A magyar építőipar 2011

Átírás

1 INGATLAN- ÉS ÉPÍTŐIPARI TANÁCSADÁS A magyar építőipar 2011 CENTRAL AND EASTERN EUROPEAN CONSTRUCTION (CEEC) RESEARCH

2 2 A magyar építőipar Köszönetnyilvánítás Tisztelt Olvasók! Köszönjük, hogy felkeltette érdeklődésüket a Magyar építőipar 2011 kvalitatív elemzés, amelyet a CEEC Research társaság a KPMG magyarországi irodájával együttműködve készített el. Ez az elemzés a magyar építőipari vállalkozások 100 vezető képviselőjével folytatott telefonos megkérdezés során szerzett információk alapján készült. A beszélgetésekre 2011 júniusában került sor. A teljes mintából végzett elemzésen túl a tanulmány kitér az építőipari társaság mérete, valamint az iparági szegmensek közötti eltérésekre is. A mintát nagy, közepes és kis társaságokra, illetve magasépítéssel és mélyépítéssel foglalkozó szegmensekre osztottuk fel az elemzésünk során. A Magyar építőipar 2011 kvalitatív elemzés részletes információval szolgál a magyar építőiparról, amelyek ismerete fontos, az adott területen tevékenykedő társaságok vezetői számára. Szeretnénk köszönetünket kifejezni az építőipari vállalatok képviselőinek, akik idejüket szánták ránk és a tanulmány kidolgozásához szükséges információkat rendelkezésünkre bocsájtották, és minden aktív felhasználónak is, akik rendszeresen értékes javaslatokkal látnak el bennünket, amelyeknek köszönhetően képesek vagyunk jobban és hatékonyabban kielégíteni információs igényeiket. Jiří Vacek ügyvezető igazgató CEEC Research Andrea Sartori partner KPMG Tanácsadó Kft.

3 A magyar építőipar Összefoglalás A magyar építőipar hanyatlásának 2011 lesz a következő, sorrendben már hatodik éve. Ez egyaránt értendő a nagy, a közepes és kis cégekre is. Az első, nagyon enyhe növekedésre, az építőipari vállalatok igazgatóinak elvárásai szerint leghamarabb 2012-ben lehet számítani. A magyar építőipar 2011-ben várható további hanyatlásából fakadóan az építőipari társaságok bevételeinek csökkenése várható. A legnagyobb cégek várják a bevételeik legnagyobb mértékű csökkenést, ezen belül is elsősorban a magasépítés területén tevékenykedő vállalatok. A 2012-es évre vonatkozó kilátások egyúttal nagyon bizonytalanok, minden harmadik cég képtelen az árbevételeit előre jelezni. Tekintettel arra, hogy az építőipar idei stabilizálódásához fűzött elvárások nem teljesültek, jelentősen csökkent az építőipari társaságok önbizalma. A társaságok önbizalma az utolsó öt év során most a legalacsonyabb a konkurenciánál jobb teljesítményben három magyar építőipari társaság közül csupán csak egy bízik. Az építőipari társaságok kapacitásának kihasználtsága tovább csökkent, jelenleg átlagosan 65% körül van. A nagy társaságok esetében négy igazgató közül három véli így. A közepes/kis vállalkozók számára a megrendelések elnyerésének a leghatékonyabb módja a személyes kapcsolatok kiaknázása, míg a nagy társaságok első helyen a versenyeljárásokat jelölték meg. A megrendelések alacsony száma miatt a nagy társaságok 63%-a hajlandó nyereség hiányában, vagy még akár kisebb veszteség mellett is elfogadni megrendeléseket. Minden megkérdezett építőipari társaság nyilatkozó képviselője azt állította, hogy növekedési lehetőségeik korlátozottak. A közepes/kis építőipari cégek első helyen rangsorolt problémája az állami bürokrácia. A nagy építőipari cégek elsősorban a megkeresések hiányát nevezték meg főbb problémának. Az építőipari társaságok legfontosabb feladata az elkövetkező tizenkét hónapban a működésük hatékonyabbá tétele lesz. Elsősorban a nagy építőipari társaságok terveznek jelentősebb lépéseket tenni ezen a téren. Ezzel szemben a vállalati felvásárlásokkal kapcsolatos terveik most háttérbe szorulnak.

4 4 A magyar építőipar A magyar építőipar hanyatlásának 2011 lesz a következő, sorrendben már hatodik éve. Ez egyaránt értendő a nagy, a közepes és a kis cégekre is. Az első, nagyon enyhe növekedésre, az építőipari vállalatok igazgatóinak elvárásai szerint leghamarabb 2012-ben lehet számítani. Az építőipari társaságok ben a magyar építőipar további hanyatlását várják A Magyar építőipar 2011 kvalitatív elemzés, amelyet a CEEC Research társaság a KPMG magyarországi irodájával együttműködve készített el, azt jelzi, hogy ebben az évben folytatódik a magyar építőipar hanyatlása. Tehát sorrendben már a hatodik évről van szó (a magyar építőipar folyamatosan, már 2006 óta hanyatlik). A társaságok erre az évre az építőipar teljesítményének hanyatlását jelzik, melynek mértéke a 2010-es évhez képest további 5% (az elmúlt évben a magyar építőipar 10,1%-kal, míg a bővülés utolsó évével, 2005-tel összehasonlítva több mint 40%-kal hanyatlott). A megkérdezett társaságok előrejelzéseik alapján két nagy csoportba sorolhatók. A társaságok 54%-a véli úgy, hogy a magyar építőipar tovább hanyatlik. Itt majdnem minden építőipari vállalat igazgatója úgy vélte, hogy a teljesítmények csökkenése akár a 20%-ot is elérheti. A piacon érezni lehet a nagy fokú bizonytalanságot a megkérdezettek 14%-a ugyanis egyáltalán nem tudja az építőipar ez évi várható teljesítményét megbecsülni, a Visegrádi négyek többi tagországában ez nem okozott gondot (pl. a Cseh Köztársaságban csupán 4% volt ez az arány, a Szlovák Köztársaságban pedig mindenki tudott előrejelzést adni a várható teljesítményről). Az építőiparon belüli enyhe növekedésben a megkérdezettek csupán 32%-a bízik. Ezzel kapcsolatos további információkat a mellékelt grafikon ad. Az építőipar várható alakulása 4,0% 100% Az építőipar várható fejlődése (mérlegelt átlag) 2,0% 0,0% -2,0% -4,0% -6,0% 2,1% -4,3% -5,0% -5,0% -5,0% -5,5% 2011 Kis váll. Nagy váll. MagasépítésMélyépítés % 60% 40% 20% 0% A megkérdezettek részaránya növekedés 0-5% növekedés 6-10% növekedés 11-15% növekedés 16-20% növekedés >20% csökkenés 0-5% csökkenés 6-10% csökkenés 11-15% csökkenés 16-20% csökkenés >20% Nem tudja átlag

5 A magyar építőipar A nagy és a közepes/kis építőipari társaságok egyetértettek abban, hogy a szektor teljesítménye 2011 évben zsugorodik A legpesszimistább szegmens a magasépítő társaságok képviselői Az iparág első enyhe növekedése 2012-ben kellene, hogy bekövetkezzen A Visegrádi négyek további országainak fejlődése Ha az építőipar várt fejlődését az építőipari vállalatok nagysága szempontjából nézzük, már nem érzékelhető eltérés a nagy és a közepes/kis vállalatok elvárásai között. Mind a két szegmens egybehangzóan a magyar építőipar teljesítményének 5%-os hanyatlását várja. A magasépítéssel foglalkozó cégek 5,5%-os, míg a mélyépítéssel foglalkozó cégek 4,3%-os csökkenést várnak. Ez a korábbi elemzéshez képest (2010. december) a várakozások jelentős romlását jelenti, amikor is a magas- és a mélyépítéssel foglalkozó cégek igazgatói még egybehangzóan abban bíztak, hogy az építőiparban már 2011-ben megtörténhet a stabilizáció (illetve már kismértékű, 0,4%-os növekedést is jeleztek). A társaságok a 2012-re vonatkozó előrejelzéseikben nagyon óvatosak. A társaságoknak több mint ötöde (a megkérdezettek 23%-a) nem képes a magyar építőipar jövő évi teljesítményét felbecsülni. A társaságoknak megközelítőleg a fele (54%-a) bízik abban, hogy a növekedés visszatér. Az építőipari társaságok jövő évvel kapcsolatos elvárásainak mért átlaga a magyar építőipar nagyon mérsékelt, 2,1 százalékos növekedésére mutat (ismét jelentős változás 2010 decemberéhez képest, amikor 2012-re a cégek igazgatói még 5,3%-os növekedést vártak). Elvárásaikban optimistábbak a nagy cégek (4,8% növekedést várnak), ezzel szemben a közepes/kis cégek képviselői csak enyhe, 1,8 százalékos növekedésben bíznak. A Cseh Köztársaságban 2011 áprilisában végzett hasonló felmérés eredményei azt mutatják, hogy a cseh építőipari vállalatok 2011-re a magyarországihoz hasonló csökkenést várnak (5,6%). A 2012-es év is a csökkenés jegyében telhet, ennek mértéke várhatóan 0,6% (a Cseh Köztársaságban azonban a helyzet jelentősen eltér a magyarországi helyzettől, a cseh építőipar 2000 óta először csak tavaly, tehát 2010-ben ment át egy jelentősebb hanyatláson. Akkor a magasépítési ágazat teljesítményének csökkenését, amely már 2008-ban bekövetkezett a mélyépítési ágazat növekedése kiegyensúlyozta. A hosszú távú megrendeléseknek köszönhetően a válság a teljes építőipart 2010-ben sújtotta csökkenéssel). Komplikált időszakkal kell megküzdeniük az építőipari cégeknek az Európai Unió tagországainak túlnyomó többségében. Az előzetes adatok alapján az EU-ban az építőipari termelés 2010-ben 4,14%-kal csökkent, a csökkenés az eurózónában 7,37%-os mértékű volt. Prognózisaink szerint a Cseh Köztársaság építőiparára ez évben a legnagyobb hatással az infrastrukturális beruházásokra vonatkozó közbeszerzések visszafogása lesz, amely éppen az egész ágazat igavonója volt az utóbbi években. Martin Kocourek A Cseh Köztársaság Ipari és Kereskedelmi Minisztere Cseh Köztársaság A szlovák építőiparra vonatkozó előrejelzések két év csökkenés után az építőipar stabilizációjára utalnak. A év már csak nagyon enyhe további csökkenést hoz, megközelítőleg 1,8%-ot, és a következő évben már elindulhat a növekedés (4%). A visszaesés, amelybe a gazdasági világválság torkollt, a szlovák gazdaság növekedési lehetőségeit is gyengítette. A gazdaság nyitottsága leginkább a gazdasági növekedés dinamikájának jelentős romlását eredményezte. Az építőipar továbbra is a szlovák gazdaság fontos ágazata marad. A válság, amely a 2009 és 2010-es években érte el az építőipart, és amelynek hatását még ebben az évben is érezzük, leginkább az építőipar összteljesítményének és a foglalkoztatottság szintjének romlásában mutatkozik meg. Várható, hogy foglalkoztatottsággal kapcsolatos problémái, tekintettel az esetleges megrendelésekre, leginkább a kis építőipari vállalatoknak lesznek, amelyek száma csökkenhet, mely egyúttal az iparág alkalmazotti létszámának csökkenését is eredményezi. Ján Figel a Szlovák Köztársaság közlekedésügyi, építészeti és régiófejlesztési minisztere

6 6 A magyar építőipar Lengyelországban az építőipari társaságok igazgatóival márciusban folytatott beszélgetések arra engednek következtetni minket, hogy 2011-ben tovább növekedhet az építőipari teljesítmény (3,4 százalékkal). Hasonlóképpen lehet ez 2012-ben is (1,5%-kal). A lengyel építőipar kilátásai továbbra is jók, a lengyel építőipar növekedése a visegrádi négyek országai közül 2011-ben várhatóan a legmagasabb lesz. Steven Baxted partner, KPMG in Poland Az építőipar teljesítménye (a cégek előrejelzése) Magyarország Szlovákia Cseh Lengyelország Köztársaság ,0% -1,8% -5,6% 3,4% ,1% 4,0% -0,6% 1,5%

7 A magyar építőipar A magyar építőipar 2011-ben várható további hanyatlásából fakadóan az építőipari társaságok bevételeinek csökkenése várható. A legnagyobb cégek várják a bevételeik legnagyobb mértékű csökkenését, ezen belül elsősorban a magasépítés területén tevékenykedő vállalatok voltak pesszimisták. A es évre vonatkozó kilátások egyúttal nagyon bizonytalanok, minden harmadik cég képtelen az árbevételeit előre jelezni. A társaságok előrejelzése szerint 2011-ben bevételeik csökkeni fognak A nagy építőipari társaságok bevételeinek becslévésel kapcsolatos várakozásai ismét pesszimistábbak, mint a kis cégeké Az építőipari társaságok árbevételeik 2011-re vonatkozó becslésekor az egész ágazatot érintő hanyatlásából indultak ki. A magyar építőipari társaságok igazgatói szerint az árbevételek átlagosan 5,2%-kal fognak csökkeni. Ugyanakkor a válaszokban megjelent az építőipari társaságok magas fokú bizonytalansága az építőipari társaságok 24%-a, vagyis majdnem minden negyedik cég egyáltalán nem képes bevételeinek ez évi alakulását előre jelezni. Az egyik fő ok az, hogy a vállalatoknak továbbra is rövid időszakra van előre megkötött szerződése (a Visegrádi négyek közül itt a legalacsonyabb ez az arány, és hasonló a helyzet, mint 2010 decemberében volt). A helyzet kritikusabb lehet a nagy építőipari vállalatok esetében, amelyek az új megrendeléseik számában 6,1%-os csökkenést várnak. A közepes/kis építőipari cégek szintén csökkenéssel számolnak, átlagosan 5%-kal lehet alacsonyabb idén a megrendeléseik száma. A magasépítéssel foglalkozó vállalkozások képviselői jelezték előre a legnagyobb visszaesést, ezek a cégek az új megrendeléseik 6,3 százalékos csökkenésére számítanak, míg a mélyépítő vállalatok ennél enyhébb csökkenést várnak, 3,4 százalékot. A bevételek várható alakulása 4,0% 100% Az értékesítés várható fejlődése (mérlegelt átlag) 2,0% 0,0% -2,0% -4,0% -6,0% -5,2% -5,0% -6,1% -6,3% -3,4% 2,1% 80% 60% 40% 20% A megkérdezettek részaránya -8,0% 2011 Kis váll. Nagy váll. MagasépítésMélyépítés 2012 növekedés 0-5% növekedés 6-10% növekedés 11-15% növekedés 16-20% növekedés >20% csökkenés 0-5% csökkenés 6-10% csökkenés 11-15% csökkenés 16-20% csökkenés >20% Nem tudja átlag 0%

8 8 A magyar építőipar A bevételek enyhe növekedése várható 2012-ben, nagy bizonytalanság társul a becslésekhez A Visegrádi négyek további országainak helyzete A 2012-es év árbevételeinek becslésekor érzékelhető a bizonytalanság, amely a piac kiszámíthatatlanságának köszönhető. Minden harmadik társaság (32%) tehát a Visegrádi négyek országai közül a legmagasabb arány nem képes előrejelzést adni, korlátozott információira hivatkozva. A Cseh Köztársaságban 2011 áprilisában elvégzett összehasonlítható felmérés eredménye 2011-ben az építőipari társaságok bevételének 2,7%-os csökkenésére utal, a stabilizáció itt leghamarabb 2012-ben következhet be. A szlovák építőipari vállalatok 2011-re szintén bevételeik mérsékelt, 2,3%-os csökkenését jelzik. A szlovák építőipar utolsó két évében jelentős visszaesést tapasztaltunk, és re is kismértékű csökkenésre számítunk. A társaságok karcsúsító intézkedések bevezetésével reagáltak, hogy képesek legyenek a válságot túlélni. Jelenleg a helyzet egyre kritikusabb, ezt azoknak a cégeknek magas aránya is jelzi, amelyek hajlandók a megrendeléseket nyereség nélkül, vagy akár kisebb veszteség mellett is elfogadni, vagy azoknak a cégeknek a magas aránya, amelyek saját belső szabályzatuk megszegésével nyernek el megbízásokat. Ennek ellenére optimista maradok, és ugyanúgy, mint az építőipari társaságok többségének igazgatója, bízok abban, hogy a jövő évben már azt fogjuk látni, hogy az építőipar növekedési pályára áll. Ľuboš Vančo ügyvezető partner, KPMG in Slovakia A lengyel építőipari társaságok jelezték egyedüliként a Visegrádi országok vállalatai közül, hogy 2011-ben árbevételeik 3,5 százalékos növekedésére számítanak. A lengyel piac az utóbbi években két jelentős pozitív hatásnak köszönhetően tudott növekedni: az EU-alapokból érkező pénzügyi támogatásoknak, valamint annak köszönhetően, hogy Lengyelország rendezi a 2012-es labdarúgó EB-t. Mindkét tényező jelentős hatással van piacunkra. Henryk Liszka, vezérigazgató, Hochtief Lengyelország Az árbevétel alakulása (a cégek előrejelzése) Magyarország Szlovákia Cseh Lengyelország Köztársaság ,2% -2,3% -2,7% 3,5% ,1% 3,8% 0,4% 2,8%

9 A magyar építőipar Tekintettel arra, hogy az építőipar ez évi stabilizálódásához fűzött elvárásaik nem teljesültek, jelentősen csökkent a magyar építőipari társaságok önbizalma, amely az utóbbi öt év során most a legalacsonyabb a konkurenciánál jobb teljesítményben három magyar építőipari társaság közül csak egy bízik. A magyar építőipari vállalatok önbizalma ismét csökkent Az alacsony önbizalom a piac egész keresztmetszetében érzékelhető Az építőipari vállatok 24%-a nem képes 2012-re előre jelezni piaci helyzetük alakulását A Visegrádi négyek további országainak helyzete Az építőipari társaságokat 2010 decembere után újra megkérdeztük a piaci részesedésük 2011-ben várható fejlődésével kapcsolatban, más szavakkal élve, várják-e, hogy jobb eredményeket érnek el, mint a konkurencia. A hat hónappal korábban (2010. december) elvégzett felmérés eredményeivel ellentétben, amikor a konkurenciánál jobb teljesítményben az építőipari vállalatok 59%-a bízott 2011 folyamán, váratlan hanyatlást mutat, hogy idén mindössze a megkérdezett igazgatók 36%-a bízik ebben. Minden második társaság azt várja, hogy rosszabbul mennek majd a dolgai, mint a konkurenciának (50%), és 14%-uk nem képes ez évi helyzetét előre megítélni. Az egyes szegmensek szemszögéből a helyzet nem tér el jelentősebb mértékben a nagy és a közepes/kis építőipari vállalatoknál. A konkurenciánál jobb eredmények elérésében az építőipari vállalatoknak csak a 36%-a bízik (2010 decemberében ez még 63% volt) a nagy építőipari cégeknél ez az arány 38% (2010 decemberében 41%). Az építőipari szegmens szempontjából, vagyis hogy a társaság magas- vagy mélyépítéssel foglalkozik-e nem érzékelhető eltérés: a konkurenciánál jobb eredmények elérésében mindkét esetben csak az igazgatók 36%-a hisz. A évre vonatkozó előrejelzéseikben a cégek ismét nagyon bizonytalanok a cégek 24%-a egyáltalán nem volt képes a teljesítményüket előre jelezni. A Visegrádi négyek többi országaiban az építőipari társaságok igazgatóinak értékelése optimistább és mind a három országban hasonló szinten mozog a cseh építőipari társaságok 58%-a bízik abban, hogy a konkurenciánál jobb teljesítményt érnek el (2011-ben), Szlovákiában ez 53%. Lengyelországban a konkurenciánál jobb eredmények elérésében az igazgatók 58%-a hisz. Az elmúlt évekhez képest amikor az építőipar növekedésében a Cseh Köztársaság területén a megkérdezettek 93%-a bízott (2008-as adat), Szlovákiában ez az arány 100% volt (szintén 2008-ban) jelentős mértékű visszaesésről van szó. Az üzleti bizalom Lengyelországban is érezhetően visszaesett a 2008-as 97%-os szintről. Ez az év még 2010-nél is rosszabb lesz, leginkább a jóval kisebb megrendelésállomány, valamint a jelentősen csökkenő árrés miatt. A konkurenciával vívott harc némely cég esetében már a túlélésért folyik. Pavol Kováčik igazgatóság elnöke, Inžinierske stavby a.s. Az árbevétel alakulása (a cégek előrejelzése) Magyarország Szlovákia Cseh Lengyelország Köztársaság % 53% 58% 58% % 65% 65% 56%

10 10 A magyar építőipar A magyar építőipari társaságok kapacitásának kihasználtsága tovább csökkent, jelenleg átlagosan 65% körül van. Megnőtt azon cégek aránya, amelyek a tavalyi évnél kevesebb megrendelésre számítanak. A nagy társaságok esetében négy igazgató közül három véli így. Az építkezési vállalatok kapacitás-kihasználtsága csökkent A legalacsonyabb kapacitáskihasználtságot a magasépítéssel foglalkozó cégek tüntettek fel A Visegrádi négyek további országainak fejlődése A legújabb felmérések eredményei a korábbi felmérések eredményeivel összehasonlítva az építőipari vállalatok kapacitás-kihasználtságának csökkenését mutatják (9 százalékos csökkenés, 65%-ra). A 12 hónappal ezelőtti időszakkal összehasonlítva a kapacitások átlagos (százalékos) kihasználásában változás nem állt be. Továbbra is jelentős különbségeket lehet látni az egyes építőipari társaságok kapacitásának kihasználtságában, mint ezt a mellékelt grafikon is mutatja. A felső A kapacitások kihasználtságának fejlődése (%) és alsó negyed közötti különbség eléri a 30 százalékpontot is. Az 50%-os és ennél alacsonyabb kihasználtság vélhetően hosszútávon nem tartható, és amennyiben nem következik be változás (vagy jelentős megrendelések vagy a kapacitások racionalizálása által), ez a cégek megszűnéséhez vezethet. A megkérdezett társaságok mérete szempontjából a két elemzett szegmens kihasználtságában nem láthatók jelentősebb különbségek. A legalacsonyabb kihasználtságot a magasépítéssel foglalkozó társaságok igazgatói tüntették fel (63%). A magasépítéssel foglalkozó társaságok negyedének kihasználtsága nem haladja meg a 40%-ot, ami ismét arra utal, hogy amennyiben nem következik be jelentős változás, nagy a veszélye annak, hogy ezek a társaságok hamarosan megszűnnek. A cseh építőipari társaságok 79%-os kapacitás-kihasználtságot (2011 áprilisa), míg a szlovák építőipari társaságok átlagosan 70%-ot tüntettek fel (2011. május). Lengyelországban (márciusban) ez a mutató 71% volt. Összességében kielégítő a magasépítéssel foglalkozó társaságok kapacitásának kihasználtsága. Az út- és mélyépítéssel foglalkozó szakág a közbeszerzések alacsony száma miatt szenved. A beruházók csak lassacskán szánják rá magukat a közbeszerzési eljárások kiírására, ami meglepő az év ezen időszakában, amikor a téli hónapok után az úthálózat tragikus műszaki állapotban van. Petr Čížek ügyvezető, SWIETELSKY stavební s.r.o / / / / / /2011 Alsó kvartilis Átlag Felső kvartilis 50

11 A magyar építőipar Az építkezési vállalatoknak átlagosan 3,5 hónapra előre vannak szerződéses megrendeléseik A megkérdezettek 63% azt mondta, hogy kevesebb a megrendelése, mint egy évvel ezelőtt volt A legrosszabb a helyzete a nagy építőipari cégeknek a cégek 75%-a kevesebb megrendelést tüntetett fel A Visegrádi négyek további országainak helyzete Azoknak a hónapoknak az átlagos száma, amelyekre a társaságoknak a jövőre nézve szerződéses megrendelése van, a Visegrádi négyek közül továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb. Átlagosan csak 3,5 hónapról van szó (tehát a hat hónappal korábbi helyzethez képest nagyon mérsékelt csökkenés figyelhető meg). Ha a helyzetet újra az egyes szegmensek optikájával nézzük meg, leghosszabb időre a nagy építőipari társaságoknak van megkötött szerződése (5,6 hónap), ezzel szemben a legrövidebb időre a közepes/kis társaságok kötöttek előre meg szerződéseket Leszerződött megrendelések (hónapok száma) Megkértük a társaságokat, hogy hasonlítsák össze megrendelés-állományukat a 12 hónappal ezelőtti állapottal: az építőipari vállalatok 63%-a (2010 júniusában 59%- a) azt mondta, hogy kevesebb a megrendelése, mint tizenkét hónappal korábban volt. Nagyobb számú megrendelést csak a megkérdezettek 3 százaléka jelzett (2010. júniusban ez 8% volt). A megkérdezettek 34%-a ugyanannyi megrendelésről beszélt, mint egy évvel ezelőtt (2010. júniusban 33%). A nagy építőipari cégek helyzete a legrosszabb, ezeknél a 12 hónappal korábbival összehasonlítva kevesebb megrendelést négyből három építőipari cég igazgatója tüntetett fel (75%). Ezzel szemben több megrendelést a megkérdezettek közül egy társaság sem jelzett. Az egy évvel ezelőttieknél kevesebb megrendelést igazol a magasépítő vállalatok 66%-a (2010 júniusában 59%) és a mélyépítő vállalatok 59%-a (2010 júniusában 60%). Azoknak a cseh társaságoknak az aránya, amelyeknek az egy évvel ezelőttihez képest kevesebb megrendelésük van, 2011 áprilisában 47%, míg Szlovákiában (májusban) 53% volt, Lengyelországban ez az arány (márciusban) 30% volt , ,6 3, , ,8 HU HU HU SzK CsK PL 06/ / / / / /2011 Alsó kvartilis Átlag Felső kvartilis A munkakészletek az elmúlt 15 hónapban tartósan csökkenést mutatnak, új lehetőségekből, új kiírt közbeszerzési eljárásokból nagyon kevés van. Kritikus a helyzet a kis társaságok esetében, ami azt eredményezi, hogy a közvetlen ráfordítások szintje alatt nyújtanak be ajánlatokat, ami középtávon számukra egyenlő a halállal. Ez logikusan nagy nehézségeket jelent a beruházók számára, akiknek ilyen ajánlatokat kell elfogadniuk. Martin Doksanský vezérigazgató, az igazgatóság alelnöke, SMP CZ a.s., Cseh Köztársaság 2011 kezdetétől fogva csak a megrendelésekért és a kivitelezőkért versenyeztetnek, de gyakorlatilag minden előkészített projektet halasztanak és nem határoznak róla. Hiszen az utolsó nagy magasépítési projekt, a Central Bratislava (Pozsony) 2010 elején kezdődött. A beruházók visszaélnek a helyzettel, az árak veszteségesek, sokszor dömping árak. Miroslav Trnovský vezérigazgató, Skybau s.r.o. Ezzel a témával kapcsolatban a megkérdezettektől arra kértek választ, milyen módon jutnak megrendelésekhez. A magyar építőipar 2011 kvalitatív elemzés következő fejezetében foglaltuk össze az erre vonatkozó információkat.

12 12 A magyar építőipar A közepes/kis vállalkozók számára a megbízások elnyerésének leghatékonyabb módja a személyes kapcsolatok, míg a nagy társaságok első helyen a versenyeljárásokat jelölték meg. A megrendelések alacsony száma miatt a nagy társaságok 63%- a hajlandó nyereség hiányában, vagy akár kisebb veszteség mellett is elfogadni megrendelést. A megbízások megszerzésének leghatékonyabb módja a személyes kapcsolatok A megbízások megszerzésének leggyakrabban alkalmazott módszere a személyes kapcsolatok (ezt igazolja majdnem minden társaság, vagyis a megkérdezettek 97%-a). A megbízások megszerzésének leghatékonyabb módjának a magyar építőipari társaságok képviselői a személyes kapcsolatokat tartják, a módszer hatékonyságának átlagos értékelése 7,6 pont (a 0 10 skálán). A megbízások megszerzésének ezen módját a társaságok minden évben a leghatékonyabb módszernek tartják. Ezt követi a megbízásoknak a megrendelővel való hosszú távú együttműködés/szerződés alapján történő megszerzése, majd az ügyfelek közvetlen megkeresése és végül a versenyeljárások alapján létrejövő megbízások A megrendelések megszerzésének módja A leggyakrabban alkalmazott módszerek értékelése (0-10 max) 7,5 8,0 7,5 4,6 6,9 6,6 5,5 5,4 8,1 7,6 7,2 7,6 7,1 6,6 5,8 5, Hosszútávú együttműködés/szerződés Közbeszerzési eljárások Személyes kapcsolatok Közvetlen megkeresés az ügyfelek részéről Mint az alábbi táblázat is mutatja, a személyes kapcsolatokat tartják a megbízások megszerzésének leghatékonyabb eszközének Szlovákiában is. A Cseh Köztársaságban és Lengyelországban a társaságok legjobb forrásként a versenyeljárásokat tüntették fel. A Visegrádi négyek országainak helyzete Hosszú távú együttműködés / szerződések Személyes kapcsolatok Tenderek / versenykiírások Az ügyfelek közvetlen megkeresése Magyarország Szlovákia Cseh Köztársaság Lengyelország 7,1 / 92% 7,1 / 95% 6,1 / 96% 6,9 / 89% 7,6 / 97% 7,3 / 97% 6,2 / 97% 6,4 / 93% 5,8 / 81% 5,9 / 75% 7,0 / 93% 7,0 / 92% 6,6 / 96% 6,3 / 95% 5,2 / 95% 4,9 / 99%

13 A magyar építőipar Megrendelések megszervezésével kapcsolatban kértek már társaságuktól csúszópénzt? 100% 80% 60% 40% 20% 0% Igen Nem Válasz nélkül Megnőtt azoknak a társaságoknak az aránya, amelyektől pénzt kértek megvesztegetésre. Ez az arány idén rekord értékeket ért el A társaságok 41%-a hajlandó nyereség hiányában, vagy akár kisebb veszteség mellett is elfogadni megrendelést. A nagy építőipari társaságok tapasztalatai A közepes/kis építőipari cégek tapasztalatai A magasépítéssel foglalkozó társaságok tapasztalatai Az építőipari társaságoknak a csúszópénzzel kapcsolatos tapasztalatai területén romlott a helyzet, minden harmadik igazgató (32%) megerősíti, hogy már kértek tőle csúszópénzt a megrendelés megszerzésével kapcsolatban. A felmérés további eredményei mutatják, hogy a megkérdezettek 41 százaléka (2010 decemberében 34%) hajlandó nyereség hiányában, vagy még akár kisebb veszteség mellett is elfogadni megrendeléseket, és az építőipari vállalatok igazgatóinak 35%-a válaszolta azt (2010 decemberében ez az arány 22%), hogy már megszegték belső előírásaikat (a társaságuk kockázati szabályzatát), hogy megrendelést szerezzenek meg. Az elemzett szegmensek szemszögéből nézve, a nagy építőipari vállalatok a megrendelések megszerzésének leghatékonyabb módjának a versenykiírásokat tartják. Tekintettel a megrendelések nagyon korlátozott mennyiségére, ebben a szegmensben az építkezési vállalatok 63%-a nyereség hiányában, vagy még akár kisebb veszteség mellett is elfogadni megrendelést (ez növekedés a decemberi 53%-hoz képest). A megrendelés megszerzése érdekében kockázati szabályzatát a társaságok 37%-a szegte már meg (enyhe csökkenés a decemberi 41%-ról). A közepes/kis cégek megrendeléseik megszerzésénél elsősorban a személyes kapcsolatokra számítanak (a szegmensek közül itt értékelik legmagasabban ezt az opciót, 8,1 pont a maximális 10-ből), ezek alkalmazását a megkérdezettek 96%-a igazolja. Megközelítőleg a cégek harmada hajlandó nyereség hiányában, vagy akár kisebb veszteség mellett megrendelést elfogadni (37%, ez növekedés a decemberi 30%-ról), hasonló azoknak a cégeknek az aránya, amelyektől a megrendelés megszerzéséért csúszópénzt kértek (a decemberi 23%-ról növekedés 38%-ra). Kockázati szabályzataikat a cégek 34%-a szegte meg, amely érzékelhető növekedés a hat hónappal ezelőtti 18%-ról. Ha az eredményeket a társaságok építőipari szegmense szerint nézzünk meg, a személyes kapcsolatokat, mint a megrendelések megszerzésének leghatékonyabb módját, a magasépítésben vállalkozó cégek képviselői is igazolják, ezért ebben a szegmensben majdnem minden társaság alkalmazza (a megkérdezettek 98%-a). Jelenleg a megrendelések kis száma miatt a megkérdezett társaságok 38%-a hajlandó nyereség hiányában, vagy még akár kisebb veszteség mellett is elfogadni megrendelést (azonos részarány, mint 2010 decemberében). Csúszópénzt a társaságok 38%-ától kértek. A megkérdezettek 41%-a a megrendelés megszerzése érdekében megszegte kockázati szabályzatait. A mélyépítés területén vállalkozó társaságok megrendeléseik elnyerésének leghatékonyabb módjaként szintén a személyes kapcsolatokat tüntették fel (7,1 pont) csak kis különbséggel a megrendelővel megkötött hosszú távú együttműködéssel/ szerződéssel előtt (6,9 pont). A társaságok 46%-a, tehát majdnem minden második hajlandó nyereség hiányában, vagy még akár kisebb veszteség mellett is elfogadni megrendelést, és négyből egy társaság jelezte,

14 14 A magyar építőipar A mélyépítéssel foglalkozó társaságok tapasztalatai hogy csúszópénzt kértek tőlük. A megrendelés elnyerése érdekében kockázati szabályzatait a társaságok 26%-a szegte meg (2010 decemberében ez 23% volt), ami az összes elemzés alá vetett szegmensből a legalacsonyabb részarány. A Visegrádi négyek országainak helyzete Nyereség hiányában, vagy akár kisebb veszteség mellett hajlandók megrendelést elfogadni A kockázati menedzsment megsértése A közbeszerzési eljárások átláthatósága (1-10 pont) Magyarország Szlovákia Cseh Köztársaság Lengyelország 41% 25% 42% 23% 35% 49% 60% 63% I/N 5,9 6,4 5,8

15 A magyar építőipar Minden megkérdezett építőipari társaság nyilatkozó képviselője azt állította, hogy növekedési lehetőségeik korlátozottak. A közepes/kis építőipari cégek legnagyobb problémája az állami bürokrácia, a nagy építőipari cégek elsősorban a megkeresések hiányát nevezték meg fő problémának. A megkérdezettek 100%-a állítja, hogy növekedési lehetőségeik korlátozottak Kulcsfontosságú probléma a bürokrácia, vagyis a hivatalok követelményei, a megkeresések alacsony száma és a kevés pénz Az eredményekre legkevésbé negatív hatású korlátozások: az időjárás hatása és a tapasztalt munkaerő hiánya További égető problémák évek alakulása Minden megkérdezett elmondta, hogy a növekedésben korlátozva vannak (a megkérdezettek 100%-a, ugyanúgy, mint 2010-ben ). A minőségi pontozásban az építőipari társaságok gazdasági eredményükre a leginkább negatív hatású korlátozásként a bürokráciát, az állam követelményeit értékelték, ugyanúgy, mint 2010 decemberében. Az utolsó felmérés óta azonban javulás állt be, mégpedig a tényező negatív értékelésének csökkenése, a júniusi 7,3 pontról 7,1 pontra decemberben és tovább, az aktuális 6,6 pontra (a skála 0 10 max.). A cégek gazdasági eredményének második fő korlátozását a megkeresések elégtelen száma jelenti, ez elsősorban a közforrásokból finanszírozott megrendelésekre vonatkozik, amely 6,5 pontot kapott (vagyis növekedés figyelhető meg a hat hónappal ezelőtti 6,0 pontról). A harmadik legnagyobb korlátozást az építőipari társaságok aktivitásainak finanszírozásához szükséges pénzeszközök hiánya jelenti (mérsékelt növekedés 6,3 pontról az aktuális 6,5 pontra). További, az építőipari társaságok gazdálkodására negatív hatással bíró probléma a magas anyagi és munkaráfordítások, a kiélezett, néha tisztességtelen konkurenciaharcés az olyan egyéb korlátozások, mint a partnerek fizetésképtelensége, késedelmes fizetések az állam részéről, a bankok nagyon korlátozott hitlenyújtási készsége, és nem utolsó sorban a gazdasági válság hatása, amely nagyon lassan múlik el. Ezzel szemben az építőipari vállalatok gazdálkodására legkevésbé negatív hatással bíró tényezők: az időjárás hatása és a tapasztalt munkaerő hiánya. Az építőipari társaságokat 2008-ban és jelenleg gyötrő problémák alakulását az alábbi grafikon mutatja be. Ez mutatja, hogy az utóbbi évek folyamán a cégek gazdasági eredményére leginkább negatív hatással a megkeresések elégtelen száma volt. A jelenleg szintén gyakran emlegetett bürokrácia magas mértéke is a 2008-as évvel hasonló értékeken tartózkodik (de megnőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek hivatali bürokráciával küzdenek). A tényező hatása a gazdasági eredményekre A társaságok részaránya 10 7, ,5 0 0% 20% 40% 60% 80% 100% 1 Elégtelen megkeresések 2 Az időjárás hatása 3 Kevés a tapasztalt munkaerő 4 Kevés pénz áll rendelkezésre a saját aktivitások finanszírozására 5 Bürokrácia (az állam, a hivatalok követelményei) 6 Konkurencia 7 Magas anyagi ráfordítások 8 A munka magas költségei

16 16 A magyar építőipar A nagy építőipari vállalatok legkomolyabb problémái A közepes/kis építőipari vállalatok legkomolyabb problémái A magas- és mélyépítéssel foglalkozó társaságok legkomolyabb problémái A Visegrádi négyek további országainak helyzete Az elemzett szegmensek szemszögéből a nagy építőipari társaságokat legjobban a közpénzekből finanszírozott megrendelések alacsony száma gyötri (jelentős mértékű növekedés állt be 2010 decembere óta, 7,4 pontról 8,0 pontra emelkedett a probléma értékelése). Ezt követi a pénzeszközök hiánya, a magán forrásokból finanszírozott megkeresések elégtelen száma és a megrendelésekért folytatott konkurenciaharc okozta problémák. Ezzel szemben az új, szakképzett munkavállalók megnyerését a nagy cégek igazgatói, mint teljesen elenyésző problémát tüntették fel. A közepes/kis építőipari cégeknél, a nagyoktól eltérően, elsősorban a hivatalok bürokráciája merül fel problémaként, emellett a munkaerő magas ráfordításaival, a pénzeszközök hiányával és ezt követően a magán és közforrásokból finanszírozott megkeresések hiányával küzdenek. A magasépítő társaságokat leginkább az állami hivatalok bürokráciája, a megrendelések alacsony száma és a pénzeszközök hiánya kínozza. A mélyépítő szakágat leginkább a közforrásokból finanszírozott megrendelések hiánya gyötri (növekedés a decemberi 6,1 pontról az aktuális 6,7 pontra). Továbbá kevés pénz áll rendelkezésre magán forrásokból a tevékenységük finanszírozására. A cseh építőipari társaságok gazdasági eredményére a megkeresések hiánya, a közforrásokból finanszírozott megrendelések alacsony száma bír negatív hatással. Ezt a problémát elsősorban a nagy építőipari társaságok és a mélyépítéssel foglalkozó cégek tüntetik fel. Ennek az állapotnak legfőbb oka az infrastruktúrába való állami beruházások korábbi jelentős mértékű korlátozása második felétől az egész szakágat visszaesés sújtja. A magánszféra építőipari kapacitások iránti igénye nem élénkült, és az állami megrendelések sorra elmaradnak. A jövőre nézve a legnagyobb problémát azonban abban látom, hogy leállították az építkezések tervezését és előkészítését. Ha a feltételek gyorsan javulnának, a projektek nem lesznek előkészítve, vagyis nem lesz mit építeni. Pavel Pilát vezérigazgató, Metrostav a.s.. Cseh Köztársaság A szlovák építőipari társaságok kulcsfontosságú korlátozásként elsősorban három tényezőt érzékelnek, mégpedig a hivatalok bürokráciáját (az állam követelményei), amely az építőipari cégek szerint konzisztensen növekszik, a megkeresések hiányát (a közforrásokból finanszírozottak 6,1 pontot, a magán forrásokból finanszírozottak 5,7 pontot kaptak), valamint a piacon jelenleg elérhető megrendelésekért folytatott konkurenciaharcot. Az utóbbi két évben a versenyeket néhány kivétellel érvénytelenítették, vagy leállították, esetleg a várt versenyeket ki sem hirdették. Idén, és várhatóan jövőre is, ez a trend tovább folytatódik. Az állami szektorban a versenytárgyalásokat és a már folyamatban lévő beruházásokat érthetetlen okokra hivatkozva felfüggesztették a Közbeszerzések Hivatalán keresztül, gyakran hibás és védhetetlen jogi indoklás mellett. Szélsőségesen erős konkurencia-környezetben élünk, amely a piac pénzügyi lehetőségeivel, nagyságával nincs arányban. Juraj Hirner, vezérigazgató, ZIPP BRATISLAVA spol. s r.o. Lengyelországban az építőipari cégek legfőbb korlátozásként (márciusban) a bürokráciát, a magas munkaerő-ráfordítást és a kemény konkurenciát említették (a lengyel építőipar, egyedüliként a Visegrádi négyek országai közül, az egész világot érintő gazdasági válság egész ideje alatt nem mutatott csökkenést).

17 A magyar építőipar Az építőipari társaságok legfontosabb feladata az elkövetkező tizenkét hónapban a működésük hatékonyabbá tétele lesz. Elsősorban a nagy építőipari társaságok terveznek jelentős lépéseket tenni ezen a területen. Ezzel szemben a vállalati felvásárlásokkal kapcsolatos terveik most háttérbe szorulnak. Az elkövetkező tizenkét hónap kulcsfontosságú prioritása: az építőipari társaságok működési hatékonyságának növelése Ezzel szemben legkisebb prioritása a felvásárlásokkal kapcsolatos terveknek van A nagy építőipari társaságok nagy nyomást fognak gyakorolni működésük hatékonyságának növelésére A mélyépítéssel foglalkozó társaságok egyik fő prioritása stratégiai partnerek megszerzése A Visegrádi négyek országainak helyzete Melyik fő terültekre fognak az építőipari vállalkozások igazgatói az elkövetkező tizenkét hónapban összpontosítani? Tekintettel arra, hogy a magyar építőipar még mindig nem érte el a mélypontot és a korábbi trendekben nem állt be jelentősebb változás, az építőipari társaságok kulcsfontosságú prioritásai a hat hónappal ezelőtti állapottal összehasonlítva változatlanok maradtak. Legnagyobb prioritás az építőipari vállalatok működési hatékonyságának növelése (nagyon enyhe csökkenés a decemberi 7,8 pontról az aktuális 7,7 pontra, a 0-10 pontos skálán). Az építőipari társaságok emellett a finanszírozásuk optimalizálására, az alvállalkozók kiválasztásának fejlesztésére szeretnék figyelmüket összpontosítani. Ezzel szemben, legalacsonyabb prioritásként a cégek felvásárlásokkal kapcsolatos terveiket, és kis különbséggel az IT-infrastruktúrába való beruházást tüntetik fel. A nagy építőipari társaságok kulcsfontosságú és növekvő prioritása működésük hatékonyságának további növelése (ez a decemberi 8,5 pontról 8,9 pontra nőtt, ezzel az egyik legmagasabb értékelés, amelyet Magyarországon a cégek feltüntettek). A további szegmensekkel összehasonlítva is a legmagasabb értékelésről van szó. Emellett a nagy cégek igazgatói a projektmenedzsment és a tervezés javítására (8,3 pont) és a szállítók kiválasztásának fejlesztésére összpontosítanak. A közepes/kis építőipari cégek is elsősorban a működésük hatékonyságának növelésére összpontosítanak, csak az értékelés intenzitása (pontok száma) láthatóan alacsonyabb, mint a nagy társaságok esetében (7,5 pont). Emellett finanszírozásuk optimalizálására, a szállítók kiválasztásának javítására és adóoptimalizálásra akarnak összpontosítani. A magasépítéssel foglalkozó építőipari társaságok működésük hatékonyságának növelésére akarnak koncentrálni (decembertől enyhe csökkenés), ezt követően figyelmüket pénzügyi helyzetük optimalizálására (saját tőke, vs. idegen források) és ugyanakkor az adók optimalizálására (decembertől nagyon mérsékelt csökkenés) is összpontosítják majd. A mélyépítéssel foglalkozó vállalatok számára kulcsfontosságú működésük hatékonyságának további javítása, a vállalatok igazgatói ezt követően a beszerzési folyamatok optimalizálására, a társaság finanszírozásának átszervezésére (2010 decembere óta nagyon mérsékelt csökkenés) és vállalkozásukhoz stratégiai partner megszerzésére (december óta nagyon mérsékelt csökkenés) fognak összpontosítani. Működésük hatékonyságának növelése kulcsfontosságú prioritás, amelyben a magyarországi (7,7), a csehországi (7,3 pont), és a szlovákiai (6,5 pont) vállalatok is egyetértenek. A lengyel építőipari cégek számára elsődleges fontosságú beszerzési folyamatok javítása (6,7 pont), tehát tekintettel a lengyel építőipar egyre növekvő trendjére, a cégek inkább a beszerzések területén elérhető megtakarításokra összpontosítanak (amit gyorsabban lehet megvalósítani) és nem a belső hatékonyság növelésére (ami több időt és energiát igényel).

18 18 A magyar építőipar Az építőipari társaságok tevékenysége szempontjából legfontosabb területek az elkövetkező tizenkét hónap folyamán: A cégek részaránya 0% 100% A vállalkozás stratégiai partnerének kiválasztása 6,7 6, Más társaság megszerzése 5,1 5, A finanszírozás optimalizálása (saját tőke vs. idegen források) 7,0 6, A beszerzési folyamatok optimalizálása 7,1 6, A beszállítók kiválasztásának javítása 6,7 6, A társaság működése hatásfokának növelése 7,7 7, IT infrastruktúra 5,4 5, Tervezés és projektmenedzsment 6,4 6, Adózási kérdések 6,8 6, Nulla Átlag Maximális prioritás prioritás prioritás a cegek %-a HU 12/2010 a cegek %-a HU 06/2011 Prioritas HU 12/2010 Prioritas HU 06/2011

19 A magyar építőipar Elérhetőségek The Central and Eastern European Construction (CEEC) Research CEEC Research (A Közép- és Kelet- Európa országai építőipara teherbírásának kutatása) Közép- és Kelet- Európa országaiban a legnagyobb terjedelmű kutatás ben alapították meg, és azóta ingyenesen bocsájt az érdeklődők rendelkezésére tanulmányokat Közép- és Kelet- Európa tíz országa építőiparának aktuális állapotáról és várható fejlődéséről. Minden tanulmányunk és elemzésünk kizárólag a kiválasztott legnagyobb, közepes és kis építőipari vállalatok kulcsfontosságú képviselőivel folytatott rendszeres és strukturált interjúk adatai alapján készül. Az építőipar rendszeres és ingyenes elemzésén kívül a CEEC Research speciális kutatások kivitelezését és az ezzel kapcsolatos tanácsadást is kínálja, az építőiparban tevékenykedő ügyfeleink szükségletei szerint. Jiří Vacek ügyvezető igazgató Tel.: vacek@ceec.eu kontakt@ceec.eu Url: KPMG Tanácsadó Kft. Andrea Sartori Partner 1139 Budapest Váci út 99 Tel.: andrea.sartori@kpmg.com kpmg.hu

20 Az itt leírt információk általános jellegűek, és nem céljuk konkrét személy vagy alany helyzetének megoldása. Bár törekszünk arra, hogy az információk pontosak és aktuálisak legyenek, nem garantálható, hogy ez valóban így lesz a kézbesítés időpontjában, vagy hogy a jövőben is érvényesek lesznek. A felhasználók a jelen tanulmányban foglalt információk alapján való cselekvés vagy a cselekvéstől való tartózkodás előtt mérlegeljék az illetékes szakszolgáltatások kihasználását. A jelen tanulmányban foglalt információk alapján megtett lépésekért nem vállalunk felelősséget. CEEC Research A KPMG név, a KPMG logó és a cutting through complexity a KPMG International Cooperative ( KPMG International ) lajstromozott védjegye.