2.3.3 Oktatás. Gyermekek, tanulók, hallgatók számának változása az oktatási intézményekben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2.3.3 Oktatás. Gyermekek, tanulók, hallgatók számának változása az oktatási intézményekben 1998-2003"

Átírás

1 2.3.3 Oktatás A demográfiai folyamatoknak megfelelően az oktatás alsóbb szintjei a folyamatosan csökkenő gyermeklétszám következtében változnak az iskolarendszer mennyiségi mutató, a magasabb szinteken, különösen a felsőoktatásban ugyanakkor tovább folytatódik a hallgatók számának növekedése. A költségvetés oktatási kiadásaira 2002-ben a GDP 5,5%-át fordították, ami 1995 óta a legmagasabb arány. Az oktatási kiadások üteme 1996 óta folyamatosan közelíti, de elmarad a GDP növekedésétől. Az egyes szintek közti arányokat tekintve a felsőoktatás részaránya kis mértékben növekedett. Az egy főre gyermekre jutó kiadások az óvodák esetében nőttek a legnagyobb a felsőoktatás esetében a legkisebb mértékben. A beruházási kiadások aránya az óvodai szinten 2, az alapfokú és közoktatásban 6% körül mozgott a vizsgált négy évben (ezen belül ig csökkent utána ismét növekedett). A felsőoktatásba folyamatos növekedés után, 2002-ben már 14,6 % volt a beruházások aránya. A beruházások elmaradása az épületállomány állapota ismeretében jelent különös gondot, az oktatási épületek 40%-a 1945 előtt épült, 13%-uk száz évnél is idősebb. Gyermekek, tanulók, hallgatók számának változása az oktatási intézményekben =100 % 120 felsőoktatás gimnázium szakközép isk. általános isk. szakiskola óvoda / / / / / /03 Kutatások bizonyítják, hogy az óvodai nevelésben való részvétel alapvetően meghatározza a később iskolában nyújtott teljesítményt. Az oktatás legalsó szintjén az óvodai nevelésben résztvevők száma a 4 év során 12%-kal csökkent, a kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak megfelelően. Növekedett ugyanakkor az óvodások aránya, és kis mértékben csökkent az egy pedagógusra jutó gyermekek száma is. A száz 3-5 éves korúra jutó óvodások száma leginkább a Közép- és Nyugat-Dunántúlon nőtt, és a fővárossal együtt ebben a három régióban a legmagasabb. A régiók és megyék között nincsenek jelentős különbségek, az ellátottság többségében az átlag körül alakul, egyedül a főváros kiemelkedően kedvező helyzete illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék átlagosnál jóval rosszabb ellátottsága érdemel említést, bár utóbbiban volt a megyék közül a leglátványosabb a javulás.

2 Száz 3-5 évesre jutó óvodások száma A térségi különbségeknél nagyobbak a településkategóriák közti különbségek. Az ezer főnél kisebb településeken az átlagnál jóval kisebb mértékben nőtt az óvodai nevelésben részesülők aránya, az 500 főnél kisebb településeken 2002-ben száz 3-5 évesre jutó óvodások száma az országos átlag felét sem érte el, az aprófalvas térségekben tehát változatlanul nem megfelelő az ellátás. Az általános iskolai oktatásban résztvevők száma 34 ezer fővel (3,5%-kal) csökkent a vizsgált négy évben. Az általános iskolák száma gyakorlatilag nem változott, kis mértékben még emelkedett is, ugyanakkor az elmúlt években egyre több helyen van napirenden iskolák bezárása, összevonása a gyermekszám folyamatos csökkenésével párhuzamosan. Ennek folytatódását vetíti elő, hogy az összes tanuló számánál nagyobb ütemben csökkent (5 év alatt 12%-kal) a beiratkozott elsősök száma óta egyre kevesebb gyermek jut egy iskolára, osztályteremre, illetve pedagógusra, a fajlagos mutatók tehát javultak. Az iskolák átlagos tanulólétszáma az Alföldön, különösen Békés és Hajdú-Bihar kistérségeiben csökkent a legszámottevőbben, valamint a fővárosban, ugyanakkor a megyék közül egyedüliként a gyarapodó népességű Pest megyében nőtt az iskolák átlagos mérete. Utóbbiban 2002-ben már országosan is a legmagasabb volt az érték, de továbbra is nagy létszámú iskolák működnek a fővárosban illetve Hajdú-Biharban is. A településszerkezeti adottságoknak megfelelően továbbra is a Dunántúl és Észak- Magyarország aprófalvas térségeiben működnek a kisiskolák. Bár a tanulólétszám csökkenése a népesebb településeken látványosabb volt, az fős falvakban az országos átlag kevesebb, mint harmada az egy iskolára jutó tanulólétszám, az 500 főnél kisebb települések iskoláiban pedig átlagosan 35-en tanulnak. Az elmúlt években folytatódott a fenntartók szerinti átrétegződés is, tovább nőtt, az egyházi illetve alapítványi kezelésben lévő iskolák aránya, de az önkormányzati iskolákban tanul a tanulók 86%-a, tehát fenntartóként továbbra is dominálnak.

3 Általános iskolák átlagos tanulólétszáma 2002 t anuló Az oktatás színvonalában meglévő területi különbségek, már az általános iskolában is kimutathatók. A 2001/2002-es tanévben során és 9. osztályosok körében végzett kompetenciafelmérés eredményei szerint az olvasás-szövegértés, matematika területén meglévő különbségek a települési típusok között az első évfolyamon még messze nem olyan nagyok, mint később, különösen a 9. évfolyam esetében. A kezdeti eltérések tehát nem csökkennek, hanem nőnek, a legnagyobb eltérés a fővárosi és községi tanulók között a kilencedik évfolyamon a matematikai készségek területén tapasztalható. Különösen hátrányos helyzetben vannak a 3000 lakosnál kisebb lélekszámú településeken lakó, illetve tanuló gyermekek, az ő teljesítményeik és a Budapesten tanulók között nagyobb a különbség, mint az OECD országainak átlagában. Az egyenlőtlenségek okai között mindenekelőtt az említhető, hogy a térségi-települési szegregáció miatt nagyok a különbségek a szülők foglalkozása és főleg iskolai végzettsége vonatkozásában, ami meghatározó jelentőséggel bír a továbbtanulás szempontjából. A területi különbségek mellett ugyanakkor a magyar közoktatás egészének a teljesítménye nemzetközi összehasonlításban is kívánni valót hagy maga után és elmarad az OECD országok átlagától, s mi több az oktatási rendszer teljesítményének szintje nemzetközi összehasonlításban inkább stagnál, ill. gyengén romlik is. Az alapfokú oktatással ellentétben, a középfokú oktatásban részt vevők száma tovább növekedett (a négy év során mintegy 10%-kal). A gimnáziumi tanulók számának növekedése folyamatos, a szakközépiskolásoké megállt, és 2000 óta kicsit csökken, míg a szakiskolai tanulók számának csökkenése enyhe növekedésbe fordult át. A középfokú oktatásban így tovább nőtt a gimnáziumokban tanulók aránya (és 2002-ben elérte az egyharmadot). A gimnáziumi tanulók aránya. Utóbbi a fővárosban és Pest megyében nőtt leginkább, a Közép- Magyarországi Régióban minden 10 középiskolásból 4 tanul gimnáziumban. A többi régióban a gimnáziumok aránya az országos átlag alatt marad egyedül Baranya megyében az átlagnál meghatározóbb a gimnáziumok szerepe a középfokú oktatásban. Az elmúlt években, az északalföldi megyékben nőtt legkevésbé a gimnáziumok súlya a középfokú oktatásban. A gimnáziumok szerepe Budapesten kívül az 5-10 ezres városokban a legmeghatározóbb, míg az 1000 főnél kisebb településeken hiányzik ez az oktatási forma.

4 A középfokú iskolatípusok közül továbbra is a szakközépiskola maradt a legnépszerűbb, a tanulók 43%-a választja ezt az iskolatípust. A szakközépiskolások aránya azokban az elsősorban dunántúli megyékben a legmagasabb, ahol, a gimnáziumok szerepe kisebb (pl. Zala, Vas, Fejér). A szakközépiskolák az 500 főnél nagyobb településeken vannak jelen, az itt tanulók aránya az ezres városokban és a fővárosban a legmagasabb. Az általános iskolából kikerülők kevesebb, mint negyede (23%) tanul tovább szakiskolában (szakmunkásképzőben). Ez arány Közép-Magyarországon kirívóan alacsony (16%), de a többi megyében közel azonos arányban vesznek részt az ilyen típusú oktatásban a középiskolai tanulók, akik közül Komárom-Esztergom, Veszprém, Somogy megyékben közel 30%-a tanul tovább ebben az iskolatípusban. A szakiskolások aránya a kisebb lélekszámú településeken magasabb, ahol a gimnáziumi, szakközépiskolai képzés kevésbé játszik fontos szerepet. Ugyanakkor ez az iskolatípus hiányzik a legtöbb helyen, az ország 25 kistérségében nem működik szakiskola. A bejáró középiskolások aránya az aprófalvas dunántúli, észak-magyarországi térségekben a legmagasabb és az elmúlt évek adatai alapján növekvő, megközelíti az 50%-ot, míg az alföldi megyékben illetve a fővárosban a legalacsonyabb. A közoktatás mennyiségi mutatói mellett a minőségi ismérvek is legalább annyira fontosak, meghatározzák az onnan kikerülők elhelyezkedési, továbbtanulási esélyeit, a későbbiekben pedig a munkaerő versenyképességét. A lehetőségek részben a választott iskolatípussal függnek össze, de az oktatás minőségi mutatói térségi különbségeket is mutatnak. A nyelvtanulást tekintve a középiskolákban (gimnázium és szakközépiskola) a tanulók átlagosan 1,37 nyelvet tanulnak, ez aránya az utóbbi években változatlan, jelentősen bővültek viszont a nyelvtanulási lehetőségek a szakiskolákban. (Amíg 1998-ban 3-ból 1, 2002-ben már 3-ból 2 tanuló tanult valamilyen idegen nyelvet). A középiskolákban (csakúgy, mint az alapfokú oktatásban) tovább nőtt az angol nyelv szerepe, a tanulók fele tanulja a nyelvet, a német aránya 40%-os, a szakiskolákban ugyanakkor a német őrzi vezető szerepét (60%,). Uniós összehasonlításban az angol és francia szerepe kisebb a németé (más közép-európai országokhoz hasonlóan) nagyobb az oktatásban. A felsőoktatásba felvételizők közül 2001-ben a gimnáziumok tanulói rendelkeznek a legnagyobb arányban nyelvvizsgával (40%), ugyanakkor a szakközépiskolások között ez az arány mindössze 8 illetve 1,4%-os volt. A régiók közül a nyelvvizsgával rendelkezők felvételizők aránya a Közép-magyarországon, illetve a Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb, a három Kelet-Magyarországi Régióban pedig a legalacsonyabb. A két tanítási nyelven folyó képzésben megszűnt a gimnáziumok dominanciája, és csökkent a programok Budapest-centrikussága is. A nyelvtanulás területi különbségeit illetően az általános iskolákban nyelvet tanulók aránya érzékelhető különbség van az ország keleti és nyugati régió közt. A középiskolai oktatásban regionális arányokban alig van különbség (nyugaton a gimnáziumokban, keleten a szakközépiskolákban nagyobb a nyelvtanulók aránya az országos átlagnál). A években vizsgálva az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen helyezést elérő tanulók aránya a 12. évfolyamos középiskolások körében Budapesten, Baranyában, Békésben és Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Nógrád megyében pedig a legalacsonyabb. A közoktatási intézmények számítógépes ellátottságát illetően a legrosszabb helyzetben az ország északkeleti térsége, Pest megye nagy része. Az internethez kapcsolódó iskolák aránya Közép-magyarországon a legmagasabb, míg az északkeleti határ mentén majd összefüggő területet alkotnak, azok a kistérségek, ahol a csatlakozási arány kevesebb, mint 50%-os.

5 Internettel ellátott feladatellátási helyek aránya a közoktatásban 2002 százalék Az iskolatípusok végzősei közül gimnáziumokból az utóbbi évek adatai alapján 60, a szakközépiskolákból 17-18%-os arányban kerültek be a tanulók a felsőoktatásba. Összességében a végzősök harmada került felvételre felsőoktatási intézménybe, ez a kisebb településeken alacsonyabb, ami nem csak az oktatás minőségével van összefüggésben, hanem azzal is, hogy ezeken a településeken az általános, továbbtanuláshoz szükséges képzést nyújtó gimnáziumok lényegesen kisebb szerepet játszanak a középfokú oktatásban. Az írásbeli felvételi dolgozatok átlagát vizsgálva megállapítható, hogy az ún. elitiskolák továbbra is Budapesten, illetve néhány nagyvárosban koncentrálódnak. Az évek átlaga alapján az 50 legeredményesebb iskolából 19 működött a fővárosban ( es időszakban csak 17 volt ez a szám). A kilencvenes évek elejéhez hasonlóan nagyobb, felsőoktatással is rendelkező városokban található egynél több a legjobbak közé tartozó iskolákból (Pécs, Debrecen, Szeged, Győr, Kecskemét, Szombathely). A megyei átlagok alapján kimutatható térségi különbségek sem változtak. Pécsnek és Debrecennek köszönhetően Baranya és Hajdú-Bihar kiemelkedik a megyék közül. Egységesen kedvezőek a továbbtanulási mutatók a Nyugat-Dunántúl három megyéjében. Ezzel szemben a megyei átlagok alapján felállított lista végén az Észak-Magyarországi Régió megyéi állnak, a régió iskolái közül összesen egy tartozik az 50 legeredményesebb közé országosan. Azonban a felvételi arányok és az iskolákban tanulók társadalmi háttere között szoros összefüggés van. Reprezentatív felmérések azt mutatják, hogy az iskoláknak körülbelül 6-10%-ára jellemző az, hogy eredményességi mutatóik jelentősen jobbak vagy rosszabbak annál, mint ami a társadalmi jellemzők alapján várható. Az ez alapján számított hozzáadott érték adatsora azt mutatja, hogy a társadalmi adottságok kompenzálásában Győr-Moson- Sopron, Zala, Vas, Tolna és Bács-Kiskun megyék iskolái a legeredményesebbek, míg Nógrád és Somogy megye intézményei a legkevésbé azok.

6 Középiskolák eredményességi mutatói ( évek átlaga) 50 legeredményesebb iskola írásbeli felvétel ik átlagpontszáma A felsőoktatásban az elmúlt évtizedben a kitűzött céloknak megfelelően folyamatos volt az expanzió, megháromszorozódott a hallgatók száma, 2002-ben 382 ezren folytattak tanulmányokat a 66 intézményben (30 állami, 26 egyházi, 10 alapítványi) Bár az évtized során az egyházak, alapítványok intézményfenntartó szerepe erősödött a tanulók 86 %-a állami intézményben tanul. A nappali tagozatos felső oktatási programokra jelentkezők száma 1995-ig gyorsan növekedett, a kilencvenes évek közepétől viszont inkább stagnál, 80 ezer fő körül alakul. Ugyanakkor a felvettek száma évről évre növekszik, így míg 1990-ben a jelentkezettek 36%-át, addig 2002-ben már 60%-át felvették a felső oktatási intézményekbe. A nappali tagozatos képzésben résztvevők számát is meghaladóan nő az évtized közepétől ugyanakkor a levelező képzésben tanulók száma, arányuk eléri a 38%-ot (a nappalin tanulóké 63-ról 56-ra csökkent). Főiskolai képzésben vett részt a hallgatók 57, egyetemi szintűben 33%-a, a szakirányú képzésben 7, PhD DLA programokban 2%. A hallgatók létszámának bővülését csak kismértékben követte az oktatók számának növekedése, így 1990 és 2002 között az egy oktatóra jutó hallgatók létszáma megkétszereződött, 4-ről 8 főre (a növekedés meghatározó része az évtized elején játszódott le). A kollégiumi férőhelyek száma sem tudta követni ezt a növekedést, ennek következtében az 1998 óta tovább csökkenés után, 2002-ben már csak egynegyede lakott diákotthonban. A nappali tagozatosok száma a Közép-, és Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon nőtt az átlagot meghaladóan, míg az esti, levelező tagozatokon és távoktatás keretében folyó képzés Közép-Magyarország mellett az Észak-Alföldön bővült legnagyobb mértékben. A felsőoktatásban résztvevők 43%-a tanult a Közép-Magyarországi Régió intézményeiben, 2002-ben, ami kis mértékű növekedést jelent a négy évvel korábbihoz képest. (A növekedés elsősorban a nem nappali tagozaton tanulók számának emelkedésének köszönhető). A legkevesebben változatlanul Közép- és Nyugat-Dunántúl felsőoktatási intézményeiben tanulnak, ugyanakkor, ha csak a nappali tagozaton tanulók számát vizsgáljuk, akkor Észak- Magyarországi Régió hallgatói létszáma a legalacsonyabb. A legnagyobb fővárosi egyetemek esetében a jelentkezők fele a Közép-Magyarországi Régióból felvételizett (2003), a vidéki régiók közül Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér

7 megyékből jelentkeztek még nagy számban. A vidéki centrumok közül Miskolc vonzáskörzete a legkisebb, itt a legnagyobb (egyharmados) a városból illetve kistérségéből felvételizők aránya. Debrecenbe 40% a megyéből felvételizett, de jelentős a vonzása Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre is. A Szegedre felvételizők 2/3-a a régióban végzett középiskolás, Pécs vonzereje viszont más régiókra mindenekelőtt a Nyugat- Dunántúlra is kiterjed. A képzési hely és a hallgatóknak a szülők lakóhelyén keresztül kifejezett származási helye közti kapcsolatot vizsgálva a megyék három nagy csoportba oszthatók a szerint, hogy Budapesten, a megyén belül vagy más megyében tanulnak a hallgatók. A nagyobb felsőoktatási potenciállal rendelkező megyékben a megyén belül továbbtanulók aránya a legnagyobb. Ez különösen a sokoldalú képzést nyújtó Csongrád, Baranya és Hajdú- Bihar megyékre igaz, ahol az egyetemisták fele a megyén belül tanul. (Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Borsod-Abaúj-Zemplén is ebbe a csoportba tartozik). A megyék másik harmadát azok alkotják, ahonnan a legtöbben Budapestre járnak tanulni, a saját megye csak második helyen szerepel, ide döntően fővárossal szomszédos megyék tartoznak, de még Somogy és Veszprém is. A megyék harmadik csoportjából szintén Budapesten tanulnak a legtöbben, de a második helyen nem a saját megye, hanem egy másik szomszédos megye szerepel. Így Bács-Kiskun és Békés esetében Csongrád, Tolna és Zala esetében pedig Baranya megye a hallgatók meghatározó képzési helye a főváros után. Vas megyéből Győr-Moson- Sopronban, Nógrádból pedig Hevesben tanulnak nagyobb arányban, mint a saját megyében. Felsőoktatási intézmények hallgatói, tudományterületenként, 2002/03-as tanév tudományterület bölcsészet-, természettud. egyet. jogi államigazgatás agrár, kertészet, élelmiszeripar főiskolai pedagógiai orvosi, egészségügyi gazdaság, pénzügy műszaki, informati kai hi ttudományi katonai, rendvédelmi művészeti A tudományterületek közti arányok alapján a legsokszínűbb képzés Budapesten folyik, ezen belül a gazdasági, műszaki jellegű szakokon tanulnak a legtöbben. Hasonlóan kiegyenlített a kínálat a Dél-Dunántúlon, és a két alföldi régióban. Észak-Magyarországon a gazdasági képzés súlya nagy (elsősorban a nem-nappali tagozaton), Közép-Dunántúlon műszaki és a gazdasági képzés hangsúlyos, Nyugat-Dunántúlon a tanárképzés. Napjainkra a felnőttképzés, a felnőttek részvétele a formális oktatási rendszerben, a felsőoktatást leszámítva, arányaiban visszaszorult, amelynek egyik legfőbb oka, hogy immár a

8 középfokú iskolai végzettséget is az egyes fiatal korosztályok nagy többsége a megfelelő életkorban, nappali tagozaton szerzi meg. Ugyanakkor az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerésével nő szakképzettség megszerzésével járó vagy azt nem adó tanfolyami részvétel. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésbe beiratkozottak megoszlása korcsoportok szerint évesnél fiatalabb 13,5 9,8 8,0 6, év 27,3 25,2 23,0 20, év 17,3 18,7 19,6 20, év 12,6 14,8 15,8 16, év 10,8 11,3 11,6 12, év 9,2 10,0 9,6 9, év 6,1 6,7 7,8 8, év 2,6 2,9 3,6 4,6 55 éves és idősebb 0,6 0,6 1,0 1,7 Az ifjúsági szakképzéssel szemben a felnőttképzésben résztvevők motiváltsága és kereslete erősebben érvényesül a szakmaválasztásban. A műszaki, ipari, mezőgazdasági képesítések megszerzésére kevésbé motiváltak a felnőttek is. Ezen tanulmányi területek részaránya között 20% körül ingadozott. A kereskedelmi és szolgáltatási, gazdasági és igazgatási, valamint a számítástechnikai képzések aránya együttesen jóval 50% fölött volt az időszakban. a gimnáziumi végzettségűek részaránya stagnált, a szakközépiskolásoké enyhén nőtt, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a leglátványosabb növekedés a diplomával részt vevők körében volt tapasztalható. Az Európai Unió egyik célkitűzése, hogy a tagországokban 2010-re a felnőttek 15%-a (de legalább 10) vegyen részt valamilyen képzésben. Magyarországon felmérések szerint a évesek 6%-a tanul valamilyen formában, ezen belül nyolcszor nagyobb arányban vesznek részt valamilyen képzésben a diplomások, mint az alacsony végzettségűek. A felsőfokú végzettségűek fele tanul vagy tervezi, hogy tovább tanul, míg a legfeljebb 8 általánost végzettek felnőttek hatoda tanul, vagy tervez tanulást. Tehát a közoktatásban meglévő egyenlőtlenségek a felnőttképzésben tovább élnek.

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

Oktatási adatok, 2012/2013

Oktatási adatok, 2012/2013 213/32 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 32. szám 213. április 3. Oktatási adatok, 212/213 A tartalomból 1 A nappali képzések főbb adatai 4 Intézményhálózat, pedagógusok,

Részletesebben

Oktatási adatok, 2011/2012

Oktatási adatok, 2011/2012 212/23 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 23. szám 212. április 13. Oktatási adatok, 211/212 A tartalomból 1 A nappali képzések főbb adatai 4 Intézményhálózat, pedagógusok,

Részletesebben

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet. A 2008.10.11. óta hatályos szöveg

Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet. A 2008.10.11. óta hatályos szöveg Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet az önkormányzati miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga ekről A 2008.10.11.

Részletesebben

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13.

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13. Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei Szeged, 2014. március 13. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény egyik jelentős újításának tekinthetők a 2013 szeptemberétől indítható Köznevelési

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

KIR-STAT2013. Statisztika. OM azonosító: 35980 Lapszám: 10 Nyomtatás dátuma: 2013.10.18 10:57.04

KIR-STAT2013. Statisztika. OM azonosító: 35980 Lapszám: 10 Nyomtatás dátuma: 2013.10.18 10:57.04 KIR-STAT2013 Statisztika OM azonosító: 35980 Lapszám: 10 Nyomtatás dátuma: 2013.10.18 10:57.04 OSA4TANU 2. oldal Emberi Erőforrások Minisztériuma OSAP 1410 Az adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adatok

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

Liskó Ilona. Egyházi fenntartású általános iskolák. 1. Az egyházi és világi iskolák összehasonlítása

Liskó Ilona. Egyházi fenntartású általános iskolák. 1. Az egyházi és világi iskolák összehasonlítása Liskó Ilona Egyházi fenntartású általános iskolák 1. Az egyházi és világi iskolák összehasonlítása Az Oktatási Minisztérium adatai szerint az 1999/2000-es tanévben 183 egyházi fenntartású általános iskola

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

Új struktúrák, új kihívások

Új struktúrák, új kihívások Információs Társadalom Parlamentje Új struktúrák, új kihívások Marekné dr. Pintér Aranka 2013. június 13. Az átalakítás célja: A köznevelési rendszer minőségi oktatás és fenntarthatóság az emberi erőforrások

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I.

Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I. Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I. A helyi önkormányzatok közoktatási feladat-ellátási kötelezettségüket az alábbiak szerint láthatják

Részletesebben

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban

Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Hetesi E. (szerk.) 2002: A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2002. JATEPress, Szeged, 143-151. o. Mennyiség vagy minőség Gondok a felsőoktatásban Katona

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Pedagógiai szakszolgálatok támogatása

Pedagógiai szakszolgálatok támogatása Pedagógiai szakszolgálatok támogatása A 15/2007. (III. 14.) OKM rendelet 2.. alapján a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet, továbbá a nevelési tanácsadást ellátó intézmények

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben 1. A B C D 2. Sorszám Megye Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma 3.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra

JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra JELENTKEZÉSI LAP adatgyűjtői, kérdezői munkakör elnyerésének esélyét növelő programra Tisztelt Jelentkező! Kérjük, gondosan töltse ki ezt a Jelentkezési Lapot kézzel, majd szkennerje be és PDF formátumban

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ Cím 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca

Részletesebben

Telefonos lekérdezés kérdései

Telefonos lekérdezés kérdései Telefonos lekérdezés kérdései ETR-es azonosítás alapján háttéradatok Lakhely Jelenlegi munkahelyi státusz, munkával való elégedettség Karriertervezés, munkavállalást elısegítı tényezık Az ELTE megítélése

Részletesebben

A kistérségek egyes foglalkoztatási és képzési jellemzőinek térinformatikai megjelenítése

A kistérségek egyes foglalkoztatási és képzési jellemzőinek térinformatikai megjelenítése Szentiványi Tamás, Szentiványi Zoltán, Nagy János, Entz Domokos A kistérségek egyes foglalkoztatási és képzési jellemzőinek térinformatikai megjelenítése Kutatási zárótanulmány Budapest, 2006 Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT DIPLOMÁS PÁLYA- KÖVETÉS AVKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS AVKF 2010. TAVASZ VÉGZETT HALLGATÓK ALAPADATOK ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONZORCIUMI DPR KUTATÓCSOPORTJA KÉSZÜLT A PEGAZUS

Részletesebben

Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 20% 40%

Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 20% 40% Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus 5% 1 20% 2 40% 3 30% 4 5% 5 Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

Regionalitás és felsőoktatás

Regionalitás és felsőoktatás PROFESSZOROK HÁZA FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET HOUSE OF PROFESSORS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Forray R. Katalin Híves Tamás Regionalitás és felsőoktatás Budapest, 2005 Levélcím: 1146 Budapest,

Részletesebben

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 21. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: gyógypedagógiai tanácsadó,

Részletesebben

Sorozatszerkesztõ: Lada László Szerkesztette: Horváth Cz. János

Sorozatszerkesztõ: Lada László Szerkesztette: Horváth Cz. János Kis Ibolya Kutatás a felnõttoktatás és képzés hazai cél és feladatrendszerének változásáról a korszerû piacgazdaság, illetve a tanuló társadalom fejlõdésének tükrében A hazai iskolarendszerû és az iskolarendszeren

Részletesebben

Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma NCA-CIV-08-G - Döntési lista

Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma NCA-CIV-08-G - Döntési lista Tanácsadó szolgálat az 1%-os 1 NCA-CIV-08-G-0001 MTESZ Békés Megyei Szervezet Békés Békéscsaba 1,260,000 0 felajánlások segítésére Debreceni Mozgóképkultúra 2 NCA-CIV-08-G-0002 Hajdú-Bihar Debrecen Önnek

Részletesebben

Megjegyzés: a zárójelben levő számok azt jelzik, hány megye tartozik az adott kategóriába. Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció [1997].

Megjegyzés: a zárójelben levő számok azt jelzik, hány megye tartozik az adott kategóriába. Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció [1997]. 2. Emberi tényezők Nem panaszkodhat a hazai regionális tudomány, mert az emberi tényezőkön belül a népességi adatok, az azokból leszűrhető tendenciák alaposan feldolgozottak. A népességi jellemzők bár

Részletesebben

Országos területi helyzetkép

Országos területi helyzetkép Területi versenyképesség alakulása A területi versenyképesség a vállalkozások gazdasági versenyképességén túl magában foglalja az adott terület fizikai, környezeti és humán adottságait. Ennek megfelelően

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról

263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról A Kormány az Alkotmány 35 -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40 -ának (3) bekezdésében

Részletesebben

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu A állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetősége és nyitva tartása Baranya Megyei Baranya Megyei Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Békés Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata

A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Díjbeszedő Faktorház Zrt. Budapest A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Hatályos: 2011. augusztus 22. A Díjbeszedő Faktorház Zrt. panaszkezelési szabályzata A Díjbeszedő Faktorház Zrt.

Részletesebben

A középfokú oktatás aktuális kérdései Győrben

A középfokú oktatás aktuális kérdései Győrben A középfokú oktatás aktuális kérdései Győrben REISINGER Adrienn Széchenyi István Egyetem, Győr radrienn@sze.hu Az oktatás befektetés a humán erőforrásba. Ezen ténymegállapítás miatt úgy gondolom, hogy

Részletesebben

Képzési díj visszaigénylési útmutató

Képzési díj visszaigénylési útmutató Képzési díj visszaigénylési útmutató www.mvh.gov.hu honlapon lehet elérni a visszaigénylési felületet Elektronikus ügyintézés Ügyfél-tájékoztatási rendszer Az ügyfélkapus felhasználói név és jelszó megadása

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

Az ápolási díj rendszere

Az ápolási díj rendszere Az ápolási díj rendszere Bódiné Pájer Marianna vezető-tanácsos Szociális és Munkaügyi Minisztérium Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály Az ellátás szabályozása A szociális igazgatásról és

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 32/2008. ( XI. 24.) a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló OKM rendelet alapján az alábbi adatokkal működik intézményünk. Intézmény neve: Általános Iskola Tápiószele

Részletesebben

Oktatási adatok, 2009/2010

Oktatási adatok, 2009/2010 21/47 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 47. szám 21. április 8. Oktatási adatok, 29/21 A tartalomból 1 A nappali képzések főbb adatai 3 Intézményhálózat, pedagógusok,

Részletesebben

General information on Single Authorisations in respect of Hungary is available at the following link:

General information on Single Authorisations in respect of Hungary is available at the following link: General information on Single Authorisations in respect of Hungary is available at the following link: http://www.nav.gov.hu/nav/vam/vaminformaciok/egyeb/eygseges_engedelyek_kiadasa.html s are asked, according

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben Budapest, 2004 Központi Statisztikai Hivatal Pénzügy-statisztikai főosztály Főosztályvezető: Gábriel Katalin Készítették:

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés regionális különbségei

A kutatás-fejlesztés regionális különbségei A kutatás-fejlesztés regionális különbségei Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Bevezetés... 2 A kutatás-fejlesztés főbb mutatói... 3 A kutató-fejlesztő helyek számának alakulása... 6

Részletesebben

1. Melléklet Új rokkantsági nyugdíjasok és rehabilitációs járadékosok megyénkénti statisztikája - 2010 Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj

1. Melléklet Új rokkantsági nyugdíjasok és rehabilitációs járadékosok megyénkénti statisztikája - 2010 Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj Terület=Budapest (Közép-Magyarország) Nyugd. életkor 43 52,7 8,1 29 47,7 9,7 72 50,7 9,1 Rokk. életkor 43 51,7 8,1 29 46,0 12,1 72 49,4 10,2 Átlagkereset 43 105 931,2 25 415,8 29 120 700,3 61 588,6 72

Részletesebben

Részidős hallgatók az észak-alföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében: trendek és magyarázatok 1

Részidős hallgatók az észak-alföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében: trendek és magyarázatok 1 Részidős hallgatók az észak-alföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében: trendek és magyarázatok 1 Tőzsér Zoltán Debreceni Egyetem, Debrecen tozser.zoltan@arts.unideb.hu Ebben a tanulmányban

Részletesebben

1.3 Gazdasági szervezetrendszer

1.3 Gazdasági szervezetrendszer 1.3 Gazdasági szervezetrendszer A rendszerváltozást követően megindult, a gazdasági szereplők számával, összetételével jellemezhető struktúra-átalakulás üteme 1996 után erőteljesen lefékeződött. Kialakult

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 42581/2010. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 312-570; (32) 417-255 Tájékoztató a 2010/2011-es nevelési

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18.

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Autóipari befektetések támogatása Magyarországon Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Az autóipar támogatása Magyarországon 1) Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás 2) EU társfinanszírozott

Részletesebben

Foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása 2012. január-február

Foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása 2012. január-február Foglalkoztatás és munkanélküliség alakulása 2012. január-február A javuló és romló pozíciójú foglalkozások országosan és régiónként 2012-ben Országos helyzetkép A 2011. évben a munkaerőpiac tendenciáit

Részletesebben

A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon. Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság

A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon. Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Kihívások Alacsony iskolázottság, alulképzettség, és ebből fakadó

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek 1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: 1.1. Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. bkmkik@mail.datanet.hu Tel.: 76/501-500 www.iparkamara.hu

Részletesebben

Lakóhely és intézményválasztás

Lakóhely és intézményválasztás FÓKUSZ Lakóhely és intézményválasztás A felsôoktatási jelentkezések területi jellemzôi kilenc szak esetében (2006 2011) Kasza Georgina A Felsôoktatási MÛHELY 2007/1. számában megjelent Honnan hová? A felsôoktatási

Részletesebben

Mi várható a megyei közgyűlésekben?

Mi várható a megyei közgyűlésekben? Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést

Részletesebben

KIR-STAT2009. Statisztika. OM azonosító: 36338 Lapszám: 8 Nyomtatás dátuma: 2009.10.15 12:40.35

KIR-STAT2009. Statisztika. OM azonosító: 36338 Lapszám: 8 Nyomtatás dátuma: 2009.10.15 12:40.35 KIR-STAT2009 Statisztika OM azonosító: 36338 Lapszám: 8 Nyomtatás dátuma: 2009.10.15 12:40.35 OSA4TANU 2. oldal Oktatási és Kulturális Minisztérium OSAP 1410 Az adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adatok

Részletesebben

Dr. Buda András. Debreceni Egyetem Neveléstudom. Gyors, látvl

Dr. Buda András. Debreceni Egyetem Neveléstudom. Gyors, látvl Neveléstudom studományok Intézete Gyors, látvl tványos, motiváló MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN DEBRECEN A minta jellemzői: 1146 (88+333+5) válaszadv laszadó átlag 45 évesek (23-67) 1,61 gyerek (23-; ; 232-1;

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet

Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Statisztikai jelentés az Intézet 2009. évi munkájáról Budapest, 2010. ORSZÁGOS REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐI INTÉZET Főigazgató Dr. Juhász

Részletesebben

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 62/A. (1) bekezdése szerint)

Részletesebben

5. Alapinformációk a települési önkormányzatok szociális tevékenységéről 2002 2003

5. Alapinformációk a települési önkormányzatok szociális tevékenységéről 2002 2003 Szociális Statisztikai Közlemények 5. Alapinformációk a települési önkormányzatok szociális tevékenységéről 2002 2003 Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 ISSN

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon,

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 6900 Makó, Vásárhelyi

Részletesebben

Facultas Humán Gimnázium. Egyenes út az egyetemre, vagy az érettségi utáni szakképzés irányába!

Facultas Humán Gimnázium. Egyenes út az egyetemre, vagy az érettségi utáni szakképzés irányába! Facultas Humán Gimnázium Egyenes út az egyetemre, vagy az érettségi utáni szakképzés irányába! 2014/2015 2 FACULTAS Elérhetőségek: Facultas Humán Gimnázium OM azonosító: 200304 1078 Budapest, Hernád utca

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 1. szám. Oktatás Kultúra Kutatás-fejlesztés

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 1. szám. Oktatás Kultúra Kutatás-fejlesztés Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 1. szám Oktatás Kultúra Kutatás-fejlesztés Budapest, 2006. március Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2004-2006 Millió Forint, 255Ft/EUR árfolyamon Európai Szociális Alap 8,46 2157,43 Központi költségvetési forrás 2,82 719,14 Összesen 11,28 2876,57

2004-2006 Millió Forint, 255Ft/EUR árfolyamon Európai Szociális Alap 8,46 2157,43 Központi költségvetési forrás 2,82 719,14 Összesen 11,28 2876,57 Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága Pályázati felhívás A felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése

Részletesebben