Lezárva: április 8. Hatály: 2013.III.8. - Sopron Megyei Jogú Város - Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének

Átírás

1 1. oldal Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 36/2012. (XII. 1.) önkormányzati rendelete a Külterület Szabályozási Tervérıl és Helyi Építési Szabályzatáról Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv.) 13. (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. 8. (1) bekezdésében és a 16. (1) bekezdésében továbbá, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdésében biztosított felhatalmazásával élve az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK 1. Rendelet hatálya, alkalmazása 1. (1) 1 A rendelet hatálya Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül az 1. mellékletben lehatárolt területre terjed ki a 0466/22 hrsz.-ú ingatlan kivételével. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá - a bányamőveléshez szükséges földalatti építmények kivételével - építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerősíteni, bıvíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényő hatósági elıírásoknak és e rendeletben elıírtaknak megfelelıen szabad. 2. Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel alkalmazandó: 1. melléklet: Rendelet hatálya, 2. melléklet: KSZ-J1 - Szabályozási és övezeti terv (továbbiakban: KSZ-J terv), 3. melléklet: KSZ-J/B - Szabályozási és övezeti terv /Brand-major/ (továbbiakban: KSZ-J/B terv), 4. melléklet: Védett természeti területek listája, 5. melléklet: Tájképvédelmi terület övezete, 6. melléklet: Régészeti lelıhelyek, 7. melléklet: Mikrohullámú összeköttetések védıtávolsága és beépítési korlátozásai, 8. melléklet: Fertırákosi Piuszpusztai repülıtér miatti magassági korlátozás, 9. melléklet: Út mintakeresztszelvények. 2. Szabályozási elemek 3. (1) Kötelezı szabályozási elemek: a) közigazgatási határ, b) belterületi határ, c) beépítésre szánt, illetıleg beépítésre nem szánt terület határa, d) szabályozási vonal, e) meglévı, megmaradó, kialakítandó szabályozási szélesség, f) közlekedési terület, g) építési övezet, illetve övezet határa és jele. (2) Irányadó szabályozási elem: az irányadó telekhatár. (3) Tájékoztató szabályozási elemek: egyéb jogszabályok alapján érvényesítendı szabályozás elemek. (4) Az övezeti határvonal a KSZ-J és a KSZ-J/B terven jelölttıl az övezeti elıírások paramétereinek betartása mellett 5,0-5,0 m mértékig elmozdíthatók. (5) A KSZ-J és a KSZ-J/B terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye és mérete pontosítható. A pontosítás során az eltérés ± 5,0 m lehet. (6) A kötelezı szabályozási elemek helyének megváltoztatásához - kivéve a (4), (5) bekezdésben szabályozott eseteket - a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló jogszabályi elıírásokat. (7) Irányadó szabályozási elem az azonos övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévı, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala. (8) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti elıírások keretei között megváltoztatható. 1 Megállapította: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 9/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelete 1.. Hatályos: III. 8-tól.

2 2. oldal 3. A telekalakítás általános szabályai 4. (1) Ahol a KSZ-J/B terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával. (2) Az övezeti elıírásoknál a kialakult megnevezés a telekalakításnál kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek kialakult megnevezéssel jelölt mérete nem csökkenthetı, kivéve az út céljára történı lejegyzést, és a telekhatár kiigazítást. (3) Az övezeti elıírásoknál a KSZ-J terv szerint megnevezés a telekméret szabályozási és övezeti terv szerinti kialakítandó telekállapotot jelent. 4. A telek beépítésének általános szabályai 5. (1) Közterület bıvítéssel érintett beépítetlen telek csak a KSZ-J és a KSZ-J/B terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhetı be. (2) Kialakult, oldalhatáron álló beépítéső telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítéső telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni. (3) Az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítéső telektömbökben amennyiben a telek szélessége meghaladja a 18,0 métert, az építési helyen belül az épület tetszılegesen is elhelyezhetı. (4) Az oldalhatáron álló építési hely - beépítetlen tömbben - K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemzı építési oldalon áll. 5. A létesítmények elhelyezésének általános szabályai 6. (1) Az építési hely határvonalait a KSZ-J/B terv, vagy a rendelet tartalmazza. (2) A lakóépületek tetıhajlásszöge fok között lehet. (3) Az építési telken lévı, az elsıdleges használatot jelentı, a fı funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasságának mértékénél. (4) Az építési telken lévı egyéb funkciójú épületek - figyelemmel a védıtávolságokra is - közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani. 6. Környezetvédelem 7. (1) Vízvédelmi besorolás a rendelet hatálya alá tartozó területre kiterjedıen: a) felszín alatti vizek esetében a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levı települések besorolásáról szóló jogszabály szerint fokozottan érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség védelmi területen lévı település, b) felszíni vizek esetében a vízszennyezı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrıl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló jogszabály szerint általánosan védett kategória. (2) A rendelet hatálya alá tartozó terület a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló jogszabály szerint nitrátérzékeny területek közé tartozik. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen lévı zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegıjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg: a) fák, bokrok 100 pollen/m 3, b) főfélék 30 pollen/m 3. (4) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nıivarú nyárfa nem ültethetı. 7. Táj- és természetvédelem 8. (1) A KSZ-J és a KSZ-J/B terven jelölt védett természeti terület az országos jelentıségő védett természeti terület, a közösségi jelentıségő terület (Natura 2000), az egyéb védett terület, érték (törvény erejénél fogva védett érték, erdırezervátum, természeti terület), valamint a nemzeti ökológiai hálózat részeként magterület, ökológiai folyosó terület, pufferterület. A védett természeti területek övezeti besorolását a KSZ-J és a KSZ-J/B terv, listáját a 4. melléklet tartalmazza. (2) A mellékutak (országos, települési), térszerkezeti jelentıségő mezıgazdasági utak, valamint vízfolyások (patak, csatorna, árok) - parti sávra vonatkozó elıírások betartása mellett - külterületi szakaszai mentén egységes út-, illetve vízfolyáskísérı fásítást kell létrehozni. (3) A tájképvédelmi terület övezetét az 5. melléklet tartalmazza, melyen a) új épület, vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megırzésével történhet, b) az épület terepszintre való illesztésekor tilos a természetes terepszint ±1,5 m-nél nagyobb mérető megváltoztatása, c) az épületek kialakítása, anyaghasználata, színhasználata tájbaillı módon történjen meg, kerülni kell a tetıfelületeken, homlokzatokon a tájidegen elemek, felületek, és a tájidegen színek alkalmazását, d) szélerımő, illetve 10 méternél magasabb szélkerék nem telepíthetı,

3 3. oldal e) a közmővezetékeket és járulékos közmőépítményeket, infrastruktúrához kapcsolódó vonalvezetéseket a föld alatt kell vezetni. Ettıl eltérı megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhetı. Rekonstrukciónak minısül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a mőszaki paraméterek megváltozásával jár. (4) A tájképvédelmi terület övezetén a fı kilátópontokból a védendı látványelemek védelmét biztosítani kell. a) Fı kilátópontok: aa) a Károly-kilátó, ab) a Kecskehegyi-kilátó, ac) az Új-hegy kilátópont, ad) Balf településrésznél a Fertırákosi és a Fertıbozi út keresztezıdésének környéke, ae) a Fényes pincészet környéke. b) Védendı látványelemek: ba) Sopron történeti sziluettjének, városképének - a jellemzı tömegő épületekkel, ezek tetızetével, a templomtornyokkal és a Tőztoronnyal meghatározott soproni látkép, bb) Balf településrész sziluettje, bc) Fertı-tavi panoráma. (5) A fı kilátópontokból a védendı látványelemek irányába esı, a tájképvédelmi terület övezetben építmények, mőtárgyak építésénél a látványvédelem követelményeinek való megfelelıség igazolása érdekében az építési engedélyezési folyamatban fotódokumentációt és látványvédelmi vizsgálatot kell készíteni. 8. Zöldfelület 9. (1) A közterületi zöldfelületeket a funkciójuknak megfelelıen kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetıségét biztosítani kell. (2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények (egészségügyi, oktatási) kertjeit az intézmény jellegének megfelelıen kell kialakítani. (3) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (4) Az új lakóutcákon egységes utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévı lakóutcákon a hiányos utcafásításokat pótolni kell. 9. Mővi értékvédelem 10. (1) Régészeti lelıhelyek által érintett helyrajzi számok listáját a 6. melléklet tartalmazza. (2) A mellékletben felsorolt telkeken a földmunkával járó tevékenységek megkezdése elıtt megelızı régészeti feltárás elvégzése szükséges. (3) Régészeti érdekő területnek számít a régészeti lelıhelyek 200,0 m-es környezete. A régészeti érdekő területeken beruházás, építkezés, 30,0 cm-t meghaladó talajmozgatás esetén biztosítani kell a régészeti megfigyelést. (4) Régészeti értékek elıkerülése esetén a kulturális örökség védelmérıl szóló jogszabályi elıírások szerint kell eljárni. 11. A világörökségbe tartozó terület határvonalát a KSZ-J terv tartalmazza. A területek övezeti besorolását a KSZ-J terv tartalmazza. A terület kezelésére vonatkozó szabályok a kezelési tervben rögzítettek, valamint figyelembe kell venni a világörökségrıl szóló jogszabályi elıírásokat. 10. Védıtávolságok, védıterület, korlátozások 12. (1) A település lakóterületei és különleges területei körüli 1000,0 m-es területsávon belül szagos, bőzös, fertızésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévı építményen kapacitásnövelı építési beavatkozást végezni csak az építtetı által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védıtávolság betartásával lehet. (2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélsı vezetékszáltól mérten: a) 20 kv-os földvezeték: 1,0-1,0 m, b) 20 kv-os szabadvezeték: 5,0-5,0 m, c) 35 kv-os szabadvezeték: 5,0-5,0 m, d) 120 kv-os szabadvezeték: 13,0-13,0 m. A biztonsági övezetre vonatkozó elıírásokat a villamosmő biztonsági övezetérıl szóló jogszabály tartalmazza. (3) Gázvezeték védıtávolsága a csı palástjától mérten: a) nagynyomású gázvezeték: 20,0-20,0 m, b) nagy-középnyomású gázvezeték: 9,0-9,0 m, A biztonsági övezetre vonatkozó elıírásokat a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeirıl és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételérıl, valamint a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeirıl és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételérıl szóló jogszabályok tartalmazzák. (4) Vízvezeték védıtávolsága a csı palástjától mérten: a) regionális ivóvízvezeték: 5,0-5,0 m, b) D200-as ivóvízvezeték: 3,0-3,0 m. A biztonsági övezetre épület nem építhetı, épületrész nem nyúlhat.

4 4. oldal (5) A vízfolyások, csatornák, vízfelületek parti sávja a partvonaluk mentén húzódó Fertı-tó, Rákos, Ikva, Sós, Rák, Kistómalmi patak, Kistómalmi tó esetén 6,0-6,0 m széles területsáv. A parti sávra vonatkozó elıírásokat a vízgazdálkodásról, valamint a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabályok tartalmazzák. (6) A mikrohullámú összeköttetés miatti beépítési korlátozásokat a 7. melléklet tartalmazza. (7) A szennyvíztisztító (balfi, központi) védıterülete a telek határától mért 300,0 m széles területsáv. A védıterületen belül új lakó-, vegyes, gazdasági (a jelentıs mértékő zavaró hatású ipari kivételével) üdülı- és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) terület nem jelölhetı ki, közegészségügyi szempontból érzékenynek minısülı létesítmény egyedi elbírálással építhetı. (8) A hulladéklerakó 500,0 m-es védıtávolságán belül épület nem építhetı. (9) A KSZ-J terven jelölt felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület a felszín alatti vizek védelmérıl szóló jogszabály elıírásai szerint: a) a KSZ-J terven jelölt vízbázisok hidrogeológiai védıövezetei által lefedett területek. A védıövezeten belül a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl szóló kormányrendelet elıírásait kell figyelembe venni, b) a KSZ-J terven jelölt nyílt karszt területe. A területen figyelembe kell venni a természet védelmérıl szóló jogszabályi elıírásokat. c) a Fertı-tó területe, valamint 250,0 m széles parti sávja. A fokozottan érzékeny területek esetén figyelembe kell venni a felszín alatti vizek védelmérıl szóló jogszabályi elıírásokat. (10) A KSZ-J terven jelölt gyógyhelyen, valamint annak védıterületén figyelembe kell venni a természetes gyógytényezıkrıl szóló jogszabályi elıírásokat. (11) A KSZ-J terven jelölt barlang felszíni védıövezetén figyelembe kell venni a természet védelmérıl szóló jogszabályi elıírásokat. (12) A KSZ-J terven jelölt bányatelken figyelembe kell venni a bányászatról szóló jogszabályi elıírásokat. (13) A KSZ-J terven jelölt felszínmozgás veszélyes területek veszélyes környezetnek minısülnek. A veszélyes környezetben figyelembe kell venni az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mőszaki dokumentációk tartalmáról szóló jogszabályi elıírásokat. (14) A gyorsforgalmi út esetén, annak mőködésével összefüggı építmény kivételével a közlekedési létesítmény tengelyétıl számított 50,0 méteren belül, az országos fıút, vasút esetén közlekedési létesítmény tengelyétıl számított 25,0 méteren belül nem lehet és nem helyezhetı el lakóépület, üdülıépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. (15) Az országos közforgalmú vasútvonalak szélsı vágányaitól, valamint külterületen a közút tengelyétıl mért 50,0-50,0 m, továbbá a környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében, valamint külterületen a közút tengelyétıl számított autópálya, autóút és fıútvonal esetén 100,0-100,0 m távolságon belül építmények csak a külön jogszabályok szerint helyezhetık el. (16) Az államhatártól számított 100,0 m-en belül figyelembe kell venni az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenırzésrıl szóló jogszabályi elıírásokat. (17) A 8. mellékleten a fertırákosi Piuszpusztai repülıtér miatti magassági korlátozással érintett terület jellel megjelölt területen a kifutópálya küszöbpontjától mért 150 m távolságú ponttól indulóan, vízszintes értelemben a pályatengelytıl os szögő egyenessel határolt, a ponttól 2%-os emelkedéső sík fölé 15 km távolságig építmény nem nyúlhat. A repülıtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül figyelembe kell venni az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenırzésrıl szóló jogszabályi elıírásokat. II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELİÍRÁSOK 11. Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint 13. A tervezési terület a következı területfelhasználási egységekre tagolódik: (1) Beépített és beépítésre szánt terület a) Lakóterület aa) kertvárosias ab) falusias b) Gazdasági terület ba) kereskedelemi, szolgáltató c) Különleges terület ca) mezıgazdasági üzemi cb) településgazdálkodási cc) egyéb nagy zöldfelülető cd) temetı Lke Lf Gksz Km Ktg Kz Kt

5 5. oldal ce) sport és szabadidı (2) Beépítésre nem szánt terület a) Közlekedési terület Ks aa) útterület KÖu ab) vasútterület KÖk b) Erdıterület E c) Mezıgazdasági terület M d) Vízgazdálkodási terület V e) Természetközeli terület Tk f) Különleges terület bánya Kb III. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET 12. Lakóterület 14. A lakóterület építési övezetei: a) kertvárosias lakóterület (Lke), b) falusias lakóterület (Lf). 15. (1) A KSZ-J/B terven szabályozott kertvárosias lakóterületen (Brand-major) elhelyezhetı: a) fı funkciót hordozó épületként aa) lakóépület, ab) önállóan vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, ac) sportépítmény, ad) helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény csak az OTÉK 31. (2) bekezdésében elıírtak betartása esetén helyezhetı el, b) fı funkciót kiegészítı épületként ba) gépjármő és egyéb tároló épület, pince. (2) A KSZ-J/B terven szabályozott kertvárosias lakóterületen (Brand-major) nem helyezhetı el: a) kézmőipari épület, b) üzemanyagtöltı. (3) A telkeken a ba) alpontban felsorolt építmények csak az aa), ab), ac), ad) alpontban felsorolt építmények egyidejő építése, vagy megléte esetén építhetık. (4) Az építési helyen belül az elıkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az aa), ab), ac), ad) alpontban felsorolt épületek építhetık. (5) Önálló épületként az ab), ac), ad) alpontban felsorolt épületeket az elıkerti építési hely határa vonalra kell építeni. Amennyiben az ab), ac), ad) alpontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb az ab), ac), ad) alpontokban felsorolt funkciók kerülhetnek. (6) Az ab), ac), ad) alpontokban felsorolt épületekhez szükséges, külön jogszabály szerint meghatározott mennyiségő parkolók csak az elıkertben létesíthetık. (7) Építési övezeti elıírások: Építési övezet jele Építési hely beépítési mód kialakult, vagy ettıl eltérı szándék esetén oldalhatáron álló Beépíthetıség megengedett legnagyobb beépítettség 25%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhetı Épület Elhelyezhetı lakóépületek száma Telekalakítás Lke legkisebb kötelezı zöldfelület 60% megengedett legnagyobb építménymagasság kialakítható legkisebb építési: telekszélesség telekmélység az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. (3) bekezdésére, de legfeljebb 7,5 m telkenként két darab, legfeljebb hatlakásos lakóépület, figyelemmel az OTÉK 31. (2) bekezdésében foglaltakra kialakult kialakult

6 6. oldal telekterület kialakult Építési hely határai elıkert kialakult, egyben építési vonal, ettıl eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m-rel lehet Közmőellátás Környezet-védelem oldalkert hátsókert kialakult, új építés esetén 7,5 m 6,0 m Az építési övezet telkeit el kell látni: a) közüzemi villamos energia vezetékkel, b) közüzemi ivóvízvezetékkel, c) közüzemi szennyvíz-csatornával. Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi elıírások: a) zajvédelmi besorolás: lakóterület, b) kötelezı szennyvízcsatorna rákötés, c) kötelezı hulladékelszállítás, d) a telekrıl csapadékvíz közterületre nem vezethetı. Építési övezet jele Lke L Építési hely beépítési mód szabadonálló Beépíthetıség megengedett legnagyobb beépítettség 20% Épület Elhelyezhetı lakóépületek száma Telekalakítás legkisebb kötelezı zöldfelület 60% megengedett legnagyobb építménymagasság kialakítható legkisebb építési: telekszélesség telekmélység telekterület fı funkciót hordozó épület esetén 6,0 m fı funkciót kiegészítı épület esetén 4,5 m telkenként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület 25,0 m értelem szerint 1500 m 2 Építési hely határai elıkert 5,0 m Közmőellátás Környezet-védelem oldalkert hátsókert 6,0 m 6,0 m Az építési övezet telkeit el kell látni: a) közüzemi villamos energia vezetékkel, b) közüzemi ivóvízvezetékkel, c) közüzemi szennyvíz-csatornával. Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi elıírások: a) zajvédelmi besorolás: lakóterület, b) kötelezı szennyvízcsatorna rákötés, c) kötelezı hulladékelszállítás, d) a telekrıl csapadékvíz közterületre nem vezethetı. Építési övezet jele Lke V Építési hely beépítési mód szabadonálló Beépíthetıség megengedett legnagyobb beépítettség 20% Épület Elhelyezhetı lakóépületek száma Telekalakítás legkisebb kötelezı zöldfelület 60% megengedett legnagyobb építménymagasság megengedett legkisebb építménymagasság kialakítható legkisebb építési: telekszélesség telekmélység telekterület 7,5 m 6,0 m telkenként egy darab, legfeljebb hatlakásos lakóépület értelem szerint értelem szerint 2000 m 2

7 7. oldal Építési hely határai elıkert csak lakófunkciót tartalmazó épület esetén 5,0 m, lakófunkciótól eltérı funkciót tartalmazó épület esetén 10,0 m Közmőellátás Környezet-védelem oldalkert hátsókert 7,5 m 6,0 m Az építési övezet telkeit el kell látni: a) közüzemi villamos energia vezetékkel, b) közüzemi ivóvízvezetékkel, c) közüzemi szennyvíz-csatornával. Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi elıírások: a) zajvédelmi besorolás: lakóterület, b) kötelezı szennyvízcsatorna rákötés, c) kötelezı hulladékelszállítás, d) a telekrıl csapadékvíz közterületre nem vezethetı. (8) Az Lke út jelő lakóterületi (kiszolgáló) út övezet területén elhelyezendı útépítési elemek: a) legalább 4,5 m széles útburkolat, b) kétoldali legalább 0,5-0,5 m széles padka, c) csapadékvíz elvezetésére szolgáló zárt csapadékcsatorna, e) legalább egyoldali 1,5 m széles járda, f) kétoldali legalább 1,5-1,5 m széles fásított zöldsáv, g) utcai térvilágítás. (9) A lakóterület ellátásához szükséges területigénylı közmővek az Lke Köm jelő övezetben helyezhetık el. (10) A lakóterületi zöldterület övezetben (Lke Z ) sport-, játék-, játszó- és pihenıszerek építhetık, kerti építmények, szobrok, köztéri alkotások helyezhetık el. A zöldfelület minden megkezdett 100 m 2 -én legalább 1-1 nagymérető díszfa telepítése kötelezı. (11) Az Lke Vf jelő övezetben háromszintő növényzetbıl álló - alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyı vegyesen - tömör zárású takaró-védıfásítást kell létrehozni. A fásítás 80%-át ıshonos fafajok alkossák. A fásítás létesítése, fenntartása, üzemeltetése és felújítása ellenkezı megállapodás hiányában a terület tulajdonosa kötelezettsége. 16. (1) A falusias lakóterületen (Nyugati-major) elhelyezhetı a) fı funkciót hordozó épületként aa) lakóépület, ab) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézmőipari és intézményi (igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, közbiztonsági) épület, ac) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyezı anyaggal nem zavaró, a szabályozott terület lakótömbjeiben szokásos mértékő gépjármő és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy lakóteleknyi területet igénylı kisipari, kisüzemi (mezıgazdasági vagy ipari) építmény, b) fı funkciót kiegészítı épületként ba) gépjármő és egyéb tároló (pajta, géptároló, terménytároló), bb) kisipari, kisüzemi mőhely. (2) A falusias lakóterületen (Nyugati-major) nem helyezhetı el: a) sportépítmény, b) üzemanyagtöltı. (3) A telkeken a ba), bb) alpontokban felsorolt építmények csak az aa), ab), ac) alpontban felsorolt építmények egyidejő építése, vagy megléte esetén építhetık. (4) Az építési helyen belül az elıkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az aa), ab), ac) alpontban felsorolt épületek építhetık. (5) Önálló épületként az ab), ac) alpontban felsorolt épületeket az elıkerti építési hely határa vonalra illeszkedıen kell építeni. Amennyiben az ab), ac) alpontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb az ab), ac) alpontokban felsorolt funkciók kerülhetnek. (6) Építési övezeti elıírások: Építési övezet jele Lf (Nyugati-major) Építési hely beépítési mód kialakult, vagy ettıl eltérı szándék esetén oldalhatáron álló Beépíthetıség megengedett legnagyobb beépítettség 30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhetı Épület legkisebb kötelezı zöldfelület 50% megengedett legnagyobb építménymagasság fı funkciót hordozó épület esetén az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6. (3) bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m fı funkciót kiegészítı épület esetén 6,0 m

8 8. oldal Elhelyezhetı lakóépületek száma telkenként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület Telekalakítás kialakítható legkisebb építési: telekszélesség kialakult, új telekalakítás esetén legalább 12,0 m figyelemmel a 4. (2) bekezdésre, valamint a (3) bekezdésére telekmélység telekterület 40,0 m 800 m 2 Építési hely határai elıkert kialakult, egyben építési vonal ettıl eltérni a telek belseje felé legfeljebb 2,0 m-rel lehet Közmőellátás Környezet-védelem oldalkert kialakult, ha ez >6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m, 14,0 m vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m hátsókert 6,0 m Az építési övezet telkeit el kell látni: a) közüzemi villamos energia vezetékkel, b) közüzemi ivóvízvezetékkel, c) közüzemi csatornahálózat üzembe helyezéséig zárt szennyvíztározóval, a csatornahálózat üzembe helyezése után közmőves szennyvízvezetékkel. Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi elıírások: a) zajvédelmi besorolás: lakóterület, b) az összegyőjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell, c) kötelezı szennyvízcsatorna rákötés (a hálózat üzembe helyezése után), d) a szennyvízszikkasztók és zárt szennyvíztárolók felszámolása (a hálózat üzembe helyezése után), e) kötelezı hulladékelszállítás, f) a telekrıl csapadékvíz közterületre nem vezethetı. 13. Gazdasági terület 17. A gazdasági terület építési övezetei: a) kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz). 18. (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen a Gksz1 jelő (János-telep), és a Gksz2 jelő (határátkelıhely) építési övezetben a) elhelyezhetı: aa) mindenfajta, nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, ab) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül 1 db szolgálati lakás alakítható ki, ac) igazgatási, egyéb irodaépület, ad) úti kiszolgáláshoz kapcsolódó (pl. üzemanyagtöltı állomás, szerelés-javítás-karbantartás, szociális, fedett parkoló) épületek, ae) csak a Gksz2 jelő építési övezetben kereskedelemhez, szolgáltatáshoz kapcsolódó épületek, af) szállítmányozáshoz, raktározáshoz kapcsolódó épületek, ag) szállásférıhely-szolgáltatáshoz, vendéglátáshoz kapcsolódó épületek, ah) sportépítmény, ai) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület csak az OTÉK 31. (2) bekezdésében elıírtak betartása esetén helyezhetı el, aj) egyéb közösségi szórakoztató épület csak az OTÉK 31. (2) bekezdésében elıírtak betartása esetén helyezhetı el, b) nem helyezhetı el: ba) parkolóház. (2) Építési övezeti elıírások: Építési övezet jele Gksz1 (János-telep) Építési hely beépítési mód szabadonálló Beépíthetıség megengedett legnagyobb beépítettség 40% Épület Telekalakítás legkisebb kötelezı zöldfelület 40% megengedett legnagyobb építménymagasság kialakítható legkisebb építési: telekszélesség telekmélység telekterület 7,5 m 25,0 m értelem szerint 2500 m 2 Építési hely határai elıkert 7,5 m

9 9. oldal Közmőellátás Környezetvédelem oldalkert hátsókert 5,0 m 6,0 m Az építési övezet telkeit el kell látni: a) közüzemi villamos energia vezetékkel, b) közüzemi ivóvízvezetékkel, c) közüzemi szennyvíz-csatornával. Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi elıírások: a) zajvédelmi besorolás: gazdasági terület, b) kötelezı szennyvízcsatorna rákötés, c) kötelezı hulladékelszállítás, d) a telekrıl csapadékvíz közterületre nem vezethetı. Építési övezet jele Gksz2 (határátkelıhely) Építési hely beépítési mód szabadonálló Beépíthetıség megengedett legnagyobb beépítettség 40% Épület Telekalakítás legkisebb kötelezı zöldfelület 40% megengedett legnagyobb építménymagasság kialakítható legkisebb építési: telekszélesség telekmélység telekterület 7,5 m értelem szerint értelem szerint 3000 m 2 Építési hely határai elıkert 7,5 m Közmőellátás Környezet-védelem oldalkert hátsókert 5,0 m 6,0 m Az építési övezet telkét el kell látni: a) közüzemi villamos energia vezetékkel, b) közüzemi ivóvízvezetékkel, c) közüzemi csatornahálózat üzembe helyezéséig zárt szennyvíztározóval, vagy házi szennyvíztisztító kisberendezéssel, zárt tározó alkalmazása esetén a csatornahálózat üzembe helyezése után közmőves szennyvízvezetékkel. Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi elıírások: a) zajvédelmi besorolás: gazdasági terület, b) az összegyőjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell, c) kötelezı szennyvízcsatorna rákötés (a hálózat üzembe helyezése után), d) a szennyvízszikkasztók és zárt szennyvíztárolók felszámolása (a hálózat üzembe helyezése után), e) kötelezı hulladékelszállítás, f) a telekrıl csapadékvíz közterületre nem vezethetı. 14. Különleges terület 19. A különleges terület építési övezetei: a) mezıgazdasági üzemi terület (Km), b) településgazdálkodási (Ktg), c) egyéb nagy zöldfelülető (Kz), d) temetı (Kt), e) sport és szabadidı (Ks). 20. (1) Mezıgazdasági üzemi területen elhelyezhetı: a) a Km1 jelő (Sopronpuszta) és a Km2 jelő (Táncsics-major, Nyugati-major, Brand-major alatti volt szennyvízkezelı) építési övezetben a mezıgazdasági termeléshez, növénytermesztéshez, szılészethez kapcsolódó géptároló, terménytároló (raktár), feldolgozó, mg-i termékeket elıállító, kezelı épületek, igazgatási és szociális épületek építhetık, b) a Km3 jelő (Fényes-pince) építési övezetben az a) pontban felsorolt épületeken túl vendéglátó épület is elhelyezhetı, c) a fı funkciót hordozó épületen belül 1 db szolgálati lakás alakítható ki, vagy önállóan 1 db lakóház építhetı. (2) Építési övezeti elıírások: Építési övezet jele Km1 (Sopronpuszta) Építési hely beépítési mód szabadonálló

10 10. oldal Beépíthetıség megengedett legnagyobb beépítettség 30% Épület Telekalakítás legkisebb kötelezı zöldfelület 50% megengedett legnagyobb építménymagasság kialakítható legkisebb építési: telekszélesség telekmélység telekterület 7,5 m azzal, hogy a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges technológiai építmények legfeljebb 25,0 m építménymagassággal a megengedett legnagyobb beépíthetıség 10%-ának mértékéig építhetık. Építmény tényleges építménymagasságánál közelebb a telekhatárhoz nem épülhet. értelem szerint értelem szerint m 2 Építési hely határai elıkert 7,5 m Közmőellátás oldalkert hátsókert 7,5 m 6,0 m Az építési övezet telkeit el kell látni: a) közüzemi villamos energia vezetékkel, b) legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel, c) egyedi szennyvíztisztítóval, vagy közüzemi szennyvíz-csatornával, figyelembe véve a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl szóló jogszabályi elıírásokat. Környezet-védelem Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi elıírások: a) zajvédelmi besorolás: gazdasági terület, b) kötelezı szennyvízcsatorna rákötés, c) kötelezı hulladékelszállítás, d) a telekrıl csapadékvíz közterületre nem vezethetı, figyelembe véve a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl szóló jogszabályi elıírásokat. Építési övezet jele Km2 (Táncsics-major, Nyugati-major, Brand-major alatti volt szennyvízkezelı) Építési hely beépítési mód szabadonálló Beépíthetıség megengedett legnagyobb beépítettség 30% Épület Telekalakítás legkisebb kötelezı zöldfelület 50% megengedett legnagyobb építménymagasság kialakítható legkisebb építési: telekszélesség telekmélység telekterület 7,5 m azzal, hogy a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges technológiai építmények legfeljebb 25,0 m építménymagassággal a megengedett legnagyobb beépíthetıség 10%-ának mértékéig építhetık. Építmény tényleges építménymagasságánál közelebb a telekhatárhoz nem épülhet. értelem szerint értelem szerint 1500 m 2 Építési hely határai elıkert 7,5 m Közmőellátás Környezet-védelem oldalkert hátsókert 7,5 m 6,0 m Az építési övezet telkeit el kell látni: a) közüzemi villamos energia vezetékkel, b) legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel, c) egyedi szennyvíztisztítóval, vagy közüzemi szennyvíz-csatornával. Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi elıírások: a) zajvédelmi besorolás: gazdasági terület, b) kötelezı szennyvízcsatorna rákötés, c) kötelezı hulladékelszállítás, d) a telekrıl csapadékvíz közterületre nem vezethetı.

11 11. oldal Építési övezet jele Km3 (Fényes-pince) Építési hely beépítési mód szabadonálló Beépíthetıség megengedett legnagyobb beépítettség 30% Épület Telekalakítás legkisebb kötelezı zöldfelület 50% megengedett legnagyobb építménymagasság kialakítható legkisebb építési: telekszélesség telekmélység telekterület épület esetén 4,5 m tároló mőtárgy esetén 6,0 m értelem szerint értelem szerint 1500 m 2 Építési hely határai elıkert 5,0 m oldalkert 4,5 m Közmőellátás Környezet-védelem hátsókert 6,0 m Az építési övezet telkeit el kell látni: a) közüzemi villamos energia vezetékkel, b) legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel, c) egyedi szennyvíztisztítóval, vagy közüzemi szennyvíz-csatornával. Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi elıírások: a) zajvédelmi besorolás: gazdasági terület, b) kötelezı szennyvízcsatorna rákötés, c) kötelezı hulladékelszállítás, d) a telekrıl csapadékvíz közterületre nem vezethetı. 21. (1) A településgazdálkodási területen: a) a Ktg1 jelő (Harkai úti hulladéklerakó) építési övezetben a telep mőködéséhez szükséges építmények, valamint a megújuló energiaforrások mőtárgyai helyezhetık el, b) a Ktg2 jelő (Balfi szennyvíztisztító) építési övezetben a telep mőködéséhez szükséges építmények helyezhetık el. (2) Építési övezeti elıírások: Építési övezet jele Ktg1 (Harkai úti hulladéklerakó) Építési hely beépítési mód szabadonálló Beépíthetıség megengedett legnagyobb beépítettség 40% Épület legkisebb kötelezı zöldfelület 40% megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m, technológiai építmény, megújuló energiaforrások mőtárgyai legfeljebb 110,0 m. Az építési övezetben a 8. (4) a) pont szerinti fı kilátópontokból a 8. (4) b) pont szerinti védendı látványelemek irányába esı, 25,0 m-t elérı, vagy azt meghaladó építmények, mőtárgyak építésénél a látványvédelem követelményeinek való megfelelıség igazolása érdekében az építési engedélyezési folyamatban fotódokumentációt és látványvédelmi vizsgálatot kell készíteni. Telekalakítás kialakítható legkisebb építési: KSZ-J terv szerint telekszélesség telekmélység telekterület Építési hely határai elıkert Kialakult Közmőellátás oldalkert hátsókert Kialakult Kialakult Az építési övezet telkét el kell látni: a) közüzemi villamos energia vezetékkel, b) közüzemi ivóvízvezetékkel, c) közüzemi szennyvíz-csatornával.

12 12. oldal Környezet-védelem Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi elıírások: a) zajvédelmi besorolás: gazdasági terület, b) kötelezı szennyvízcsatorna rákötés, c) kötelezı hulladékelszállítás, d) a telekrıl csapadékvíz közterületre nem vezethetı. Építési övezet jele Ktg2 (Balfi szennyvíztisztító) Építési hely beépítési mód szabadonálló Beépíthetıség megengedett legnagyobb beépítettség 40% Épület legkisebb kötelezı zöldfelület 40% megengedett legnagyobb építménymagasság épület esetén: 4,5 m technológiai építmény esetén 7,5 m Telekalakítás kialakítható legkisebb építési: KSZ-J terv szerint telekszélesség telekmélység telekterület Építési hely határai elıkert 5,0 m Közmőellátás Környezet-védelem oldalkert hátsókert 4,5 m 6,0 m Az építési övezet telkét el kell látni: a) közüzemi villamos energia vezetékkel, b) közüzemi ivóvízvezetékkel, c) közüzemi szennyvíz-csatornával. Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi elıírások: a) zajvédelmi besorolás: gazdasági terület, b) kötelezı szennyvízcsatorna rákötés, c) kötelezı hulladékelszállítás, d) a telekrıl csapadékvíz közterületre nem vezethetı. 22. (1) Az egyéb nagy zöldfelülető területen a Kz jelő (Erdei iskola, Gyermek- és Ifjúsági Tábor) építési övezetben oktatási, szállásférıhely-szolgáltatási, vendéglátási, szabadidıs célú épületek, valamint ezek kiszolgáláshoz kapcsolódó épületek, valamint 2 db szolgálati lakás építhetı. (2) Építési övezeti elıírások: Építési övezet jele Kz (Erdei iskola, Gyermek- és Ifjúsági Tábor) Építési hely beépítési mód szabadonálló Beépíthetıség megengedett legnagyobb beépítettség 15% Épület legkisebb kötelezı zöldfelület 65% megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m Telekalakítás kialakítható legkisebb építési: Kialakult telekszélesség telekmélység telekterület Építési hely határai elıkert 5,0 m Közmőellátás Környezet-védelem oldalkert hátsókert 4,5 m 6,0 m Az építési övezet telkét el kell látni: a) közüzemi villamos energia vezetékkel, b) közüzemi ivóvízvezetékkel, c) közüzemi szennyvíz-csatornával. Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi elıírások: a) zajvédelmi besorolás: lakóterület, b) kötelezı szennyvízcsatorna rákötés, c) kötelezı hulladékelszállítás, d) a telekrıl csapadékvíz közterületre nem vezethetı.

13 13. oldal 23. (1) A temetı területen a Kt jelő (Sopronkıhidai börtöntemetı) építési övezetben sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetık el. (2) Építési övezeti elıírások: Építési övezet jele Kt (Sopronkıhidai börtöntemetı) Építési hely beépítési mód szabadonálló Beépíthetıség megengedett legnagyobb beépítettség 10% Épület legkisebb kötelezı zöldfelület 85% megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m Telekalakítás kialakítható legkisebb építési: Kialakult telekszélesség telekmélység telekterület Építési hely határai elıkert 5,0 m Közmőellátás Környezet-védelem oldalkert hátsókert 4,5 m 6,0 m Az emberi tartózkodásra szolgáló épületet el kell látni: a) villamos energiával, b) legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel, c) zárt szennyvíztározóval. Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi elıírások: a) zajvédelmi besorolás: lakóterület, b) az összegyőjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell, c) kötelezı hulladékelszállítás, d) a telekrıl csapadékvíz közterületre nem vezethetı. 24. (1) A sport és szabadidı területen a Ks jelő (Balfi sportpálya) építési övezetben sportpályák és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, parkolók építhetık. (2) Építési övezeti elıírások: Építési övezet jele Ks (Balfi sportpálya) Építési hely beépítési mód szabadonálló Beépíthetıség megengedett legnagyobb beépítettség 10% Épület legkisebb kötelezı zöldfelület 70% megengedett legnagyobb építménymagasság Telekalakítás kialakítható legkisebb építési: Kialakult, illetve KSZ-J terv szerint telekszélesség telekmélység telekterület 4,5 m Építési hely határai elıkert 5,0 m Közmőellátás Környezet-védelem oldalkert hátsókert 4,5 m 6,0 m Az építési övezet telkét el kell látni: a) közüzemi villamos energia vezetékkel, b) közüzemi ivóvízvezetékkel, c) közüzemi szennyvíz-csatornával. Az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi elıírások: a) zajvédelmi besorolás: lakóterület, b) kötelezı szennyvízcsatorna rákötés, c) kötelezı hulladékelszállítás, d) a telekrıl csapadékvíz közterületre nem vezethetı. IV. FEJEZET

14 14. oldal BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET 15. Közlekedési terület 25. (1) Közlekedési területek besorolása sajátos használat szerint: a) közútterület KÖu, b) vasútterület KÖk. (2) A közlekedési területek szabályozási szélességeit a KSZ-J és a KSZ-J/B tervek tartalmazzák: a) a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli, b) a meglévı, megmaradó szabályozási szélesség jele: M. (3) A közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása: a) országos közúthálózatba tartozó utak: aa) gyorsforgalmi út ab) fıút ac) mellékút b) helyi utak: ba) mellékút (városi forgalmi út) bb) térszerkezeti jelentıségő mezıgazdasági út bc) kerékpárút KÖu Gyf, KÖu F, KÖu M, KÖu Te, KÖu Mg, (4) A közlekedési területen a 9. mellékletben ábrázoltaknak megfelelı, vagy azzal legalább egyenértékőnek tekinthetı útépítési elemeket kell kialakítani. (5) A tervezési területen a helyi közúthálózatba tartozó utak tervezési osztálya: a) Külterületi utak: aa) Sopron-Kelénpatak (Ausztria) ab) Sopron-Sopronkertes (Ausztria) ac) Sopron-Somfalva, Lépesfalva (Ausztria) ad) Brennbergbánya-Ó-Hermes-Új-Hermes-Récény (Ausztria) ae) 8645 j. országos mellékút tervezett átkötési szakasza af) déli győjtıút külterületi szakasza ag) térszerkezeti jelentıségő mezıgazdasági út ah) kerékpárút b) Belterületi kiépítettségő utak: ba) lakóterületi (kiszolgáló) út K.VI.A.50, K.VI.A.50, K.VI.A.50, K.VI.A.50, K.V.A.50, K.V.A.50, K.VI.30., K.VII. B.VI.d.A.50. (6) A vasúti területen (KÖk) a vasúti közlekedés üzemi és fenntartó építmények, utaskiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató építmények, raktárépítmények építhetık. Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 6,0 m, építési hely határa kialakult. 26. Az erdıterület övezetei: 16. Erdıterület a) védelmi Ev, b) gazdasági Eg. 27. Védelmi (védett és védı) erdıterület: a) Az övezetben épület nem építhetı, közmővezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti. A közmővezeték helyének kiválasztásánál aa) kellı indoklásnak tekinthetık: közmővezeték elhelyezésének mőszaki kritériumai, a földtani, talajmechanikai adottságok,

15 15. oldal a területek természeti védettsége, a területek régészeti érintettsége, az egyes szakhatóságok elıírásainak való megfelelıség, ab) kellı indoklásnak nem tekinthetık: az egyes területek vételára, az egyes területek tulajdonviszonyai, az egyes területek megszerezhetısége. b) Az övezetben erdei pihenıhelyek, sétautak alakíthatók ki, információs, útbaigazító, emléktáblák helyezhetık el, hulladékgyőjtık, esıbeállók, illemhelyek helyezhetık el. c) Az övezetben meglévı épületek a bruttó beépített terület 25%-ának mértékéig a funkció megváltoztatása nélkül, legfeljebb egy alkalommal bıvíthetık. 28. Gazdasági erdıterület: a) Az övezetben a m 2 -t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken az erdıgazdálkodással, vadgazdálkodással és vadásztatással kapcsolatos építmények helyezhetık el 0,5%-os beépítettséggel, maximum 4,5 m-es építménymagassággal. b) Az övezetben meglévı épületek a bruttó beépített terület 25%-ának mértékéig a funkció megváltoztatása nélkül, legfeljebb egy alkalommal bıvíthetık. 29. A mezıgazdasági terület övezetei: 17. Mezıgazdasági terület a) általános Má, b) kertgazdálkodás Mk. 30. A mezıgazdasági terület övezetein kialakuló telket a közforgalom számára megnyitott magánúttal lehet feltárni. A magánúton a 9. mellékletben ábrázoltaknak megfelelı, vagy azzal legalább egyenértékőnek tekinthetı útépítési elemeket kell kialakítani. 31. Általános mezıgazdasági terület - Má jelő övezet: a) Az övezet elsısorban növénytermesztésre szolgál. A területen a m 2 -t elérı, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten, annak maximum 3,0%-os beépítésével, de összesen maximum 1000 m 2 földszinti alapterülető a termelés folytatásához szükséges épületek, géptároló szín, a megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület építhetık, minimum 50,0 m telekszélesség megléte esetén, figyelembe véve a 12. (1) bekezdését. b) Az ottgazdálkodáshoz szükséges lakóépület építéséhez 10 ha-t elérı, vagy azt meghaladó nagyságú földrészlet szükséges. Legfeljebb 1 db 2 lakásos lakóépület építhetı. A lakóépület beépített területe nem haladhatja meg az övezetben megengedett beépítettség 50%-át, illetve 200 m²-t. c) Lakóépület legalább 150 m 2 összalapterülető, az a) pontban felsorolt építmények egyidejő építése, vagy megléte esetén építhetı. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: da) 7,5 m - a mezıgazdasági gépek tárolására alkalmas épületek, terménytárolók esetén, db) 4,5 m - egyéb mezıgazdasági épületek, lakóépület esetén. e) A területen az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló jogszabályi elıírások szerint birtokközpont kialakítható. f) Az épületeket a telekhatároktól legalább 10,0 m-re, a közlekedési területek határától legalább 20,0 m-re kell elhelyezni. A Rákos, Ikva, Sós, Rák, Kistómalmi patak partvonalától számított 50,0-50,0 méteren belül épületet nem szabad elhelyezni. g) Az övezetben az emberi tartózkodásra szolgáló építmények a következı feltételekkel helyezhetık el, ha ga) a villamosenergia (közüzemi, vagy helyi) ellátás biztosított, gb) az épületek rendeltetésszerő használatához szükséges ivóvíz (közmőves, vagy saját kútról táplált) - szükség esetén technológiai vízellátás is biztosított, gc) a keletkezı szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával, vagy közüzemi szennyvízcsatornával biztosított, gd) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése, illetve megfelelı szikkasztása biztosított, ge) a használat során keletkezı hulladékok elszállítása biztosított, gf) a terület megközelíthetısége biztosított (az egyes beépíthetı földrészletek gépjármővel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthetık). h) A területen építésre kerülı új épületek körül, épülettıl számítva 10,0-15,0 méteres sávban, amennyiben burkolat veszi körül az épületet, abban az esetben a burkolat szélétıl számított 5,0-10,0 méteres sávban 3,0 m szélességben, legalább kétszintő növényzetbıl álló - magas cserje, lombos fa és fenyı vegyesen - takaró fásítást kell kialakítani. A fásítás 80%-át az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló jogszabály 2. melléklete szerinti ıshonos fafajok alkossák. i) Az övezet földrészletein tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem építhetı, kerítés a közterülettel határos telekhatárok mentén a mezıgazdasági utak tengelyétıl mért legalább 4,0 m elhagyása után építhetı. 32. Korlátozott használatú mezıgazdasági terület - Mák, Mkk jelő övezet a) Az övezetben új épület építése és építmény létesítése, a meglévı épületek és építmények átalakítása csak a természeti értékek károsítása nélkül, a helyi építészeti hagyományoknak megfelelıen, a természetvédelmi jogszabályokban meghatározott védelmi célokkal összhangban, vagy azok megvalósítását szolgálva történhet.

16 16. oldal b) Az övezetben meglévı épületek a bruttó beépített terület 25%-ának mértékéig a funkció megváltoztatása nélkül, legfeljebb egy alkalommal bıvíthetık. c) Az övezetben természetvédelmi célú épületek, építmények építhetık. d) Megengedett legnagyobb beépítettség: 3,0%, megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. e) Kilátótorony építése csak turisztikai, vagy tudományos kutatási célból, az eredeti terepszinttıl számított legfeljebb 10,0 méteres magassággal létesíthetı. f) Az övezetben fekvı földrészletek csak akkor oszthatók meg, ha az új földrészletek területe eléri az 5,0 ha-t. g) Az övezetben hirdetési és reklám célú szerkezetet, reklámberendezést és fényreklámot - információs, útbaigazító tábla kivételével - elhelyezni nem szabad. 33. Korlátozott használatú mezıgazdasági terület - Mák* jelő övezet a) Az övezetben épület nem építhetı. b) Az övezetben hirdetési és reklám célú szerkezetet, reklámberendezést és fényreklámot elhelyezni nem szabad. 34. Borvidéki terület - Máb, Mkb jelő övezet a) A Borvidéki terület övezetben építmény a szılı, gyümölcs, kert, valamint jelen rendelet hatályba lépése elıtt már kivett mővelési ág nyilvántartású területeken helyezhetı el. b) Az Máb1 és az Mkb1 jelő övezetben: ba) a szılıgazdálkodással, borászattal és az azokhoz kapcsolódó kiegészítı építmények, bb) a ba) alpontban felsorolt építményekhez kapcsolódó turisztikai tevékenységgel összefüggı építmények (pl.: présház, borház, borospince, borozó, szállásférıhely szolgáltató) a 8526 j. (Balf-Fertırákos) országos mellékúttal, valamint a Nemeskúti úttal szomszédos telkeken a ba) alpontban felsorolt építmények egyidejő építése vagy megléte esetén helyezhetık el a bc) pontban foglaltak figyelembe vételével. bc) Az OTÉK szerinti birtoktest és birtokközpont alakítható ki az alábbi eltérésekkel: a birtoktesthez a Soproni Borvidék területén lévı, szılı mővelési ág nyilvántartású földrészletek számíthatók be, a birtoktestnek az m 2 el kell érnie, a birtokközpont telkén a megengedett legnagyobb beépíthetıség nem haladhatja meg a 30%-ot, a birtokközpont telkén a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m, technológia építmény (pl.: tartály) esetén 7,5 m, a birtokközpont telkén csak 1 db épület helyezhetı el, a birtokközpont telkén az épületen belül 1 db szolgálati lakás alakítható ki, önálló lakóépület nem helyezhetı el, a birtokközpont telkén minimálisan elhelyezendı építmény földszinti alapterülete 300 m 2. c) Az Máb2 és az Mkb2 jelő övezetben: ca) a szılıgazdálkodással, borászattal és az azokhoz kapcsolódó kiegészítı építmények helyezhetık el, cb) lakóépület, vagy lakást is magába foglaló épület nem helyezhetı el, cc) építmény az 1500 m 2 -t elérı, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten helyezhetı el, annak maximum 3,0%-os beépítésével, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal. d) A Borvidéki terület övezetben fekvı földrészletek közül csak azok oszthatók meg, melyek területe a m²-t meghaladja. A megosztás során 3000 m 2 -nél kisebb területő és 12,0 m-nél kisebb szélességő földrészletek nem keletkezhetnek. e) A Borvidéki terület övezetben terepszint alatti építményt (pince) csak ott lehet elhelyezni, ahol az építési telek természetes terepszintje lehetıvé teszi, hogy az építmény (kivéve pincebejárat) a környezı terephez képest a felette lévı földtakarással együtt nem magasabb 1,0 méternél, a 10%-ot meghaladó lejtéső telkeken 1,5 m-nél. f) A Borvidéki terület övezetben építeni csak a táj képét nem rontó építési anyagokból lehet. Szürke azbesztcement építési anyagok, továbbá táblás faanyag, mőanyag, fólia látható helyen, valamint pala használata tilos. g) A Borvidéki terület övezetben a homlokzatokat fehérre meszelt, vagy fehérre festett vakolattal és/vagy terméskı felhasználásával kell kialakítani. h) A Borvidéki terület övezetben a tetıhéjalás anyaga piros, sárgásvörös, vörös, barna színő, kis elemes cserép és/vagy fémlemez - amennyiben az alkalmazott technológia megkívánja - vagy nád lehet. i) A Borvidéki terület övezet telkeinek lehatárolására csak sövénykerítés, az épületek körül sövénnyel takart drótháló létesíthetı. A sövény a közterülettel határos telekhatárok mentén a mezıgazdasági utak tengelyétıl mért legalább 4,0 m elhagyása után telepíthetı. j) A Borvidéki terület övezetben hirdetési és reklám célú szerkezetet, reklámberendezést és fényreklámot - épületen elhelyezett cégtábla, vagy címtábla kivételével - elhelyezni nem szabad. k) A Borvidéki terület övezetben az emberi tartózkodására szolgáló építmények a következı feltételekkel helyezhetık el, ha ka) a villamosenergia (közüzemi, vagy helyi) ellátás biztosított, kb) az épületek rendeltetésszerő használatához szükséges ivóvíz (közmőves, vagy saját kútról táplált) - szükség esetén technológiai vízellátás is biztosított, kc) a keletkezı szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával, vagy közüzemi szennyvízcsatornával biztosított, kd) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése, illetve megfelelı szikkasztása biztosított, ke) a használat során keletkezı hulladékok elszállítása biztosított, kf) a terület megközelíthetısége biztosított (az egyes beépíthetı földrészletek gépjármővel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthetık). 35. Kertes mezıgazdasági terület - Mk jelő övezet a) Az övezet jellemzıen a szılı, gyümölcs és kertmővelési ágú területek kialakítására, és az ezzel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezésére szolgálnak.

17 17. oldal b) Az övezet területén kialakult földrészleteken lakóépület, vagy lakást is magába foglaló épület nem helyezhetı el. c) Az övezet területén a beépíthetı legkisebb telek területe 800 m 2 és szélessége 8,0 m. d) Az övezet telkén legfeljebb egy db, annak maximum 3,0%-os beépítésével, de legfeljebb 50 m 2 alapterülető gazdasági épületet, és/vagy terepszint alatti építményt (pince) lehet elhelyezni. e) Az övezetben építhetı épület építménymagassága legfeljebb 3,0 m, tetıgerinc magassága pedig legfeljebb 5,0 m lehet, fokos tetıhajlásszöggel. Az épület tetıtere nem építhetı be. f) Az övezet telkén különálló őrgödrös árnyékszék, vagy WC csak akkor építhetı, ha más épület nem épül. WC építése esetén a keletkezı szennyvíz elhelyezésére zárt szivárgás-mentes szennyvíztárolót kell építeni, és az összegyőjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell, vagy a szennyvízkezelést házi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megoldani. g) Az építési övezetben építeni csak a táj képét nem rontó építési anyagokból lehet. Fém és szürke azbesztcement építési anyagok, továbbá táblás faanyag, mőanyag, fólia, valamint pala használata tilos. h) Az övezetben fekvı földrészletek közül csak azok oszthatók meg, melyek területe a 4000 m²-t meghaladja. A megosztás során 1500 m 2 -nél kisebb területő és 12,0 m-nél kisebb szélességő földrészletek nem keletkezhetnek. i) Az övezet földrészletein tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem építhetı, kerítés a közterülettel határos telekhatárok mentén a mezıgazdasági utak tengelyétıl mért legalább 4,0 m elhagyása után építhetı. 50 cm-nél magasabb támfal nem építhetı, továbbá tilos a természetes talajszint 1,5 m-nél nagyobb mérető megváltoztatása. 18. Vízgazdálkodási terület 36. (1) Vízgazdálkodási terület a KSZ-J terven V jellel jelölt terület: a) V jelő övezet: Fertı-tó, Rákos, Ikva, Sós, Rák, Kistómalmi patak, Kistómalmi tó, tervezett tározótavak, b) V1 jelő övezet: Várisi medence, Kıhegyi medence, Kópházi vízmőtelep, sopronkıhidai vízmőkutak. (2) A folyóvizek, állóvizek, holtágak medrében és a meghatározott parti sávjában, továbbá hullámtereken kizárólag a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabálynak megfelelı létesítmények helyezhetık el. (3) A V1 jelő övezetben a vízmő mőködéséhez szükséges közmőépítmények, igazgatási, szociális, gépjármőtároló és szerelı épületek, a vízmővet kiszolgáló létesítmények helyezhetık el. 19. Természetközeli terület 37. (1) Természetközeli terület a KSZ-J terven Tk jellel jelölt terület. (2) Az övezetben épület nem építhetı. 20. Különleges terület 38. A különleges terület övezetei: a) bánya terület (Kb). 39. (1) A bánya területen a Kb jelő (Sopron II. - gneisz) övezetben a bányászathoz szükséges építmények, valamint szociális, igazgatási, iroda épület építhetı. Építési hely határai a telekhatártól mért 5,0 m, a megengedett legnagyobb beépítettség 2%, a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. (2) Az övezetben az emberi tartózkodására szolgáló építmények a következı feltételekkel helyezhetık el, ha a) a villamosenergia (közüzemi, vagy helyi) ellátás biztosított, b) az épületek rendeltetésszerő használatához szükséges ivóvíz (közmőves, vagy saját kútról táplált) - szükség esetén technológiai vízellátás is biztosított, c) a keletkezı szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával, vagy közüzemi szennyvízcsatornával biztosított, d) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése, illetve megfelelı szikkasztása biztosított, e) a használat során keletkezı hulladékok elszállítása biztosított, f) a terület megközelíthetısége biztosított (az egyes beépíthetı földrészletek gépjármővel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthetık). 21. Fogalmak 40. (1) Cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet a bejáratnál feltüntetı tábla. (2) Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg adatait feltüntetı tábla. (3) Gazdasági épület: a mezıgazdasági termeléshez kapcsolódó présház, mezıgazdasági terményfeldolgozó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló épület. (4) Szolgálati lakás: a fı funkciót hordozó épületben a létesítmény tulajdonosa/üzemeltetıje, vagy személyzete számára szolgáló lakás.

18 18. oldal (5) Tájidegen elemek és felületek: eternit hullámpala, mőanyag, fémhullám tetıfedı, 25 m 2 -nél nagyobb összefüggı nyers betonfelület, 15 m 2 -nél nagyobb összefüggı fém-üveg függönyfalak, bitumenes lemezek látható helyen, kıanyag burkoló-laptöredékek, kismozaik, kerámia homlokzatburkolatok, acélidomokból szerkesztett elıtetık látható helyen, azbesztcement építési anyagok, továbbá táblás faanyag, fólia látható helyen, mőanyag bázisú falfestékek. (6) Tájidegen színek: élénk piros, kék, lila, a neon -sárga, -zöld, rózsaszín, fekete. (7) Természetvédelmi célú épületek, építmények: élıhelyek fenntartásával összefüggı épületek, építmények (pl.: gyepterület fenntartását szolgáló hagyományos legeltetés, állattartás építményei stb.), génmegırzés, kutatás, oktatás, ökoturisztika építményei. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. Hatályba léptetı rendelkezések 41. (1) Ezen rendelet a kihirdetést követı 30. napon lép hatályba. (2) 1 Dr. Fodor Tamás Dr. Dobos József polgármester jegyzı 1 Hatályon kívül helyezve: évi CXXX. törvény 12. alapján. Hatálytalan: I. 1-tıl.

19 19. oldal 1. melléklet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 36/2012. (XII. 1.) önkormányzati rendeletéhez

20 20. oldal Rendelet hatálya