Győr, Kossuth Lajos u. 28.

Átírás

1 Győr, Kossuth Lajos u. 28. Műemlék lakóépület homlokzati falszerkezetének nedvesség- és só-állapotvizsgálata, a falak felszívódó nedvesség elleni védelme, AKTUALIZÁLT Kft Győr, Ifjúság körút 41. Zádor Oszkár okl. építészmérnök, vezető építész tervező É okl. épületszigetelő szakmérnök, ÉMSZ tag ÉSzSz Épületszerkezeti Szakértő Szigetelések A dokumentáció 14 számozott oldalt, 11 fényképfelvételt, és befűzött tervmellékletet (alaprajz, labor-eredmények) tartalmaz. A szakértői vélemény műszaki érvényességnek vége: október 30. Győr, október 30.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Történelmi előzmények, rövid ismertetés 2. Szerkezetvizsgálat 2.1. A rendelkezésre bocsátott adatok 2.2. A helyszíni szemle tapasztalatai, furatos mintavétel 2.3. A vizsgálatok eredménye, a falszerkezet állapota fotókon 2.4. Nedvesség elleni komplex védekezési javaslatok 2.5. A javasolt megoldások közelítő költségbecslése 3. Melléklet 3.1. A nedvesedés elleni védelem lehetőségei (elemzés) 3.2. A mintavételi helyek jelölése alaprajzon és a helyszíni nedvességmérés adatlapja 3.4. A sótartalom elemzés adatlapja 1. TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK, RÖVID ISMERTETÉS A Győr, Kossuth Lajos u. 28. szám alatt álló műemlék épület állapota végzetesen leromlott, homlokzata felújításra szorul. Az épület legalább éve nem volt felújítva. Az épület elképesztő állapotban van! Minden tekintetben megérett egy alapos és teljes rekonstrukcióra. Szigetelését, szerkezeti problémáit kell megoldani. Szakértői véleményünkben megvizsgáltuk a falak állapotát és javaslatot adunk a felszívódó nedvesség elleni komplex védelemre. A szakértői vélemény megalapozására március 2.-án a helyszínen részletes faldiagnosztikai vizsgálatot végeztünk, az épület és a falak állapotát színes fotókon rögzítettük. Az épületre vonatkozóan alaprajzot kaptunk, amelyet mellékelünk. 2. SZERKEZETVIZSGÁLAT 2.1. A rendelkezésre bocsátott adatok Az épület felmérési alaprajzát megkaptuk. A tervek és a helyszíni vizsgálatok, a faldiagnosztika, egy felújítási javaslathoz kellő megalapozottságot biztosítanak. 2

3 Az épületen a vakolat - nedvesség és kikristályosodott sók okozta - károsodása több helyen is jól látható. Az egykori hagyományos vakolat és a tardosi vörös mészkő lábazat, bár helyenként még tart, sajnos nem segítette a nedvesség elpárolgását, csak fokozta a nedvességhatást, lezárva a párolgási zónát, a falakban a nedvességet mind feljebb és a belső oldal felé szorította A helyszíni szemle tapasztalatai, furatos mintavétel A helyszíni szemlére, a falak vizsgálatára március 2.-án került sor, napsütéses időben, C és 46% páratartalomnál. A szemrevételezéssel végzett vizsgálat mellett, egy alaposabb, a nedvesség és a sótartalmat egzakt módon meghatározó, furatos mintavétellel összekötött szakértői felmérés is készült. A szakvélemény végén táblázatosan közöljük az eredményeket is. A közelebbről készült fotón a vörös mészkő lábazatburkolat feletti károsodás látható. A párolgási zónát a hagyományos vakolat és a lábazat lezárta, amely közel negyven éve készült. A falak nagymérvű (itt főként a clorid és szulfát) sók okozta károsodása a képen is jól látható. A lábazat tömör, ennek következtében a felszívódott nedvesség nem tudott eltávozni. Sajnálatos módon a pincetérből az lábazat mögött kijutó pára is hozzájárult a vakolat nedvesség okozta károsodásához. A homlokzatokon végzett mintavétel, majd a laboratóriumi vizsgálat szerint a falak lábazati nedvességtartalma kissé eltérő. A téglafalak nedvességtartalma az alsó 90 cm-es zónában helyenként nagy, feljebb fokozatosan csökkenő. Az épület határoló falaiban a sótartalom (főképpen a nitrát tartalom) szinte katasztrofális mértékű, különösen a lábazaton, de hatása magasan a falakon is látható. Mindenképpen szükség lesz az előzetes elektrolitikus sótalanításra! 2.3. A vizsgálatok eredménye, a falszerkezet állapota fotókon Szomorú tapasztalatunk, hogy történelmi épületeink többnyire nedvesek, szigetelésük nincs megoldva. Több lehetőség is nyílik ezek rendbe-hozatalára. A továbbiakban részletesen ismertetésre kerülnek azok a módszerek, eszközök, amelyek lehetőséget nyújtanak a falak rekonstrukciója során a nedvesség és só elleni védelemre. Az eredményt csak az egyes módszerek hatékony kombinálása, ésszerű alkalmazása hozza meg. 3

4 Az épület udvari homlokzatának képe a roncsolódott vakolattal. A vakolat anyaga nem tudta tolerálni a talajból felszívott nedvességgel érkező nagy mennyiségű sókat. Megkezdődött a téglák károsodása is. Itt nagy magasságig nedves a fal! Az udvari részen az alulról történő nedvesség-felszívás nyomai, de főképpen a kikristályosodott (nitrát)sók miatti jelentős tégla károk láthatóak. Az udvari épületrész homlokzata, a nedvesség és a sók által tönkretett vakolattal. A falszerkezetbe akadálytalanul felszívódó nedvesség miatt penészednek a falak. Ez a belsőben készített fotón is jól látható. 4

5 Az épület szomszédos telek felöli homlokzati szakaszán 1,8-2,5 méter magasra felszívódott nedvesség okoz nagy károkat. Ennek fő oka az alatta lévő szigeteletlen boltozatos pincéből felfelé húzódó nedvesség és a rendezetlen terepviszonyok! A sók okozta vakolati károk mellett a csatorna hibája miatt fentről érkező vizek is jelentős károkat okoztak. A Kossuth Lajos utcai homlokzaton is felfedezhetünk hasonló problémákat. A falak vizesek, száradási idejük párolgásos úton hosszú, megoldást a teljes vakolati struktúra cseréje előtt a nedvesség aktív eltávolítása jelent. Az udvari lábazat vakolt. A vakolt lábazat nedvességtorló hatású volt a szigeteletlen falszerkezet magas sótartalma miatt a téglák telítődtek nedvességgel és sóval. Itt aktív sótalanításra is szükség lesz. 5

6 2.4 A NEDVESSÉG ELLENI KOMPLEX VÉDEKEZÉSI JAVASLATOK A javaslatainkban figyelembe vesszük mindazokat a védekezési módokat, amelyek kombinációja az épület falszerkezetének kiszáradását, használható állapotba hozását, lehetővé teszi. A felszívódó nedvesség ellen védekezés a Kossuth utcai épületen Egy műemlék felújításánál a leginkább problematikus tényező (a költségek mellett) az idő. A rekonstrukciók során olyan kevés idő marad a technológiákra, hogy a falak száradása még meg sem indulhat, máris vakolják és hamarosan üzemeltetik az épületet. A természetes száradási folyamat, ha csupán a párolgásra számíthatunk, legalább egy év! Ezalatt a falból távozó nedvesség a felszín közelébe hordja ki a sókat, amelyek a mégoly tökéletes légpórusos vakolatokat is képesek telíteni. Ebből következően ennél a két épületrésznél semmiképpen nem javasolható a falátvágásos módszerek egyike sem, sőt megítélésem szerint az injektált szigetelés sem lenne most és itt a legalkalmasabb. Van jó, praktikus megoldás, az aktív falszárítás! Ennek egyik legfontosabb eleme a kapilláris felszívódást megakadályozó, a nedvesség utánpótlást megszüntetni alkalmas tovább-fejlesztett REVERSION PLUSZ eljárás, amely a falak változó sótartalmi problémáját is képes megfelelően kezelni. A szabadalmaztatott vezérlő készülék (és speciális elektróda hálózata) képes a falakba felszívódott nedvesedési folyamat megfordításával (elektroozmózis) reális időn belül (ez néhány hónap) gyors száradást előidézni, emellett az első fázisban alkalmazható hálóelektródás elektrolízis csökkenti a falazat oldott sótartalmát is. Szabadalmaztatott tovább-fejlesztett kialakítása karbantartást nem igényel. A kiugróan magas sótartalmú falszakaszokon, elsőként mindenképpen, aktív sótalanítást kell végezni. Ennek elmulasztása esetén a most látható állapot belátható időn belül megismétlődhet!! A REVERSION rendszert a körítő határoló falak mentén meg kell valósítani. Nagy előnye, hogy magassági értelemben cm-es sávban történik a száradás. Tehát a nedves zóna a telepítés síkjától függően, lábazaton akár a talajsík alatt marad. Ez a szigetelt zóna alatti kifagyások lehetőségét csökkenti. Így a falátvágásos módszerekkel szemben nincs szerkezeti károsodás a védett sáv alatt sem, felette fokozatosan kiszárad a fal, hamarabb, mint párolgás útján. A REVERSION rendszert, első fázisban a hálóelektródás sótalanítással, célszerű kiviteli szinten megtervezni! A tervezésnél együtt kell gondolkodni az építésztervezővel, az építészeti megoldások kialakításában, hogy a vakolat-rehabilitáció, a lábazat választott megoldásai összhangban legyenek az alkalmazott megoldással. Viszont a vizes pince okoz számomra némi problémát. Kézenfekvőnek tűnik leszigetelése, de ennek konkrét megoldása függ a hasznosítástól, annak színvonalától is. Természetesen a pince teljes értékű szigetelése igen jelentős költségekkel járhat. A megoldás műszakilag korrekt lehet, de csak akkor javasolható, ha az arányban áll a várható funkcióval is. Lehetséges (de nem egyenértékű) megoldások: - teljes értékű belső oldali szigetelés, ezen légpórusos vakolat - speciális nem hidrofób (szárító)vakolat (Excellent) Ha magasak az igények és hatékony belső oldali szigetelés készül, akkor a padozat is szigetelendő, természetesen a pincetér fűtését és szellőzését is meg kell oldani. Ha nem készül szigetelés, csak egy igen sokat tudó, de páraáteresztő vakolat, akkor a belső légtérbe jutó jelentékeny nedvesség miatt magas lesz a páratartalom, ezért feltétlenül átgondolt (szabályozott gépi) szellőzés javasolható. 6

7 A szigeteletlen pince, bár megjelenése esztétikus lesz, nem alkalmas teljes szárazsági követelményeket igénylő igényes funkcióra! A szakvéleményben ennél további részletezést adni nem lehetséges, hiszen részletes rekonstrukciós terv készítése előtt mindenképpen dönteni kell a javasolt megoldások között. A döntés egyben financiális döntés is, hiszen két megoldás között jelentős költségkülönbség is lehet. A védekezés elveihez tartozik még két fontos kiegészítő beavatkozás Az udvari részen és a Bercsényi liget felöli homlokzat előtt a megfelelő lejtésű és vízelvezetésű új térburkolás elkészítése, például homokba ágyazott kiskockakő elemekkel, illetve a most nedves és sóterhelt falakon a szakszerű vakolat-rehabilitáció, a károsodott helyeken speciális légpórusos szellőzővakolat alkalmazása, a lábazaton (esetleg átszellőztetett) kő lábazatképzés. Légpórusos vakolatok: Tapasztalatok szerint egy egyszerű légpórusos vakolat (további felszívódó nedvesség elleni védelem nélkül különösen) csak néhány évig biztosít megfelelő minőségű felületet, utána a felületen vizesedési nyomok, sókivirágzás jelennek meg, mert a falban maradt higroszkópos sók jelen esetben a clorid- és szulfát-ionok elkezdik elnedvesíteni a vakolatot. Ez sok esetben akkor is bekövetkezik, ha a talaj felől a fal nem kap már nedvesség-utánpótlást, mert a nagyobb mennyiségű só a levegőből is képes kivonni a nedvességet ezért nevezik higroszkóposnak, magyarul nedvszívónak. Ugyanakkor tapasztalatuk azt, hogy az általában száraznak tűnő falfelületek időszakosan (főleg őszi-tavaszi időszakban) újra nedvessé válhatnak. Az ismételt száradás ciklikusan kikristályosodással jár és ez végzetesen roncsolni képes a mégoly kiváló vakolatokat is. Itt kell megjegyezni, hogy a német WTA intézet által közreadott előírás 3. fejezetében:.a falazat nedvességmentesítése egyedül a WTA javító vakolatokkal nem lehetséges.. Ajánlásuk szerint a szigetelésről minden esetben gondoskodni szükséges. Vakolatrehabilitáció A homlokzati vakolatot kizárólag a műemlékvédelmi elveknek megfelelően, az erre kialakított speciális (a német WTA intézet javaslata szerinti struktúrájú) vakolati rendszerrel szabad kivitelezni, mégpedig az alábbiakban megjelölt vakolat-rendszerek valamelyikével, kiemelt só-tároló képességű vakolatot kell felhordani. Az alkalmazható rendszerek a következők: megemlítve néhányat, de más, ezzel egyenértékű rendszer, pl. Terranova, Lasselberger, CAPAROL, STO, stb. gyártmányok is alkalmazhatóak, azok alkalmazástechnikai útmutatója szerint) BAUMIT Sanova sólekötő-gúzoló BAUMIT Sanova Puffer alapvakolat 1,5-2 cm BAUMIT Sanova Vakolat W simító-fedővakolat 2 cm. BAUMIT Szilikát alapozó BAUMIT Szilikát Vakolat simító-fedővakolat 1 cm. BAUMIT Szilikát alapozó és fedő festék 7

8 vagy: OXAL VSM tapadóhíd 50-70% felülettel OXAL PGP sótároló alapvakolat 1-2 cm OXAL WP javítóvakolat 2 cm Disamo Feinputz Weiss simító-fedővakolat 3 mm. E vakolatrendszerek előnye, hogy az alapvakolat rendkívül nagy porozitása révén (30-40% pórustartalom) több sót képes tárolni, mint más, nem WTA szerinti vakolatok. További jellemzőjük, hogy az előfröcskölés után olyan nagy vízszívó képességű 2-3 cm vastag alapvakolat kerül felhordásra, ami az aktív sótalanítás után a falban maradt kis mennyiségű sót képes pufferként tárolni. A fedővakolat viszont a hidrofóbizált anyag következtében nem engedi magába a vizet, csak párolgással képes a nedvesség elhagyni e rétegen át a falat. Így e vakolatok élettartama hosszabb a hagyományos adalékszeres, vagy más légpórusos vakolatokhoz képest. A felületi festés rekonstrukciója csak új, minden szempontból tökéletesen tapadó vakolaton lehet eredményes. A homlokzati festékek anyagát össze kell hangolni a légpórusos vakolattal. Műanyag bázisú (vizes diszperziós) festés, gipszes glettanyagok alkalmazása tilos, mert a kipárolgási felületet lezárják, a száradási folyamatot megakadályozzák. A vakolatok szilikát, illetve egyes szilikon tartalmú festékekkel festhetőek. Az egyes előregyártott homlokzati díszítő tagozatok ebből a szempontból külön kategóriát jelentenek, mert a vakolattól eltérő anyaguk miatt csak szilikon-festékkel javasolt lefesteni. Amennyiben a fentiekben javasolt védekezési módok komplexen megvalósulnak, csak akkor lehet garantálni a falak teljes kiszáradását és azok tartósan száraz állapotát Közelítő költségbecslés A legfontosabb a REVERSION rendszer mielőbbi telepítése, hogy a falak száradása megindulhasson. A sóval jelentősen terhelt falak esetében az előzetes sótalanítás is szükséges lesz, ennek időigénye kb. 3-4 hónap. REVERSION PLUSZ falszárító és sótalanító elektrokinetikus rendszer (időszakos ellenőrzéssel a sótartalom és száradás folyamatának figyelemmel-kísérésével, a szigetelési technológiára a telepített készülékek működésének időtartama alatt 10 év garanciával ) 1. REVERSION rendszer határoló falak mentén kb Ft/m 2 + ÁFA 2. REVERSION sótalanítás határoló falakon kb Ft/fm + ÁFA 2. Homlokzati vakolási munkák (vakolatleverés és állvány nélkül) Kb Ft/m 2 + ÁFA 3. Siloxán vízlepergető felületkezelés Ft/m 2 + ÁFA 4. Pinceszinti szigetelés és vakolás (vakolatleverés és állvány nélkül) Kb Ft/m 2 + ÁFA 5. Pinceszinti EXCELLENT vakolás (vakolatleverés és állvány nélkül) Kb Ft/m 2 + ÁFA 8

9 ELŐÍRÁSOK Nedvességtartalom: Az MI Irányelv szerint: száraz a minta, ha telítettsége : < 20 % nedves : 20-40% erősen nedves : 40-80% vizes : > 80% Sótartalom: Az MI Irányelv szerint: sómentes kissé sószennyezett sószennyezett erősen sószennyezett : < 0,1 tömeg% : 0,1-0,5 tömeg% : 0,5-1,5 tömeg% : > 1,5 tömeg% HELYSZÍNEN MÉRT ÉRTÉKEK, LABOREREDMÉNYEK Mintavételi helyek (a mellékelt alaprajzon jelölve) Sóelemzés Mérés helye Magasság Sótartalom Falazat anyaga Mv1 Só-minta a Alaprajzon Tégla labor belső udvari homlokzaton jelölve 90 cm 0,42% vizsgálat Mv2 Só-minta a belső udvari homlokzaton Alaprajzon jelölve 90 cm 6,25% Tégla minta labor vizsgálat Mv3 Só-minta Alaprajzon Tégla minta Kossuth utcai homlokzaton jelölve 90 cm 3,13% labor vizsgálat Nedvességmérés Mérés helye Magasság Nedvesség Falazat anyaga M-1 a belső udvari homlokzaton Alaprajzon jelölve 30 cm 90 cm 11,0 m% 7,0 m% Tégla M-2 a belső udvari homlokzaton Alaprajzon jelölve 30 cm 90 cm 10,5 m% 6,0 m% Tégla M-3 Kossuth utcai homlokzaton Alaprajzon jelölve 60 cm 120 cm 9,8 m% 5,5 m% Tégla M-4 Kossuth utcai homlokzaton Alaprajzon jelölve 60 cm 120 cm 8,4 m% 5,0 m% Tégla Az Mv-4 minta alapján a telítettségi nedvességtartalom 16,9%. M-1 11,0/16,9 = 65 térfogat% erősen nedves! M-2 10,5/16,9 = 62 térfogat% erősen nedves! M-3 9,8/16,9 = 58 térfogat% erősen nedves! M-4 8,4/16,9 = 49 térfogat % erősen nedves! A mintavétel sótartalma (külön mellékelt lapon dokumentálva) A sótartalom értékelése: M1 0,42 tömegszázalék M2 6,25 tömegszázalék M3 3,13 tömegszázalék sószennyezett kiugróan magas!!! kiugróan magas!!! 9

10 Az Mv2 és Mv3 mintában kimutatott magas nitrát tartalom szennyvizes eredetre, szennyvízvezeték korábbi hibájára, utal, az épület előtt húzódó csatorna hibáját valószínűsíti. Ugyanakkor a magas klorid és szulfát tartalom megerősíti ezt, hiszen a szennyvízben előfordul mindhárom sófajta. A magas nedvességtartalom, a helyenként igen magas sótartalom, az eddig jelentősen akadályozott párolgás, valamint a sótartalom kirakódása a homlokzati vakolatban és kőlábazat mögötti téglákban egyaránt a (lábazat) a vakolat és tégla idő előtti tönkremeneteléhez vezetett. ÖSSZEFOGLALÁS A Győr, Kossuth u. 28. szám alatti műemlék lakóépület falai nedvesek és sóval is jelentősen szennyezettek. Az épület homlokzati rekonstrukciója során mindenképpen meg kell oldani a falak nedvesség és só elleni védelmét. A falak nedvesség elleni védelmére és kiszárítására javaslatunk szerint a REVERSION rendszer lehet a jó megoldás. A szigetelési munkák megkezdése előtt a sótalanítást mindenképpen el kell végezni. A homlokzati vakolási munkák csak a falak sótalanítása és megfelelő mértékű száradása után kivitelezhetőek!! Légpórusos vakolat Tégla lábazati falazat ±0,00 Új átszellőztetett kő lábazatburkolat új kiselemes burkolat -0, % Kiviteli szinten javasoljuk megtervezni a REVERSION rendszert, a sótartalmat csökkentő előzetes sótalanítással is számolva. Javasoljuk a tetőről lejutó csapadékvizet (a mostani megoldásnál jobb) zárt rendszerben elvezetni az alapfalaktól távol. száradás A javasolt megoldás vázlata száradás Győr, október 30. Zádor Oszkár okl. épületszigetelő szakmérnök KÜLÖN FÜGGELÉKBEN CSATOLVA A TOVÁBBIAK TALÁLHATÓAK: A nedvesedés elleni védelem lehetőségei (részletes elemzés) Alaprajz a mintavételi helyek bejelölésével, a nedvességmérés adatlapjával A sóelemzés adatlapja (KEMOKORR Kft március 9.) 10

11 A nedvesedés elleni védelem lehetőségei, részletes elemzés Ismertetésünk nem a konkrét megoldásról szól, csupán röviden összefoglaljuk azokat a módszereket, amelyeket a szakma a falazatok védelmére alkalmaz. Ennek a résznek csupán a tájékoztatás szerepét szánjuk, hogy összevethetőek legyenek az eltérő módszerek, előnyeiket és hátrányaikat egyaránt megemlítve. A nedvesedés elleni utólagos védelem olyan eljárások és eszközök összességét jelenti, amely képes az épületszerkezetekbe felszívódott nedvesség (és só) eltávolítására illetve csökkentésére. Ennek hatására a használat számára szükséges légállapot- és szárazsági követelmények teljesülnek. A védelem több, egymás hatását kiegészítő eszköz, vagy módszer alkalmazásával biztosítható megbízhatóan. Mechanikai eljárások A mechanikai eljárások során a falba vízszintes szigetelő réteget juttatnak be, amely megszakítja azokat a kapillárisokat, amelyek a vízfelszívódásban szerepet játszanak. Sok esetben megoldják a nedvesség-felszívódás okozta gondokat, de a falban lévő és visszamaradó sókkal nem, tudnak mit kezdeni. Kiszáradó faltest Lemezbesajtolás Nedvesség feldúsulás Só okozta károsító hatás NEDVESSÉG FELDÚSULÁS Ilyenek lehetnek: - a szakaszos falátvágás - a fal átfűrészeléses védelme - a fémlemez besajtolás - a furatsoros falátvágás A falátvágás készülhet láncfűrésszel, sodronyra erősített gyémántszemcsés gyűrűs megoldással. A vágás szakaszos kb. 2-3 méter hosszan történik. Ezután szigetelő lemezt fűznek a falba, kiékelik és cementhabarcs injektálással zárják le. A hullámosított koracél lemezeket préslevegős berendezéssel sajtolják a fugákba. Jó megoldás, de csak ott alkalmazható ahol teljesen átmenő fugákkal, szabályos falazat készült 11

12 Fúrt és injektált vegyi fal-szigetelések A vegyi falszigetelési eljárással, előzetes furatsor készítésével, olyan anyagot juttatnak be a falba, amely ott szétterjedve - a fal anyagával reakcióba lépve - vízzáró réteget képez és ez megszakítja azokat a kapillárisokat, amelyek a vízfelszívódásban szerepet játszanak. Problémái megegyeznek az előzővel. A furatok készülhetnek egy oldalról, két oldalról, lehetnek egysorosak, vagy kétsorosak. A furatátmérő egyszerű gravitációs injektálás esetén mm, de nyomásos injektálás esetén mm. Kiszáradó faltest Vegyi injektálás Nedvességfeldúsulás Só okozta károsító hatás Téglába mélyített furatsor lejtős, egy-máshoz képest pontosan párhuzamos kell, hogy legyen. A pontatlanság a szigetelő sáv megszakadásához vezethet. A habarcshézagban készített furatsorok vízszintesek. Az alkalmazott vegyi anyagok a kapilláris nedvesség-mozgás megakadályozására irányulnak, a pórusokat szűkítik, eltömik, hidrofobizálják. Elektromos eljárások Az elektromos eljárások aktív, vagy passzív módon a nedves falak elektrofizikai viszonyait befolyásolják, tekintettel arra, hogy a falban lévő felszívódott nedvesség mindig sóoldatnak tekinthető. Az elektrofizikai eleven működő berendezések az elektromos mezőt mesterségesen hozzák létre, olyan hatást keltve, hogy a vízmozgás a felszívódás irányával ellentétesen jöjjön létre, szárítva a falazatot. Az aktív módszerek jól tervezhetőek, az eredmény tartós és a falszerkezet általában hamar kiszárad. A száraznedves átmeneti zóna nem egy vékony Elektromos szonda vonal mentén alakul, hanem kb cm Kiszáradó faltest magas sáv. E módszer szerint működő készüléket több kivitelező is jelentős garanciával telepíti (Pl. REVERSION ). Az aktív elektrofizikai módszereket ma már az elektrokémiai sótalanítási eljárásokkal kötik össze. A sótalanítás ideje legalább 4-6 hónap, viszont közben a fal fokozatosan kiszárad. 12 Nedvesség eltávozása

13 Egyes eljárások (pl. a továbbfejlesztett REVERSION ) alkalmasak a kombinált védekezésre, jó hatékonyságú sóeltávolítást és szárítást is végeznek, de az elektródák korrózióját megakadályozni csak újabb eljárások (pl. a Wet-Save, REVERSION PLUSZ ) képesek. Szellőző épületszerkezetekkel történő védekezés A korábbi évtizedekben több, egymástól eltérő, módszert is alkalmaztak, amelynek alapelve a falazatba került nedvesség szellőztetéssel történő eltávolítása volt. Ezek többnyire sikertelennek bizonyultak, de akad olyan is amelynek alapelveit mai korszerűbb szerkezettel sikerrel lehet alkalmazni. A szárító-szivárgó aknák, a külső pincefali részen, sokszor előnyösnek látszottak, de több esetben karbantartási gondok miatt nem működtek megfelelően. Ma már van lehetőség az elv alkalmazására. A korszerű formasajtolt drénlemezek alkalmasak a nedvesség távoltartására, egyben a szerkezetek szellőztetésére is. A külső alkalmazású felületi védelmet nyújtó drén-lemezek jelentős mértékben csökkenthetik a lábazati falba felszívódó nedvességet. 13 A műkőből, terméskőlapból álló szellőző lábazatok olykor sikeresen oldották meg egyrészt a lábazati szellőztetést, másrészt a csapóeső elleni védelmet, sőt esztétikusan kialakítható lábazatok készültek így. Az átszellőztetett lábazatok egyetlen, de igen nagy hátránya, hogy meglehetősen költségesek. Működőképességük feltétele a tökéletes hátszellőzés biztosítása. Sok esetben a lábazat elkészül, sajnos szellőzés nélkül és így éppen lényegét veszíti, nem tudja a száradást biztosítani. Jó szellőző lábazat kialakítása rendkívül nehéz és helyigényes. Falfelületre nem helyezhető, mert nagy az előreállása, kizárólag visszavésett lábazattal oldható meg. A hátoldali szellőző rés, alsó beszellőző és felső esőtől védett kiszellőző nyílás kialakítása alapfeltétel, ezek nélkül nem működik! Esetünkben a lábazat mentén meggondolandó a felszívódó nedvesség csökkentése talajsík alatti drén-lemezes védelemmel, a hátul szellőztetett kő lábazat alkalmazása nem javasolható!

14 A szellőző, vagy légpórusos vakolatok, azon az elven alapulnak, hogy a falazatban lévő nedvesség által szállított sótartalom ne a felületen, hanem a vakolat és fal találkozásánál, illetve a vakolatban rakódjék le. Ennek az a jelentősége, hogy a só, a vakolat tárolási képességétől függően, nem jelenik meg a felületen, de a nedvesség akadálytalanul eltávozhat. Önmagában alkalmazni ezeket nem ajánlott, célszerű más szigetelési eljárásokkal kombinálni. Egyes esetekben a szellőző (szárító) vakolat önmagában képes a fal nedvességtartalmát jelentősen csökkenteni, száradást előidézni. Hatására a felület nem lesz foltos és sokáig megtartja esztétikus jellegét. Természetesen a felszívódott nedvességtől, a sótartalomtól függően a vakolat előbb-utóbb telítődik. Ez többnyire 3-5 év, kis nedvesség- és sótartalom esetén esetleg 8-15 év alatt következik be. Ezeket a vakolatokat azonban csak meszelni vagy olyan szilikátfestékekkel festeni lehet, amelyek nem zárják le a szellőzést biztosító pórusokat!! Az épületen, a károsodott falfelületeken, a teljes vakolatleverés és a fugák kitisztítása után, előnyösen alkalmazhatóak, segítik a nedvesség eltávozását, emellett alkalmasak a tartósan esztétikus felületképzésre. A padló-szellőztetéses védelem elvei A legtöbb történelmi (műemlék, vagy műemlék jellegű) épület nem rendelkezik talapára talajnedvesség ellen védő szigetelt padlóval. Az ilyen épületekben megépült, többnyire kő anyagú, belső padlószerkezet közismerten páratorló hatású, amely a falak felé tereli a talajból felszálló jelentékeny nedvességet (a talajpárát). A falakba felszívódott (talaj)víz különböző oldott sókat is szállít, ezek a falak felszínére párolgással jutva, ott kikristályosodnak, amely térfogat-növekedése révén a nedvesség (és fagy) által amúgy is jelentős roncsoló hatást csak fokozza. Mindenképpen meg kell ezt a folyamatot akadályozni, de a történelmi épületeknél a padlót sajnos nem minden esetben szabad leszigetelni, mert ez csak növeli a falak nedvesség-terhelését. Megoldást csak az aktív szellőzetett megoldást jelent. Ennek lényege, hogy a padló alatti kavicsrétegben egy szellőztető dréncső-hálózatot alakítanak ki. Ez még nem lenne akkora újdonság. Viszont más hasonló rendszerekkel ellentétben ez a rendszer már aktív, vagyis a párát a padló alatti kavicsrétegből ventillátorral mozgatott levegő viszi el. A pára-érzékelővel vezérelt (megfelelő helyekre) beépített kisteljesítményű ventillátorok a csőrendszerben lévő levegőt csekély sebességgel mozgatják és a homlokzatra kivezetett csövekbe jutó (talaj)nedvességet elszállítják. Ezáltal a talajt, a padló alatti kavicsréteget szárítják, így a falak felé nem jut jelentékeny nedvesség, megakadályozva a falak nedvesedésének növekedését. Párateresztő homlokzati bevonat WTA vakolati rendszer Szellőzetettt kő lábazat Kiszáradó faltest 2-3 % Padló kő lapokból Nedvesség (pára)eltávozása a szellőztetés által a csöveken Padlót szellőztető aktív rendszer 14