2.3.3 Oktatás. Gyermekek, tanulók, hallgatók számának változása az oktatási intézményekben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2.3.3 Oktatás. Gyermekek, tanulók, hallgatók számának változása az oktatási intézményekben 1998-2003"

Átírás

1 2.3.3 Oktatás A demográfiai folyamatoknak megfelelően az oktatás alsóbb szintjei a folyamatosan csökkenő gyermeklétszám következtében változnak az iskolarendszer mennyiségi mutató, a magasabb szinteken, különösen a felsőoktatásban ugyanakkor tovább folytatódik a hallgatók számának növekedése. A költségvetés oktatási kiadásaira 2002-ben a GDP 5,5%-át fordították, ami 1995 óta a legmagasabb arány. Az oktatási kiadások üteme 1996 óta folyamatosan közelíti, de elmarad a GDP növekedésétől. Az egyes szintek közti arányokat tekintve a felsőoktatás részaránya kis mértékben növekedett. Az egy főre gyermekre jutó kiadások az óvodák esetében nőttek a legnagyobb a felsőoktatás esetében a legkisebb mértékben. A beruházási kiadások aránya az óvodai szinten 2, az alapfokú és közoktatásban 6% körül mozgott a vizsgált négy évben (ezen belül ig csökkent utána ismét növekedett). A felsőoktatásba folyamatos növekedés után, 2002-ben már 14,6 % volt a beruházások aránya. A beruházások elmaradása az épületállomány állapota ismeretében jelent különös gondot, az oktatási épületek 40%-a 1945 előtt épült, 13%-uk száz évnél is idősebb. Gyermekek, tanulók, hallgatók számának változása az oktatási intézményekben =100 % 120 felsőoktatás gimnázium szakközép isk. általános isk. szakiskola óvoda / / / / / /03 Kutatások bizonyítják, hogy az óvodai nevelésben való részvétel alapvetően meghatározza a később iskolában nyújtott teljesítményt. Az oktatás legalsó szintjén az óvodai nevelésben résztvevők száma a 4 év során 12%-kal csökkent, a kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak megfelelően. Növekedett ugyanakkor az óvodások aránya, és kis mértékben csökkent az egy pedagógusra jutó gyermekek száma is. A száz 3-5 éves korúra jutó óvodások száma leginkább a Közép- és Nyugat-Dunántúlon nőtt, és a fővárossal együtt ebben a három régióban a legmagasabb. A régiók és megyék között nincsenek jelentős különbségek, az ellátottság többségében az átlag körül alakul, egyedül a főváros kiemelkedően kedvező helyzete illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék átlagosnál jóval rosszabb ellátottsága érdemel említést, bár utóbbiban volt a megyék közül a leglátványosabb a javulás.

2 Száz 3-5 évesre jutó óvodások száma A térségi különbségeknél nagyobbak a településkategóriák közti különbségek. Az ezer főnél kisebb településeken az átlagnál jóval kisebb mértékben nőtt az óvodai nevelésben részesülők aránya, az 500 főnél kisebb településeken 2002-ben száz 3-5 évesre jutó óvodások száma az országos átlag felét sem érte el, az aprófalvas térségekben tehát változatlanul nem megfelelő az ellátás. Az általános iskolai oktatásban résztvevők száma 34 ezer fővel (3,5%-kal) csökkent a vizsgált négy évben. Az általános iskolák száma gyakorlatilag nem változott, kis mértékben még emelkedett is, ugyanakkor az elmúlt években egyre több helyen van napirenden iskolák bezárása, összevonása a gyermekszám folyamatos csökkenésével párhuzamosan. Ennek folytatódását vetíti elő, hogy az összes tanuló számánál nagyobb ütemben csökkent (5 év alatt 12%-kal) a beiratkozott elsősök száma óta egyre kevesebb gyermek jut egy iskolára, osztályteremre, illetve pedagógusra, a fajlagos mutatók tehát javultak. Az iskolák átlagos tanulólétszáma az Alföldön, különösen Békés és Hajdú-Bihar kistérségeiben csökkent a legszámottevőbben, valamint a fővárosban, ugyanakkor a megyék közül egyedüliként a gyarapodó népességű Pest megyében nőtt az iskolák átlagos mérete. Utóbbiban 2002-ben már országosan is a legmagasabb volt az érték, de továbbra is nagy létszámú iskolák működnek a fővárosban illetve Hajdú-Biharban is. A településszerkezeti adottságoknak megfelelően továbbra is a Dunántúl és Észak- Magyarország aprófalvas térségeiben működnek a kisiskolák. Bár a tanulólétszám csökkenése a népesebb településeken látványosabb volt, az fős falvakban az országos átlag kevesebb, mint harmada az egy iskolára jutó tanulólétszám, az 500 főnél kisebb települések iskoláiban pedig átlagosan 35-en tanulnak. Az elmúlt években folytatódott a fenntartók szerinti átrétegződés is, tovább nőtt, az egyházi illetve alapítványi kezelésben lévő iskolák aránya, de az önkormányzati iskolákban tanul a tanulók 86%-a, tehát fenntartóként továbbra is dominálnak.

3 Általános iskolák átlagos tanulólétszáma 2002 t anuló Az oktatás színvonalában meglévő területi különbségek, már az általános iskolában is kimutathatók. A 2001/2002-es tanévben során és 9. osztályosok körében végzett kompetenciafelmérés eredményei szerint az olvasás-szövegértés, matematika területén meglévő különbségek a települési típusok között az első évfolyamon még messze nem olyan nagyok, mint később, különösen a 9. évfolyam esetében. A kezdeti eltérések tehát nem csökkennek, hanem nőnek, a legnagyobb eltérés a fővárosi és községi tanulók között a kilencedik évfolyamon a matematikai készségek területén tapasztalható. Különösen hátrányos helyzetben vannak a 3000 lakosnál kisebb lélekszámú településeken lakó, illetve tanuló gyermekek, az ő teljesítményeik és a Budapesten tanulók között nagyobb a különbség, mint az OECD országainak átlagában. Az egyenlőtlenségek okai között mindenekelőtt az említhető, hogy a térségi-települési szegregáció miatt nagyok a különbségek a szülők foglalkozása és főleg iskolai végzettsége vonatkozásában, ami meghatározó jelentőséggel bír a továbbtanulás szempontjából. A területi különbségek mellett ugyanakkor a magyar közoktatás egészének a teljesítménye nemzetközi összehasonlításban is kívánni valót hagy maga után és elmarad az OECD országok átlagától, s mi több az oktatási rendszer teljesítményének szintje nemzetközi összehasonlításban inkább stagnál, ill. gyengén romlik is. Az alapfokú oktatással ellentétben, a középfokú oktatásban részt vevők száma tovább növekedett (a négy év során mintegy 10%-kal). A gimnáziumi tanulók számának növekedése folyamatos, a szakközépiskolásoké megállt, és 2000 óta kicsit csökken, míg a szakiskolai tanulók számának csökkenése enyhe növekedésbe fordult át. A középfokú oktatásban így tovább nőtt a gimnáziumokban tanulók aránya (és 2002-ben elérte az egyharmadot). A gimnáziumi tanulók aránya. Utóbbi a fővárosban és Pest megyében nőtt leginkább, a Közép- Magyarországi Régióban minden 10 középiskolásból 4 tanul gimnáziumban. A többi régióban a gimnáziumok aránya az országos átlag alatt marad egyedül Baranya megyében az átlagnál meghatározóbb a gimnáziumok szerepe a középfokú oktatásban. Az elmúlt években, az északalföldi megyékben nőtt legkevésbé a gimnáziumok súlya a középfokú oktatásban. A gimnáziumok szerepe Budapesten kívül az 5-10 ezres városokban a legmeghatározóbb, míg az 1000 főnél kisebb településeken hiányzik ez az oktatási forma.

4 A középfokú iskolatípusok közül továbbra is a szakközépiskola maradt a legnépszerűbb, a tanulók 43%-a választja ezt az iskolatípust. A szakközépiskolások aránya azokban az elsősorban dunántúli megyékben a legmagasabb, ahol, a gimnáziumok szerepe kisebb (pl. Zala, Vas, Fejér). A szakközépiskolák az 500 főnél nagyobb településeken vannak jelen, az itt tanulók aránya az ezres városokban és a fővárosban a legmagasabb. Az általános iskolából kikerülők kevesebb, mint negyede (23%) tanul tovább szakiskolában (szakmunkásképzőben). Ez arány Közép-Magyarországon kirívóan alacsony (16%), de a többi megyében közel azonos arányban vesznek részt az ilyen típusú oktatásban a középiskolai tanulók, akik közül Komárom-Esztergom, Veszprém, Somogy megyékben közel 30%-a tanul tovább ebben az iskolatípusban. A szakiskolások aránya a kisebb lélekszámú településeken magasabb, ahol a gimnáziumi, szakközépiskolai képzés kevésbé játszik fontos szerepet. Ugyanakkor ez az iskolatípus hiányzik a legtöbb helyen, az ország 25 kistérségében nem működik szakiskola. A bejáró középiskolások aránya az aprófalvas dunántúli, észak-magyarországi térségekben a legmagasabb és az elmúlt évek adatai alapján növekvő, megközelíti az 50%-ot, míg az alföldi megyékben illetve a fővárosban a legalacsonyabb. A közoktatás mennyiségi mutatói mellett a minőségi ismérvek is legalább annyira fontosak, meghatározzák az onnan kikerülők elhelyezkedési, továbbtanulási esélyeit, a későbbiekben pedig a munkaerő versenyképességét. A lehetőségek részben a választott iskolatípussal függnek össze, de az oktatás minőségi mutatói térségi különbségeket is mutatnak. A nyelvtanulást tekintve a középiskolákban (gimnázium és szakközépiskola) a tanulók átlagosan 1,37 nyelvet tanulnak, ez aránya az utóbbi években változatlan, jelentősen bővültek viszont a nyelvtanulási lehetőségek a szakiskolákban. (Amíg 1998-ban 3-ból 1, 2002-ben már 3-ból 2 tanuló tanult valamilyen idegen nyelvet). A középiskolákban (csakúgy, mint az alapfokú oktatásban) tovább nőtt az angol nyelv szerepe, a tanulók fele tanulja a nyelvet, a német aránya 40%-os, a szakiskolákban ugyanakkor a német őrzi vezető szerepét (60%,). Uniós összehasonlításban az angol és francia szerepe kisebb a németé (más közép-európai országokhoz hasonlóan) nagyobb az oktatásban. A felsőoktatásba felvételizők közül 2001-ben a gimnáziumok tanulói rendelkeznek a legnagyobb arányban nyelvvizsgával (40%), ugyanakkor a szakközépiskolások között ez az arány mindössze 8 illetve 1,4%-os volt. A régiók közül a nyelvvizsgával rendelkezők felvételizők aránya a Közép-magyarországon, illetve a Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb, a három Kelet-Magyarországi Régióban pedig a legalacsonyabb. A két tanítási nyelven folyó képzésben megszűnt a gimnáziumok dominanciája, és csökkent a programok Budapest-centrikussága is. A nyelvtanulás területi különbségeit illetően az általános iskolákban nyelvet tanulók aránya érzékelhető különbség van az ország keleti és nyugati régió közt. A középiskolai oktatásban regionális arányokban alig van különbség (nyugaton a gimnáziumokban, keleten a szakközépiskolákban nagyobb a nyelvtanulók aránya az országos átlagnál). A években vizsgálva az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen helyezést elérő tanulók aránya a 12. évfolyamos középiskolások körében Budapesten, Baranyában, Békésben és Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Nógrád megyében pedig a legalacsonyabb. A közoktatási intézmények számítógépes ellátottságát illetően a legrosszabb helyzetben az ország északkeleti térsége, Pest megye nagy része. Az internethez kapcsolódó iskolák aránya Közép-magyarországon a legmagasabb, míg az északkeleti határ mentén majd összefüggő területet alkotnak, azok a kistérségek, ahol a csatlakozási arány kevesebb, mint 50%-os.

5 Internettel ellátott feladatellátási helyek aránya a közoktatásban 2002 százalék Az iskolatípusok végzősei közül gimnáziumokból az utóbbi évek adatai alapján 60, a szakközépiskolákból 17-18%-os arányban kerültek be a tanulók a felsőoktatásba. Összességében a végzősök harmada került felvételre felsőoktatási intézménybe, ez a kisebb településeken alacsonyabb, ami nem csak az oktatás minőségével van összefüggésben, hanem azzal is, hogy ezeken a településeken az általános, továbbtanuláshoz szükséges képzést nyújtó gimnáziumok lényegesen kisebb szerepet játszanak a középfokú oktatásban. Az írásbeli felvételi dolgozatok átlagát vizsgálva megállapítható, hogy az ún. elitiskolák továbbra is Budapesten, illetve néhány nagyvárosban koncentrálódnak. Az évek átlaga alapján az 50 legeredményesebb iskolából 19 működött a fővárosban ( es időszakban csak 17 volt ez a szám). A kilencvenes évek elejéhez hasonlóan nagyobb, felsőoktatással is rendelkező városokban található egynél több a legjobbak közé tartozó iskolákból (Pécs, Debrecen, Szeged, Győr, Kecskemét, Szombathely). A megyei átlagok alapján kimutatható térségi különbségek sem változtak. Pécsnek és Debrecennek köszönhetően Baranya és Hajdú-Bihar kiemelkedik a megyék közül. Egységesen kedvezőek a továbbtanulási mutatók a Nyugat-Dunántúl három megyéjében. Ezzel szemben a megyei átlagok alapján felállított lista végén az Észak-Magyarországi Régió megyéi állnak, a régió iskolái közül összesen egy tartozik az 50 legeredményesebb közé országosan. Azonban a felvételi arányok és az iskolákban tanulók társadalmi háttere között szoros összefüggés van. Reprezentatív felmérések azt mutatják, hogy az iskoláknak körülbelül 6-10%-ára jellemző az, hogy eredményességi mutatóik jelentősen jobbak vagy rosszabbak annál, mint ami a társadalmi jellemzők alapján várható. Az ez alapján számított hozzáadott érték adatsora azt mutatja, hogy a társadalmi adottságok kompenzálásában Győr-Moson- Sopron, Zala, Vas, Tolna és Bács-Kiskun megyék iskolái a legeredményesebbek, míg Nógrád és Somogy megye intézményei a legkevésbé azok.

6 Középiskolák eredményességi mutatói ( évek átlaga) 50 legeredményesebb iskola írásbeli felvétel ik átlagpontszáma A felsőoktatásban az elmúlt évtizedben a kitűzött céloknak megfelelően folyamatos volt az expanzió, megháromszorozódott a hallgatók száma, 2002-ben 382 ezren folytattak tanulmányokat a 66 intézményben (30 állami, 26 egyházi, 10 alapítványi) Bár az évtized során az egyházak, alapítványok intézményfenntartó szerepe erősödött a tanulók 86 %-a állami intézményben tanul. A nappali tagozatos felső oktatási programokra jelentkezők száma 1995-ig gyorsan növekedett, a kilencvenes évek közepétől viszont inkább stagnál, 80 ezer fő körül alakul. Ugyanakkor a felvettek száma évről évre növekszik, így míg 1990-ben a jelentkezettek 36%-át, addig 2002-ben már 60%-át felvették a felső oktatási intézményekbe. A nappali tagozatos képzésben résztvevők számát is meghaladóan nő az évtized közepétől ugyanakkor a levelező képzésben tanulók száma, arányuk eléri a 38%-ot (a nappalin tanulóké 63-ról 56-ra csökkent). Főiskolai képzésben vett részt a hallgatók 57, egyetemi szintűben 33%-a, a szakirányú képzésben 7, PhD DLA programokban 2%. A hallgatók létszámának bővülését csak kismértékben követte az oktatók számának növekedése, így 1990 és 2002 között az egy oktatóra jutó hallgatók létszáma megkétszereződött, 4-ről 8 főre (a növekedés meghatározó része az évtized elején játszódott le). A kollégiumi férőhelyek száma sem tudta követni ezt a növekedést, ennek következtében az 1998 óta tovább csökkenés után, 2002-ben már csak egynegyede lakott diákotthonban. A nappali tagozatosok száma a Közép-, és Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon nőtt az átlagot meghaladóan, míg az esti, levelező tagozatokon és távoktatás keretében folyó képzés Közép-Magyarország mellett az Észak-Alföldön bővült legnagyobb mértékben. A felsőoktatásban résztvevők 43%-a tanult a Közép-Magyarországi Régió intézményeiben, 2002-ben, ami kis mértékű növekedést jelent a négy évvel korábbihoz képest. (A növekedés elsősorban a nem nappali tagozaton tanulók számának emelkedésének köszönhető). A legkevesebben változatlanul Közép- és Nyugat-Dunántúl felsőoktatási intézményeiben tanulnak, ugyanakkor, ha csak a nappali tagozaton tanulók számát vizsgáljuk, akkor Észak- Magyarországi Régió hallgatói létszáma a legalacsonyabb. A legnagyobb fővárosi egyetemek esetében a jelentkezők fele a Közép-Magyarországi Régióból felvételizett (2003), a vidéki régiók közül Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér

7 megyékből jelentkeztek még nagy számban. A vidéki centrumok közül Miskolc vonzáskörzete a legkisebb, itt a legnagyobb (egyharmados) a városból illetve kistérségéből felvételizők aránya. Debrecenbe 40% a megyéből felvételizett, de jelentős a vonzása Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre is. A Szegedre felvételizők 2/3-a a régióban végzett középiskolás, Pécs vonzereje viszont más régiókra mindenekelőtt a Nyugat- Dunántúlra is kiterjed. A képzési hely és a hallgatóknak a szülők lakóhelyén keresztül kifejezett származási helye közti kapcsolatot vizsgálva a megyék három nagy csoportba oszthatók a szerint, hogy Budapesten, a megyén belül vagy más megyében tanulnak a hallgatók. A nagyobb felsőoktatási potenciállal rendelkező megyékben a megyén belül továbbtanulók aránya a legnagyobb. Ez különösen a sokoldalú képzést nyújtó Csongrád, Baranya és Hajdú- Bihar megyékre igaz, ahol az egyetemisták fele a megyén belül tanul. (Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Borsod-Abaúj-Zemplén is ebbe a csoportba tartozik). A megyék másik harmadát azok alkotják, ahonnan a legtöbben Budapestre járnak tanulni, a saját megye csak második helyen szerepel, ide döntően fővárossal szomszédos megyék tartoznak, de még Somogy és Veszprém is. A megyék harmadik csoportjából szintén Budapesten tanulnak a legtöbben, de a második helyen nem a saját megye, hanem egy másik szomszédos megye szerepel. Így Bács-Kiskun és Békés esetében Csongrád, Tolna és Zala esetében pedig Baranya megye a hallgatók meghatározó képzési helye a főváros után. Vas megyéből Győr-Moson- Sopronban, Nógrádból pedig Hevesben tanulnak nagyobb arányban, mint a saját megyében. Felsőoktatási intézmények hallgatói, tudományterületenként, 2002/03-as tanév tudományterület bölcsészet-, természettud. egyet. jogi államigazgatás agrár, kertészet, élelmiszeripar főiskolai pedagógiai orvosi, egészségügyi gazdaság, pénzügy műszaki, informati kai hi ttudományi katonai, rendvédelmi művészeti A tudományterületek közti arányok alapján a legsokszínűbb képzés Budapesten folyik, ezen belül a gazdasági, műszaki jellegű szakokon tanulnak a legtöbben. Hasonlóan kiegyenlített a kínálat a Dél-Dunántúlon, és a két alföldi régióban. Észak-Magyarországon a gazdasági képzés súlya nagy (elsősorban a nem-nappali tagozaton), Közép-Dunántúlon műszaki és a gazdasági képzés hangsúlyos, Nyugat-Dunántúlon a tanárképzés. Napjainkra a felnőttképzés, a felnőttek részvétele a formális oktatási rendszerben, a felsőoktatást leszámítva, arányaiban visszaszorult, amelynek egyik legfőbb oka, hogy immár a

8 középfokú iskolai végzettséget is az egyes fiatal korosztályok nagy többsége a megfelelő életkorban, nappali tagozaton szerzi meg. Ugyanakkor az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerésével nő szakképzettség megszerzésével járó vagy azt nem adó tanfolyami részvétel. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésbe beiratkozottak megoszlása korcsoportok szerint évesnél fiatalabb 13,5 9,8 8,0 6, év 27,3 25,2 23,0 20, év 17,3 18,7 19,6 20, év 12,6 14,8 15,8 16, év 10,8 11,3 11,6 12, év 9,2 10,0 9,6 9, év 6,1 6,7 7,8 8, év 2,6 2,9 3,6 4,6 55 éves és idősebb 0,6 0,6 1,0 1,7 Az ifjúsági szakképzéssel szemben a felnőttképzésben résztvevők motiváltsága és kereslete erősebben érvényesül a szakmaválasztásban. A műszaki, ipari, mezőgazdasági képesítések megszerzésére kevésbé motiváltak a felnőttek is. Ezen tanulmányi területek részaránya között 20% körül ingadozott. A kereskedelmi és szolgáltatási, gazdasági és igazgatási, valamint a számítástechnikai képzések aránya együttesen jóval 50% fölött volt az időszakban. a gimnáziumi végzettségűek részaránya stagnált, a szakközépiskolásoké enyhén nőtt, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a leglátványosabb növekedés a diplomával részt vevők körében volt tapasztalható. Az Európai Unió egyik célkitűzése, hogy a tagországokban 2010-re a felnőttek 15%-a (de legalább 10) vegyen részt valamilyen képzésben. Magyarországon felmérések szerint a évesek 6%-a tanul valamilyen formában, ezen belül nyolcszor nagyobb arányban vesznek részt valamilyen képzésben a diplomások, mint az alacsony végzettségűek. A felsőfokú végzettségűek fele tanul vagy tervezi, hogy tovább tanul, míg a legfeljebb 8 általánost végzettek felnőttek hatoda tanul, vagy tervez tanulást. Tehát a közoktatásban meglévő egyenlőtlenségek a felnőttképzésben tovább élnek.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév Iskola-egészségügyi statisztikai adatok tanév Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Továbbképzı munkaértekezlete 29. május 26. Jelentést küldı intézmények

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Oktatási adatok, 2012/2013

Oktatási adatok, 2012/2013 213/32 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 32. szám 213. április 3. Oktatási adatok, 212/213 A tartalomból 1 A nappali képzések főbb adatai 4 Intézményhálózat, pedagógusok,

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

Oktatási adatok, 2011/2012

Oktatási adatok, 2011/2012 212/23 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 23. szám 212. április 13. Oktatási adatok, 211/212 A tartalomból 1 A nappali képzések főbb adatai 4 Intézményhálózat, pedagógusok,

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

2. A magyar középiskolák fejlődése

2. A magyar középiskolák fejlődése 2. A magyar középiskolák fejlődése 17 2. A magyar középiskolák fejlődése O Az eddig ismertete mutatók alakulását a továbbiakban országos szinten, területi szinten: a településtípusokra, a megyékre, a nagyvárosokra

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13.

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13. Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei Szeged, 2014. március 13. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény egyik jelentős újításának tekinthetők a 2013 szeptemberétől indítható Köznevelési

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGAKÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA

AZ ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGAKÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA AZ ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGAKÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA Cím: 1054 Budapest, Báthori u. 10. Telefon: 06 1-474-7036 Fax: 06 1-474-7030 E-mail: okev.kozpont@okev.hu Honlap: www.okev.hu Főigazgató:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet. A 2008.10.11. óta hatályos szöveg

Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet. A 2008.10.11. óta hatályos szöveg Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet az önkormányzati miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga ekről A 2008.10.11.

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

(Az adatok a budapesti adatokat nem jelenítik meg!)

(Az adatok a budapesti adatokat nem jelenítik meg!) Megyei egyenlõbánásmód-referensek ügyfélfogadási adatai kommunikáció, ügyfélfelégedettség-mérés, ügyfélforgalom 2009. szeptember 1. és 2015. január 31. közötti idõszakban (Az adatok a budapesti adatokat

Részletesebben

Átadásra került diagnosztikai eszközök megyei bontásban 1. ütem. Rorschac h. Óvodás. Revision WISC-IV. Sindelar GMP RAVEN RAVEN. Sceno.

Átadásra került diagnosztikai eszközök megyei bontásban 1. ütem. Rorschac h. Óvodás. Revision WISC-IV. Sindelar GMP RAVEN RAVEN. Sceno. A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott diagnosztikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat 11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma (Mohács) alapító okiratának módosítása 1 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

KIR-STAT2014. Statisztika. Munkapéldány, adatszolgáltatásra nem alkalmas. OM azonosító: 37140 Lapszám: 4 Nyomtatás dátuma: 2014.10.13 10:26.

KIR-STAT2014. Statisztika. Munkapéldány, adatszolgáltatásra nem alkalmas. OM azonosító: 37140 Lapszám: 4 Nyomtatás dátuma: 2014.10.13 10:26. KIR-STAT2014 Statisztika Munkapéldány, adatszolgáltatásra nem alkalmas OM azonosító: 37140 Lapszám: 4 Nyomtatás dátuma: 2014.10.13 10:26.29 OSA4TANU 2. oldal Emberi Erőforrások Minisztériuma OSAP 1410

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra

JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra Tisztelt Jelentkező! Kérjük, gondosan töltse ki ezt a Jelentkezési Lapot kézzel, majd szkennerje be és PDF formátumban

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

OKTATÁSI HELYZETKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

OKTATÁSI HELYZETKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA OKTATÁSI HELYZETKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2007. szeptember Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2007 ISBN 978-963-235-132-2 Igazgató: Nyitrai

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165 kutatás közben 165 KUTATÁS KÖZBEN A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003 A rendszerváltozás követően olyan alapvető társadalmi és gazdasági változások történtek, amelyek új regionális

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I.

Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I. Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I. A helyi önkormányzatok közoktatási feladat-ellátási kötelezettségüket az alábbiak szerint láthatják

Részletesebben

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi

Részletesebben

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_FOK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Pedagógiai szakszolgálatok támogatása

Pedagógiai szakszolgálatok támogatása Pedagógiai szakszolgálatok támogatása A 15/2007. (III. 14.) OKM rendelet 2.. alapján a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet, továbbá a nevelési tanácsadást ellátó intézmények

Részletesebben

Zala Megyei Diáksport Szövetség 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT - FIÚ ZALAEGERSZEG 2015.01.31-02.01.

Zala Megyei Diáksport Szövetség 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT - FIÚ ZALAEGERSZEG 2015.01.31-02.01. Zala Megyei Diáksport Szövetség 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT - FIÚ ZALAEGERSZEG 2015.01.31-02.01. 1 RÉSZTVEVŐ CSAPATOK Ssz. Megye: Iskola: Település: 1 Baranya 2 Bács-Kiskun Pécsi

Részletesebben

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 21. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: gyógypedagógiai tanácsadó,

Részletesebben

KIR-STAT2013. Statisztika. OM azonosító: 35980 Lapszám: 10 Nyomtatás dátuma: 2013.10.18 10:57.04

KIR-STAT2013. Statisztika. OM azonosító: 35980 Lapszám: 10 Nyomtatás dátuma: 2013.10.18 10:57.04 KIR-STAT2013 Statisztika OM azonosító: 35980 Lapszám: 10 Nyomtatás dátuma: 2013.10.18 10:57.04 OSA4TANU 2. oldal Emberi Erőforrások Minisztériuma OSAP 1410 Az adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adatok

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM. MIN [SGTIs R

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM. MIN [SGTIs R 3 1't' Cáitt Iromány: Érkezett : 2012 JÚN 2 6, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MIN [SGTIs R Iktatószám: NGM/t 3098 (2012) Válasz a K/7593-7611 számú írásbeli kérdésekre: Fiatalok munkaerő-piaci integrációjának

Részletesebben

2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT NYILVÁNOS SORSOLÁS. Budapest, 2015. március 10.

2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT NYILVÁNOS SORSOLÁS. Budapest, 2015. március 10. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Diáksport és Szabadidő Egyesület 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ NYILVÁNOS SORSOLÁS Budapest, 2015. március 10. 1 ORSZÁGOS DÖNTŐ SORSOLÁS Budapest, 2015. március 10. (kedd),

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

Közoktatási intézmények személyi feltételei (2010/2011) Pedagógus álláshely Pedagógusok száma Pedagógiai munkát közvetlenül segítők száma

Közoktatási intézmények személyi feltételei (2010/2011) Pedagógus álláshely Pedagógusok száma Pedagógiai munkát közvetlenül segítők száma Közoktatási intézmények személyi feltételei (2010/2011) 1. sz. melléklet Ssz. Intézmény Össz. eng. Pedagógus álláshely Pedagógusok száma Pedagógiai munkát közvetlenül segítők száma Munk. köz. állh. Eng.

Részletesebben

Nyugdíjasok, nyugdíjak 2008

Nyugdíjasok, nyugdíjak 2008 Nyugdíjasok, nyugdíjak 2008 Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK, 2008 Veszprém, 2008. július 15. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-175-9

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben