2.3.3 Oktatás. Gyermekek, tanulók, hallgatók számának változása az oktatási intézményekben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2.3.3 Oktatás. Gyermekek, tanulók, hallgatók számának változása az oktatási intézményekben 1998-2003"

Átírás

1 2.3.3 Oktatás A demográfiai folyamatoknak megfelelően az oktatás alsóbb szintjei a folyamatosan csökkenő gyermeklétszám következtében változnak az iskolarendszer mennyiségi mutató, a magasabb szinteken, különösen a felsőoktatásban ugyanakkor tovább folytatódik a hallgatók számának növekedése. A költségvetés oktatási kiadásaira 2002-ben a GDP 5,5%-át fordították, ami 1995 óta a legmagasabb arány. Az oktatási kiadások üteme 1996 óta folyamatosan közelíti, de elmarad a GDP növekedésétől. Az egyes szintek közti arányokat tekintve a felsőoktatás részaránya kis mértékben növekedett. Az egy főre gyermekre jutó kiadások az óvodák esetében nőttek a legnagyobb a felsőoktatás esetében a legkisebb mértékben. A beruházási kiadások aránya az óvodai szinten 2, az alapfokú és közoktatásban 6% körül mozgott a vizsgált négy évben (ezen belül ig csökkent utána ismét növekedett). A felsőoktatásba folyamatos növekedés után, 2002-ben már 14,6 % volt a beruházások aránya. A beruházások elmaradása az épületállomány állapota ismeretében jelent különös gondot, az oktatási épületek 40%-a 1945 előtt épült, 13%-uk száz évnél is idősebb. Gyermekek, tanulók, hallgatók számának változása az oktatási intézményekben =100 % 120 felsőoktatás gimnázium szakközép isk. általános isk. szakiskola óvoda / / / / / /03 Kutatások bizonyítják, hogy az óvodai nevelésben való részvétel alapvetően meghatározza a később iskolában nyújtott teljesítményt. Az oktatás legalsó szintjén az óvodai nevelésben résztvevők száma a 4 év során 12%-kal csökkent, a kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak megfelelően. Növekedett ugyanakkor az óvodások aránya, és kis mértékben csökkent az egy pedagógusra jutó gyermekek száma is. A száz 3-5 éves korúra jutó óvodások száma leginkább a Közép- és Nyugat-Dunántúlon nőtt, és a fővárossal együtt ebben a három régióban a legmagasabb. A régiók és megyék között nincsenek jelentős különbségek, az ellátottság többségében az átlag körül alakul, egyedül a főváros kiemelkedően kedvező helyzete illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék átlagosnál jóval rosszabb ellátottsága érdemel említést, bár utóbbiban volt a megyék közül a leglátványosabb a javulás.

2 Száz 3-5 évesre jutó óvodások száma A térségi különbségeknél nagyobbak a településkategóriák közti különbségek. Az ezer főnél kisebb településeken az átlagnál jóval kisebb mértékben nőtt az óvodai nevelésben részesülők aránya, az 500 főnél kisebb településeken 2002-ben száz 3-5 évesre jutó óvodások száma az országos átlag felét sem érte el, az aprófalvas térségekben tehát változatlanul nem megfelelő az ellátás. Az általános iskolai oktatásban résztvevők száma 34 ezer fővel (3,5%-kal) csökkent a vizsgált négy évben. Az általános iskolák száma gyakorlatilag nem változott, kis mértékben még emelkedett is, ugyanakkor az elmúlt években egyre több helyen van napirenden iskolák bezárása, összevonása a gyermekszám folyamatos csökkenésével párhuzamosan. Ennek folytatódását vetíti elő, hogy az összes tanuló számánál nagyobb ütemben csökkent (5 év alatt 12%-kal) a beiratkozott elsősök száma óta egyre kevesebb gyermek jut egy iskolára, osztályteremre, illetve pedagógusra, a fajlagos mutatók tehát javultak. Az iskolák átlagos tanulólétszáma az Alföldön, különösen Békés és Hajdú-Bihar kistérségeiben csökkent a legszámottevőbben, valamint a fővárosban, ugyanakkor a megyék közül egyedüliként a gyarapodó népességű Pest megyében nőtt az iskolák átlagos mérete. Utóbbiban 2002-ben már országosan is a legmagasabb volt az érték, de továbbra is nagy létszámú iskolák működnek a fővárosban illetve Hajdú-Biharban is. A településszerkezeti adottságoknak megfelelően továbbra is a Dunántúl és Észak- Magyarország aprófalvas térségeiben működnek a kisiskolák. Bár a tanulólétszám csökkenése a népesebb településeken látványosabb volt, az fős falvakban az országos átlag kevesebb, mint harmada az egy iskolára jutó tanulólétszám, az 500 főnél kisebb települések iskoláiban pedig átlagosan 35-en tanulnak. Az elmúlt években folytatódott a fenntartók szerinti átrétegződés is, tovább nőtt, az egyházi illetve alapítványi kezelésben lévő iskolák aránya, de az önkormányzati iskolákban tanul a tanulók 86%-a, tehát fenntartóként továbbra is dominálnak.

3 Általános iskolák átlagos tanulólétszáma 2002 t anuló Az oktatás színvonalában meglévő területi különbségek, már az általános iskolában is kimutathatók. A 2001/2002-es tanévben során és 9. osztályosok körében végzett kompetenciafelmérés eredményei szerint az olvasás-szövegértés, matematika területén meglévő különbségek a települési típusok között az első évfolyamon még messze nem olyan nagyok, mint később, különösen a 9. évfolyam esetében. A kezdeti eltérések tehát nem csökkennek, hanem nőnek, a legnagyobb eltérés a fővárosi és községi tanulók között a kilencedik évfolyamon a matematikai készségek területén tapasztalható. Különösen hátrányos helyzetben vannak a 3000 lakosnál kisebb lélekszámú településeken lakó, illetve tanuló gyermekek, az ő teljesítményeik és a Budapesten tanulók között nagyobb a különbség, mint az OECD országainak átlagában. Az egyenlőtlenségek okai között mindenekelőtt az említhető, hogy a térségi-települési szegregáció miatt nagyok a különbségek a szülők foglalkozása és főleg iskolai végzettsége vonatkozásában, ami meghatározó jelentőséggel bír a továbbtanulás szempontjából. A területi különbségek mellett ugyanakkor a magyar közoktatás egészének a teljesítménye nemzetközi összehasonlításban is kívánni valót hagy maga után és elmarad az OECD országok átlagától, s mi több az oktatási rendszer teljesítményének szintje nemzetközi összehasonlításban inkább stagnál, ill. gyengén romlik is. Az alapfokú oktatással ellentétben, a középfokú oktatásban részt vevők száma tovább növekedett (a négy év során mintegy 10%-kal). A gimnáziumi tanulók számának növekedése folyamatos, a szakközépiskolásoké megállt, és 2000 óta kicsit csökken, míg a szakiskolai tanulók számának csökkenése enyhe növekedésbe fordult át. A középfokú oktatásban így tovább nőtt a gimnáziumokban tanulók aránya (és 2002-ben elérte az egyharmadot). A gimnáziumi tanulók aránya. Utóbbi a fővárosban és Pest megyében nőtt leginkább, a Közép- Magyarországi Régióban minden 10 középiskolásból 4 tanul gimnáziumban. A többi régióban a gimnáziumok aránya az országos átlag alatt marad egyedül Baranya megyében az átlagnál meghatározóbb a gimnáziumok szerepe a középfokú oktatásban. Az elmúlt években, az északalföldi megyékben nőtt legkevésbé a gimnáziumok súlya a középfokú oktatásban. A gimnáziumok szerepe Budapesten kívül az 5-10 ezres városokban a legmeghatározóbb, míg az 1000 főnél kisebb településeken hiányzik ez az oktatási forma.

4 A középfokú iskolatípusok közül továbbra is a szakközépiskola maradt a legnépszerűbb, a tanulók 43%-a választja ezt az iskolatípust. A szakközépiskolások aránya azokban az elsősorban dunántúli megyékben a legmagasabb, ahol, a gimnáziumok szerepe kisebb (pl. Zala, Vas, Fejér). A szakközépiskolák az 500 főnél nagyobb településeken vannak jelen, az itt tanulók aránya az ezres városokban és a fővárosban a legmagasabb. Az általános iskolából kikerülők kevesebb, mint negyede (23%) tanul tovább szakiskolában (szakmunkásképzőben). Ez arány Közép-Magyarországon kirívóan alacsony (16%), de a többi megyében közel azonos arányban vesznek részt az ilyen típusú oktatásban a középiskolai tanulók, akik közül Komárom-Esztergom, Veszprém, Somogy megyékben közel 30%-a tanul tovább ebben az iskolatípusban. A szakiskolások aránya a kisebb lélekszámú településeken magasabb, ahol a gimnáziumi, szakközépiskolai képzés kevésbé játszik fontos szerepet. Ugyanakkor ez az iskolatípus hiányzik a legtöbb helyen, az ország 25 kistérségében nem működik szakiskola. A bejáró középiskolások aránya az aprófalvas dunántúli, észak-magyarországi térségekben a legmagasabb és az elmúlt évek adatai alapján növekvő, megközelíti az 50%-ot, míg az alföldi megyékben illetve a fővárosban a legalacsonyabb. A közoktatás mennyiségi mutatói mellett a minőségi ismérvek is legalább annyira fontosak, meghatározzák az onnan kikerülők elhelyezkedési, továbbtanulási esélyeit, a későbbiekben pedig a munkaerő versenyképességét. A lehetőségek részben a választott iskolatípussal függnek össze, de az oktatás minőségi mutatói térségi különbségeket is mutatnak. A nyelvtanulást tekintve a középiskolákban (gimnázium és szakközépiskola) a tanulók átlagosan 1,37 nyelvet tanulnak, ez aránya az utóbbi években változatlan, jelentősen bővültek viszont a nyelvtanulási lehetőségek a szakiskolákban. (Amíg 1998-ban 3-ból 1, 2002-ben már 3-ból 2 tanuló tanult valamilyen idegen nyelvet). A középiskolákban (csakúgy, mint az alapfokú oktatásban) tovább nőtt az angol nyelv szerepe, a tanulók fele tanulja a nyelvet, a német aránya 40%-os, a szakiskolákban ugyanakkor a német őrzi vezető szerepét (60%,). Uniós összehasonlításban az angol és francia szerepe kisebb a németé (más közép-európai országokhoz hasonlóan) nagyobb az oktatásban. A felsőoktatásba felvételizők közül 2001-ben a gimnáziumok tanulói rendelkeznek a legnagyobb arányban nyelvvizsgával (40%), ugyanakkor a szakközépiskolások között ez az arány mindössze 8 illetve 1,4%-os volt. A régiók közül a nyelvvizsgával rendelkezők felvételizők aránya a Közép-magyarországon, illetve a Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb, a három Kelet-Magyarországi Régióban pedig a legalacsonyabb. A két tanítási nyelven folyó képzésben megszűnt a gimnáziumok dominanciája, és csökkent a programok Budapest-centrikussága is. A nyelvtanulás területi különbségeit illetően az általános iskolákban nyelvet tanulók aránya érzékelhető különbség van az ország keleti és nyugati régió közt. A középiskolai oktatásban regionális arányokban alig van különbség (nyugaton a gimnáziumokban, keleten a szakközépiskolákban nagyobb a nyelvtanulók aránya az országos átlagnál). A években vizsgálva az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen helyezést elérő tanulók aránya a 12. évfolyamos középiskolások körében Budapesten, Baranyában, Békésben és Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Nógrád megyében pedig a legalacsonyabb. A közoktatási intézmények számítógépes ellátottságát illetően a legrosszabb helyzetben az ország északkeleti térsége, Pest megye nagy része. Az internethez kapcsolódó iskolák aránya Közép-magyarországon a legmagasabb, míg az északkeleti határ mentén majd összefüggő területet alkotnak, azok a kistérségek, ahol a csatlakozási arány kevesebb, mint 50%-os.

5 Internettel ellátott feladatellátási helyek aránya a közoktatásban 2002 százalék Az iskolatípusok végzősei közül gimnáziumokból az utóbbi évek adatai alapján 60, a szakközépiskolákból 17-18%-os arányban kerültek be a tanulók a felsőoktatásba. Összességében a végzősök harmada került felvételre felsőoktatási intézménybe, ez a kisebb településeken alacsonyabb, ami nem csak az oktatás minőségével van összefüggésben, hanem azzal is, hogy ezeken a településeken az általános, továbbtanuláshoz szükséges képzést nyújtó gimnáziumok lényegesen kisebb szerepet játszanak a középfokú oktatásban. Az írásbeli felvételi dolgozatok átlagát vizsgálva megállapítható, hogy az ún. elitiskolák továbbra is Budapesten, illetve néhány nagyvárosban koncentrálódnak. Az évek átlaga alapján az 50 legeredményesebb iskolából 19 működött a fővárosban ( es időszakban csak 17 volt ez a szám). A kilencvenes évek elejéhez hasonlóan nagyobb, felsőoktatással is rendelkező városokban található egynél több a legjobbak közé tartozó iskolákból (Pécs, Debrecen, Szeged, Győr, Kecskemét, Szombathely). A megyei átlagok alapján kimutatható térségi különbségek sem változtak. Pécsnek és Debrecennek köszönhetően Baranya és Hajdú-Bihar kiemelkedik a megyék közül. Egységesen kedvezőek a továbbtanulási mutatók a Nyugat-Dunántúl három megyéjében. Ezzel szemben a megyei átlagok alapján felállított lista végén az Észak-Magyarországi Régió megyéi állnak, a régió iskolái közül összesen egy tartozik az 50 legeredményesebb közé országosan. Azonban a felvételi arányok és az iskolákban tanulók társadalmi háttere között szoros összefüggés van. Reprezentatív felmérések azt mutatják, hogy az iskoláknak körülbelül 6-10%-ára jellemző az, hogy eredményességi mutatóik jelentősen jobbak vagy rosszabbak annál, mint ami a társadalmi jellemzők alapján várható. Az ez alapján számított hozzáadott érték adatsora azt mutatja, hogy a társadalmi adottságok kompenzálásában Győr-Moson- Sopron, Zala, Vas, Tolna és Bács-Kiskun megyék iskolái a legeredményesebbek, míg Nógrád és Somogy megye intézményei a legkevésbé azok.

6 Középiskolák eredményességi mutatói ( évek átlaga) 50 legeredményesebb iskola írásbeli felvétel ik átlagpontszáma A felsőoktatásban az elmúlt évtizedben a kitűzött céloknak megfelelően folyamatos volt az expanzió, megháromszorozódott a hallgatók száma, 2002-ben 382 ezren folytattak tanulmányokat a 66 intézményben (30 állami, 26 egyházi, 10 alapítványi) Bár az évtized során az egyházak, alapítványok intézményfenntartó szerepe erősödött a tanulók 86 %-a állami intézményben tanul. A nappali tagozatos felső oktatási programokra jelentkezők száma 1995-ig gyorsan növekedett, a kilencvenes évek közepétől viszont inkább stagnál, 80 ezer fő körül alakul. Ugyanakkor a felvettek száma évről évre növekszik, így míg 1990-ben a jelentkezettek 36%-át, addig 2002-ben már 60%-át felvették a felső oktatási intézményekbe. A nappali tagozatos képzésben résztvevők számát is meghaladóan nő az évtized közepétől ugyanakkor a levelező képzésben tanulók száma, arányuk eléri a 38%-ot (a nappalin tanulóké 63-ról 56-ra csökkent). Főiskolai képzésben vett részt a hallgatók 57, egyetemi szintűben 33%-a, a szakirányú képzésben 7, PhD DLA programokban 2%. A hallgatók létszámának bővülését csak kismértékben követte az oktatók számának növekedése, így 1990 és 2002 között az egy oktatóra jutó hallgatók létszáma megkétszereződött, 4-ről 8 főre (a növekedés meghatározó része az évtized elején játszódott le). A kollégiumi férőhelyek száma sem tudta követni ezt a növekedést, ennek következtében az 1998 óta tovább csökkenés után, 2002-ben már csak egynegyede lakott diákotthonban. A nappali tagozatosok száma a Közép-, és Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon nőtt az átlagot meghaladóan, míg az esti, levelező tagozatokon és távoktatás keretében folyó képzés Közép-Magyarország mellett az Észak-Alföldön bővült legnagyobb mértékben. A felsőoktatásban résztvevők 43%-a tanult a Közép-Magyarországi Régió intézményeiben, 2002-ben, ami kis mértékű növekedést jelent a négy évvel korábbihoz képest. (A növekedés elsősorban a nem nappali tagozaton tanulók számának emelkedésének köszönhető). A legkevesebben változatlanul Közép- és Nyugat-Dunántúl felsőoktatási intézményeiben tanulnak, ugyanakkor, ha csak a nappali tagozaton tanulók számát vizsgáljuk, akkor Észak- Magyarországi Régió hallgatói létszáma a legalacsonyabb. A legnagyobb fővárosi egyetemek esetében a jelentkezők fele a Közép-Magyarországi Régióból felvételizett (2003), a vidéki régiók közül Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér

7 megyékből jelentkeztek még nagy számban. A vidéki centrumok közül Miskolc vonzáskörzete a legkisebb, itt a legnagyobb (egyharmados) a városból illetve kistérségéből felvételizők aránya. Debrecenbe 40% a megyéből felvételizett, de jelentős a vonzása Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre is. A Szegedre felvételizők 2/3-a a régióban végzett középiskolás, Pécs vonzereje viszont más régiókra mindenekelőtt a Nyugat- Dunántúlra is kiterjed. A képzési hely és a hallgatóknak a szülők lakóhelyén keresztül kifejezett származási helye közti kapcsolatot vizsgálva a megyék három nagy csoportba oszthatók a szerint, hogy Budapesten, a megyén belül vagy más megyében tanulnak a hallgatók. A nagyobb felsőoktatási potenciállal rendelkező megyékben a megyén belül továbbtanulók aránya a legnagyobb. Ez különösen a sokoldalú képzést nyújtó Csongrád, Baranya és Hajdú- Bihar megyékre igaz, ahol az egyetemisták fele a megyén belül tanul. (Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Borsod-Abaúj-Zemplén is ebbe a csoportba tartozik). A megyék másik harmadát azok alkotják, ahonnan a legtöbben Budapestre járnak tanulni, a saját megye csak második helyen szerepel, ide döntően fővárossal szomszédos megyék tartoznak, de még Somogy és Veszprém is. A megyék harmadik csoportjából szintén Budapesten tanulnak a legtöbben, de a második helyen nem a saját megye, hanem egy másik szomszédos megye szerepel. Így Bács-Kiskun és Békés esetében Csongrád, Tolna és Zala esetében pedig Baranya megye a hallgatók meghatározó képzési helye a főváros után. Vas megyéből Győr-Moson- Sopronban, Nógrádból pedig Hevesben tanulnak nagyobb arányban, mint a saját megyében. Felsőoktatási intézmények hallgatói, tudományterületenként, 2002/03-as tanév tudományterület bölcsészet-, természettud. egyet. jogi államigazgatás agrár, kertészet, élelmiszeripar főiskolai pedagógiai orvosi, egészségügyi gazdaság, pénzügy műszaki, informati kai hi ttudományi katonai, rendvédelmi művészeti A tudományterületek közti arányok alapján a legsokszínűbb képzés Budapesten folyik, ezen belül a gazdasági, műszaki jellegű szakokon tanulnak a legtöbben. Hasonlóan kiegyenlített a kínálat a Dél-Dunántúlon, és a két alföldi régióban. Észak-Magyarországon a gazdasági képzés súlya nagy (elsősorban a nem-nappali tagozaton), Közép-Dunántúlon műszaki és a gazdasági képzés hangsúlyos, Nyugat-Dunántúlon a tanárképzés. Napjainkra a felnőttképzés, a felnőttek részvétele a formális oktatási rendszerben, a felsőoktatást leszámítva, arányaiban visszaszorult, amelynek egyik legfőbb oka, hogy immár a

8 középfokú iskolai végzettséget is az egyes fiatal korosztályok nagy többsége a megfelelő életkorban, nappali tagozaton szerzi meg. Ugyanakkor az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerésével nő szakképzettség megszerzésével járó vagy azt nem adó tanfolyami részvétel. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésbe beiratkozottak megoszlása korcsoportok szerint évesnél fiatalabb 13,5 9,8 8,0 6, év 27,3 25,2 23,0 20, év 17,3 18,7 19,6 20, év 12,6 14,8 15,8 16, év 10,8 11,3 11,6 12, év 9,2 10,0 9,6 9, év 6,1 6,7 7,8 8, év 2,6 2,9 3,6 4,6 55 éves és idősebb 0,6 0,6 1,0 1,7 Az ifjúsági szakképzéssel szemben a felnőttképzésben résztvevők motiváltsága és kereslete erősebben érvényesül a szakmaválasztásban. A műszaki, ipari, mezőgazdasági képesítések megszerzésére kevésbé motiváltak a felnőttek is. Ezen tanulmányi területek részaránya között 20% körül ingadozott. A kereskedelmi és szolgáltatási, gazdasági és igazgatási, valamint a számítástechnikai képzések aránya együttesen jóval 50% fölött volt az időszakban. a gimnáziumi végzettségűek részaránya stagnált, a szakközépiskolásoké enyhén nőtt, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a leglátványosabb növekedés a diplomával részt vevők körében volt tapasztalható. Az Európai Unió egyik célkitűzése, hogy a tagországokban 2010-re a felnőttek 15%-a (de legalább 10) vegyen részt valamilyen képzésben. Magyarországon felmérések szerint a évesek 6%-a tanul valamilyen formában, ezen belül nyolcszor nagyobb arányban vesznek részt valamilyen képzésben a diplomások, mint az alacsony végzettségűek. A felsőfokú végzettségűek fele tanul vagy tervezi, hogy tovább tanul, míg a legfeljebb 8 általánost végzettek felnőttek hatoda tanul, vagy tervez tanulást. Tehát a közoktatásban meglévő egyenlőtlenségek a felnőttképzésben tovább élnek.

Az oktatási infrastruktúra I

Az oktatási infrastruktúra I Az oktatási infrastruktúra I. 2006. 10. 10. Magyarország megyéinek HI mutatói (2003) (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

OKTATÁSI ÉVKÖNYV 2001/2002 Budapest, 2002

OKTATÁSI ÉVKÖNYV 2001/2002 Budapest, 2002 OKTATÁSI ÉVKÖNYV 2001/2002 Budapest, 2002 Készült az Oktatási Minisztérium Közgazdasági Főosztályának Statisztikai Osztályán Főosztályvezető: Kotán Attila Osztályvezető: Kozma-Lukács Judit Összeállította:

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

A 2014/2015-ös tanévi idegen nyelvi mérés országos jelentésének elemzése

A 2014/2015-ös tanévi idegen nyelvi mérés országos jelentésének elemzése A 2014/2015-ös tanévi idegen nyelvi mérés országos jelentésének elemzése EBESI ARANY JÁNOS MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 4211 Ebes, Széchenyi tér 5. OM azonosító:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer május-június

Diplomás pályakövető rendszer május-június Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet BGK - 14 éves korban BGK - jelenleg KGK - 14 éves korban KGK - jelenleg KVK - 14 éves korban KVK - jelenleg NIK - 14 éves korban

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A településtípusok, megyék és nagyvárosok középiskoláinak néhány eredményességi mutatója

A településtípusok, megyék és nagyvárosok középiskoláinak néhány eredményességi mutatója NEUWIRTH GÁBOR A településtípusok, megyék és nagyvárosok középiskoláinak néhány eredményességi mutatója I. A középiskolákban folyó munka eredményessége számos mutatóval jellemezhető, ezek között beszélünk

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

A 2014/2015-ös tanévi célnyelvi mérés országos jelentésének elemzése

A 2014/2015-ös tanévi célnyelvi mérés országos jelentésének elemzése A 2014/2015-ös tanévi célnyelvi mérés országos jelentésének elemzése EBESI ARANY JÁNOS MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 4211 Ebes, Széchenyi tér 5. OM azonosító:

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben

A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben Területi változatosság és hálózatok Szeged, 2016.szeptember 28. A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben Dövényi Zoltán Németh Ádám Pécsi Tudományegyetem Földrajzi

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév Iskola-egészségügyi statisztikai adatok tanév Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Továbbképzı munkaértekezlete 29. május 26. Jelentést küldı intézmények

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont költségvetési alapokmánya

Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont költségvetési alapokmánya Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont költségvetési alapokmánya 1. Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási Minisztérium 2. Költségvetési szerv a) azonosító adatai törzskönyvi nyilvántartási

Részletesebben

Oktatási adatok, 2012/2013

Oktatási adatok, 2012/2013 213/32 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 32. szám 213. április 3. Oktatási adatok, 212/213 A tartalomból 1 A nappali képzések főbb adatai 4 Intézményhálózat, pedagógusok,

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Oktatási adatok, 2011/2012

Oktatási adatok, 2011/2012 212/23 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 23. szám 212. április 13. Oktatási adatok, 211/212 A tartalomból 1 A nappali képzések főbb adatai 4 Intézményhálózat, pedagógusok,

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Választások és lehetőségek a középfokú továbbhaladás statisztikai elemzése

Választások és lehetőségek a középfokú továbbhaladás statisztikai elemzése KUTATÁS KÖZBEN HÍVES TAMÁS Választások és lehetőségek a középfokú továbbhaladás statisztikai elemzése Bevezetés A tanulmányban bemutatott vizsgálat azt a kérdést járja körbe, hogyan alakultak a hozzáférési

Részletesebben

2. A magyar középiskolák fejlődése

2. A magyar középiskolák fejlődése 2. A magyar középiskolák fejlődése 17 2. A magyar középiskolák fejlődése O Az eddig ismertete mutatók alakulását a továbbiakban országos szinten, területi szinten: a településtípusokra, a megyékre, a nagyvárosokra

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 4. hét Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

A Neumann János Középiskola és Kollégium a 2014/2015. tanévet is sikerrel zárta

A Neumann János Középiskola és Kollégium a 2014/2015. tanévet is sikerrel zárta A János Középiskola és Kollégium a 2014/2015. tanévet is sikerrel zárta A fenntartói értékelés témái: Tanulmányi eredmények Érettségi vizsgákról János Középiskola és Kollégium nyelvvizsga eredményei Továbbtanulás

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN Nemzetgazdasági Minisztérium Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Gedei Henriett

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 3. hét Intenzíven terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján

Részletesebben

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2007. évi tevékenységéről A munkaerő-kölcsönző szervezetek adatai és a kölcsönzési esetek és megoszlása Egy munkaerő-kölcsönzőre

Részletesebben

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben

Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben Bajka Gábor: A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-ben (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bajka Gábor (1992): A munkaerőpiaci helyzet változása 1990-

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGAKÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA

AZ ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGAKÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA AZ ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGAKÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA Cím: 1054 Budapest, Báthori u. 10. Telefon: 06 1-474-7036 Fax: 06 1-474-7030 E-mail: okev.kozpont@okev.hu Honlap: www.okev.hu Főigazgató:

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13.

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13. Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei Szeged, 2014. március 13. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény egyik jelentős újításának tekinthetők a 2013 szeptemberétől indítható Köznevelési

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról

Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról 1994 4. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán illetve annak jogelőd intézményében 199-ben indult az általános szociális munkások

Részletesebben

EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE Célnyelvi mérés, 2015

EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE Célnyelvi mérés, 2015 EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE Célnyelvi mérés, 2015 BEVEZETŐ A 2014/2015-ös tanévben az Oktatási Hivatal második alkalommal szervezett célnyelvi mérést a két tanítási nyelvű nevelési-oktatási intézményekben.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

sorszám végzettség végzettség szintje tanított tantárgy 1. horvát, orosz főiskola horvát 2. horvát, orosz főiskola horvát

sorszám végzettség végzettség szintje tanított tantárgy 1. horvát, orosz főiskola horvát 2. horvát, orosz főiskola horvát A pedagógusok iskolai végzettsége és az általuk tanított tantárgyak a 2016/2017-es tanévben: sorszám végzettség végzettség szintje tanított tantárgy 1. horvát, orosz horvát 2. horvát, orosz horvát 3. tanító

Részletesebben

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT Tartalom 1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 2. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK MEGOSZLÁSA ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 3. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

Az almatermesztés időjárási

Az almatermesztés időjárási Az almatermesztés időjárási vonatkozásai Tőkei László, Sepsi Panna Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. K épület, 3. emelet

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 02. hét Terjed az influenza A 2. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt orvoshoz

Részletesebben

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás

Részletesebben

Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma

Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 5. hét Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben