Az új kultúrtörténet -ről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az új kultúrtörténet -ről"

Átírás

1 MAJTÉNYI GYÖRGY Az új kultúrtörténet -ről Nyelvi fordulat kritikai fordulat kulturális fordulat Az egyes korszakok uralkodó diskurzusai döntik el, mikor mi számít egy adott közegben igaznak (tudományosnak); s a történésznek mindig a hegemóniára törekvő beszédmódok közegében kell saját e diskurzusoktól korántsem független álláspontját megjelenítenie. 1 A historiográfiai iskolák születése és hanyatlása kapcsán mindenkor érdemes kitérni arra a kontextusra, amelyben az egyes irányzatokhoz kötődő jelentések megszülettek, hogy ti. miért éppen az adott kijelentés fogalmazódott meg a vizsgált közegben. 2 Az új kultúrtörténet megteremtése így szemléltethető azon a folyamaton keresztül, melynek során az amerikai történészek az intellectual historynak tulajdonított korábbi tartalmakat kérdőjelezték meg. Az intellectual history kifejezést magyarra a szellemi élet történeteként, gondolkodástörténetként vagy intellektualista történetírásként fordítják. 3 E magyarításokból is következik, hogy a honi tudományos nyelvben nem létezik az amerikai irányzatnak pontosan megfeleltethető fogalom. A következőkben az irányzat angolszász gyökereit érzékeltetendő én az intellektualista történetírás fogalmat alkalmazom (az iskola francia elnevezése, histoire intellectuelle ugyancsak az angol eredetit követi). Az intellectual history elsősorban szellemi irányzatok történetével, társadalmi környezetükkel foglalkozik, különbözik így az eszmetörténettől (history of ideas), mely elsősorban a különböző iskolák teljesítményét, az egyes szerzők alkotásait vizsgálja, továbbá nem azonosítható a hagyományos értelemben vett művelődéstörténettel, kultúrtörténettel sem (cultural history). 4 1 Foucault, Michel: A diskurzus rendje. In: A fantasztikus könyvtár. Budapest, Magyarországon ezzel szemben jellegzetes az a történetírói attitűd, melyet az általam ismert vagy nekem tetsző történeti irodalom olvasata címkével illethetnénk (a Reading Foucault, Reading Ricour, Reading Hayden White típusú munkák nyomán), amikor is a historikus mindentudó narrátorként válogat a historiográfia általa adaptálhatónak vélt megállapításai között, és koherens történetfilozófiák állításaira alapozva, itt Foucault-nak igaza van, igazat adhatunk Hayden White -nak típusú mondatokkal stb. építi fel saját érvelését, és győzködi olvasóját saját igazáról. A narratívum szerkezetét tekintve ez hasonló eljárás, mint amikor a történész a múlt tényeit a tudományos rekonstrukció objektivitásában bízva cselekményesíti, s szövi egységes, valójában újabb történetté. 3 Chartier, Roger: A szellemi élet története vagy a szocio-kulturális történet. A francia irányzatok. (Ford. Kiss László) Történelmi Szemle, 27. évf. (1984) 3. sz ; LaCapra, Dominick: A gondolkodástörténet újraértelmezése és a szövegolvasás. In: Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány és művészet között. (Ford. Hites Sándor) Budapest, ; Noiriel, Gerard: A történetírás válsága. Elméletek, irányzatok és viták a történelemről tudománnyá válásától napjainkig. 4. fejezet. (ford.: Balázs Eszter) Budapest, Szívós Erika: Politikai tudattalan és porba hullt királyi fő, avagy az új kultúrtörténet csapdái. Sic itur ad astra, XI. évf. (1999) 1. sz. ( ) 144. AETAS 20. évf szám 162

2 Az új kultúrtörténet -ről Elmélet és módszer Az intellektualista történetírás hagyományosan az amerikai szellemi mozgalmak története, az american thought jellegzetességeit elemezte. (Az amerikai társadalomtörténet 20. század eleji vállalkozásai az európai előtörténettel való szakítás jegyében ugyancsak az amerikai fejlődés sajátságait vizsgálták.) Az 1960-as évektől jelentkező új társadalomtörténet (new social history) a korábban elhanyagolt társadalmi csoportok történetének feltárására törekedett a marxi elmélet, az angol és a francia történetírás nyomán. Egy találó megjegyzés szerint a konzervatív társadalomtörténészek ekkoriban éppoly számosan voltak, mint a republikánus népénekesek. 5 Az új társadalomtörténészek a történelem alulnézetből megközelítés jegyében (from the bottom up) szemlélték és szemléltették a történelmet. 6 Számos tanulmány született a munkások, a rabszolgák, a cselédek, a nők vagy a feketék történelméről. 7 Az új típusú társadalomtörténet térhódítása hatással volt az intellektualista történetírás irányzatára; többen e területen is a társadalomtudományos elméletek adaptációját szorgalmazták, 8 és ez alkalmat kínált az intellektualista történetírásnak tulajdonított korábbi tartalmak újragondolására ban Cornwellben rendeztek konferenciát az európai intellektualista történetírásról; a rendezvényt az amerikai iskola megújításának, a tárgy és a módszertan újragondolásának szentelték, a konferenciakötetet 9 pedig az új intellektualista történetírás kézikönyvének szánták. Gérard Noiriel megállapítása szerint az irányzat formálódásának közvetlen oka az volt, hogy az itt megjelenő történészek többsége európai történelemmel foglalkozott, és közös fellépésükkel azokat a módszereket is védték, amelyek, úgy tűnt, az amerikai történetírásból a társadalomtudományos elméletek hatására kiveszőben voltak. 10 Közvetett céljuk pedig az lehetett, hogy ezáltal ők maguk és az általuk képviselt szemlélet is teret nyerjen az amerikai historiográfiában. Dominick LaCapra programadónak szánt esszéjében 11 az intellektualista történetírást szövegek történeteként értelmezte, s a narratívumok társadalmi környezetének vizsgálata helyett kontextuális értelmezésük mellett érvelt. E konferenciakötet szellemisége, konkrétan pedig az itt közölt egyik tanulmány kérdésfelvetése nyomán született az a megállapítás, hogy valójában nyelvi fordulat (linguistic turn) kezdődött az amerikai historiográfiában. 12 A fordulat megtörténtéről tudósító első szemléző cikk 1987-ben az amerikai történészcéh hivatalos folyóiratában, az American Historical Review-ban jelent meg. 13 A kifejezés használata gyorsan túlnőtt az intellektualista 5 Novick, Peter: That Noble Dream. The Objectivity Question and the American Historical Profession. Cambridge, 2. kiadás (első: 1988.) Brandt, Juliane: Társadalomtörténet az Egyesült Államokban. In: Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, ; Appleby, Joyce Hunt, Lynn Jacob, Margareth: Telling the Truth about History. New York London, ; Noiriel: A történetírás válsága, LaCapra, Dominick Kaplan, Steven L. (ed.): Modern European Intellectual History. Reappraisals and new perspectives. Ithaca London, Noiriel nyilvánvalóan a társadalomtörténet perspektívájából tekintett e történetírók próbálkozásaira. 11 LaCapra: A gondolkodástörténet újraértelmezése, Az első a nyelvi fordulatról még kérdőjellel tudósító írás: Jay, Martin: Should Intellectual History Take a Linguistic Turn? Reflections on the Habermas Gadamer Debate. In: Modern European Intellectual History Toews, John E.: Intellectual History after the Linguistic Turn: The Autonomy of Meaning and the Irreductibility of Experience. American Historical Review, 92. évf. (1987) 4. vol

3 Elmélet és módszer Majtényi György történetírás keretein, s az 1980-as évek végén már Európában is általánosan ismert volt. 14 A nyelvi fordulat kapcsán a legtöbbet hivatkozott könyv amit ennek nyomán a változás egyik elindítójának tartanak Hayden White Metahistory-ja (1973); 15 ebben White voltaképpen az intellektualista történetírás hagyományaiból következően a 19. századi történetírók és történetfilozófusok munkáit s az azokban megnyilvánuló elbeszélő formákat elemezte. A történészek műveire mint irodalmi alkotásokra tekintett, és az egyes munkákat a műfajok elméletén s a szövegek retorikai, tropikus és ideológiai felépítettségén keresztül jellemezte. 16 A Hayden White köpönyegéből előbújó történészekben ennek nyomán tudatosult, hogy a történeti művek is poétikai cselekedet eredményeképpen születnek, valamint a történetírók munkáit is jellemzi az elbeszélés eredendő szubjektivitása; és e felismerés kétségkívül irányította további útkereséseiket. A nyelv jelentésalkotó szerepének fölismerése az elméleti nyelvészet hatásának tudható be, s a historikusok irodalomelméleti munkák nyomán kezdték elemezni a történeti művek, források narratív szerkezetét. Az 1980-as évektől kezdődően jelentős hatással volt az amerikai történetírásra a francia mentalitástörténet (histoire des mentalités), s a historikusok Foucault hatására a diskurzusok így a történetírói szövegek szerepét hangsúlyozták a valóság formálásában. 17 Az amerikai historiográfiában a változás kiváltó okaként emellett a nyugat-európai társadalomtörténetet s az ún. kritikai elméleteket nevezik meg. Miként Gérard Noiriel szellemesen megállapítja: míg a nyelvi fordulat alapvetően amerikai találmány, addig a kritikai fordulat made in France termék. 18 Az Annales szerkesztői ugyanis 1988-ban, majd 1989-ben szerkesztőségi jegyzetben fordultak a történészvilághoz, melyben a társadalomtudományok körében tapasztalható elbizonytalanodás hatására új módszerek alkalmazását, egy interdiszciplináris módszertan megteremtését szorgalmazták. Az első felhívás címe nyomán szokás kritikai fordulatról beszélni. 19 A kritikai elmélet adaptációja további lehetőséget kínált az amerikai történészek számára a historiográfia megújításához, mivel hivatkozási alapot biztosított a legkülönbözőbb elméletek meghonosításához. Az állandó mozgást, a megújulást jelző szókapcsolatok (az új jelző, a másképp határozószó, vagy az újragondolás és a fordulat főnevek gyakori alkalmazása) is mutatják, hogy az es években a historiográfiában markánsan fogalmazódott meg a változás, a változtatás igénye. A törésvonalak és az időhatárok kijelölése azonban meglehetősen önkényes; van, aki például az amerikai történetírás 1960-as évektől történő alakulását egyetlen folyamatnak te- 14 Noiriel: A történetírás válsága, White, Hayden: Metahistory: The Historical Imagination in Nineteenth Century Europe. Baltimore, LaCapra Rethinking Intellectual History című könyvében számos más elmélet adaptációjára is vállalkozott: A poetics of Historiography: Hayden White s Tropics of Discourse.; Who rules metaphor? Paul Ricour s Theory of Discourse.; Habermas and the Grounding of Critical Theory.; Marxism and Intellectual History. In: LaCapra, Dominick: Rethinking Intellectual History. Tests, Contexts, Language. Ithaca-London, ; ; ; Hunt, Lynn: Introduction: History, Cultur, and Text. In: Hunt, Lynn (ed.): The New Cultural History. Berkeley Los Angeles London, Noiriel: A történetírás válsága, Histoire et sciences sociales. Un tournant critique? Annales E.S.C., 43. évf. (1988) 2. vol ; Histoire et sciences sociales: tentons l expérience. Annales E.S.C. 44. évf. (1989) 6. vol old. Lásd Czoch Gábor Sonkoly Gábor: Bevezető. In: Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Debrecen,

4 Az új kultúrtörténet -ről Elmélet és módszer kinti, s a divatos fordulat kifejezéssel élve hosszan tartó társadalmi-nyelvi fordulatról beszél (sociolinguistic turn). 20 Az új kultúrtörténetről A régi történetírói iskolák megújítása rendszerint valamely reprezentatív eseményhez kapcsolódik (egy konferenciához vagy egy reprezentatív kötethez); s az új irányzatok megteremtésének emellett fontos momentuma még az új elnevezés megalkotása, létrehozásuk verbális gesztusa. A historikusok ilyenkor rendszerint visszapillantanak a korábbi irányzatok történetére, evolúciójára így határozva meg a régi és az új különbségét. (E demonstratív esemény jellemző mozzanata lehet egy emblematikus személyiség felvonultatása. Hayden White például személyes megjelenésével vagy konferenciakötetbe adott tanulmányával számos irányzat megszületését szentesítette már.) 1987-ben a California Egyetemen a Francia Tanulmányok Központja szervezett konferenciát annak tiszteletére, hogy Roger Chartier a Berkeley-n tett egy hónapos látogatást, és ennek a rendezvénynek lett az eredménye az új irányzat (new cultural history) létrejöttét demonstráló kötet. 21 (Az új kultúrtörténetnek tulajdonított tartalmak szoros kapcsolatot mutatnak Chartier-nek a Cornwell-i konferencián elmondott előadásával, melyben a társadalmi élet jelenségeire reflektáló kultúrtörténet mellett tört lándzsát. 22 ) A megalkotott elnevezés (új kultúrtörténet) egyfelől utalt az amerikai történetírás hagyományaitól való eltávolodásra, a gyökerekkel, az intellektualista történetírás iskolájával való szakításra, másfelől a régi kultúrtörténettől (művelődéstörténettől) való különbözőségre. Lynn Hunt a könyv bevezetőjében elsősorban az Annales körének hatását hangsúlyozta, s a franciaországi történetírásról adott áttekintést követően fogalmazta meg az új kultúrtörténet programját. 23 Nyilvánvaló, hogy az irányzat historiográfiai jelenlétét az előzmények bemutatásával, a viszonyítási és kapcsolódási pontok kijelölése révén lehetett tudatosítani. (Mégis, ha elfogadjuk az új történészek ama alapvetését, mely szerint a történetírói narratívum nem egyszerűen a valóság reprezentációja, a különböző irányzatok önreprezentációinak sem feltétlenül kell hitelt adnunk, mivel azok az egyes szerzők elméleti irányultságára adnak utólagos történeti magyarázatot.) A programadó kötet összegzi a történetírást ért, tudományágon kívüli hatásokat, így többek között az elméleti nyelvészet, az irodalomelmélet vagy az antropológia befolyását. Lényegi különbség az új kultúrtörténet és az új intellektualista történetírás között elsősorban a kutatás tárgyának megválasztásában tételezhető. Clifford Geertz értelmező antropológiája nyomán a történészek a kultúra fogalmát kiterjesztették a populáris kultúra megnyilvánulásaira is. A kultúra e felfogás szerint öröklött jelképrendszer, jelentés-összefüggések sűrű hálózata, mely az egyénnek segít eligazodni a környező világban. A sűrű leírás módszere e jelek megfejtését, szövegszerű olvasását jelenti. 24 További eligazítást nyújt 20 Jacob, Margaret C.: Science Studies after Social Construction: The Turn toward the Comparative and the Global. In: Bonell, Victoria E. Hunt, Lynn (eds.): Beyond the Cultural Turn. New Directions in the Study of Society and Culture. Berkeley Los Angeles London, , Hunt: The New Cultural History. Berkeley Los Angeles London, Chartier: A szellemi élet története, i. m. (Eredeti megjelenés: Chartier, Roger: Intellectual History or Sociocultural History? The French Trajectories. In: Modern European Intellectual History, i. m. 23 Hunt: Introduction, i. m. 24 Darnton, Robert: Intellectual and Cultural History. In: Kammen, Michael (ed.): The Past Before Us. Ithaca London, ; Hunt: The New Cultural History, Az új kultúrtörté- 165

5 Elmélet és módszer Majtényi György az irányzat lényegét illetően az a kötet, amely egy újabb konferencia után ugyanebben a sorozatban, Lynn Hunt társszerkesztésében jelent meg, mely már a címében is fordulatot emleget: A kulturális fordulaton túl (Beyond the Cultural Turn). A könyv az amerikai társadalomtudományt ért új hatásokat térképezi fel, illetőleg ezeknek az elméleteknek a korábbinál tudatosabb adaptációját célozza. A kulturális fordulat a nyelvi fordulat továbbvitelét jelenti, a szövegelemzés módszereinek kiterjesztését a kultúra legkülönbözőbb jelenségeinek elemzésére. 25 Az új kultúrtörténet irányzata mára az antropológiai szemlélet erőteljes térnyerése nyomán szinte megkülönböztethetetlenné vált az angolszász gyökerekkel rendelkező történeti antropológiától, noha egyes elméletek (irodalomelmélet, elméleti nyelvészet stb.) hatásai itt sokkal erőteljesebbnek mutatkoznak, és historiográfiai jelenlétének tudatosítását követően miként az Annales iskolája az Egyesült Államokban erőteljesen hatott a különböző nemzeti historiográfiák útkereséseire: viszonyítási ponttá vált a történetírásban. Ha fentebb kitértem a társadalomtörténet marxista elkötelezettségére, akkor ugyancsak meg kell emlékezni az új kultúrtörténet baloldali liberális szemléletéről, történetírói programjáról. A deklarált cél ezúttal is egy demokratikus, pluralista, a különböző társadalmi csoportok igazságainak hangot adó historiográfia megteremtése (volt). A historikusok így azt hangsúlyozták, hogy korábban a nemzeti történelem értelmezése során az egyes szerzők az objektivitás eszményének a jegyében bizonyos szempontokat a többi fölé emeltek. A többség szempontjait az állami ideológia jegyében általános érvényűnek tekintették, és ezáltal bizonyos hangokat (egyes csoportok történeteit) kizártak a történetírás kánonjából. Ezzel szemben a történetírás objektivitását az jelentheti, ha a historiográfia többféleképpen is képes reflektálni a múltra, mivel minden csoportnak saját történelme, másokéval szembeállítható történeti igazsága van. A történetírónak pedig vállalnia kell elfogultságait, és meg kell vallania szándékait az olvasó előtt. 26 Többen épp azt vetik az új történészek szemére, hogy nem egyszerűen szubjektív, hanem erősen részrehajló képeket festenek a történelemről. A munkáikat jellemző általános relativizmus nemcsak a konzervatív, de a marxista történészek ellenérzését is kiváltotta.) Az a felismerés, hogy a történeti források szövegként is elemezhetők, átformálta a történetírói szerepről vallott hagyományos elképzeléseket. 27 Az új történészek szerint, amikor a történettudósok azt hirdették, hogy mentesek az ideológiai kötöttségektől, és képesek arra, hogy a társadalmi valóságról érdek nélkül, objektíven írjanak, nem néztek szembe az elbeszélés alapvető relativizmusával. 28 A forrás megformálásának módja olyan jelentéseket hordoz, amelyeken keresztül nemcsak egy adott kultúra, hanem az alkotó maga is megnyilatkozik. E jelentések és az ezeknek megfelelő/megfeleltethető értelmezési lehetőségek neti elemzések kultúra fogalmának alapvető forrása a következő tanulmánygyűjtemény: Geertz, Clifford: The Interpretation of Cultures. New York, 1973., lásd különösen: 5 12., ben History and Sociology after the Linguistic Turn címmel, majd 1996-ban Studying Culture at the Linguistic Turn: History and Sociology címmel szerveztek tudományos ülést, s ez utóbbi előadásait tartalmazza a Beyond the Cultural Turn. Első tematikus egysége a kultúra fogalmával foglalkozik; bevezetőjében a szerkesztők egymás mellett említi Hayden White-ot és Clifford Geertz-öt. (White utószava zárja kötetet.) 5 6., Appleby Hunt Jacob: Telling the Truth about History, White, Hayden: Introduction: The Poetics of History. In: Metahistory White művének hatásához lásd Appleby Hunt Jacob: Telling the Truth about History, Biernacki, Richard: Method and Metaphor after the New Cultural History. In: Bonnel Hunt (ed.): Beyond the Cultural Turn, 73., 83. Halttunen, Karen: Cultural History and the Challenge of Narrativity. In: Bonnell Hunt: Beyond the Cultural Turn,

6 Az új kultúrtörténet -ről Elmélet és módszer számtalan, többek között kortól és befogadótól is függő, változó értelmű olvasatot tesznek lehetővé. A történész nem törekedhet egységes és egyedül érvényes strukturalista elmélet, csak hipotetikus elemzési modell megalkotására. A történetírói stílusnak ezzel a felismeréssel kapcsolatos átalakulását jelzi, hogy a többes szám első személyű elbeszélési mód helyébe az egyes szám első személyű narráció, a korábban gyakorta egyes számban használt főnevek, valóság, igazság stb. helyébe ezek többes számú változata lépett. Az interpretáció során a történész a politika- és a társadalomtudományok fogalmai helyett olyan kategóriákat kénytelen kölcsönözni elsősorban az irodalomelmélettől és a nyelvészettől, amelyek a történetinek tekintett narratíva poétikai értelmezését is lehetővé teszik. Így nyelvi jelekről beszél, s többek között a metafora és a szimbólum trópusainak leírására törekszik. Hayden White szerint a historikus alapvetően négyféle formában mondhatja el tárgyát a magyarázó stratégiának megfelelően: a románc, a komédia, a tragédia vagy a szatíra műfajában. 29 A történész elsődleges feladata a forrás jelentésszerkezetének megbontása, elemzése. A dekonstrukció során az írónak nemcsak a szöveg szemantikailag értelmezhető síkjával kell állandó kapcsolatot tartania, hanem a szöveggel mint nyelvi valósággal is. Az a felismerés, hogy minden narráció már önmagában is szubjektív értelmezés, segítheti a történetírót egy forráskritikus és önreflexív írásmód megtalálásában. 30 És éppen ez az új kultúrtörténészek deklarált célja: újraolvasni és újraolvastatni a régi módszerekkel már elcsépelt forrásokat, hogy öntudatos formálóivá váljanak egy többszereplős és többszempontú, az egyes narratívumokat magában foglaló metanarratívumnak. Ez a hatás a történetírásban természetszerűleg a személyes jellegűnek tekintett források (művészeti alkotások, interjúk, naplók, levelek) divatját eredményezte. 31 Tényszerűség és fikcionalitás Magyarországon is sokat olvashatunk az unalomig magyarázott történetfilozófusok elméleteiről, viszont szinte semmit az e teóriákat alkalmazó historikusok műveiről. Az alábbiakban empirikus kutatásokról számot adó munkákat ismertetek, melyek érzékeltetik, hogy a történetírás hagyományos feladatának s korábbi szerepének megkérdőjelezése nemcsak a stílus megváltozását, de egyes esetekben a műfaji korlátok szétfeszítését is eredményezte. Ennek sokat hivatkozott, klasszikus példája Simon Schama az Egyesült Államokban élő brit történész, művészettörténész Dead Certenties című könyve, mely két századi eseményről és az ezeket körbelengő mítoszokról szól. Schama szándékosan megszegi a történetírás konvencióit, hagyományos bizonyítási eljárásait (filológiai ellenőrizhetőség, tudományos stílus stb.), jóllehet könyvét nem tudományos munkaként határozza meg: törté- 29 Nemcsak a magyarázó stratégia lehet szerinte négyféle, hanem az érvelést, illetőleg az ideológiai vonatkoztatás módja is. Ezek a formalista, az organicista, a mechanisztikus és a kontextualista, illetőleg: az anarchista, a radikális, a konzervatív és a liberális. White: Metahistory, Történetipoétikai elemzésre alkalmasnak tartja az elméleti nyelvészet által meghatározott négy alapvető trópust is: a metaforát, a metonímiát, a szinekdochét és az iróniát. 30 Halttunen: Cultural History and the Challenge of Narrativity, Annak ellenére is, hogy a posztmodern narrativitáselmélet a történettudományban amint azt több szerző is hangsúlyozza nagyobb hatással volt arra, ahogyan írunk arról, amit tanulmányozunk, mint arra, hogy mit tanulmányozunk. Halttunen: Cultural History and the Challenge of Narrativity,

7 Elmélet és módszer Majtényi György neteit történeti elbeszéléseknek (historical novellas) nevezi. 32 Többen azonban műfaji korlátozások nélkül terjesztik ki a korábban tudományosnak deklarált történetírás határait a fikció, a fikcionalitás irányába ezzel is jelezve a műfajhatárok elmosódását. A többszólamúságra való törekvésnek, az egymással versengő értelmezések, diskurzusok bemutatásának mértékadó példája James Goodman Stories Of Scottsboro című munkája. 33 A szerző könyvében egy bírósági ügyet dolgoz fel ben Alabamában kilenc fekete fiatalt vádoltak meg két fehér nő megerőszakolásával. A kilenc teenager a legfiatalabb tizenhárom, a legidősebb tizenkilenc éves volt egy vonaton verekedésbe keveredett fehér fiatalokkal. Később az utasok közül két fehér lány azt vallotta, hogy a feketék megerőszakolták őket. A fehérekből álló bíróság első fokon halálra ítélte a vádlottakat. Az ítélet utóbb politikai üggyé, a nyilvánosság előtt az amerikai demokrácia megítélésének kérdésévé vált. A szerző ismerteti a bírósági ügy narratívumait s az azt követő évtizedes vita történetét, és ennek során különböző nézőpontokból beszéli el a történetet. Megismerhetjük az esetet a vádlottak, az áldozatok, valamint különböző társadalmi, etnikai és politikai csoportokhoz tartozók szempontjából. A mi történt? kérdésre Goodman több történettel válaszol, különböző emberek gondolatait ismerteti arról, hogy mi történhetett valójában, s ennek alapján az olvasó maga is szubjektív képet alkothat az eseményről, az okokról és a következményekről. Emellett Goodman érzékelteti (elismeri) saját szerepét is a történet megszerkesztésében, az események és a különböző történetek utólagos rekonstrukciójában. 34 Ismeretes Hayden White álláspontja a tragikus, modern történelmi események (mint például a holokauszt) korlátozott cselekményesítési lehetőségéről, 35 felvethető ugyanakkor az a kérdés, hogy etikai megfontolások nem korlátozzák-e szükségszerűen a hétköznapi emberek történeteit közvetítő történész elbeszélői szabadságát. Goodman e Scottsboro-i történet plurális elbeszélése során nyilván nem hangsúlyozhatta túl a könyvében színre lépő fehér déliek szempontjait, előítéleteit. Megkérdőjelezhető ennek kapcsán az is, hogy a történetírásnak valóban a többszólamúságra kell-e törekednie, s hogy egyáltalán képes lehet-e rá.) 32 Két, véletlenszerűen kapcsolódó történetet (mesét) fűz egymásba: James Wolfe tábornok hősi halálát a quebeci csatában 1759-ben és Dr. George Parkmannak a Harvard Medical College-ban 1849-ben történt meggyilkolását. A szerző könyvében regényírói eszközöket alkalmaz, több szálon futtatja a cselekményt, és narrátorként különböző elbeszélők hangján szólal meg. Wolfe halálának történetét egy hétköznapi brit katona, szemtanú beszámolóján, családi levelezések töredékein, a festő, Benjamin West alkotásán (Wolfe tábornok halála, 1770), és a hősével szinte rögeszmésen azonosuló történész, Francis Parkman munkáján keresztül ábrázolja. Keveredik munkájában az események képzelt, illetőleg a hagyományos történeti dokumentáción alapuló tudományos rekonstrukciója, s elbeszélésének hitelessége felől el is bizonytalanítja olvasóit. A már említett katonának a quebeci csatáról tudósító beszámolójáról például az utószóban árulja el, hogy azt valójában ő találta ki. Schama, Simon: Dead Certainties. (Unwarranted Speculations.) New York, Goodman, James: Stories of Scottsboro. New York, Amellett, hogy végigköveti az esetről tudósító történetek születését, alakulását, s hogy azok miképp kapcsolódtak különböző csoportokhoz, diskurzusokhoz, a szerző hangsúlyozza, hogy e történeteket ő maga szerkesztette a könyv megírása során egyetlen egésszé, egy újabb történetté. (Stories of Scottsboro. XIII.) Jellemző, hogy a könyv az eset novellaszerű elbeszélésével indul, annak leírásával, ahogyan Goodman utólag elképzeli az eseményeket, majd ama történeteknek a filológiailag ellenőrizhető (lábjegyzetelt) ismertetésével folytatódik, amelyek alapján képet alkothatunk, s amelyek alapján a szerző maga is képet alkotott az eseményekről. 35 White Hayden: A történelmi cselekményesítés és az igazság problémája. In: Uő.: A történelem terhe. Budapest,

8 Az új kultúrtörténet -ről Elmélet és módszer Más szempontból, de ugyancsak a történetírás hagyományos eljárásainak szándékos megsértését jelenti Lynn Huntnak a francia forradalom történetéről írott családregénye. 36 A könyvben a szerző populáris műveket, ponyvákat és művészeti alkotásokat is elemez. A rendelkezésére álló adatokat, történeteket egy népszerű elmélet, Sigmund Freud fiúk és apák konfliktusáról szóló teóriájának felhasználásával szervezi újabb történetbe. Munkája így nem igazán illeszkedik ahhoz a történetírói hagyományhoz, mely a különböző társadalmi csoportok érdekellentétből fakadó harcaként ábrázolta a forradalmat. Huntnak a Totem és a tabu nyomdokain haladó értelmezése szerint a francia forradalomban a testvérek (a nép) harcolt az apa (a király) ellen, Marie Antoinette pedig a rossz anya volt, aki magatartásával nagyban hozzájárult a fivérek haragjához, lázadásához. Hunt eljárása vélhetőleg azon a belátáson alapul, hogy a múltat a maga teljességében, a történetírói szándékoktól mentesen képtelenség rekonstruálni (egyformán önkényes így például a francia forradalom történetének marxi vagy freudi alapon történő rekonstrukciója 37 ). A felismerés hatására, hogy a múlt különböző szempontú rekonstrukciói között nincs lényegi különbség, Hunt nagyobb elbeszélői szabadságot engedélyez magának, mint a történetírók hagyományosan: könyvében nemcsak az adatok és a történetek, de a tudományos beszédmódok között is szabadon válogat. E történeti munka és freudi családregény szerzője, Lynn Hunt tevékeny szerepet vállalt az új kultúrtörténet megalkotásában, jelenlétének tudatosításában; történészi munkássága emellett a historiográfia elméleti problémáival szembesülő (szembenéző) történészek útkereséseit is példázza. Az alábbiakban közölt tanulmánya a francia forradalom történetének ugyancsak újszerű, a korábbi történetírói sémáktól mentes értelmezése. Elemzésében azt bizonyítja, hogy a pornográfiának sajátos funkciója, politikai szerepe volt a francia forradalom időszakában: a társadalmi indulatok kifejezőjévé vált. A pornográfia ilyetén ábrázolása azáltal, hogy a szerző tárgyát tágabb kontextusba, a politikai események szövegkörnyezetébe helyezi metaforikus jelentést tulajdonít a látszólag legkevésbé sem metaforikus műveknek. A tanulmány szórakoztató olvasmány nyújt, és ezáltal azt is érzékelteti, hogy új távlatok nyílnak a történész előtt, ha kilép saját szűkebben értelmezett diszciplínájának keretei közül: több képzelőerővel és sokkal szabadabban szőheti történetét. 36 Hunt, Lynn: The Family Romance of the French Revolution. London, A kötet címe Freud: Familienroman der Neurotiker című esszéjére utal, amit Otto Rank adott közre 1909-ben. (XIII.) A könyv elemző ismertetése: Szívós Erika: Politikai tudattalan, i. m. 37 Egy korábbi tanulmányában Hunt a marxista értelmezések önkényességét bírálta: Hunt, Lynn: Review essay: Penser la révolution française. History and Theory, 20. (1981) nr

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke 1955 1962 Vegyes tartalmú számok 1963 1. sz. A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései 2. sz. Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Budapest,

Részletesebben

HISTORIOGRÁFIA ÉS ESZMETÖRTÉNET. Életrajzok és megítélésük a történelemben

HISTORIOGRÁFIA ÉS ESZMETÖRTÉNET. Életrajzok és megítélésük a történelemben HISTORIOGRÁFIA ÉS ESZMETÖRTÉNET Életrajzok és megítélésük a történelemben Még a legjobban megírt életrajz is csupán rosszul megírt történelem (Geoffrey R. Elton). 1 Az életrajz maga is történelem és minden

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Biztos, hogy a narratíva közös téma? VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája

Részletesebben

(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a

(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a 1 HAGYOMÁNY ÉS MODERNSÉG BENEDETTO CROCE ESZMEVILÁGÁBAN (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a figyelmébe,

Részletesebben

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT FÜLÖP ENDRE Önmagában az a tény, hogy a politikai filozófia huszadik századi klasszikusai közül ők ketten azok, akik a háborúról való filozófiai igényű gondolkodást valóban

Részletesebben

Az irodalmi alkotás mint történelmi szöveg *

Az irodalmi alkotás mint történelmi szöveg * 2004. november 75 Bevezetés KISANTAL TAMÁS Az irodalmi alkotás mint történelmi szöveg * Az alábbiakban azt a kérdést szeretném megvizsgálni, hogy mennyiben lehetséges irodalmi szövegeket történeti módon

Részletesebben

Időpont: csütörtök 12:00-13:30 Helyszín: Kazy 314-es terem

Időpont: csütörtök 12:00-13:30 Helyszín: Kazy 314-es terem Kultúraelmélet - bevezetés a művelődésfilozófiába 2. ANDB-705, ANDB-111 2014/15 II. félév Kurzusleírás B. A. Alapképzés 2/2 kredit- 2 félév második félév - heti 2 óra előadás kollokvium Striker Sándor,

Részletesebben

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Borza Gyöngyi A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában 1973-ban. A mű eredeti címe: Metodologija i procedura szociologicseszkih isszledovanyij

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

A metaforikus jelentés metafizikai következményei

A metaforikus jelentés metafizikai következményei VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában VARGA Rita Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország vargarita@mailbox.hu A háború traumája és a pszichoanalitikus kísérteties Az első világháború

Részletesebben

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról 86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában

Részletesebben

ERDÉLYI SZOCIOLÓGIAI MŰHELYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ FOLYÓIRATOK (2002 2012)

ERDÉLYI SZOCIOLÓGIAI MŰHELYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ FOLYÓIRATOK (2002 2012) 48 SÓLYOM ANDREA ERDÉLYI SZOCIOLÓGIAI MŰHELYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ FOLYÓIRATOK (2002 2012) Jelen tanulmány része egy olyan vállalkozásnak, amelynek célja az erdélyi magyar szociológia intézményes helyzetének

Részletesebben

Történetírás és pszichoanalízis, avagy a történetírás mint pszichoanalízis

Történetírás és pszichoanalízis, avagy a történetírás mint pszichoanalízis KISANTAL TAMÁS Történetírás és pszichoanalízis, avagy a történetírás mint pszichoanalízis Freud és Certeau szövegei elé Az alábbi összeállítás némiképp meglepetést kelthet az olvasókban, hiszen megszokhatták,

Részletesebben

1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv és a szakirányok bemutatása, kredit-tartalommal is.

1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv és a szakirányok bemutatása, kredit-tartalommal is. III. Az SZTE ANGLISZTIKA mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása 1. A szak tantervét táblázatban öefoglaló, eket

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Készítette: a magyar munkaközösség (Balogh Anikó, Dr. Szabóné Bánkuti Katalin, Mándoki Mária,

Részletesebben

Roginer Oszkár. Not a Monograph

Roginer Oszkár. Not a Monograph BOOK REVIEW Roginer Oszkár PTE, BTK, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Pécs rogoxar@gmail.com Nem egy monográfia Not a Monograph Sarita Matijević, Siflis Zoltán, Vajda Tibor, Mirko Sebić (szerk.): Fajkutyák

Részletesebben

KONFERENCIA-BESZÁMOLÓ

KONFERENCIA-BESZÁMOLÓ GERŐ MÁRTON KRISTÓF LUCA 1 HÁLÓVILÁG KONFERENCIA-BESZÁMOLÓ Hálózatkutatás, társadalomszerkezet, társadalmi egyenlőtlenségek MTA Szociológiai Kutatóintézet 2011. október 13., Budapest I. Úri utca 49. Az

Részletesebben

ELŐSZÓ Csak nem azt hitted, hogy itt és most egyszer és mindenkorra megoldjuk a cigánykérdést? 1

ELŐSZÓ Csak nem azt hitted, hogy itt és most egyszer és mindenkorra megoldjuk a cigánykérdést? 1 MAGYAR AGORA 2005 SZALAI JÚLIA Csak nem azt hitted, hogy itt és most egyszer és mindenkorra megoldjuk a cigánykérdést? 1 Manapság sok szó esik a cigányok helyzetéről, a cigányok és a nem cigányok közötti

Részletesebben

szemle bottyán béla A gazdasági közigazgatás elmélete recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről

szemle bottyán béla A gazdasági közigazgatás elmélete recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről szemle Bottyán Béla A gazdasági közigazgatás elmélete Recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről 1 Dr. habil. Bordás Mária A közigazgatás gazdaságtana A gazdasági kormányzás lehetőségei és dilemmái című

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Második Európai Blue Sky Konferencia

Második Európai Blue Sky Konferencia Második Európai Blue Sky Konferencia 1 Globális Átalakulások Következmények és Alternatívák Nemzetközi konferencia az OECD és az UNESCO MOST Program támogatásával 2015. Október 29-31, Budapest - Várnegyed

Részletesebben

Komparatív kapitalizmus

Komparatív kapitalizmus Komparatív kapitalizmus Komparatív kapitalizmus Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban

A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban Bak Ivett A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban A Zalai Hírlap vizsgálata Tabloidizáció A tabloidizáció jelensége néhány évtizede jelent meg a média területén, és a médiapiac számos képviselőjének

Részletesebben

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek

Részletesebben

Havasi Éva Rakovics Márton

Havasi Éva Rakovics Márton Havasi Éva Rakovics Márton Súlyos gender kérdés, avagy a túlsúlyban, az elhízottságban megnyilvánuló nemi különbségek 1 Ebben a rövid terjedelmű írásban a férfiak és a nők testsúlyában meglevő különbségekről

Részletesebben

Politikai gondolkodás és politikai cselekvés Elméleti és módszertani esszé

Politikai gondolkodás és politikai cselekvés Elméleti és módszertani esszé Docēre et movēre Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. pp. 49 55. Politikai gondolkodás és politikai cselekvés Elméleti és módszertani

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

A politika diszkurzív értelmezése: irányzatok és iskolák

A politika diszkurzív értelmezése: irányzatok és iskolák ii-2 A politika diszkurzív értelmezése: irányzatok és iskolák ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet, Doktori Iskola 2004 2005 és 2006 2007 tanév ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszék, PhD képzés,

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

Prosperitas műhely 2. Prezentációkészítés és a konferenciacikk felépítése. Solt Katalin Király Gábor

Prosperitas műhely 2. Prezentációkészítés és a konferenciacikk felépítése. Solt Katalin Király Gábor Prosperitas műhely 2. Prezentációkészítés és a konferenciacikk felépítése Solt Katalin Király Gábor A valóság rétegei 4/16/14 2 www.123rf.com Rendszer Határ 4/16/14 3 Top- down megközelítés A rendszer

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv implementációja

A Nemzeti alaptanterv implementációja 1 A Nemzeti alaptanterv implementációja Összeállította: Vass Vilmos * Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén Budapest,

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje

Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Dienes Dénes Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Nincs könnyű helyzetben az, aki meg akar felelni a címből következő elvárásoknak.

Részletesebben

ii-1 Politikai kommunikáció politikai diskurzus

ii-1 Politikai kommunikáció politikai diskurzus ii-1 Politikai kommunikáció politikai diskurzus ELTE ÁJK Politológiai Doktori Iskola 2000 2001 és 2002 2003 tanév Politikai kommunikáció politikai diskurzus 1. Információs társadalom, diszkurzív politológia

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba?*

Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba?* KONFERENCIÁK Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba?* Napjaink egyik legnagyobb könyvtárszakmai kihívását az e-könyvek okozzák, egész pontosan az a kérdés, hogyan lehetne szolgáltatni e-könyvet a könyvtárban

Részletesebben

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 PALÓCZ ÉVA A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 Bevezetés A szerkesztők szándéka szerint a kötet írásai azt a kérdést járják körül, hogy milyen a magyar polgár, a magyar középosztály. Közgazdászként

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Klasszikus

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Osztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

Osztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása Osztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ANGOLTANÁR KÉPZÉS: KÖZÖS SZAKASZ Tantárgy neve Félév és

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA Czoch Gábor. A városok szíverek Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról. Pozsony, Kalligram, 2009. 210.old.

PUBLIKÁCIÓS LISTA Czoch Gábor. A városok szíverek Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról. Pozsony, Kalligram, 2009. 210.old. PUBLIKÁCIÓS LISTA Czoch Gábor Önálló kötet A városok szíverek Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról. Pozsony, Kalligram, 2009. 210.old. Szerkesztett könyvek Szolgálhat-e mintaként a francia német

Részletesebben

Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai

Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai L Harmattan, Budapest, 2003. ISBN 963 9457 60 4 Ha arra vagyunk kíváncsiak, mi a politika, akkor nemigen mondhatjuk, hogy valósága függetleníthető az

Részletesebben

OTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan.

OTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan. OTKA T048849 A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATI MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS 1. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK A kutatási tervben empirikus vizsgálatokkal

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés

A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés Horváth Gergely A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés A szocialista kalkulációs vita az 1920 40-es évek gazdaságelméleti vitája, melynek fő kérdése az volt, hogy lehetséges-e a gazdasági

Részletesebben

Kurzuskód: PEDM-F16 Kreditértéke: 2. Szak és szint: Neveléstudomány MA Képzési forma: nappali

Kurzuskód: PEDM-F16 Kreditértéke: 2. Szak és szint: Neveléstudomány MA Képzési forma: nappali Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel.: 461-4552, fax.: 461-4532 E-mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

A kritikai tudatosság alakításának lehetőségei a mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásban

A kritikai tudatosság alakításának lehetőségei a mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásban A kritikai tudatosság alakításának lehetőségei a mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásban Szőke-Milinte Enikő Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Vitéz János Tanárképző Intézet, Esztergom szoke-milinte.eniko@btk.ppke.hu

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása

Részletesebben

SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Indított specializációk: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Filozófia, Esztétika, Etika, Vallástudomány,

Részletesebben

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I.

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. Sárközi Andrea Bernadett osztályvezető sarkozi.andrea@oik.hu Utak A zene szerepe, hatása az emberre, mint egyénre Társadalomtudományi vizsgálatok:

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN.

Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN. Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN Rácz Sándor Debreceni Egyetem BTK 2014 LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS

Részletesebben

A vágyálom: megismerni egy idegen (idegenszerű) nyelvet, de közben nem érteni Roland Barthes 1

A vágyálom: megismerni egy idegen (idegenszerű) nyelvet, de közben nem érteni Roland Barthes 1 A vágyálom: megismerni egy idegen (idegenszerű) nyelvet, de közben nem érteni Roland Barthes 1 1 Az ismeretlen nyelv (1970), ford. Miklós Pál, in uő, Válogatott írások, Budapest, Európa, 1976, 241. Bevezetés

Részletesebben

A NŐI GÓTIKUS REGÉNYRŐL

A NŐI GÓTIKUS REGÉNYRŐL EGY MŰFAJ FELTÁMADÁSA ÉS ÁTALAKULÁSA A NŐI GÓTIKUS REGÉNYRŐL Szalay Edina: A nő többször. Neogótika és női identitás a mai észak-amerikai regényben, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002 VARGA ISTVÁN

Részletesebben

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,

Részletesebben

Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola

Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Javítóvizsga követelmények Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyból 2012/2013 Készítette: Nagy László A vizsga menete: Az javítóvizsga írásbeli

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Otto Dix és George Grosz képes tudósítása Németországból

Otto Dix és George Grosz képes tudósítása Németországból Otto Dix és George Grosz képes tudósítása Németországból Otto Dix: Önarckép (1926) Otto Dix (1891-1969) szociáldemokrata családból érkezett, apja szobrász volt. Festőművésznek tanult, majd végigharcolta

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Dr. Bódi Stefánia tanársegéd A magyar biztonságpolitikai gondolkodás etnikai konfliktusok rendezésére irányuló elméletei, különös tekintettel Bibó István

Részletesebben

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat)

MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) MŰVÉSZETI ISMERETEK DRÁMA ÉS TÁNC 9 11. évfolyam (Esti és levelező tagozat) A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés,

Részletesebben

Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan?

Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? (Csaba László: Európai közgazdaságtan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2014.) Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? Ha egy amerikai közgazdászt kérdeznénk, jó esélylyel nemleges választ kapnánk. E válaszszal

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Dráma és Tánc készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. alapján 9. évfolyam 2 DRÁMA ÉS TÁNC Célok és feladatok A dráma

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 632 MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 8. ÉVFOLYAM

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 632 MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 8. ÉVFOLYAM MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 632 MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 8. ÉVFOLYAM MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 633 8. ÉVFOLYAM Heti óraszám: CÉLOK ÉS FELADATOK A mozgóképkultúra és médiaismeret mint iskolai

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról

KUTATÁS KÖZBEN. Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról KUTATÁS KÖZBEN Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról Tanulmányom részét képezi egy nagyobb lélegzetű munkának, melyben arra vállalkozom, hogy empirikus kutatások

Részletesebben

A fordítás váratlan fordulatai

A fordítás váratlan fordulatai KÁNTÁS BALÁZS A fordítás váratlan fordulatai Kappanyos András Bajuszbögre, lefordítatlan Műfordítás, adaptáció, kulturális transzfer című monográfiájáról Kappanyos András ötödik, akadémiai doktori értekezésként

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület

Részletesebben