfél kérésére a tényállás tisztázása érdekében záró tárgyalást kell tartani. Az utólagos ellenőrzés eredményéről az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hoz. Az ügyfél kérelmére, az utólagos ellenőrzések eredményeképp jogerősen kiszabott vámtartozásra a nem közösségi adók és díjak kivételével, illetve kamatára az azt kiszabó vámhatóság legfeljebb 12 hónapra részletfizetést, fizetéshalasztást engedélyezhet biztosíték követelése mellett vagy anélkül, amennyiben az ügyfél fizetési nehézsége átmeneti jellegű, ezért a vámteher későbbi megfizetése valószínűsíthető és az egy összegben vagy az azonnal történő megfizetés tevékenységének folyamatosságát súlyosan veszélyeztetné. Jogok és kötelezettségek A vámjogszabályokban a vámhatóság részére megállapított jogokat, kötelezettségeket az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzést végző vámhatóság tekintetében értelemszerűen alkalmazni kell. Az ellenőrzést végző vámszerv az ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az ellenőrzött ügyfél gazdasági tevékenységét ne, vagy a lehető legkisebb mértékben korlátozza. Az ellenőrzést végző az ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát Okmányok bevonása A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 5

6 Vám Határidõk meghoszszabítása 6 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata megbízólevéllel igazolni, az ellenőrzött ügyfelet az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni. Az ellenőrzést végző vámszerv köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az ellenőrzött ügyfelet, képviselőjét, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Az ellenőrzést végző vámhatóság köteles az ellenőrzött ügyfél által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni. Az ellenőrzést végző vámszerv a tényállás tisztázása során az ellenőrzött ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény az ellenőrzött ügyfél terhére nem értékelhető. Az elrendelt utólagos ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság ellenőrzést végezhet olyan személynél, amely az utólagos ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen üzleti kapcsolatban áll, feltéve, hogy az elrendelt utólagos ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében ezen vizsgálat szükséges (kapcsolódó vizsgálat). Kapcsolódó vizsgálat esetében a vámhatóság a vizsgálat lefolytatásáról szóló előzetes értesítést mellőzi, és a kapcsolódó vizsgálat a megbízólevél átadásával veszi kezdetét. Az utólagos ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat időtartamára felfüggeszthető. Egyéb tekintetben a kapcsolódó vizsgálatra az utólagos ellenőrzés szabályai alkalmazandók. Az ellenőrzött ügyfél jogai és kötelezettségei Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a Közösségi Vámkódex 14. cikkében meghatározott az előbbiekben már ismertetett kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tenni. Az ellenőrzött kötelezettségeinek megszegése miatt a Vámtörvény szerinti vámigazgatási bírsággal sújtható. Az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani. Az ellenőrzött ügyfél jogosult a) az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni, b) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni, c) megfelelő képviseletről gondoskodni, d) az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Az ellenőrzött ügyfél minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet, vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Nem tekinthet be az ellenőrzött ügyfél a) a vámhatóság belső levelezésébe, b) a döntés tervezetébe, c) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli, d) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy az ilyet tartalmazó iratrészletbe, amennyiben az a döntés alapjául szolgáló tényt nem tartalmazza, e) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik, f) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja. Az ellenőrzött ügyfélnek joga van a) a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, b) bizonyítási indítványokat előterjeszteni, c) a jegyzőkönyv tartalmát megismerni, és d) arra a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni. Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vétele napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha az ellenőrzött ügyfél észrevételei indokolják. Ha a határozat meghozatalához a tényállás további tisztázása válik szükségessé úgy az ellenőrzés tovább folytatható az annak alapjául szolgáló körülmény felmerülésétől számított 15 napig. A kiegészítő ellenőrzésre nyitva álló határidőt a vámhatóság másodfokú szerve az ellenőrzést végző vámszerv indokolt kérelmére egyszer, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a vámhatóság a vizsgálat megállapításait más személynél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatának az ellenőrzött ügyfelet érintő részét az ellenőrzött ügyféllel részletesen ismertetni kell. Az ellenőrzött ügyfél, ha megítélése szerint az ellenőrzés határidejének túllépése a vámhatóságnak felróható okból történik, a határidő lejártát követően panasszal fordulhat az utólagos ellenőrzést végző vámhatóság másodfokú szervéhez, amely az ellenőrzött észrevételeinek figyelembevételével dönt az eljárási határidő meghoszszabbításáról, vagy az eljáró vámhatóságot az ellenőrzés azonnali lezárására utasítja. Kiválasztás Összhangban a Customs Audit Guide elveivel, cél, hogy a tervezett ellenőrzések minden valószínűség szerint a legnagyobb kockázatot képviselő gazdálkodókat és ügyleteket vegyék célba, ugyanakkor ésszerű mértékben a közepes, illetve alkalomszerűen a kis kockázatot jelentő piaci szereplőkre is kiterjedjenek. A tervezett ellenőrzések egy részét pedig szúrópróbaszerűen, azaz az egyedi kockázatok figyelembevétele nélkül kell kijelölni, annak érdekében, hogy tudatosítható legyen a piaci szereplőkben: bármikor ellenőrzés alá vonhatók, függetlenül attól, hogy milyen a kockázati megítélésük a helyi és területi vámszerveknél. Az alacsony kockázati szint melletti kiválasztás alól kivételt képeznek az engedélyezett gazdálkodók, tekintettel arra, hogy vámhatóság az AEO-kat megbízható partnereinek tekinti a vámügyeik intézése során, és számos közösségi vagy nemzeti jogszabály által biztosított előnyben részesülnek; a rendelkezések szerint egyebek mellett kevesebb okmányalapú és fizikai ellenőrzésnek kell alávetni őket, mint a gazdaság egyéb szereplőit.

7 Vám Azonos ellenõrzöttségi szint Engedélyköteles vagy sem Az ellenőrzésre történő kiválasztással kapcsolatban elvárás, hogy a piaci szereplőkre nézve egyenlő elbánást biztosítson; ugyanakkor a gazdálkodók, a jelentős forgalmat bonyolító piaci szereplők területi megoszlása az országban messze nem egyenletes. A régiók között a gazdálkodók számával nem azonos arányban oszlik meg a vámeljárásaik száma, valamint a vámeljárásokhoz kapcsolódó statisztikai érték sem ezek mind befolyásolják az ellenőrzési feladat nagyságát. A vizsgálati darabszámok régiónkénti meghatározásakor a piaci szereplők, a vámeljárásaik és a statisztikai értékek megoszlásai súlyozott számtani átlagként kerülnek figyelembe vételre. A fenti metodikával sikerül elérni, hogy az ügyfelek bárhol is működnek az országban, mindenhol azonos ellenőrzöttségi szinttel találkoznak. A Ket. rendelkezéseinek megfelelően, a hatóság a hatáskörének keretei között ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását. A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság az ügyféltől jogszabályban, személyes adatok tekintetében törvényben meghatározott adatok szolgáltatását, iratok bemutatását kérheti, és egyéb tájékoztatást kérhet, vagy helyszíni ellenőrzést tart. Vámigazgatási bírság Gyakran feltett kérdések a fémkereskedelem szabályaival kapcsolatban Annak ellenére, hogy az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló évi LXI. törvény (továbbiakban: fémtv.), valamint a fémtv. végrehajtásáról szóló 312/2009. (XII. 28.) kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) lassan betölti második életévét, a Környezetvédelmi és Környezetgazdasági Főosztályhoz (továbbiakban: KVKGF) mégis még mindig számos tájékoztatás iránti kérelem érkezik, mind az engedélyezés, mind az ellenőrzés témakörében. Első lépésként különbséget kell tennünk a fémtv. hatálya alá tartozó tevékenység és a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység között. A fémtv. hatálya alá tarozó tevékenységek köre magától értetődően sokkal tágabb, mint a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységek köre. Tehát leszögezhetjük, hogy attól, hogy egy tevékenység (például begyűjtés) a fémtv. hatálya alá tartozik, még A Közösségi Vámkódexben és annak végrehajtási rendeletében, illetve a Vámtörvényben és a végrehajtásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyes kötelezettségek megszegése, illetve egyes adatszolgáltatási kötelezettségek hibás, hiányos, késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása, továbbá az ellenőrzés akadályozása esetén az eljáró vámszerv vámigazgatási bírságot szab ki. A vámigazgatási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. Ha a mulasztás vagy tevékenység következtében vámhiány keletkezik, vámigazgatási bírságként fő szabályként a vámhiány ötven százalékát kell kiszabni ( önrevízió esetén, jogszabályban meghatározott feltételek teljesülésekor a vámigazgatási bírság mértéke a vámhiány miatt fő szabályként kiszabható ötvenszázalékos bírság huszonöt százaléka). Amennyiben a mulasztás vagy tevékenység következtében vámhiány nem keletkezik, a vámigazgatási bírság szervezet esetében egymillió forintig terjedhet. Nem vámhiányos bírság kiszabásánál a vámhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az ügyfél jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A vámigazgatási bírság a fizetésre kötelezett kérelmére meghatározott feltételek fennállása esetén elengedhető vagy mérsékelhető, kivéve, ha a vámhiány a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze. Puszta János nem lesz fémkereskedelmi engedélyköteles. A legtipikusabb eset s ezáltal a tájékoztatás iránti kérelmek döntő többsége is ezzel kapcsolatos, hogy valamely gazdálkodó tevékenysége a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok beszerzésével kerül a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység fogalmi köre alá. Feltételek Ahhoz, hogy fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek minősüljön a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok beszerzése a Magyar Köztársaság területén, az alábbi konjunktív feltételeknek kell fennállniuk: ellenérték fejében történő beszerzés (a) üzletszerűség (b) (fémtv. szerinti) hasznosítási cél (c). (a)az ügyfelek értelmezésében a fémkereskedelmi kötelezettségek alóli kibúvási lehetőségként merült fel az az eset, amikor valaki nem pénzt, hanem más értékkel bíró dolgot cserélt el fémért, vagy valamilyen szolgáltatást nyújtott a fémekért cserébe. Ezzel kapcsolatban a bíróság is leszögezte megerősítve a KVKGF álláspontját, hogy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ellenérték fejében történő üzletszerű beszerzése körébe vonható az a tevékenység is, amikor a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot beszerző személy nem pénzt, hanem bármilyen, számára és a fémterméket átadó számára egyaránt értéket, mégpedig az átadott fémtermékkel a felek konszenzusa alapján azonos értéket képviselő dolgot ad át a fémtermékért cserébe, úgyszintén az is, ha a fémkereskedelmi engedélyköteles A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 7

8 Vám Fém csomagolóanyagok 8 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata anyagot beszerző személy az azt átadó személy részére azzal konszenzusuk alapján azonos értéket képviselő ellenszolgáltatást nyújt (például munkát végez). Nyelvtani értelmezés alapján ugyanezen következtetésre juthatunk, hiszen a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint az ellenérték valaminek az értékét fedező, rendszerint pénzben kifejezett értékét jelenti, szinonímája pedig az ellenszolgáltatás. Fentiek alapján tehát az ellenérték fogalmába nemcsak a pénz, hanem bármilyen más értékkel bíró dolog vagy szolgáltatás is beleérthető. Az üzletszerűség fogalma (b) Az üzletszerűség fogalma kapcsán kiemelendő, hogy noha a fémtv. e fogalmat sem határozza meg, azonban a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint az rendszeres jövedelmet hozó tevékenységet jelent. Az üzletszerűség fogalmát a gazdasági társaságokról szóló évi IV. tv. 3. -a határozza meg, amely szerint általában nyereségre törekvést jelent gazdasági kockázatvállalás mellett akként, hogy a társak nyereségben, veszteségben osztoznak, állandósult, huzamos, szervezetszerű gazdasági tevékenység végzése mellett. Így üzletszerű az a tevékenység, amely nyereség- és jövedelemszerzésre irányul, rendszeresen a társaság, illetve azok tagjai saját kockázatukra folytatják. Ezen kívül az üzletszerűség jelentéstartalmának feltárásához segítségül hívható a Büntető törvénykönyvről szóló évi IV. tv ának 9. pontja is, amelyből kiindulva egy cselekmény akkor minősül üzletszerűnek, ha annak megvalósítója rendszeres haszonszerzésre törekszik. Az üzletszerűség követelménye jelentősen megnehezíti a fémkereskedelmi hatóság dolgát az eljárása során, hiszen a fémekkel kereskedő személyek jó része az adásvétel egyszeri voltára hivatkozva próbál kibújni a felelősségre vonás alól, ennek ellenkezőjét pedig meglehetősen nehéz bizonyítani. (c) Kiemelendő és megjegyzendő, hogy a fémtv. 2. b) pontja alapján a hasznosítási cél megfogalmazás alatt nemcsak a felvásárló fémkereskedő, hanem a más személy által történő hasznosítás célját is érteni kell. Fentieken túl hangsúlyozandó továbbá az is, hogy a hasznosítási célnak nem szükséges az ügylet elsődleges céljának lennie ahhoz, hogy a tevékenység fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek minősüljön. Tehát arra való hivatkozással, hogy a gazdálkodó célja az átvételkor elsődlegesen nem a hasznosítás, nem lehetséges kibújni a kötelezettségek alól, ha szükségszerűen átvesznek olyan fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat (például alkatrészeket stb.), melyeket nem lehet újra rendeletetésének megfelelően használni, vagyis ezek átvétele kapcsán megvalósul a fémtv.-ben meghatározott hasznosítási cél, hiszen ezek fémtartalmának feldolgozása, beolvasztása, megmunkálása, átalakítása indokolt az átvevő vagy más személy által, így amennyiben a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység többi feltétele is megvalósul, úgy a tevékenység fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek minősül. Fentieket összefoglalva a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok beszerzése tehát abban az esetben minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek, ha arra a Magyar Köztársaság területén (a felvásárló vagy más személy általi) hasznosítási célból, üzletszerűen kerül sor, s az átvevő az átadónak ellenértéket (például díjat stb.) fizet (vagy ellenszolgáltatást nyújt). Amennyiben ezen feltételek közül valamelyik nem teljesül, úgy a beszerzés nem minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek. Ebben az esetben a beszerzett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat az átvevő a fémtv. 3. (1) bekezdés b) pontja alapján fémkereskedelmi engedély nélkül értékesítheti fémkereskedő részére. Nem minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok átvétele továbbá abban az esetben sem, ha az átvevőt a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok átvételére jogszabály kötelezi, még akkor sem, ha az átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokért ösztönző díjat fizet. Fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítási célú felvásárlása fémkereskedőtől Kérdésként merült fel, hogy fémkereskedelmi engedélylyel nem rendelkező személy termékek gyártásához (hasznosítási céllal) vásárolhat-e fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot fémkereskedőtől, hiszen első ránézésre megvalósulnak a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység kritériumai (hasznosítási célú beszerzés, ellenérték, üzletszerűség). A fémtv. 10. (1) bekezdés b) pontja alapján fémkereskedőnek nem minősülő személy külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában külön engedély nélkül végezheti fémkereskedőtől beszerzett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítását. A fent leírt tevékenység fémkereskedelmi engedély nélkül végezhető, azonban a tevékenységére kiterjed a fémtv. hatálya, tekintettel a fémtv. 1. (1) bekezdésére, így az abban megfogalmazott kötelezettségek irányadóak, például a fémtv. 10. (2) bekezdése szerint a fenti hasznosítás céljára kizárólag írásba foglalt megállapodás alapján vehető át a fémkereskedőtől fémkereskedelmi engedélyköteles anyag. Csomagolás A csomagolás a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fogalma alóli kivételként jelenik meg a fémtv.-ben, amit sokan próbáltak kibúvási lehetőségként használni a jogszabály hatálya alól. Ezzel kapcsolatban szintén sok tájékoztatás iránti kérelem érkezett, melyekre a válasz mindig egyértelműen leszögezte, hogy különbséget kell tennünk a fém csomagolóanyagok között. Fentiek tekintetében 3 kategóriát kell megkülönböztetnünk. Az első, amikor a betétdíjas csomagolóanyag még őrzi a csomagolóanyagként betöltendő funkcióját, ebben az esetben nem tartozik a fémtv. hatálya alá. A második eset, amikor a betétdíjas csomagolóanyag már nem alkalmas csomagolóanyagkénti funkciójának betöltésére (például törött), ebben az esetben ez már nem tekinthető csomagolóanyagnak, hanem csak fémhulladéknak, vagyis nem kivétel a fémtv. hatálya alól. A harmadik eset a nem betét-

9 Vám díjas termékek köre, melyek az egyszeri használat után automatikusan elveszítik csomagolóanyagkénti funkciójukat (például kiürült fém sörösdobozok), ezek szintén nem csomagolóanyagok már, hanem fémhulladékok, vagyis a fémtv. hatálya alá tartoznak. (A fémkereskedelmi szabályozás szempontjából irreleváns, hogy a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás a hulladékokat mi szerint osztályozza. A fémkereskedelmi szabályozásban az elsődleges vizsgálandó szempont az, hogy tartalmaz-e a hulladék fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot.) A jogalkotói szándék a csomagolóanyagok és a gumiabroncs fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok csoportjától való elkülönítésére irányult, de nem azok csekély fémtartalma miatt, hanem azért, mert azon anyagok, amelyek betétdíjasok, s még őrzik eredeti funkciójukat, nagy valószínűség szerint nem kerülnek majd feldolgozásra, beolvasztásra. Azonban az egyszer használatos csomagolóanyagok, illetve a betétdíjas, de sérült, csomagolóanyagként használt termékek már nem tekinthetők a továbbiakban csomagolóanyagnak, azok beolvasztása, megmunkálása stb. indokolt. Ezen termékek már csupán fémhulladékok, így a fémtv. hatálya alá tartoznak. Alapanyag-vásárlás, fémhulladék-eladás Szintén gyakori kérdésként merült fel az ügyfelek részéről, hogy amennyiben egy cég alapanyagot vásárol, majd a gyártás során keletkezik fémhulladék, akkor ezt értékesítheti-e fémkereskedelmi engedély nélkül a Magyar Köztársaság területén. A fémtermékek előállítását üzletszerűen folytató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet által előállított elsődleges alapanyag vásárlása soha nem fémkereskedelmi engedélyköteles, mert az ilyen anyag nem fémkereskedelmi engedélyköteles anyag. Az ezen anyag megmunkálása során keletkező fémhulladék már fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak minősül ugyan, azonban annak értékesítése a fémtv. 3. (1) b) pontja alapján nem fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység. Amennyiben az adásvételre a Magyar Köztársaság területén kerül sor, és a fémkereskedelmi tevékenység egyéb feltételei is fennállnak, úgy a vevőnek fémkereskedelmi engedéllyel kell rendelkeznie. Bérfuvarozás Tekintettel arra, hogy számos gazdálkodó fő profilja a fuvarozás, így az ő részükről részben a fémtv.-ben nem éppen a legszerencsésebb módon meghatározott fémkereskedelmi tevékenység-fogalomnak köszönhetően magától értetődően merül fel a kérdés, hogy a bérfuvarozás fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység-e. Természetesen a bérfuvarozás nem minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek, azonban a bérfuvarozó kötelessége, hogy egy esetleges ellenőrzés alkalmával egyértelműen igazolni tudja, hogy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag szállítására megbízást kapott. A Magyar Köztársaság területén kívüli felvásárlás A leleményesebb ügyfelek részéről kérdésként merült fel továbbá, hogy amennyiben a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot külföldre kiszállítják, s ott kerül sor az adásvételre, úgy az értékesítésre kiterjed-e a fémtv. hatálya. A válasz természetesen nem, hiszen a fémtv. hatálya csak a Magyar Köztársaság területére terjed ki, azonban az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján a hulladék behozatala, átszállítása és kivitele során hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jár el, így a hulladékszállítás engedélyezésének tárgykörében felmerülő kérdés esetén javasolt fent nevezett szerv megkeresése. Szintén többször ismétlődő kérdésként merült fel, hogy amennyiben a Magyar Köztársaság területén kívül kerül sor a fémek felvásárlására, akkor ez a fémtv. 3. (1) bekezdés b) pontja (fémkereskedőnek nem minősülő személy e törvény szerinti engedély nélkül végezheti saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését) alapján értékesíthető-e a Magyar Köztársaság területén fémkereskedelmi engedély nélkül. Természetesen nem. Fenti arra az esetre vonatkozik, amikor valaki begyűjtés útján jut a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaghoz, vagy például már a fémtv. hatálybalépése előtt került a tulajdonába a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, vagy például fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot örökölt. A vegyes fém fogalmának helyes értelmezése Főleg az autóbontó vállalkozásoktól érkezett számos kérdés arra vonatkozóan, hogy hogyan tehetnek eleget azon kötelezettségüknek, hogy a meghatározott alanyi körtől vegyes fémként átvett járműveket a hatodik naptári napig szét kell válogatni, hiszen nem rendelkeznek az ehhez szükséges feltételekkel (például emberi erőforrás). Fentiekkel kapcsolatban szükséges egy alapvető félreértést tisztázni: A Korm. rendelet 2. b) és c) pontja alapján e rendelet alkalmazásában: vámtarifaszám: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/ EGK tanácsi rendelet január 1-jén érvényes állapota szerint meghatározott vámtarifaszám, ami alá a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag a fémtv. melléklete szerinti több fémet tartalmazó anyag esetén a legnagyobb tömegarányú fémalkotó szerint besorolható, vegyes fém: a fémtv. melléklete szerinti több fémet tartalmazó, a telephelyre beszállított, még szét nem válogatott tárgyak összessége. Fentiek alapján a gazdálkodónak a telephelyére beszállított járműveket a legnagyobb tömegarányú fémalkotó szerint kell besorolnia, azokat nem veheti át vegyes fémként. A Korm. rendelet 2. c) pontja ipari mennyiségű vásárlás esetén fordul elő: a fémkereskedő telephelyére beérkezett nagy mennyiségű szállítmány több fajtájú fémet tartalmaz, Kérdések az autóbon tóknál A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 9

10 Vám Cél: az illegális fémkereskedelem vissza szo rítása 10 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata melyek egyszerű szemrevételezéssel egyértelműen nem sorolhatók be egyetlen vámtarifaszám alá sem, azok szétválogatása pedig akár több napig is eltarthat. Kérdésként merült fel az is, hogy mit tehet az a gazdálkodó, aki a hatnapos tárolási kötelezettségnek nem tud eleget tenni. Fenti esetben két opció közül van lehetőség választani, tekintettel arra, hogy a fémtv. 4. (4) bekezdése alapján a fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kizárólag a fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen raktározhatja és tárolhatja. A fémtv. 8. (8) bekezdése alapján, ha a fémkereskedő további telephely működtetését, vagy az engedélyezett tevékenység bővítését vagy szűkítését kéri, az engedélye módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania. Amenynyiben az ezzel járó költségeket nem tudja/kívánja vállalni, úgy a fémtv. 4. (7) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján egy fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező kereskedő fémkereskedelmi engedélyben rögzített telephelyén lehetősége van a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok bértároltatására. Fémkereskedelmi képesítés, mint az engedélyezés feltétele A fémtv. 6. (1) bekezdése f) pontja szerint fémkereskedelmi engedélyre olyan személy jogosult, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel vagy amely a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező személyt foglalkoztat, azonban még nem került meghatározásra, hogy mely képesítések fogadhatóak el a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység végzéséhez, így érthető módon ezzel kapcsolatban is számos kérdés érkezett a fémkereskedelmi hatósághoz. Természetesen amíg nem kerül jogszabályban meghatározásra a szükséges végzettség, addig az engedélykérelem elbírálásakor ezen körülményt a fémkereskedelmi hatóság nem vizsgálja. Mérleg hitelesítése Számos kérdés érkezett a mérleg hitelesítésével kapcsolatban is. Ezek közül az egyik legtöbbször előforduló az volt, hogy mikortól szükséges a pénzügyi mérleget hitelesíttetni, amennyiben a fémkereskedelmi engedély kiadására 2010-ben került sor. A fentiekben idézett fémtv. 8. (1) bekezdésének h) pontja alapján mivel nevezett gazdálkodó 2011-től vállalta a kötelezettséget először a évi pénzügyi mérlegét kell hitelesíttetnie (2011-ben). További gyakran ismételt kérdés volt a mérleggel kapcsolatban, hogy ki jogosult a fémkereskedők pénzügyi mérlegét hitelesíttetni. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló évi LXXV. törvény 3. (1) bekezdésének a) pontja szerint e törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Autóbontó tevékenység megítélése a változó jogszabály tükrében Tekintettel arra, hogy január 1-jétől hatályba lépnek a jelentős változásokat eredményező, fémtv.-t módosító rendelkezések, így az ügyfelek részéről kérdésként merült fel, hogy miként szükséges eljárniuk az átmeneti időszakban. Az ügyfelek tájékoztatásra kerültek az alábbiakról: a hivatkozott módosítás bár kihirdetésre került, azonban a jogalkotó január 1-jéig a hatálybalépés (kötelező erő) időpontjáig a jogalanyok számára felkészülési időt biztosított a változásra, melyre tekintettel a kihirdetett jogszabály-módosítás a fenti időpontig nem alkalmazható, joghatással nem bír. A január 1-jétől hatályba lépő változások a jogalkalmazó szervek által csak a fenti időpont után kerülhetnek alkalmazásra, így a végrehajtó állomány ennek megfelelően köteles eljárni, azaz például ha egy gazdálkodó jelenleg fémkereskedelmi engedély nélkül végez fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet, akkor ezen tevékenysége jogszabályellenes és a (hatályos) fémtv. alapján szankcionálandó, függetlenül attól, hogy a későbbiek során (például január 1-jétől) milyen jogszabály(ok) lép(hetnek) majd hatályba. Méltányosság Gyakori kérdésként merült fel, hogy van-e lehetőség és ha igen, mely jogszabály alapján méltányosságot gyakorolni a fémkereskedelmi eljárásokban. A fémtv. 13. (2) bekezdése alapján a fémkereskedelmi hatóság eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 74. (1) (2) bekezdései szerint, ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat; a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. Tekintettel arra, hogy fémtv. és a Korm. rendelet hatálybalépését követően eltelt időszakban a fémkereskedelem szabályozása terén számos jogértelmezési nehézségre, gyakorlatban felmerült problémára, joghézagra derült fény, melyek kiküszöbölése mind a legálisan működni kívánó ügyfelek, mind a hatóság munkáját megkönnyítené, ezért jogszabály-módosító tervezetek sora került kidolgozásra, melyek között több koncepcionális változást előirányzó javaslat is található (például a lomizás szigorú keretek közé szorítása). Fentiek kidolgozása során elsődleges szempont volt az illegális fémkereskedelem minél nagyobb mértékű visszaszorítása, felderíthetőségének fokozása, az ellenőrzésének hatékonyságának emelése a fémtv. eredeti céljaira tekintettel. Dr. Bodnár Szabina

11 Vám Az unió kasszáját védik Lassan egy évtizede az OLAF az Európai Csalás Elleni Hivatal nyilvánosságra hozza éves jelentését. A közelmúltban tették közzé 2010 mérlegét: a nyomozásokat követően 68 millió eurót fizettettek vissza, a csalókat 125 évnyi börtönbüntetéssel sújtották. Szeverényi Dávid őrnaggyal, a NAV KH OLAF Koordinációs Irodájának vezetőjével megpróbáltunk a jelentés mögé pillantani. Vizsgálati és mûveleti ügyek Milyen tendenciákat lehet kiolvasni a jelentésből? Nőtt vagy csökkent a visszaélések száma a múlt esztendőben? Az OLAF által nyilvánosságra hozott adatokból a szervezet rendkívül bonyolult tevékenysége miatt nem könnyű a számok mögött húzódó folyamatokra következtetni kezdte a beszélgetést az őrnagy. A tavalyi behajtásokra utaló szám egy tényt közöl: 68 millió, szabálytalanul felhasznált euró már visszakerült az unió kasszájába. De a jelentésben szerepel két másik adat is: a még lezáratlan esetekben már eddig 351,2 milliót visszafizettek, s a már bíróság előtt lezárt ügyekben 1,47 milliárd eurónyi pénzbírságot róttak ki. Ennek alapján miért nem beszélhetünk mégis a tendenciákról? Mert a vizsgálatok hosszú időt vesznek igénybe, gyakran évekig tartanak. Ezért a jelentésben szereplő számok önmagukban nehezen értelmezhetők. Vannak önként visszafizetők Valamire bizonyára mégis lehet következtetni a mostani jelentés adataiból is. Természetesen lehet, de ahhoz máshonnan kell közelíteni. A visszaszerzett 68 millió euró a 2010-ben lezárt ügyek mérlege. A legtöbbet a strukturális alapok szabálytalan felhasználása miatt kellett visszafizetniük a vizsgálatok alanyainak. Ez kereken 32,9 millió eurót tett ki. A mezőgazdasági támogatások területéről 11,9 millió, a közvetlen kiadások fejezetéből 10,6 millió eurót fizettek vissza. A jelentésben szereplő, már visszafizetett, 351,2 millió euró nem végösszeg, a még folyamatban lévő vizsgálatok alanyaitól sikerült ennyi visszaszerezni, vagy úgy, hogy azt az érintettek önként visszafizették. Előfordult, hogy a támogatáskezelők felhasználták az egyes biztosítékokat (inkasszó, bankgarancia, jelzálogjog stb.), amelyekkel önkéntes visszafizetés hiányában is lehetőségük van a jogtalanul felhasznált támogatás visszafizettetésére. Ha a vizsgálatok majd lezárulnak, kiderülhet, hogy még többel is tartoznak, de ma még nem látjuk, mennyi a ténylegesen visszakövetelendő összeg. Az önkéntes visszafizetők általában azok, akik nem csalók, esetleg tévedtek, vagy a támogatás egy részét nem szándékosan ugyan, de mégsem olyan célra használták, mint amit a jogszabályok megengednek. Az tény, hogy a tagállami igazságügyi hatóságok által tavaly lezárt 133 vizsgálat eredményeként 1,47 milliárd eurónyi pénzbírságot róttak ki az eljáró bíróságok. Ez a büntetés összege, ennyit kell az elítélteknek befizetniük a visszakövetelendő összegen felül. Nem könnyű dolog utólag visszaszerezni a korábban kifizetett támogatásokat. Ez mennyiben sikerül az OLAFnak? Az ügy sikere nem teljesen az OLAF-on múlik. Az OLAF annyiban járul hozzá a sikeres eljáráshoz, hogy a vizsgálati anyaga, annak kidolgozottsága, megalapozottsága mennyire szolgálja az eljáró tagállami hatóságok munkáját. Mi is nehéz helyzetben vagyunk, hiszen a jogtalanul felvett támogatások egy részét akik tudatosan csalnak igyekeznek kivonni a vállalkozásból, és utolérhetetlenné tenni, leüríteni a számlájukat, kimenekíteni a vagyontárgyakat. Ilyenkor lépnek be a már korábban említett biztosítékok, vagy megtörténhet például a még meglévő vagyontárgyak zár alá vétele, és így mentjük a menthetőt. Hogy végül mennyi pénzt sikerül visszaszerezni, az nem az OLAF, a nemzeti hatóságok feladata. Sikere vagy kudarca. Évekig tartó vizsgálatok Hadd idézzem a jelentés egy másik mondatát: Az OLAF 225 új vizsgálati és műveleti ügyet indított 2010-ben, és szintén ebben az évben 189 vizsgálati és műveleti ügyet zártak le. Hogyan kell ezt értelmeznünk? Mint már említettem, a vizsgálatok akár több évig is tarthatnak. A tavaly lezárt 189 ügy nem a frissen indított 225 része, hanem a korábbi évek termése. Átlagosan 27,9 hónapot vett igénybe a tavaly lezárt eseteknél egy-egy ügy vizsgálatának időtartama, s ebben benne foglaltatik az úgynevezett értékelési szakasz is. Ez kedvezőnek mondható, rövidebb idő, mint az elmúlt öt esztendőben bármikor volt. Mennyiben lehet következtetni az egy-egy országban indított vizsgálatok számából az adott ország jogkövető magatartására? Azért is nehezen értelmezhetők az OLAF jelentésének adatai, mert a konkrét vizsgálati számokból nem lehet következtetni az egyes országok gyakorlatára. Ha A tagállamban száz vizsgálatot indított az OLAF, de B államban csak ötöt, abból nem következik, hogy az elsőben húszszor több a csalás, vagy visszaélés, csupán tágabb keretek között zajlik az együttműködésük, több ügyben kérik a segítségüket. Mert tudni kell: az OLAF legnagyobb arányban a hozzá beérkező információk alapján indítja a vizsgálatait. Nélkülözhetetlen információk Értsük úgy: bejelentések, feljelentések adnak okot a vizsgálatokra? Keményen hangzik, de lényegében így van. Tavaly például a beérkező információk 46 százaléka a közszférából, uniós vagy tagállami szintről jött, 52 százalékát viszont az uniós polgároktól és a magánszférából kapta az OLAF. De visszatérve az előző kérdésre: a számokat akkor lehet értelmezni, ha hozzátesszük, mennyire komoly az adott ország ellenőrzési rendszere. Az alaposság sok mindent kiszűr, és magasabb lesz a felderített visszaélések száma, a lazább elfedi azokat, és kevés a felderítés. Mi a jó? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 11

12 Vám A feljelentések alapja 12 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata A rendszer szempontjából az, ha magas a felderítési arány. Térjünk vissza a bejelentésekre. Ha jól értem, ezek névtelen feljelentések. Az OLAF minden bejelentésnek hitelt ad? Az OLAF által vizsgált esetekben nincs feltétlenül szükség a bejelentő adataira. Az OLAF több olyan rendszert is működtet, ahol a bejelentőknek anonim módón lehet bejelentést tenniük. Van egy olyan internetalapú lehetőség is, ahol nem pusztán a bejelentéseket fogadják, hanem az illető a személye felfedése nélkül akár párbeszédet is folytathat a bejelentését vizsgáló munkatárssal. Részleteket is közölhet, kiegészítheti a tényeket. Mi a feljelentések motivációja? Az irigység? Meglátásom szerint inkább az igazságérzet, de nem lehet kizárni a konkurenciaharcot sem. Mennyire aktívak az OLAF magyar segítői? Nem vagyunk élenjárók a bejelentések számát illetően. Az átlag alatt vagyunk érintettek. Magyarországról mindössze 20 bejelentés szerepel a legfrissebb OLAFstatisztika szerint, de vannak országok, ahol ennek a többszöröse. Ugyanakkor amit említettem a számok óvatos megközelítése és értelmezése kapcsán, azt itt is fontosnak tartom szem előtt tartani. Milyen nyelven lehet bejelentést tenni? Valamennyi uniós ország anyanyelvén, mert majdnem minden országból vannak az apparátusban nemzeti vizsgálók. Ők értékelik, ők járnak utána a bejelentéseknek, és csak akkor indul vizsgálat, ha a bejelentést kellően megalapozottnak találják. A magyar iroda Hogyan kapcsolódik a bejelentésekhez a magyar koordinációs iroda? A bejelentésekről nincs tudomásunk, mi leghamarabb az értékelési fázisban kapcsolódunk be a folyamatba. Akkor, amikor az értékelők már úgy látják, esetleg megalapozott lehet a bejelentés. Ilyenkor bekérhetnek a hatóságoktól, a támogatáskezelőktől vagy éppen tőlünk bizonyos dokumentumokat. Ezek után döntik el, hogy javasolják-e a vizsgálat megindítását. Jellemzően akkor kérik a segítségünket, ha egy vizsgálathoz bizonyos alátámasztó dokumentumokat kell a magyar szervektől beszerezni, vagy szeretnének kiszállni a helyszínre. Ha bűncselekmények gyanúja is felmerül, mi vagyunk az egyik csatorna a bűnügyi szervek és az OLAF közötti adatcserében. Az OLAF gyakorlatilag csak adminisztrációs jellegű szervezet, a büntetőeljárások lefolytatásáért az adott ország nemzeti hatósága felel. A 125 év börtönbüntetést is a nemzeti hatóságok szabták ki? Természetesen. A legtöbb szabálytalanság a közbeszerzések körül van Egy kalap alatt kell kezelni minden visszafizetendő euró megítélését? Ha valaki szabálytalanságot követ el, nem arra használja fel a pénzt, mint amire kapta, akkor a Ptk. szerinti kamattal terhelve kell visszafizetnie a jogosulatlanul igénybevett támogatást. Az agrártámogatásoknál van bírság, a strukturális alapoknál nincs ilyen. Ennek az az oka, hogy az agrártámogatásokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kezeli, hatóságként joga van bírságot is kivetni. A strukturális alapok esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jár el, amelynek nincs hatósági jogköre, tehát nem is bírságolhat. A támogató a súlyosabb szabálytalanságot elkövetőt bizonyos feltételek megléte esetén legfeljebb öt évre kizárhatja a támogatási rendszerből, és visszakövetelheti a szabálytalanul felhasznált pénzeket. Mindenki számára előnyös megoldás Hogyan értékelhetjük az OLAF magyarországi vizsgálatait? Az OLAF meglehetősen szűkszavúan kezeli az egyes országokkal kapcsolatos ügyeket, a magyar iroda is csak felületesen lát bele a vizsgálati folyamatokba. Ennek is ésszerű okai lehetnek. Elkerülendő, hogy az OLAF-vizsgálat tárgyában elkülönítetten nemzeti eljárás induljon, vagy például gondolhatunk arra is, hogy a vizsgálattal érintetteknek ne legyen módjuk elsimítani a vizsgálati ügyeket, megváltoztatni bizonyos dokumentumokat. A legtöbb szabálytalanság uniós szinten a közbeszerzések körül történik, indokolt tehát az óvatosság. Nagyon kevés visszajelzést kapunk a magyarországi vizsgálatok eredményeiről, amiből arra következtetek, hogy nemigen találnak a vizsgálók olyan visszaéléseket, amelyek visszhangot érdemelnének. És ez jó dolog. Mi a helyzet a mezőgazdasági támogatásokkal? A vizsgálatok többsége erre irányul? A vizsgálatok többségének ez a tárgya, de mint mondtam, ez nem jelenti, hogy ott van a legtöbb visszaélés. A bejelentések nagyobb aránya arra is utalhat, hogy a gazdák e téren érzékenyebbek: például a területalapú támogatásoknál látható, hogy ki mekkora területen gazdálkodik, arra mennyi támogatást kért és kapott. Ilyenkor előfordulhat, hogy egy gazda akár jogosan, akár alaptalanul sérelmezi a szomszédja számára megítélt támogatást. Fordulhatnának persze a MVH-hoz is, de a névtelenségbe burkolózva inkább az OLAF-ot választják. A magunk részéről azt szorgalmaznánk, hogy az ilyen panaszokkal inkább a tagállamok hatóságait bombázzák, ezek a bejelentések az OLAF sok idejét és emberét kötik le, elvonják a kapacitásokat a nagyobb horderejű, sokszor határokon átnyúló ügyek vizsgálatától. Arról nem is beszélve, hogy ha az adott szabálytalanságot egy uniós bizottsági audit tárja fel, akkor előfordulhat, hogy jogosulatlan támogatás összegét végleg megvonják az adott országtól. Ám ha a támogató, a nemzeti hatóság veszi észre, a pénzt visszafizetteti ugyan, majd újra kioszthatja azt másoknak. Ez mindenki számára előnyösebb megoldás. Szerintem a magyar támogatási rendszer ellenőrzési alapon működik. Néha kicsit lassabbnak tűnik, mint ahogyan az igénylők elvárnák, de ez a lassúság az alaposságból fakad. Számos kellemetlenséget így mindkét oldalon el lehet kerülni.

13 Vám Jogorvos lati lehetõség A hatóságok feladata Van fellebbezési lehetőség az OLAF elmarasztaló vizsgálati eredménye ellen? Az OLAF vizsgálata egy jelentéssel zárul. Uniós szervezetet vagy munkavállalót érintő belső vizsgálat esetén az érintett a megállapításokkal kapcsolatos véleményét hozzáfűzheti a jelentéshez. Külső, azaz tagállamot érintő vizsgálatok esetén erre nincs mód, azonban az OLAF vizsgálati eredményeinek soha nincs közvetlen következményük, vagy ha úgy tetszik, azok nem végrehajthatóak. A dokumentumot az OLAF átadhatja az adott nemzeti Az AEO-boom sikere Aki a TAXUD AEO-adatbázisába betekint, és elemzi a Magyarországon eddig kiadott és hatályossá vált AEOtanúsítványok számát, azonnal megállapíthatja, hogy igen markáns az ez évben bekövetkezett számszaki növekedés. Az AEO-státusszal rendelkező magyarországi gazdálkodók több mint 70 százaléka ugyanis 2011-ben kapta meg a tanúsítványát. Tudjuk, hogy ezt az AEO-boomot elsősorban az a jogszabályi előírás okozta, miszerint azokat az egyszerűsített helyi vagy nyilatkozattételi engedélyeseket, akik január 01. előtt kapták meg a jogosítványaikat, a vámhatóságoknak ez év végéig az AEOC vagy AEO-tanúsítványok feltétel- és kritériumrendszere alapján felül kellett vizsgálniuk. A tanúsítvány elõnyei Az engedélyeseknek október 1-jéig dönteniük kellett, hogy felülvizsgálatot kérnek-e, vagy engedélyezett gazdálkodói tanúsítvány iránt folyamodnak. Hogy ebből a megmérettetésből az AEO-tanúsítvány került ki győztesen, az nem meglepetés, hiszen tudjuk, hogy ezen jogosítvány mennyi pluszelőnyt biztosít az ellátási lánc különféle szereplői számára. De tudjuk-e valóban, hogy a pozitív diszkrimináció mely elemeivel élhet egy engedélyezett gazdálkodó, és tudja-e ezt az a helyi vámhatóság, amely napi kapcsolatban van ugyan az adott céggel, ám a gazdálkodó AEO-kérelmének ellenőrzési, kockázatelemzési, engedélyezési folyamatában illetékesség okán nem vett részt. Cikkemben egy AEO-tanúsítvánnyal már 3 éve rendelkező gazdálkodó tapasztalatait szeretném megosztani. Ügyfél és hatóság szinkronban hatóságnak, a szükséges intézkedéseket pedig már ez hozza meg. Mi történhet ezután? Ha például a magyar hatóság a jelentés alapján valamilyen intézkedést elrendel, az ellen természetesen már van jogorvoslati lehetőség akár a hatóság, akár a bíróság előtt, de ez már a magyar jogszabályok alapján történik. Egy bűncselekmény gyanúja esetében például az OLAF jelentése a nyomozásnak alapot szolgáltathat, de a hazai hatóságnak kell a vizsgálatot lefolytatnia, majd vádat emelnie és a bíróságnak ítéletet hozni. Innentől már a nemzeti szintű szabályozás van érvényben. Somfai Péter Az AEO-tanúsítvány iránti kérelem összeállítása, az Önértékelési Kérdőív kérdéseinek részletes, szakszerű és hiteles megválaszolása koncentrált, jól szervezett projektmunkát igényel az ügyféli oldaltól. A sokszor hónapokig tartó felkészítő, elemző, átvilágító munka során a gazdálkodó részletekbe menően feltárja a vámhatóság előtt üzleti tevékenységét, gazdálkodásának jellemzőit, például hogy honnan, hová és mit importál/exportál, kik az üzleti partnerei, és a szállítási lánc melyik részében tevékenykedik, stb. Bemutatja számviteli és logisztikai nyilvántartásait, belső kockázatkezelését, ellenőrzési rendszerét. Az a cég, amely AEO-tanúsítványért folyamodik, vállalja, hogy minden olyan információt megad a vámhatóság részére, mely alapján megalapozottan dönthetnek az AEO-státusz odaítéléséről. A tudás a vámszakértelem záloga a WCO által megfogalmazott szlogen kiemelt aktualitást kapott mára. Rávilágít arra, hogy a szakemberek felelőssége és kötelezettségeik az elvégzendő munka fontosságát és súlyát tekintve jóval nagyobbak lettek. Nem kevesebb feladat hárul rájuk, mint a bizalmi kapcsolat kiépítése, megerősítése a vámhatósággal, cégük megbízható partnerként való elismertségének kivívása. Mit igényelnek az ügyfelek cserébe a vámhatóságtól? Elsősorban annak felismerését, hogy az AEO-kérelmek előkészítési, feldolgozási, auditálási folyamatának eredményessége az ügyféli és a vámhatósági munka optimális összhangjától függ. A kockázatok feltérképezése átláthatóságot és partnerséget feltételez a hatóság és a gazdálkodó között, az együttműködés mindkét fél részéről kölcsönös érdek. Örömmel kijelenthető, hogy ennek felismerése és a megfelelő közös munkavégzés jó irányba halad, a régen várt hatósági szemléletmód-változás kedvező jeleinek lehetünk tanúi. Térkép a feltételekről Mint tudjuk, a NAV létrejötte óta a regionális főigazgatók jelölhetik ki azokat a megyei igazgatóságokat, amelyek az adott régióban az AEO-kérelmek elbírálásának, az engedélyezett gazdálkodók későbbi ellenőrzésének feladatát végzik. Az így kiválasztott megyei igazgatóságok AEOcsapatáról általánosságban elmondható, hogy jól felkészültek, a szemléletváltás, miszerint az eredményesség növelése a partnerség jegyében képzelhető csak el, nyomon követhető a munkájuk során. Ezért érthetetlen sokunk számára, hogy az AEOfeltételek meglétének közös feltérképezése után végzett belső, hatósági értékelés, illetve kockázati besorolás eredményéről nem kapnak az engedélyezett gazdálkodók információt. Az MVSZ legutóbbi, november 15-i Vámműhelyén a résztvevők előadást hallhattak a vámhatóság képviselőitől arról, hogy az AEO-helyszíni vizsgálatok egy úgynevezett auditriporttal zárulnak, aminek részét képezi A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 13

14 Vám Monitoringterv 14 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata a gazdálkodóknál feltárt kockázatok alapján kidolgozott monitoringterv. Joggal vetődött fel a kérdés, hogy miképpen kaphatnának az engedélyezett gazdálkodók tájékoztatást a kockázati besorolásukról, a monitoringterv fókuszában szereplő vizsgálandó területekről. Az előadók válaszolva a felvetésre elmondták, hogy a kockázati besorolásokat az AEO-tanúsítvány kiadásakor készült emlékeztetők tartalmazzák. Gyors közvélemény-kutatás után viszont a jelenlévők egybehangzóan állították, hogy ilyet senki sem kapott az igazgatóságtól. Ekkor a hatósági oldal pontosította állítását, miszerint valójában a tanúsítványt kiadó határozat végén felsorolt VK-VHR 14-es pontjaira való hivatkozások egyenértékűek a kockázati besorolással, a feltételek meglétét külön-külön a jogszabályi helyek szerint értékelik az adott gazdálkodónál, pl. magas kockázati szintnél nem adnak ki AEO-tanúsítványt. Az engedélyezett gazdálkodók joggal várják el a hatóságtól az auditálás közös, bizalmi elven alapuló munkája után, hogy a vámügyi kockázat feltérképezésének eredményét megbeszéljék velük. Erre az igényre a TAXUD Compact modell munkaanyaga is kellő alapot ad, mely a 11. oldalon az alábbiakat írja: A belső értékelést követően szükséges az értékelés eredményét a gazdálkodóval megosztani, az értékelés helyessége érdekében. A fenti iránymutatásban írottak sajnos a mai gyakorlatban még nem érvényesülnek. Az AEO-k jogos kérése tehát az, hogy legyen a kockázati besorolás publikus, és a kapcsolattartón keresztül kapjanak a monitoringtervről is tájékoztatást. Szigorú kritériumok A vámhatóságnak és a gazdálkodónak a fentebb említett monitoringterv keretében az AEO-tanúsítvány kiadása után is együttműködve kell dolgoznia. A vámhatóságoknak ugyanis a későbbiek során is ellenőrizniük kell, hogy a kérelmező eleget tesz-e a vállalkozásának megfelelő, a Közösségi Vámkódexben foglalt követelményeknek. Ez a kiemelten megbízható státusz arra kötelezi a gazdálkodót, hogy az AEO-kritériumoknak való megfelelőséget folyamatosan fenntartsa, folyamatait, gazdálkodását rendszeresen auditálja, és valamennyi olyan változásról számot adjon a hatóságnak, mely hatással lehet AEOstátuszára. A jogszabályok azonban sem a változásbejelentés gyakoriságáról, sem a tartalmáról nem fogalmaznak meg egzakt szabályokat. Ennek hiányában a gazdálkodók nehezen tudják ezt a feladatot beilleszteni folyamataikba, rendszerükbe. A megoldást egy olyan ügyfél és hatóság közötti változáskövetési megállapodás jelentené, melyben személyre szabottan, mindkét fél számára elfogadhatóan megegyeznének a tájékoztatási kötelezettség kereteiről, tartalmáról, gyakoriságáról. A bizalomra építve, a partnerségi szemléletet követve közösen kellene meghatározni a fenntartás, azaz a változáskövetés lényeges mozzanatait. A monitoringterv alapja, mint említettük, a gazdálkodóknál feltárt kockázatok. A kockázat minden üzleti vállalkozás velejárója. A vámhatóság célja megismerni a gazdálkodó kockázatait, a gazdálkodó célja pedig, hogy ezeket a kockázatokat kezelni és minimalizálni tudja. Ahogy az az MVSZ 3 napos továbbképzésén is elhangzott, egy gazdálkodó akkor tudja magas szakmaisággal, jogkövetően végezni a változáskövetés feladatát, ha az audit során feltérképezett kockázatok alapján egyéni prioritási listát állítanak fel közösen a hatósággal, hozzárendelve a bejelentés gyakoriságát is. Ennek gyakorlati megvalósítását az alábbi minta szerint képzeljük el: Hogyan érvényesülnek az AEOkedvezmények a gyakorlatban? Számtalan szakanyagban felsorolásra kerültek már a különféle típusú AEO-tanúsítványokkal járó gazdálkodói előnyök, de úgy tapasztaltuk, hogy leginkább ezek gyakorlati érvényesítése terén van még bőven teendő. Az október 7 9. között tartott Egri Vámkonferencián értékes információkat hallhattunk e témát illetően Szabó Zsolt dandártábornok, szakfőigazgató előadásában. A dandártábornok elmondta, azon munkálkodnak, hogy az engedélyezett gazdálkodókat az EU valamennyi tagállamában biztosított előnyök mellett nemzeti privilégiumok is illessék meg. Kiemelte a nemzeti és járulékos előnyök fontosságát. Az AEO-tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodók gyorsabb határátlépésre, kevesebb ellenőrzésre és csökkentett adatszolgáltatásra jogosultak már jelenleg is. Előnyöket élveznek a fuvarozásban, előnyöket élveznek a vámkezeléseknél. Az AEO-tanúsítvánnyal, az egyszerűsített nyilatkozattételi vagy helyi vámkezelési engedéllyel, illetve engedélyezett címzetti tanúsítványnyal rendelkező gazdálkodók 0-24 óráig kezdeményezhetnek elektronikus vámeljárást. A vámhatóság célja az, hogy teljes körűen bevezessék a 0 24 óráig kezdeményezhető vámkezeléseket. Szabó Zsolt előadásából megtudhattuk, hogy a kockázatelemzésük jelenleg úgy működik, hogy van egy véletlen számgenerátor, mely minden ezredik vagy minden századik szállítmányt beállítástól függően megállít vizsgálat céljából. Beleeshet bárki a kiválasztásba, kivétel az AEO. Ha az adott gazdálkodónak AEO-tanúsítványa van, a rendszer naplózza, majd munkaidőben értesítik a céget a vizsgálatra történt kiválasztásról. Tehát AEO esetén a 24 órában, 365 napon keresztüli folyamatos vámkezelés garantált. Anomáliákat az a helyzet szül esetenként, mikor a gazdálkodónál elkülönül az AEO-engedélyező, -ellenőrző vámhatóság és a gazdálkodó napi vámügyeinek intézésében, az engedélyezésben illetékes vámigazgatóság. Az AEO-audit elvégeztével a hatóság átfogó ismereteket szerzett a kérelmezőről, a közös munka során kialakult egy nyitottság és bizalom mindkét fél részéről. De hogyan értesül ezekről az információkról, tapasztalatokról a helyi hatóság? Milyen az információáramlás az engedélyező és az AEO-tanúsítványt kiadó, monitoringozó vámigazgatóságok között? Ezek a kérdések is megfogalmazódtak a fentebb említett MVSZ november 15-i Vámműhelyén. Azt a választ kaptuk a hatóság képviselőitől, hogy az AEO-tanúsítványt kiadó igazgatóságok tájékoztatják az engedélyező igazgatóságot a kockázati szintekről, melyek a gazdálkodó átfogó tevékenységére vonatkoznak, nem pedig a konkrét árukörükre. 78. cikk szerinti ellenőrzést ad hoc nem indítanak egy engedélyezett gazdálkodónál, csak

15 Vám Prioritási fok Bejelentési kötelezettség gyakorisága Témakörök 1. azonnali például 1C melléklet szerinti kérelem adataiban, fizetőképességben bekövetkezett változások, 2. havi például a kérelemhez csatolandó mellékletben szereplő adatokban bekövetkezett változások, 3. negyedéves például utasítások, szabályzatok, partnerkör változásai, 4. féléves például létszámváltozás. Pozitív diszkrimináció ha valamilyen kockázatot feltételeznek. A helyi igazgatóság ellenőrzési tervet dolgoz ki általánosságban a cégekre, de az AEO-kra nem készítenek ilyen tervet. Rájuk a kijelölt régiós igazgatóságok (Budapesten a KAVIG) alakítják ki a monitoringtervet felülvizsgálat esetén. Partnerség A különféle, előbbiekben említett ügyféloldali fórumokon az engedélyezett gazdálkodók megfogalmazták azokat a kéréseket, fejlesztési javaslatokat, melyek valóban pozitív diszkriminációt jelentenének számunkra a napi vámtevékenység során, s melyek gyakorlati érvényesítését jobbítani szükséges. Ezek az alábbiak: Az ügyfeleknek erős, jól felkészült, stabil hatóságra van szükségük, azaz olyan jól felkészült, szolgáltató, ügyfélcentrikus vámigazgatóságra, mely kiszámítható, jogbiztonságot nyújtó vámkezelési környezetet garantál számukra. Az AEO-rendszer adta előnyöket következetesen biztosítják az AEO-tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodók számára alanyi jogon. A vámszemlék, vámvizsgálatok, utóellenőrzések terén használják fel az AEO-audit, illetve változáskövetés során végzett kockázatelemzés tapasztalatait, megállapításait. Elvárt a vámhatósági eljárások egységes, megfelelő színvonalú, szakszerű végrehajtása. A bizalmi státusz kiterjesztése a NAV és a gazdálkodó minden kapcsolatára (például termékdíj, adóellenőrzéshez kapcsolódó vámtechnikai kérdések stb.). Garanciák csökkentése, vámbírságkiszabásnál méltányosság gyakorlása. Az engedélyezett gazdálkodók bevonása a jogszabályok, utasítások előkészítésébe, véleményezésébe, a vámszakemberek oktatásába, az adminisztrációs terhek csökkentésére irányuló erőfeszítésekbe. A cikk kulcsüzeneteit az alábbiakban foglalhatjuk tehát össze: Eredményesség csak a partnerség jegyében növelhető! A nemzeti vámstratégiának van helye és mozgástere az AEO-kat illetően! Joó Gáborné A Modernizált Vámkódex Miután cikksorozatunkban hónapról hónapra áttekintést adtunk a vám szakterület olyan témáiról, melyek iránt az eddigi tapasztalataink alapján a legnagyobb az érdeklődés, eljött az ideje, hogy cikksorozatunk zárásaként betekintsünk a vám jövőjébe. E jövőbe tekintésnek jó oka van, mivel mint látni fogjuk a vámnak, a vám szakterület jelenlegi jogszabályai kereteinek felülvizsgálatára eljött az idő. A vám jövõje A Modernizált Vámkódex (azaz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Közösségi Vámkódex létrehozásáról 450/2008 rendelete) létrehozásának hátterében számos tényező közrejátszott. Háttérbe szorul a papíralapú ügyintézés Ezek közül az egyik legfontosabb az, hogy a vám szakterületen jelenleg elterjedt, papíralapú adathordozók, eljárások mára elavulttá váltak, szerepüket egyre inkább átveszik az elektronikus adathordozók, illetve az informatikai rendszerek. Ezen túlmenően célként fogalmazódott meg az unió gazdasági szereplőinek érdekében, hogy egyszerűsítsük a korábbi vámszabályokat és adminisztratív eljárásokat mind a vámhatóságok, mind a gazdasági szereplők számára. Ez különösen a következőket jelenti: csökkenti a cikksorozat korábbi részeiben bemutatott vámeljárások számát és könnyebbé teszi az áruk nyomonkövethetőségét; biztosítja valamennyi vámformalitás számítógépesítését, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről szóló 70/2008/EK számú határozatában foglaltakkal összhangban, azáltal hogy: fő szabályként vezeti be a vámáru-nyilatkozatok és mellékelt okmányok elektronikus úton történő benyújtását (szemben a jelenlegi helyzettel, ahol az adott vámeljárástól függ, hogy azt elektronikusan kell-e kérelmezni); elektronikus információcserét ír elő a tagállami vámhatóságok és más hatóságok között; elősegíti a központi vámkezelést, mely keretében a gazdasági szereplőknek arra lesz lehetőségük, hogy elektronikus úton azon a helyen kérjék a vámeljárást és azon a helyen fizethessék meg a vámtartozást, ahol a letelepedésük helye van, függetlenül attól, hogy mely tagállamban hozzák be vagy viszik ki az Unió vámterületére/vámterületéről, illetve mely tagállamban kerül sor az álta- A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 15

16 Vám Informatikai támogatások 16 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata lános forgalmi adó szempontjából lényeges tényleges fogyasztásra ; megteremti a keretet az egyablakos ügyintézés (Single Window) és az egy megállós ellenőrzés (One-Stop-Shop) koncepciókhoz azokra az esetekre, amikor a benyújtandó adatokat más hatóságoknak kell megkapniuk (például állatorvosi hatóság) úgy, hogy az ellenőrzések egy időpontban és egy helyszínen történhetnek; tovább harmonizálja a vámhatósági garanciák rendszerét (mely jelenleg csak az árutovábbítás tekintetében harmonizált); az új Vámkódex természetesen tartalmazza a jelenlegi vámjogszabályok úgynevezett biztonsági módosításának elemeit: az engedélyezett gazdálkodói koncepciót és a belépési/kilépési gyűjtő vámárunyilatkozatok rendszerét. Fontos tudni, hogy a jelenleg hatályos vámkódex helyébe lépő, már kihirdetett, de még nem alkalmazandó Modernizált Vámkódex rendelkezéseit csak akkor lesz lehetséges alkalmazni, ha a végrehajtási rendelete, illetve a mindehhez szükséges váminformatikai rendszerek is elkészülnek. Mindez mint látni fogjuk nem kis kihívást jelent az érintettek számára. A Modernizált Vámkódex bevezetése kapcsán talán az az egyik legfontosabb kérdés, hogy a jogszabály rendelkezései mennyiben fognak újdonságot jelenteni a jelenlegi vámjogszabályokkal összevetve. Erre tekintettel e cikkben azokat a rendelkezéseket mutatom be, melyek újdonságok a jelenlegi vámjogszabályokhoz képest. Elektronikus eljárások Az egyik legfontosabb újdonsága talán az a Modernizált Vámkódexnek, hogy általánosságban, azaz fő szabály rendelkezik az elektronikus adathordozók és az elektronikus kommunikáció használatáról. Ezzel mintegy beteljesíti azt a folyamatot, mely már jól nyomon követhető a jelenlegi vámjogszabályban illetve a jelenlegi végrehajtási rendelet módosításainak tükrében, vagyis az elektronikus kommunikáció egyre elterjedtebb alkalmazását. Bár a jelenlegi vámjogszabályok alapján még nem kötelező minden esetben az elektronikus adatcsere a vámhatóságok és az ügyfelek között, vannak olyan esetek, amikor már nincs lehetőség papíralapú adathordozók használatára (lásd például néhány kivétellel az árutovábbítást, vagy a kiviteli vámeljárást). Ezt a folyamatot teljesíti ki a Modernizált Vámkódex 5. cikke, mely kimondja, hogy az adatok, kísérőokmányok, határozatok és értesítések minden, vámjogszabályok szerint megkövetelt cseréjének a vámhatóságok között, illetve a gazdasági szereplők és a vámhatóságok között, valamint ezen adatok vámjogszabályok szerint megkövetelt tárolásának elektronikus adatfeldolgozási eljárás használatával kell történnie. Ez azonban ténylegesen nem fogja azt jelenteni, hogy a Modernizált Vámkódex bevezetésétől semmiféle papír alapú adathordozót nem fogunk használni a vámhatóságok és az ügyfelek közötti kommunikációban. A Modernizált Vámkódex kimondja ugyanis azt is, hogy a bizottsági eljárásban (azaz a kapcsolódó végrehajtási rendeletben) kivételeket is meg lehet határozni e szabály alól. Erre minden valószínűség szerint sor is fog kerülni, mivel biztosan lesznek olyan folyamatok, melyek informatikai támogatása nem indokolt az alacsony esetszám miatt (például semmi nem indokolja, hogy Magyarországon informatikai támogatást dolgozzunk ki a halászati termékek és hajóval a tengerből kinyert más termékek közösségi helyzetének igazolására használt T2M okmányra). A meghallgatási jog A Modernizált Vámkódex kimondja, hogy az Európai Unió alapjogi chartájának megfelelően szükséges a vámhatóság által a vámjogszabályok alkalmazásával kapcsolatban hozott határozatokkal szembeni jogorvoslati jogon kívül minden személynek biztosítani azt a jogot, hogy meghallgassák minden olyan határozat meghozatala előtt, amely őt hátrányosan érintené. A Modernizált Vámkódex tehát explicit módon rendelkezik arról, hogy a vámhatóságoknak közölniük kell a határozatuk alapjául használni kívánt okokat az érintett személlyel, akinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy kifejezze álláspontját a határozat meghozatala előtt. Egyes nézetek szerint a meghallgatási jogot már a jelenlegi vámjogszabályok alapján is alkalmazni kellene, ezért került sor e rendelkezés rögzítésére a Modernizált Vámkódexben. Szankciók A vámeljárások elektronikus környezetben történő korszerűsítése megköveteli a felelősségmegosztást a különböző tagállamok vámhatóságai között. Szükséges biztosítani ezért a hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciók megfelelő szintjét az egész belső piacon. Újdonság tehát, hogy a Modernizált Vámkódex kimondja, hogy a tagállamoknak szankciókat kell kidolgozniuk a vámjogszabályok megsértésének esetére. A Modernizált Vámkódex keretei azonban nem teszik lehetővé a tagállami szankciórendszerek harmonizációját, azok szabályai továbbra is nemzeti kompetenciában maradnak. Lényeges változások így a nemzeti szankciókkal kapcsolatos rendelkezések területén nem várhatók a Modernizált Vámkódex bevezetésével. Központi vámkezelés Fontos újdonsága a Modernizált Vámkódexnek, hogy a 106. cikke bevezeti a központi vámkezelés jogintézményét, mely lehetővé teszi, hogy a vámhatóságok engedélyezzék, hogy a gazdasági szereplő a letelepedési helyén illetékes vámhivatalnál nyújtson be vámáru-nyilatkozatot olyan árukra vonatkozóan, amelyeket egy másik vámhivatalnál (tehát akár egy másik tagállamban) állítanak vám elé. Ennek ellenére a vámtartozást azon vámhivatalnál keletkezettnek kell tekinteni, amelynél a vámáru-nyilatkozatot benyújtják. Ez a rendelkezés azért jelent előnyt az érintett szereplő számára, mert csak annak a tagállamnak a vámhatósága felé kell a vámtartozását megfizetnie, ahol letelepedett, függetlenül az adott küldemények helyétől. Annyi hátránya azonban

17 Vám van az új jogintézménynek a több tagállamban tevékenykedő gazdasági szereplők számára, hogy a behozatali áfát (tagállami adóról lévén szó) továbbra is az érintett tagállamokban külön kell megfizetnie, így a központi vámkezelés ideálissá tételéhez az áfa központosított beszedését is meg kellene valósítani. Önértékelés A Modernizált Vámkódex 116. cikke szintén egy új jogintézményt, az úgynevezett önértékelést vezeti be, mely alapján a gazdasági szereplő számára engedélyezhető bizonyos olyan vámalakiságok elvégzése, amelyeket elvileg a vámhatóságok végeznének, beleértve a behozatali és kiviteli vámok önértékeléssel történő megállapítását, valamint egyes ellenőrzések vámfelügyelet mellett történő elvégzését. Ezzel a Modernizált Vámkódex a rendszer-megközelítésű ellenőrzést alapozza meg a jelenleg elterjedt ügyletalapú ellenőrzéssel szemben. Az engedély az alábbiak önértékeléssel történő elvégzését teszi lehetővé: áruk vámeljárás alá vonása; vámok összegének megállapítása; áruk közösségi helyzetének megállapítása; az áruk tárolásához, szállításához, feldolgozásához kapcsolódó formalitások és ellenőrzések elvégzése; tiltó, korlátozó rendelkezések alkalmazása; adatszolgáltatás a hatóságok felé. A vámhatóság által hagyományosan végzett feladatok elvégzését a vámhatóság az engedélyes nyilvántartásain keresztül fogja ellenőrizni. Értelemszerűen erre a nagyfokú önállóságra tekintettel az ilyen engedély csak olyan megbízható ügyfelek részére adható meg, melyek tekintetében nem merülhet fel a visszaélés gyanúja. A vámeljárások új rendszere Mivel a Modernizált Vámkódex egyik célkitűzése az volt, hogy a vámjogszabályokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegye, a 4. cikk 12. pontja kimondja, hogy csak az alábbi három vámeljárás létezik: a) szabad forgalomba bocsátás; b) kivitel; c) különleges eljárások. Ez egyrészt valóban igen jelentős egyszerűsítésnek tűnik, szemben a jelenlegi nyolc vámeljárással, azonban a gazdasági élet igényei ennél jóval többféle vámeljárást követelnek meg, melyek természetesen nem tűnnek el: a jelenleg ismert további vámeljárások legtöbbjét a jogszabály a különleges eljárások keretei között taglalja. A jelenlegi felfüggesztő eljárások, a gazdasági vámeljárások, a meghatározott célra történő felhasználás, a vámszabad területek, és a jelenleg vámeljárásnak nem minősülő átmeneti megőrzés az alábbiak szerint kerül újracsoportosításra: árutovábbítás (külső és belső), tárolás (átmeneti megőrzés, vámraktározás, vámszabad területek), különleges felhasználás (ideiglenes behozatal, meghatározott célra történő felhasználás), feldolgozás (aktív és passzív). Az eljárások fentiek szerinti átrendezése lehetővé teszi az aktív feldolgozás felfüggesztő eljárásos változatának összevonását a vámfelügyelet melletti feldolgozással), valamint az aktív feldolgozás visszatérítéses változatának megszüntetését, mivel az újrakiviteli szándék már nem került előírásra. Nem vámeljárásként, hanem az áruk felett történő rendelkezésként fog élni a jövőben is az a lehetőség, hogy az árukat megsemmisítsék, vagy felajánlják az államnak. Változások a lisszaboni szerződés nyomán A fentiek bizonyára nyilvánvalóvá tették mindenki számára, hogy a vámnak a cikksorozat által bemutatott rendkívül komplex világát, éppen annak összetettségére tekintettel, hatalmas szakmai és informatikai kihívás megreformálni. Ez ugyan a kezdetektől, a Modernizált Vámkódex születésének pillanatától világos volt, ezért is tűztek ki egy akkor még távoli időpontot, június 24-ét a Modernizált Vámkódex bevezetésére, azonban mára már nyilvánvalóvá vált, hogy ez a határidő nem lesz tartható. Emiatt idén már lépéskényszerbe kerültek az Európai Unió szervei, döntés született a Modernizált Vámkódex módosításáról. A módosítás apropójául az szolgált, hogy az úgynevezett lisszaboni szerződés nyomán változnak az unió jogszabály-alkotási mechanizmusaival kapcsolatos jogi keretek. Mivel a Modernizált Vámkódex számos esetben rendelkezik arról, hogy a Bizottság milyen kérdésekben, milyen eljárással alkossa meg a végrehajtási rendeletet, az új vámkódex ezen rendelkezéseit mindenképpen módosítani vált szükségessé. Ezt a lehetőséget ugyanakkor arra is használni fogják, hogy korrigálják a Modernizált Vámkódex azon hibáit, melyeket annak kihirdetése óta észleltek. Nem cél ugyanakkor, hogy a Modernizált Vámkódex teljes, minden újdonságára kiterjedő vitáját elölről kezdjük. Így a Modernizált Vámkódex javítása az alábbiak szerint tervezett: téves hivatkozások, elírások korrigálása, új terminológia használata (például Európai Unió az Európai Közösség helyett), más, időközben változott jogszabályokra történő hivatkozások módosítása, a végrehajtási rendelet tervezetének kidolgozása, a kapcsolódó informatikai fejlesztések modellezése során felmerült problémák orvoslása (így például az átmeneti megőrzés, mint önálló vámeljárás kezelése). Ahogy említettem, a fenti változások mellett az informatikai tervezés nehézségei, az informatikai fejlesztések időigénye miatti egyébként már korábban előre is láthatóvá vált csúszás a évre tervezett bevezetési időpont elhalasztását is indokolttá tette. Hogy az új Modernizált Vámkódexbe (amely a tervek szerint egyébként formálisan nem a Modernizált Vámkódex módosítása lesz, hanem egy teljesen új jogszabály) milyen bevezetési dátum fog bekerülni, az jelenleg még nem ismert. Balasi Bálint A bevezetés dátuma még nem ismert A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 17

18 A jövedékiadó-törvény ismételt változása A Magyar Közlöny 140/2011. számában került kihirdetésre november 29-én az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Törvény), amely tartalmazza a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) módosítását is. Bõvül a megbízható engedélyesek köre 18 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata A Törvény jövedéki törvényt érintő módosításai a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentését, az adminisztráció egyszerűsítését, valamint a jövedéki termékekkel összefüggésben elkövetett visszaélések visszaszorítását szolgálják. A gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentésére a Törvény több változtatást is megfogalmaz. Így jelentősen egyszerűsödik a sörfőzdékre vonatkozó szabályozás, lehetővé válik továbbá a termelői borkimérésekben a saját előállítású szőlőbor kannából, hordóból hivatalos zár nélkül elvitelre történő értékesítése, illetve a termelői borkimérés szabályai a termelők által működtetett üzletekre is kiterjesztésre kerülnek. Kibővül a megbízható engedélyesek köre az AEOtanúsítvánnyal rendelkezőkkel, így esetükben is csak a jövedéki biztosíték 50 százalékát kell teljesíteni. A Törvény értelmében a jövőben már nem szükséges az engedélyezési, nyilvántartásba vételi eljárások keretében az adóhatóság számára rendelkezésre álló, valamint a cégnyilvántartásban szereplő dokumentumok benyújtása. Lehetővé válik a sör, egyéb bor, pezsgő adómentes, saját fogyasztásra történő házi előállítása előzetes bejelentési kötelezettség mellett. Ásványolajtermékek Minősített földgázellátási üzemzavarral kapcsolatos jövedéki szabályok (jövedéki törvény új 57. -sal történő kiegészítése) A Törvény értelmében november 30-ától a földgázellátási üzemzavar kialakulásának idejére alkalmazható, gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés bevezetése a földgázról gázolajra áttérő, 500 m 3 /nap lekötött kapacitású földgázfogyasztókra terjed ki. A jövedéki adó-visszatérítés csak az adóraktárból adózottan, legkorábban az üzemzavar rendeletben történő kihirdetését öt munkanappal megelőzően beszerzett és az üzemzavar fennállása alatt, valamint az azt követő két munkanapon felhasznált gázolajra érvényesíthető, és a tüzelési célú gázolajra megállapított EU-minimumszintig történik. A viszszaigényléseket, illetve a tényleges felhasználást a vámhatóság a kötelezően benyújtandó adatok (gázolaj nyitó- és zárókészlet, napi felhasználás felhasználási helyek szerinti bontásban és összesítve) alapján ellenőrzi, és helyszíni Jövedék ellenőrzéseket is végezhet. A törvény előírja továbbá, hogy a jövedéki adó-visszatérítésre jogosultnak belső bizonylatokkal kell igazolnia a gázolaj földgáz helyett történő felhasználását. A gázkrízis esetén alkalmazható adó-visszaigénylés állami támogatásnak minősül, ezért a Törvény szerepelteti a jövedéki törvényben az uniós csoportmentességi rendeletre történő hivatkozást. Kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigénylés (jövedéki törvény 57/C. új (7) bekezdéssel történő kiegészítése) A kereskedelmi gázolaj tekintetében érvényesíthető adó-visszaigénylés állami támogatásnak minősül, ezért a Törvény pontosítja a jövedéki törvény vonatkozó rendelkezését az uniós csoportmentességi rendelet 25. cikkére történő hivatkozással. A fentieken túlmenően január 1-jétől változik a kereskedelmi gázolaj után érvényesíthető adókedvezmény. Uniós irányelvi előírás, hogy a kereskedelmi gázolaj adómértékének el kell értenie a gázolajra meghatározott uniós adóminimumot. A 2012-re vonatkozó gázolaj adóminimum (96,5 Ft/liter), mely a október 1-jei forint/euró árfolyam alapján kerül meghatározásra, jelentősen meghaladja a 2011-re vonatkozó adóminimumot (90,4 Ft/ liter), ezért szükséges a kereskedelmi gázolaj adókedvezményének korrigálása, csökkentés 19,50 Ft/literről 17 Ft/ literre. Az előzőeket azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adó-visszaigénylési jogosultság január 1. napján vagy azt követően keletkezik. Mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszaigénylése (jövedéki törvény 48/B. (1) bekezdés b) pontjának módosítása) A Törvény értelmében január 1-jétől a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylőkre is alkalmazandó lesz az az általános szabály, hogy az adóhatóság felé egyébként elektronikus adóbevallásra kötelezettek elektronikus úton nyújtsák be a vámhatóság felé az adó-visszaigénylési kérelmüket. Azok az adózók, akik nem elektronikus úton nyújtják be egyébként bevallásukat az adóhatósághoz, továbbra is papíralapon kérhetik a vámhatóságtól a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszatérítését. ETBE felhasználása jövedéki termék előállításához (jövedéki törvény 13. (3) bekezdés a) pontjának módosítása) Abban az esetben, ha az ásványolaj-adóraktárban bioetanolból ETBE-t állítanak elő benzinhez történő hozzákeverés céljából, nem biztosított a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesülés, mert az a hatályos szabályok szerint csak jövedéki termék előállítása esetén következik be, viszont az ETBE mivel közvetlenül nem használható fel üzemanyagként nem minősül annak. Az előzőek miatt a Törvény január 1-jétől kibővíti az adóraktár-engedélyes adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesülésének az eseteit az ETBE jövedéki termék előállításához történő felhasználásával.

19 Jövedék E85 adóztatása (jövedéki törvény 52. (2) bekezdés b) pontjának módosítása, 52. új (5) bekezdéssel történő kiegészítése) Az adó mértéke az E85 esetében január 1-jétől a termék bioetanolon kívüli komponenseinek térfogatra számított mennyiségi részaránya (a százalékérték századrészében kifejezve) és a jövedéki törvény szerinti adómérték szorzatának, valamint a termék bioetanol-tartalmának térfogatra számított mennyiségi részaránya és a jelenlegi Ft/ezer liter helyett Ft/ezer liter szorzatának együttes összege. Az E85 üzemanyag adókedvezménye állami támogatásnak minősül, ezért a Törvény szerepelteti a jövedéki törvényben az uniós csoportmentességi rendeletre történő hivatkozást. Felhasználói engedélyes jövedéki biztosítéka (jövedéki törvény 59. (10) bekezdésének módosítása) A Törvény január 1-jétől a felhasználói engedélyes esetében is meghatározza az engedély vámhatóság által történő visszavonásának eseteit. Az előzőek alapján a vámhatóság visszavonja a felhasználói engedélyt, amenynyiben a jövedéki törvényben meghatározott feltételek nem teljesülnek, úgymint: az engedélyes könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai szerint nem tesz eleget, továbbá nem alkalmaz olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert, hogy annak alapján a felhasznált alapanyag, valamint a termelt, a raktározott jövedéki termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető, aki a jövedéki törvény szerinti jövedéki biztosítékot nem, vagy nem az előírtak szerint nyújtja, aki a felhasználói engedély kiadása évét követő évtől nem rendelkezik független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel. Nem adható engedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól. Egyéb bejelentési kötelezettség (jövedéki törvény új 62/A. -sal, 113. (2) bekezdés új c) ponttal történő kiegészítése) A , , , , , , és vámtarifaszám alatti, ömlesztetten szállított ásványolajtermékekkel elkövetett jogszabálysértések (az előbbiekben felsorolt termékek üzemanyagkénti felhasználása a jövedéki adó megfizetése nélkül) visszaszorítása érdekében, január 1-jétől bejelentési kötelezettség kerül előírásra a termékek beszerzése, szállítása tekintetében. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jövedéki törvény hatálya alá tartozó természetes személy 300 ezer forintig, gazdálkodó szervezet 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. 0 forint adómértékű jövedéki termékekkel elkövetett jogsértések szankcionálása (jövedéki törvény 114. (3) bekezdésének módosítása) Tekintettel arra, hogy a fűtési célra felhasznált , , , vámtarifaszám alá tartozó cseppfolyósított szénhidrogén adómértéke nulla, az e termékekkel kapcsolatos jogsértések elkövetése esetén nincs lehetőség jövedéki bírság kiszabására, mivel annak alapját a hatályos 0 forintos adómérték képezi. A Törvény a visszaélések visszaszorítása érdekében a bírság alapjaként január 1-jétől az üzemanyagcélra felhasznált, fenti vámtarifaszámok alá tartozó cseppfolyósított szénhidrogének adómértékét ( forint/ezer kg.) határozza meg vámtarifaszám alá tartozó ásványolajtermék és a biodízellel kapcsolatos változások (jövedéki törvény 40. (11) bekezdésének, 58. (1) bekezdés i) pontjának, 62. (6) bekezdésének, 104. (10) bekezdés b) pontjának, 105. (3) bekezdésének, 110. (15) bekezdésének módosítása 50. (3) bekezdés új f) ponttal, 52. (1) bekezdés új h) ponttal történő kiegészítése) Az uniós szabályozás július 1-jétől hatályba lépő módosulásának megfelelően a 3811 vámtarifaszámú termékek az ellenőrzött ásványolajok körébe kerülnek. Ennek megfelelően július 1-jétől megszűnik ezen termékek megfigyelt termék státusza, valamint a speciális üzemanyag-adalék kategória. Az előzőek miatt valamint tekintettel arra, hogy a biodízel jelenleg is ellenőrzött körbe tartozik nincs szükség speciális szabályok alkalmazására az adóraktár-engedélyes nevezett termékekre vonatkozó nyilvántartási, elszámolási kötelezettsége kapcsán. A fentiekkel összefüggésben a Törvény meghatározza a 3811 vámtarifaszámú termék adómértékét, amely a benzin adómértékével egyezik meg, ha benzinhez keverik, a gázolaj adómértékével egyezik meg, ha gázolajhoz keverik, egyéb esetekben nem üzemanyag célú felhasználás esetén 0 Ft. A Törvény értelmében a 3811 vámtarifaszámú ásványolajterméket egyébásványolaj-gyártó adóraktárban lehet előállítani, ugyanakkor annak érdekében, hogy a gazdálkodókat ne terhelje aránytalanul nagy teher a jelenlegi szabályozáshoz képest, a kizárólag ilyen termékek előállításával foglalkozó adóraktárak esetében az általánosnál kisebb mértékű jövedéki biztosíték (legalább 10, legfeljebb 60 millió forint), valamint tároló kapacitás kötelezettséget (legalább 30 m 3 ) ír elő. Az üzemanyag-adalék és a biodízel speciális megfigyelt termék státuszának megszűnésével a Törvény a fenti időponttól hatályon kívül helyezi nevezett ásványolajtermékek importálására, exportálására és tagállami kereskedelmére, jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes kereskedelmére vonatkozó speciális rendelkezéseket. Ásványolajtermékek vámtarifaszám-változással nem járó átminősítése adóraktárban (jövedéki törvény pont d) alpont módosítása) Az ásványolaj-adóraktár engedélyesének ahhoz, hogy mentesüljön a jövedéki termék adóraktáron kívüli előállításával összefüggő jogkövetkezmény alól, be kell jelentenie a vámhatóságnak az ásványolajtermékek átminősítését. Az átminősítés oka lehet véletlen keveredés, vagy a Megfigyelt termék státusz A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 19

20 Jövedék Hatósági származási igazolvány 20 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata termék felhasználási céljában bekövetkező változás (például a terméket az adóraktár nem adóköteles üzemanyagként, hanem adómentes egyéb ellenőrzött ásványolajként tartja nyilván, értékesíti). Tekintettel arra, hogy ez utóbbi esetben a termék tulajdonságai, illetve vámtarifaszáma nem változik, nem szükséges január 1-jétől az átminősítéshez a vámhatóság közreműködése, ezért ezt a Törvény kivételként fogalmazza meg azt. Alkoholtermékek Alkoholtermékek adómértékére vonatkozó rendelkezések módosítása (jövedéki törvény 64. (2) bekezdés) A jövedéki törvény november 1-jétől hatályos 64. (2) bekezdése szerint a nem szeszes italnak minősülő alkoholtermékek (így például a 2207 vámtarifaszám alá tartozó etilalkohol, 2204, 2205, 2206 vámtarifaszámú 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú, a 2207, 2208 vámtarifaszámú, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú, valamint a 2207 és 2208 vámtarifaszámú terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó, 1,2 térfogatszázalékot meghaladó, az előzőekben felsorolt vámtarifaszámok alá nem tartozó alkoholtermékek) tekintetében a jövedékiadó-törvény 64. (1) bekezdése szerinti adóalapra számított a magasabb ( forint) adómértéket kell alkalmazni. A Törvény szerinti módosítás következtében a fentiekben felsorolt alkoholtermékek adómértéke december 1-jétől a jövedéki törvény 64. (1) bekezdése szerinti adóalapra számítva forintra változott. A fentiekkel összefüggésben december 1-jétől módosult a jövedéki törvény 52. (2) bekezdés c) pontja, 59. (6) bekezdése, 66. (7) bekezdése, 74. (3) bekezdése és 114. (5) bekezdése. A módosítás rendelkezik arról, hogy azokban az esetekben, ahol a jövedéki törvény az alkoholtermék adómérték alkalmazását határozza meg, a két adómérték közül az alacsonyabbat kell alapul venni. Párlattal kapcsolatos rendelkezések (jövedéki törvény 67. (2) bekezdésének módosítása, 67/A. új (5) bekezdéssel történő kiegészítése) A Törvény január 1-jétől bővíti az adózott, zárjeggyel ellátott bér- és magánfőzött párlatok értékesítési lehetőségeit azzal, hogy a bérfőzető, magánfőző párlatát saját gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belül piacokon, vásárokon eladhatja. A Törvény az adómentes, magánfőzött párlat esetében megteremti továbbá a hatósági származási igazolvány igénylésének lehetőségét annak érdekében, hogy a magánfőzők az általuk előállított párlatot nevezni tudják az országos pálinka- és törkölypálinka-versenyről, valamint az érzékszervi bírálók képzéséről szóló 33/2010. (IX. 25.) VM rendelet szerinti versenyen. A fentiek megsértésével értékesített párlat a jövedéki törvény rendelkezései szerint adózás alól elvont jövedéki terméknek minősül, mely jövedéki bírság alkalmazását vonja maga után. Sör Sörfőzde adóraktárral kapcsolatos változások (jövedéki törvény 40. (4) bekezdésének módosítása, új (15) bekezdéssel történő kiegészítése, 41. (3) bekezdésének, 78. (1) bekezdés a)-b) pontjának, (6) bekezdés a) pontjának, (9) bekezdésének módosítása, 104. (10) bekezdésének új c) ponttal, valamint ának új (10a) bekezdéssel történő kiegészítése) A Törvény indoklása szerint a kisüzemi sörfőzdék es évek első felében még 300 körüli száma napjainkra 50 körülire csökkent. Nemzetgazdasági érdek fűződik ugyanakkor a kisvállalkozások EU-konform módon való támogatására, amellett, hogy a kézműves sörkészítés bővíti a kínálatot s egyben kulturális értéket is teremt. A Törvény ezért január1-jétől olyan adó- és adminisztratív könnyítések bevezetését irányozza elő, amelyek a közösségi jog által megengedettek, de nem vezetnek az ellenőrizhetőség aránytalan csökkenéséhez. A Törvény szerint a sörfőzdéknek több más, a jövedéki törvény rendelkezéseibe épített könnyítés mellett termékmérleg párhuzamos vezetése helyett elegendő a számviteli szabályoknak megfelelő készletnyilvántartást vezetniük. A sörfőzdék adminisztratív terheinek csökkentését szolgálja a Törvény azzal is, hogy a jelenlegi kötelezően előírt elektronikus vevőnyilvántartás vezetése helyett választhatóvá válik számukra a nyilvántartás elektronikus vagy papíralapú vezetése és az abból történő adatszolgáltatás. A Törvény definiálja az uniós vonatkozó szabályozással összhangban a sörfőzde adóraktár fogalmát, így csak a más sörgyártó üzemektől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő, 8 ezer hektoliter éves termelőkapacitást el nem érő sörgyártó üzemek alkalmazhatják a kedvezőbb szabályokat. A sörfőzdék terheinek csökkentése érdekében a Törvény a nyújtandó jövedéki biztosíték összegét 1 millió forintról 500 ezer forintra csökkenti, valamint előirányozza, hogy a sörfőzdét üzemeltető vállalkozások mentesüljenek a független könyvvizsgáló által hitelesített mérleg készítésének követelménye alól. Annak a január 1-jét megelőzően sörfőzdeadóraktárat működtető engedélyesnek, aki ezt a tevékenységét december 31-ét követően is folytatni kívánja, december 28-ig teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell benyújtania a vámhatósághoz a január 1-jén hatályos jövedéki törvényben szereplő jogi és gazdasági függetlenség követelményének történő megfelelésről, továbbá arról, hogy nem licencia alapján működik. A fentieken túlmenően a kizárólag sörfőzdében előállított sörrel jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytató, sörfőzdét működtető személynek a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységéhez az általános szabályok szerinti 22 millió forint helyett 500 ezer forint összegben kell a jövedéki biztosítékot teljesítenie. Annak a jövedéki engedélyes kereskedőnek, aki kizárólag sörfőzdésben előállított sört továbbforgalmazását végzi, tevékenysége folytatásához az általános szabályokban meg-

Gyakorlati kérdések az adóellenőrzésekkel kapcsolatban

Gyakorlati kérdések az adóellenőrzésekkel kapcsolatban Gyakorlati kérdések az adóellenőrzésekkel kapcsolatban Adóellenőrzés folyamata az Adózás rendjéről szóló törvény (ART.) tükrében. Az adóhatóság és az adózó jogai és kötelezettségei az adóellenőrzés során.

Részletesebben

Kiemelt adózók vámszakterületi ellenőrzéseinek változásai. NAV Kiemelt Adó és Vám Főigazgatósága

Kiemelt adózók vámszakterületi ellenőrzéseinek változásai. NAV Kiemelt Adó és Vám Főigazgatósága Kiemelt adózók vámszakterületi ellenőrzéseinek változásai Kiemelt adózók NAV szintű ellenőrzése NAV ellenőrzések fő iránya a hazai és Uniós költségvetési bevételekkel összefüggő kockázatos területek ellenőrzése,

Részletesebben

A vám utólagos ellenőrzés új szabályrendszere. Puszta János pénzügyőr ezredes főosztályvezető-helyettes NAV KH Vám Főosztály 2015. január 28.

A vám utólagos ellenőrzés új szabályrendszere. Puszta János pénzügyőr ezredes főosztályvezető-helyettes NAV KH Vám Főosztály 2015. január 28. A vám utólagos ellenőrzés új szabályrendszere Puszta János pénzügyőr ezredes főosztályvezető-helyettes NAV KH Vám Főosztály 2015. január 28. Előzmények Időszerűvé vált az uniós vámjogi rendelkezések alkalmazásának

Részletesebben

A Tanács 333/2011/EU rendelete a Fémtv. és a fordított áfa vonatkozásában

A Tanács 333/2011/EU rendelete a Fémtv. és a fordított áfa vonatkozásában A Tanács 333/2011/EU rendelete a Fémtv. és a fordított áfa vonatkozásában AZ ACÉL- ÉS AZ ALUMÍNIUMHULLADÉK HULLADÉKSTÁTUSZÁNAK MEGSZŰNÉSE Tánczos Zoltán pénzügyőr alezredes, főosztályvezető 2011. 09.27.

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Vám visszatérítésére Vámjogi helyzet igazolása. A/3, 4 lap. A/7, 4 lap

Vám visszatérítésére Vámjogi helyzet igazolása. A/3, 4 lap. A/7, 4 lap Európai uniós nyomtatványok A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának engedélyével a VIVA Média Holding gondoskodott az úniós csatlakozás után szükséges európai uniós nyomtatványok gyártásáról.

Részletesebben

A végelszámolási eljárás

A végelszámolási eljárás A végelszámolási eljárás A pénztár - a felszámolás esetét kivéve - csak végelszámolást követően szűnhet meg (Öpt. 45. (1) bekezdés). A pénztár végelszámolási eljárására az e törvényben meghatározott eltérésekkel

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

52 344 05 0010 52 02 Vámügy ügyintéző Vám- és jövedéki ügyintéző

52 344 05 0010 52 02 Vámügy ügyintéző Vám- és jövedéki ügyintéző Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK

ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK 5 ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK Részletes tartalomjegyzék... 15 Előszó... 55 Rövidítések... 57 1. Bevezetés... 61 1.1. A vámunió... 61 1.2. Jogforrások... 63 2. Területi hatály...

Részletesebben

Vámhatóság jogkörébe tartozó vám és adó jogszabályok változásai. Blahó Péter igazgató NAV Nógrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága

Vámhatóság jogkörébe tartozó vám és adó jogszabályok változásai. Blahó Péter igazgató NAV Nógrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Vámhatóság jogkörébe tartozó vám és adó jogszabályok változásai 2014 Blahó Péter igazgató NAV Nógrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Az előadás témakörei Jövedéki adó Dohány kiskereskedelem Vám

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A STONEHENGE J.J KFT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Verzió: Készítette: Hatályba lépés napja: v1 Sajti László szervezeti igazgató 2014. január 02. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szabályzat célja Jelen

Részletesebben

A számviteli törvényben:

A számviteli törvényben: MSC szak A számviteli törvényben: Kettős előírás: a beszámoló - letétbe helyezése - közzététele (nyilvánosságra hozatala) 1992-től kezdődően jelent meg eleinte sok félreértelmezés Minden kettős könyvvitelt

Részletesebben

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Nyt. szám: S01/ /2014. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 2015. ÉVI ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE a fővárosi /megyei kormányhivataloknak

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságon (továbbiakban: Igazgatóság) a közérdekű adatok megismerésére irányuló

Részletesebben

XIV. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ

XIV. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ 26686 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 159. szám 394. Hatályát veszti az Szjtv. 11. (3) és (6) bekezdése és 37. 2.2. pontja. 395. Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

52 344 05 0010 52 03 Termékdíj ügyintéző Vám- és jövedéki ügyintéző

52 344 05 0010 52 03 Termékdíj ügyintéző Vám- és jövedéki ügyintéző Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Főbb EKAER tudnivalók. 2015. március 1.

Főbb EKAER tudnivalók. 2015. március 1. Főbb EKAER tudnivalók 2015. március 1. Kire vonatkozik a bejelentési kötelezettség? A bejelentési kötelezettség minden egyes útdíj köteles gépjárművel (3,5 t feletti össztömegű gépjármű) végzett közúti

Részletesebben

A közigazgatási határozatok végrehajtása

A közigazgatási határozatok végrehajtása A közigazgatási határozatok végrehajtása fogalma: a határozatban előírt pénzfizetési vagy egyéb magatartási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése állami kényszer alkalmazásával, amennyiben a kötelezett

Részletesebben

DUIHK ERFA-Gruppe Steuerliche Betriebsprüfung Tapasztalatcsere / Adóvizsgálatok. Wirtschaftsprüfer Steuerberater Rechtsanwälte. Dr.

DUIHK ERFA-Gruppe Steuerliche Betriebsprüfung Tapasztalatcsere / Adóvizsgálatok. Wirtschaftsprüfer Steuerberater Rechtsanwälte. Dr. DUIHK ERFA-Gruppe Steuerliche Betriebsprüfung Tapasztalatcsere / Adóvizsgálatok Wirtschaftsprüfer Steuerberater Rechtsanwälte Dr. Felkai Roland 2011. január 18. Az ellenırzés célja az adókötelezettségek

Részletesebben

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110.

Részletesebben

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályba léptette: 1/2010. sz. Vezérigazgatói Utasítás Hatályba lépés dátuma: 2010. január 05. Érvényes: Visszavonásig A Társaság Panaszkezelési Szabályzatában

Részletesebben

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hatályos: 2013. május 29. ArteusCredit Zrt. 1134 Budapest, Róbert K. krt. 59., Telefon: 06/1 814 2179 1 Az ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Panaszkezelési szabályzat A Magyar Nemzeti Bank elnökének 28/2014. (VII.23.) MNB rendelete (a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról) szerint előírt kötelező szabályokkal egységes

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,

Részletesebben

ADÓHATÓSÁGOK. NAV-hoz tartozó adók (ah) NAV (vámhatóság) hatáskörébe tartozik Art.79. (1) Önkormányzati adóhatóság adói

ADÓHATÓSÁGOK. NAV-hoz tartozó adók (ah) NAV (vámhatóság) hatáskörébe tartozik Art.79. (1) Önkormányzati adóhatóság adói VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ ADÓHATÓSÁGOK KAPCSOLATA ADÓHATÓSÁGOK Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, NAV vámszerve, mint vámhatóság önkormányzat jegyzője

Részletesebben

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4.

BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4. BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport Budapest, V., Erzsébet tér 4. ADATLAP gazdasági társaságok, a Ptk., vagy egyéb jogszabály

Részletesebben

Villamos energia termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély

Villamos energia termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-2189/1/2005 ÜGYINTÉZŐ: Horváth Károly TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4009/2014. tájékoztatás

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4009/2014. tájékoztatás A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4009/2014. tájékoztatás a jövedéki szabályozásban alkalmazott vámtarifaszámoknak megfelelő KN-kódokról szóló 4008/2014. számú tájékoztatás módosításáról A jövedéki

Részletesebben

Az ellenőrzési eljárás áttekintése a kiválasztástól az első fokú hatósági eljárásig. dr. Schel-Szabó Rita, KAIG Ellenőrzési osztály 4.

Az ellenőrzési eljárás áttekintése a kiválasztástól az első fokú hatósági eljárásig. dr. Schel-Szabó Rita, KAIG Ellenőrzési osztály 4. Az ellenőrzési eljárás áttekintése a kiválasztástól az első fokú hatósági eljárásig dr. Schel-Szabó Rita, KAIG Ellenőrzési osztály 4. Ellenőrzésre történő kiválasztás Megszűnt a 3 évenkénti kötelező ellenőrzés

Részletesebben

3157641207 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3004/2014. útmutató a gazdasági vámeljárások általános kérdéseiről

3157641207 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3004/2014. útmutató a gazdasági vámeljárások általános kérdéseiről 3157641207 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3004/2014. útmutató a gazdasági vámeljárások általános kérdéseiről A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról Fegyelmi vétség Kkt. 174.. 174.. (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely a)

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

II. FOKÚ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS

II. FOKÚ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS 1. Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád Megyei Kormányhivatal 2. Illetékességi terület: Nógrád megye 3. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő-Csütörtök: 8 00-16 30 Péntek: 8 00-14 00 4. Ügyintéző és elérhetőség:

Részletesebben

A Nemzeti Közlekedési Hatóság. tevékenysége a veszélyes árut szállító. közúti járművek ellenőrzésének tükrében

A Nemzeti Közlekedési Hatóság. tevékenysége a veszélyes árut szállító. közúti járművek ellenőrzésének tükrében A Nemzeti Közlekedési Hatóság tevékenysége a veszélyes árut szállító közúti járművek ellenőrzésének tükrében Balatonföldvár, 2010. április 8-9. 1 Ellenőrzési tevékenység A Nemzeti Közlekedési Hatóság komplex

Részletesebben

A NAV-os oldal. a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítésében. 2014. február 26.

A NAV-os oldal. a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítésében. 2014. február 26. A NAV-os oldal a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítésében 2014. február 26. Jogszabályi háttér Új uniós és nemzeti szabályozás 2014. január 1- jétől 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.

Részletesebben

PÁLYÁZATI PROGRAM MEGVALÓSULÁSA TECHNIKAI INFORMÁCIÓK A PROJEKT ZÁRÁSÁHOZ

PÁLYÁZATI PROGRAM MEGVALÓSULÁSA TECHNIKAI INFORMÁCIÓK A PROJEKT ZÁRÁSÁHOZ PÁLYÁZATI PROGRAM MEGVALÓSULÁSA TECHNIKAI INFORMÁCIÓK A PROJEKT ZÁRÁSÁHOZ Tartalom Határidők a projekt megvalósításában Záró elszámolási csomag benyújtása Záró elszámolási csomag ellenőrzése Kötelező tevékenységek

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

Panaszkezelési Szabályzat

Panaszkezelési Szabályzat Adószám: 14283624-2-02 Cégbíróság: Baranya Megyei Bíróság Cégjegyzékszám: Cg.02-10-060357 CORRIGIA Pénzügyi Szolgáltató Zrt. 7630 Pécs, Bor u. 67. Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2011. december 1.

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A Kormány /2007. (...) Korm. r e n d e l e t e az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

Pannon 2005 Faktor és Hitel Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Pannon 2005 Faktor és Hitel Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Pannon 2005 Faktor és Hitel Zrt. 1016 Budapest, Naphegy utca 19. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Érvényes 2014.08.01-től Jóváhagyta: Igazgatóság elnöke 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA... 3 2. A SZABÁLYZAT

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Nemzeti Adó- és Vámhivatal A Tanács Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendeletének 5a. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodói (AEO) státuszhoz kapcsolódó előnyök Az engedélyezett gazdálkodó vámügyi műveletei

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

P A N A S Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T

P A N A S Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T P A N A S Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T P A N A S Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T 1. Alapelvek 1.1. A Takarék Faktorház Pénzügyi Szolgáltató Zrt. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2010. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2010. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium évi belső i terve a költségvetési szervek belső éről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu; bagia@eh.gov.hu; magyara@eh.gov.hu

eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu; bagia@eh.gov.hu; magyara@eh.gov.hu 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-366/ /2010 ÜGYINTÉZŐ: SLENKER ENDRE; BAGI ATTILA; DR. MAGYAR ATTILA TELEFON: 06-1-459-7773; 06-1-459-7711; 06-1-459-7767 TELEFAX: 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu;

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Az OTP Ingatlanlízing Zrt. Panaszkezelési Szabályzata

Az OTP Ingatlanlízing Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Az OTP Ingatlanlízing Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Az OTP Ingatlanlízing Zrt. befogad, nyilvántartásba vesz és kivizsgál minden, a termékeivel vagy a szolgáltatásaival kapcsolatban felmerült panaszt

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE 3. melléklet A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. -ának (6) bekezdése alapján szabadalmi elbíráló

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Krízis-Megoldás Kft PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Kelt Budapesten, 2013. június 10. napján Porpáczy Tamás ügyvezető 1 Krízis-Megoldás Kft Jelen szabályzat a Krízis-Megoldás Kft működésével kapcsolatos panaszügyek

Részletesebben

16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez

16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez 16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez I. A járművek származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételéhez szükséges okmányok 1. A nyilvántartásba vételi eljárás megindítására irányuló kérelem

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal Melléklet Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal 3. számú melléklet A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KAPCSÁN NYÚJTOTT ÁTMENETI TÁMOGATÁSI

Részletesebben

I. Az útmutatóban foglaltak alkalmazására kötelezettek

I. Az útmutatóban foglaltak alkalmazására kötelezettek A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnöke által kiadott 3004/2012. számú útmutató a vámigazgatási bírságok kiszabásáról és az azokhoz kapcsolódó méltányossági eljárások gyakorlatáról 1. A közösségi vámjog végrehajtásáról

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályba léptette: 1/2012 Ügyvezető igazgatói utasítás Hatályba lépés időpontja: felszámolói névjegyzékre kerülés napja Érvényes: Visszavonásig Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések...3

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú, behajtási tilalommal érintett közterületekre gépjárművel történő behajtás engedélyezésének

Részletesebben

Adóigazgatásadóellenőrzés

Adóigazgatásadóellenőrzés IV. évfolyam PSZ/Pü szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Adóigazgatásadóellenőrzés 2013/2014. I. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése ADÓIGAZGATÁS, ADÓELLENŐRZÉS Tantárgy felelőse: DR SZALAI ERZSÉBET Kontaktórák

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Biztosítások.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére I. BEVEZETÉS A Biztositasok.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. (továbbiakban: Alkusz) a tevékenységére,

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról

Részletesebben

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K A HITELPROGRAM CÉLJA a hazai mikro- és kisvállalkozóknak kíván az indulásukhoz, a vállalkozásuk fejlesztéséhez indokolt, szükséges, megalapozott és elégséges forrásokat

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

BESZERZÉSI SZABÁLYZAT

BESZERZÉSI SZABÁLYZAT BESZERZÉSI SZABÁLYZAT Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: a Képviselőtestület) Kozármisleny Város Önkormányzata, a Polgármesteri Hivatal, valamint intézményei számára,

Részletesebben

TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT.

TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT. TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT. Oldalszám: 1 - Retail\Panaszkezelési szabályzat TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT. gondozásért felel: Ügyvezető igazgatója Hatályos: 2013.01.02-től Procedures\01 Hatályos - Operative\Vevőfinanszírozás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az ömlesztett ásványolaj beszerzésére és szállítására vonatkozó bejelentési kötelezettségről

TÁJÉKOZTATÓ az ömlesztett ásványolaj beszerzésére és szállítására vonatkozó bejelentési kötelezettségről TÁJÉKOZTATÓ az ömlesztett ásványolaj beszerzésére és szállítására vonatkozó bejelentési kötelezettségről Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2012. január 1-jén módosul a jövedéki adóról és

Részletesebben

4/2015. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK TARTALOMJEGYZÉK A MEGYEI KÖZGYŰLÉS RENDELETE

4/2015. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK TARTALOMJEGYZÉK A MEGYEI KÖZGYŰLÉS RENDELETE ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK A MEGYEI KÖZGYŰLÉS RENDELETE SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM Az államháztartáson kívüli forrás átadásárólátvételéről 2. oldal 6/2015. (VII. 1.) önkormányzati rendelet 2015. július 1.

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete. 1. Értelmező rendelkezések

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete. 1. Értelmező rendelkezések A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete az erdőgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében végzett erdészeti szakirányítási tevékenységhez nyújtott csekély összegű

Részletesebben

2009. évi LVI. törvény

2009. évi LVI. törvény 2009. évi LVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci

Részletesebben

IV. évfolyam Pü. Szakirány TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vám, jövedék. 2013/2014. I. félév

IV. évfolyam Pü. Szakirány TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vám, jövedék. 2013/2014. I. félév IV. évfolyam Pü. Szakirány TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vám, jövedék 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ 2013/2014. tanév I. félév Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Vám, jövedék Gazdálkodási modul

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 29/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 29/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az építményadóról

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. (1b) bekezdésében,

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER. Tantárgyi útmutató. Adóigazgatás, adóellenőrzés

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER. Tantárgyi útmutató. Adóigazgatás, adóellenőrzés PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Kontaktórák száma: Adóigazgatás,

Részletesebben

Megbízások benyújtásának, visszavonásának és teljesülésének időpontjai. benyújtás határideje T nap (banki munkanap záróidőpontja)

Megbízások benyújtásának, visszavonásának és teljesülésének időpontjai. benyújtás határideje T nap (banki munkanap záróidőpontja) HIRDETMÉNY hatályos 2013. június 29-től a hivatalosan közzétett változtatásig Megbízások benyújtásának, befogadásának, visszavonásának és teljesítésének időpontjai az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepénél,

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT.

TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT. TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT. Oldalszám: 1 - Retail\Panaszkezelési szabályzat TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT. gondozásért felel: Ügyvezető igazgatója Hatályos: 2014.08.01-től Procedures\01 Hatályos - Operative\Vevőfinanszírozás

Részletesebben