Tárgyszavak: mentális egészség; elbocsátás; pszichikai terhelés; stresszkezelés; outplacement.

Átírás

1 FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A csoportos elbocsátások káros hatásainak kezelése Tárgyszavak: mentális egészség; elbocsátás; pszichikai terhelés; stresszkezelés; outplacement. A gondoskodó elbocsátás rendszere A dolgozókat érő munkahelyi pszichikai hatások közül a legerőteljesebb az elbocsátással összefüggő stressz- és krízishelyzet. Ennek a többnyire kényszerítő körülmények hatására bekövetkező helyzetnek a megfelelő kezelése egyformán fontos a munkáltatóknak és a munkavállalóknak, és a humánpolitikai, a foglalkozás-egészségügyi, a stratégiai, sőt a PR menedzsment összehangolt tevékenysége szükséges ahhoz, hogy mindkét fél a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön ki belőle. A környezeti változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásnak keserű következményét jelenti az, amikor a vállalatok kénytelenek megválni dolgozóiktól, ami sok esetben csoportos létszámleépítés formájában valósul meg. A humánpolitikai tevékenységét elkötelezettséggel és szakértelemmel végző vállalatnak elemi érdeke, hogy a csoportos létszámleépítés során kövesse a gondoskodó típusú létszámleépítés általánosan használt kifejezéssel az outplacement filozófiáját és módszereit. A foglalkozás-egészségügy szempontjából az ezzel összefüggő tevékenység egyrészt megelőzést jelent hiszen az elbocsátás, és különösen a tartós munkanélküliség rövid és hosszú távú egészségügyi problémák egész sorát vonhatja maga után, de ugyanilyen fontos a vállalatnál maradó dolgozók mentális egészségének kérdése is. Ha azt látják, hogy az elbocsátottakat nem hagyják magukra, az csökkenti az ő félelmeiket is. A felelős elbocsátás legmagasabb szintje az outplacement, elsőrendű célja, hogy az elbocsátott munkavállaló minél hamarabb új állást találjon. Eredeti változatát az Egyesült Államokban találták ki a második világháború után, hogy elősegítsék a veterán katonáknak a privát gazdaságba való beilleszkedését. Az USA-ban ma ágazattól függően százalékban alkalmazzák. Európában a 80-as évek elejétől terjedt el,

2 hazánkban pedig néhány éve jelent meg. Az outplacement szolgáltatás lényege, hogy az elbocsátott alkalmazottnak a korábbi cége általában 3 6 hónapig tartó egyéni karrier-tanácsadást fizet, amelynek segítségével a munka nélkül maradt emberek könnyebben tudnak állást találni. Az outplacement mindig külső, független tanácsadó cég bevonásával történik, s a szolgáltatás összes költségét a munkáltató állja. Az outplacement folyamata során a vezetők a tanácsadók segítségével bonyolítják le az elbocsátó beszélgetést, ezzel azonban nem zárul le a feladatuk. Elbeszélgetnek a munkavállalóval eddigi pályafutásáról, tájékoztatják az aktuális munkaerő-piaci helyzetről, konkrét tanácsokat és infrastrukturális segítséget kap karrierje továbbépítéséhez. Ilyen például az önéletrajzírás, felvételi interjú szimulálása, munkahelykereső technikák oktatása, pénzügyi és jogi tanácsadás. Mindez történhet kis létszámú csoportban vagy egyénileg. A felmondást sokkal kevésbé negatívan élik meg azok, akik mellet kiállt a vállalat, márpedig az alkalmazottak messzire vihetik egy cég jó vagy rossz hírét. Ennek eredményeként rossz esetben előfordulhat, hogy a potenciális munkavállalók nem szívesen választják majd a céget, nem beszélve arról, hogy az alkalmazottak és ismerőseik egyben ügyfelek is. Ha a cég nem felelősen bánik velük, kialakulhat az erős negatív előítélet a vállalattal szemben. Sokan elfelejtik, hogy az elbocsátásokat az összes dolgozó át- és megéli, a nem érintett munkavállalók is figyelemmel kísérik az elbocsátás egész folyamatát. Ha a vezetés nem korrekt és segítőkész, a cégnél növekedhet a fluktuáció, megromolhat a vállalati légkör, nyugtalanság és stressz fog uralkodni, mindezek pedig erősen lerontják a teljesítményt. Az elbocsátott alkalmazott háta mögött gyakran több éves munkaviszony és magasabb pozíció áll - vagyis túl sokat tud. Ha úgy érzi, hogy elbántak vele, később nem lesz lojális a céggel. Ha ugyanabban az ágazatban egy másik cég alkalmazottja lesz, biztos, hogy visszaél a cégről szerzett tudásával. Magyarországon ma még ritka az ilyen típusú gondoskodás, sok vállalat nem is ismeri az outplacement szolgáltatást. Vannak azonban kedvező tapasztalatok is a modell magyarországi alkalmazásával kapcsolatban, mint pl. a Matáv, a Tungsram-GE, a DIMAG Rt., a Tiszai Erőmű-AES, az ABN AMRO Bank, a Caola Rt. stb. outplacement programjai. Az alábbiakban egy olyan programot mutatunk be, amely egyrészt komplex módon alkalmazza a gondoskodó létszámleépítés nemzetközi és hazai tapasztalatait, másrészt alkalmas egy egész régió ilyen típusú igényeinek kiszolgálására, végül pedig külön gondot fordít arra, hogy ebben a képzési-tanácsadási formában ne csak azok részesülje-

3 nek, akiknek munkaadói képesek megfizetni a for profit tanácsadó cégek szolgáltatásait. Az Útravaló Közhasznú Alapítvány programja Általános ismertetés Az Útravaló program egy olyan a tartós munkanélküliség megelőzését célzó moduláris felépítésű, komplex képzési és tanácsadási csomag, amely a munkavállalók munkaerő-piaci alkalmazkodó készségét fejleszti abban a kritikus helyzetben, amikor a munkáltató létszámleépítésre kényszerül. Kiemelendő, hogy a kríziskezelés modul keretében azonnali segítségnyújtás formájában az elbocsátásra kerülő személyek egyénre szabott felkészítésben részesülnek; az élettervezési, a munkaerő-piaci helyzetkép (fórum), valamint az önmenedzselési modulban való részvétel pedig a munkavállalók újbóli elhelyezkedési esélyeit növeli. A gondoskodó létszámleépítés programok olyan együttese, amely a munkáltató, a munkavállalók, a munkaerő-piaci és érdekvédelmi szervezetek problémamegoldó együttműködésén alapul. Felhasználja az adott régióban és a vállalatoknál található külső és belső erőforrásokat annak érdekében, hogy a leépítésre kerülő munkavállalók negatív indulatainak és energiáinak átfordításával a munkaerő-piaci alkalmazkodást segítsék elő. A létszámleépítésnek ez a formája nemcsak azért javasolható a munkaadók számára, mert a szokványos megoldásokhoz képest humánusabb, és mert a munkavállalók jövőbeli elhelyezkedési esélyeit pozitív módon képes befolyásolni, hanem mert egyéni és csoportos szinten egyaránt krízismegelőző szerepet tölt be. A gondoskodó típusú létszámleépítés átgondolt, rendszerbe foglalt alkalmazása a munkáltató szempontjából a létszámleépítéssel szükségszerűen együtt járó költségekkel való ésszerű gazdálkodást is jelenti, hiszen a munkaerő-piaci felkészítést és egyéb kiegészítő szolgáltatást is magába foglaló programok finanszírozását különböző partnerek (állami, regionális és érdekvédelmi szervezetek) együttműködésével és közös tehervállalásával lehet megoldani. Az Útravaló program azért is költségkímélő hatású, mivel az intenzív és célirányos felkészítés révén nagyobb esélyt teremt a munkavállalók újbóli elhelyezkedésére, ebből következően össztársadalmi szinten és hosszú távon csökkenti a munkanélküliek számára kötelezően nyújtandó juttatások mértékét. A program illeszkedik a foglalkoztatáspolitika európai uniós normáihoz, hiszen az összekötő kapocs szerepét tölti be az állami munkaerő-piaci szolgáltatás, a

4 vállalati felelősségvállalás, a magán munkaközvetítés és a civil szerveződések normái és szerepvállalása között. Az azonnali kríziskezeléssel, élettervezéssel és önmenedzselési programmal csökkenthetők a munkavállalóra háruló mentális és pszichikai terhek, ennek eredményeképpen a munkavállaló aktivitása - elhelyezkedési hajlandósága - ébren tartható, mindösszesen megelőzhető a tartós munkanélküli státuszba kerülés. Vállalati szinten az Útravaló program a maradó dolgozók számára a humánus bánásmód, a gondoskodás, a törődés megnyilvánulásait jelenti (ily módon a vállalatok imázsának megőrzését, javítását eredményezi), végső soron az emberek stabilitásérzetét növeli. Regionális szinten a preventív jellegnek köszönhetően hosszú távon csökken a kötelezően nyújtandó támogatások mértéke. A képzésben részesült munkavállalók készségfejlesztése nagyobb esélyt teremt az érintettek elhelyezkedéséhez, s ez fékezi-lassítja a leszakadó rétegek létszámának gyarapodását. Az előrejelzések szerint az elkövetkező években is lesznek nagy cégbezárások és tömeges elbocsátások, ugyanakkor új munkahelyek is nagy számban létesülnek majd. A régiók akkor készülnek fel kellően ezekre a változásokra, ha nem eseti, kivételes beavatkozások útján igyekszik kezelni a feszültségeket, hanem az aktív munkaerő-piaci eszközök választékbővítésével az eddigieknél komplexebb és hatékonyabb prevenciót célzó szolgáltatást nyújt a célcsoport számára. A program célkitűzései A program átfogó célkitűzése: a gondoskodó elbocsátás legszélesebb értelemben vett alkalmazása révén, a munkavállalók egyéni kríziskezelő és élettervező képességének javításával az adott régióban kialakuló munkaerő-piaci problémák mérséklése, illeszkedve a résztvevő cégek és a regionális gazdaság igényeihez az Európai Uniós elvárásokkal összhangban. Ezen belül a projekt egyik célkitűzése az, hogy az outplacement alkalmazása iránti igény jelentős mértékben növekedjen a társadalmi partnerek körében a régióban. Fontos feladat továbbá, hogy a projekt tapasztalataival szembesítsék azokat a társadalmi partnereket (munkaadók, munkavállalók, szakszervezetek, munkaerő-piaci szervezetek, az állami foglalkoztatáspolitika intézményei, civil szervezetek, pénzintézetek), akiknek problémamegoldó együttműködését intézményesíteni szükséges az elkövetkező években. A program tanulságainak széleskörű párbeszédre bocsátásával egy olyan előterjesztés megalapozását kí-

5 vánja szolgálni, amely azt igazolja, hogy a csoportos létszámleépítéseknél nem elégségesek az eseti beavatkozások, hanem elodázhatatlan a kormányzati, a regionális és a munkaadói szervezetek közös felelősségvállalásának és teherviselésének összehangolása. A projekt további célkitűzése, hogy a részvétel eredményeképpen számottevően növekedjék a programban résztvevők elhelyezkedési aktivitása. Ez a hatás azért érhető el, mert az Útravaló program résztvevői a képzés befejezésekor nyitott, mentálisan és pszichikailag konszolidált állapotú, határozott életstratégiával, aktuális munkaerő-piaci ismeretekkel rendelkező egyénekként lépnek ki a tréningprogramból. A programban résztvevők elhelyezkedési aktivitásának növekedése újabb célok meghatározását teszi lehetővé. Így a projekt célkitűzése az is, hogy javuljanak az érintettek elhelyezkedési esélyei, és jelentős mértékben lerövidüljön az újbóli munkavállalásig eltelt idő. Az aktivitásban, személyes készségekben gyarapodott egyének nagyobb eséllyel és hatékonysággal találnak munkát a munkaerőpiacon. A programban közvetlenül érintett célcsoportok kiválasztása az adott régió aktuális munkaerő-piaci helyzetétől, s az elbocsátó vállalatok együttműködési készségétől függ, a projekt során a rászorultság és a fogadókészség alapján választják ki a célcsoport tagjait. A program maximálisan alkalmazkodik a célcsoport adottságaihoz, miközben fejleszti az érintettek munkaerő-piaci aktivitását Az Útravaló program illeszkedik a foglalkoztatáspolitika Európai Uniós normáihoz, hiszen összekötő kapocs szerepét tölti be az állami munkaerő-piaci szolgáltatás, a vállalati felelősségvállalás, a magán munkaközvetítés és a civil szerveződések normái és szerepvállalása A program felépítése Az Útravaló programcsomagot három egymásra épülő alrendszer alkotja, amelyek egyúttal a megvalósítás főbb fázisait is megjelölik: Kríziskezelés Élettervezés További életútra felkészítő speciális program Mindhárom alrendszer több modulból épül fel. Az egyes moduloknál a megjelölt célokat leghatékonyabban szolgáló munkaformák (tréning, személyes tanácsadás, csoportos, illetve egyéni konzultáció) alkalmazására kerül sor. A következőkben a programcsomag tartalmi vázát ismertetjük.

6 1. Kríziskezelés 1.1.Traumafeldolgozás csoportban Cél: Az elbocsátásból származó trauma feldolgozása, a cégtől való leválás segítése. Várható eredmény: A résztvevők kis létszámú tréningcsoportban a tréner-tanácsadó közreműködésével segítséget kapnak az elbocsátás okozta trauma kezeléséhez, valamint megrendült önbecsülésük helyreállításához. Elsajátítanak olyan technikákat, amelyek lehetővé teszik negatív töltésű érzelmeik átfordítását, illetve az önsegítő módszerek alkalmazását. (A szemléleti kiindulópont az, hogy az elbocsátás nem egyenlő a kisiklott élettel.) 1.2. A trauma egyéni feldolgozása Cél: A tréningen elsajátított szemlélet és módszerek egyéni elmélyítése, otthoni környezetben történő gyakorlása, a veszteségérzet mérséklése, megszüntetése. Várható eredmény: az érintettek nagyobb megrázkódtatás nélkül veszik tudomásul megváltozott élethelyzetüket A traumafeldolgozás lezárása Cél: A trauma feldolgozási folyamatának lezárása, szükség szerint terápiás segítség nyújtása. Várható eredmény: Az érintettek lezárják a traumafeldolgozás folyamatát, és felkészülnek az élettervezési programban való részvételre. 2. Élettervezés 2.1. Élettervező program Személyes erőforrások áttekintése, egyéni élettervek elkészítése Cél: Személyes erőforrások áttekintése, reális önkép kialakítása. Az új élethelyzethez igazodó egyéni élettervek és cselekvési programok kidolgozása, a pozitív gondolkodásmód elsajátítása. Várható eredmény: A résztvevők pszichológiai tesztek és interaktív módszerek alkalmazásával támpontokat kapnak reális önismeretük, önképük kialakításához és fejlesztéséhez. A résztvevők - miután elvégezték eddigi életpályájuk többszempontú értékelését, elemzését - a trénerek és a tréningcsoport támogatásával megfogalmazzák életcéljaikat és elkészítik egyéni élettervüket. Segítségül használják a speciálisan erre a programra kifejlesztett élettervező kérdőívet.

7 2.2. Munkaerő-piaci helyzetkép Cél: A résztvevők a helyi munkaügyi szakember vezetésével olyan fórumon vesznek részt, ahol tájékozódnak a munkaerő-piac aktuális információiról. Várható eredmény: A résztvevők áttekintést és praktikus információkat kapnak a helyi munkaerő-piacról, amelyek alapján lehetőségük van egyéni élettervük és az aktuális lehetőségek összevetésére Személyes tanácsadás (coaching) Cél: Az egyéni élettervek összevetése a munkaerő-piac kínálta lehetőségekkel és követelményekkel, az egyéni életterv megbeszélése tanácsadóval. Várható eredmény: Az érintettek a tanácsadók mentori közreműködésével reális élettervet készítenek saját maguk számára Önmenedzselési tréning Cél: Az érintettek önmenedzselési készségeinek fejlesztése, a munkaerőpiacon való esélyeik javítása érdekében. Várható eredmény: A tréning résztvevői elsajátítják a munkaerőpiacon való boldoguláshoz szükséges ismereteket és készségeket. 3. További életútra felkészítő specifikus program Cél: Minden érintett egyéni választása szerint kapja meg a szükséges felkészítést életpályája további menedzseléséhez. Várható eredmény: A résztvevők elsajátítják az egyéni élettervük megvalósításához szükséges speciális ismereteket és készségeket. A specifikus modulok tartalmának véglegesítése a mindenkori aktuális célcsoportról szerzett információk birtokában, s a helyi szakemberek közreműködésével zajlik. Terv szerint többek között sor kerül a Vállalkozói ismeretek, Állásvadászat, Atipikus foglalkoztatási formákra való felkészítés, Nyugdíjkori életvezetés, Önsegítő csoportok alakítása, Önkéntes munkavégzés stb. modulok megtartására. Ezeket a modulokat követhetik az átképzési és szakképzési programok. Az Útravaló program ismertetett modellje az aktuális igényektől, a célcsoport jellemzőitől, a helyi adottságoktól függően ölt konkrét formát. A megvalósítás módszerei Valamennyi részprogram során az adott feladat teljesítését leghatékonyabban szolgáló módszerek alkalmazása a cél. A képzési program-

8 ban érintett vállalatok kiválasztásánál az élő személyes kapcsolatfelvételt interjú módszerrel egészítik ki. A szervezeti egészség vizsgálat lefolytatása az erre a célra kifejlesztett kérdőíves megkérdezéssel történik, feldolgozása Excel számítógépes programmal. Az előzetes adatfelvétel személyes beszélgetés keretében, kérdőív kitöltésével történik. A 3 3 napos kríziskezelési, élettervezési és önmenedzselési tréningeken egyrészt a már hagyományosnak tekinthető, interaktivitást biztosító tréningmódszereket használják (strukturált gyakorlatok, kérdőívek, páros, kiscsoportos konzultációk, kiselőadások), másrészt az egyes tréningek speciális céljaihoz kapcsolódóan specifikus tréningmódszereket (vizualizációs gyakorlatok, relaxáció, pszicho-dramatikus tréningelemek, szerepjáték, videós prezentáció) használnak. A személyes tanácsadásokon pszichológiai módszerek és coaching típusú konzultáció alkalmazására kerül sor. A munkaerő-piaci helyzetkép modul fórumként működik, ahol az aktuális információkat és munkavállalói követelményeket átadó szakemberek, vállalkozók párbeszédet folytatnak a résztvevőkkel. Végül a követő vizsgálat postai úton lefolytatott kérdőíves megkérdezésből és ennek számítógépes feldolgozásából áll. A partnerekkel és a projekt közvetlen és közvetett érintettjeivel minden esetben személyes kontaktus kialakítása a legcélszerűbb, amit alkalmanként természetesen kiegészít a telefonos és elektronikus kapcsolattartás. A kiscsoportos tréningforma alkalmazását az indokolja, hogy a képzési programban résztvevők körében akkor alakul ki a hatékony munkát segítő bizalmi légkör, ha minden csoporttag elegendő figyelmet és támogatást kap a tréner-tanácsadóktól (ez indokolja minden esetben a 2 tréner részvételét) és a csoport tagjaitól. A 3 napos időtartam azért javasolt, mert a szakirodalmi hivatkozások és a projekt trénertanácsadóinak bőséges tapasztalatai szerint a kívánatos eredmény (trauma kezelése, élettervek körültekintő elkészítése, önmenedzselési készségek fejlesztése) kevesebb idő alatt csak részlegesen érhető el. A személyre szóló tanácsadás mellett az szól, hogy a nehéz élethelyzetű kliensek problémáinak, terveinek egy része nem tárható fel csoportosan; másrészt a visszajelzések, tanácsok átadása, megbeszélése ebben a formában lehet igazán személyre fókuszáló. A fórum azért hatékony módja az aktuális munkaerő-piaci helyzet, s a jövendő munkavállalókkal kapcsolatos követelmények ismertetésére, mert koncentráltan közvetíti az ismereteket, s interaktivitása révén lehetőséget ad a résztvevők által feltett kérdések azonnali megválaszolására. A követő vizsgálatnál azért választották a postai megkérdezést, mert az előrejelzések szerint ebben az időszakban a program érintettjeinek jelentős része már munkába állt.

9 A projekt eredményeinek és hatásainak mérése A projekt eredményességének közbenső és záró értékelésére kialakított indikátorokat a projektcélokhoz és a megvalósításra kerülő tevékenységekhez kötődően alakították ki. A projekt kulcscéljaihoz kapcsolódóan 6 hónappal a képzési program megvalósítása után a képzési programban érintett célcsoport tagjainak kérdőíves megkérdezését végzik el. A követő vizsgálat során az alábbi indikátorok mentén regisztrálják a projekt eredményességét: a képzésben résztvevők elhelyezkedési aktivitása; az újbóli munkavállalás aránya a célcsoport tagjai körében; az újbóli elhelyezkedés időtartama. A követő vizsgálat eredményeit összehasonlítják a régió hasonló tartalmú munkaügyi statisztikáival. A program iránti fogadókészség változását a programot alkalmazni kívánó cégek a megelőző időszakhoz képest mért %-os gyarapodásával mérik. A projekt konkrét eredményeit mérő indikátorok: a képzési programokon résztvevők száma (jelenléti ívek); a képzési programokon résztvevők elégedettsége (kérdőívek); a képzési programokon résztvevők személyes kompetenciának fejlődése (tréneri megfigyelések, tesztek, prezentációk), a szervezeti egészség vizsgálatban érintett cégek elégedettsége, szervezeti kultúra állapota (szervezeti egészség kérdőívek); Összegzés A program célcsoportját elbocsátás előtt álló munkavállalók, illetve munkanélküliek alkotják. A projektcélokkal összhangban a képzés során a célcsoport tagjai képessé válnak arra, hogy aktívan és új készségekkel felvértezve keressenek munkát jövőbeli életterveiknek megfelelően. A képzés eredményeképpen tehát egyrészt a célcsoport elhelyezkedési aktivitása nő meg jelentős mértékben (80%). A megnövekedett aktivitásnak, a megalapozott élettervnek, a készségfejlesztésnek, illetve a térségen belüli elhelyezkedési lehetőségekről (a fórum során) közvetlenül szerzett információknak köszönhetően a célcsoport körében az elhelyezkedési idő számottevő mértékben (50%-ban) lerövidül. Az előzetes prognózisok szerint a képzési programban résztvevők 20%-a egy éven belül munkát talál. A képzési program következtében a célcsoport tagjainak munkaerő-piaci értéke jelentős mértékben javul.

10 Fontos lenne, hogy megszülessen az az új finanszírozási konstrukció, amely sikeresen működik az Európai Unió tagországaiban azoknál a vállalatoknál, amelyek csoportos létszámleépítés esetén a gondoskodó típusú elbocsátás módszerével kívánnak élni. Az alapvető célkitűzésekhez tartozik az is, hogy meggyőző tapasztalati és érvanyag gyűljön össze a kormányzat, a szakminisztérium számára annak érdekében, hogy a gondoskodó elbocsátás ne a kivételes szolgáltatások körébe tartozzon a jövőben, hanem része legyen az intézményesített munkaerő-piaci szolgáltatási rendszernek. Publikációk megjelentetésével, a program szakmai fórumokon való bemutatásával a remények szerint elérhető, hogy a munkaadóknak az elbocsátott dolgozókkal kapcsolatos felelősségvállalása növekedjék, s szemléletváltás következzék be ezen a területen. Összeállította: Pál András EGYÉB IRODALOM Oktatás az egészségmegóvásért. = Magyar Asztalos és Faipar, sz. p Eöri T-né Máté É.: A munkáltató felkészülése az egyéni védőeszközök kiválasztására. EU tagság Új szemlélet. = Foglalkozás Egészségügy, 7. k. 4. sz p Dr. Grónai É.: A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaaság évi, nemzetközi részvétellel megrendezett XXIII. kongresszusa. = Foglalkozás Egészségügy, 7. k. 4. sz p