Regionalizmus és globalizáció

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Regionalizmus és globalizáció"

Átírás

1 Forray R. Katalin Híves Tamás Regionalizmus és globalizáció A felsőoktatás intézményhálózata Társadalmi összefüggések Az oktatáspolitika már jóval a rendszerváltozás előtt, évtizedeken át újra és újra megfogalmazta azt az igényét, hogy az iskolarendszer szétaprózódását megszüntesse, azzal a megoldással, hogy a központokban kell sokoldalú, sokféle képzést nyújtó nagyobb intézményeket létrehozni. Ez a célkitűzés vezette az iskolakörzetesítéseket, majd később a középfokú oktatás, utóbb pedig a felsőoktatás intézményeinek összevonására tett erőfeszítéseket. Az érvek egyfelől az oktatás jobb minőségére, másfelől a gazdasági, pénzügyi megfontolásokra alapozódtak. Ám mihelyt enyhült a nyomás, lazult a szorítás, a települések, a megyék ismét megnyitották saját intézményeiket. Nyilvánvaló, hogy komoly társadalmi igények szólnak a helyi, kistérségi oktatási intézmények működése mellett, amelyek mindig felülírták a központi elképzeléseket. Az oktatás intézményhálózatának vizsgálata hosszú ideje állandó tárgya kutatásainknak. Vizsgáltuk Kozma Tamással, Híves Tamással az óvodák, az általános iskolák, a középfokú iskolák területi elhelyezkedését, az intézmények hálózatának jellegzetességeit. Abból indultunk ki, hogy a lakóhelyen lévő intézmény az oktatás-nevelés-képzés lokális vagy kistérségi kínálatát teszi elérhetővé, míg a jól-rosszul megközelíthető intézmény éppen ezt a kínálatot teszi kérdésessé. Leírtuk, hogy a gyermek, a tanuló, a diák életkorával szorosan összefügg a lakóhelyi kínálat: az oktatástervezés számára hangsúlyoztuk, hogy az óvoda, az általános iskola alsó tagozata lokális funkciójú intézmények, hiszen a gyermek és a család életét nagyban befolyásolja, milyen messze kell utazniuk a szolgáltatás igénybe vétele érdekében. Különösen a kistelepülési falusi és tanyai iskolákkal kapcsolatos kutatásaink mutattak rá arra az újra és újra aktuálissá váló problémára, hogy az oktatáspolitika ambivalens eredményeket ér el, amikor hatékonyságra hivatkozva a nagyobb iskolaközpontok létrehozását szorgalmazza. Kétségtelen, hogy a nehezebb megközelíthetőség sokakat visszatarthat az iskola látogatásától, másfelől viszont a földrajzi közlekedési távolság társadalmi távolsággá válhat, az iskola elszigeteltsége fokozhatja a társadalmi elszigeteltséget, megfoszthatja az előrejutás lehetőségétől az ott élőket. A középfokú oktatás területi szerkezetére hálózatára irányuló vizsgálataink eredményei nyomán azt hangsúlyoztuk, hogy a kínálat nagyban befolyásolja a keresletet: ott várhatók a nagyobb és a jobb minőségű oktatásra irányuló igények, ahol helyben van, vagy jól megközelíthető az iskolahálózat. Azt is láttuk, hogy különösen a társadalmilag iskolatávoli társadalmi rétegek érzékenyek a térbeli elhelyezkedésre: különösen a hátrányos helyzetű családok küldik el nehezen gyermekeiket a távoli intézménybe, míg az iskolázás funkcióit jól ismerő értelmiségi családok inkább vállalják a nagyobb ráfordítást gyermekeik számukra kívánatosnak tetsző iskolázására. Az oktatási intézmények hálózatát éppen a fentiek miatt úgy érdemes vizsgálni, ha tekintetbe vesszük azokat a társadalmi feltételeket, amelyek körülveszik őket. A társadalmi mutatók, FORRAY HÍVES 1 REGIONALIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ

2 jelzőszámok egy-egy térségnek az iskolázás szempontjából releváns jellemzői: a lakosság iskolázottságának jellemző szintje, a lakosság foglalkoztatásának szerkezete, a munkanélküliség aránya, a demográfiai helyzet, azaz a fiatal korcsoportok részesedése. Az alacsonyabb iskolafokozatok szempontjából különösen jelentős a települési szerkezet, a ruralitás vagy urbanitás, az aprófalvas, a nagyfalvas vagy a városias településszerkezet. A mutatók egymással is összefüggésben vannak, egymás hatását gyengítik vagy erősítik. Mindez összefügg az iskolák településformáló funkcióval is: a városias települések és térségek urbanizációs szintjét nagyban befolyásolja, milyen az ott elérhető iskolakínálat, képzési szerkezet. Nyilvánvaló az is, hogy az oktatási intézmények munkahelyet is jelentenek többé vagy kevésbé nagy számú, de a közösségek életében jelentős szerepet játszó személynek, a helyi értelmiségnek is. Jelenlétük nélkül a helyi társadalom szerkezete torzul, csonkává válik. Tehát az oktatási intézményeknek munkahelyteremtő funkciójuk is van, és pedig egy fontos társadalmi réteg számára. Fontos ugyanakkor az is a regionális kutatások, a regionalizmus egyik fő mondanivalója ez, hogy az oktatási intézmények részei a lokalitások kultúrájának, önképének, tehát szimbolikus jelentőségük legalább olyan erős, mint az a racionalitás, amit az imént az iskolaválasztásra fordítandó források (energia, pénz) mérlegelésével kapcsolatban megfogalmaztunk. A hagyományos iskolavárosokra hivatkoztunk, amelyek vonzerejüket akkor is megőrizték, amikor gazdasági központi szerepkörük megszűnt már. A régiókat, a lokalitásoknál nagyobb térségeket szemlélve pedig azt emeljük ki, hogy különösen a felsőoktatás szerepe igen erős a helyi kultúrák reprodukciójában, ez pedig lényeges eleme a modern Európa egészséges fejlődésének. Mindennek ellenére azt is látnunk kell, hogy az integráció az intézmények összevonása, a költséges kis intézmények megszűntetése európai trend. Igaz, hogy nehéz kiválasztani a hatások komplexitásából az egyes elemeket, nem lehet egyértelműen eldönteni, például, hogy a rurális vidékeken működő iskolák rosszabb versenyhelyzete magának az iskolának (benne az intézmény méretének) tudható-e be, vagy pedig az ott tanulók rosszabb társadalmi helyzete, gyengébb felkészültsége okozza a gyengébb eredményeket. Magyarországon kiváltképpen problematikus ez a kérdés, hiszen a többi között a PISA-vizsgálatok tanúsága szerint igen nagyok az egyes iskolák tanulói közötti teljesítménykülönbségek. Ám nehéz eldönteni, hogy a modern európai országokhoz képest szokatlanul jelentős társadalmi-területi különbségek, vagy e különbségeket részben visszatükröző, megjelenítő oktatási intézmények a felelősek az eltérésekért és lemaradásért. Mi a helyzet a felsőoktatással? Korábban megpróbáltuk ezt az oktatási szintet is hasonlóan elemezni, és valójában ha kisebb adatállományon is a közoktatáshoz hasonló motivációkat, ösztönzőket találtunk (Kozma, 1983). Míg azonban a közoktatást, még a középfokú oktatást is olyan időszakban vizsgáltuk, amelynek fő jellemzője az expanzió volt, a felsőoktatást a rendszerváltozásig a meglehetősen merev tervutasításos rendszer irányította, a lakossági igények kevéssé csatornázódhattak az intézményhálózatba. A felsőoktatásra is kiterjedt expanzió most olyan helyzetet teremtett, amikor a fenti kérdések inkább adekvátak ebben a képzési szintben is. FORRAY HÍVES 2 REGIONALIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ

3 Regionalizáció integráció globalizáció A Bologna-folyamat komoly beavatkozást jelent a felsőoktatási intézményhálózatba is, erőteljesebbet, mint a korábbi centralizálási döntések. Most nem egy legitimitással nem rendelkező állampárt hoz önkényesnek látszó határozatokat, hanem az Európai Unió tagjaként a nagy európai trendeknek sőt világtrendeknek való hazai megfelelésről van szó, a globalizáció kényszeréről. A csak alapképzést (BA-szintet) nyújtani képes intézmények a korábbi főiskolák valószínűleg elveszítik rangjukat, presztízsüket, és egyelőre kétséges, fenn tudnak-e maradni hosszabb távon. A főiskolák és egyetemek megnevezését összemosta, egyenlősítette a felsőoktatási törvény felsőoktatási intézményekről, nem pedig egyetemekről és főiskolákról beszélünk ám a hierarchia fennmaradt, a mesterszakok (MA) az intézmény egyetemi rangját jelentik, de tudjuk azt is, hogy számos főiskola képes volt mesterszakok indítására. Egyelőre az egyetem vagy az egyetemi szintű felsőoktatás (felsőoktatási intézmény) kritériuma, van-e doktorképzése. Ily módon a felsőoktatási intézmények (karok) hierarchiája egy fokkal megnövekedett, hiszen nem kétfokozatú, hanem háromfokozatú a képzést nyújtanak. Amit a közoktatási intézmények helyi, térségi kulturális szerepéről írunk, az fokozottan érvényes a felsőoktatásra. A felsőoktatási intézmények a diákjaik, tanáraik sokféleségével, nyitottságával és toleranciájával járulnak hozzá a sokat emlegetett kulturális gazdagság mellett egy város attraktivitásához. írja egy OECD elemzés (Asheim, 2008). Ha csupán a kulturális hozzájárulást tartjuk is szem előtt, már kapunk egy adalékot ahhoz a kérdéshez, miért ragaszkodnak a térségek felsőoktatási intézményeikhez. A munkapiac oldaláról is hasonló érveléssel találkozunk. Az embereknek nem kell követniük a munkát, hanem a hightech kreatív ipari munkának kell követnie az embereket mondja ugyanaz a jelentés egy másik helyen. Az intézmények maguk is munkáltatók, a felsőoktatási intézmények által és körötte felhalmozott humán tőke a régiók fejlettségének elfogadott (az OECD által is elfogadott) indikátora. Jelenti-e vajon azt, hogy a kis létszámú felsőoktatási intézmények is ugyanolyan funkciót látnak el, mint a tekintélyes és nagy hagyományú egyetemek. Valószínűleg nem, azonban a felsőoktatás jelenléte egy-egy térség számára fontos lehet, és nélkülözhetetlennek tűnhet. A helyi közösségeknek a saját intézményhez való ragaszkodása történelmi örökség, amely a hagyományosan többnyire legalább a 19. századik megy vissza, a nemzetté válás kialakulásig, és a nemzetállamok szerveződéséig. Ahogy Paterson (1993) Skóciáról szóló esettanulmányában, majd később (Paterson, 2001) több országra kiterjedő elemzésében kifejti, a tradicionális egyetemek helyi közösségek kezdeményezései nyomán keletkeztek, szoros kapcsolatban az oda vezető iskolákkal és fenntartó közösségeikkel. Öröklődnek a magatartási minták, amelyeket a továbbtanulók követnek az intézményválasztás során: valójában azokat az iskolákat választják, amelyekhez hagyományosan tartoznak, ahol szokás volt tanulni, s a tanulmányok befejezése után munkát vállalni is (tanítani vagy prédikálni). A regionalizmus ebben az értelemben a helyi kultúra és identitás részévé válik. A hagyományok természetesen nem azonos jelentőségűek minden lakos, illetve diák számára, hiszen a (helyi) intézmény más jelentést hordoz például a különböző társadalmi rétegbe tartozók vagy a nők és a férfiak számára. Nemcsak, sőt nem is elsősorban az elitképző intézményekről van szó, hiszen ezek a leghíresebbek nagy területről iskoláznak be, hírnevük és persze színvonaluk vonzza a FORRAY HÍVES 3 REGIONALIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ

4 pedagógiai öntudattal rendelkezőket, azokat, akik tisztában vannak azzal, mit nyújt egy magas színvonalú egyetem tudásban, ismeretben és persze szociális kapcsolatokban. A kisebb helyi, térségi felsőoktatási intézmények hallgatói geográfiailag elsősorban a környezetükből, az ellátási területükről kerülnek ki, társadalmilag pedig a középen és alacsonyabban elhelyezkedő rétegekből. Az ő számukra a hírneves egyetem nemcsak térben, hanem szociálisan is távoli. Ha az esélyegyenlőség szempontját tartjuk szem előtt, akkor a decentralizáció és ami ezzel másik dimenzióban hasonló jelentésű a regionalizáció látszik hatékonyabbnak. Érvelhetünk azzal is, hogy társadalmi esélyei nem azonosak a kis, vidéki főiskolán végzett vagy a híres nagyvárosi egyetemen diplomát szerzett személynek. Nem érdemes azonban túlságosan személyre szabni az esélyegyenlőség mérlegelését, elégedjünk meg azzal, hogy a diplomássá válás mindenképpen a társadalmi felemelkedés egyik lehetőségét biztosítja. Vizsgálódásunk szempontjából fontos feladat, hogy meghatározzuk, mit értünk felsőoktatási intézményen. Ha szervezetileg vizsgálódunk, akkor természetesen világos, hogy az egy nevű, egy központú intézményekről van szó, valójában a központról, amelynek székhelye valamelyik nagyvárosunk. Amikor a regionalitás szempontjából vesszük szemügyre a hálózatot, akkor azt kérdezzük, adott területeken milyen felsőfokú képzés a hozzáférhető. A jelentkező, a felsőoktatásba törekvő számára nem alapvetően fontos információ, hogy az éppen hozzáférhető képzés mely felsőoktatási intézmény szervezetébe tartozik, melyiknek a kihelyezett képzését éri el a legkisebb ráfordítással különösen, ha munka mellett tanuló felnőttről van szó. Úgy gondoljuk tehát, hogy elemzésünkben nem csupán azt az hivatalos adatok szerint összesen 72 felsőoktatási intézményt kell a felsőoktatási hálózattal azonosítanunk, amely ma az OKM honlapján a jogszabályok szerint önálló intézményként szerepel. A hálózatba tartoznak azok a képzési helyek, ahol egy vagy több szakterületen felsőoktatási képzés folyik. Ez pedig jelentősen nagyobb szám az előbbinél. Tudjuk, hogy ezek az intézmények kis hallgatói létszámmal működnek, tanáraik között nincsen elegendő számú tudományosan minősített. A képzés területe, a kínálat ezeken a helyeken többnyire nem a legdivatosabb, legkelendőbb. Ám a lokalitás kulturális önképéhez, kulturális életéhez hozzátartozik, hogy van egy főiskolája, a helyi és környékbeli fiatalok egy része számára továbblépési lehetőséget ad, munkahelye tanárnak, műszaki személyzetnek, bel-és külföldi vendégeket fogad, rendezvényeket szervez, illetve nézővel tölt meg helyi rendezvényeket. A felsőoktatási hálózat egészéhez hozzátartoznak a felsőfokú szakképzések is. Ezekkel azonban jelen tanulmányban nem tudunk foglalkozni, s ennek elsősorban nem elméleti, hanem gyakorlati okai vannak. Elméletileg az a probléma vetődik fel, mennyiben sorolhatók ezek a képzések a felsőoktatás körébe. A középfokú képzésre épülnek, tehát ha nem is felsőfokú harmadfokú képzésnek lehet és szokás besorolni ezeket a képzéseket. Nem igazán tekinthetjük tehát a felsőoktatási intézményhálózat részeinek. Lehetne különbséget tenni a középfokú oktatási intézményben szervezett és az egyetemen, főiskolán szervezett felsőfokú szakképzések között, de felmerül a kérdés, hová soroljuk a civil szervezetek által működtetett képzéseket. Mindezek a megfontolások, amelyeket itt csak röviden érintünk, kiegészíthetők azzal, hogy elemzésük tartalmilag is meghaladná jelenlegi munkánk kereteit. Következésképpen e képzéseket egyelőre nem elemezzük, mint a felsőoktatási intézményhálózat részeit. FORRAY HÍVES 4 REGIONALIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ

5 A kilencvenes évek egyik látványos oktatási folyamata a felsőoktatás dinamikus bővülése. A nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek végéig a hallgatók létszáma csaknem háromszorosára növekedett. Országunk lassan csatlakozik a fejlett térségekhez a felsőoktatás tömegessé válása szempontjából is. Ez a fejlődés összetett társadalmi feltételek és motivációk nyomán alakult ki, de robbanásszerűségében nyilván szerepet játszik a felsőoktatás évtizedeken át erőszakkal fenntartott zártsága, azaz hogy az ország társadalmi-gazdasági fejlettségéhez, ezzel együtt a felsőoktatási továbbtanulásra, a diplomássá válásra irányuló elfojtott igények csak igen korlátozottan realizálódhattak. A felsőoktatási rendszer nyitottabbá válása önmagában is növeli az aspirációkat még ma is többen akarnak továbbtanulni, mint ahányan ténylegesen bejutnak. Az igények és aspirációk jellegében és tendenciáiban azonban ma is megfigyelhetők azok a társadalmi különbségek, amelyek a zárt felsőoktatást jellemezték (Róbert, 2000). Tanulmányunkban a társadalmi esélyeket területi szempontból vizsgáljuk meg. Azt feltételezzük, hogy a tudásalapú társadalom kialakulásának és működésének olyan felsőoktatási szerkezet és hálózat felel meg, amely laposan (Barakonyi, 2000) simul az ország településszerkezetéhez, és nem teremt indokolatlan lakóhelyi esélyegyenlőtlenséget. A hallgatói jelentkezések alapján azt vizsgáljuk, hogyan alakulnak ebből a szempontból a továbbtanulási aspirációk, vannak-e és milyen jellegűek a területi eltérések. A felsőfokú iskolázottság területi szerkezete A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy a milyen összefüggés van a felsőfokú végzettséggel rendelkezők regionális aránya és a rendelkezésre álló képzési helyek szerint. Először bemutatjuk a felsőfokon végzettek területi szerkezetének jellegzetességeit, és pedig két vizsgált évben, egymástól évtizedes eltéréssel. Abból indulunk ki ahogyan azt más kutatásainkban már vizsgáltuk (legutóbb például Forray-Híves, 2008), hogy a különbözőképpen iskolázott lakosság megoszlásában legnagyobb különbségek ma a felsőfokon végzettek körében mutathatók ki, és éppen ez az iskolázottsági szint az, amely a kilencvenes években a legdinamikusabban növekedett. A 1-2. térképek a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25 éven felüliek arányát ábrázolják kistérségeként. Természetesnek mondható, hogy mind 1990-ben és 2001-ben jellemzően a nagyobb városokban, egyetemi központokban legnagyobb az arányuk. Feltűnő viszont, hogy 1990-ben Budapest (19,1%) után Veszprém térségében volt a legnagyobb a diplomával rendelkezők aránya (15%), és csak ezután következett a következő sorrendben Szeged, Eger, Pécs, Győr, Székesfehérvár, Debrecen és Szombathely kistérségek. A kistérségek több mint a felében nem érte el a 6%-ot a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ez a kép 2001-re némileg módosult. Budapest (23,8%) után néhány agglomerációs kistérség: Szentendre (20,5%) Pilisvörösvár (19,8%) következik, majd Veszprém, Szeged, Budaörs, Eger, Pécs és Dunakeszi a sorrend, a hagyományosan egyetemi város Debrecen a 12. Miskolc pedig a 16. a sorban. A diplomások arányában történt elmozdulások jól mutatják a városi központokban és környezetükben történt gazdasági-társadalmi változások következményeit. FORRAY HÍVES 5 REGIONALIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ

6 A legkevesebb diplomással rendelkező kistérségek leginkább a rurális, az elmaradottabb illetve, szegényebb térségekben találhatók, területileg az Alföldön, főleg a Tiszántúlon, de Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon is jelentős számban fordulnak elő. A térképeken jól látszik Pest megye ketté-szakadása: itt a legnagyobb a különbség a kistérségek között, ami különösen feltűnő a 2001-es állapotot mutató térképen. Ezen látható, hogy Budapesttől északra és nyugatra igen magas az arány, viszont a megye délkeleti részén az országos átlag alatti itt ismét a költözködésre gondolunk, és a fővárosi agglomeráció különböző területeinek egymástól igen eltérő adottságaira. A változás dinamikáját szemléltető térképen (3. térkép) jól látszik a budapesti agglomerációban lezajlott gyors változás: gyorsan és jelentősen növekedett a diplomások száma, közel megkétszereződött a diplomások aránya. Ennek oka, hogy nagyon jelentős kivándorlás történt az agglomerációba a fővárosból és a Budapestet északra és nyugatra elhagyók jelentős számban népesség iskolázottabb részéből kerültek ki. A térképen látható az is, hogy nagyon sok kistérségben nem változott jelentősen az arány pl. Karcag, Szeghalom, Sellye (itt csupán 6%-al nőtt) Mezőkovácsháza, Enying, Kazicbarcika, Sásd, Ózd, Csenger stb. Ez idő alatt országosan 25%-al nőtt a diplomások aránya a népességen belül (10,1-ről 12,6%-ra). 1. térkép 25 éven felüli népességből felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 1990 Forrás: KSH Népszámlálás FORRAY HÍVES 6 REGIONALIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ

7 2. térkép 25 éven felüli népességből felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 2001 Forrás: KSH Népszámlálás FORRAY HÍVES 7 REGIONALIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ

8 3. térkép 25 éven felüli népességből elsőfokú végzettséggel rendelkezik, a végzettek arányában bekövetkezett változás között Forrás: KSH Népszámlálás A hálózat Elemzésünkben miként fentebb jeleztük a felsőoktatási képzési helyek területi szerkezetét vizsgáljuk meg, függetlenül attól, melyik nagyobb felsőoktatási intézmény filiáléjáról van szó. Ennek indoklása Kozma (2002: ) megállapítását idézve olyan társadalom, amely az egyetemét, a főiskoláját inkább szimbolikusan, mintsem instrumentálisan használja. A nemzetközi szakirodalomban ezt a jelenséget kredencializmusnak hívják, és úgy írják le, mint az oktatás tömegesedésének jellegzetes hajtóerejét (Forray Kozma, 2008). Úgy véljük, a képzési hely jelenléte egy településben a felsőoktatás jelenlétét, legalábbis elérhetőségét reprezentálja. Ezért szimbolikus jelentősége is van a képzés realitása mellett. Evidenciának tűnhet a mai magyar felsőoktatás regionális szerkezete, amelyet nem igazán érdemes vizsgálni. Véleményünk szerint természetesen nem evidens, nem mindenki által ismert tényekről van szó. Már az is elgondolkodtató lehet, hogy 2008-ban 71 felsőoktatási intézmény működött Magyarországon. E viszonylag nagy számú intézmény székhely szerint az alábbi módon oszlik meg a (OKM adatok): 1. táblázat FORRAY HÍVES 8 REGIONALIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ

9 Felsőoktatási intézmények száma települések szerint Székhely Felsőoktatási intézmények száma Baja 1 Budapest 36 Debrecen 3 Dunaújváros 1 Eger 2 Esztergom 2 Gödöllő 1 Gyöngyös 1 Győr 2 Kalocsa 1 Kaposvár 1 Kecskemét 1 Miskolc 1 Nyíregyháza 2 Pápa 1 Pécel 1 Pécs 2 Sárospatak 1 Sopron 1 Szarvas 1 Szeged 2 Székesfehérvár 1 Szolnok 1 Szombathely 1 Tatabánya 1 Vác 1 Veszprém 2 összesen 71 A fenti 26 település mellett, ahol a Magyarországon működő 71 felsőoktatási intézmény székhelye van, még 18 helyen találhatók felsőoktatási karok, képzések: Bácsalmás, Gyula, Hajdúböszörmény, Hódmezővásárhely, Jászberény, Keszthely, Komárom, Mezőtúr, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nagykőrös, Orosháza, Paks, Piliscsaba, Salgótarján, Siófok, Szekszárd, Zalaegerszeg. Ezen kívül külföldi helyszíneken is működik kihelyezett tagozat. Ezek: Beregszász, Dunaszerdahely, Királyhelmec, Marosvásárhely, Nagyvárad, Nyárádszereda, Révkomárom, Székelyudvarhely, Zenta. E határainkon túli intézményekkel kapcsolatban azonban megjegyezzük, hogy valódi működésük csak esettanulmányok segítségével vizsgálható (vö. Kozma, 2008). A felsőoktatás Budapesti túlsúlyát ez az adatsor is jól mutatja, az összes önálló intézmény fele a fővárosban van. Nem is a nagy egyetemek itteni jelenléte a feltűnő, hiszen a főváros egyúttal az ország tradicionális felsőoktatási-kutatási központja is. Ám mellettük több, kis létszámú önálló felsőoktatási intézmény is szerveződött a fővárosban (egyházi és alapítványi fenntartásban is), amelyek mintegy rátapadnak a nagy egyetemek és főiskolák robusztus tömegére. FORRAY HÍVES 9 REGIONALIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ

10 4. térkép 25 éven felüli népességből felsőfokú végzettséggel rendelkezik 2001-ben és a felsőoktatási intézménnyel rendelkező települések Forrás: KSK Népszámlálás 2001 és OMK A 4. térképet úgy szerkesztettük meg, hogy a 2. számú térképre ráhelyeztük a felsőoktatási képzési helyek hálózatát. A térkép azt jeleníti meg, hogy a diplomások adott aránya és a felsőoktatási képzés jelenléte milyen kapcsolatban van egymással. A főváros és agglomerációja, a Közép-és Dunántúl az országnak azon területe, amelyen a sűrű képzési hálózat mintegy rásimul a régióra. A diplomások magas aránya azt jelzi, hogy a lakosság igényli a jó képzési kínálatot, a sűrű hálózat pedig mutatja, hogy az ország más területeivel összehasonlítva ez magas. A nagy felsőoktatási központok (Nyíregyháza, Debrecen, Miskolc, Eger, Szeged, Pécs, Győr) többsége nem egyetlen intézmény székhelye, még ha a meghatározó szerepet egy-egy egyetem vagy főiskola játssza is. Mindegyikről az állapítható meg, hogy kizárólag a székhely településre, illetve annak kistérségére jellemző a magas diplomás-arány, mintha a felsőoktatási központ hatása nem sugározna tovább eme földrajzi határoknál. Ezt másfelől úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az adott intézményben diplomát szerzők tendencia jelleggel a székhelyen keresnek (és gyakran találnak) alkalmazást, még a közeli, a határos kistérségben sem tudnak/akarnak költözni. A térképen is jól megmutatkozik a Dunától, de még inkább a Tiszától keletre elterülő régió ellátatlansága: a diplomások alacsony aránya és a ritka szövésű felsőoktatási hálózat jellemzi FORRAY HÍVES 10 REGIONALIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ

11 ezt a területet. Különösen feltűnő az Észak-Alföld régió földrajzi középpontjának helyzete: Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Hajdú-Bihar megye határának jókora részén, Szabolcs- Szatmár Bereg megye keleti, észak-keleti területeiről nehezen elérhetők a felsőfokú képzési helyek. Hasonlóan ellátatlan az Észak-Magyarország régió északi és keleti térsége. Ez utóbbi térségek a határok mentén helyezkednek el, magukon hordozva a határ menti elhelyezkedés hátrányait (Kozma, 2000).A felsorolt, kiáltóan ellátatlan térségek mind az ország hátrányos helyzetű, depressziós régióiban helyezkednek el. Úgy véljük, hogy az új képzési szerkezet alapképzési (Ba) szakasza amely bizonyos értelemben a középiskola meghosszabbításának tekinthető lehetőséget adna az ellátatlan nagy területek fejlesztésére. Ehhez első lépésben meg kellene vizsgálni, mely települések, mely középiskolák készülnek felsőfokú képzés szervezésére, s a megindult innovációkat lehetne és kellene támogatni. Hogyan szerveződik a felsőoktatási képzési helyek jelenlegi hálózata? ezt a kérdést azért érdemes megvizsgálni, mert rávilágít a felsőoktatási intézmények magatartásának, azaz stratégiájának olyan jellegzetességére, amellyel az oktatáspolitikának is számolnia érdemes. A képzési hálózat alkotó elemei az önálló intézmények, ezen intézmények karai a központ székhelyén vagy másutt, továbbá kihelyezett képzéseik. Az egységes központú és igazgatású felsőoktatási intézmény egyes esetekben egyetlen településen belül működik (pl. Budapest az egyik, Baja a másik póluson), más esetekben több, egymástól esetleg földrajzilag is távol eső székhelyeken. Ez utóbbiak esetében is többféle összetételről, más szóval kifejezve intézményi magatartásról, stratégiáról lehet szó. Nézzük meg a különböző egyetemi stratégia képét! A két következő térképen párba állítottuk a dunántúli és az alföldi egyetem hálózatát. A gödöllői és a miskolci egyetemek hálózatépítő magatartását és stratégiáját külön nem tárgyaljuk, véleményünk szerint e szempontból besorolhatók a típusok valamelyikébe (ld. mellékletek). FORRAY HÍVES 11 REGIONALIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ

12 5. térkép Pécsi és Debreceni Egyetem képzési helyei a hallgatók számának arányában, 2007/08 Forrás: OMK FORRAY HÍVES 12 REGIONALIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ

13 6. térkép Szegedi és Pannon Egyetem képzési helyei a hallgatók számának arányában, 2007/08 Forrás: OMK Dunántúli típus: úgy látjuk, hogy nagy a felsőoktatási intézmények alapvetően különböznek az eredeti egyetem jellege alapján. A Dunántúlon nem alakultak ki olyan komplex universitasok, mint az Alföld két központjában. Az Észak-Dunántúlon évtizedekig versengtek egymással a kisebb egyetemek, főiskolák. A Dél-Dunántúlon is verseny folyt a két felsőoktatási központ (Pécs és Kaposvár) között, de ez nem tűnt olyan élesnek, mint az előbbi nyilván az is tompította a verseny élét, hogy nagy vonalakban eredetileg is volt eltérés a képzési súlypontok között, más téren is sikerült megegyezésre jutni a szakok megosztása területén. A két egyetemnek kétféle stratégiája van. a) A hálózatépítő: A pécsi egyetem karaival, kihelyezett képzéseivel mintegy behálózza az országot: a déli határtól a nyugati határig, a másik irányban egészen Kelet-Magyarországig vannak olyan pontok, ahol a PTE valamely képzésében lehet részt venni. Az országban sokhelyütt kiépített képzési helyek csak kiegészítései az egyébként is több helyütt működő karoknak, amelyek becsatlakoztak az egységes Pécsi Tudományegyetembe. Ez az offenzív magatartás kétségtelenül hozzájárul az ország felsőoktatással kevéssé ellátott térségeinek képzési kínálatához. Alapját feltehetőleg az képezi, hogy olyan képzéseket találtak ki, amelyekre van kereslet az ország több pontján. b) Az Észak-Dunántúl végül is két egyetembe szerveződött össze ahogyan azt már hivatkozott 1979-es tanulmányunkban jósoltuk és javasoltuk (Kozma szerk, 1979). Legfeljebb azt nem tudtuk előre jósolni, hogy a győri képzés megerősödik, és némi FORRAY HÍVES 13 REGIONALIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ

14 keresztbe szervezéssel kiegészíti a térség másik egyetemét. A régió(k)ban viszonylag sűrű a felsőoktatási képzés hálózata, ez azonban nem egyetlen intézmény offenzívájának eredménye, hanem az eredetileg több helyütt működő intézmények kooperációjáé. Alföldi típus. Az Alföld két nagy egyeteme eredeti az integráció előtti formájában is universitas volt még akkor is, ha a két egyetemi város, Debrecen és Szeged nem minden felsőoktatási intézményét szervezték eggyé. Két az egyetemektől méretben nem elmaradó főiskola is a térség jellemzőit viseli. Ezek a felsőoktatási intézmények nem alkalmaznak jelentősebb offenzív stratégiát, nincsenek jelen például azokon a településeken, ahová a PTE eljutott. Pedig elsősorban ezen felsőoktatási intézmények bábáskodása hozhatna megoldást az Alföld szívének hiányzó képzési hálózatának problémájára. a) Regionális egyetem. Mindkét egyetem elsősorban saját régiója számára képez, igaz, a debreceni tudatosan kinyújtózik képzésével a határon túli magyarok lakta területekre is. (Kozma 2002). Az integráció nem hozott változást, a megnőtt egyetemek karai is a székhelyen, legfeljebb a közeli városban helyezkednek el. b) Főiskolák. Két nagy főiskola maradt talpon a felsőoktatási integráció és Bolognafolyamat beindulása után. Mindkettő a hagyományosan egyetemi (vagy tanárképző főiskolai) területeken fejt ki aktivitást elsősorban. A két nagy egyetemmel közös jellemzőjük, hogy nem alapítanak képzéseket székhelyük határain kívül illetve amennyiben mégis (Nyíregyháza), kapcsolataik a határon túli területekre irányulnak. A lakóhely és a képzés helye Miként fentebb bővebben kifejtettük, a lakóhelyen vagy a környéken hozzáférhető képzés növeli a képzés iránti igényeket. Azt a kevésbé elméleti összefüggést is ki lehet emelni, hogy a távolabbi képzés elérése több személyes és anyagi ráfordítást kíván, mint a közeli. Személyes ráfordításnak tekintjük az ismeretlen környezetet, elszakadást a családtól, barátoktól. Az anyagi ráfordítás pedig a lakhatás, az utazás, az étkezés és egyéb járulékos költségekben mutatkozik. Ugyanakkor van egy ezzel ellentétes értelmezési lehetőség is. A távolabbi és vonzó képzés a társadalmi emelkedést jelentheti, az elszakadás a lakóhelytől sok esetben kiváltképpen amikor a lakóhely képzési szerkezete nem elég attraktív az életpálya, a karrier tágasabb lehetőségeit nyújtja, azaz a földrajzi mobilitás egyúttal társadalmi mobilitást, de legalábbis annak lehetőségét is magában hordozza. A felsőoktatásba való jelentkezés adatait két különböző évben vizsgáljuk. A legutóbbi (2008- as) jelentkezések megyesoros adatai alapján azt mutatjuk be, az összes jelentkezőből mennyi a felvettek aránya, illetve, hogy milyen finanszírozási formában jutottak be a felsőoktatásba. Vizsgáljuk azt is, hogy a jelentkezők a megye ifjúsági korosztályának milyen arányát képviselik. Másik szempontunk egy korábbi 2001-es kutatásunkból származik (Forray Híves 2002) A kutatásban módunk volt arra, hogy az eredeti adatbázis felhasználásával azt is elemezzük, FORRAY HÍVES 14 REGIONALIZMUS ÉS GLOBALIZÁCIÓ

Regionalitás és felsőoktatás

Regionalitás és felsőoktatás PROFESSZOROK HÁZA FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET HOUSE OF PROFESSORS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Forray R. Katalin Híves Tamás Regionalitás és felsőoktatás Budapest, 2005 Levélcím: 1146 Budapest,

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ Cím 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca

Részletesebben

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu A állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetősége és nyitva tartása Baranya Megyei Baranya Megyei Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Békés Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

Lakóhely és intézményválasztás

Lakóhely és intézményválasztás FÓKUSZ Lakóhely és intézményválasztás A felsôoktatási jelentkezések területi jellemzôi kilenc szak esetében (2006 2011) Kasza Georgina A Felsôoktatási MÛHELY 2007/1. számában megjelent Honnan hová? A felsôoktatási

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/2010. (II.12.) önkormányzati rendelete a Hazavárunk ösztöndíjról 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/2010. (II.12.) önkormányzati rendelete a Hazavárunk ösztöndíjról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/2010. (II.12.) önkormányzati rendelete a Hazavárunk ösztöndíjról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban A nagyvárosok a magyar városhálózatban Berkes Judit, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális-

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

Pedagógiai szakszolgálatok támogatása

Pedagógiai szakszolgálatok támogatása Pedagógiai szakszolgálatok támogatása A 15/2007. (III. 14.) OKM rendelet 2.. alapján a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet, továbbá a nevelési tanácsadást ellátó intézmények

Részletesebben

2.3.3 Oktatás. Gyermekek, tanulók, hallgatók számának változása az oktatási intézményekben 1998-2003

2.3.3 Oktatás. Gyermekek, tanulók, hallgatók számának változása az oktatási intézményekben 1998-2003 2.3.3 Oktatás A demográfiai folyamatoknak megfelelően az oktatás alsóbb szintjei a folyamatosan csökkenő gyermeklétszám következtében változnak az iskolarendszer mennyiségi mutató, a magasabb szinteken,

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

KORSZER TECHNIKÁVAL A MOZGÁSKORLÁTOZOTT EMBEREKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY

KORSZER TECHNIKÁVAL A MOZGÁSKORLÁTOZOTT EMBEREKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KORSZER TECHNIKÁVAL A MOZGÁSKORLÁTOZOTT EMBEREKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY R ö v i d í t v e : K o r s z e r ű T e c h n i k a A l a p í t v á n y ( K T A ) A MEOSZ akadálymentesítési, közlekedési és technikai

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek 1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: 1.1. Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. bkmkik@mail.datanet.hu Tel.: 76/501-500 www.iparkamara.hu

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

Diákok a harmadfokú képzésben

Diákok a harmadfokú képzésben Diákok a harmadfokú képzésben Kutatásunkkal azt a hipotézist szeretnénk ellenőrizni, mely szerint az érettségi vizsga megszerzésének általánossá válásával a harmadfokú képzés intézményrendszere különösen

Részletesebben

Területi Szervezet. Illetékességi területe:

Területi Szervezet. Illetékességi területe: 1.számú melléklet Neve: Területi szervezetek Illetékességi területe: Fogorvosok e Budapesti Magyarország Budapest Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Csongrád Megyei

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Ir.szám Település Kerület Megye 1870 Budapest 2 Pest 1870 Budapest 13 Pest

Ir.szám Település Kerület Megye 1870 Budapest 2 Pest 1870 Budapest 13 Pest Ir.szám Település Kerület Megye 1870 Budapest 2 Pest 1870 Budapest 3 Pest 1870 Budapest 13 Pest 1870 Budapest 8 Pest 1871 Budapest 19 Pest 1871 Budapest 21 Pest 1871 Budapest 11 Pest 1871 Budapest 22 Pest

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni.

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni. Előrejelzések a Február Harmadika kutatás sorozat adatainak a felhasználásával PROGNÓZIS Nr. 1. 2012-2018 tartó időszakban előreláthatóan 58.500 Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Képzési díj visszaigénylési útmutató

Képzési díj visszaigénylési útmutató Képzési díj visszaigénylési útmutató www.mvh.gov.hu honlapon lehet elérni a visszaigénylési felületet Elektronikus ügyintézés Ügyfél-tájékoztatási rendszer Az ügyfélkapus felhasználói név és jelszó megadása

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Megye Ir.sz Város Utca/házszám GPS E GPS N

Megye Ir.sz Város Utca/házszám GPS E GPS N Fejér 2457 Adony 6.sz. főút 47.130488 18.865122 Igen Veszprém 8400 Ajka Fõ út 47.112216 17.555332 Igen Pest 2170 Aszód Pesti út 3. 47.649330 19.470080 Igen Bács-Kiskun 6430 Bácsalmás Backnang u. 7. 46.124010

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata

A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Díjbeszedő Faktorház Zrt. Budapest A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Hatályos: 2011. augusztus 22. A Díjbeszedő Faktorház Zrt. panaszkezelési szabályzata A Díjbeszedő Faktorház Zrt.

Részletesebben

Pályázati felhívás. Az ösztöndíjra pályázhat minden olyan diák, aki az alábbi pályázati feltételeknek együttesen megfelel:

Pályázati felhívás. Az ösztöndíjra pályázhat minden olyan diák, aki az alábbi pályázati feltételeknek együttesen megfelel: Pályázati felhívás Figyelembe véve azt, hogy a gazdasági képzésen nagyon alacsony az államilag támogatott helyek száma, ezért lehetőséget adunk arra, hogy a pályázatban részt vehessenek az önköltséges

Részletesebben

Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet. A 2008.10.11. óta hatályos szöveg

Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet. A 2008.10.11. óta hatályos szöveg Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet az önkormányzati miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga ekről A 2008.10.11.

Részletesebben

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 62/A. (1) bekezdése szerint)

Részletesebben

A 4M program magyarországi. gi gyakorlata. Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ. 2006. január 31.

A 4M program magyarországi. gi gyakorlata. Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ. 2006. január 31. A 4M program magyarországi gi gyakorlata Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ 2006. január 31. Magyarországi gi helyzetkép Foglalkoztatási arány: ~57 % Munkanélküliségi ráta: kisebb EU átlagnál Inaktivitási

Részletesebben

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18.

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Autóipari befektetések támogatása Magyarországon Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Az autóipar támogatása Magyarországon 1) Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás 2) EU társfinanszírozott

Részletesebben

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Mezőgazdaság, erdészet 2010. 1. negyedév Tartalom Bevezetés Résztvevők összetétele Táblázati rész - Táblázati rész - Mezőgazdaság, erdészet 1 Táblázati rész - Mezőgazdaság,

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az ömlesztett ásványolaj beszerzésére és szállítására vonatkozó bejelentési kötelezettségről

TÁJÉKOZTATÓ az ömlesztett ásványolaj beszerzésére és szállítására vonatkozó bejelentési kötelezettségről TÁJÉKOZTATÓ az ömlesztett ásványolaj beszerzésére és szállítására vonatkozó bejelentési kötelezettségről Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2012. január 1-jén módosul a jövedéki adóról és

Részletesebben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen

Részletesebben

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS IDENTITÁS: történelmi tényező a települések életében Jankó Ferenc NYME KTK Kérdésfeltevés előtt: mi a történelem? Azaz: mit értünk a történelem szerepe alatt? Definíciók helyett: az

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

1) Bartók Béla Művelődési Ház, Könyvtár és Városi

1) Bartók Béla Művelődési Ház, Könyvtár és Városi 1) Bartók Béla Művelődési Ház, Könyvtár és Városi Ács Sportcsarnok Zichy kastély 2941 Ács, Zichy park 1. Telefon szám 34/385-043; 20/329-69-93 Fax szám 34/385-042 E-mail: nemethgyula70@gmail.com Honlap:

Részletesebben

Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten

Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barta Györgyi Ipari műemlékek megőrzése és hasznosítása nemzetközi konferencia 2006. szeptember 29 30. Mi a barnaövezet? 1980-as években az USA-ban.

Részletesebben

Megyei és körzeti földhivatalok

Megyei és körzeti földhivatalok Megyei és körzeti földhivatalok Bács-Kiskun Megyei Bácsalmási Körzeti Bajai Körzeti Kalocsai Körzeti Kecskeméti Körzeti Kiskőrösi Körzeti Kiskunfélegyházi Körzeti Kiskunhalasi Körzeti Kunszentmiklósi Körzeti

Részletesebben

Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma NCA-CIV-08-G - Döntési lista

Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma NCA-CIV-08-G - Döntési lista Tanácsadó szolgálat az 1%-os 1 NCA-CIV-08-G-0001 MTESZ Békés Megyei Szervezet Békés Békéscsaba 1,260,000 0 felajánlások segítésére Debreceni Mozgóképkultúra 2 NCA-CIV-08-G-0002 Hajdú-Bihar Debrecen Önnek

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Hetesi E. (szerk.) 2002: A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2002. JATEPress, Szeged, 143-151. o. Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Katona

Részletesebben

Új struktúrák, új kihívások

Új struktúrák, új kihívások Információs Társadalom Parlamentje Új struktúrák, új kihívások Marekné dr. Pintér Aranka 2013. június 13. Az átalakítás célja: A köznevelési rendszer minőségi oktatás és fenntarthatóság az emberi erőforrások

Részletesebben

Telefonos lekérdezés kérdései

Telefonos lekérdezés kérdései Telefonos lekérdezés kérdései ETR-es azonosítás alapján háttéradatok Lakhely Jelenlegi munkahelyi státusz, munkával való elégedettség Karriertervezés, munkavállalást elısegítı tényezık Az ELTE megítélése

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

14 - informatika szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 371

14 - informatika szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 371 1996.12.25. Székesfehérvár 77185818432 371 1997.01.03. Budapest 78472120542 306 1997.01.05. Csíkszereda 76736716540 177 1997.03.29. Budapest 73911985594 48 1997.04.26. Székesfehérvár 78395363431 350 1997.05.02.

Részletesebben

Hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogi segítségnyújtó intézmények tevékenysége, elérhetősége

Hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogi segítségnyújtó intézmények tevékenysége, elérhetősége Hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogi segítségnyújtó intézmények tevékenysége, elérhetősége Ha valamely személy vagy csoport faji, nemzetiségi hovatartozása, bőrszíne, anyanyelve vagy társadalmi

Részletesebben

A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítást szabályozó hatályos rendelkezések szerinti feltételekkel. Személygépjármûvek alapdíjai (Ft) 850 cm 3 -ig

A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítást szabályozó hatályos rendelkezések szerinti feltételekkel. Személygépjármûvek alapdíjai (Ft) 850 cm 3 -ig 2010-es vagy azt megelôzô kockázatviselési kezdetû szerzôdéseire A jelû díjtábla Személygépjármûvek alapdíjai (Ft) Terület/kategória (természetes személyeknél lakóhely állandó lakcím alapján, nem természetes

Részletesebben

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk A muzeális intézmények működési vonatkozású statisztikai adatait a statisztikai adatszolgáltatásra kötelezett intézmények által feltöltött

Részletesebben

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András Közlekedésföldrajz Összeállította: Sallai András 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (1957) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Egyesült Királyság (1973) 8. Észtország

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Társadalmi kohéziós szerep elemzése

Társadalmi kohéziós szerep elemzése Társadalmi kohéziós szerep elemzése Vidéki felsőoktatási intézmények gazdasági és társadalmi hatásai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Tartalom A kutatás célja Társadalmi és

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

11 - gépész szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 272

11 - gépész szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 272 1997.05.22. Székesfehérvár 74399953967 271 1997.07.19. Székesfehérvár 77745272516 270 1997.09.02. Budapest 72606002573 264 1997.10.18. Székesfehérvár 73516505996 200 1997.11.04. Székesfehérvár 73916032558

Részletesebben

JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra

JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra Tisztelt Jelentkező! Kérjük, gondosan töltse ki ezt a Jelentkezési Lapot kézzel, majd szkennerje be és PDF formátumban

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

A SZOLGÁLTATÓ NEVE TELEPÜLÉS CÍME TELEFONSZÁM. Kecskemét 6000 Kossuth tér 2. Szeged 6725 Bécsi krt. 24. Szeged 6724 Bécsi krt. 7.

A SZOLGÁLTATÓ NEVE TELEPÜLÉS CÍME TELEFONSZÁM. Kecskemét 6000 Kossuth tér 2. Szeged 6725 Bécsi krt. 24. Szeged 6724 Bécsi krt. 7. A 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendeletben foglaltak alapján végzendő megelőző-felvilágosító szolgáltatás (elterelés) területi ellátási kötelezettsége A SZOLGÁLTATÓ NEVE TELEPÜLÉS CÍME TELEFONSZÁM

Részletesebben

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata Baranya megyében (Pécs)

Fegyvertartás pszichológiai vizsgálata Baranya megyében (Pécs) Ez a dokumentum a megyék nevének ABC sorrendjében közli a fegyvertartás pszichológiai alkalmassági vizsgálatának helyszíneként kijelölt pszichológiai szaklaboratóriumokat. vizsgálata Baranya megyében (Pécs)

Részletesebben

Város és gazdaság 2009.12.01. Város és gazdaság Szabó Julianna 2009. Város és gazdaság. Város és gazdaság Szabó Julianna 2009

Város és gazdaság 2009.12.01. Város és gazdaság Szabó Julianna 2009. Város és gazdaság. Város és gazdaság Szabó Julianna 2009 b B mészáros sörfőző söröző istálló Winchester 1148 élelmiszer kereskedelem szolgáltatás, vegyeskereskedés ruházat bőrösök ötvös fémműves építőmester 1 London 1851 2 1870 1890 3 1910 1940 Városi sorrend

Részletesebben

Lansinoh termékeket forgalmazó Rossmann üzletek

Lansinoh termékeket forgalmazó Rossmann üzletek 2740 Abony, Kossuth tér 4. 8400 Ajka, Szabadság tér 14. 2170 Aszód, Kossuth Lajos u. 15. 6500 Baja, Csermák Mihály tér 4. 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 34-36. 8230 Balatonfüred, Jókai M. út 17. 4060

Részletesebben

az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2010. évi helyzetéről

az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2010. évi helyzetéről BESZÁMOLÓ az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az ágazati humánerőforrás 2010. évi helyzetéről Budapest, 20 ll. február Összefoglaló a humánerőforrás-monitoringrendszer

Részletesebben

A szolgáltató neve Település Címe Telefonszám BÁCS-KISKUN. Kecskemét 6000 Kossuth tér 2. Szeged 6725 Bécsi krt. 24. Szeged 6724 Bécsi krt. 7.

A szolgáltató neve Település Címe Telefonszám BÁCS-KISKUN. Kecskemét 6000 Kossuth tér 2. Szeged 6725 Bécsi krt. 24. Szeged 6724 Bécsi krt. 7. A 42/2008. (XI. 14.) EüM-SZMM együttes rendeletben foglaltak alapján végzendő megelőzőfelvilágosító szolgáltatás (elterelés) területi ellátási kötelezettsége A szolgáltató neve Település Címe Telefonszám

Részletesebben

Panaszkezelési Szabályzat

Panaszkezelési Szabályzat Panaszkezelési Szabályzat PREAMBULUM A Peritos Kft. Adósság- és Követeléskezelő Csoport üzleti stratégiájának alapja, hogy ügyfelei (Adós vagy Panaszos) minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

MOLSZE VEZETŐSÉG elérhetősége (2013-2017)

MOLSZE VEZETŐSÉG elérhetősége (2013-2017) MOLSZE VEZETŐSÉG elérhetősége (2013-2017) EGYETEMEK 1 Vargáné Budai Erika Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Budapest Városmajor utca 68. 1122 1/458-6754 1/458-6755 20/666-3038

Részletesebben

Megjelentek az első EU-s támogatások eredményei

Megjelentek az első EU-s támogatások eredményei Megjelentek az első EU-s támogatások eredményei 2007. májusában megjelentek az első EU-s támogatások eredményei, így a lehívott támogatási összegek illetve a sikeres pályázatok száma mostantól bárki számára

Részletesebben

Hirdetmény. A befektetési jegyek forgalmazásának szabályait az Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata tartalmazza.

Hirdetmény. A befektetési jegyek forgalmazásának szabályait az Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata tartalmazza. Hirdetmény A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2012. október 12-én kelt H-KE-III- 520/2012. (GE Money Devizapiaci Abszolút Hozam Származtatott Alap) számú határozata alapján a Budapest Alapkezelő

Részletesebben

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Szeged Várkonyi Béla 7 Fejér Tóvárosi Általános Iskola Székesfehérvár Fodor Tamás 8 Győr-Moson-S

Szeged Várkonyi Béla 7 Fejér Tóvárosi Általános Iskola Székesfehérvár Fodor Tamás 8 Győr-Moson-S TELEKOM LABDARÚGÓ DIÁKOLIMPIA LABDARÚGÁS RÉSZTVEVŐ CSAPATOK Ssz. Megye: Iskola: Település: Testnevelő tanár / Felk.: 1 Baranya Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Pécs Szikszai Zsolt / Ángyán

Részletesebben

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. a kedvezményezett térségek besorolásáról

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. a kedvezményezett térségek besorolásáról /00. (XI..) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról A Kormány a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló. évi XXI. törvény. () bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

A tehetséges hallgatók XXXII. OTDK-n történő részvételének támogatása (A pályázat kódja: NTP-OTDKR-14) DÖNTÉSI LISTA

A tehetséges hallgatók XXXII. OTDK-n történő részvételének támogatása (A pályázat kódja: NTP-OTDKR-14) DÖNTÉSI LISTA 1. NTP-OTDKR-14-0001 2. NTP-OTDKR-14-0002 3. NTP-OTDKR-14-0003 Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi i Műszaki és Gépészmérnöki i Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Pályázat a Semmelweis Egyetem

Részletesebben

Pályázati azonosító. Székhely település. Székhely megye. Pályázat kódja. Pályázó neve

Pályázati azonosító. Székhely település. Székhely megye. Pályázat kódja. Pályázó neve (A pályázat kódja: ) -001 MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Tanuljunk egymástól! - MFA nyári iskola középiskolásoknak 1 885 000 Ft -002 MTA Agrártudományi Kutatóközpont

Részletesebben

AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG

AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG AZ ÜGYÉSZSÉG SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. T: 354-5500 E-mail: info@mku.hu Honlap: www.mklu.hu LEGFŐBB ÜGYÉSZ: Dr. Polt Péter T:

Részletesebben

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Sorszám Település Megye intézményneve 1. Debrecen Hajdú-Bihar Debreceni Minősítési ill. felülvizsgálati engedély száma 36.540/1958 209-1/2011

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

Mi várható a megyei közgyűlésekben?

Mi várható a megyei közgyűlésekben? Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről

Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Országos törzskönyvi nyilvántartás a magyarországi gyógyfürdőkről Sorszám Település Megye intézmény neve 1. Debrecen Hajdú-Bihar Debreceni Minősítési ill. felülvizsgálati engedély száma 36.540/1958 209-1/2011

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. T: 354-5500 E-mail: info@mku.hu LEGFŐBB ÜGYÉSZ:

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

A kistérségek egyes foglalkoztatási és képzési jellemzőinek térinformatikai megjelenítése

A kistérségek egyes foglalkoztatási és képzési jellemzőinek térinformatikai megjelenítése Szentiványi Tamás, Szentiványi Zoltán, Nagy János, Entz Domokos A kistérségek egyes foglalkoztatási és képzési jellemzőinek térinformatikai megjelenítése Kutatási zárótanulmány Budapest, 2006 Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben