Dél-Cserhát az új Európában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dél-Cserhát az új Európában"

Átírás

1 Dél-Cserhát az új Európában Helyi vidékfejlesztési terv 1. Helyzetértékelés, társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetkép 1.1. Térségi lehatárolás, a települések közötti kapcsolatok rövid bemutatása A Dél-Cserhát Akciócsoport területének 15 tag-települése Nógrád-megye déli határán, Vanyarctól északra a Cserhát déli lábáig húzódik. Északi települései (Ecseg és Kozárd) már a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén helyezkednek el, jellemzően mezőgazdasági, gyümölcstermesztési, erdészeti, illetve ingázó építő- és fémipari, kisebb részben a helyi és térségi közszférában és a szolgáltatásban tevékenykedő lakossággal. Az Akciócsoport területén alacsony a vállalkozások száma, ezért sok helyen hasonló foglalkoztatási gondokkal küszködnek. Az érintett települések többsége a bronzkor óta lakott, ezáltal jelentős kulturális értékekkel és hagyományokkal rendelkeznek. A területet nyugatról és délről Pest és Heves megyéknek az A/2 és M3 autópályák menti falvai, keletről a 21-es számú főút határolja. Az egységes földrajzi fekvést az érintett térség hidrológiai, botanikai és erdészeti jellemzői is egybefogják, ugyanis a települések többsége a Szuha-patak és a Zagyva folyó vízgyűjtő területén fekszik. A területnek északról közvetett külső kapcsolódása van Hollókőhöz, amely vonzó turisztikai célpont és az UNESCO kulturális és természeti világörökség része. Az Akciócsoport települései egyöntetűen a Pásztói kistérséghez, benne Pásztó városhoz, mint adminisztratív központhoz kapcsolódnak, Nógrád megyében, az Észak-Magyarországi Régióban ben a LEADER+ Program megismerésekor, az Akciócsoporthoz való csatlakozását kinyilvánító 15, egymáshoz közigazgatási területével közvetlenül kapcsolódó település, és a területükön működő 7 civil szervezet és vállalkozás együttműködésével jött létre a Dél-Cserhát Akciócsoport. 1

2 Az Akciócsoport települései a pásztói kistérségben fekvő kis és közepes falvak, 190 és 1750-es lakosságszámmal. Valamennyinek önálló képviselő testülete van, több körjegyzőségi kapcsolódással (pl. Ecseg és Kozárd). A települések között közút kapcsolat van, viszont a Pásztó városhoz integrálódó buszközlekedésen túl semmilyen tömegközlekedési lehetőség nincs a lakosság számára. Jobbágyi községen kívül más települést nem érint sem vasútvonal, sem országos főútvonal, sőt a Budapestről érkező, illetve arra tartó közvetlen és ritka buszjáratok nagyrészt időszaki (nyári turistaszezon) jellegűek. A 15 település közigazgatási határa egymáshoz szorosan kapcsolódik. Az akciócsoport települései önkormányzataik által a Pásztói Többcélú Kistérségi Társulásban vesznek részt. A települések közigazgatási, egészségügyi, közbiztonsági, igazságügyi, bírósági, középfokú oktatási, banki-pénzügyi, biztosítási és kereskedelmi ellátása zömében innen történik, amely különösen a Pásztótól km-re levő falvak lakosságának okoz nagy gondot. Legfontosabb közösen fenntartott intézmény a pásztói idősek otthona. A kistérség ivóvízellátását a települések által létrehozott Dél-Nógrádi Vízmű biztosítja. Regionális szilárd hulladék gyűjtésében is erősödik a települések közötti és kívüli együttműködés. Az idősekkel már sokkal inkább mikro-térségi szinten foglalkoznak, pl. a szomszédos települések között vannak olyanok, amelyek együtt üzemeltetnek iskolabuszt, együtt szervezik az idősek ellátását (Ecseg, Kozárd illetve Palotás és Héhalom), gyógyszertárat. Hasonló együttműködések léteznek az orvosi, illetve állatorvosi szolgálatban is. A terület nagyrészt palóc kulturális és etnikai jellemzőkkel bíró hagyománytisztelő emberekkel lakott, akik a legnagyobb magyar katolikus népcsoporthoz tartoznak. A Palóc hagyományok megismertetésére létrehozott Palóc Út Egyesületnek Kozárd és Vanyarc községek is alapító tagjai. Az Akciócsoport területén jelentős a szlovák nemzetiségű, hagyományaikat hűen őrző lakosság. Mellettük több faluban (Szirák, Jobbágyi, Ecseg) a roma népesség száma is mindinkább meghatározó. A települések agrártermelői, erdőgazdái kivétel nélkül a Zagyvavölgyi Vízgazdálkodási Társulat tagjai. A kozárdi székhelyű Bézma Egyesületben ecsegi természetkedvelő polgárok is részt vesznek Természeti adottságok, a környezet állapota Országos jelentőségű védett terület a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet, amely Csécse, Ecseg, Kozárd területét érinti, számos védett növény és állatfaj található itt (tervezett bővítést követően Jobbágyi és Szarvasgede területét is érintheti). Védett barlang található Ecsegen (Nagy Boldogasszony forrásbarlang, Sárkányfürdő barlang), Jobbágyiban (Monyosi lyuk). Védett földvár található Ecsegen (Ilona-vár), Erdőtarcsán (Templom körüli sáncok), Héhalomban (Templomdomb), Jobbágyiban (Várhegy), Kozárdon (Pogányvár), Vanyarcon (Haraszti). A Dél-Cserhát Akciócsoport területén Natura 2000 szempontjából érintett az Ecseg, Kozárd határába található kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület a Bézma hegy. Helyi jelentőségű védett természeti értékek Bér (Andezitoszlopok), Csécse (Sándor-major Kastélyudvar, Erzsike park), Erdőtarcsa (Dabasi-Halász Arborétum), Jobbágyi (Andezitrétegek) községek területén található. A környezeti állapot alapvető meghatározója az emberi tevékenység, a gazdasági szerkezet. A térségbe jelentős károsító üzem, gyár nem települt és a térség lakói, vezetői szándékai szerint várhatóan nem is fog települni. Ez a hozzáállás preventív, környezetgazdálkodásra utaló gondolkodásmód térnyerését igazolja. Szirák község nitrát-érzékeny területen fekszik. A többi település területén az illegális hulladéklerakó helyek okoznak szennyezést. A parlagon hagyott földek miatti a pollenterhelés a déli falvak határában jelentős. Megtörténtek az első lépések a szelektív hulladékgyűjtésre, egyes iskolákban megkezdődött a szárazelemek begyűjtése, a környezetállapot javítása érdekében pedig hulladékgyűjtő akciókat szerveznek. A megfontolt előrelátást jelzi, hogy a környezettudatos életvitel a közoktatás szerves részévé kezd válni: az óvodák és iskolák már több éves tapasztalattal rendelkeznek környezeti nevelés területén. Az akciócsoport területén két olyan civil szervezet is tevékenykedik, amelyek a természeti környezet megóvását, a biodiverzitás fenntartását és a természet- és környezettudatos nevelést szorgalmazzák. 2

3 1.3. Az emberi erőforrások helyzete A népesség korszerkezete az országos adatokhoz hasonlóan öregedő, az 50 év felettiek aránya 36%, míg a 20 év alattiak aránya 22,2%. Az öregedési index az országos 97,6%-hoz képest Nógrádban 101,4% (a figyelembe vett kedvezőtlen Nógrád megyére vonatkozó statisztikai adatoknál a HACS térségére vonatkozó adatok még kedvezőtlenebbek). A vándorlási mérleg is negatív, jellemző a 40 éves kor alatti elvándorlás és a 40 éves kor feletti bevándorlás. Rendkívül kedvezőtlen módon a képzettebb réteg hagyja el a térséget, míg a bevándorlók néhány kivételtől eltekintve a városi népesség perifériájára sodródott, főleg roma személyek. Az elvándorlók csaknem 90%-a nő (2003. évi adat)! Az összlakosság száma a Dél-Cserhát térségben az elmúlt 15 évben 1129 fővel csökkent, ami részben az elvándorlás, részben a születések halálozások kedvezőtlen mérlegéből adódik. 1. táblázat: A regisztrált munkanélküliek összetétele iskolai végzettség szerint a Pásztói kistérségben, évi áltagos szám 8 8 Szakmunká Szakisk Szakközépisk Techniku Gimnázi Főiskola Év általánosná általán s-képző ola ola m um egyetem Összesen l kevesebb os Forrás: Nógrád Megyei Munkaügyi Központ A bruttó átlagkereset Nógrádban 2003-ban Ft, az országos átlag 87%-a volt. A HACS területén ez az adat még rosszabb. A lakónépesség 15 éves időintervallumra ( ) vonatkozó népességarányos változásának térségi összehasonlításából megállapítható, hogy a lakónépesség-fogyást tekintve -7,1 %. A lakosság számához viszonyított természetes szaporulat a kistérség területén mindössze Kállón pozitív (2,7 %), az összes többi településen negatív. A legkevésbé negatív mutatókkal rendelkező településeken (pl. Szirák, Jobbágyi, Erdőtarcsa, Ecseg, Vanyarc, stb.) a legmagasabb a roma kisebbség aránya. A kismértékű fogyás abból következik, hogy a roma népességen belül az élve születések száma jóval magasabb, mint a nem roma származásúak esetében. A magasabb roma népességarányú településeken magasabb a természetes szaporodás értéke, és a szociálisan rászorultak aránya is. A térség lakosságának 8,66%-a roma származású. Szirákon ez az arány 31,78%! A roma népesség körében a foglalkoztatási, szociális problémák hatványozottabban jelentkeznek, melyek megoldása összehangolt, sürgős, de elsősorban kormányzati intézkedéseket kíván. A térség legfőbb társadalmi-gazdasági problémái a munka világából származnak. A munkanélküliek nagy száma, az alacsony bár térségi szinten adattal nem alátámasztható foglalkoztatás, az alacsony számú helyi munkahelyek, vagy a magas ingázás mind sürgető, a foglalkoztatás növelését szolgáló feladatként jelentkezik. Az elmúlt 2 évben ismét 2 százalékponttal nőtt a munkanélküliségi ráta. 2. táblázat. A munkanélküliségi ráta éves bontásban a Pásztói kistérség területén Év Pásztó 21,67 16,38 14,49 14,57 13,99 13,01 12,03 10,87 10,15 9, ,89 3

4 A pásztói Munkaügyi Kirendeltség adatai szerint a HACS településein decemberében 775 regisztrált munkanélküli volt. A települési adatok szerint ez a szám a nem regisztráltakkal együtt kb fő, amely az össznépességre vetítve 9-10%, míg a munkaképes létszámra vetítve legalább 15-16%. Az össznépességre vetítve Erdőtarcsán 15,4%, Szarvasgedén 10%, Kállón 9,7%, míg Béren 8,8% a munkanélküli. A munkaképes lakosságra számítva ezt az adatot megduplázhatjuk. A munkanélküliek számának növekedése már 2003-ban megkezdődött, 2002-től a növekedés mértéke 27%. A munkanélküliek számának növekedése minden 20 év feletti korosztályt érintett, ezek közül a legnagyobb mértékű növekedés a év között volt, ez a korosztály került leginkább a leépítés sorsára, de jelentősen növekedett a fiatal népesség regisztrált munkanélkülisége is. Sajnos a mikrotérség növekvő munkanélkülisége a kedvezőtlen piaci folyamatokra és a lecsökkent fejlesztési forrásokra vezethető vissza. Az állás nélküliek között a legnagyobb számban és arányban a szakmunkás és a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők vannak, a kistérségi regisztrált munkanélküliek 2/3-át ez a két csoport adja. Ezzel szemben a főiskolai-egyetemi csak 2, a technikusi 3, míg a gimnáziumi végzettségűek a munkanélkülieknek 8%-át adták. Az elmúlt két év során a regisztrált munkanélküliek 369 fővel bővülő létszáma minden végzettségi típust érintett, a növekmény döntő részét, 80%-át azonban a korábban már említett, alacsony képzettségű szakmunkás és 8 általános iskolai végzettségű csoportok alkották. A térségben a gyümölcstermelő agrárvállalkozások kivételével nem nevezhető meg olyan szakterület, amelyben új munkaerő iránt egyértelműen igény, kereslet jelentkezne. Ugyancsak szerény szerepet tölt be az Akciócsoport településein a Munkaügyi Kirendeltség koordinálása mellett zajló közhasznú munkaprogram, illetve az önkormányzatok közcélú foglalkoztatása. A HACS térségében kilenc helyi kulturális, falufejlesztő és hagyományőrző alapítvány és egyesület jött létre. Aktivitásuk helyben, kisebb mértékben a szomszéd falvakra kiterjedően érvényesül. Mellettük az elmúlt években megjelentek egy környezet- és természetvédelmi egyesület, egy országos öko-turisztikai alapítvány és két laza szerveződésű országos és nemzetközi konzorcium (a kozárdi székhelyű Magyar AgroTurizmus Konzorcium, illetve egy európai vidékfejlesztési konzorcium) Az épített környezet, a kulturális örökség bemutatása Béren épített környezeti emléket jelent a település evangélikus temploma, a palóc népi építészet jegyeit magán hordozó tájház, valamint a virágos-pusztai egykori Lázár-kúria, amely jelenleg fogadóként működik (Andezit Fogadó). A szőlőművelés helyi hagyományainak állít emléket a csaknem hetven pincéből álló pincesor, amelyből kettő a XVII. századból maradt fenn. Csécse nevezetességei közé a természetvédelmi területként védett kastélykert és a római katolikus templom tartoznak. Ecseg hatezer éves kőkori leletei alapján valószínűleg a HACS legrégebbi lakott települése. Az egykori kiváló minőségű szőlő- és bortermelés emlékét a középkori eredetű, homokkőbe vájt pincesor őrzi. Épített természeti értékei közül a gótikus tornyú római katolikus templom emelhető ki. Egyházasdengeleg jelentős műemléke a XIV. századi vörös téglából épített római katolikus templom, különálló fa haranglábbal. Erdőkürt műemlék jellegű épületei közé a XVIII. században épített katolikus, illetve evangélikus templomok tartoznak. Erdőtarcsán több földesúri kastély maradt fenn. A barokk stílusú Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély a XVIII. század végén épült, ma a Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza. A felújított épület Nógrád megye egyik legszebb, leggondozottabb kastélya. A klasszicista Kubinyi-kastély jelenleg az általános iskolának ad otthont. Héhalom nevezetes műemléke a Bér-patakon átívelő háromlyukú kőhíd. Római katolikus temploma a XIX. század elején épült. A községben jelenleg is folyik egy bronzkori lakóhalom feltárása. Jobbágyi a történelem előtti időktől fogva lakott, értékes régészeti leleteket (köztük a Nemzeti Múzeumban kiállított mamutcsontokat) tártak fel területén. Kálló szélén izületi bántalmak gyógyítására alkalmas gyógyvizű forrás fakad. A községtől északra található a Rózsakút nevű forrás, amely ismert erdei kirándulóhely. Kisbágyon építészeti emlékei közé sorolható a XIX. században épült klasszicista Ondrejovich-kúria, az evangélikus plébánia, valamint a polgármesteri hivatal épülete. Kozárd nevezetessége a XIX. századi klasszicista harangláb, az egykori minőségi bortermelés emlékét őrző pincesor, valamint a külterületén található kőbánya. Palotás barokk stílusú római katolikus 4

5 templomát a XVIII. század közepén építették, s a falu határában található Nógrád egyik legnépszerűbb 70 hektáros horgászvize. Szarvasgede műemléki, illetve műemlék jellegű építészeti értéke a római katolikus templom, a XVIII. századi Nepomuki Szent János szobor, valamint a Ligárd-Pethő kúria barokk stílusú épülete. Szirák településképét meghatározza a két templom és a XVII. század végén épült Teleki-Dégenfeld-kastély épülete, amely a felújítást követően a térség egyik legjobb állapotban lévő műemléke, amely jelenleg négycsillagos szállodaként működik. Vanyarcon a XVIII. században épült barokk Dessewffy-kastély felújításra került. Jelenleg könyvtár, edzőterem és ifjúsági klub működik benne. A település könyvtárának épületében Viselettörténeti Babamúzeumot rendeztek be, de emellett egy tájház is található a községben A helyi gazdaság rövid, probléma-orientált bemutatása Nógrád megye és benne a Dél-Cserhát térsége a fontosabb gazdasági mutatók (a nemzeti jövedelem, az ipari termelés értéke, a működő gazdasági szervezetek száma, a beruházások teljesítményértéke) tekintetében országosan is az utolsók között van. Az egy főre eső GDP (897,000 Ft) a legalacsonyabb, jelentősen elmaradva az országos (1,648,000 Ft) átlagtól. Miközben a megye az elmúlt években a központi területfejlesztési támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője volt, Dél-Cserhát lemaradása még tovább nőtt. Az EU 2002-es GDP adatai alapján, a bővítés utáni 25 tagállam 252 régiójának rangsorában az Észak-Magyarország a hatodik legszegényebb régió, az EU átlag 37%-os értékével, s ebben Dél-Cserhát értéke még rosszabb. A Pásztói kistérségben, s azon belül a Dél-Cserhátban a vállalkozási aktivitás mértéke kirívóan alacsony, még az országos összehasonlításban igen kedvezőtlen megyei értéket is jelentősen alulmúlja. Nógrád mára az ország legkevésbé iparosodott megyéje lett az ipari termelés értéke alapján, mivel az országosan megtermelt ipari értékből csak 1,1%-kal részesül, és az iparban foglalkoztatottak száma is főre csökkent. Eközben, amint már írtuk, a Dél-Cserhát a legmostohább mikrotérsége a megyének is. Ebből eredően a vállalkozási hajlandóság ösztönzése, inkubátor-projektek, nem formális oktatási-képzési témák előtérbe helyezése kívánatos. 3. táblázat: Az ezer főre jutó működő vállalkozások számának alakulása 1999 és 2003 között Területegység % % % % % Pásztói kistérség 51 63, , , , ,1 Nógrád megye 54 67, , , , ,0 Észak-Magyarországi régió 55 68, , , , ,1 Ország , Forrás: KSH Nógrád Megyei Statisztikai Évkönyv táblázat: Az iparban foglalkoztatottak számának alakulása Nógrád megyében Forrás: KSH, Területi Statisztikai évkönyv, A térségi (kozárdi, palotási) agrárcégek kivételével legnagyobb foglalkoztató a motoralkatrészeket gyártó, budaörsi székhelyű, kállói telephelyű Alutech Kft. 160, Palotáson a HU és MA Perfect Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Jobbágyiban a Klein-Metals Kft. és a Sal-kon Kft., Kisbágyonban a Karton Szolgáltató Kft., Csécsén a Csécsei B+H Építőipari és Szolgáltató Kft. Miközben Nógrád megyében 2003-ban 8 mrd Ft ipari beruházásra került sor, addig ebből Dél-Cserhátba szinte semmi sem jutott. A mikro- és kisvállalkozások egyrészt fejlesztési forráshiánnyal, másrészt elavult termékszerkezettel küzdenek. A közelben levő mikroelektronikai, ipari szerelő üzemek viszont nem törekednek a beszállítói programba bevonni őket. Ezáltal a mikro-térség helyben maradó munkavállalóinak egyetlen reménye az egyébként is kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó mezőgazdaság maradt. 5

6 A szántóföldek átlagos aranykorona értéke 18. A mezőgazdaságnak a GDP-hez való hozzájárulása nagyjából az országosnak megfelelő, azonban a mezőgazdasági tevékenységet folytató népesség aránya, csak 2,1%, és folyamatosan csökken. A HACS területére is jellemző, hogy a megyében működő vállalkozások 5,4%-a a főtevékenysége alapján mezőgazdasági besorolású, míg országosan ez az arány csak 4,6% (2003), azonban a mezőgazdasági vállalkozások 62%-a egyéni vállalkozás. A szántóföldön továbbra is a gabonafélék (42%), takarmánynövények (31,3%), valamint az ipari növények (9%) termesztése a meghatározó. A kertészetet az öntözött alma, kajszi, szilva és a bogyósok jellemzik. A gyümölcs tárolásához viszont csak az Ecseg határában levő hűtőház áll rendelkezésre. A közúti közlekedés fő eleme - a megyében és a kistérségben egyaránt a 21-es számú főközlekedési út, mely az M3-as autópályát köti össze Salgótarjánon keresztül Szlovákiával. A térség településeit összekötő alsóbbrendű utak állapota sok helyen kritikusnak mondható, számos útszakaszon az úttestet teljes mértékben kátyúk borítják. A kritikus útviszonyokra példaként említhető a sz. közút, melynek a Kozárd-Ecseg-Csécse közötti része alkalmatlan a kozárdi hűtőházat kiszolgáló gyümölcsszállító kamionok közlekedésére. A térség keleti részén, mindössze egy települést érintve (Jobbágyi) halad keresztül, a térséget az országos hálózatba kapcsoló 81-es sz. vasúti fővonal. Az elhasználódott állapotban lévő vasúti pálya nem teszi lehetővé a mai kor követelményeinek megfelelő utazási körülmények biztosítását. A térség településeinek elektromos energia ellátása az igényeknek és a mai kor követelményeinek megfelelő, a kiépítettség 41-83% között alakul. A vezetékes ivóvíz-hálózat két község területén 100%-os, míg a legrosszabbul ellátott Béren csupán 45%. Jelenleg mindössze Jobbágyi rendelkezik szennyvízcsatorna-hálózattal, de kivitelezési munkák Kozárdon is folynak. A helyi szolgáltatások csak alapszinten léteznek. Az igaz, hogy vegyesbolt, italbolt és iskolai-óvodai étkezde szinte mindenhol van, de a turizmust is szolgáló étterem csak négy településen található. Az egészségügyi alapellátás mellett a gyógyszertárak a legtöbb faluban megszűntek, teljes választékhoz csak Pásztón lehet jutni. Emiatt a déli települések lakói inkább a Pest megyei Aszódra járnak gyógyszerért. Az elmúlt öt év tapasztalatai nyomán Dél-Cserhátban a tiszta természetbe vivő és a hagyományos gasztronómiában gyökerező vidéki turizmus tekinthető a leggyorsabban fejlődő szektornak. A falusi turizmus szálláshelyek száma már meghaladja kétszázat, ennek ellenére a vidéki turizmus minősége és jelenlegi kínálata Kozárd és környéke, kisebb részben Bér és Szirák kivételével rendszertelen. Valójában ott alakult ki a minőségi vidéki turizmus, ahol a vendégek ellátásáról, étkeztetéséről, szórakoztató programjairól is gondoskodnak. A hagyományőrző és kulturális rendezvények mellett egyre több gasztronómiai fesztivált rendeznek, amelyek évente már kb ezer vendéget vonzanak a térségbe. Ilyenek a több, mint 10 ezer turistát vonzó kozárdi Almavirág Fesztivál, a Művészeti Napok, a Muzsikál az Erdő, a Magyar Ízek-Magyar Színek, vagy a vanyarci Haluskafesztivál. A koordinálatlanság miatt azonban eddig gyakran időben ütköztek a programok, amelyen sokat segít a 2005-ben kidolgozott Palóc Út turisztikai program, valamint a kozárdi AgroTurizmus információs bázis. A vidéki turizmus és gasztronómia nagy lehetősége a helyi élelmiszerek nem iparszerű gyártása, a mangalica, szürke marha, őshonos baromfifélék, vadállatok, gyümölcsök, zöldségek, erdei gombák tetszetős, ízletes helyi feldolgozása és értékesítése. A mezőgazdaság hagyományos termelésszerkezete átalakulóban van, megjelennek a megújuló energiaforrások termelő projektjei, de a folyamat lassú. A termőhelyhez jól illő, évszázados hagyományokkal rendelkező gyümölcstermesztés hamvaiból éled újjá. Az állattartás extenzív, szintén nagy múltú tartásmódja hasonló módon kezd teret hódítani, látványosságot nyújtva a szakmai és vidéki turizmust igénybe vevők számára, és mintául szolgálva más projektek szervezői részére. A gyümölcstermesztő és állattartó gazdák azonban vállalkozói tőke, és támogatások hiányában nem tudnak az oly szükséges feldolgozói tevékenység irányába megfelelő ütemben lépéseket tenni, pedig a hozzáadott érték jelentősen növelhető lenne. Mindezek a HVFT-ben stratégiai fejlesztési szempontot jelentenek. 6

7 1.6. Munkaerőpiac: megélhetési viszonyok A helyi önkormányzatok mellett a jelentősebb foglalkoztatók Kállóban az Alutech Kft., Palotáson a Páltelek Mezőgazdasági Kft. és a HU és MA Perfect Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Jobbágyiban a Klein-Metals Kft. és a Sal-kon Kft., Kisbágyonban a Karton Szolgáltató Kft., Kozárdon és környékén az Agroservice Csoport, Csécsén a Csécsei B+H Építőipari és Szolgáltató Kft., az ecsegi Bézma pékség, a faüzem, az agrárszövetkezet. Ezek főt foglalkoztatnak. A mikro-térség munkavállalói körében igen jellemző az ingázás, amely megközelíti a munkavállalók 70%-át. Az ingázás elsősorban kistérségen kívülre, a heves megyei Hatvanba és Gyöngyösre, illetve a pest megyei Gödöllőre irányul, ahol az ingázók elektronikai gyártósori, betanított munkákat végeznek. Az ingázás fontos célterülete a főváros is, ide elsősorban építőipari munkások járnak. Ez utóbbi ingázásnak a hátrányai közé tartozik az idényjelleg, ami a rendszeres munkától való elszakadással és a holt-idényű munkanélküli segély igénybe vételével jár. Miközben a fiatalok többsége ingázó dolgozó, a nők inkább a helyi gyümölcstermelési vállalkozásoknál keresnek munkát. A legesélytelenebbek a romák és más hátrányos helyzetűek, akiknek szakképzetlenségük miatt jószerivel csak az építőipari alkalmi ingázás marad. A nyugdíjasok helyzete is problémás, mert kisnyugdíjuk kiegészítésére legfeljebb házkörüli termeléssel nyílna lehetőség. Emiatt a szegénység kezelése a HVFT egyik kulcskérdése, azáltal, hogy elsősorban mikroprojektek keretében foglalkoztatást és jövedelem-kiegészítést kell generálni. A mikro-projektekhez viszont nagy termelési, szervezési és marketing tapasztalatokkal rendelkező vállalkozások, ernyőszervezetek kellenek. Szerencsére a térségben megtalálhatók azok a projekttervezésben és végrehajtásban jártas, sikeres vállalkozások, amelyek megalapozzák az új projektek forrásainak gyors, szakszerű felhasználását. Agrár témákban különösen az Agroservice Csoport, s az abban tömörülő vállalkozásokban érintett településeken van komoly esély a kapcsolódó fejlesztések gyors megvalósítására. Ilyenek pl. a gyümölcsök kisszériás értéknövelt feldolgozása, az erdei termékek gyűjtése és feldolgozása, de romák számára is munka és vállalkozási lehetőséget teremt a gyümölcsök csomagoló dobozainak, kosarainak készítése. Az Akciócsoport tagjainak többsége, a vezető és gesztorszervezet évek óta jó szakmai és munkakapcsolatban áll a megyei, régiós és országos fejlesztő szervezetekkel. Közöttük is meghatározó az agrártárcával, az MVH-val, valamint a NORDA Észak-Magyarországi Fejlesztési Ügynökséggel, a Nógrád megyei területfejlesztési ügynökséggel, munkaügyi, APEH és más pályázati szervezetekkel, bankokkal, illetve más minisztériumokkal (GKM, NKTH, KVVM) kialakított pályázati és fejlesztési kapcsolat. A térségi vállalkozók közül soknak aktív kapcsolata van a pásztói székhelyű kisvállalkozásfejlesztési alapítvánnyal. A kozárdi Agroservice Csoport az elmúlt 10 év során több, mint 60 sikeres pályázatot valósított meg. Az Euragro, mint gesztorszervezet e mellet évek óta sikeres EU pályázati szereplő, eddig négy Leonardo da Vinci pályázatban vett, illetve vesz részt, s vidékfejlesztésben ENSZ finanszírozású tendereken nemzetközi képzési programokat is végzett a Török Kormány szakembereinek. Ugyancsak gyakorlott térségen kívüli konzorciumi pályázó a Primagro, az Euragro és az Agroservice, amelyek a gödöllői és a debreceni egyetemekkel innovációs pályázatokban vesznek részt és a térségre alkalmazható tapasztalatokkal rendelkeznek A helyi akciócsoport bemutatása Az akciócsoport meghatározó tagjai a 15 önkormányzat és a képviselő testületek által ismert, megbízható gazdasági vállalkozások és civil szervezetek. Az akciócsoport 22 tagú kialakításánál az alapítók megkülönböztetett figyelmet szenteltek a LEADER+ kiírásban szereplő szempontoknak és előírásoknak, illetve az akciócsoport tagjai által képviselt területi eloszlásnak. Az akciócsoporton belül olyan jellemző önkormányzati, társadalmi és vállalkozói képviseletet kívántak megvalósítani, amely összefűzi a közösséget, de megőrzi tagjai arculatát, változatosságát. E tekintetben fontos, hogy a résztvevők már eddig is, és ezután is együtt dolgoznak a Pásztói Többcélú Kistérségi Társulásban, és már korábban is jó együttműködő, jószomszédi viszonyban voltak egymással. Ez a megállapítás a tag- 7

8 települések lakosaira is vonatkozik. Gazdasági és foglalkoztatási tekintetben is összetartozóak, hiszen például a palotási vállalkozók héhalmiakat is foglalkoztatnak, Csécsén élők a Kozárd határában levő gyümölcsösökben dolgoznak, míg kozárdi és ecsegi gépészek tevékenykednek a csécsei földeken. Hasonlóan szoros, tradicionális foglalkoztatási kooperáció valósul meg Szirák és Bér, valamint Vanyarc és Kálló települések között. Az akciócsoport résztvevői megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek a helyi társadalmi mobilitás ismeretében, a szociális és egészségügyi kérdések megválaszolásában, az agrár- és vidékfejlesztésben, a helyi termelésben, szolgáltatásban, s nem utolsó sorban a pályázatírásban és a pályázatokon elnyert támogatások szakszerű felhasználásában. Az akciócsoportba bevont civil szervezetek az általuk képviselt lakossági csoportok érdekeit közelebbről ismerik, így szorosan együtt tudnak működni az akciócsoporton belüli önkormányzatokkal is. Lényeges közös vonása az akciócsoportnak, hogy a települések többségén hasonló gondokkal küszködő roma kisebbségek élnek, s életkörülményeik javítása, kulturális és gazdasági felemelésük az akciócsoport egyik közös célja. II. Helyi vidékfejlesztési stratégia A Dél-Cserhát akciócsoport területe minden tekintetben alkalmas a LEADER program adta lehetőségek kihasználására. A terület gazdasági elmaradottsága, a meglevő demográfiai problémák, a társadalmi feszültségek megkövetelik, hogy egy jól átgondolt stratégiával megkezdjük ennek a mikrotérségnek a felzárkóztatását a megyéhez, a régióhoz, az országhoz és Európához. A stratégia alapja a közösség akarat, együttműködő készsége és elhatározása abban a tekintetben, hogy megőrzi értékeit, hagyományait és a családoknak, gyermekeknek új és jobb életkörülményeket teremtenek. Ez a szellem tükröződött a korábbi fókuszcsoportok, majd a faluklubok találkozóin, és ez érződött valamennyi résztvevő, adatszolgáltató magatartásán. A stratégia középpontjában az erősségekre és a gazdaságfejlesztési tapasztalatokra való építés dominál, de figyelembe veszi a gazdasági elmaradottságból, a demográfiai problémákból és a társadalmi helyzetből adódó veszélyeket is. Ezért az analízisünk a négy lehetséges irányból a diverzifikált stratégiát támogató helyzeteket tartotta az első HVFT követendő irányvonalának. Ezzel a stratégiával nemcsak az életkörülmények javítását, a helyben maradást, a munkahelyteremtést érjük el, hanem a lehető legszélesebb körben megnyerjük a lakosok, szervezetek bizalmát, s ezáltal őrizhetjük meg legjobban a LEADER program szellemét. A jelenlegi HVFT-ben követett diverzifikált stratégia eredményes alkalmazása, a projektek szakszerű, gyors végrehajtása, a fejlesztések fenntartható működése kedvező esetben a program következő ciklusaiban eredményesen átvezethet majd az offenzív stratégia választásához. A HVFT intézkedései és tevékenységei érinthetnek más agrár (AVOP) és EU pályázati lehetőségeket, de a projekt gazdák pénzügyi lehetőségei és a projekt méretek lényegesen elmaradnak az ún. nagy pályázatokban meghatározott küszöbértékektől. Az akciócsoport vidékfejlesztési tervének legfontosabb célcsoportját a szülőföldjükön maradó, letelepedő, de sokrétű szakképesítést megszerző, tanuló és dolgozó jövőt látó fiatalok alkotják. Az ő helyben maradásuk elengedhetetlen e vidék fejlődése, fenntarthatósága szempontjából. Fontos, hogy munkahelyet találjanak és kényelmes lakhatási körülményeket tudjanak teremteni maguknak és családjuknak. Ezért a távlati fejlesztési cél elérésébe be kell vonni őket, megkeresve azt, hogy életérzésüket, megélhetésüket miként lehet javítani. A fiatalokkal való foglalkozás, számukra munkalehetőség teremtése annál is inkább fontos, mert a közeli főváros és Hatvan, Gödöllő ingázásra, majd később elvándorlásra készteti őket. A nők ugyancsak kedvezményezett célcsoportot alkotnak, hiszen a család összetartása és a gyermekek nevelése mellett legalább kiegészítő jövedelemszerzésüket is helyben kell elősegíteni. Ez a fő- és kiegészítő tevékenységek megfelelő arányának biztosításával lehetséges. Számukra jó lehetőség kínálkozik a helyi, hagyományos élelmiszertermékek előállításában és a vidéki turizmus fejlesztésében. Gondosságuknál fogva a nők lehetnek a haszonélvezői a kulturális és hagyományőrző 8

9 programoknak, de szerepet vállalhatnak információs projektek (adatbázis létrehozás, weboldal szerkesztés) megvalósításában. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (romák, 45 év felettiek) foglalkoztatásának elősegítését elsősorban az őket alkalmazó vállalkozások támogatásával kívánjuk megvalósítani. A tudás alapú, innovatív felzárkóztatási program, s ezen belül a szakképzés, átképzés és részben az alapoktatás (pl. a befejezetlen általános iskolai képesítés, tehát a 8 általános megszerzésének) szükségszerűen privilegizált kedvezményezettjei, s egyben legelmaradottabb és leghátrányosabb alanyai is, a vidéki, magyar kisfalusi cigány emberek éves korosztálya. Ez a korcsoport szembesült a legfrontálisabban azzal a megtapasztalással, hogy a 90-es évek eleje óta már semmilyen komoly szociális-kulturális-politikus háló nem képes ekkora etnikai tömeget a úgy helyzetbe hozni, hogy egy kapitalizálódó piacon autonóm szereplőként megjelenhessenek. Ezért kell figyelmet fordítanunk rájuk és ezért kell őket bevonni a LEADER programba is. A HVFT intézkedéseiben egyébként ezek a célcsoportokra irányuló fejlesztési lehetőségek részletesen szerepelnek. Hangsúlyozzuk, hogy a diverzifikált stratégia követelményének megfelelően minden csoport esetében lehetőséget biztosítunk a tervezett ismeretátadási, képzési programokban való részvételre. 9

10 Érintett csoport Fiatalok Nők Hátrányos helyzetű csoportok Természete s személyek Mg. őstermelő Családi vállalkozás Mi módon érintett a problémák által? Mely problémák érintik első sorban? Munkaerőpiac kereslet hiánya, alacsony bérek, Munkaerőpiac kereslet hiánya, alacsony bérek, Munkaerőpiac kereslet hiánya, alacsony bérek, előítéletek Fontos számára, hogy jövedelemhez jusson, illetve azt kiegészítse Fontos számára a termelési feltételek biztosítása és a vásárlói kör bővítése. A leginkább veszélyeztetett csoport, amely Az érintett csoport készsége/motiváció ja a problémákkal való foglalkozásra Álmaik miatt szembesülnek a problémákkal, melyek megoldásában tevékenyen részt vesznek Családanyaként gyakran szembesülnek a problémákkal, melyek megoldásában tevékenyen részt vesznek Gyakran mástól várják a problémák megoldását, a ma és holnap problémáján túl nem tettre készek A legkisebb fokú motiváltság jellemzi őket, mely minimális mobilizálható tőkével párosul. A kisebb fokú motiváltság jellemzi őket, mely minimális mobilizálható tőkével párosul. Elszigeteltség, a konkurenciától való félelem jellemzi őket. Az érintett csoport viszonya más érintettekhez (partnerség, együttműködés, konfliktusok)? A korosztályi feszültségen túl, jól és sikeresen működnek együtt más csoportokkal. Jól és sikeresen működnek együtt más csoportokkal. Más csoportokhoz viszonyuk feszültségektől terhes, mely a pozitív diszkrimináció következménye Együttműködésük szinte nulla más partnerekkel. Problémáikat maguk kezelik. Együttműködésük szinte nulla más partnerekkel. Problémáikat maguk kezelik. Tevékenységükbe belefásultak. Rengeteg konfliktust Az érintett csoport fő céljai? Biztos megélhetés, biztos jövőkép önmaguk számára, családalapítási alapok Biztos megélhetés, biztos jövőkép főleg a gyermekek számára. Leginkább nincs Szabadidejében minél nagyobb bevételt érjen el, illetve járuljon hozzá saját felhasználású termékeinek biztosításához. Szabadidejében és kis termőföldjén minél nagyobb bevételt érjen el, illetve járuljon hozzá saját felhasználású termékeinek biztosításához. Közepes színvonalú életminőséget biztosítson magának és családjának. A program pozitív hatása az érintett csoportra. Alkalmazásukra kedvezően hat Alkalmazásukra kedvezően hat Alkalmazásukra kedvezően hat Szembesülnek a problémával és rájönnek arra, hogy együtt hatékonyabban dolgozhatnak. Szembesülnek a problémával és rájönnek arra, hogy együtt hatékonyabban dolgozhatnak. Be kell, hogy lássák, hogy szervezettséggel növelhetik erejüket és A program negatív hatásai az érintett csoportra. nincs nincs nincs A nagyobb vállalkozások piacot vehetnek el tőlük. A nagyobb vállalkozások piacot vehetnek el az őstermelőktől. Pályázati támogatások nagy előfinanszírozást igényelnek, melyet Mit tehetünk a konfliktusok mérséklése, valamint az érintett csoportok pozitív hozzáállásának kialakítása, erősítése érdekében. Megfelelő munka biztosítása, és sokszínű, hasznos szabadidő eltöltési lehetőségek kínálata Megfelelő munka biztosítása, és sokszínű, hasznos szabadidő eltöltési lehetőségek kínálata A gyermekek taníttatásának elősegítése, szülők igényességének formálása Tudat és szakmai formálás. Együttműködés javítása. Tudat és szakmai formálás. Együttműködés javítása. A nagyobb gazdaságosabban tevékenykedő gazdaságokat be kell mutatni, mely később 10

11 Gazdasági szervezet Vidéki turizmussal foglalkozók Önkormányzatok tevékenységéhez ha szükséges a mindennapok megélhetési forrásait használja fel. Ők azok akik főt is foglalkoztatnak, amelyhez a gazdasági háttér folyamatos biztosítása nem könnyű. A természeti táji és épített környezet változása jelentős mértékben befolyásolja tevékenységüket. Szinte nincs olyan vidéki probléma a- melynek valamilyen hatása ne legyen a helyi önkormányzatra. Ez a gazdálkodó szegmens rendelkezik a legnagyobb humánerőforrással és motivációval. A vidéken élők, megfelelő adottságokkal rendelkezők több lábon kívánnak gazdálkodni, élni. Az önkormányzatok főként a vonalas és intézményi infrastruktúra javításában motiváltak, amelyek jelentős mértékben meghatározzák az ott élők komfortérzetét. kénytelenek elviselni. Együttműködési csírák kezdeményezések tapasztalhatók. Ők azok, akik integráció és szövetkezések gondolatával foglalkoznak, magukat illetve az egyéb gazdálkodókat is védve. Az elmúlt idő-szakban a legjelentősebb együttműködés van kialakulóban. Szinte minden önkormányzat nyitott a helyi probléma megoldásra, és bármilyen partnert szívesen fogad a konfliktus kezelésére. Működőképesség megtartása a legszükségesebb fejlesztések kivitelezése, ezáltal további foglalkoztatás. Érzelmi szál-lakkal kötődő családi épület fenntartása, működtetése és bevétel szerzés. A településen élők életszínvonalának javítása, ezáltal egy élhetőbb település biztosítása. gazdaságosságukat. Csak jól megtervezett előre átgondolt fejlesztések lehetnek a nyerők. Egyre több vendégház és jobb minőségű szolgáltatás létrejöttét generálja. Számos olyan együttműködési terület van, ahol a mezőgazdasági vállalkozókkal illetve a civilekkel tud együttműködni. szinte képtelenek teljesíteni. Az eladósodás, fedezet problémát és a programok előfinanszírozása. Egymásban a konkurenciát látják. A lakosságnak fenntartásai vannak az önkormányzattal szemben, mivel több településen nagyon régi problémákat sem tudott kezelni. együttműködéshez vezethet. A tevékenységek horizontális és vertikális irányú fejlesztése. Megalapozott turistaházak és szolgáltatások koordinálása és azok marketing tevékenységének növelése. Nyitottság, őszinteség és partneri együttműködés az alapja a konfliktusok kezelésének. 11

12 2.3. SWOT analízis Erősségek Az akciócsoport területe a befogadó kistérséggel Budapesthez, az iparosodó Hatvanhoz, illetve az M3 autópályához közel helyezkedik el, tehát termékeik, szolgáltatásaik itt jó piacra találhatnak. A kozárdi és a palotási példa alapján a termelési hagyományok és a természeti adottságok jó alapot kínálnak egy változatos termékszerkezetű, versenyképes agrárvertikum létrehozására. Több tőkeerős, változatos termelésszerkezetű, korszerű szakmai ismereteket és környezetkímélő technológiát alkalmazó mezőgazdasági vállalkozás működik a HACS területén. Kozárdon egy ilyen keretben regionális zászlóshajó projekt valósul meg széleskörű projektkezelési tapasztalatokkal. A területen futó utak mentén bőven található hely új, nem környezetszennyező vállalkozások részére. Jelentős számú, munkakultúrával és tapasztalattal rendelkező, átképezhető, ma zömében ingázó munkaerő áll rendelkezésre. Az utóbbi időben fiatal szakemberek telepedtek le az akciócsoport néhány falujában, illetve megfigyelhetően növekszik a továbbtanulni vágyók száma. Kálló, Palotás, Vanyarc, Ecseg, Kozárd és Erdőtarcsa példáján látható, hogy új fejlesztéseket kezdeményező és befogadó vállalkozók jelen vannak. A dél-cserháti táj természeti adottságai kedvezően hatnak a letelepülni szándékozókra. E tekintetben külföldi betelepülőkre is lehet számítani. Az akciócsoport területe természeti, épített és kulturális értékekben gazdag, a Cserhát szép vidéke, Hollókő, a Mátra hegység közelsége, valamint a változatos élelmiszertermelés révén turisztikailag jól hasznosítható. Különösen a Cserhátba nyúló területeken nagy lehetőség kínálkozik a helyi gyümölcs, sajt, mangalica termékeket igénylő rekreációs turizmus meghonosítására, üdülőparkok, egészséges környezetű, városi nyugdíjasokat is ellátó komplexumok létesítésére. Az akciócsoport területén a mikro-térségi szerveződések erősek, a tag települések együtt dolgoznak a többcélú kistérségi társulásban. Az akciócsoport csaknem valamennyi településén megtörtént a vezetékes gáz- és ivóvízhálózat kiépítése és több helyen folyamatban van a szennyvízgyűjtő, tisztító rendszer építése. Jelentős újraéleszthető hagyománnyal rendelkező települések vannak a térségben. Gyengeségek Az akciócsoport területén, illetve Pásztón az utóbbi években jelentős üzembezárásokra és létszámleépítésekre került sor. A HACS zöldmezős ipari területeinek felmérése, nyilvántartása és marketingje nem megfelelő. A települési családi vállalkozások tőkehiányosak, innovációs és technológiai színvonaluk alacsony. A munkanélküliségi ráta magas és az utóbbi években újra növekedést mutat. Sok a tartós, munkaerőpiacról kiszorult munkanélküli, közöttük nagy számban fiatalok, nők és roma kisebbséghez tartozók vannak. A térség szabad munkaerejét nagyrészt az alacsony képzettségi szint jellemzi. Az akciócsoport területén az agrártermékek hozzáadott értéket teremtő feldolgozása, valamint a turisztika hasznosítása elmarad a lehetőségektől. A térségi és települési marketing gyenge, sok helyen nem is létezik. A HACS településeinek közúthálózata rossz állapotban van, a 21. számú főút kétszer kétsávos gyorsforgalmi úttá fejlesztése késik. Az akciócsoport településeinek természeti környezete sok helyen hulladékkal szennyezett. A települések nagy többsége nem rendelkezik közcsatorna-hálózattal. Az érintett települések népessége a negatív természetes szaporodás és a kevés munkahely miatti elvándorlás következtében csökken. A vízrendezés, vízelvezetés és vízkárelhárítás nem megfelelően megoldott. 12

13 A népesség hagyományőrző ismerete, tevékenysége hiányos, ebből eredően a közösségek összetartó ereje gyengül. A lakosság nem rendelkezik alternatív és kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségekkel. A mezőgazdaság nem az adottságok megfelelő kihasználásával tevékenykedik (csaknem teljesen eltűnt a legeltetéses állattartás és a zöldségtermelés). Hiányoznak a speciális képzettségek (elfeledett mesterségek, speciális szintű nyelvi képzések). Lehetőségek Kelet-Szlovákia, Lengyelország és a Baltikum irányába az egyik hagyományos gazdasági tranzitútvonal (az M3 autópályáról leágazó 21. számú főközlekedési út) az akciócsoport területének határán vezet, amelyhez logisztikai központok csatlakoztathatók. Az akciócsoport területén termelt élelmiszereket 150 km sugarú körben (benne Dél-Szlovákia) gazdaságosan lehet teríteni. A térség több, nagy kézi munkaerő-igényű agrártermékére (feldolgozott gyümölcsök, őshonos állatok hústermékei) növekvő kereslet mutatkozik. Kiváló lehetőségek vannak a legeltetéses állattartás bővítésére és megújuló energia-alapanyagok termelésére. A hegyekből lefutó víz megfogásával az akciócsoport településeit érintő patakokon többcélú (árvízcsúcs csökkentő, öntözési célú és vízi sportokra, horgászatra alkalmas) víztározók hozhatók létre. Az akciócsoport területén felkutatott szélzónákra szélgenerátorok, szélfarmok telepíthetők. A Budapesten és körülötte élők között egyre nagyobb igény mutatkozik a tiszta környezetben élvezhető szabadidő sportok (lovaglás, golf, természetjárás, horgászat), és hétvégi rekreáció iránt. Onnan az akciócsoport turisztikai kínálattal rendelkező települései kevesebb, mint 1 órás autózással elérhetők. Nyugat-Európában is növekszik az érdeklődés a magyarországi zöld és aktív turizmus termékei, a természetközelség és az élő hagyományok megismerése iránt. Az akciócsoport térségének természeti és épített értékei, adottságai gazdagítják a vidéki turizmus kínálatát, jól kapcsolódnak a megye, a régió és a határon túli területek hasonló adottságaihoz. Szlovákia közelsége megteremti az együttműködés lehetőségét elsősorban a kereskedelem, a kultúra és a turizmus területén. Az úgynevezett nem versenyző de fenntartható mezőgazdaság lehetőséget nyújt a hagyományos technológiák, illetve az ökológiai termelési módok alkalmazására. Veszélyek Közép- és Kelet-Európa, benne Magyarország versenyképessége kedvezőtlenül alakul. A külső befektetések a már kialakult, az akciócsoporton, illetve a befogadó kistérségen kívüli gazdasági központokban koncentrálódnak. Az akciócsoport keleti részében továbbra is a kedvezőtlenebb gazdasági folyamatok maradnak túlsúlyban. Csökkenő befektetések az iparban és az építőiparban korlátozzák a településeken élők munkalehetőségeit. Az alacsony képzettségű munkaerőre épülő iparágak egyre inkább leépülnek, külföldre települnek. Az országban, a régióban és a kistérségben a területi fejlettségbeli különbségek nem csökkennek. Az akciócsoport települései és az azokat befogadó kistérség kellő figyelemfelhívó menedzsment hiányában nem kerül a befektetői figyelem középpontjába. Az akciócsoport és a kistérség a régióközponttól távol van, ezért a régióban rendelkezésre álló fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás halmozottan korlátozott marad. Tovább késik, és esetleg elmarad a főközlekedési és mellékutak felújítása. Nincs kellő információs, kommunikációs ellátottság, gyenge a belső PR tevékenység (kevés a szélessávú Internet, eseti az elektronikus ügyvitel). Elégtelen lobbizás a regionális és országos fejlesztési fórumokon, illetve a térségi vállalkozások befektetései elmaradnak a tervezettől. 13

14 A térség vállalkozói nem kapnak kellő segítséget a pénzintézetektől, a hitelek továbbra is rendkívül drágák maradnak. Folytatódó tőkeszegénység korlátozza a helyi befektetői kezdeményezések valóra váltását. Növekvő munkanélküliség. A mezőgazdaság nem találja meg a megfelelő szerkezetváltási programot, tevékenységének eredményességét az időjárás és az öntözővíz hiánya kedvezőtlenül befolyásolja. Az egyén lassúnak találja felzárkózását az átlaghoz, extrém példát követve elhagyja lakhelyét. 14

15 A Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoport Problémafája Kedvezőtlen életkörülmények Alacsony jövedelmet termelő képességű gazdaság KKV-k innovációjának hiánya Termelési-értékesítési bizonytalanság Alacsony színvonalú technika és tudás Információ és tőkehiány Alacsony jövedelmek Szűkős munkaerő kereslet Alacsony feldolgozottsági szint Szolgáltatások alacsony színvonala Szabadidő céltalan hasznosítása Turisztika szervezetlensége Mezőgazdasági termelésszerkezet elavultsága Térségi PR gyengesége A Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoport Célfája Magas jövedelmet termelő gazdaság KKV-k innovációja széleskörű terjesztése Termelési-értékesítési biztonság erősítése Magas színvonalú technika és tudás Információ terjesztés és tőkepótlás Jövedelem színvonal emelés Munkahelyteremtés Feldolgozottsági szint emelése Szolgáltatások színvonalának emelése Szabadidő hasznosításának lehetőségei Turisztika szervezetté tétele Mezőgazdasági termelés diverzifikálása Térségi PR erősítése Rossz szerkezetű oktatás Szűk skálájú középfokú oktatás. Szakoktatás hiánya. Kevés diplomás, nyelvismerettel rendelkező fiatal Nem célorientált munkanélküli átképzés. Kedvező életkörülmények Oktatási szerkezet javítása Középfokú oktatás skálájának bővítése. Szakoktatás fejlesztése. Diplomás, nyelvismerettel rendelkező fiatalok letelepítése Szükségletnek megfelelő munkanélküli átképzés. Romló demográfiai körülmények Kistelepülések elnéptelenedése Elvándorlás Nehézkes egészségügyi ellátás Szociális feszültség Roma kérdés Javuló demográfiai körülmények Kistelepülések elnéptelenedésének fokozatos megállítása Bevándorlás elősegítése Egészségügyi ellátás javítása Szociális feszültségek csökkentése Roma lakosság integrálása Környezet terhelés növekszik Környezet szennyezéssel és védelemmel kapcsolatos la-kossági felfogás. Térségi szilárd kommunális hulladékkezelés problémái Romló kulturális értékek. Parlagon hagyott területek, tarra vágott erdők. Környezet állapotának javítása Környezettudatos lakossági szemlélet kialakítása. Térségi szilárd kommunális hulladékkezelés problémáinak megoldása Kulturális értékek állagmegóvása. Parlagon hagyott területek művelésbevonása, Környezetbarát erdőművelés. 15

16 2.5 A térség jövőképe éves távlatban (középtávú jövőkép) A felemelkedő Dél-Cserhát térség vállalkozásaiban megvalósul a mainál nagyobb arányú helyi foglalkoztatás és a mikro-projektek nyomán kb. 60 új munkahely jön létre és legalább 2000 fő jut kiegészítő jövedelemhez. Új agro-energia, gyümölcs, kézműves, turisztikai, sport és szabadidő projektek készülnek el, csatlakozó szállás és étkezési szolgáltatásokkal. Több jövedelemhez és tisztább, kulturáltabb munkakörülményekhez jutnak a fiatalok. Fejlett egészségügyi, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató rendszer létesül. A kulturális élet helyi rendezvényekkel bővül, formálva a közösség összetartó erejét. Javul a települési infrastruktúra, általános lesz a szennyvíztisztítás (ez utóbbiak más intézkedés keretében). 2.6 Átfogó és specifikus célok a közötti időszakra Átfogó cél a térségben lakók életkörülményeinek javítása, a fiatalokat letelepedésre ösztönző tiszta, szép környezet, az igényeiket kielégítő lakások, szórakozási lehetőségek megléte. A vállalkozások fejlesztése, tevékenység- és kapacitásbővítése elősegíti új munkahelyek létesítését, a jobb jövedelmeket. Ehhez társul a helyi jellegzetes termékek előállításának, feldolgozásának és piacra jutásának elősegítése, amely kiegészítő jövedelmet eredményez a falusiaknak. A különböző termelő és feldolgozóipari, erdészeti, turisztikai, megújuló energia-hasznosítási fejlesztések során kiemelt fontosságú a természet megőrzése, az erőforrások, az épített környezeti értékek hatékonyabb kihasználása. Különösen fontos a turisztika, amely térségen kívüli keresletet von be a helyi gazdaságba. A lakosság megtartása céljából fontos feladat a humánerőforrás feltárása, a képzés és közösségfejlesztés, a regionális kultúra és történelem újrafelfedezése, a hagyományos mesterségbeli tudás megőrzése, újjáélesztése. 2.7 A prioritások és intézkedések ismertetése (legfeljebb 10 intézkedés). 2. számú melléklet (Adatlap az intézkedések bemutatására) alapján. A helyi gazdaság fejlesztése, fő- és kiegészítő munkalehetőségek bővítése, a jövedelmi szint emelése. A vidéki turizmus fejlesztése a helyi természeti és épített potenciál hasznosításával. A humánerőforrás fejlesztése, alap és kiegészítő szakmai képzéssel, oktatással, ismeretátadással. A környezet védelme, állapotának javítása szennyvízkezeléssel, az illegális szemétlerakók felszámolásával. A térségi kultúra, történelem újrafelfedezése, hagyományok ápolása, szellemi és tárgyi örökségek feltárása. A fejlesztési prioritások megvalósítását szolgáló intézkedések bemutatása 1. Környezetkímélő agrártermelés, helyi termékek előállítása, a térségi feldolgozás fejlesztése 1.1. Elfelejtett gyümölcsfajok termesztése és erdei gyümölcsök gyűjtése Őshonos legeltetéses állattartás fejlesztése, tartási körülmények megteremtése Növényi- és állati termékek értéknövelő házi feldolgozása. 2. Hagyományőrző tevékenység és természetes anyagokat használó kézműves mesterségek fejlesztése 2.1. A mesterségek történetét, munkafolyamatait bemutató helyek kialakítása A természetes nyersanyagok megtermelésének ösztönzése Kulturális hagyományok ápolása (táncház, népi tánc, népdalkör, stb). 3. Helyi természeti, épített és kulturális értékek turisztikai bemutatásának segítése 3.1. A turisztikai értékek, szabadidő programok létrehozása (kerékpárutak kialakítása, a természetjárás ösztönzése, tanösvények kijelölése, horgászhelyek létesítése, lovaglás) Térségi fesztiválprogramok tartalmi gyarapítása, helyszínének fejlesztése Látványműhelyek, élményporták szolgáltatási és fogadó feltételeinek kialakítása. 4. A térségi közösségi marketing erősítése 4.1. A térségi termékek bemutatásának és piacra jutásának elősegítése Egységes, az összetartozást is szimbolizáló térségi információs tájékoztató rendszerek kialakítása Térségi jellemző ismertető védjegy kifejlesztése. 16

17 5. Ismeretátadás, oktatás, környezettudatos nevelés, oktatási segédeszközök beszerzése 5.1. A mezőgazdasághoz, különösen a gyümölcs- és gyógynövénytermesztéshez kapcsolódó képzések Hagyományos kézműves mesterségek oktatása Informatikai és számítástechnikai képzések, alapfokú iskola utáni idegen nyelvi oktatás és a vidéki turizmus és házi vendéglátó képzés kiterjesztése. 6. Az életképes kistérségi vállalkozások támogatása, foglalkoztatás ösztönzés 6.1. Új vállalkozókat segítő inkubátor-funkciók létrehozása, vállalkozások beindítása, termékfejlesztés, a vállalkozások pénzügyi feltételeinek segítése, pályázati tanácsadás Regionális és nemzetközi tőkebevonás összehangolt megszervezése Fiatal-, női-, roma munkavállalók foglalkoztatásának segítése. 7. Vállalkozások közötti kapcsolatok fejlesztése 7.1. A helyi vállalkozások felkutatása, termékeiről, anyag- és beszállító szükségletükről adatbázis létesítése. A térségi kommunikáció (vállalkozói levelező lista) technikai hátterének megteremtése. Az akciócsoporton belüli vállalkozói klub megszervezése és térségi kapacitás- és termékbörze szervezése. 8. A minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásának elősegítése 8.1. A térségi termelő és szolgáltató vállalkozások minőségtanúsítási igényeinek felmérése. A HACCP, EUREPGAP és más (pl. ISO) minőségbiztosítási rendszerek lényegének megismertetése a vállalkozókkal A vállalkozások minőségbiztosítási rendszereknek való megfelelésének támogatása. 9. A megújuló energiaforrások feltárásának és hasznosításának segítése 9.1. A térségben keletkező biomassza környezet- és készletkímélő energetikai hasznosításának felmérése A napenergia hasznosítás (napkollektorok, napelemek) alkalmazásának megismertetése, mintarendszerek létesítése Megújuló energiaforrások kommunális és ipari hasznosításának elősegítése. A stratégia elemeinek összhangja, az egyes intézkedések egymáshoz való kapcsolódása A helyi gazdaság fejlesztése, fő- és kiegészítő munkalehetőségek bővítése, a jövedelmi szint emelése című prioritáshoz szorosan kapcsolódik az 1. Környezetkímélő agrártermelés, helyi termékek előállítása, a térségi feldolgozás fejlesztése, a 6. Az életképes kistérségi vállalkozások támogatása, foglalkoztatás ösztönzés, a 7. Vállalkozások közötti kapcsolatok fejlesztése, és a 8. A minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásának elősegítése intézkedések. A vidéki turizmus fejlesztése a helyi természeti és épített potenciál hasznosításával című prioritáshoz szorosan kapcsolódik a 3. Helyi természeti, épített és kulturális értékek turisztikai bemutatásának segítése intézkedés. A humánerőforrás fejlesztése, alap és kiegészítő szakmai és idegen nyelvi képzéssel, oktatással, ismeretátadással és a Környezeti állapot javítása című prioritáshoz szorosan kapcsolódik az 5. Ismeretátadás, oktatás, környezettudatos nevelés, oktatási segédeszközök beszerzése és a 9. A megújuló energiaforrások feltárásának és hasznosításának segítése intézkedés. A térségi kultúra, történelem újrafelfedezése, a hagyományok ápolása, szellemi és tárgyi örökségek feltárása című prioritáshoz szorosan kapcsolódik a 2. Hagyományőrző és természetes anyagokat használó kézműves mesterségek fejlesztése intézkedés. Ugyanakkor valamennyi intézkedés hat A helyi gazdaság fejlesztése prioritásra. Az oktatás, képzés (5.) hatása, érvényesül valamennyi prioritás és intézkedés területén. Ezen intézkedés nélkül lehetetlen a többi indítása. Az (6.) életképes vállalkozások támogatása azt eredményezheti, hogy a többi intézkedés megvalósításában már a frissen létrejött vállalkozások végeznek aktív munkát. 17

18 A 4. A térségi közösségi marketing erősítése intézkedés valamennyi prioritás és intézkedés eredményességét közvetlenül befolyásolja. A stratégia illeszkedése korábban (részben vagy egészben) megvalósult, jelenleg is futó vagy tervezett komplex fejlesztési programokhoz, projektekhez. A legjelentősebb stratégiai illeszkedés a gyümölcstermelési, feldolgozási, valamint a vidéki turizmus fejlesztési témakörökben valósul meg. E téren óta tudatos fejlesztés zajlik, főként Kozárd, Ecseg, Palotás és Vanyarc térségében. Ezeket az intézkedéseket szervesen kiegészíti a helyi hagyományos állati termékek (mangalica szalámi, sonka, szalonna, vaddisznó és más vadhúskészítmények) előállítása, bevonása a turisztikai vendéglátásba, de ide kapcsolódnak az elmúlt 3-4 évben mind markánsabban megjelenő turisztikai csomag fejlesztések (Palóc Út program, agro- és ökoturizmus és természetkedvelő, erdei programok, vadászturizmus, aktív turizmus csomagok). Valamennyi fejlesztésnek már van előzménye, amelyre nemcsak építeni lehet, hanem lehetővé válik az azonnali, gyors és szakszerű ismeretátadás. Az Euragro pl. több olyan innovációs kutatási és fejlesztési téma kidolgozásában vesz részt, amelyeknek az eredményei a HACS LEADER+ program mikroprojektjeiben hasznosíthatók lesznek. III. A Terv megvalósítása: cselekvési és pénzügyi terv 3.1. Intézmény-építés: a program lebonyolításának intézményi, személyi és tárgyi feltételei, kapcsolatrendszerei (az akciócsoport, a vezető szervezet, a gesztor, a helyi bíráló és monitoring bizottság, a témakörök szerint szerveződő szakmai munkacsoportok tevékenysége, feladat- és hatáskörei, emberi erőforrásai és kapcsolatrendszere ) A program lebonyolításának alapjait adó intézményi, személyi és tárgyi feltételei, a gesztorszervezet professzionális munkatapasztalati hátteréből és a vezető szervezettel való rendszeres és zökkenőmentes együttműködéséből adódóan biztosított. A Vezető szervezet élén a HACS valamennyi tagszervezetét és a terület társadalmi, szociális helyzetét, fejlesztési problémáit jól ismerő polgármester áll. Kiemelkedő előny, hogy a HACS elnöke a tagtelepülések polgármestereivel a LEADER programon kívül is rendszeres szakmai kapcsolatot tart. A program zavartalan lebonyolításának záloga a több, mint 60 sikeres vidékfejlesztési projektet megvalósító Euragro Kft., amely a Dél-Cserhát Akciócsoport gesztorszervezete. Vezetője, egyben az akciócsoport pályázati munkájának szakmai irányítója 30 éves agrárfejlesztési, ebben 18 éves nemzetközi (ENSZ-FAO) projekttervezési és lebonyolítási tapasztalattal rendelkezik. A mikro-térség szempontjából kiemelendő, hogy az elmúlt 10 évben Kozárd, Ecseg és Csécse térségében végrehajtott, hazai és EU-forrásokat felhasználó sikeres vidékfejlesztési program részeseként az Euragro Kft közreműködésével mintegy kétmilliárd forint értékű fejlesztési csomag valósult meg. Ezt a vidékfejlesztési eredményt az FVM Miniszter a évi OMÉK alkalmával a Gesztorszervezetet vezető szakembernek Vidékfejlesztési Díj adományozásával ismerte el. Az Euragro munkatársai részt vettek a fejlesztési tervek kidolgozásában, a megvalósíthatósági tanulmányok, pályázatok készítésében, esetenként a kivitelezési munkák irányításában és a pályázatok pénzügyi elszámolásának munkájában is. A gesztor munkatársai hat európai nyelven (magyar, angol, francia, német, olasz és orosz) képesek a nemzetközi kapcsolattartásra és más európai LEADER csoportokkal való együttműködésre. A gesztor már jelenleg is rendelkezik a program indításához szükséges irodai, információ technológiai és kommunikációs eszközökkel és feltételekkel. A weboldalakon megkezdődött az akciócsoport munkájával kapcsolatos információk közzététele. Az Akciócsoporton belül a gesztor és a vezetőszervezet koordinálásával, valamennyi tag és a nagy érdeklődést tanúsító lakosokkal szorosan együttműködve készült az első, majd második forduló pályázati anyagának összeállítása. 18

19 A helyi bíráló és monitoring bizottságot (HBMB) a térséget kiválóan ismerő önkormányzati, vállalkozó és civil szervezeti képviselők alkotják, akik értik a program LEADER-szerűségének szellemét és vállalják annak a vidékfejlesztés helyi gyakorlatába való ültetését. A HBMB munkafeltételei mind szakmai, mind működési tekintetben a gesztorszervezet székhelyén biztosítottak. A HVFT eredményes megvalósítását az egyes intézkedés-csoportokat gondozó szakmai munkacsoportok segítik. Hatáskörükbe tartozik a HVFT intézkedéseinek időbeli és tematikai súlyozása, s a javaslattétel a HBMB részére. Az általában három fős munkacsoportoknak döntési jogköre nincs Kommunikációs terv A Dél-Cserhát Akciócsoport professzionális kommunikációs programjának kidolgozását a sikeres pályázati fordulókban bízva már júniusában megkezdtük. A kommunikáció alapelemeit a 2. forduló munkálatai során már alkalmaztuk. A helyi akciócsoportot jelképező logó első változata július havában megszületett, de nyilvános alkalmazására csupán a 2. forduló dokumentumain került sor. A logó további esetleges módosítására a sikeres 2. fordulót követően kerül sor. A nyomtatott, sokszorosított információs anyagok között a 2. forduló előkészítésében már alkalmaztuk a lakosok számára készített kérdőívet, amelyet mellékletként csatolva bemutatunk. Ugyancsak létrehoztuk a Dél-Cserhát Információs pontokat, szám szerint tizenöt önkormányzati épületben, s ezeken az InfoPont hirdetményeken mindenki számára láthatóvá és elérhetővé tettük a vezető szervezet, a gesztor és valamennyi tag település, civil szervezet és természetesen a tag-vállalkozók elérhetőségét. Az előkészítési szakaszban honlapon elérhetővé tettük az alábbi információkat, amelyeket folyamatosan frissítünk és karbantartunk. Ennek keretében decemberében a honlapon, munkaértekezletek során, ben közzétett információs kérdőívek megjelentetésére nyílt mód. INFORMÁCIÓS PONT A Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoport Tájékoztatója Agrárfejlesztési és Tanácsadó Kft., Gesztorszervezet 3053 Kozárd, Petőfi u. 1. Tel: , Fax: A Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoport további oldalai: INFORMÁCIÓS PONT A Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoport Vidékfejlesztési Programja A Dél-Cserhát LEADER+ tervezett intézkedései Felhívás a Dél-Cserhát 15 településének lakosaihoz LEADER Faluklub 19

20 alapítására Faluklub aláíróív Országos LEADER Információs Oldalak A külső kommunikációnk megkezdése, kapcsolatfelvétel, hálózatépítés és jelentkezés az akciócsoport vezető szerve és a munkaszervezet (gesztor) részéről egyaránt a LEADER Hungária Kht. szervezet tagjai sorába. Ez a hálózatba kapcsolódás megsokszorozza a tapasztalatszerzést és átadást, lehetővé teszi a hazai és külföldi LEADER csoportokkal való kapcsolatfelvételt és együttműködést márciusában a második pályázati forduló döntését követően tervezzük 1 db 3000 példányos szerény kivitelű de gazdag tartalmú tájékoztató kiadvány eljuttatását az akciócsoport valamennyi háztartásába, amely tartalmazza: az Európai Unió LEADER+ programjának legfeljebb két oldalas összefoglalóját a LEADER-elvek ismertetésére helyezve a hangsúlyt; az AVOP LEADER+ intézkedésről szóló legfontosabb információkat (törvényi háttér, időhatárok, hozzáférés, stb.); a Helyi Vidékfejlesztési Terv rövid ismertetését, céljait, prioritásait és intézkedéseit; a pályáztatás rendjét (a pályázatok beadási határideje, a beadás helye, a tanácsadás és információszolgáltatás helye és ideje); a pályázati dokumentáció, a formanyomtatványok, információs anyagok, az ezek biztosításáért felelős személyek, szervezetek elérhetőségét; április havában településenként egy nyilvános fórum a fent felsorolt tartalommal, minden érdeklődőnek, legfőképpen a pályázatok célcsoportjai és kedvezményezettjei részére; a pályázatok elbírálásáról a pályázókat értesíti levélben, illetve az eredményeket a honlapon megjelenteti. A több éves kapcsolat alapján Duna Tv Gazdakör adását felkérjük, hogy adjon közre tudósítást a csoport eredményeiről 2006 decemberében, és 2007 decemberében. A gesztor a kommunikációs lépésekről jegyzőkönyvet készít, márciusa utáni eseményeket lehetőség szerint az Interneten megjeleníti, fotókkal illusztrálja. Költségvetés Kommunikációs költségre 876 ezer forintot különítettünk el ( ), ami nem tartalmazza a gesztor minimum egy fő kommunikációs célokra is rendelkezésre álló munkatársának bérét, mert az nem lett más céloktól elkülönítve. A kommunikációs terv elemei A kommunikációs tevékenység célja az akciócsoport területén élő lakosság tájékoztatása a LEADER+ adta lehetőségről, figyelemfelkeltés azoknak, akik fejlesztésekről álmodoznak, de nyilvánosan nem mertek megjelenni javaslataikkal. Párbeszéd kezdeményezése a közös célok feltárása és eredményes megoldása érdekében, s külső támogatás elnyerése, a program végrehajtásában nem érintett lakosság, illetve a térségen kívül élők körében, de ugyanilyen fontos a közvélemény, vagy csoportvélemény alakítása, esetleg már kialakult vélemény megerősítése vagy megváltoztatása. 20

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Dél-Cserhát LEADER+ 4. Tájékoztató

Dél-Cserhát LEADER+ 4. Tájékoztató 1. oldal, összesen: 8 oldal Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoport Vezető Szervezet: Héhalom Önkormányzata Dél-Cserhát LEADER+ 4. Tájékoztató Örömmel értesítjük a Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoport valamennyi

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a gyakorlatban Miért jó a helyi termék? szakmai konferencia- 2013.02.21., Szentgyörgyvár Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete. a község közművelődéséről.

Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete. a község közművelődéséről. Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete a község közművelődéséről. Rimóc Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990 évi LXV tv. 16.

Részletesebben

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete vállalkozás célú fejlesztés

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete vállalkozás célú fejlesztés Iktatószám: 231/11//1/211 Célterület adatlap Célterület azonosító: HACS neve: Jogcím: Célterület megnevezése: UMVP intézkedés: Vonatkozó HPME kódja Vonatkozó HPME megnevezése Jászsági Kistérségi Helyi

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER-szerűség vizsgálatának kritérium rendszere a projekt javaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében térségében a fenntarthatóság jegyében Alapadatok TÁMOP 3.2.13/12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című felhívásra beadott pályázat. A pozitív támogatói

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Innovatív Dél Zala Vidékfejlesztési Egyesület beérkezett projektötletek rendszerezve 2011.03.16.

Innovatív Dél Zala Vidékfejlesztési Egyesület beérkezett projektötletek rendszerezve 2011.03.16. A projektötlet-gyűjtés eredményei A projektötlet-gyűjtést honlapon és e-mailben is népszerűsítettük. A 70 projektötlet-adatlapból 19 érkezett e-mailben, 11-et adtak fel postai úton vagy faxon, és 40 készült

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén Berhida, 2015. április 24. Kontics Monika Munkaszervezet vezető Honnan indultunk? 2007-2008. HVI

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

KE éss Etnikai Kisebbségek Érdekeit KépviselK

KE éss Etnikai Kisebbségek Érdekeit KépviselK CEKÉKE KE Cigányok éss Etnikai Kisebbségek Érdekeit KépviselK pviselőegyesület HEFOP/2004/2.3.1.-1. ȞHátr trányos helyzetűemberek emberek alternatív v munkaerő- piaci képzk pzése éss foglalkoztatása ˇ

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Aprófalvak innovatív fejlesztése

Aprófalvak innovatív fejlesztése Aprófalvak innovatív fejlesztése Gazdaságtudományi Kar 2014. December 16. A helyzet Térszerkezeti jellemzők Településállomány 1/3-a, népesség 3%-a Növekvő szám Régiónként eltérő eloszlás Társadalmi állapot

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Mezőnagymihály története

Mezőnagymihály története Mezőnagymihály története Mezőnagymihály község az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye déli részén, a Mezőkövesdi járás területén helyezkedik el. A 2014-es KSH adatok alapján lakosságának

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben