25/1991. (X. 16.) PM rendelet

Átírás

1 25/1991. (X. 16.) PM rendelet 25/1991. (X. 16.) PM rendelet az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról A szerencsejáték szervezéséről szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 38. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a szerencsejátékok szervezésének személyi, tárgyi, gazdasági feltételeiről, az egyes szerencsejátékok lebonyolításáról és ellenőrzéséről, valamint az egyes szerencsejátékokra vonatkozó különös szabályokról - a következőket rendelem: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Szerencsejáték szervezésére a Tv. 2. -a (2) bekezdésében meghatározott engedély akkor adható ki, ha a szerencsejáték szervező a Tv ának (1) bekezdésében - a pénznyerő automaták esetében e rendelet 12. -ában - meghatározott díjat e rendeletnek megfelelően befizette. (2) A kérelmező köteles szolgáltatni a szerencsejáték szakszerű és biztonságos lebonyolítására, személyének alkalmasságára és gazdasági helyzetére vonatkozó, a Tv.-ben és e rendeletben meghatározott, valamint a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SzF.) által kért adatokat. (3) A szerencsejátékokban kizárólag az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) által szerencsejáték céljára - a mérésügyi jogszabályok alapján - hitelesített és azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyét befolyásoló eszköz használható. (4) A (3) bekezdés szerinti eszköz előállítója és az OMH, valamint az OMH által a műszaki vizsgálat elvégzésére kijelölt gazdálkodó szerv szerencsejáték-szervező tevékenységet nem folytathat. (5) Az engedély megadása előtt szerencsejáték szervezésével összefüggő reklám- vagy propagandatevékenység nem folytatható. AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 2. (1) A szerencsejáték-szervező tevékenységre irányuló engedélyezési eljárás kérelemre indul; az egyes szerencsejátékokra külön-külön kérelmet kell előterjeszteni. Játékkaszinó engedélyezésére egységenként (Tv pont) kell kérelmet előterjeszteni. Azon szerencsejátékok esetében, amelyekre a Tv. meghatározott gazdálkodó szervezeti formát ír elő, kizárólag az ilyen gazdálkodó szervezet nyújthat be kérelmet. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a tervezett szerencsejáték megjelölését; b) a tervezett szerencsejáték lebonyolításának földrajzi, közigazgatási területét; c) a tervezett szerencsejáték szervezésének időtartamát. (3) A kérelemhez - amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik -csatolni kell a) a játéktervet; b) a részvételi szabályzatot; c) a költségvetést (gazdaságossági számítások tervezetét);

2 d) az 1. számú mellékletben felsorolt egyéb okiratokat, adatokat. (4) A személyi megfelelőség vizsgálatához szükséges okiratokat ugyanazon kérelmező újabb kérelme esetén - amennyiben az újabb kérelem és a korábban benyújtott kérelemhez csatolt okiratok kiállítása között egy év nem telt el - kizárólag az SzF. felhívására kell benyújtani. 3. (1) A szerencsejáték-szervező tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás során az SzF megvizsgálja, hogy a kérelmező a szerencsejáték-vezető tevékenységhez szükséges, a Tv-ben és e rendeletben előírt személyi, tárgyi, gazdasági feltételeknek megfelel-e és alkalmas-e a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység folytatására. (2) A személyi feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezőre és vezető tisztségviselőjére vonatkozóan: a) a Tv. 2. -a (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban, illetve a Tv. 2. -ának (5) bekezdésében meghatározott feltételekre; b) az SzF által meghatározott szakképzettségére, vagy a szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos gyakorlatára; c) a kérelem benyújtását megelőzően folytatott szerencsejáték szervező tevékenységére. (3) A tárgyi feltételek vizsgálata kiterjed: a) a szerencsejáték eszközök tulajdoni körülményeire; b) arra, hogy a játékterem, a városi fogadóiroda és a játékkaszinó megfelel-e a jogszabályokban előírt feltételeknek. (4) A gazdasági feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezett szerencsejáték tevékenység biztonságos folytatásához szükséges gazdasági feltételek meglétére. BH A szerencsejáték üzletszerű gyakorlása engedélyhez kötött tevékenység. A szerencsejátékot szervező gazdasági társaság bejegyzésére irányuló kérelemhez csatolandó okiratok köre [1991. évi XXXIV. tv. 1. (3) bek. b) pont, 2. (2) bek., 11. (1) bek., évi VI. tv (2) bek., 13/1989. (XII. 16) IM r. 7. (4) bek., 10. (1) bek. cb) pont, 25/1991. (XII. 16.) PM r. 3. (1) bek.]. 4. (1) Az SzF. az engedélyezési eljárásban, a személyi feltételek vizsgálatát és a Tv. 11. (1) bekezdésében meghatározott díj befizetését követően, kérelemre, bizonyítványt állíthat ki, amelyet a kérelmező a tervezett szerencsejáték szervező tevékenységhez szükséges hatósági eljárások során használhat fel. (2) A bizonyítvány szerencsejáték-szervező tevékenységre nem jogosít. (3) A bizonyítvány a kiállításának napjától számított 6 hónapig, az engedély megadása esetén annak lejártáig érvényes. Bejelentési kötelezettség teljesítése

3 4/A. (1) A Tv. 16. (2) bekezdése szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a szerencsejáték-szervező nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), bankszámlaszámát, b) a sorsjegyek árát, c) a kibocsátásra kerülő sorsjegyek darabszámát, a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzését (sorozat, sorszám stb.), d) a sorsolásos játék nyereményalapját, e) a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények leírását és értékét, a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját, f) a sorsolás helyét, idejét és lebonyolításának szabályait. (2) A Tv a szerinti ajándéksorsolás szervezése esetén - legkésőbb annak meghirdetését megelőző 10 nappal - a 9. számú mellékletben szereplő nyomtatványon kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget. Ezt követően a bejelentésben foglaltaktól eltérni a változtatás időpontját megelőző 10 nappal az említett nyomtatványon benyújtott bejelentés teljesítésével lehet, azonban az eltérés a játékosok érdekeit nem sértheti. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti bejelentésköteles játékok (a továbbiakban: bejelentésköteles játékok) megbízás alapján történő lebonyolításakor a megbízási szerződés egy eredeti példányát is mellékelni kell. A megbízási szerződés hiányában a bejelentési kötelezettség teljesítőjét kell a bejelentésköteles játékok szervezőjének tekinteni. A sorsolásos játék engedélyezésének feltételei SORSOLÁSOS JÁTÉK 5. (1) A sorsolásos játék szervezésére kiadott egy vagy több koncesszió alapján a koncessziós társaság az elnyert koncessziók számának megfelelő sorsolásos játék egyidejű szervezésének jogát nyeri el. (2) A sorsjegyen jól látható módon fel kell tüntetni: a) a szervező nevét, székhelyét; b) a sorsjegy árát; c) a nyereményre való jogosultság megállapításának módját; d) a nyeremények kifizetésének helyét és idejét; e) az arra való utalást, hogy a nyeremény a személyi jövedelemadóval csökkentett értéken kerül kifizetésre. (3) A sorsolásos játék engedélyezése iránti kérelemhez a 2. (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell: a) a Tv. 3. (1) bekezdésének a) pontja esetén a pénzügyminiszter által szerencsejáték-szervező tevékenység folytatására létrehozott központi költségvetési szerv alapító okiratát, vagy a többségi állami tulajdonos nevében, a pénzügyminiszter által kiadott

4 azon nyilatkozatot, mely szerint a társaság szerencsejáték-szervező tevékenységéhez hozzájárul; b) a Tv. 3. (1) bekezdésének b) pontja esetén a koncessziós szerződés eredeti példányát és a koncessziós díj befizetéséről szóló igazolást. A játékterv, a részvételi szabályzat és a költségvetés 6. A sorsolásos játék játéktervében rögzíteni kell: a) a sorsolásos játékban kibocsátásra kerülő sorsjegyek árát, darabszámát, a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzését (sorozat, sorszám stb.), a sorsolásos játék nyereményalapját vagy annak kiszámítási módját (Tv. 30. ); b) a sorsolásos játék nyerőosztályait, vagy ezek képzésének elveit, a nyeremények leírását és értékét; c) a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját; d) a sorsolásos játék lebonyolításának időtartamát, a sorsjegyek elszámolási rendszerét; e)-f) g) a sorsolás(ok) helyét, idejét és lebonyolításának szabályait; h) a részvételre jogosító sorsjegyek meghatározását; i) a sorsjegy terjesztésének, értékesítésének rendszerét (módját, helyét, idejét); j) bingójátéknál a jutalomjátékok, ajándéksorsjegyek tervezett mennyiségét, megkülönböztetésük és elszámolásuk módját. 7. A részvételi szabályzatban rögzíteni kell: a) a játékosnak (Tv pont) a sorsolásos játékban való részvétellel összefüggő jogait és kötelezettségeit; b) a nyereményre való jogosultságot és annak kifizetési feltételeit; c) a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények meghatározását és felosztását; d) a játékosok érdekeit védő garanciális szabályokat; e) az igényérvényesítés rendjét. 8. A költségvetésnek tartalmaznia kell: a) a játékterv szerint tervezett árbevétel és nyereményalap összegét; b) a tervezett költségeket az alábbiak szerinti bontásban: 1. a sorsolásos játék eszközeivel kapcsolatos költségeket (sorsjegyek, bizonylatok stb.), 2. a sorsjegyek terjesztésében és értékesítésében résztvevők jutalékát, 3. a sorsolásos játék lebonyolításával összefüggő reklámköltséget, 4. a lebonyolítás során keletkező egyéb költséget, 5. a játékadó összegét, 6.

5 7. a játékosok számára kifizethető nyereményből levonásra kerülő személyi jövedelemadót, 8. a játékosok számára - a személyi jövedelemadóval csökkentett - kifizethető nyeremény összegét; c) a vállalkozás tervezett bevételei és tervezett költségei számbavétele után a sorsolásos játék eredményes lebonyolításakor elérhető eredményt és a társasági adót. A végelszámolás, elszámolás 9. (1) A folyamatosan szervezett sorsolásos játék és ajándéksorsolás esetén az SZF által meghatározott időszakonként és meghatározott formában időközi elszámolást, a játék megszűnés esetén végelszámolást kell készíteni. A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és az ajándéksorsolás lebonyolításáról - a Tv a (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 napon belül - végelszámolást kell készíteni. A végelszámolást meg kell küldeni az SZF-hez. Az SZF az engedélyezett sorsolásos játékok végelszámolásának jóváhagyásáról határozattal dönt. (2) A sorsolásos játékok nyertes, valamint el nem adott sorsjegyeit szigorú számadású nyomtatványként kell megőrizni, és - az SZF eltérő rendelkezésének hiányában - a sorsjegyeket a végelszámolásra vonatkozó SZF határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül meg kell semmisíteni. A megsemmisítést a vállalkozó, illetve képviseletére jogosult személy által létrehozott háromtagú bizottság hajtja végre. A megsemmisítés helyéről és időpontjáról az SZF-et 15 nappal a kitűzött időpont előtt értesíteni kell. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet meg kell küldeni az SZF-nek. A jegyzőkönyvet a szerencsejáték szervező köteles 5 évig megőrizni. A megsemmisítési jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia: a) a megsemmisítés helyét, idejét, b) jelenlevők nevét, lakcímét, beosztását, c) a sorsjegyek megnevezését, darabszámát, d) nyertes és el nem adott sorsjegyeket, e) a megsemmisítési technológiát. (3) Ha a szerencsejáték-szervezőnek egyidejűleg több szerencsejáték szervezésére van engedélye, az egyes szerencsejátékok bevételének és tényleges költségének elszámolását egymástól és más, általa folytatott tevékenységektől elkülönítetten, ellenőrizhető módon kell nyilvántartania és vezetnie. (4) Az időközi és végelszámolásban a) a kibocsátott, játékra jogosított és az eladott sorsjegyek számát, b) a sorsolásos játékból származó bevételt, illetőleg a nyereményalapot,

6 c) a szerencsejáték-szervezőnek az állammal szembeni - a szerencsejáték-szervező tevékenységgel összefüggésben keletkezett - befizetési kötelezettségeinek - jogcímenkénti - teljesített összegeit, d) a játékosok részére - a jogszabályok szerinti levonások után - átadott nyeremények összegét vagy értékét kell szerepeltetni. Az ajándéksorsolás időközi és végelszámolását a 10. számú melléklet szerinti nyomtatvány felhasználásával kell teljesíteni. A c) pontban foglalt adatokkal összefüggésben a kötelezettségek teljesítését igazoló bizonylatokat is csatolni kell. (5) A bejelentés-köteles játékok, valamint azon sorsolásos játékok esetében, amelyek sorsolási eseményén közjegyző jelen van, a sorsolásról készült közjegyzői okirat egy hiteles példányát a végelszámoláshoz mellékelni kell, kivéve, ha azok már az időközi elszámoláshoz hiánytalanul benyújtásra kerültek. (6) Az SZF nem hagyja jóvá a végelszámolást és meghatározott cselekmények elvégzésére kötelezheti a szerencsejáték-szervezőt, ha eltérést tapasztal a jóváhagyott játéktervben vagy a jogszabályi rendelkezésekben foglaltaktól. Ezt a rendelkezést, valamint a (7) bekezdésben foglaltakat az ajándéksorsolásra is megfelelően alkalmazni kell. (7) Az SZF a (6) bekezdés szerinti meghatározott cselekmény elvégzéseként különösen kötelezheti - határidő tűzésével - a szerencsejáték-szervezőt a) pótlólagos sorsolás megtartására, ha a megnyert nyeremények alapján számítható nyereményekre fordítandó összeg nem éri el a jóváhagyott játéktervben, illetve a jogszabályban meghatározott mértéket, b) arra, hogy nyilvántartási rendjét, illetve végelszámolását a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően állítsa helyre, illetve készítse el, c) amennyiben az a) pont szerinti esetben nincs lehetőség pótlólagos sorsolás megtartására, akkor a nyereményekre fordítandó összeg és a tényleges nyeremények céljára felhasznált összeg különbségét a Tv a (3)-(4) bekezdéseinek megfelelően fizesse be. (8) A Tv ának (2) bekezdése alapján nyereményre fordítandó összegek - folyamatosan szervezett játékok esetében történő - halmozódását az SZF legfeljebb egy évig engedélyezheti. Ezen összegeket elkülönítetten kell nyilvántartani és a halmozódási intervallumot követően a teljes halmozott összeget nyeremények céljára kell felhasználni. (9) A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és ajándéksorsolások át nem vett nyereményeit legkésőbb az átvételre a Tv. 17. (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő 180 napon belül, ajándéksorsolás esetén 30 napon belül kell nyeremények céljára fordítani. Az át nem vett nyereményekből elkülönített alapot kell képezni, amelynek nyeremények céljára történő felhasználását az SZF-nek külön jelezni kell. (10) A (8)-(9) bekezdések szerinti elkülönített alapokról a szerencsejáték-szervezők részletes információkat kötelesek adni az SZF külön felhívására, azonban legalább évente egy alkalommal.

7 Amennyiben a (8)-(9) bekezdések szerinti elkülönített alapok az engedélyezett időtartamon belül nem kerülnek megfelelően felhasználásra, a Tv ának (3)-(4) bekezdései szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni. 10. A kaparós sorsjegyekre vonatkozó további szabályok 10/A. (1) Bejelentésköteles játékok kaparós sorsjeggyel nem szervezhetők. (2) A kaparós sorsjegyek mennyisége az engedély iránti kérelemben egyenlő darabszámú sorozatokra bontható. (3) A sorsjegyek kizárólag olyan számítógéppel vezérelt zárt nyomdai technológiával nyomtathatók, amely biztosítja a) a nyeremények összegének a Tv.-ben meghatározott nagyságát, b) a nyerőosztályonkénti nyertes sorsjegyeknek az engedélyezett mennyiségen, illetve a sorozaton belüli egyenletes, játékterv szerinti megoszlását, továbbá c) azt, hogy a sorsjegyek egy teljes sorozata olyan zárt gyártási folyamatban készül, amely csak a fedőréteg eltávolítása után teszi lehetővé a nyertes sorsjegyek azonosítását. (4) A gyártás számítógépes programját Magyarországon is bejegyzett, telephellyel működő, nemzetközileg elismert könyvvizsgáló céggel auditáltatni kell. (5) A szerencsejáték-szervező köteles a) a sorsjegyek gyártójával kötött gyártási szerződés, valamint a (4) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentés egy eredeti példányát legkésőbb az engedélyezett tevékenység megkezdését megelőző 15. napig az SZF székhelyére benyújtani, b) az engedélyezett sorsjegyek teljes - sorozatokra bontás esetén legalább egy sorozat - mennyiségét egyszerre legyártatni és az engedélyezett tevékenység megkezdéséig a 25/A. -ának megfelelően vámkezeltetni, c) a tevékenységének megkezdésétől sorsolásos játékonként nyilvántartani a terjesztőkkel kötött, valamint a terjesztők egymás közötti megállapodásait, amelyeknek tartalmazniuk kell a terjesztésre átadott sorsjegyek mennyiségét (sorozatszám, sorszám és darabszám szerint). PÉNZNYERŐ AUTOMATÁK Engedélykérés 11. (1) A pénznyerő automata és játékterem működtetése iránti kérelmet az SZF által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez az 1. mellékletben felsorolt okiratokon túl csatolni kell a) játékterem engedélyezése iránti kérelem esetén:

8 1. a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - jegyzőjének szakhatósági nyilatkozatát arról, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékterem az építésügyi és a szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelel, a játékterem működéséhez hozzájárul, 2. a játékterem látogatási szabályzatát, 3. a játékterem jogszerű birtoklásának igazolását; b) pénznyerő automata üzemeltetése iránti kérelem esetén: 1. az üzembe helyezendő pénznyerő automata jogszerű birtoklásának igazolását, 2. a pénznyerő automata típusvizsgálata alapján kiállított hitelesítési bizonyítvány egy eredeti példányát. (2) A Tv. 26. (12) bekezdésében írt 200 m-es körzeten a játékterem és az intézmény közterületről nyíló bejárata közötti azon legrövidebb útvonalat kell érteni, amelyen közúton, gyalogosan vagy közúti járművel az intézmény megközelíthető. (3) Pénznyerő automatát a) pénzérmén kívül csak az SzF. által engedélyezett eszköz használatával és b) "a mechanikus pénznyerő automaták kivételével integrált ellenőrző készülékkel szabad működésbe hozni, illetve üzemeltetni. (4) A játékteremre vonatkozó részletes szabályokat a 2. melléklet tartalmazza. Az SZF a játékterem működtetésére vonatkozó engedélyt az 5. mellékletben szereplő nyomtatványon adja ki, ha a kérelmező rendelkezik legalább egy db, egyidejűleg engedélyezhető vagy legalább egy db érvényes engedéllyel rendelkező pénznyerő automatával, amely az adott játékteremben üzemeltethető. (5) A pénznyerő automatákra vonatkozó engedélyezési eljárásban a 14. (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyv alapján kiállított hitelesítési bizonyítvány pótolja a játéktervet is. Az SZF a pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó engedélyt a 6. mellékletben szereplő nyomtatványon adja ki, ha a kérelmező rendelkezik legalább egy db, egyidejűleg engedélyezhető vagy legalább egy db érvényes engedéllyel rendelkező játékteremmel, amelyben az adott pénznyerő automata üzemeltethető. Engedélyezési díj 12. (1) A Tv a (9) bekezdésének b) pontja szerinti engedélyezési díjat az SZF felhívására, az általa előírt időpontig egy összegben kell megfizetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési díj összege: a) I. kategóriájú pénznyerő automata esetén játékhelyenként Ft,

9 b) II. kategóriájú pénznyerő automata esetén játékhelyenként Ft, c) játékterem esetén Ft, d) a hitelesítési bizonyítvány engedélyt érintő adatainak módosításáért játékhelyenként Ft. Típusvizsgálat és hitelesítés" 13. (1) Az SZF a típusvizsgálatot követően az OMH által - a mérésügyi jogszabályok figyelembevételével a szerencsejáték céljára szolgáló eszköz esetén kizárólag a gyártó által kezdeményezett típusvizsgálat alapján - hitelesített pénznyerő automatákra egy évre adhat ki engedélyt. (2) Az OMH azokat a pénznyerő automatákat hitelesíti, amelyek a) üzemeltetője rendelkezik az SzF által kiadott 4. szerinti bizonyítvánnyal; b) olyan, külön-külön legalább hét helyiértékes beépített mechanikus vagy elektromechanikus számlálóval rendelkeznek, melyek a befizetett és kifizetett érmék, illetve érmehelyettesítő eszközök darabszámát vagy értékét, a befizetett és kifizetett forintok mennyiségét és az eljátszott tét összegét nem törölhető módon tárolják; c) d) hitelesítési vizsgálata az OMH által vagy az OMH által határozattal feljogosított hitelesítő laboratóriumban megtörtént, és arról a 14. (3) bekezdése szerinti hitelesítési bizonyítvány kiállításra került. (3) A típusvizsgálat alapján kiadott hitelesítési engedélyben az OMH a Tv.-ben és az R.-ben előírtak alapján meghatározza, hogy a berendezés pénznyerő automatának vagy játékautomatának minősül. Az OMH kiadás előtt a hitelesítési engedély egy példányát az SZF-nek megküldi. Amennyiben az abban foglaltak ellen az SZF 15 napon belül kifogást nem emel, az engedély az ügyfélnek kiadható. (4) A típusvizsgálaton a szerencsejáték-szervező, illetve megbízottja nem lehet jelen. (5) A pénznyerő automaták időszakos hitelesítésével egyidejűleg műszaki felülvizsgálatot kell végezni. 14. (1) A pénznyerő automaták típusvizsgálata és hitelesítési vizsgálata a 3. mellékletben meghatározott követelményekre terjed ki. (2) A hitelesítési vizsgálat eredménye alapján kiállított jegyzőkönyv a következőket tartalmazza: a) a hitelesíttető megnevezését; b) a pénznyerő automata gyártási számát; c) a pénznyerő automata gyártási időpontját; d) a gyártó megnevezését; e) a pénznyerő automata megnevezésére vagy azonosítására alkalmas jelzést; f) a pénznyerő automatával játszható játék(ok) nevét, és egy alapjáték lefolytatásának legrövidebb időtartamát; g) a pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó adatokat; h) a legalacsonyabb és legmagasabb tét megjelölését;

10 i) a nyeremény kifizetésének módját; j) a legnagyobb nyeremény összegét alapesetben és halmozottan; k) a gép mechanikus vagy elektromechanikus számlálóinak hitelesítésekor leolvasott állását, a gép bevételét és kiadását folyamatosan ellenőrző berendezés meglétét; l) a nyerési esélyeket 0 és 1 közötti valószínűségi értékekkel vagy százalékban; m) a pénznyerő automata játékhelyeinek a számát; n) a pénznyerő automata integrált ellenőrző készülékkel történő felszereltségét; o) a pénznyerő automata hitelesítési vizsgálatának összegzését. (3) Az OMH a 13. (2) bekezdésére figyelemmel és a hitelesítési vizsgálat jegyzőkönyve alapján hitelesítési bizonyítványt állít ki. A hitelesítési bizonyítvány kiállításával egyidejűleg az OMH a pénznyerő automatán elhelyezett hitelesítő kártyát hatósági hologramos tanúsító (HTM) jellel látja el. A hitelesítési bizonyítványnak - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell annak az egyedi azonosítható eszköznek az adatait is, amely a pénznyerő automata összekapcsolt rendszerben való üzemeltetését lehetővé teszi. (4) A (3) bekezdés szerinti hatósági hologramos tanúsító jel olyan maradandó lenyomat, amely lyukasztással a hitelesítés évét és hónapját tartalmazza. (5) Az OMH a hitelesítési bizonyítvány adatai közül a) a pénznyerő automata OMH azonosítási számát; b) a gyártási számot; c) a játék(ok) nevét; d) a legmagasabb tétet; e) a legnagyobb nyeremény összegét - alapesetben - halmozottan; f) g) az integrált ellenőrző eszköz típusát; h) a játékhelyek számát és i) egy számlálólépés forintértékét a hitelesítéssel egyidejűleg a pénznyerő automatán jól láthatóan és oly módon tünteti fel, hogy azt kizárólag roncsolásos eljárással vagy a hitelesítési jelzés megsértésével lehessen eltávolítani. (6)-(8) 15. (1) A pénznyerő automata integrált ellenőrző készülékének, számlálójának, valamint a játék lefolyását befolyásoló eszközének - EPROM(ok) - meghibásodása esetén szükségessé vált javítását vagy cseréjét az OMH képviselőjének jelenlétében kell végrehajtani, és erről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ezen túlmenően pénznyerő automatán bármilyen változtatást csak az SZF engedélyével lehet elvégezni. (2) Az SzF. által kötelezően előírt szigorú számadású nyomtatványok kizárólag az üzemeltetés helye szerinti játékteremben tarthatók, és gondoskodni kell azok szabályszerű, naprakész vezetéséről. (3) Az SzF indokolt esetben a pénznyerő automata újrahitelesítését rendeli el. Az újrahitelesítésre a hitelesítés szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

11 (4) A szerencsejáték szervező a kiürített pénzösszeget pénznyerő automatánként nyilvántartásba veszi és a pénzösszegnek a pénzintézeti számlára vagy a házi pénztárba befizetéséről haladéktalanul gondoskodik. (5) A szerencsejáték-szervező negyedévenként pénznyerő automata kategóriánként elkülönített elszámolást készít, amelyet köteles megküldeni az SZF-nek. Az elszámolásnak tartalmaznia kell: a) a szerencsejáték szervező nevét, címét, b) a pénznyerő automaták engedélyét és gyári számát, c) a pénznyerő automaták be- és ki- számlálóinak állását a hónap első és utolsó napján, d) pénznyerő automatánként havonként és negyedévenként összesítve a tiszta játékbevételt. Az elszámoláshoz mellékelni kell a játékadó és ellenőrzési díj fizetésének pénzügyi teljesítését igazoló bizonylatot. (6) BH A szerencsejáték az engedélyben meghatározott feltételek szerint bonyolítható, ezek megszegése esetén bírság alkalmazható [1991. évi XXXIV. tv. 7. (5) bek., 9. (2) bek., 12., 25/1991. (X. 16.) PM r. 15. (2) bek.]. Játékautomaták bejelentése 15/A. (1) A játékautomata üzemeltetésének nyilvántartás céljából történő bejelentéséhez a 7. számú mellékletben foglalt bejelentő lapot kell benyújtani. (2) A bejelentő laphoz mellékelni kell: a) a játékadó befizetését tanúsító (banki, illetve postai) bizonylatot, b) a játékautomata hitelesítési bizonyítványának egy eredeti példányát, c) a játékautomata játékadója bevallásának egy példányát. (3) Az SZF gépenként a 8. számú mellékletben meghatározott nyilvántartásba vételi igazolást ad ki, melyet a játékgépet üzemeltető köteles a játékgép előlapjára, jól látható helyre felragasztani. Nyilvántartásba vételi igazolás nélkül a játékautomata nem üzemeltethető. (4) A (2) bekezdés b) pontjában szereplő hitelesítési bizonyítványra és a játékautomaták típusvizsgálatára, valamint hitelesítésére a 13. (2) bekezdésének b) és d) pontjait, a 13. (3)-(4) bekezdéseit, valamint a 14. -t megfelelően alkalmazni kell. (5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti bevallást és a Tv. 33/A. -a szerinti játékadó összegét a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását megelőző hónap 20-áig kell benyújtani az állami adóhatósághoz, illetve megfizetni az állami adóhatóság által kezelt számlára. JÁTÉKKASZINÓ Engedélyezés

12 16. (1) A játékkaszinó üzemeltetésére létrejött koncessziós társaság az SzF.-hez a játékkaszinó működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelmet nyújt be. (2) A kérelemhez - a 2. (3) bekezdésében és az 1. számú mellékletben foglaltakon túl - csatolni kell: a) a koncessziós társaság természetes személy tagjainak, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; b) nyilvántartást, mely tartalmazza a kaszinó igazgató, igazgatóhelyettes, játéktermi felügyelő, főpénztáros, főkönyvelő, recepcióvezető, biztonsági szolgálat vezető, krupié, dealer, pénztáros, pénzváltó nevét, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, munkaszerződésük 1 példányát; c) devizával történő működtetés esetén a vámszabad területi társaságokat megillető egyes kedvezmények megadásáról szóló, illetve a szerencsejáték szervezésének konvertibilis pénznemben történő végzéséhez szükséges devizahatósági, pénzváltási tevékenység végzése esetén az ehhez szükséges - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvényben előírt - engedélyt; d) a játékkaszinó 1:200 léptékű építési és berendezési tervét, építészeti műleírását; e) az épület, illetve helyiség jogszerű birtoklását igazoló okmányt, 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot; f) az illetékes építésügyi hatóságnak a Tv. 27. (2) bekezdésére és a hatáskörébe tartozó egyéb jogszabályokra kiterjedő vizsgálata alapján adott előzetes szakhatósági hozzájárulását; g) a kaszinóban működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát; h) a bevezetni kívánt érték zsetonok és érmék valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példányt; i) a koncessziós díj és az engedélyezési díj befizetését igazoló okmányt. A játékkaszinó működtetése 16/A. (1) A játékkaszinó működtetésének tárgyi feltételei: a) a játékkaszinónak videotechnikai ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie, b) a játékkaszinóban kizárólag az SZF szerint nemzetközileg elismert gyártótól származó játékeszközöket lehet alkalmazni. (2) A játékkaszinó működtetés során: a) a játékkaszinóba való belépésnél a belépőkártya kiállításához a belépő személynek személyi igazolványát, útlevelét vagy egyéb, a személyi adatait tartalmazó arcképes közokiratot be kell mutatnia, b) a játékkaszinónak a játékos első belépésekor nyilvántartásában rögzítenie kell a bemutatott okiratban szereplő adatok közül a belépő személy (játékos) nevét,

13 lakóhelyét, születésének időpontját, állampolgárságát, a bemutatott okirat típusát, azonosítási számát, a belépés időpontját, c) a játékost személyi adatainak kérése előtt fel kell világosítani arról, hogy azok nyilvántartásba vételéhez történő hozzájárulása a játékkaszinó látogatásának feltétele, d) a játékkaszinó belépő díjat állapíthat meg a látogatók részére, amelynek összege legfeljebb Ft, illetve legfeljebb 10 USD vagy ennek megfelelő deviza, e) a külföldi turistacsoportok szervezett formában történő játékkaszinó látogatásai esetén - az SZF által az Általános Játékfeltételekben meghatározottak szerint - megemelt belépődíj jóváhagyására van lehetőség, f) a játékkaszinó az SZF jóváhagyásával, legfeljebb a belépődíj összegének mértékéig - a játékasztaloknál használatos és az ajándékzsetonoktól különböző - belépőzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke a pénztárnál nem váltható be, és befizetett tétnek nem minősül, g) a játékkaszinó alkalmazottai, e személyek közeli hozzátartozói, a játékkaszinó tulajdonosai, továbbá tisztségviselői, illetve ezek közeli hozzátartozói a játékkaszinóban kölcsönt nem nyújthatnak a játékosok részére, h) a játékkaszinó ellenőrzése során tapasztalt jogszabálysértő tevékenység, az engedélytől, illetve a jóváhagyott játéktervtől történő eltérés, avagy visszaélés esetén az SZF a borravaló elfogadására vonatkozó külön engedélyt időlegesen vagy véglegesen visszavonhatja, i) a játékkaszinó az SZF jóváhagyásával, esetenként legalább az érvényes belépődíj összegének megfelelő mértékben - belépődíj felszámítása nélkül vagy ajándéksorsolás keretében - a játékasztaloknál használatos és a belépőzsetonoktól különböző ajándékzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke pénztárnál nem váltható be, és befizetett tétnek minősül. (3) Az (1)-(2) bekezdésekben nem szabályozott egyéb feltételek részletes szabályait az SZF az általános játékfeltételekben határozza meg. Játékterv és részvételi szabályzat, gazdasági számítások 17. (1) A játéktervben rögzíteni kell: a) a tervezett játékfajták megnevezését, játékszabályait, valamint játékonként a minimális és maximális tét nagyságát, illetve a tétek és nyeremények arányát; b) a játékasztalok és pénznyerő automaták darabszámát; c) a játékkaszinó biztonsági rendszerének leírását; d) a borravaló elszámolási rendjének leírását; e) a játékkal összefüggő, pénzmozgással járó műveletek leírását és bizonylatolását; f) az alkalmazott számítógépes nyilvántartási rendszerek leírását. (2) A részvételi szabályzatban rögzíteni kell: a) a nyitvatartási időt; b) a beléptetés és a látogatók nyilvántartásának rendjét;

14 c) a 18 éven aluliak látogatási tilalmát; d) a látogatók ruházatára vonatkozó esetleges előírásokat; e) az egyes játékokban való részvétel feltételeit, a játék egyes asztaloknál történő befejezésének, illetve szüneteltetésének szabályait; f) a kaszinó által használt értékzsetonok és érmék leírását, a zsetonok kezelésének rendjét; g) a nyeremények átvételének szabályait; h) a játék során felmerült viták rendezésével kapcsolatos eljárást; i) a kaszinóból történő egyszeri vagy tartós kitiltás rendjét; j) a kaszinóba történő belépés (pl. zsúfoltság miatti) ideiglenes felfüggesztésének rendjét; k) az igényérvényesítés rendjét. (3) A gazdasági számítások tervezetének tartalmaznia kell: a) a tervezett árbevételt, b) a tervezett költségeket, c) a tervezett játékadó összegét. (4) A játékkaszinóban működtetett pénznyerő automatára a Tv. és e rendelet pénznyerő automatára vonatkozó rendelkezéseit - e rendelet 11. -ának (3) bekezdése és (5) bekezdése, 12. -a, 13. -ának (1) bekezdése, 15. -ának (4)-(5) bekezdései, valamint a Tv ának (8) bekezdése kivételével - kell megfelelően alkalmazni. Az SZF a pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó engedélyt a 6/A. számú mellékletben szereplő nyomtatványon adja ki. (5)A játékkaszinóban működő játékok szabályait tartalmazó ismertetőt a játékeszközök közelében jól látható módon kell elhelyezni. Elszámolás, nyilvántartás 17/A. (1) Játékkaszinóknak a játékbevételekről az SZF által rendszeresített bizonylatok vezetésével folyamatos elszámolást kell készíteni. Az elszámolás rendszerének részletes leírását az SZF-hez jóváhagyásra meg kell küldeni. (2) Az elszámolást játékhelyenként kell elvégezni és bizonylatolni. Részletesen szabályozni kell: a) az asztalnyitás, b) az asztalzárás, c) a zsetonváltás, d) a pótdotálás, e) a feltöltés, f) az ürítés, g) a jackpot kifizetés, h) a külföldi turistacsoportok szervezett formában történő látogatásainak és elszámolásának rendjét.

15 (3) A játékkaszinó az elszámolásának alátámasztására, a kaszinó működtetésére kidolgozott számítógépes nyilvántartási rendszerének leírását köteles megküldeni az SzF.-nek. FOGADÁS Engedélyezés 18. (1) A fogadás szervezésére jogosult kérelmező az SZF-hez tevékenységének engedélyezése iránt kérelmet nyújt be. Az SZF folyamatosan szervezett totalizatőri, illetve bukmékeri rendszerű fogadás (a továbbiakban együtt: fogadási formák) szervezésére adhat engedélyt. (2) Az engedély iránti kérelemhez a 2. (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell: a) a szervezőnek a Tv. 3. (3) bekezdése szerinti jogosultságát igazoló okiratot, illetve a koncessziós szerződés egy hitelesített másolatát, b) fogadási formánként a technikai és módszerbeli lebonyolítás leírását, c) a fogadások megkötésére kijelölt helyek (a továbbiakban: fogadóirodák) megnevezését és címét, d) a fogadási formák szerinti egyes fogadószelvény-mintákat, e) az engedélyezési díj, illetve a koncessziós szerződésben meghatározott koncessziós díj megfizetését igazoló okiratot. (3) A fogadási hálózatban történő változtatásról a fogadásszervező köteles bejelentést tenni az SZF-nek a fogadóiroda megnyitását megelőző 8. napig, illetve legkésőbb a bezárás napjáig. (4) A fogadásszervezőt megilleti a fogadás törlésének joga a) a fogadási esemény megkezdése előtt, illetve b) a fogadási esemény megkezdése után, amennyiben a fogadási esemény a lebonyolítására irányadó szabályok szerint nem fejeződik be, és ezért vagy más okból kimenetele nem állapítható meg. Ezekben az esetekben a befizetett téteket a fogadóknak vissza kell fizetni. A fogadási ajánlat törlését az ajánlat megtételével azonos módon nyilvánosságra kell hozni. (5) Az egyes fogadások esetében a legmagasabb tét értéke a Ft-ot nem haladhatja meg. A bukmékeri fogadás szervezésének különös szabályai 18/A. (1) Az egy fogadáson elérhető nyeremény legfeljebb Ft. Az ezt meghaladó összegű nyereményt lehetővé tevő téttel, illetve nyereményszorzóval fogadás nem köthető. (2) A fogadási ajánlat megtételekor a fogadásszervezőnek

16 a) a fogadási eseményeket a rájuk jellemző minden olyan adat, illetve körülmény - szükség szerinti - felsorolásával kell meghatároznia, amelyek lehetővé teszik a fogadási események megkülönböztetését minden más eseménytől, b) a fogadási esemény lefogadható kimeneteleit az azokra jellemző minden olyan adat, illetve körülmény - szükség szerinti - felsorolásával kell meghatározni, amelyek lehetővé teszik az egyes kimenetelek egymástól való megkülönböztetését, továbbá utalni kell az esetleges le nem fogadható kimenetelekre, c) meg kell határozni a fogadási ajánlatok halmozási és kombinálási lehetőségeit, továbbá fogadási ajánlatonként a fogadási ajánlatok halmozásával, illetve kombinálásával létrejött halmozott, illetve kombinált fogadásokat. (3) A fogadásszervezőnek a fogadási ajánlatonként meg kell határoznia: a) az egységnyi fogadást, b) az egységnyi fogadáshoz tartozó legkisebb tétet, c) az egy fogadással elnyerhető nyeremény legnagyobb értékét, d) a fogadási ajánlatok, illetve az ezekben eszközölt változtatások közzétételének módját és időpontját, illetve határidejét, e) a fogadások megkötésére nyitvaálló legkorábbi és legkésőbbi időpontot, f) a fogadásra jogosított fogadószelvényeket, g) a fogadási ajánlatokban szereplő, egyes fogadási események bekövetkezett kimenetelének megállapítási, valamint közzétételi módját és időpontját, h) a nyertes fogadási ajánlat nyereményének képzési módját, i) az egyes nyertes fogadások nyereményeinek megállapítása során alkalmazott kerekítési szabályokat. Játékterv, részvételi szabályzat, költségvetés 19. (1) A játéktervnek tartalmaznia kell: a) a totalizatőri rendszerű fogadás esetén 1. a 18/A. (2) bekezdésében foglaltakat, 2. a 18/A. (3) bekezdésének a) és d)-g) pontjaiban foglaltakat, 3. a tervezett fogadási ajánlatokat, 4. az egységnyi fogadáshoz tartozó egységnyi tétet, 5. az egységnyi fogadások legkisebb, illetve - szükség esetén - legnagyobb és valamennyi számát, amelyekre fogadás köthető, 6. a fogadószelvény tartalmi elemeit és formáját, 7. a fogadási ajánlat törlésének részletes szabályait, 8. a tervezett fogadási ajánlatok nyereményalapjának képzési módját, 9. a tervezett fogadási ajánlatok nyerőosztályait, 10. a nyereményalap nyeremények céljára fordítandó részének képzési módját és ennek - szükség szerinti - felosztását az egyes nyerőosztályok között,

17 11. szükség szerint, egyes fogadási ajánlatok nyereményalapja teljes egészének vagy bizonyos részének másik fogadási ajánlatok nyereményalapjához - illetve ugyanazon fogadási ajánlatokon belül egy másik nyerőosztályra jutó nyereményhez - való csatolásának feltételeit és módját, ideértve az el nem nyert nyeremények halmozására nyitvaálló időtartamot is, 12. a nyerőosztályok nyereményének felosztási módját - nyerőosztályonként - a nyertessé vált fogadások között, 13. az egyes nyertes fogadások nyereményeinek megállapítása során alkalmazott kerekítési szabályokat, továbbá az ezek alkalmazása következtében a nyereményekből megmaradó pénzeszközök felhasználási módját, illetve a szükségessé váló nyereménykiegészítések forrását, 14. a nyereményigény érvényesítésének feltételeit, módját és idejét, 15. az át nem vett nyeremények kezelésének és felhasználásának módját; b) bukmékeri rendszerű fogadás esetén 1. a fogadási ajánlatok közzétételének módját, 2. az alkalmazott nyereményszorzó megállapításának elveit, különös tekintettel az eseményenként lefogadható kimenetelek számára, a halmozott fogadás nyereményszorzóinak kiszámítására, valamint a nyereményszorzó változtatásának lehetőségére vagy kizárására, illetve annak kihatására a már megkötött fogadásokra, 3. fogadási ajánlat törlésének, illetve a tétek visszafizetésének rendjét, 4. a fogadás megkötésének és nyilvántartásának módszerét, 5. az a) pont alpontjaiban foglaltakat. (2) A részvételi szabályzatnak tartalmaznia kell: a) a fogadásban való részvétel részletes szabályait, b) a nyeremények átvételének szabályait, c) az igényérvényesítés rendjét, d) a fogadás eredményének bizonyítási módját, e) a szerencsejáték-szervező és a játékos közötti megállapodás módját. (3) A költségvetésnek tartalmaznia kell: a) a játékterv szerinti tervezett árbevételt, illetve nyereményalapot és bukmékeri fogadás esetén a tervezett tiszta játékbevételt, b) a tervezett költségeket az alábbiak szerinti bontásban: 1. a fogadásszervezéssel kapcsolatos költségeket (fogadószelvények, technikai eszközök, bizonylatok stb.),

18 2. a játékadó összegét, a játékosok számára kifizethető nyereményből levonásra kerülő személyi jövedelemadót, 5. a játékosok számára - a személyi jövedelemadóval csökkentett - kifizethető nyeremény összegét, c) a vállalkozás tervezett bevételei és tervezett költségei számbavétele után a fogadás lebonyolításakor elérhető eredményt és a társasági adót. (4) A fogadószelvénynek tartalmaznia kell: a) az azonosításra alkalmas jelzést, számot; b) a fogadás megkötésének időpontját; c) a fogadás tárgyát, a fogadással érintett esemény meghatározását; d) a fogadásban szereplő időben utolsó fogadási esemény várható időpontját; e) a megtett tét összegét és bukmékeri fogadás esetén a nyereményszorzót; f) a fogadással érintett esemény bekövetkezésének bizonyítási módját; g) a nyeremények kifizetésének helyét, idejét, a szervező nevét, székhelyét. (5) (6) A fogadóirodákban a játékosok számára fogadási formánként hozzáférhetővé kell tenni a részvételi szabályzatot. Elszámolás, nyilvántartás 19/A. (1) A fogadásokról az SZF által az engedélyben meghatározott időszakonként és meghatározott formában időszaki, a fogadás megszűnését követő 120 napon belül pedig végelszámolást kell készíteni. A 9. (3) bekezdésének rendelkezéseit a fogadásszervezői tevékenységekre is megfelelően alkalmazni kell. (2) Az időszaki és végelszámolásnak tartalmaznia kell legalább a következő adatokat: a) totalizatőri rendszerű fogadás esetén 1. a fogadásra jogosított feltett tétek összegét, a visszafizetett téteket, 4. a nyereményalapot, 5. a játékadót és más jogszabályon alapuló befizetési kötelezettséget, 6. a fogadóknak kifizetett nettó nyereményeket, 7.

19 b) bukmékeri rendszerű fogadás esetén 1. a fogadásra jogosított feltett téteket, 2. az alkalmazott nyereményszorzókat, 3. a fogadóknak kifizetett nettó nyereményeket és az egyes nyereményekhez tartozó téteket, 4. a visszafizetett téteket, 5. a tiszta játékbevételt, 6. a tiszta játékbevétel után fizetendő játékadót, 7. az át nem vett nyereményeket és az emiatt fizetendő játékadót. (3) Számítógépes rendszer alkalmazásával történő elszámolás esetén az alkalmazásra kerülő számítógépes programok és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási rendszerek leírását meg kell küldeni az SzF.-nek. (4) TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET ÉS ELLENŐRZÉS 20. Az SzF a szerencsejátékok törvényességi felügyelete keretében: a) ellenőrzi a szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos jogszabályi és az SzF által meghatározott előírások megtartását, b) a szerencsejátékok ellenőrzése során tapasztalt jogszabálysértések esetén a jogszabálysértőkkel szemben, saját hatáskörben intézkedik, vagy más, intézkedésre jogosult szerveknél eljárás lefolytatását kezdeményezi, c) más - a szerencsejáték-szervező tevékenységet végzők ellenőrzésére jogosult - állami szervek jogszabálysértést feltáró kezdeményezésére a hatáskörébe tartozó intézkedést foganatosít. 21. (1) Az SzF az ellenőrzés során jogosult a szerencsejáték tevékenységet a helyszínen megtekinteni és ellenőrizni. (2) A szerencsejáték-szervező a szerencsejáték tevékenységre vonatkozó, az ellenőrzéshez szükséges adatot, beszámolókat, bizonylatot köteles az SzF-nek átadni. (3) E rendelet 4. számú melléklete tartalmazza az egyes szerencsejáték tevékenység ellenőrzésének szempontjait. 22. (1) Az ellenőrzést az SzF: a) átfogó ellenőrzés, b) célvizsgálat, vagy c) utóellenőrzés

20 útján végzi. (2) Az ellenőrzés során az SzF az állami, vagy az önkormányzati adóhatóság, a rendőrhatóság, az OMH, az építésügyi hatóság, valamint a Vám- és Pénzügyőrség - mint szakhatóságok - szakértőit és külső szakértőket igénybe veheti. 23. (1) Az átfogó ellenőrzést a megbízólevélnek a szerencsejáték-szervező vezetője, vagy távollétében az általa megbízott személy (továbbiakban: vezető) részére történő bemutatása után lehet megkezdeni. (2) A megbízólevélnek tartalmaznia kell: a) az ellenőrző szerv nevét és címét, b) az ellenőrzés időpontját, c) az ellenőrzött szerencsejáték-szervező megnevezését, d) az ellenőrzésre jogosult személyek (továbbiakban: ellenőr) felsorolását. (3) Az átfogó ellenőrzés befejezésekor jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az ellenőrzés során tapasztaltakat, a szabálytalanságokat és ezek megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. A jegyzőkönyv egy példányát a vezetőnek át kell adni. 24. (1) A célvizsgálattal történő ellenőrzési jogosultságot az SZF dolgozója az SZF által kiállított arcképes igazolvánnyal, a megbízott ellenőr pedig megbízólevéllel és személyi igazolványával köteles igazolni. (2) Az igazolvány tartalmazza az adott szerencsejáték ellenőrzésére szóló jogosultságot. (3) A célvizsgálattal történő ellenőrzés során ellenőrzési jogosultságát az ellenőrnek csak a szabálytalanság észlelése után kell igazolnia, amely az (1) bekezdésben meghatározott okiratoknak a vezető részére történő bemutatásával történik. (4) A célvizsgálat során tapasztalt szabálytalanságokról jelentést kell készíteni, amelynek egy példányát a vezetőnek át kell adni. (5) Az utóvizsgálat során kell ellenőrizni az átfogó ellenőrzés, illetve célvizsgálat során felmerült hiányosságok kijavítását. (6) Az utóvizsgálat megállapításait a hiányosságok megszüntetése esetén az ellenőrzési naplóba, ismételt előfordulásuk alkalmával pedig jegyzőkönyvbe kell foglalni. 25. (1) A okban meghatározott ellenőrzést legalább két ellenőrnek együttesen kell végeznie. (2) A szerencsejáték-szervező az ellenőrzés során készített jegyzőkönyv, jelentés megállapításaira az aláírást követő 8 napon belül az SzF-nél írásban észrevételt tehet. (3) A okban meghatározott ellenőrzés során az SzF, ha a Tv-ben meghatározott szabályok megsértését észleli - a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve - határozattal elrendelheti a törvénysértő tevékenység felfüggesztését. (4) Az SzF. a határozat azonnali végrehajtását rendelheti el, amennyiben a törvénysértő tevékenység folytatása vagy az azonnali végrehajtás elmaradása a közbiztonságot veszélyezteti, illetve a tevékenység egyébként a működési szabályokat kirívóan és súlyosan sérti. Az SzF.

21 köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a közbiztonság védelme érdekében szükségesek. (5) Az SzF a (3)-(4) bekezdésben tett intézkedéseinek végrehajtásához a rendőrség közreműködését is igénybe veheti. (6) A (4) bekezdés szerinti határozat meghozataláig helyszíni intézkedésként az ellenőrök a pénznyerő automata, illetve a játékterem további működését - lebélyegzéssel - felfüggeszthetik. (7) A lebélyegzett gépnek, illetve teremnek a felfüggesztés ellenére történő további üzemeltetése esetén az SzF. a Tv. 13. (2) bekezdésében foglalt szankciót alkalmazza. (8) Ha az SZF engedéllyel rendelkező játéktermen kívüli helyen történő ellenőrzés során megállapítja, hogy a pénznyerő automata engedély nélkül vagy a játékautomata a 15/A. szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül üzemel, a Tv. 26/A. -ában meghatározott intézkedés kezdeményezése céljából jegyzőkönyvet készít, és a települési önkormányzat jegyzőjének továbbítja. (9) Ha a Tv. 36/A. -ában ellenőrzésre felhatalmazott szervek az SZF engedélyével rendelkező játékteremben történő ellenőrzésük során jogszabálysértést tapasztalnak, azt az SZF által a játékteremben rendszeresített jegyzőkönyvbe kötelesek bevezetni, és a jegyzőkönyv egy példányát az SZF-nek megküldeni. Szerencsejáték-eszközök behozatalához szükséges engedély 25/A. (1) A játékautomata, a pénznyerő automata belföldi forgalom számára történő vámkezeléséhez, a sorsjegyek behozatalához és vámkezeléséhez az SZF előzetes behozatali engedélye szükséges. (2) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell: a) játékautomata és pénznyerő automata esetében a hitelesítési engedélyt, b) sorsjegyek esetén a behozni kívánt sorsjegymennyiséget is tartalmazó, a sorsjegyek gyártója által kiállított igazolást sorozatonként vagy az egész sorsjegymennyiségre, és a legyártott sorsjegyek gyártói csomagolási listáját. (3) Az engedély és a vámhivatalnál történő vámkezelés szempontjából játékautomatának a Tv. 29/A. -ának (1) bekezdése, pénznyerő automatának a Tv ának (1) bekezdése szerinti berendezések, sorsjegynek a belföldi értékesítés céljából behozandó, még játékosok részére forgalomba nem hozott sorsjegyek minősülnek. (4) Az (1) bekezdés szerinti engedély bemutatásával vámkezelt szerencsejáték-eszközökről, a vámkezelést kérőkről, valamint a vámkezelés időpontjáról a vámhatóság az SZF-et havonta értesíti. Értelmező rendelkezések 25/B. E rendelet alkalmazása szempontjából: kaparós sorsjegyek: azok a sorsjegyek, amelyeknek a nyerésre jogosító jelzései olyan különlegesen biztonságos fedési módszerrel vannak letakarva, amelyek különleges eljárásokkal fedhetők fel;

22 sorozat: a kaparós sorsjegyek vonatkozásában az a - megkülönböztető jelzéssel ellátott - legkisebb sorsjegymennyiség, amely biztosítja, hogy a nyertes sorsjegyek mennyiségének és az általuk nyerhető nyeremények összértékének aránya megegyezik az engedélyezett sorsjegyek darabszámának megfelelően biztosítandó nyertes sorsjegyek darabszámának és az általuk nyerhető nyeremények összértékének arányával. halmozott fogadás: több fogadási ajánlatra megköthető, egyetlen fogadás, amely csak akkor válik nyertessé, ha valamennyi ebben szereplő fogadás nyertes fogadássá vált; kombinált fogadás: több fogadási ajánlatra megköthető, egyetlen fogadás, amely akkor is nyertessé válik, ha az ebben szereplő fogadási ajánlatok közül bizonyosak nyertessé válnak. A kombinált fogadás annyi megkötött fogadásnak minősül, ahány fogadást a fogadónak annak érdekében kellene megtennie, hogy a teljes kombináció minden egyes elemére érvényes fogadással rendelkezzen; Az integrált ellenőrző készülék a 3. sz. melléklet V. pontjában meghatározott adatok rögzítésére szolgáló, a gyártó által beépített egység, amely a dobozolt és plombákkal ellátott központi egységen belül önálló eszközként működik. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Egyidejűleg hatályát veszti: a) a 23/1986. (VII. 27.) PM rendelet a labdarúgó-sportfogadásról (totó) és számsorsjátékról (lottó), b) a 62/1987. (XII. 7.) PM rendelet a sorsjátékokról és az ajándéksorsolásról, c) a 34/1990. (XII. 28.) PM rendelet az egyes szerencsejátékokkal kapcsolatos jogszabályok módosításáról, d) a 12/1991. (V. 7.) PM rendelet a szerencsejátékokkal kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról, e) 1. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez Szerencsejáték-szervező tevékenységre vonatkozó kérelemhez csatolandó okiratok és egyéb adatok 1. Okiratok: a) a szerencsejáték-szervező természetes személy tagjainak, tualjdonosainak, vezető tisztségviselőjének vagy vezetőjének 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványa, illetve ezzel egyenértékű külföldi okirata,

23 b) a lakó-, szék-, telephely szerinti önkormányzat igazolása a Tv. 2. -a (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban foglaltakról, c) a székhely, illetve lakóhely szerint illetékes állami és önkormányzati adóhatóság, illetve vámhatóság és illetékhivatal igazolása a Tv. 2. -ának (5) bekezdésében foglaltakról, d) társasági szerződés (alapító okirat), e) cégbejegyzést tanúsító végzés vagy cégbírósági nyilvántartásba vételről szóló végzés, valamint a jogi személyiségű tagok, illetve tulajdonosok cégbejegyzését tanúsító végzés. 2. Adatok: a) az 1/a) pont szerinti természetes személyekre vonatkozóan: - név, születési hely és idő, - anyja neve, - állampolgársága, - állandó lakóhelye, - foglalkozása, - legmagasabb iskolai végzettsége, - szakképzettsége, - munkahelye; b) a szerencsejáték szervezését kérelmező jogi személyre vonatkozóan: - megnevezése, - székhelye, - APEH bejelentkezési adatlapjának másolata, - KSH azonosítási száma, - bankszámláinak száma, - azon gazdálkodó szervezetek felsorolása, amelyekben érdekeltséggel rendelkezik. 2. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez A játékteremmel kapcsolatos követelmények 1. A játékterem-engedélyt és a látogatási szabályzatot a játékteremben jól látható helyen ki kell függeszteni. 2. A látogatási szabályzat legalább a következőket tartalmazza: a) a játékterem címét, b) a teremfelügyelő nevét, c) a játékterem nyitvatartási idejét,

24 d) a szerencsejáték szervező nevét, székhelyét, e) az I. kategóriába sorolt játékterem esetében: - a 18 éven aluliak látogatási, - a játékautomaták üzemeltetésén kívüli tevékenységi körbe tartozó szolgáltatások nyújtásának tilalmát, f) a II. kategóriába sorolt játékterem esetében: 18 éven aluliak pénznyerő automatán történő játszási lehetőségének tilalmát. 3. Az I. kategóriájú játéktermet úgy kell kialakítani, hogy a kívülállók ne láthassanak be a játékterembe. 4. Az I. kategóriába sorolt játékteremben a pénznyerő automata, illetve játékautomata üzemeltetésén kívül más szerencsejáték nem folytatható, továbbá más tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás nem nyújtható. 3. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez A pénznyerő és játékautomaták típusvizsgálatának és hitelesítési vizsgálatának szempontjai I. A pénznyerő automaták típusvizsgálata esetén: 1. Azonosítás: a) a pénznyerő automata megnevezése, b) a gyártó megnevezése, telephelye, azonosító adatai, c) gyártási év, hó, nap, d) gyártási szám, e) kezelési utasítás, f) az automata műszaki leírása. 2. Kategorizálás: A műszaki jellemzők alapján: a) a pénzérmével működtetett pénznyerő automata, b) egyéb eszközzel (pl. kreditkulccsal, zsetonnal) működtetett pénznyerő automata. A működési jellemzők alapján: a) I. kategóriájú pénznyerő automata, b) II. kategóriájú pénznyerő automata.

25 A játékhelyek száma alapján: a) egyjátékhelyes, b) többjátékhelyes. 3. Energiaellátás, biztonságtechnikai vizsgálat: a) hálózati kábelek, csatlakozók, transzformátorok védőföldelése, b) érintésvédelem, c) motorok, relék, ventilátorok, belső világítástechnikai berendezések, d) feliratok, jelölések, e) vagyonvédelem, a készülék biztonságos zárhatósága, manipulálással szemben való védettsége, f) a zavarérzékenység vizsgálata. 4. Üzemképesség ellenőrzése: A pénznyerő automata rendeltetésszerű működésének ellenőrzése a kezelési útmutató és a működési leírás alapján. 5. A maximális tét és az elérhető maximális nyeremény ellenőrzése (II. kategóriába sorolt pénznyerő automatáknál): a) a maximális tét ellenőrzése, különösen a többlépéses (alapjátékból és mellékjáték(ok)ból összetett játékok esetén, b) az elérhető maximális nyeremény, különösen a többlépéses játékok esetén. 6. Nyerési százalék (kifizetési hányad) meghatározása (I. kategóriába sorolt pénznyerő automatáknál): a) a gyártó által közölt játékstatisztikai adatok elemzése és ellenőrzése; b) a nyerési százalék beállíthatósága és annak korlátozásai, c) a nyerési százalék ellenőrzése próbajáték (úgynevezett vakjáték) alapján. 7. A pénznyerő automata típusvizsgálatánál - a gyártó által biztosított berendezéssel - a játékprogram vizsgálata 8. Könyvelési mechanizmusok vizsgálata: a) az elektromechanikus számlálók vizsgálata,

26 b) a könyvelési elektronika üzemszerű ellenőrzése, c) a beépített akkumulátorok és a tárolt program vizsgálata, d) a beépített integrált ellenőrző készülék ellenőrzése. 9. Az érmeazonosító szerkezet és a kifizető egység ellenőrzése: a) az elfogadható érmetípusok, b) a pénzosztályozás módja, c) a kifizető egység működőképességének ellenőrzése, d) a bedobott érmék és az elektromechanikus számlálók együttfutásának ellenőrzése. 10. Kezelő és kijelző egységek, a játékos informálása: a) nyomógombok, kapcsolók vizsgálata, b) feliratok vizsgálata, c) a pénznyerő automata kezelésére vonatkozó információk, d) esztétikai vizsgálatok. II. A pénznyerő automaták hitelesítése esetén: 1. A pénznyerő automata engedélyezett típusával való azonosság ellenőrzése. 2. A pénznyerő automata kategóriájának meghatározása a típusjellemzők alapján (pl. II. kategóriájú, zsetonnal működtetett, egyjátékhelyes pénznyerő automata). 3. Energiaellátás, biztonságtechnikai vizsgálat. 4. Üzemképesség ellenőrzése. 5. A játékprogramot tartalmazó elektronikus egység (pl. EPROM) ellenőrzése. 6. Könyvelési mechanizmusok ellenőrzése. 7. Az érmeazonosító szerkezet és a kifizető egység ellenőrzése. 8. Kezelő és kijelző egységek a játékos informálása. III. A játékautomaták típusvizsgálata különösen a készülék energiaellátásához kapcsolódó és a biztonságtechnikai vizsgálatokra, az üzemképesség ellenőrzésére és a játékprogramot tartalmazó vezérlőegység ellenőrzésére terjed ki. IV. A játékautomaták hitelesítése különösen az automata engedélyezett típusával való azonosság ellenőrzésére terjed ki V. Az integrált ellenőrző készüléknek 5 évig meg kell őriznie az éves, a negyedévi és a havi halmozott értékeket, valamint 1 hónapig a napi bontásban is a befizetett, a kifizetett és az eljátszott tétek értékét, a napi legnagyobb nyereményt, valamint a kifizetési hányad értékét. Az integrált ellenőrző készüléknek kiolvasási lehetőséget és a konfigurációs adatok bevitelét egységes szabványos csatlakozó felületen kell biztosítania az OMH által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelően.

27 4. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez A szerencsejáték szervező tevékenység ellenőrzésének szempontjai Az ellenőrzésnek a Tv ban foglaltak figyelembevételével kiemelten a következőkre kell kiterjednie: 1. Sorsolásos játék esetében: a) a kibocsátásra kerülő sorsjegyek darabszámára, b) a sorsjegyek azonosítására alkalmas sorszámozására, c) a különleges fedési módszerrel takart sorsjegyek esetén a fedőréteg alatti karakterrendszer-tervére, d) a sorsjegyek szigorú számadás alá vont nyomtatványként történő kezelésére és nyilvántartására, e) a sorsolásos játék lebonyolítására és elszámolására, f) a nyerési esélyre és a sorsolásos játék nyereményalapjára, g) a nyeremény jogosultság és a nyeremény kifizetés feltételeire, h) a sorsolásos játék terjesztésére és értékesítési rendszerére, i) részvétel feltételeinek ellenőrzésére. 2. Pénznyerő automaták esetében: a) a játékteremben engedélyezett pénznyerő automaták számára és rendeltetésszerű működésére; b) a pénznyerő automatákon lévő hitelesítési bizonyítvány és a gép számlálójának, valamint "integrált ellenőrző készülékének sérthetetlenségére; c) a pénznyerő automaták feltöltésére és ürítésére; d) nyeremények automatán kívüli kifizetésére; e) az SzF által előírt nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek vezetésére; f) a napi pénzforgalmi jelentések és a gépi törzslapok ürítéskori bejegyzésére és a számszaki adatok pontosságára; g) az SzF. által előírt követelmények betartására. 3. Játékkaszinó esetében: a) a játéktervben jóváhagyott asztali játékok lebonyolításának módjára, és pénznyerő automaták üzemeltetésére; b) a szerencsejátékokhoz felhasznált szerencsejáték eszközök kezelésére, tárolására; c) a napi nyitó- és záróelszámolások rendjére; d) a legmagasabb tét összegére; e) a borravaló elfogadására és annak személyzet részére történő kiosztásra; f) az SzF által előírt nyilvántartási adatszolgáltatási kötelezettség vezetésére g) a nyitvatartás rendjére; h) mindennemű olyan esemény ellenőrzésére, amely pénzmozgást, zsetonmozgást érint;

28 i) a látogatás feltételeire; j) a szerencsejátékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottak képesítésére, alkalmasságára. 4. Fogadás esetében: a) fogadási fajtánként a tét és nyeremény meghatározásának módszerére, b) a legmagasabb tét összegére, c) a fogadószelvények kibocsátására, forgalmazására és elszámolására, d) folyamatosan szervezett fogadások esetén a fogadószelvényekről a nyereményalapról és a kifizetett nyereményről készített összesítő jegyzőkönyvre, e) bukmékeri rendszerű fogadások esetén a fogadások felvételekor a szerencsejáték-szervező rendezésére álló szabad pénzeszközökre. 5. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez Engedély I. kategóriába sorolt játékterem üzemeltetésére