2. TERVEZÉSI ALAPELVEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. TERVEZÉSI ALAPELVEK"

Átírás

1 OTSZ 5. rész ÉPÍTMÉNYEK TŐZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI, ÉPÍTMÉNYEK TŐZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek Alapvetı célkitőzés, hogy tőz esetén az építmény állékonysága egy elıírt, de korlátozott idıtartamra - amennyiben az idıbeli követelmények meghatározhatók - biztosítsa a bentlévık biztonságos menekülését, mentésük lehetıségét és a tőzoltói beavatkozást. 1. AZ ÉPÍTMÉNYEK TŐZVÉDELMI KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK CÉLJAI 1.1. Épületszerkezetek, építıanyagok és építési termékek Az épületszerkezeteket a tervezés során úgy kell kiválasztani, hogy az alábbiak teljesüljenek: a) az épületszerkezetek teherhordó képességüket tőz esetén az elıírt idıtartamig megtartsák, b) a tőzvédelmi célú épületszerkezetek, anyagok, termékek tőz esetén szerepüket az elıírt idıtartamig betöltsék, funkciójukat megtartsák, a tőz jelenlétére hatékonyan reagáljanak, c) a tőz és kísérıjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelıen gátolják, nehezítsék, vagy irányítsák, d) az általuk okozott tőzterhelés, a belılük fejlıdı hı, füst, égésgázok mennyisége a lehetı legkisebb legyen Az építmények elhelyezése Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni, hogy: a) tőz esetén a szomszédos épületeket, építményeket gyulladásveszély, a tőz átterjedésének veszélye ne veszélyeztesse, b) a tőzoltóegységek az épületeket, építményeket akadálytalanul, késedelem nélkül megközelíthessék, c) a tőzoltó gépjármővek hatékony tőzoltási és mentési mőködése biztosított legyen, d) a környezetükben elegendı és alkalmas szabadterület legyen a kimenekülı személyek számára Kiürítés és mentés Az épületeket, építményeket úgy kell kialakítani, hogy: a) a benntartózkodó személyeket tőz esetén gyorsan és figyelemfelkeltı módon (indokolt esetben több szakaszban) tájékoztathassák, riaszthassák, b) a benntartózkodó és önálló menekülésre képes személyek az elıírt normaidın belül biztonságos helyre vagy védett térbe távozhassanak, c) a mozgásban/cselekvıképességben akadályozott, vagy fogyatékos személyek segítséggel történı menekülése, mentése az ilyen rendeltetéső, és az akadálymentesen megközelíthetı épületekben, építményekben biztosítva legyen, d) a kialakítás a kiürítési útvonalak késedelem nélküli használatát tegye lehetıvé (felismerhetıség, megfelelı biztonsági jelzések alkalmazása, megvilágítás, akadályok feloldása, hı- és füstmentesség, átbocsátóképesség), e) a benntartózkodó állatokat el lehessen távolítani Hı és füst elleni védelem Az épületek, építmények kialakítása során biztosítani kell az alábbiakat: a) a felszabaduló hı és füst a lehetı leghatékonyabb módon eltávozhasson a szabadba, b) a felszabaduló hı ne csökkentse a teherhordó szerkezetek állékonyságát, c) az erre szolgáló eszközök, berendezések az elıírt idıtartamig hatékonyan és üzembiztosan mőködjenek, d) a benntartózkodók menekülési útvonalára a fejlıdı hı és füst ne vagy csak olyan mértékben juthasson be, ami még nem nehezíti a menekülést (látótávolság, menekülési út felismerése, mérgezı gázok hiánya stb.), a kiürítési útvonalra elıírt egyéb feltételekkel közösen, e) a tőzoltásvezetınek legyen lehetısége a hı és füst elleni védelem eszközeinek hatékony használatára, a füst- és tőzterjedés befolyásolására, f) a tőzoltás elısegítése érdekében a szükséges helyeken kialakuljon a megfelelı füstmentes levegıréteg Tőzoltó beavatkozás Az építmények, épületek kialakítása biztosítsa az alábbiakat: a) a jogszabályban elıírt helyeken a tőzjelzés emberi közremőködés és késedelem nélküli, és megfelelı részletezettségő továbbítását összevont, vagy a tőzoltóság ügyeletére, b) indokolt esetben az épületbe, építménybe való, károkozás nélküli bejutást, c) az épület, építmény jellegének megfelelı oltóanyag-ellátást, annak gyors és hatékony igénybe vételét, d) a tőzvédelmi áramtalanítás lehetıségét a tőzoltók életének védelme érdekében, e) a kárhelyi rádióforgalmazást nehezítı körülmények esetén annak megkönnyítését, f) a mentésben közremőködık számára az épületen belüli gyors és biztonságos közlekedést, irányfelismerést utánvilágító, vagy világító menekülési útvonaljelzı biztonsági jelzések alkalmazásával, g) a különbözı tőzvédelmi berendezések, eszközök használatát, kezelését, azok utánvilágító, vagy világító biztonsági jelzésekkel történı megjelölésével. 2. TERVEZÉSI ALAPELVEK Az építmények építészeti-mőszaki tervezése során a tőzvédelmi mőszaki kialakítást tőzvédelmi mőleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tőzvédelmi mőleírás, dokumentáció. A tőzvédelmi mőleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelı szakértelemmel rendelkezı személy készítheti, ezért ahol a tőzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelıs tervezı köteles tőzvédelmi szakértıt (építmények tőzvédelme, építész-, elektromos, gépész tőzvédelmi szakértı) bevonni a tőzvédelmi mőleírás elkészítésébe. Vegyipari, olajipari és gázipari tervezés során a szakterületnek megfelelı tőzvédelmi szakértı közremőködése is megengedett.

2 A tőzvédelmi mőleírás, dokumentáció tartalmazza a) az épület megközelíthetıségére, b) oltóvíz ellátására, c) tőzveszélyességi osztályba sorolására, tőzállósági fokozatára, d) az alkalmazott épületszerkezetek éghetıségi és tőzállósági paramétereire, e) a tőzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására, f) épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint g) a tőzjelzésre és oltásra vonatkozó megoldásokat. Az épületek, mőtárgyak és azok részeinek tervezése során a rendelet ezen részének I/2-I/10. fejezeteiben foglaltakat kell figyelembe venni. I/2. FEJEZET Alapfogalmak 1. A TŐZBIZTONSÁG SZÓTÁR (MSZ EN ISO 13943) ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FOGALMAK 2. EGYÉB FOGALMAK 2.1. Tőzvédelmi általános és tőzállóság-vizsgálati fogalmak Perzselıdés: az anyagfelület hı hatására bekövetkezı, korlátozott elszenesedésével járó módosulása Égéskésleltetı szer: védıszer, amely a vele kezelt - bevont, átitatott, telített stb. - éghetı anyag kedvezıbb éghetıségi alcsoportba sorolását meghatározott idıtartamig (újrakezelési idıig) biztosítja Gyújtási idı: az az idıtartam, amelynek során az anyag a gyújtóforrás hatása alatt áll, akár létrejött a gyulladás ez idı alatt, akár nem Beégési sebesség: éghetı anyagú tartószerkezetek tőzállósági vizsgálata során a teherviselık kereszt-metszeti méretek idıegység alatt bekövetkezı csökkenése Elégett felület: az az anyagfelület, amelyen meghatározott vizsgálati körülmények között égés vagy pirolízis következett be, eltekintve attól a felülettıl, amely csak zsugorodással károsodott Vizsgálati tőzhatás: az épületszerkezetek tőzállósági határértékének és tőzvédı képességének megállapítására szolgáló vizsgálati eljárás során a vizsgáló berendezés vizsgálati terében, az idı függvényében változtatott hımérséklet hatása Tőzvédı képesség: a fı épületszerkezetek tőzállósági határértékének növelése érdekében alkalmazott tőzvédı álmennyezetek, burkolatok, bevonatok hatékonyságának mértéke Homlokzati tőzterjedési határérték: a vonatkozó mőszaki elıírásoknak megfelelı vizsgálat kezdetétıl számított, a tőznek az épületszerkezeteken történı terjedésére jellemzı határállapot bekövetkezéséig eltelt idı órában vagy percben (T h vagy T t ) Tetıtőz terjedés mértéke: a tetıszigetelési rendszer, vagy fedélhéjazat felületén és rétegeiben az önálló égés (lánggal égés, szenesedés) terjedésének mértéke (távolsága) Tőzvédelmi tervezés fogalmai Tőzfal: az épületet függılegesen, - a tetıszerkezetet is - átmetszı, nem éghetı anyagból készült térelhatároló falszerkezet, amely tőznek más építményre vagy tőzszakaszra való átterjedését elıírt idıtartamig megakadályozza Tőzgátló fal: nem éghetı anyagú térelválasztó falszerkezet, amely a tőznek más tőzszakaszra (esetenként funkcionális egységre) való átterjedését elıírt idıtartamig megakadályozza Tőzgátló födém: nem éghetı anyagú födém, amely a tőznek a kapcsolódó tőzszakaszra való átterjedését elıírt idıtartamig megakadályozza Tőzvédı álmennyezet: egy helységben, legfeljebb egy tőzszakaszban kialakított olyan álmennyezet, amely tőzvédı képességénél fogva a felette levı födémmel vagy tetıszerkezettel együtt a szerkezetre elıírt tőzállósági határértéket biztosítja Tőzvédı burkolat és bevonat: alkalmas mőszaki eljárással épületszerkezetekhez közvetlenül vagy közvetetten csatlakozó, tőzvédı célokat szolgáló anyagréteg Hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek az építmények, vagy az építményrészek (helyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mértékő robbanási túlnyomás hatására tönkremennek, vagy megnyílnak, ezáltal lehetıvé téve a nyomáselvezetést Tőzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tőzszakaszok), épületek, építmények, létesítmények besorolására meghatározott kategória bennük folytatott tevékenység során elıállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemzıi, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tőzveszélyessége, egyes esetekben - (lakó- és közösségi épületek stb.) - a rendeltetés alapján Tőzállósági fokozat: egy építmény egészére, és tőzszakaszaira vonatkozó olyan kategória, amely meghatározza az épületszerkezetek tőzállósági határértékének és éghetıségének követelményeit az építmény/tőzszakasz tőzveszélyességi osztálya, esetenként rendeltetése és szintszáma alapján Tőzterhelés: az építmény. épület adott tőzszakaszában, helyiségében jelenlévı és beépített éghetı anyagok tömegébıl (kg) és főtıértékébıl (MJ/kg) számított hımennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott értéke, MJ/m 2 -ben Állandó tőzterhelés: a beépített éghetı anyagok, és épületszerkezetek tömegébıl származó tőzterhelési érték Idıleges tőzterhelés: az adott helyiségben, tőzszakaszban található éghetı anyagok és berendezések (bútor, textília, technológiai berendezés, megmunkált termékek, azok elıkészített anyaga, raktározott anyagok, csomagoló anyagok stb.) tömegébıl származó tőzterhelési érték Normatív tőzterhelés: bizonyos rendeletetéső helységekre, helyiségcsoportokra a tőzvédelmi tervezésben alkalmazható, statisztikai felmérésen alapuló idıleges tőzterhelési érték.

3 Mértékadó tőzállósági határérték: az egyes épületszerkezetekre a tőzterhelés alapján számító módszerrel meghatározott tőzállósági határérték követelmény Tőzszakasz: az építmény, vagy szabadtér tőzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektıl - meghatározott éghetıségő és tőzállósági határértékő - tőzgátló szerkezetek, és a jogszabályban elıírt tőztávolságok választanak el Tőzszakaszterület: az egy tőzszakaszhoz tartozó helyiségek, közlekedı terek nettó alapterületének összessége m 2 -ben Homlokzati tőzterjedési gát: meghatározott tőzterjedési határértékő olyan homlokzati terjedési részlet, amely megakadályozza az épület homlokzata mentén a vízszintes vagy a függıleges tőzátterjedést Tetıtőzterjedési gát és osztósáv: hı és csapadékvíz elleni éghetı anyagú tetıszigetelés mezıit megszakító olyan nem éghetı anyagú gát és osztósáv, amely megakadályozza a tetıtőz tovaterjedését Tőzgátló elıtér: tőzgátló szerkezetekkel kialakított elıtér, amely önálló szellıztetéssel rendelkezik, ajtószerkezetei önmőködıen csukódnak, nagyságuk (méretük) biztosítja gyors menekülési lehetıséget Füstmentes lépcsıház: a nyitott vagy az olyan zárt lépcsıház, amelybe az épülettőz alkalmával képzıdött füst és mérgezı égésgázok bejutásának lehetısége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsıház az épület biztonságos kiürítésére és mentésre meghatározott ideig alkalmas marad Nyitott lépcsıház: szintenként - a lépcsıház nettó alapterületének legalább 20%-át elérı felülető - homlokzati szabad falnyílással a külsı légtérhez közvetlenül csatlakozó lépcsıház Zárt lépcsıház: minden oldalról épületszerkezetekkel határolt lépcsıház (közlekedı helyiség) Hı- és füstelvezetı: szerkezet, amely tőz esetén alkalmas a helyiségben vagy tőzszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hınek füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére Tőzgátló ajtó (kapu): ajtószerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a tőznek az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben gátolja (elıírt idıtartamig megakadályozza) Füstgátló ajtó (kapu): ajtószerkezet, amely beépítve, csukott állapotban füstnek és a tőz esetén képzıdı toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldalától a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben korlátozza Tőzgátló csappantyú: gépészeti csıvezetékbe építhetı hıre, füstre, vagy egyéb indítójelre mőködésbe hozható zárószerkezet, amely a tőz továbbterjedését elıírt ideig megakadályozza Kiürítés: a tőz által veszélyeztetett helyiségben, tőzszakaszban, épületben lévı személyek eltávozása (eltávolítása) Kiürítési útvonal: a kiürítése számításba vett útvonal Kiürítési idıtartam: a kiürítésre számításba vett idıtartam Tőzoltási felvonulási út: a tőzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló megfelelı teherbírású, szilárd burkolatú, legalább két nyomvonal szélességő a tőzoltógépjármővek közlekedésére alkalmas út Tőzoltási felvonulási terület: az épületek tőzoltására, mentésére szolgáló a homlokzat elıtt létesített, megfelelı teherbírású, szilárd burkolatú, legalább két nyomvonal szélességő terület (út) - amelynek méretét a tőzvédelmi szakhatóság állapítja meg - s amely a tőzoltás technikai eszközeinek (emelıkosaras gépjármő, gépezetes létra, gépjármőfecskendı (k)), és a tőzoltóegységek a rendeltetésszerő mőködésének feltételeit biztosítja A tőzoltósági beavatkozási központ: olyan helyiség, amelybıl a tőzoltói beavatkozáshoz szükséges és azt elısegítı tőzvédelmi berendezések vezérelhetık, az épület-felügyeleti rendszereken keresztül a tőzvédelmi berendezések üzemállapota lekövethetı Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsıházához, tőzgátló elıteréhez vagy a szabad térhez kapcsolódó, az épülettőz alatt is mőködtethetı felvonó (MSZ EN szabvány szerint) Veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadtéren lévı anyagnak, gépnek, berendezésnek, tőzvédelmi szempontból önállóan értékelendı környezete, térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését a) éghetı gáz, gız, köd, por esetén a (normál üzem figyelembevételével) vonatkozó jogszabály, szabvány szerint (ide tartoznak a 0-ás, 1-es és 2-es, valamint a 20-as, 21-es és 22-es zónák függıleges vetületeinek összesített területe), b) minden más esetben az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani, Alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függıleges vetülete által meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület. Helyiségeknél, épületeknél és a létesítményeknél a nettó alapterület, Tőztávolság: az építmények, és a szabadtéren tárolt anyagok függıleges vetületei, illetıleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság, Beépített tőzjelzı berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tőz kifejlıdésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelı tőzvédelmi intézkedést (tőzoltóság értesítése, tőzszakaszhatáron elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önmőködıen végzı berendezés, Beépített tőzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tőz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tőz terjedésének megakadályozására, a tőzkár csökkentésére alkalmazott önmőködı berendezés, Beépített tőzvédelmi berendezés: a tőz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tőzeset során keletkezı füstnek és forró égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés, Tetı-felülvilágító: a szerkezet alatti helyiség, térrész bevilágítását szolgáló épületszerkezet, amely az alatta elhelyezkedı helyiség, térrész alapterületének legfeljebb 2/3 részét fedi le. Az ennél nagyobb területet lefedı szerkezet tetıfödém térelhatároló szerkezetének minısül Elsıdleges épületszerkezetek: azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület állékonyságát, tőzbiztonságát biztosítják (függıleges és vízszintes teherhordó szerkezetek, tőzgátló szerkezetek, menekülési útvonalakat határoló szerkezetek és azok a szigetelése, burkolata is) Másodlagos épületszerkezetek: azon szerkezetek, melyek nem tartoznak az elsıdleges szerkezetek körébe Mozgásukban és cselekvıképességükben korlátozott személyek: ide tartoznak mindazon személyek, akik fizikai, vagy szellemi állapotuk miatt korlátozottan alkalmasak az önálló cselekvésre, mozgásra

4 Mozgásában korlátozott személyek: akik fizikai állapotuk miatt, valamennyi környezeti hatást nem képesek befogadni (vakok és gyengénlátók stb.), és veszélyhelyzet esetén a szükséges cselekvést megfelelıen gyorsan nem tudja végrehajtani Cselekvıképességében korlátozott személyek: akik koruknál (0-10 éves korig, vagy 80 év felett fizikai állapotától függetlenül), vagy szellemi állapotuknál fogva veszélyhelyzetre nem tudnak megfelelıen reagálni Robbanásveszélyes állapot: az A vagy B tőzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint elıfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott, Mértékadó tőzszakasz: szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylı tőzszakasz alapterülete, Tőzoltótechnikai eszköz, felszerelés: az épületekben, építményekben telepített, a tőz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tőzkár csökkentésére, valamint a tőz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetıleg a tőzoltóság által a tőzoltáshoz, mőszaki mentéshez használatos felszerelések, Tőzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévı éghetı anyag gyulladási hımérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hımérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár, Zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetétıl elhatárolva van jelen úgy, hogy üzemszerő körülmények között hatásai nem veszélyeztetik környezetét, Hatékony szellıztetés: ahol az adott térben a szellızés biztosítja, hogy az éghetı gázok, gızök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át, Közvetlen tőz- vagy robbanásveszély: az égés feltételei közül egy kivételével mindegyik adott, és várható, hogy a hiányzó égési feltétel bármelyik pillanatban létrejöhet, ezáltal nem kívánt tőz vagy robbanás következhet be, Robbanás elfojtó berendezés: olyan beépített automatikus oltóberendezés, mely képes egy esetlegesen bekövetkezı robbanás észlelésére, elfojtására, továbbterjedésének megakadályozására, és a robbanás hatásának jelentıs csökkentésére Tőzálló kábelrendszer: Elektromos vezetékek, kábelek, tokozott sínek, a hozzájuk tartozó csatornák, bevonatok és burkolatok, hordozó- és tartószerkezetek, valamint elosztók és kötıdobozok olyan együttese, amely meghatározott idıtartamig tőzterhelésnek kitéve is képes mőködıképességét megtartani anélkül, hogy benne zárlat keletkezne, vagy megszakadna az elektromos áram A tőzvédelmet érintı építészeti fogalmak Az itt szereplı fogalmak kivételével az egyéb építészeti fogalmakat a vonatkozó építészeti jogszabályok tartalmazzák Létesítmény: az egy építési telken álló építmények és szabadterek összessége Szabadtér: helyiségnek nem minısülı térség - beleértve a nyitott fedett színeket -, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek, Építmény (az épület, mőtárgy győjtı fogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül, minden olyan helyhez kötött mőszaki alkotás, amely a talaj, a víz, vagy az azok feletti légtér természetes állapotának, tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre, Mőtárgy: az épületnek nem minısülı építmény, Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környezı külsı tértıl épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, idıszakos vagy idényjellegő tartózkodás, illetıleg használat feltételeit biztosítja, Közösségi épület: minden olyan épület, amely nem minısül lakó-, tárolási-, ipari-, mezıgazdasági épületnek, Szállásépület: kizárólag vagy részben - egy idıben legalább 20 ember elhelyezését biztosító - átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységet, valamint közös használatú mellék- és egyéb helyiséget tartalmazó épület, Nyitott gépjármőtároló: közvetlenül a szabadba nyíló, állandó keresztirányú szellızéső, nyílásos homlokzatú, gépjármővek elhelyezésére szolgáló épület, épületrész, melyben a nyílások legalább két egymással szemben, 70 méternél nem távolabb lévı oldalán a határoló falak összes felületének legalább 1/3-át kitevı nagyságban helyezkednek el, Zárt gépjármőtároló: gépjármővek elhelyezésére szolgáló épület, amely nem elégíti ki a nyitott gépjármőtárolóra leírt feltételeket, Gépesített garázs: a gépjármővek parkolóhelyre történı juttatása a gépjármővezetı nélkül, teljesen automatikusan gépi úton történik, Magasraktár: az a raktárhelyiség, ahol a raktározási magasság eléri, vagy meghaladja a 6 métert Középmagas épület: amelyben a legfelsı építményszint szintmagassága 13,65 m és 30 m között van Magas épület: amelyben a legfelsı építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja Többszintes épület: Amely épület nem tartozik a középmagas vagy magas épület kategóriába Építményszint: az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti stb.) van, vagy létesül Szintmagasság: az építmény fıbejárata - bejárati elılépcsıje - elıtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függıleges távolság Zártfolyosó: olyan közlekedı helyiség, amelynek minden oldalát épületszerkezetek határolják Középfolyosó: olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségcsoportok, vagy helyiségek határolják Helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér, Talajszint alatti helyiség: az a helyiség, melynek a padlófelülete a terepcsatlakozási vonal alatt helyezkedik el, Falak Önhordó fal: olyan fal, amely saját súlyán kívül egyéb terhet nem hord, merevségét pillér vagy egyéb vázszerkezet nem, vagy csak részben biztosítja Vázkitöltı fal: olyan nem teherhordó falszerkezet, amelynek merevségét, rögzítését vázszerkezet biztosítja Függönyfal, függesztett homlokzati fal: olyan térelhatároló, felfüggesztett szerkezető önhordó fal, amely az épület vízszintes térelzáró szerkezeteinek (födémeknek) külsı homlokzati síkja elıtt helyezkedik el Födémek Tetıtér alatti födém (padlás födém): tetıtérrel kialakított épület legfelsı használati szintje és a tetıtér közötti födém Tetıfödém: tetıtér nélkül kialakított épület legfelsı használati helyisége(i)t lefedı, csapadékzáró héjazattal ellátott födém.

5 Tetıfödém tartószerkezetei: a tetıfödém mindazon szerkezeti részei - amelyek tönkremenetele általános vagy nagy területre kiterjedı épületomlás, vagy a tetıfödém jelentıs szakaszának beomlását idézik elı (fıtartók, fióktartók stb.), valamint - a nagytömegő - általában nem könnyőszerkezetes - teherhordó térlefedı szerkezetek, melyek omlása egyéb szerkezeti károkat (az alattuk lévı födémek átszakítását stb.) okozhatják. (Idetartoznak a vasbeton, a feszített betonszerkezetek, valamint a négyzetméterenként 60 kg-nál nagyobb tömegő elemek.) Tetıfödém térlefedı szerkezete: a tetıfödém tartószerkezeteire támaszkodó könnyőszerkezetes, réteges felépítéső (szendvics) szerkezetek (önhordó) rétegei Galéria: a helyiség légterének részleges - a helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak vízszintes szerkezettel történı - megosztásával és a mennyezet alatti kiszellıztetésével kialakított belsı szint, amelyen helyiség és 1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül Álmennyezet: nem teherhordó, vízszintes térelzáró szerkezet, amelyet födémre, tetı- vagy tetıtér alatti födémre, fedélszerkezetekre erısítenek alkalmas függesztı szerkezet segítségével esztétikai, akusztikai, hıszigetelési, és tőzvédelmi igények kielégítése érdekében. Emberi tartózkodásra alkalmas teret csak az alsó felületével határol: az általa kettéosztott légtér mindkét része ugyanabba a mőködésbeli egységbe vagy tőzszakaszba tartozik Tetıszerkezet: tetıtérrel kialakított épület tetıterét felülrıl határoló szerkezet, amely fedélszerkezetbıl és fedélhéjazatból áll Fedélszerkezet: a tetıszerkezet teherhordó része, amely hordja és rögzíti a fedélhéjazatot Fedélhéjazat: a tetıszerkezet csapadékzáró része Lépcsık tartóelemei: a teljes lépcsıszerkezet a kiegészítı szerkezetek - mellvéd, lábazat, korlát, fogódzó, járófelületi bevonat, burkolat - nélkül Nagyforgalmú épület, épületrész: amelynek bejáratonként összesített személyforgalma bármely idıszakban 10 perc alatt meghaladja a 300 fıt Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség, vagy tér van Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejőleg 300 személynél nagyobb befogadó képességő helyiség Átrium: az épületek belsı egybefüggı függıleges térrésze, mely az épület legfelsı, vagy valamely közbensı szintjén részben, vagy egészben lehatárolásra kerül (udvarlefedések alatti tér stb.) Átrium alapterülete: az egybefüggı légtér azon része, melynek függıleges vetülete eredményezi a legnagyobb alapterületet Beépített tetıtér: lakó- és közösségi rendeltetéső tőzszakaszon belül a fedélszerkezet alatt kialakított bármely huzamos vagy idıszakos emberi tartózkodásra, használatra vagy raktározásra alkalmas tér A tőzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak Biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezéső jel Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a kijárat, vészkijárat helyét, és az épületen belül, vagy a szabadtéren - a közlekedési (kijárati) úton - annak irányát mutatja Tőzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tőzvédelmi berendezés, eszköz vagy tőzoltó készülék elhelyezését jelzi Elsısegély- vagy veszélyhelyzeti jel: olyan biztonsági jel, amely a vészkijárat helyét, az elsısegélynyújtó helyre vezetı utat vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi Tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt; Figyelmeztetı jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet Rendelkezı jel: olyan biztonsági jel, amely meghatározott magatartást ír elı Jelzıtábla: biztonsági jelet hordozó tábla, amelynek felismerhetıségét kellı megvilágítás biztosítja Kiegészítı tábla: a biztonsági jellel együtt alkalmazott, kiegészítı információt adó tábla Biztonsági szín: olyan szín, amelynek meghatározott jelentése van a biztonság szempontjából Képjel (piktogram): jelzıtáblán vagy világító táblán alkalmazott sematikus ábra Világító jel: átlátszó vagy áttetszı anyagból álló, belülrıl vagy hátulról kivilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült (utánvilágító) biztonsági jelet hordozó eszköz A biztonsági jelek színét az alábbi táblázat tartalmazza:

6 I/3. FEJEZET Az építıanyagok tőzvédelmi osztályba sorolása Az építıanyagokat a tőzvédelmi elıírások alkalmazása szempontjából a tőzveszélyességi anyagvizsgálatokban kapott mérési adatok, valamint meghatározott paraméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos szabványban rögzített besorolási kritériumok alapján tőzvédelmi osztályokba sorolják. Az MSZ EN szabvány táblázatos formában tartalmazza azokat a szempontokat, melyek szerint az osztályba sorolás elvégezhetı. A szabvány 7-7 osztályt különböztet meg általában az építési anyagok (kivéve a padlóburkolatok) és a padlóburkolatok vonatkozásában. Ezen osztályokat a következıképpen jelölik: - ; A2; B; C; D; E; F - fl; A2 fl; B fl; C fl; D fl; E fl; F fl A fı tőzvédelmi osztályok meghatározása mellett a füstfejlesztés és az égve csepegés kritériumainak figyelembe vételével további alkategóriákat határoznak meg: - a füstképzıdési kategóriák jelzései: s1; s2; s3 - az égve csepegési kategóriák jelzései: d0, d1, d2 1. ÉPÍTÉSI TERMÉKEK TŐZVÉDELMI OSZTÁLYAI (a padlóburkolatok kivételével) 1. táblázat Osztály Vizsgálati módszer(ek) További osztályozás MSZEN ISO 1182 és - MSZEN ISO A2 MSZEN ISO 1182 vagy - MSZEN ISO 1716 és - MSZEN Füstképzıdés és égı cseppek/részecskék B MSZEN és Füstképzıdés és égı cseppek/részecskék

7 C D E F MSZEN ISO kitéti idı = 30 perc MSZEN és MSZEN ISO kitéti idı = 30 perc MSZEN és MSZEN ISO kitéti idı = 30 perc MSZEN ISO kitéti idı = 15 perc Nincs teljesítmény-kritérium megadva. Füstképzıdés és égı cseppek/részecskék Füstképzıdés és égı cseppek/részecskék égı cseppek/részecskék Az Európai Unió hivatalos közlönyében (Official Journal) rendszeresen közzéteszik azoknak az anyagoknak a listáját, melyek összetételüknél fogva, minden további vizsgálat nélkül az osztályba tartozónak tekinthetık. 2. PADLÓBURKOLATOK TŐZVÉDELMI OSZTÁLYAI 2. táblázat Osztály Vizsgálati módszer(ek) További osztályozás fl MSZEN ISO 1182 és - MSZEN ISO A2 fl MSZEN ISO 1182 vagy - MSZEN ISO 1716 és - MSZEN ISO Füstképzıdés B fl MSZEN ISO és Füstképzıdés MSZEN ISO kitéti idı = 15 perc - C fl MSZEN ISO és Füstképzıdés MSZEN ISO kitéti idı = 15 perc - D fl MSZEN ISO és Füstképzıdés MSZEN ISO kitéti idı = 15 perc - E fl MSZEN ISO kitéti idı = 15 perc - Nincs teljesítmény-kritérium megadva F fl Azok az anyagok, amelyeknek a vonatkozó mőszaki elıírásoknak megfelelı vizsgálattal meghatározott gyulladási hımérséklete alacsonyabb, mint 150 o C, az ún. kis gyulladáspontú anyagok. Ezek, a kiszáradt festék- és ragasztóanyagok, valamint a kátrány és a bitumen kivételével, építıanyagként nem használhatók fel. 3. ERİÁTVITELI, ELLENİRZİ ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS KÁBELEK BEVONATI ANYAGAINAK (RENDSZEREINEK) TŐZVÉDELMI OSZTÁLYOZÁSA 3. táblázat Osztály Vizsgálati módszer(ek) További osztályozás A C MSZEN ISO B C MSZEN x Füstképzıdés és égı cseppek/részecskék és savasság/korrózió C C D C MSZEN MSZEN y és MSZEN MSZEN y és MSZEN E C MSZEN F C Nincs teljesítmény-kritérium megadva Füstképzıdés és égı cseppek/részecskék savasság/korrózió Füstképzıdés és égı cseppek/részecskék savasság/korrózió Égı cseppek/részecskék savasság/korrózió

8 4. TETİK ÉS TETİHÉJALÁSOK KÜLSİ TŐZZEL SZEMBENI TELJESÍTMÉNYÉNEK OSZTÁLYOZÁSA A tetık és tetıhéjalások osztályozási rendje külsı tőzhatásra bekövetkezı tőzterjedési jellemzık alapján az MSZEN 1187 szabvány 1. vizsgálata szerint történik. Az osztályba sorolással kapcsolatos elıírásokat a MSZEN tartalmazza. 4. táblázat Osztály Vizsgálati módszer(ek) További osztályozás B roof (t1) MSZENV vizsgálat - F roof (t1) MSZENV vizsgálat - 5. AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK TŐZVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁSA Az épületszerkezetek alkotóanyagainak tőzveszélyességi vizsgálatokban meghatározott jellemzıi alapján a szerkezeteket a következı elvek figyelembevételével kell tőzvédelmi osztályba sorolni osztályba sorolandó - az a szerkezet, amely tőzvédelmi osztályú anyagból készül; - olyan szerkezet, amely tőzvédelmi osztályú anyag fegyverzetekkel (kéreggel) rendelkezik, és a kéregszerkezetek tőzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel (beleértve a felmelegedési határállapotot is) függetlenül a kéreg alatti anyagok (hıszigetelések, kitöltı anyagok) tőzvédelmi osztályától (házgyári vasbeton panel stb.) A2 osztályba sorolandó a) az a szerkezet, amely A2 tőzvédelmi osztályú anyagból készül; b) az a réteges felépítéső (szendvics) szerkezet, mely alkotóelemeinek anyaga vagy A2 tőzvédelmi osztályú, és e fegyverzettel védett belsı keretváz B, C vagy D tőzvédelmi osztályú, de a vázszerkezet főtıértéke a felület átlagára vetítve legfeljebb 10 MJ/m 2. c) A2-nek minısül az a szilikátbázisú, de B-s1, C-s1, D-s1 és E-s1 osztályú töltıanyaggal készített homogén könnyőbeton, amely megfelel a következı feltételeknek: d) a szerkezet laboratóriumi vizsgálattal igazoltan kielégíti az adott építményre meghatározott tőzállósági határérték követelményt, e) a szerkezet anyagának főtıértéke legfeljebb 5 MJ/kg, 5.3. B osztályba sorolandó - az a szerkezet, amelynek anyaga vagy összetevıi legalább B osztályúak; - az a szerkezet, amelynek belsı rétege (vagy rétegei) C, D osztályú anyagból készült(ek), de tőz- vagy hıhatás ellen legalább B osztályú anyaggal burkolt(ak) oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelı tőzállósági határértéken belül a védett anyag nem vesz részt az égési folyamatban, valamint a szerkezetbıl éghetı olvadék nem tör elı (gipszkarton lemezzel burkolt faváz stb.) C osztályba sorolandó - az a szerkezet, amelynek anyaga vagy összetevıi legalább C osztályúak. - az a szerkezet, amelynek belsı rétege (vagy rétegei) D vagy E osztályú anyagból készült(ek), de tőz- vagy hıhatás ellen legalább C osztályú anyaggal burkolt(ak) oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelı tőzállósági határértéken belül a védett anyag nem vesz részt az égési folyamatban, valamint a szerkezetbıl éghetı olvadék nem tör elı (acéllemezek között hıszigetelı hab stb.) D osztályba sorolandó az a szerkezet, amely D osztályú anyagból készült E osztályba sorolandó az a szerkezet, amely E anyagból vagy anyagokból készült és tőz valamint hıhatás ellen nincs védve Tőzvédelmi osztályba egyértelmően nem sorolható szerkezetek Azoknak a szerkezeteknek a besorolását vagy alkalmazhatóságát, melyeknek tőzvédelmi osztálya az pontok alapján egyértelmően nem határozható meg, (többrétegő, rétegenként eltérı tőzvédelmi osztályú és tőztechnikai tulajdonságú anyagokból álló szerkezet stb.) alkotóanyagaik tőzvédelmi osztálya és azoknak a tőzállósági vizsgálatok során meghatározott viselkedése figyelembevételével kell elbírálni. 6. AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK TŐZÁLLÓSÁGI TELJESÍTMÉNY JELLEMZİI Az épületszerkezetek tőzállósági teljesítményét szabványos laboratóriumi vizsgálatokkal, vagy a méretezési mőszaki specifikációban (Eurocode szabványsorozatban) található számítási módszerek alkalmazásával kell meghatározni. Megjegyzés: a termékek forgalmazásához kibocsátott engedélyek (építıipari mőszaki engedély - ÉME, európai mőszaki engedély ETA), valamint az ÉMI által kibocsátott igazolás (tőzvédelmi megfelelıségi igazolás - TMI) a tőzvédelmi osztályt, valamint tőzállósági teljesítmény-jellemzıket tartalmazzák Jelölések, jelmagyarázat R - teherhordó képesség: a szerkezeti elemek azon képessége, hogy egy bizonyos ideig egy vagy több oldalukon fennálló meghatározott mechanikai igénybevétel mellett ellenállnak a tőz hatásának szerkezeti stabilitásuk bármilyen vesztesége nélkül. E - integritás: az épületszerkezetnek egy elválasztó funkcióval rendelkezı olyan képessége, hogy tőznek az egyik oldalán történı kitéttel szemben ellenáll anélkül, hogy a tőz a lángok vagy a forró gázok átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a ki nem tett felületen vagy, a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának. I - szigetelés: az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkezı tőzkitétnek anélkül, hogy szignifikáns hıátadás eredményeként a tőz átjutása bekövetkezne a kitett felületrıl a ki nem tett felületre. W - sugárzás: az épületszerkezeti elemek azon képessége, amely egy oldalon történı tőzkitét esetén vagy a szerkezeten keresztül, vagy a ki nem tett felülettıl a szomszédos anyagok felé irányuló jelentıs hısugárzás csökkentése eredményeként csökkenti a tőz átmenetének valószínőségét. M - mechanikai hatás: az épületszerkezeteknek az a képessége, hogy ütésnek ellenállnak abban az esetben, ha a tőzben egy másik komponens szerkezeti hibája következtében az illetı szerkezethez ütıdik.

9 C - önzáródás: egy ajtó- vagy egy zsaluszerkezet azon képessége, hogy automatikusan becsukódik, s ez által lezár egy nyílást. S - füstáteresztés: épületszerkezetek azon képessége, hogy csökkentik, vagy eliminálják a gázok vagy a füst átjutását az épületszerkezet egyik oldaláról a másikra. G - koromtőz -zel szembeni ellenálló képesség: kémények és égéstermék-elvezetık ellenálló képessége koromlerakódásból származó tőzzel szemben. P vagy PH - üzemképesség fenntartása: kábelek áramellátási és/vagy jelátviteli képességének folyamatos fennmaradása tőz esetén. K - tőzvédı képesség: fal és mennyezetburkolatok, valamint álmennyezetek azon képessége, amely a mögöttük/fölöttük lévı anyagnak egy bizonyos ideig védelmet biztosít tőzzel, szenesedéssel és más hıkárosodással szemben Osztályozási lehetıségek szerkezettípusonként Teherhordó szerkezetek térelhatároló funkció nélkül (oszlopok, pillérek, gerendák, lépcsık, erkélyek, kezelıjárdák) Teljesítmény jelölése Osztályozási idıtartam változatok R Teherhordó szerkezetek térelhatároló funkcióval (falak) Teljesítmény jelölése Osztályozási idıtartam változatok RE REI REI-M REW (födémek, tetık) Teljesítmény jelölése Osztályozási idıtartam változatok RE REI Nem teherhordó szerkezetek (válaszfalak) Teljesítmény jelölése Osztályozási idıtartam változatok E EI EI-M EW (tőzvédı mennyezeti membránok) Teljesítmény jelölése Osztályozási idıtartam változatok EI Megjegyzés: Az osztályozás az (i o), (o i) vagy (i o) jelekkel egészül ki annak jelölésére, hogy a szerkezet a követelményeknek csak belülrıl kifelé, kívülrıl befelé, vagy mindkét irányban megfelel. (függönyfalak, külsı homlokzati térkitöltı falak, /üvegezett szerkezetek is/) Teljesítmény jelölése Osztályozási idıtartam változatok E EI EW Megjegyzés: Az osztályozás az (i o), (o i) vagy (i o) jelekkel egészül ki annak jelölésére, hogy a szerkezet a követelményeknek csak belülrıl kifelé, kívülrıl befelé, vagy mindkét irányban megfelel. A stabilitás ezen esetben azt jelenti, hogy az E, vagy az EI besorolás idıtartama alatt nem hullanak olyan részek, amelyek személyi sérülést okozhatnak Álpadlók Teljesítmény jelölése Osztályozási idıtartam változatok R RE REI Szerkezeti csı- és kábelátvezetések réseinek és hosszanti hézagainak tömítırendszerei Teljesítmény jelölése Osztályozási idıtartam változatok E EI Tőzgátló ajtók, ablakok, zsaluk Teljesítmény jelölése Osztályozási idıtartam változatok E EI (EI 1 ; EI 2 ) EW Megjegyzés: az önzáródás kritériumának kiegészítı jelzésére a C0...C5 kategóriák szolgálnak

10 Füstgátló ajtók, zsaluk Teljesítmény jelölése S a - szobahımérsékleten igazolt füstzáró képesség S m - közepes hımérsékleten igazolt füstzáró képesség Megjegyzés: az önzáródás kritériumának kiegészítı jelzésére a C0...C5 kategóriák szolgálnak Konvejer szerkezetek záróelemei Teljesítmény jelölése Osztályozási idıtartam változatok E EI (EI 1 ; EI 2 ) EW Megjegyzés: az önzáródás kritériumának kiegészítı jelzésére a C0...C5 kategóriák szolgálnak Gépészeti csatornák, aknák határolószerkezetei Teljesítmény jelölése Osztályozási idıtartam változatok E EI Megjegyzés: Az osztályozás az (i o), (o i) vagy (i o) jelekkel egészül ki annak jelölésére, hogy a szerkezet a követelményeknek csak belülrıl kifelé, kívülrıl befelé, vagy mindkét irányban megfelel. Ezen felül a v e és/vagy h o szimbólumok jelzik, hogy a szerkezet vízszintes és/vagy függıleges használatra alkalmas Falburkolatok, mennyezetburkolatok, álmennyezetek Teljesítmény jelölése K - a fogadó fal-, valamint födémszerkezettel együtt kerül meghatározásra Szellızıvezetékek, -csatornák Teljesítmény jelölése Osztályozási idıtartam változatok E EI Megjegyzés: Az osztályozás az (i o), (o i) vagy (i o) jelekkel egészül ki annak jelölésére, hogy a szerkezet a követelményeknek csak belülrıl kifelé, kívülrıl befelé, vagy mindkét irányban megfelel. Ezen felül a v e és/vagy h o szimbólumok jelzik, hogy a szerkezet vízszintes és/vagy függıleges használatra alkalmas. Az S szimbólum a szivárgásra vonatkozó külön korlátozásoknak való megfelelést jelenti Tőzgátló csappantyúk Teljesítmény jelölése Osztályozási idıtartam változatok EI E Megjegyzés: Az osztályozás az (i o), (o i) vagy (i o) jelekkel egészül ki annak jelölésére, hogy a szerkezet a követelményeknek csak belülrıl kifelé, kívülrıl befelé, vagy mindkét irányban megfelel. Ezen felül a v e és/vagy h o szimbólumok jelzik, hogy a szerkezet vízszintes és/vagy függıleges használatra alkalmas. Az S szimbólum a szivárgásra vonatkozó külön korlátozásoknak való megfelelést jelenti Kábelek Teljesítmény jelölése Osztályozási idıtartam változatok P (kis átmérıjő erısáramú és jelátviteli kábelek) Teljesítmény jelölése Osztályozási idıtartam változatok PH A fa-, fém-, beton-, vasbeton- és egyéb kompozit szerkezetek tőzállósági teljesítményének növelésére, fokozására tőzgátló bevonatok, burkolatok is használhatók, melyek hatékonyságának megállapítása - a fogadószerkezettel együtt - szabványos laboratóriumi vizsgálatokkal történik. I/4. FEJEZET Az építmények általános tőzvédelmi követelményei 1. TŐZÁLLÓSÁGI FOKOZATOK 1.1. Az építményt vagy annak tőzszakaszát - a tőzveszélyességi osztályba sorolástól függıen - az alábbi I-V. tőzállósági fokozatnak megfelelıen kell kialakítani: a) A és B tőzveszélyességi osztály esetén I-II., b) C tőzveszélyességi osztály esetén I-III., c) D tőzveszélyességi osztály esetén I-IV., d) E tőzveszélyességi osztály esetén I-V. A tőzállósági fokozatokkal összefüggı követelmények feleljenek meg a vonatkozó jogszabályoknak A tőzveszélyességi osztályba sorolástól függetlenül I. tőzállósági fokozatnak megfelelıen kell kialakítani a magas épületet, továbbá azt a középmagas, tömegtartózkodásra szolgáló épületet, amelyben a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség padlószint-magassága a 13,65 m-t meghaladja;

11 Legalább II. tőzállósági fokozatnak megfelelıen kell kialakítani a bölcsıdét, óvodát, szociális otthont, a zárt gépjármőtárolót, a mozgásukban és cselekvıképességükben korlátozott személyek elhelyezésére, oktatására, nevelésére, kezelésére, foglalkoztatására szolgáló kétszintesnél magasabb épületet, valamint a középmagas épületet és az I. tőzállósági fokozatba nem tartozó épületek alatti kettı és annál több pinceszinteket Legalább III. tőzállósági fokozatnak megfelelıen kell kialakítani az iskolát, a kétszintesnél magasabb lakó- és az és pontokban nem említett közösségi épületet, - ha az épület legfelsı használati szintje nem haladja meg a 13,65 m szintmagasságot; a többszintes nyitott gépjármőtároló építményt, továbbá a mozgásukban és cselekvıképességükben korlátozott személyek elhelyezésére, oktatására, nevelésére, kezelésére, foglalkoztatására szolgáló legfeljebb kétszintes épületet Legalább IV. tőzállósági fokozatnak megfelelıen kell kialakítani a C tőzveszélyességi osztályba sorolású függıleges térelhatároló nélküli fedett terek épületszerkezeteit, a legfeljebb egy pinceszinttel, földszinttel és egy emeleti szinttel (vagy beépített tetıtérrel) rendelkezı lakó- és üdülıépületeket, továbbá azt az egyszintes közösségi rendeltetéső épület, aminek befogadóképessége a 25 fıt meghaladja, de legfeljebb 50 fı. Megjegyzés: A C tőzveszélyességi osztályba tartozó építményeknél a megengedett tőzszakasz méretét a rá vonatkozó táblázatban a III. tőzállósági fokozatnál meghatározottak szerint kell megállapítani Legalább V. tőzállósági fokozatnak megfelelıen kell kialakítani a legfeljebb egyszintes üdülı- és közösségi épületet, amelynek befogadóképessége legfeljebb 25 fı Az egyszintes A és B tőzveszélyességi osztályú függıleges térelhatároló szerkezet nélküli fedett terek tetıszerkezetét tartó pilléreket, oszlopokat legalább nem éghetı ( vagy A2 tőzvédelmi osztályú) R15 tőzállósági határértékő szerkezetbıl kell építeni Azok a tőzszakaszok, amelyek teljes területe önmőködı tőzjelzı és oltóberendezéssel van ellátva vagy területük legfeljebb a vonatkozó jogszabályban megengedett alapterület legfeljebb 25%-a az 1.1. és 1.2. bekezdésben meghatározottaknál - a szintszámnak megfelelıen - eggyel alacsonyabb tőzállósági fokozathoz tartozó tőzállósági határértékő épületszerkezetekbıl létesíthetık a tőzvédelmi hatóság engedélyével Jogszabály az 1.1. és 1.2. bekezdésben foglaltaktól eltérı követelményeket is megállapíthat Amennyiben a tőzállósági fokozat az elızıek alapján nem állapítható meg, az Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság állásfoglalása az irányadó. 2. Alkalmazás 2.1. Vegyes rendeltetéső épületek eltérı rendeltetéseit külön tőzszakaszként kell kialakítani. A vegyes rendeltetéső épület tőzállósági fokozatát úgy kell meghatározni, hogy az egyes rendeltetések, és tőzveszélyességi osztályok tőzállósági fokozatkövetelményei közül a legszigorúbbat kell figyelembe venni Egy épületen belül eltérı tőzállósági fokozatú, épületrészek akkor létesíthetıek, amennyiben az épületrészek egymás mellett kerülnek kialakításra, statikailag nem függnek össze, dilatációs hézaggal elválasztottak, és a dilatáció vonalában beépített tőzgátló szerkezetekkel elválasztottak. A tőzgátló szerkezetek a szigorúbb tőzállósági fokozatú épületrészhez tartozzanak. Az eltérı tőzállósági fokozatú épületrészeknek önálló kiürítési útvonalakkal kell rendelkezniük, de a kiürítés az egyik tőzszakaszból a másik tőzszakaszon keresztül is biztosítható, ha az más módon nem oldható meg Tőzállósági fokozattól függetlenül gyermekek elhelyezésére, foglalkoztatására szolgáló helyiséget bölcsıde esetében legfeljebb földszinten, míg óvoda, mozgásukban és cselekvıképességükben korlátozott gyermekek részére létesített iskola esetében legfeljebb földszinten és az azt követı szinten lehet kialakítani Általános és középfokú oktatási intézményt legfeljebb középmagas épületben szabad elhelyezni Könnyőszerkezetes (kész-, vagy gyors ház stb.) épületek csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással stb. létesíthetıek. 3. ÉPÜLETSZERKEZETEK TŐZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI Ezen cím tárgya az épületek tartó- és szakipari szerkezeteire vonatkozó tőzállósági követelmények meghatározása a tőzszakasz tőzállósági fokozata alapján. Nem tárgya: a) Kémények, füstcsatornák és egyéb égéstermék elvezetık; b) Mélyépítési létesítmények (alagutak, bányák stb.); c) Sátrak; d) Termény- és takarmánysilók; e) Állványzatok, állvány jellegő építmények; f) Életvédelmi létesítmények (óvóhelyek stb.); g) Robbanóanyagok elıállítására, felhasználására és tárolására szolgáló épületek. Azon épületek esetében, melyek nem tartoznak ezen cím hatálya alá, a vonatkozó követelményeket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a OKF határozza meg. Az egyes szerkezetek tőzállósági határértéke - Akkreditált laboratóriumban végzett tőzállósági vizsgálattal, vagy - a vonatkozó Eurocode tőzállósági méretezési szabványok alapján, számítással igazolandó. Az egyes tőzszakaszok tőzállósági fokozattól függı követelményeit - tőzállósági fokozatonként csoportosítva - az alábbi táblázatok tartalmazzák Az I. tőzállósági fokozat követelményei 1. jelő táblázat I. tőzállósági fokozatú tőzszakasz esetén Az épület szintszáma N=1 1<N 3 3<N 5* 5<N 11** N>11 Szerkezet csoport Szerkezet megnevezése Tőzvédelmi osztály Tőzállósági határérték (perc)

12 Teherhordó falak, pillérek Tőzgátló szerkezetek Menekülési útvonalak (nem tőzgátló) szerkezetei Vízszintes teherhordó szerkezetek Szakipari szerkezetek Teherhordó pillérek A2 A2 R 60 R 120 R 180 R 180 R 180 Teherhordó falak A2 A2 REI-M 60 REI-M 120 REI-M 180 REI-M 180 REI-M 180 Falszerkezetek merevítı elemei A2 A2 R 60 R 120 R 180 R 180 R 180 Teherhordó tőzgátló falak REI-M 60 REI-M 120 REI-M 180 REI-M 180 REI-M 180 Nem teherhordó tőzgátló falak EI 60 EI 120 EI 180 EI 180 EI 180 Tőzfalak REI-M 240 Tőzgátló födémek REI 60 REI 90 REI 90 REI 90 REI 120 Tőzgátló ajtók tőzszakasz-határon A2 EI 60 EI 90 EI 90 EI 90 EI 90 Tőzgátló csappantyúk tőzszakasz-határon EI-S 60 EI-S 90 EI-S 90 EI-S 90 EI-S 90 Tőzgátló tömítések, kiegészítık tőzszakasz-határon EI 60 EI 90 EI 90 EI 90 EI 90 Nem teherhordó lépcsıház falak - A2 EI 120 A2 EI120 A2 EI 120 Középfolyosók, zárt oldalfolyosók határoló falszerkezetei A2 A2 A2 A2 EI 60 EI 90 EI 120 EI 120 Lépcsık és lépcsıpihenık tartószerkezetei és - járófelületének alátámasztó szerkezete REI 60 REI 60 REI 90 Falburkolatok A2-s1, d0 Álmennyezetek A2-s1, d0 Padlóburkolatok B fl -s1 B fl -s1 A2 fl -s1 A2 fl -s1 fl Álpadlók szerkezete Hı- és hangszigetelések menekülési útvonalak határoló szerkezetein belül Pinceszintek közötti és pince fölötti födémek A2 REI 60 REI 60 REI 60 REI 60 A2-s1, d0 REI 60 REI 90 REI 90 REI 90 A2 EI 180 A2 EI 180 REI 90 REI 90 REI 90 Emeletközi födémek - REI 60 REI 60 REI 60 REI 90 Teherhordó gerendák A2 A2 A2 R 60 R 60 R 60 R 60 R 90 Tetıfödémek tartószerkezetei A2 A2 A2 R 60 R 60 R 60 R 60 R 90 Tetıfödémek merevítı szerkezetei A2 A2 A2 R 60 R 60 R 60 R 60 R 90 Nyílásáthidalások A2 A2 A2 R 60 R 60 R 60 R 60 R 90 Fedélszerkezetek B A2 A Vázkitöltı falak (külsı homlokzati falak) A2 E 30 E 60 E 60 E 60 E 90 Függönyfalak - EI 60 EI 60 EI 60 EI 90 Válaszfalak A2 A2 A2 A2 A2 EI 30 EI 30 EI 60 EI 60 EI 60 Tetıfödémek térelhatároló szerkezetei A2 A2 A2 A2 A2 (60 kg/m 2 felülettömegig) EI 30 EI 30 EI 30 EI 60 EI 60 Gépészeti aknák falszerkezete - A2 EI 90 EI 90 EI 90 EI 90 Falburkolatok általános helyen C-s1, d0 B-s1, d0 B-s1, d0 B-s1, d0 B-s1, d0 Álmennyezetek általános helyen B-s1, d0 A2-s1, d0 A2-s1, d0 A2-s1, d0 Padlóburkolatok általános helyen C fl -s1 B fl -s1 B fl -s1 B fl -s1 B fl -s1 Álpadlók szerkezetei általános helyen B REI 15 A2 REI 15 A2 REI 15 A2 REI 30 REI 30 Hı- és hangszigetelések általános helyen (amennyiben szerkezet külsı síkján, burkolatként találhatók) B-s1, d0 B-s1, d0 B-s1, d0 B-s1, d0 A2-s1, d0 Felülvilágítók D-d0 D-d0 D-d0 D-d0 D-d0 Csapadékvíz elleni szigetelések D D D D D Gépészeti aknák nyílászárói - A2

13 * Középmagas épületek esetében az 5<N 11 oszlop követelményeit kell alkalmazni. ** Magas épületek esetében az N>11 oszlop követelményeit kell alkalmazni A II. tőzállósági fokozat követelményei EI 60 EI 90 EI 90 EI jelő táblázat II. tőzállósági fokozatú tőzszakasz esetén Az épület szintszáma N=1 1<N<3 3<N<5* 5<N<11** Szerkezet csoport Szerkezet megnevezése Tőzvédelmi osztály Teherhordó falak, pillérek Tőzgátló szerkezetek Menekülési útvonalak (nem tőzgátló) szerkezetei Vízszintes teherhordó szerkezetek Szakipari szerkezetek Teherhordó pillérek Teherhordó falak Tőzállósági határérték (perc) A2 A2 R 30 R 60 R 120 A2 A2 REI-M 30, REI-M 60 vagy vagy B B REI-M 60 REI-M 120 REI-M 120 vagy B REI-M 240 R 180 REI-M 180 Falszerkezetek merevítı elemei A2 A2 R 30 R 60 R 120 R 180 Teherhordó tőzgátló falak REI-M 30 REI-M 60 REI-M 120 REI-M 180 Nem teherhordó tőzgátló falak EI 30 EI 60 EI 120 EI 180 Tőzfalak REI-M 240 Tőzgátló födémek REI 30 REI 60 REI 90 REI 90 Tőzgátló ajtók tőzszakasz-határon A2 EI 30 EI 60 EI 90 EI 90 Tőzgátló csappantyúk tőzszakasz-határon EI-S 30 EI-S 60 EI-S 90 EI-S 90 Tőzgátló tömítések, kiegészítık tőzszakasz-határon EI 30 EI 60 EI 90 EI 90 Nem teherhordó lépcsıházi falak - A2 EI 60 A2 EI 120 A2 EI 120 Középfolyosók, zárt oldalfolyosók határoló falszerkezetei A2 A2 A2 EI 30 EI 30 EI 60 Lépcsık és lépcsıpihenık tartószerkezetei és járófelületének - alátámasztó szerkezete REI 60 REI 60 Falburkolatok A2-s1, d0 A2-s1, d0 Álmennyezetek A2-s1, d0 A2-s1, d0 A2-s1,d0 Padlóburkolatok B fl -s2 B fl -s2 A2 fl -s1 A2 fl s1 Álpadlók szerkezete Hı- és hangszigetelések menekülési útvonalak határoló szerkezetein belül Pinceszintek közötti és pince fölötti födémek Emeletközi födémek - Teherhordó gerendák Tetıfödémek tartószerkezetei Tetıfödémek merevítı szerkezetei Nyílásáthidalások Fedélszerkezetek Vázkitöltı falak (külsı homlokzati falak) Függönyfalak - A2 REI 30 A2 REI 30 A2 REI 45 B-s2, d0 B-s1, d0 A2-s1, d0 REI 30 B R 30 B R 30 B R 30 B R 30 D - B E 15 REI 60 B REI 30 B R 30 B R 30 B R 30 B R 30 C - B E 30 EI 30 REI 90 A2 REI 45 A2 R 45 A2 R 45 A2 R 45 A2 R 45 B - A2 E 60, vagy B E 90 EI 60 A2 EI 60 REI 90 REI 60 REI 90 REI 60 R 60 R 60 R 60 R 60 - E 90 EI 90

14 Tetıfödémek térelhatároló szerkezetei (60 kg/m 2 felülettömegig) A2 EI 30 B Válaszfalak EI 15 Gépészeti aknák falszerkezete - Falburkolatok általános helyen C-s2, d0 - A2 EI 30 B EI 15 A2 EI 30 C-s2, d0 - A2 EI 30 B EI 30 EI 60 C-s1, d0 - Álmennyezetek általános helyen C-s2, d0 C-s2, d0 C-s1, d0 A2 EI 60 A2 EI 60 EI 60 B-s1, d0 B-s1, d0 - Padlóburkolatok általános helyen C fl -s1 C fl -s1 C fl -s1 B fl -s1 Álpadlók általános helyen B A2 A2 REI 15 REI 15 REI 15 REI 30 Hı- és hangszigetelések általános helyen (amennyiben szerkezet C-s2, d0 külsı síkján, burkolatként találhatók) C-s2, d0 C-s1, d0 B-s1, d0 Felülvilágítók D-d0 D-d0 D-d0 D-d0 Csapadékvíz elleni szigetelések E E E D Gépészeti aknák nyílászárói - A2 A2 EI 30 EI 60 EI 60 * Középmagas épületek esetében az 5<N<11 oszlop követelményeit kell alkalmazni. ** Magas épületek esetében az 1. táblázatot kell alkalmazni A III. tőzállósági fokozat követelményei 3. jelő táblázat III. tőzállósági fokozatú tőzszakasz esetén Az épület szintszám N=1 1<N<3 3<N<5 Szerkezet Szerkezet megnevezése Tőzvédelmi osztály csoport Teherhordó falak, pillérek Tőzgátló szerkezetek Menekülési útvonalak (nem tőzgátló) szerkezetei Vízszintes teherhordó szerkezetek Teherhordó pillérek Teherhordó falak Tőzállósági határérték (perc) D D A2 R 30 R 45 R 90 C REI-M 30 B REI-M 45 A2 REI-M 90, vagy B REI-M 180 C B Falszerkezetek merevítı elemei R 30 R 45 Teherhordó tőzgátló falak Nem teherhordó tőzgátló falak Tőzfalak REI-M 120 Tőzgátló födémek Tőzgátló ajtók tőzszakasz-határon Tőzgátló csappantyúk tőzszakasz-határon EI-S 30 EI-S 45 EI-S 60 Tőzgátló tömítések, kiegészítık tőzszakasz-határon EI 30 EI 45 EI 60 B B REI-M 30 EI 30 REI 30 EI 30 REI-M 45 EI 45 REI 45 EI 45 REI 60 EI 60 Nem teherhordó lépcsıházi falak - A2 EI 45 A2 R 90 REI-M 90 EI 90 A2 EI 60 Középfolyosók, zárt oldalfolyosók határoló falszerkezetei B B B EI 30 EI 30 EI 45 Lépcsık és lépcsıpihenık tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó B A2 - szerkezete REI 30 REI 60 Falburkolatok C-s1, d0 C-s1, d0 B-s1, d0 Álmennyezetek C-s1, d0 C-s1, d0 B-s1, d0 Padlóburkolatok C fl -s2 C fl -s1 B fl -s1 B B A2 Álpadlók szerkezete REI 15 REI 30 REI 45 Hı- és hangszigetelések menekülési útvonalak határoló szerkezetein belül C-s2, d0 C-s1, d0 B-s1, d0 Pinceszintek közötti és pince fölötti födémek Emeletközi födémek - B REI 30 B REI 45 C REI 30 REI 60 B REI 45

15 Szakipari szerkezetek D C B Teherhordó gerendák R 30 R 30 R 45 D C B Tetıfödémek tartószerkezetei R 30 R 30 R 45 D C B Tetıfödémek merevítı szerkezetei R 30 R 30 R 45 C B B Nyílásáthidalások R 30 R 30 R 45 D D D Fedélszerkezetek C C B Vázkitöltı falak (külsı homlokzati falak), E 15 E 30 E 60 Függönyfalak - EI 30 EI 60 Tetıfödémek térelhatároló szerkezetei (60 kg/m 2 B B B felülettömegig) EI 15 EI 15 EI 30 C C B Válaszfalak EI 15 EI 15 EI 15 B A2 Gépészeti aknák falszerkezete - EI 30 EI 45 Falburkolatok általános helyen D-s2, d1 D-s1, d1 C-s1, d0 Álmennyezetek általános helyen D-s2, d0 D-s1, d0 C-s1, d0 Padlóburkolatok általános helyen D fl -s2 D fl -s1 C fl -s1 Álpadlók általános helyen D REI 15 D REI 15 C REI 15 Hı- és hangszigetelések általános helyen (amennyiben szerkezet külsı síkján, D-s2, d0 D-s1, d0 C-s1, d0 burkolatként találhatók) Felülvilágítók D-d0 D-d0 D-d0 Csapadékvíz elleni szigetelések E E E B A2 Gépészeti aknák nyílászárói - EI 15 EI A IV. tőzállósági fokozat követelményei 4. jelő táblázat IV. tőzállósági fokozatú tőzszakasz esetén Az épület szintszáma N=1 N=2 Szerkezet Szerkezet megnevezése Tőzvédelmi osztály csoport Teherhordó falak, pillérek Tőzgátló szerkezetek Menekülési útvonalat határoló (nem tőzgátló) szerkezetek Teherhordó pillérek Teherhordó falak Falszerkezetek merevítı elemei Tőzállósági határérték (perc) D D R 15 R 30 D C REI-M 15 REI-M 30 C B R 15 R 30 Teherhordó tőzgátló falak Nem létesíthetı Nem létesíthetı Nem teherhordó tőzgátló falak Nem létesíthetı Nem létesíthetı Tőzfalak REI-M 120 Tőzgátló födémek Nem létesíthetı Nem létesíthetı D D Tőzgátló ajtók (csak tőzfalban) EI 60 EI 60 Tőzgátló csappantyúk (csak tőzfalban) EI-S 60 EI-S 60 Tőzgátló tömítések, kiegészítık (csak tőzfalban) EI 90 EI 90 Nem teherhordó lépcsıházi falak - Középfolyosók, zárt oldalfolyosók határoló falszerkezetei C EI 15 C EI 30 C EI 30 C REI 15 Lépcsık és lépcsıpihenık tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó szerkezete - Falburkolatok C-s1, d0 C-s1, d0 Álmennyezetek C-s1, d0 C-s1, d0 Padlóburkolatok C fl -s2 C fl -s1 Álpadlók szerkezete C REI 15 C REI 15

16 Vízszintes teherhordó szerkezetek Szakipari szerkezetek Hı- és hangszigetelések menekülési útvonalak határoló szerkezetein belül Pinceszintek közötti és pince fölötti födémek Emeletközi födémek - Teherhordó gerendák Tetıfödémek tartószerkezetei Tetıfödémek merevítı szerkezetei Nyílásáthidalások Fedélszerkezetek Vázkitöltı falak (külsı homlokzati falak), Függönyfalak - Tetıfödémek térelhatároló szerkezetei (60 kg/m 2 felülettömegig) Válaszfalak Gépészeti aknák falszerkezete - C-s2, d0 B REI 30 D R 15 D R 15 D R 15 C R 15 D - D - D EI 15 D EI 15 C-s1, d0 B REI 30 D REI 15 D R 30 D R 30 D R 30 C R 30 D - D E 15 EI 15 D EI 15 D EI 15 B EI 30 Falburkolatok általános helyen D-s2, d1 D-s2, d1 Álmennyezetek általános helyen D-s2, d0 D-s2, d0 Padlóburkolatok általános helyen E D-s2 Álpadlók tartószerkezetei általános helyen D REI 15 D REI 15 Hı- és hangszigetelések általános helyen (amennyiben szerkezet külsı E síkján, burkolatként találhatók) D-s2-d0 Felülvilágítók D-d0 D-d0 Csapadékvíz elleni szigetelések E E Gépészeti aknák nyílászárói - C EI Az V. tőzállósági fokozat követelményei 5. jelő táblázat V. tőzállósági fokozatú tőzszakasz esetén Az épület szintszáma N=1 Szerkezet csoport Szerkezet megnevezése Tőzvédelmi osztály Tőzállósági határérték (perc) Teherhordó falak, pillérek Teherhordó pillérek D R15 Teherhordó falak D REI-M 15 Falszerkezetek merevítı elemei D R 15 Tőzgátló szerkezetek Teherhordó tőzgátló falak (függıleges és tetıszinti homlokzati tőzterjedés Nem létesíthetı elleni gátakkal) Nem teherhordó tőzgátló falak (függıleges és tetıszinti homlokzati tőzterjedés elleni gátakkal) Nem létesíthetı Tőzfalak (függıleges és tetıszinti homlokzati tőzterjedés elleni gátakkal) REI-M 120 Menekülési útvonalat határoló (nem tőzgátló) szerkezetek Tőzgátló födémek (vízszintes, homlokzati tőzterjedés elleni gátakkal) Tőzgátló ajtók (csak tőzfalban) Nem létesíthetı D EI 60 Tőzgátló csappantyúk (csak tőzfalban) EI-S 60 Tőzgátló tömítések, kiegészítık (csak tőzfalban) EI 60 Nem teherhordó lépcsıházi falak Középfolyosók, zárt oldalfolyosók határoló falszerkezetei Lépcsık és lépcsıpihenık tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó Nem létesíthetı D - Nem létesíthetı

17 Vízszintes teherhordó szerkezetek Szakipari szerkezetek szerkezete Falburkolata D-s2, d1 Álmennyezetek D-s2, d0 Padlóburkolatok D fl -s1 Álpadlók szerkezete D REI 15 Hı- és hangszigetelések menekülési útvonalak határoló szerkezetein belül E Pinceszintek közötti és pince fölötti födémek Nem létesíthetı Emeletközi födémek Nem létesíthetı Teherhordó gerendák D R 15 Tetıfödémek tartószerkezetei D R 15 Tetıfödémek merevítı szerkezetei D R 15 Nyílásáthidalások D R 15 Fedélszerkezetek D - Vázkitöltı falak (külsı homlokzati falak) E - Tetıfödémek térelhatároló szerkezetei (60 kg/m 2 D felülettömegig) - Válaszfalak E - Gépészeti aknák falszerkezete - Falburkolatok általános helyen E Álmennyezetek általános helyen D-s2, d0 Padlóburkolatok általános helyen E fl Álpadlók tartószerkezetei általános helyen D - Hı- és hangszigetelések általános helyen (amennyiben szerkezet külsı síkján, burkolatként találhatók) E Felülvilágítók D-d0 Csapadékvíz elleni szigetelések E Gépészeti aknák nyílászárói Az 1-5. táblázatok alkalmazását segítı követelmények A táblázatokban megadott tőzállósági vizsgálati követelmények mellett, ha a tőzállósági vizsgálat során a szerkezetet egyéb olyan kritériumokra is vizsgálták, amelyre az adott helyen nincs követelmény, a szerkezet alkalmazható, így az EI 60 követelmény esetén alkalmazható REI 60 minısítéső, de akár R90 EI 60 minısítéső szerkezet is Az egymással kapcsolatban álló teherhordó szerkezetek tőzállósági követelmény idıtartama alatt a tőz során bekövetkezı alakváltozását figyelembe kell venni a tartószerkezetek erıtani méretezésénél, különös tekintettel a húzott szerkezetekre, és azok hıtágulása miatt bekövetkezı támaszelmozdulásokra Az egyes épületszerkezetekre vonatkozó követelményeket az 1-5. táblázatok alkalmazásával úgy kell meghatározni, hogy azok az épületen belül betöltött statikai szerepét, a teherátadás rendjét figyelembe vegye. Egy szerkezetet nem szabad az adott szerkezet tőzállósági követelményénél kisebb tőzállóságú szerkezettel gyámolítani, alátámasztani, függeszteni, merevíteni. Így az épület tetıfödémének tartószerkezetérıl függesztett függıleges teherhordó szerkezet esetén a tetıfödém tartószerkezetének a függıleges teherhordó szerkezetre vonatkozó követelményeket kell kielégíteni, mivel a tetıfödém tartószerkezetének tönkremenetele magával vonja a függıleges teherhordó szerkezetek tönkremenetelét is Az épületszintek között a tőzterjedési határértéket biztosítani kell még akkor is, ha a külsı térelhatároló szerkezettel szemben nincs tőzállósági határérték követelmény Azon építészeti kialakítás esetén, amikor a födém és a külsı térelhatároló falszerkezet nem illeszkedik egymáshoz, vagy nem metszik egymást, az épületszintek közötti tőzterjedés megakadályozását a homlokzati falszerkezet mögött az épület belsı terében kell megoldani Az 1-5. táblázatok vázkitöltı-, és függönyfalakra vonatkozó követelményei nyílás nélküli szerkezetek esetében alkalmazandók Az építményszintek számának megállapításakor valamennyi szintet figyelembe kell venni a pinceszint(ek), az alagsor, a galéria, a tetıszint és a tetıfelépítmény szintje kivételével. Tőzvédelmi szempontból a tetıteret akkor kell építményszintnek tekinteni, ha az ott beépített rész az alapterület 25%-át meghaladja Legfeljebb középmagas épületekben D, E minıségő nyílásos szakipari loggia hátfalak is alkalmazhatók, amennyiben a loggia egy rendeltetési egység (lakás) elıtt helyezkedik el, és a loggiát legalább 1,20 m kiüléső, az épület tőzállósági fokozatának megfelelı tőzállóságú födémek és oldalfalak határolják és azok éghetı burkolatot nem tartalmaznak, valamint loggiamellvéd (korlát) nem éghetı ( és A2 tőzvédelmi osztályú) anyagból készül Nyílásos homlokzati falakat tartalmazó épületek esetében a külsı térelhatároló falszerkezettel szemben csak homlokzati tőzterjedés határérték követelmény van. A homlokzat tömör falszakaszainak a nyílás nélküli falszerkezetre vonatkozó tőzállósági határérték-követelmény idıtartamán belül ellen kell állni a tőznek.

18 Nyílásos homlokzatok esetén, - a tőzterjedési gát kritériumait nem kielégítı homlokzati megoldásoknál - továbbá nyílásos homlokzatokon A2 - D tőzvédelmi osztályú burkolatok, bevonatok, hıszigetelı rendszerek alkalmazásakor a vizsgálattal meghatározott homlokzati tőzterjedési határérték-követelmény az épületek szintszámának függvényében a következı: 2 vagy 3 szintes épületnél 15 perc T h < 30 perc 4 vagy 5 szintes épületnél 30 perc T h < 45 perc középmagas épületnél Th 45 perc Magas épületek nyílásos homlokzatain csak, vagy A2 tőzvédelmi osztályú burkolati, bevonati és egyéb hıszigetelı rendszerek alkalmazhatók. Ezen kritérium vonatkozik a középmagas épületek 8 cm-nél vastagabb burkolati, bevonati és egyéb hıszigetelı rendszereire. Amennyiben a homlokzatburkolat átszellıztetett légréteges homlokzatburkolatként kerül kialakításra, akkor - a lábazatot kivéve - az alkalmazott szigetelés csak vagy A2 tőzvédelmi osztályú lehet. Olyan kétszintes épület esetén, ahol a két szint egy rendeltetési egységet, vagy egy összefüggı légterő helyiséget alkot, annak homlokzati nyílásai között nincs tőzterjedési határérték követelmény A II. tőzállósági fokozatú és a III. tőzállósági fokozatú, 3-5 szintes középületekben legfeljebb 300 m 2 rendeltetési egységen belül a kiürítési útvonalakat határoló falak kivételével C, D, E tőzvédelmi osztályú EI 15 minıségő válaszfalakat is lehet alkalmazni A bölcsıde, óvoda, szociális otthon, a mozgásukban és cselekvıképességükben korlátozott személyek elhelyezésére, oktatására, nevelésére, kezelésére szolgáló, a középmagas és a I. tőzállósági fokozatból építendı épületek kivételével lakó- és közösségi épületekben, amennyiben azt egyéb építési elıírások lehetıvé teszik, lakáson, vagy helyiségen belül C, D, E minıségő szintosztó födém (galéria) és az azt kiszolgáló lépcsıszerkezet létesítése megengedett. Egyéb esetben az osztófödémek (galériák) szerkezeteinek tőzvédelmi osztályát és tőzállósági határértékét az 1-4. jelő táblázatok alapján az épületek tőzállósági fokozatának és szintszámának figyelembe vételével az emeletközi födémek -re vonatkozó követelmények szerint kell meghatározni Az épület tőzállósági fokozatától függetlenül egy tőzszakaszon belül, azonos rendeltetéső helyiségek (irodák, mőtermek stb.) között üveg-, vagy üvegezett szerkezeteket is lehet alkalmazni. A belsı kiürítési útvonalak határoló falaiban alkalmazott üveg-, vagy üvegezett szerkezetek tőzállósága - a nyílászárók kivételével - feleljen meg az adott fal tőzállósági határértékének. Az I. tőzállósági fokozatú épületekben, valamint A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó termelési (üzemi) épületekben az üvegfalak, vagy üvegezett falszerkezetek B-F tőzvédelmi osztályú anyagokat (betéttáblákat, bordázatot stb.) nem tartalmazhatnak Kiürítési útvonal falszerkezeteként EW jelő üvegszerkezet csak akkor alkalmazható, ha az épület teljes területén, míg vegyes rendeltetéső épület esetén az adott rendeltetési egység teljes területén beépített automatikus tőzjelzı- és oltóberendezés kerül kialakításra Kiürítési útvonal falszerkezeteként normál üvegszerkezet csak akkor alkalmazható, ha az épület teljes területén, míg vegyes rendeltetéső épület esetén az adott rendeltetési egység teljes területén beépített automatikus tőzjelzı- és oltóberendezés kerül kialakításra, és az üvegezett szerkezetek mindkét oldala sőrített sprinklerfejekkel védett EW jelő üvegszerkezet ott alkalmazható, ahol az üvegszerkezet egyik oldalán sem haladja meg a tőzterhelés az 50 MJ/m 2 értéket, valamint ahol a hısugárzásból adódó tőzterjedéssel nem kell számolni A V. tőzállósági fokozatba tartozó épületek alatt pince, valamint alagsor nem alakítható ki A tartószerkezetekre vonatkozó tőzállósági határérték-követelményt az alábbi módon lehet kielégíteni: A használati tér felıli burkolat (vagy tőzgátló álmennyezet, valamint önálló tőzállósági határértékkel rendelkezı membrán) tőzvédı képességével, amennyiben az a tartószerkezettel együtt biztosítja a tartószerkezetre elıírt tőzállósági követelményt; A tartószerkezeti elemek és azok szerkezeti kapcsolatainak Eurocode szerinti erıtani és tőzállósági méretezésével Akkreditált laboratóriumban végzett tőzállósági vizsgálattal igazoltan A tartószerkezet tőzvédelmére alkalmazott burkolat tőzvédı képessége az alábbi feltételek együttes teljesülésével vehetı figyelembe: A burkolat mögött, a tartószerkezet felıli oldalon gyújtóforrást okozható vezeték, berendezés nem található (gépészeti berendezés vagy elektromos vezeték stb.); Amennyiben a burkolat síkjába vagy a burkolat síkja mögé kerülı épületgépészeti és épületvillamossági szerelvények beépítési módja a burkolat folytonosságát nem szakítja meg; Amennyiben a burkolatot áttörı és önmagukban gyújtóforrást nem okozó épületgépészeti vezetékek (csatornaszellızı stb.) a burkolat síkjában a burkolat tőzállósági határértékével megegyezı és a burkolatot áttörı vezeték jellegének megfelelı tőzgátló tömítéssel és elzáró szerelvénnyel ellátottak; Tetısík ablakok alkalmazása esetén a káva burkolata a tőzvédı burkolat módjára kialakított burkolattal megegyezı tőzállósági határértékő és kialakítású legyen Amennyiben a tetıszerkezet nyílásos homlokzati sík elé lógó szakaszát (eresz) alsó síkján és homlokvonalán teljes hosszában és szélességében a belsı burkolat tőzállósági határértékével megegyezı, alsó tőzhatás ellen védı tőzgátló burkolattal kell ellátni Beépített tetıterekre vonatkozó egyedi követelmények Beépített tetıterek tőzállósági követelményeit az alábbiak szerint lehet meghatározni: - A tetıteret is tartalmazó tőzszakasz tőzállósági fokozata alapján, a táblázatok szerint; - Legfeljebb 3 szintes beépítendı, és I-III. tőzállósági fokozatú épületek esetén a 6. táblázat követelményei is alkalmazhatóak. 4. jelő táblázat 6. táblázat Szerkezet csoport Szerkezet megnevezése Beépítendı épület szintszáma N=1 N=2 N=3 Tartószerkezetek Tetıtéri teherhordó és merevítı szerkezetek elemei (keretállások, székoszlopok, szelemenek, dúcok, könyökök, szélrácsok, kötıgerendák stb.), amennyiben az használati téren kívül, vagy D R 15 D R30 C R45

19 Térelhatároló szerkezetek Szakipari szerkezetek belül található Amennyiben külsı térelhatároló funkcióval rendelkezik Amennyiben belsı térelhatároló funkcióval rendelkezik Tetıtéri térelhatároló szerkezetek (ferdetetı, vízszintes zárófödém) Magastetık hıszigetelése, amennyiben az légréssel vagy egyéb, légréssel érintkezı éghetı anyaggal érintkezik D RE 15 D REI 15 D E 15 D R 30 E 15 D R30 EI 15 D E 15 D C A2 C R 45 E 30 C R45 EI 30 C E 30 A táblázat alkalmazásának feltételei: A tartószerkezetekre vonatkozó tőzállósági határérték-követelményt az alábbi módon lehet kielégíteni: A használati tér felıli burkolat (vagy tőzvédı álmennyezet, valamint önálló tőzállósági határértékkel rendelkezı membrán) tőzvédı képességével, amennyiben az a tartószerkezettel együtt biztosítja a tartószerkezetre elıírt tőzállósági követelményt; A tartószerkezeti elemek és azok szerkezeti kapcsolatainak Eurocode szerinti erıtani és tőzállósági méretezésével Akkreditált laboratóriumban végzett tőzállósági vizsgálattal igazoltan A tartószerkezet tőzvédelmére alkalmazott burkolat tőzvédı képessége az alábbi feltételek együttes teljesülésével vehetı figyelembe: A burkolat mögött, a tartószerkezet felıli oldalon gyújtóforrást okozható vezeték, berendezés nem található (gépészeti berendezés, elektromos vezeték stb.); Amennyiben a burkolat síkjába vagy a burkolat síkja mögé kerülı épületgépészeti és épületvillamossági szerelvények beépítési módja a burkolat folytonosságát nem szakítja meg; Amennyiben a burkolatot áttörı és önmagukban gyújtóforrást nem okozó épületgépészeti vezetékek (csatornaszellızı stb.) a burkolat síkjában a burkolat tőzállósági határértékével megegyezı és a burkolatot áttörı vezeték jellegének megfelelı tőzgátló tömítéssel és elzáró szerelvénnyel ellátottak; Tetısík ablakok alkalmazása esetén a káva burkolata a tőzvédı burkolat módjára kialakított burkolattal megegyezı tőzállósági határértékő és kialakítású legyen Amennyiben a tetıszerkezet nyílásos homlokzati sík elé lógó szakaszát (eresz) alsó síkján és homlokvonalán teljes hosszában és szélességében a belsı burkolat tőzállósági határértékével megegyezı, alsó tőzhatás ellen védı tőzgátló burkolattal kell ellátni A 6. táblázat alkalmazásának további feltételei: A tetıre való kijutás és a be nem épített tetıtéri rész megközelíthetıségét biztosítani kell. A be nem épített tetıtéri részbe vezetı nyílászáró legalább EI 15 minıségő legyen; A beépített tetıtér alatti födémszerkezet a tetıtéri szerkezetek állékonyság-vesztése esetén ırizze meg teherviselı képességét Tetıtérben óvodák, valamint mozgásukban és cselekvıképességükben korlátozott gyermekek részére létesített iskola, oktatási helyiségei nem alakíthatók ki Egyszintes csarnok épületek tőzállósági fokozat követelményei 7. táblázat I-V. tőzállósági fokozatú tőzszakasz esetén Szerkezeti csoport Teherhordó falak, pillérek Tőzgátló szerkezetek Szerkezet megnevezése Teherhordó pillérek, oszlopok, keretszerkezetek, tetıfödémek tartószerkezetei Teherhordó falak Falszerkezetek merevítı elemei Teherhordó tőzgátló falak Nem teherhordó tőzgátló falak II. I. tőztőzállósági állósági fokozat fokozat Tőzvédelmi osztály Tőzállósági határérték A2 C R 60 R 45 A2 REI-M 60 R 60 REI-M 60 EI 60 REI-M 45 R 45 REI-M 45 EI 45 III. tőzállósági fokozat D R 30 C REI-M 30 C R 30 REI-M 30 EI 30 IV. tőzállósági fokozat V. tőzállósági fokozat D R 15 D REI-M 15 C R 15 Tőzszakaszok elválasztására tőzfal készítendı D R 15 D REI-M 15 C R 15 Tőzszakaszok elválasztására tőzfal készítendı Tőzfalak REI-M 180 REI-M 120 Tőzgátló ajtók tőzszakasz-határon D EI 60 EI 45 EI 30 EI 60 - Tőzgátló csappantyúk tőzszakaszhatáron EI 60 EI 45 EI 30 EI 60 - Tőzgátló tömítések, kiegészítık tőzszakaszhatáron EI 60 EI 45 EI 30 EI 60 - Pince födém A2 REI 60 REI 45 REI Középfolyosók, zárt oldalfolyosók határoló falszerkezetei A2 EI45 A2 EI30 A2 EI 30 B EI 15 B - Osztószint B Osztószint nem építhetı

20 Szakipari szerkezetek Menekülési útvonalak (nem tőzgátló) szerkezetei Külsı térelhatároló falak Válaszfalak Tetıfödémek térelhatároló szerkezetei (60 kg/m 2 felülettömegig) Kiürítési útvonalnak számító lépcsık és lépcsıpihenık tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó szerkezete REI 30 R 30 A2 E 15 A2 EI 15 EI 15 REI 30 REI 30 R 30 A2 E 15 A2 EI 15 A2 EI 15 REI 30 REI 15 R 15 B E15 B EI 15 C EI 15 REI 15 be C - C - D - C - C - E Falburkolatok A2-s1, d0 A2-s1, d0 B-s1,d0 C-s1,d0 C-s1, d0 Álmennyezetek A2-s1, d0 A2-s1, d0 B-s1, d0 C-s1, d0 C-s1, d0 Hı- és hangszigetelések menekülési útvonalak határoló szerkezetein belül A2-s1, d0 A2-s1, d0 B-s1, d0 C-s1, d0 C-s1, d0 Padlóburkolatok B fl -s1 B fl -s1 B fl -s2 C fl -s2 C fl -s2 Kiegészítı rendelkezések a 7. táblázathoz A táblázatban szereplı értékek csak az alábbi kritériumok esetén alkalmazhatóak: a) rendeltetéstıl függetlenül minden egylégterő, földszintes (legalább tőzgátló módon elválasztott pincével rendelkezı), padlás- és tetıtér nélküli épületeknél; b) átlagosan 3,6 m feletti belmagasságú; c) 800 m 2 feletti alapterülető; d) az épület, vagy a tőzszakasz alapterületének legfeljebb 25 %-a kétszintes (osztószint, galéria) A felsorolt feltételeknek nem megfelelı (alacsonyabb belmagasságú stb.) egyszintes építmények szerkezeteinek tőzállósági követelményeit az 1-5. táblázatokban foglaltak alapján kell megállapítani Amennyiben a csarnok részben, vagy egészében alápincézett, a pince feletti födémek tőzvédelmi osztályát és tőzállósági követelményeit az 1. táblázat alapján kell meghatározni A IV. és V. tőzállósági fokozatú épületek alatt pinceszint nem létesíthetı Az egyszintes csarnoképület teherhordó acélszerkezetei védelem nélkül készíthetık a következı esetekben: a) A és B tőzveszélyesség célját szolgáló ipari épületekben, b) III-V. tőzállósági fokozatú ipari, mezıgazdasági és tárolási épületekben 500 MJ/m 2 tőzterhelésig, c) iskolai tornatermekben, és azokban a testnevelési célokat szolgáló helyiségekben, ahol B-F tőzvédelmi osztályba tartozó anyagú lelátó nem kerül kialakításra és a befogadó képesség legfeljebb 500 fı, d) a rendeltetéstıl függetlenül akkor, amikor a tetıhéjalás hıszigetelés nélküli (hidegtetı) és az olyan anyagból készül, amelyeknek a tőzzel szemben nincs számottevı ellenállása (, A2 T H < E 15) és az épületben álmennyezet vagy a teret felülrıl lezáró egyéb szerkezet nem kerül beépítésre Az egyszintes épület (tőzszakasz) alapterületének 25%-át meg nem haladó osztószint (galéria) tartószerkezetei az I-II. tőzállósági fokozatú épületben védelem nélküli acélból, és a III. tőzállósági fokozatú épületekben C, D tőzvédelmi osztályba sorolt szerkezetbıl is készülhetnek Tőzszakaszok megengedett területe 4. TŐZSZAKASZOK, TŐZGÁTLÓ ELVÁLASZTÁSOK Általános rendelkezések Eltérı rendeltetéseket külön tőzszakaszként kell kialakítani, kivéve azon rendeltetési egységeket, amelyek a fı rendeltetés tőzvédelmi követelmény-rendszerénél magasabb követelmény-rendszert nem támasztanak Ha a megengedett legnagyobb tőzszakasz-területre nincs elıírás a táblázatokban, a rovatnak megfelelı tőzállósági fokozatú épületet nem szabad létesíteni A pinceszinti tőzszakaszok mérete 50 %-al csökkentendı. Amennyiben egy tőzszakasz talajszint alatt és felett kerül kialakításra, akkor a pinceszinti területeket kétszeres értékkel kell figyelembe venni, és az így összesített alapterület nem haladhatja meg a táblázatokban foglalt értékeket Egy tőzszakasznak kell tekinteni a) a lédús takarmányt tároló silókat térfogati korlátozás nélkül, b) a gabona-, a termény- és a takarmánysilókat, ha azok c) vasbetonból készültek és térfogatuk legfeljebb m 3 ; d) fémbıl készültek és térfogatuk legfeljebb m 3 ; e) fából készültek és térfogatuk legfeljebb 5000 m 3 ; f) egyéb B-F tőzvédelmi osztályú anyagból készültek és térfogatuk legfeljebb 2000 m Hőtıházak esetében külön tőzszakaszt kell kialakítani a hőtött és a manipulációs tér, valamint a gépterem, részére. A gépterem épületszerkezeteinek ki kell elégítenie legalább a II. tőzállósági fokozat követelményeit Lakó és közösségi funkciójú tőzszakaszok maximálisan megengedett területei az alábbiak: Többszintes lakó és közösségi tőzszakaszok, épületek 8. táblázat A tőzszakasz tőzállósági fokozata I. II. III. IV. V. A tőzszakaszok rendeltetése A tőzszakaszok legnagyobb területei, m 2

21 Lakóépületek Lakó- és üdülıfunkció Szálloda, kollégium és üdülıszálló Bármely egyéb lakó funkció Kulturális épületek tőzszakaszai Nevelési tőzszakaszok Igazgatási tőzszakaszok Gyógyászati tőzszakaszok Könyvtár, levéltár, térképtár, tervtár Múzeum, kiállítás Skanzen, tájház Színház, filmszínház, mővelıdési ház Egyéb kulturális funkciók Bölcsıde, csecsemıotthon tőzszakaszai Óvoda tőzszakaszai Oktatási intézmények tőzszakaszai Kisegítı iskola tőzszakaszai Igazgatási és irodaépület tőzszakaszai jellemzı ügyfélforgalom nélkül Igazgatási és irodaépület tőzszakaszai ügyfélszolgálat jelleggel (jellemzı ügyfélforgalommal) Gyógyszálló, szanatórium, gyógyüdülı tőzszakaszai Járóbeteg ellátásra szolgáló tőzszakasza Fekvıbeteg ellátásra szolgáló tőzszakasza Bármely egyéb gyógyászati funkció Tömegtartózkodásra szolgáló tőzszakaszok Áruház, bevásárló központ, piac tőzszakaszai Sportlétesítmények tőzszakaszai (kizárólag sport rendeltetéssel) Konferenciaközpont, elıadóterem Bármely egyéb tömegtartózkodású tőzszakasz, amelyben jellemzıen helyismerettel nem rendelkezı használók tartózkodnak Parkolók Nyitott parkolóházak Zárt parkolóházak Csak középfokú oktatási intézmény mőhelyénél van megengedve. 2 Csak középfokú oktatási intézmény E tőzveszélyességi osztályba tartozó mőhelyénél van megengedve. 3 Legfeljebb kétszintes épületnél van megengedve Középmagas lakó- és közösségi rendeltetéső tőzszakaszok megengedett területei az alábbiak: 9. táblázat A tőzszakasz tőzállósági fokozata I. II. III. IV. V. A tőzszakaszok rendeltetése A tőzszakaszok legnagyobb területei, m 2 Lakóépületek Lakó- és üdülıfunkció tőzszakaszai Kulturális épületek tőzszakaszai Nevelési tőzszakaszok Igazgatási tőzszakaszok Gyógyászati épületek tőzszakaszai Szálloda, kollégium és üdülıszálló Bármely egyéb lakó funkció Könyvtár, levéltár, térképtár Múzeum, kiállítás Színház, filmszínház, mővelıdési ház Bármely egyéb kulturális funkció Bölcsıde, csecsemıotthon tőzszakaszai Óvoda tőzszakaszai Oktatási intézmények tőzszakaszai Kisegítı iskola tőzszakaszai Igazgatási és irodaépület tőzszakaszai jellemzı ügyfélforgalom nélkül Igazgatási és irodaépület tőzszakaszai jellemzı ügyfélforgalommal Gyógyszálló, szanatórium tőzszakaszai Járóbeteg ellátásra szolgáló tőzszakasza

22 Tömegtartózkodásra szolgáló tőzszakaszok Fekvıbeteg ellátásra szolgáló tőzszakasza Bármely egyéb gyógyászati vagy gyógyászati funkció Áruház, bevásárló központ, piac tőzszakaszai Sportlétesítmények tőzszakaszai (kizárólag sport rendeltetéssel) Konferenciaközpont, elıadóterem Bármely egyéb tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó tőzszakasz Parkolók Nyitott parkolóházak Zárt parkolóházak Magas lakó- és közösségi rendeltetéső tőzszakaszok megengedett területei az alábbiak: 10. táblázat A tőzszakasz tőzállósági fokozata I. II. III. IV. V. A tőzszakaszok rendeltetése A tőzszakaszok legnagyobb területei, m 2 Lakóépületek tőzszakaszai Kulturális épületek tőzszakaszai Nevelési tőzszakasz Igazgatási tőzszakasz Tömegtartózkodásra szolgáló épületek Lakó- és üdülıfunkció Szálloda, kollégium és üdülıszálló Bármely egyéb lakó funkció Könyvtár, levéltár, térképtár Múzeum, kiállítás Színház, filmszínház, mővelıdési ház Bármely egyéb kulturális funkció Felsıfokú oktatási intézmények tőzszakaszai Igazgatási és irodaépület tőzszakaszai jellemzı ügyfélforgalom nélkül Igazgatási és irodaépület jellemzı ügyfélforgalommal Áruház, bevásárló központ, piac tőzszakaszai Sportlétesítmények tőzszakaszai (kizárólag sport rendeltetéssel) Konferenciaközpont, elıadóterem Bármely egyéb tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó tőzszakasz Parkolók Nyitott parkolók Zárt parkolók Amennyiben az épület tőzszakaszának egészére kiterjedı automatikus oltóberendezés létesül, a maximálisan megengedett tőzszakasz-területek többszintes épület esetében 100%-kal, míg középmagas és magas épületek esetében 50 %-kal növelhetık Ipari és mezıgazdasági üzemi tőzszakaszok megengedett tőzszakasz-területei 11. táblázat A tőzszakasz tőzállósági fokozata I. II. III. IV. V A tőzszakasz A maximálisan megengedett tőzszakasz-terület Tőzveszélyességi osztálya Tőzterhelése A - B 250 MJ/m 2 alatt MJ/m 2 között MJ/m 2 között MJ/m 2 fölött C 500 MJ/m 2 alatt Korlátlan MJ/m 2 között MJ/m 2 fölött D 250 MJ/m 2 alatt Korlátlan korlátlan MJ/m 2 között Korlátlan korlátlan MJ/m 2 között MJ/m 2 fölött E 250 MJ/m 2 alatt Korlátlan korlátlan MJ/m 2 között Korlátlan korlátlan Amennyiben az ipari épület középmagas besorolású, a maximálisan megengedett tőzszakasz-területek 30%-kal, amennyiben magas besorolású, 50%-kal csökkentendık.

23 Amennyiben az épület egészére kiterjedı automatikus oltóberendezés létesül, a maximálisan megengedett tőzszakaszterületek 100%-kal növelhetık A tárolási tőzszakaszok megengedett tőzszakasz-területei 12. táblázat A tőzszakasz tőzállósági fokozata I. II. III. IV. V A tőzszakasz A maximálisan megengedett tőzszakasz-terület Tőzveszélyességi osztálya Tőzterhelése A - B 500 MJ/m 2 alatt MJ/m 2 között MJ/m 2 között MJ/m 2 fölött C 500 MJ/m 2 alatt MJ/m 2 között MJ/m 2 között MJ/m 2 fölött D 500 MJ/m 2 alatt MJ/m 2 között MJ/m 2 között MJ/m 2 fölött E 250 MJ/m 2 alatt Korlátlan MJ/m 2 között Magasraktár technológia esetén a tőzszakasz maximálisan megengedett méretét az alábbiak szerint kell meghatározni: a) alapterülete nem haladhatja meg az 12. táblázat vonatkozó rovatában megadott értéket vagy b) térfogata nem haladhatja meg a 12. táblázat vonatkozó rovatában megadott érték hatszorosát. A két követelmény közül a mértékadót kell a tervezéskor figyelembe venni Amennyiben a raktár tőzszakaszának egészére kiterjedı automatikus oltóberendezés létesül, a maximálisan megengedett tőzszakasz-területek 100 %-al növelhetık Csarnoképületek tőzszakaszainak megengedett legnagyobb területei 13. táblázat A tőzszakasz tőzállósági fokozata I. II. III. IV. V A tőzszakasz A maximálisan megengedett tőzszakasz-terület Tőzveszélyességi osztálya idıleges tőzterhelése A - B 1500 MJ/m 2 alatt MJ/m 2 között MJ/m 2 fölött C 1500 MJ/m 2 alatt MJ/m 2 között MJ/m 2 fölött D 1500 MJ/m 2 alatt MJ/m 2 között MJ/m 2 fölött E 1500 MJ/m 2 alatt korlátlan korlátlan MJ/m 2 között MJ/m 2 fölött Amennyiben a tőzszakasz automatikus tőzjelzı berendezéssel, hatékony hı- és füstelvezetéssel (vonatkozó jogszabály szerint), valamint beépített automatikus oltórendszerrel is ellátott tőzszakasz a táblázatban szereplı alapérték 100%-kal növelhetı Vegyes rendeltetéső épületek Önálló tőzszakaszként kell kialakítani azokat a szolgáltatás-kereskedelem rendeltetéső helyiségcsoportokat, amelyekben A - B tőzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat tárolnak, forgalmaznak Egy épületen belül, a szomszédos, hozzá technológiailag nem kapcsolódó terektıl tőzgátló szerkezetekkel kell határolni az alábbiakat: a) a 116 kw összteljesítmény feletti kazánhelyiséget; b) a gázmotor tereket a technológiailag hozzá kapcsolódó helyiségekkel; c) a 200 m 2 alapterület fölötti gépészeti helyiségeket, szellızı gépházakat; d) azokat a helyiségeket/helyiségcsoportokat, amely kiemelt közcélú létesítmények (kórházak, orvosi rendelık, közcélú energiaellátást biztosító létesítmények stb.) üzemképességét fenntartó berendezéseket tartalmaznak (szünetmentes áramforrás, szerver helyiség, épületfelügyeleti rendszert tartalmazó diszpécser helyiségek stb.); 4.8. Tőzszakaszok elválasztása, tőzgátló szerkezetek Egy épületben az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó tőzszakaszok felett egyéb tőzveszélyességi osztályba tartozó tőzszakasz nem helyezhetı el. Egyéb tőzszakaszok egymás felett és egymás mellett is kialakíthatók. Törekedni kell azonban a tőzszakasz-határok minél egyszerőbb vonalvezetésére és minél kevesebb áttörésére, illetıleg az egymás melletti tőzszakaszok létesítésére.

24 A tőzszakaszokat egymástól tőzgátló szerkezetekkel kell elválasztani. A tőzszakaszok elválasztásánál a védelmi síkok folytonosságának elve érvényesüljön, azaz a tőzszakasz-határ minden pontján a tőzállósági fokozat követelményétıl függı tőzállósági határértékő védelem teljesüljön Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget más tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségtıl tőzgátló szerkezettel kell elválasztani. Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget más tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiséggel közvetlenül a szabadba szellıztetett tőzgátló elıtérrel szabad összekapcsolni. Mesterséges szellıztetés esetén az elıtérben legalább 50 Pa (0,0005 bar) relatív túlnyomást kell biztosítani A tőzgátló elıteret B-F tőzvédelmi osztályú anyaggal burkolni nem szabad. Az elıtér ajtajait önmőködı csukószerkezettel kell ellátni és egymástól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy azok egy idıben egy személy által ne legyenek nyithatók A C - E tőzveszélyességi osztályba tartozó tevékenység céljára szolgáló, legfeljebb 500 MJ/m 2 tőzterheléső ipari, tároló, termelı, mezıgazdasági épületekben a tőzszakaszokat elválasztó tőzgátló fal indokolt esetben (technológiai áttörések, konvejer pályák stb.) - az I. fokú tőzvédelmi szakhatóság állásfoglalása alapján - önmőködı vízfüggönnyel helyettesíthetı A vízfüggöny méretezése a következık szerint történjen: A berendezés önmőködı indítású legyen. A berendezés a védett hely környezetén kívül még legalább egy helyen kézi úton is mőködtethetı legyen. A berendezés vízfüggönyként alkalmazva nem szolgálhat füstmozgás elzárására, csak a tőzterjedés gátlására. A berendezés minden folyómétere a védett nyílás szélességében szolgáltatandó víztérfogat-áramot (Q) az alábbiak szerint kell kiszámítani: Q=16 d1/ perc ahol d a vízfüggönnyel védett nyílás magassága m-ben, de a nyílás magassága legfeljebb 4 m A vízfüggönyt a nyitott szórófejes vízzeloltó berendezésre vonatkozó szabályok szerint kell létesíteni Közösségi épületek esetében - amennyiben annak teljes területe beépített automatikus oltó- és jelzıberendezéssel kerül kialakításra - sőrített sprinklerfejek alkalmazásával történı tőzszakaszolás is megengedett. Nem lehet sőrített sprinklerfejekkel tőzszakaszolni, ha az elválasztott tőzszakaszok összesített alapterülete alapján azok egy tőzszakaszba is kialakíthatóak lennének. Ebben az esetben a tőzszakaszolás kizárólag épületszerkezetekkel történhet Az szerinti tőzszakaszolás helyét és módját a OKF-fel egyeztetni kell. A kialakítás megfelelıségét az I. fokú tőzvédelmi szakhatóság és hatóság vizsgálja Az épületeket egymástól tőzfallal vagy megfelelı tőztávolsággal kell elválasztani. IV. és V. tőzállósági fokozatú, a III. tőzállósági fokozatú, egyszintes épületek tőzszakaszai között kizárólag tőzfalas elválasztás alkalmazható. A tőzfalat erıtani szempontból bármely szomszédos tőzszakasz tartószerkezetének állékonyság-vesztésébıl származó dinamikus igénybevételre kell méretezni. A IV. és V. tőzállósági fokozatú épületekben tőzszakaszok részben, vagy egészben egymás felett nem helyezkedhetık el Egymás melletti vagy egymás fölötti tőzszakaszokat úgy kell egymástól elválasztani, hogy sem a homlokzati nyílászárók között, sem a homlokzatburkolaton keresztül, sem a légréses homlokzatburkolat légréseinek segítségével, sem egymással szöget bezáró nyílásos homlokzati síkok között ne jöhessen létre tőzterjedés. Ennek érdekében azonos homlokzati síkban találkozó tőzszakaszok elválasztására a tőzszakasz-határok vonalában a homlokzati nyíláson kilépı tőzzel szemben a tőzszakasz-határ tőzállósági határérték-követelmény idıtartamán belül ellenálló tőzvédelmi osztályú homlokzati tőzterjedés elleni gátakat kell létesíteni. Az egymás feletti és melletti nyílászárók vonatkozásában, mind a vízszintes, mind a függıleges homlokzati tőzterjedés elleni gát paramétereit meg kell tartani. Egymással 120 o -nál kisebb szöget bezáró, de különbözı tőzszakaszhoz tartozó homlokzati síkok esetén minden olyan nyílászáró, amelyek között a 6 méteres távolság nem tartható, tőzgátló kialakítású legyen. Ezek a tőzgátló nyílászárók lehetnek EW szerkezetek is, nem szükséges az EI, amennyiben a nyílászárók legközelebbi pontjai egymástól függıleges vetületben legalább 30 cm távolságba esnek. Minden 6 méteren belüli üvegezett nyílászáró azonban csak fix lehet, nyíló ablak vagy nyílószárnnyal ellátott függönyfal nem létesíthetı. Ajtószerkezet létesíthetı, de arra automatikus csukószerkezetet kell szerelni Tőzszakaszok vonalában a lapos- és magastetın tetıszinti tőzterjedés elleni gátat kell létesíteni, amely a magastetı homlokzati sík elé kilógó szerkezetét is meg kell szakítsa, a tetıszinti tőzterjedési elleni gátakra vonatkozó követelménynek megfelelı szerkezettel (ún. ereszmenti tőzterjedés elleni gát). A tetıszinti tőzterjedés elleni gát minimális mérete 0,6 m, amelynél a gát szélessége és éghetı hı- és csapadékvíz elleni szigetelés fölötti magassága összeadható. A tetıszinti tőzterjedés elleni gát tőzvédelmi osztálya és tőzállósága feleljen meg az alatta lévı tőzgátló szerkezetre vagy füstkötényfalakra vonatkozó követelménynek, de legalább legyen A2, EI 30. (A tőzterjedés elleni gátak kialakítását az M2. melléklet tartalmazza.) Az épületszerkezetek, épületgépészeti berendezések, technológiai berendezések tőzgátló szerkezetekkel vagy tőzfallal történı kapcsolatát úgy kell kialakítani, hogy egy tőz során fellépı alakváltozás (hıtágulás stb.) ne befolyásolja a tőzgátló szerkezet tőzállóságát B, C, D, E, F kategóriába sorolt hı- és csapadékvíz elleni szigeteléseket megszakító tetıszinti tőzterjedés elleni gátakat kell létesíteni: - minden függıleges tőzszakasz-határ síkjában; - az egyes tőzszakaszokon belül úgy, hogy a tetıszinti tőzterjedés elleni gátak közötti terület sehol se haladja meg a m 2 -t; - csarnokjellegő tőzszakaszok esetén, amennyiben hı- és füstelvezetés elıírás, a füstszakasz-határok síkjában A tőzszakaszok közötti tőzterjedés megakadályozása céljából az épületek homlokzatán, tőzszakaszonként, a tőzgátló szerkezetek vonalában (tőzfalak, tőzgátló falak és tőzgátló födémek elıtt) a homlokzati nyíláson kilépı tőzzel szemben a tőzszakaszhatár tőzállósági határérték-követelmény idıtartamán belül ellenálló tőzterjedés elleni gátat kell kiképezni az alábbiak szerint. A tőzterjedés elleni gátak kialakítására vonatkozó elıírásokat az M2. melléklet tartalmazza Függıleges tőzszakasz-határok vonalában, minimum 90 cm méretben, amelynél a gát szélessége és homlokzati sík elé ugrása összeadható; Vízszintes tőzszakasz-határok vonalában, minimum 130 cm méretben. Amennyiben a vízszintes tőzszakasz-határ elıtti gát kiugró tagozat nélkül valósul meg, minimum 130 cm mérető nyílásmentes sávot kell hagyni a homlokzatban. A homlokzati tőzterjedés elleni gáton A2, B, C, D, E, F kategóriába tartozó burkolat vagy hıszigetelés nem létesíthetı és a gáthoz tartozó homlokzati szakasz homlokzatburkolat mögötti légrése a gát alsó és felsı síkjánál tőzgátló módon megszakítandó.

25 A homlokzati tőzterjedés elleni gát helyettesíthetı az erre a célra megfelelı, homlokzatot védı beépített automatikus oltóberendezéssel. A tőzterjedés elleni gátat helyettesítı oltóberendezés kialakításának módját (vízfüggöny, sőrített sprinkler stb.) az I. fokú tőzvédelmi szakhatóság határozza meg Középmagas és magas épületben csak a rendeltetésszerő használathoz szükséges, A és B tőzveszélyességi osztályba sorolt helyiséget szabad kialakítani. Ezeket tőzgátló szerkezetekkel kell körülhatárolni és csak úgy szabad elhelyezni, hogy a szükséges hasadó-nyíló felület hatékony mőködése biztosítva legyen Szigetelésekkel kapcsolatos követelmények A 60 kg/m²-nél nagyobb tömegő födémek azon csapadékvíz elleni szigeteléseire és lapostetı hıszigetelésekre, amelyeket tetıfödém tartószerkezetei -nek megfelelı tőzállósági határértékkel rendelkezı zárófödémek felett alkalmaznak, vagy amelyek legalább 5 cm vastag, -A2 anyagú kéreggel borítottak, amely kéreg a tetıszigetelés minden pontján biztosítja a védelmet, nincs tőzvédelmi osztály követelmény. Ide tartoznak a kavics leterheléső lapostetık, a burkolattal ellátott járható tetık és a növényzettel telepített tetık A növényzettel telepített tetık tetıfelépítményekhez, attikákhoz, magasabb épületrészekhez legalább 60 cm széles kavicssávval (vagy más vagy A2 tőzvédelmi osztályú burkolattal) csatlakozzanak Amennyiben a tetıfödém az épület kiürítési számításaiban biztonságos térként szolgál, úgy: - ha a csapadékvíz elleni szigetelıréteg - amely legfeljebb 12 mm vastag - felülrıl szabadon marad, akkor az alatta lévı hıszigetelés pedig csak vagy A2 lehet, a tetıszigetelési rendszer pedig legalább Broof(t1) osztályú legyen, - ha a hı- vagy a csapadékvíz elleni szigetelı réteget felülrıl vagy A2 anyagú réteggel fedik, akkor a hıszigetelés anyaga B-E is lehet. (Lásd még a tetıfödém tőzállósági határértékére vonatkozó részt!) A 60 kg/m²-nél nem nagyobb tömegő, térelhatároló elemeket is tartalmazó tetıfödémszerkezeteken - egy tőzszakaszon belül - - az I-II. tőzállósági fokozatú építmények esetében a hıszigetelés vagy A2 anyagú legyen, a csapadékvíz elleni szigetelés ; A2; B; C; D vagy E osztályú lehet azonban a tetıszigetelési rendszer legalább Broof(t1) kategóriájú legyen, - a III-V. tőzállósági fokozatú építmények esetén a hıszigetelés és a vízszigetelés anyaga ; A2; B; C; D vagy E osztályú lehet Csıvezetékek B-F tőzvédelmi osztályba tartozó anyagú hıszigetelését A - C tőzveszélyességi osztályú helyiségekben a határoló szerkezeteken (falakon, födémeken) történı átvezetésnél, D - E tőzveszélyességi osztályú helyiségek, tőzszakaszok esetén a tőzszakasz határaként szereplı szerkezeteknél nem éghetı (, A2 tőzvédelmi osztályú) anyaggal kell felváltani Nyílászáró szerkezetek Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó üzemi épületek (helyiségek) külsı és belsı nyílászáró szerkezeteinek anyaga csak nem éghetı (, A2 tőzvédelmi osztályú) lehet A tőzfalakban lévı nyílások felületét és összterületét az üzemeltetési igények kielégítéséhez szükséges legkisebb mértékre kell korlátozni, s az a falfelület 25%-át nem haladhatja meg A tőzszakaszok közötti átjárást biztosító ajtókat önmőködı csukó szerkezettel kell készíteni Lakó- és közösségi épületekben lévı A - C tőzveszélyességi osztályba sorolt helyiségek, szemétgyőjtı, tetıtér és pince bejárata, legalább A2 EI 30 minısítéső ajtó legyen. Az 116 kw összteljesítmény feletti, szilárd tüzeléső kazánház anyagtárolójának ajtaja legalább A2 EI 60 minısítéső legyen. Abban az esetben, ha a nyílászáró szerkezetre magasabb tőzállósági követelmény van, mint a válaszfalakra, akkor a válaszfalak tőzállósági határértéke legalább a benne lévı ajtó tőzállósági határértékével egyezzen meg Felvonók nyílászáró szerkezetét a vonatkozó követelményeknek megfelelıen kell kialakítani Azon nyílászáró szerkezeteket, mellyel szemben tőzállósági határérték, vagy füstzáró képességet támaszt a jogszabály, tőzvédelmi mőszaki követelmény, azt önmőködı csukó szerkezettel kell kialakítani. Amennyiben a nyílászáró szerkezetek folyamatos nyitva tartása szükséges, akkor a tőzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon gondoskodni kell ezen szerkezetek tőz esetén történı csukásáról Az alábbi esetekben legalább A2 tőzvédelmi osztályú EW típusú tőzgátló ajtók, vagy legalább A2 tőzvédelmi osztályú S m osztályú füstgátló ajtók is beépíthetık: - olyan folyosókon, ahol az ajtó mindkét oldalától számítva 6-6 m-es szakaszon B-F tőzvédelmi osztályú anyagok nem kerülnek beépítésre, vagy elhelyezésre - beleértve a padlóburkolatokat is -, a folyosó falai tőzgátló szerkezetek, és a jelölt szakaszhoz helyiségek nem, vagy csak tőzgátló elıtéren át csatlakoznak; - elıtér nélkül kialakított túlnyomásos szellıztetéső füstmentes lépcsıházban Legalább D tőzvédelmi osztályú EW típusú tőzgátló ajtók vagy legalább D tőzvédelmi osztályú S m osztályú füstgátló ajtók is alkalmazhatók az elıtérrel kialakított túlnyomásos szellıztetéső füstmentes lépcsıházban Burkolatok Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek, övezetek padlóburkolata és lábazata mechanikai hatásra gyújtóképes szikrát nem okozó, elektrosztatikus szempontból vezetıképes és - éghetı folyadékok elıfordulása esetén - folyadékot át nem eresztı legyen Tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségek kiürítési útvonalául szolgáló folyosók, lépcsıházak, a füstmentes lépcsıházak, az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó termelési (üzemi) épületek (helyiségek) fal- és mennyezetburkolata legalább A2 minısítéső legyen Épületgépészeti vezetékek beépítése A falon vagy födémen átvezetett vezetékek átvezetési helyein a nyílásokat tőzgátló tömítéssel kell ellátni, melynek T H értéke azonos legyen a szerkezetre elıírt T H értékével Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a tőzszakaszok közötti határoló szerkezeten átvezetett közlımővet, csıvezetéket stb. - a szállítószalag kivételével - nem éghetı ( tőzvédelmi osztályú) anyagból kell készíteni, s az átvezetési helyeken a berendezés körüli nyílások elzárásáról olyan - nem éghetı ( tőzvédelmi osztályú) anyagú - tőzgátló tömítéssel, szerkezettel, berendezéssel kell gondoskodni, amely megfelel a tőzgátló szerkezettel szemben támasztott tőzállósági határérték követelménynek Az aknákat szintenként a födémek tőzvédelmi paramétereivel megegyezı anyagú födémszerkezet beépítésével vagy tőzgátló tömítéssel kell határolni.

26 Szerelınyílás szintenként csak az akna egyik oldalán létesíthetı A szintek között átvezetı szellızı vezetéket és egyéb, B-F tőzvédelmi osztályú vezetékeket (ejtıvezetékek, elektromos kábelek és vezetékek) mind egyedi, mind csoportos elhelyezése esetén legalább A2 EI 15 minısítéső szerkezettel kell határolni a födémátvezetések egyidejő tőzgátló tömítése mellett Szellızıberendezés A szellızırendszereket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek és tőzszakaszok között, az esetleg keletkezı tőz és füstgáz átterjedését a szellızırendszer ne tegye lehetıvé A mechanikus szellızıberendezések csatornáit a tőzszakaszok határoló szerkezetein való átvezetésnél elzárhatóvá kell tenni. Az elzáró szerkezetet hıre vagy füstgázra automatikusan záródóan kell kialakítani A szerelıaknán kívül elhelyezett szellızıberendezés csatornáit és szigetelését, A2, s1 minısítéső anyagból kell készíteni A szellızınyílások rácsszerkezetét, A2 anyagból kell készíteni A mesterséges szellıztetés villamos motorjával B-F tőzvédelmi osztályú épületszerkezet nem érintkezhet Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben és veszélyességi övezetben a szellızés lehetıségét biztosítani kell Mesterséges szellızés esetén olyan szellıztetı berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, illetıleg üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül külsı gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen Jogszabályban, vagy a tőzvédelmi hatóság által megállapított esetekben olyan automatikus észlelı- és jelzıberendezést kell alkalmazni, amely az alsó éghetıségi határkoncentráció 20%-ának elérésekor jelzést ad, továbbá az alsó éghetıségi határkoncentráció 40%-ának elérésekor a szükséges beavatkozásokat (vészszellızés indítása, technológia leállítása stb.) elvégzi Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben vagy annak veszélyességi övezetében recirkulációs szellıztetés nem alkalmazható A tőzszakaszon belül, más helyiségen is átvezetett szellızıcsatornát legalább C tőzvédelmi osztályú anyagból kell készíteni, kivéve az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket, ahol azok csak nem éghetı (, vagy A2 tőzvédelmi osztályba tartozó) anyagúak lehetnek A szennyezett levegı kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse Éghetı anyag elszívása esetén a porkamra, ülepítı csak nem éghetı (, vagy A2 tőzvédelmi osztályba tartozó) anyagból alakítható ki A központi szellızı- és klímaberendezések - amennyiben az épület területén tőzjelzı hálózat kiépítésre kerül - a tőzjelzı jelére automatikusan álljanak le Fedélhéjazatok A tetık héjazata - a lapos tetık kivételével - I-II. tőzállósági fokozatú, bármely szintszámú, valamint III. tőzállósági fokozatú 3-5 szintes épületekben vagy A2 legyen. III-IV. tőzállósági fokozatú legfeljebb kétszintes épületek tetıhéjazata legalább a B roof (t1) (a vonatkozó elıírások) kategóriába sorolt legyen. I-II. tőzállósági fokozatú és kétszintesnél magasabb épületeknél - a magas épületek kivételével - B roof (t1) kategóriájú (vonatkozó elıírások) fedélhéjazat alkalmazása megengedett, amennyiben az épület tetıszerkezetét (padlástérnél), vagy a fedélhéjazatot és annak tartószerkezetét (törtalakú önhordó tetıfödémnél) az építményszintektıl tőzgátló födémmel egyenértékő REI kritériumokat kielégítı födémszerkezettel választották el. Középmagas épületeknél ez a kedvezmény csak abban az esetben alkalmazható, ha az épület tőzoltási felvonulási területe legalább két oldalról biztosítható B roof (t1) osztályba sorolt fedélhéjazattal rendelkezı épület tetıterében huzamos emberi tartózkodásra alkalmas helyiség(ek) - lakás stb. - csak abban az esetben helyezhetı(k) el, ha - a fedélhéjazat hordozó szerkezete legalább C és - az alkalmazott hıszigetelés és a tetıtér felıli burkolat vagy A2 anyagból készül A legfeljebb 13,65 m építményszintő tetıterek beépítése során B-E anyagú, B roof (t1) (a vonatkozó elıírások) kategóriájú fedélhéjazat alkalmazható, ha a tetıtéri helyiségek térelhatároló szerkezetei vagy A2 osztályúak, és kielégítik a EI 30 tőzállósági határérték-követelményt, valamint az alkalmazott hıszigetelés is vagy A Zsindely-, nád-, szalma és egyéb E, F kategóriába tartozó anyag önálló fedélhéjazatként - típustervek kivételével - csak a területileg illetékes tőzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre (egyedi esetként kezelendı a tájegység vagy területrendezési egység is) vonatkozó engedélye és annak feltételei alapján, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható Tetıfelülvilágítók A B-E tőzvédelmi osztályú anyagból készült felületek összes területe nem haladhatja meg a tetıfelület alapterület 1/3-át, távolságuk a tőzszakasz határától I-II. tőzállósági fokozatú építményeknél legalább 1,8 m, III-V. tőzállósági fokozatú építményeknél legalább 3,0 m legyen Felvonók A felvonók létesítésénél a vonatkozó követelményeken és jogszabályokon túl az alábbiakat kell figyelembe venni Kórház és szociális otthon célját szolgáló középmagas, valamint minden magas épület - középmagas szint feletti - valamennyi tőzszakaszában legalább egy biztonsági személyfelvonót kell létesíteni Körforgó felvonót úgy szabad elhelyezni, hogy az több tőzszakaszt ne kössön össze. Amennyiben a körforgó felvonót nem lehet egy tőzszakaszon belül kialakítani, akkor a felvonó az épületszintekhez csak tőzgátló elıtéren keresztül csatlakozhat. Ilyen felvonót túlnyomásos szellıztetéső füstmentes lépcsıházhoz, és annak elıteréhez csatlakoztatni nem lehet Biztonsági felvonót a vonatkozó követelménynek megfelelıen szabad létesíteni Hasadó, hasadó-nyíló felület Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget - a robbanási túlnyomás levezetése céljából - hasadó vagy hasadó-nyíló felület alkalmazásával kell létesíteni. A hasadó vagy hasadó-nyíló felületet a vonatkozó fejezet szerint kell kialakítani Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeknél a hı- és füstelvezetı szerkezet - a gépi szellıztetés kivételével - hasadó-nyíló felületként is figyelembe vehetı, ha az arra meghatározott követelményeket is kielégíti.

27 Villamos berendezések és világítások követelményei Általános követelmények Az A - B tőzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben robbanást nem okozó, a C - E tőzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentı világítás használható A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tőzveszélyt ne jelentsen Villamos világítást vonatkozó elıírások szerint kell létesíteni és használni Az A - C tőzveszélyességi osztályba tartozó építményben, a legalább 2 szintes lakóépületekben (társasházakban), továbbá az irodaházakban és a középületekben, valamint az épületek 50, vagy ennél több fı befogadására alkalmas helyiségeiben, valamint a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, továbbá ott, ahol azt jogszabály vagy a tőzvédelmi hatóság elıírja, biztonsági világítást és a vonatkozó nemzetközi szabványban meghatározott menekülési útirány jelzırendszert kell létesíteni, vagy - kiegészítésként - a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elısegítı más megoldást alkalmazni, mely a területen elhelyezkedı különféle tárgyakat világító biztonsági jelekkel jelöli meg (gépek, berendezések, épületelemek és berendezési tárgyak stb. sarkainak, kontúrjainak utánvilágító módon (csík, festék) történı megjelölése) A létesítmény, építmény villamos berendezéseit jogszabályokban, vonatkozó elıírásokban meghatározottak szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a fıkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó fıkapcsolót kell létesíteni A tőzvédelmi szempontból jelentıs fogyasztók mőködését tőz esetén legalább 30, illetve 90 percen át biztosítani kell A tőzvédelmi célú berendezések mőködését biztosító erıs- és gyengeáramú kábelek (jelzı-mérı, mőködtetı és adatátviteli kábelek) mőködıképességét 30, illetve 90 percen át biztosítani kell A tőzállósági határérték legalább 90 perc legyen * a) az oltóvíz-ellátást biztosító nyomásfokozó szivattyúknál, b) a gépi füstelszívó berendezéseknél és füstmentességet biztosító túlnyomást elıállító berendezéseknél magas épületek füstmentes lépcsıházaiban és különleges építményekben, ahol ilyen berendezések alkalmazása egyedileg megkövetelt; ettıl eltérı egyéb esetekben a lépcsıházakban elhelyezett kábelrendszerekre 30 perc tőzállósági határértéket kell biztosítani. c) betegfelvonóknál kórházakban és más hasonló rendeltetéső közösségi rendeltetéső építményekben, illetve tőzoltólifteknél A tőzállósági határérték legalább 30 perc legyen a) a biztonsági világítás berendezéseinél; kivételt képeznek azok a vezetékrendszerek, amelyek csak egy emelet egy tőzszakaszán belüli, illetve lépcsıházon belüli biztonsági világítás megtáplálására szolgálnak; a tőzszakasz alapterülete legfeljebb 1600 m 2 lehet, b) tőzeseti vezérléssel rendelkezı személyfelvonóknál; kivételt képeznek azok a vezetékrendszerek, amelyek a felvonóaknában vagy a gépházban találhatók, c) tőzjelzı berendezéseknél, beleértve a hozzájuk tartozó átviteli rendszereket is; kivételt képeznek az olyan helyiségekben elhelyezett kábelrendszerek, amelyek automatikus tőzjelzıvel felügyeltek, és az olyan, automatikus tőzjelzıvel nem rendelkezı helyiségekben, ahol a helyiségben elhelyezett valamennyi tőzjelzı akkor is mőködıképes marad, ha tőz következtében rövidzár vagy vezetékszakadás lép fel, d) a látogatók és a foglalkoztatottak tájékoztatására szolgáló berendezéseknél, amennyiben ezeknek tőz esetén mőködıképesnek kell lenniük; kivételt képeznek azok a vezetékrendszerek, amelyek csak egy emelet egy tőzszakaszán belüli, illetve lépcsıházon belüli berendezésének megtáplálására szolgálnak; a tőzszakasz alapterülete legfeljebb 1600 m 2 lehet, e) természetes füstelszívóknál (füstelvezetés a termikus felhajtóerı révén); kivételt képeznek azok a berendezések, amelyek az áramellátás zavarakor önmőködıen nyitnak, illetve olyan helyiségekben, amelyek automatikus tőzjelzıvel felügyeltek és amelyekben a tőzjelzı füst megjelenése esetén a berendezést önmőködıen nyitja, f) a gépi füstelszívó berendezéseknél és füstmentességet biztosító túlnyomást biztosító berendezéseknél a [90 percre vonatkozó] bekezdéstıl eltérı esetekben. g) Minden olyan esetben, ha valamely villamos berendezésnek a tőz során bármennyi ideig is mőködnie kell A kábelek mőködıképességére vonatkozó követelmények teljesülnek, ha a) Tőzvédelmi Megfelelıségi Tanúsítvánnyal rendelkezı tőzálló kábelrendszerként kerülnek kialakításra, melynek tőzállósági határértéke a ; pontokban leírtaknak megfelel; b) a kábelek beton födémen legalább 30 mm vastag betonnal fedve kerülnek elhelyezésre; c) a kábelezés a földben fektetve kerülnek kialakításra A tőzvédelmi célú berendezések mőködését biztosító kábelrendszereket jelölni kell. A jelölés tartalma: a) kivitelezı (cég) neve b) kivitelezés dátuma c) kábelrendszer tőzállósági határértéke d) kábelrendszer megnevezése a Tőzvédelmi Megfelelıségi Tanúsítványnak megfelelıen Tőzálló kábelrendszerek hordozó- és tartószerkezeteit olyan épületszerkezetekhez kell rögzíteni, amelyek tőzállósági határértéke legalább megegyezik a tőzálló kábelrendszerre megkövetelt tőzállósági határértéknél Biztosítani kell, hogy a tőzálló kábelrendszerek mőködıképesség- megtartását leesı szerkezeti elemek negatív módon ne befolyásolják A villamos berendezés és az éghetı anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hıszigetelést kell alkalmazni, hogy az, az éghetı anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni.

28 Középmagas, magas épületek Külsı csatlakozó vezeték céljára kizárólag kábel használható. Középmagas és magas épületet a kisfeszültségő energiaellátó hálózathoz tartozó szabadvezeték legfeljebb 3 m-re közelítheti meg, az épület homlokzatából esetleg kiálló részek figyelembe vételével. (Nagyfeszültségnél lásd az erısáramú szabadvezetékek elıírásait.) Magas épület számára kétoldali betáplálást kell létesíteni az élet- és vagyonvédelem szempontjából jelentıs fogyasztó berendezések ( pont) biztonságos ellátására. A második betáplálás az üzemi energiaellátástól független transzformátorról létesítendı. Az üzemszerő energiaellátás kimaradása esetén a második betáplálásra történı automatikus átkapcsolásról gondoskodni kell Az épület házi fıelosztó berendezését a lakóépületek villamos hálózatra kapcsolására vonatkozó elıírások szerint kell kialakítani. A villamos kapcsolóhelyiség ajtóinak, EI 15 minısítésőnek kell lenniük A fıelosztó berendezésbıl kiinduló áramköröket, valamint felszálló és leágazó fıvezeték rendszereket fogyasztócsoportonként kell kialakítani és az egyes fogyasztócsoportok energiaellátására kiinduló fıvezetéket, vagy fıvezetékeket csak a fıelosztó berendezésben kell leválasztó-kapcsolóval ellátni. A fıvezetékek födémeken történı átvezetését úgy kell kiképezni, hogy az a tőz vagy füstgáz átterjedését meggátolja Lakások villamosenergia-ellátására lépcsıházanként egy vagy több, az összes szinten végigmenı fıvezeték létesítése - a szintenkénti leágazásnál közbeiktatott - leválasztó kapcsolóval megengedett. Engedélyezett továbbá az elıbbiek szerinti fıvezetékeknél a szintenkénti leválasztó kapcsoló elhagyása, ha a fıvezeték közvetlenül csatlakozik a fogyasztásmérı helyiséghez, szekrényhez. A lépcsıházban emeletenként, tartós felirattal utalni kell az emeleti leválasztó kapcsoló, és a fogyasztásmérı helyiség, szekrény helyére Ha az épület energiaellátását nagyfeszültségő rendszer - az épületben nagyfeszültségő kábel és több szinten elhelyezett transzformátor - biztosítja, akkor a következı pontok szerinti elıírásokat kell betartani Az épület teljes nagyfeszültségő hálózata az épület földszintjén vagy pincéjében elhelyezett kapcsoló-térben (a lakóépületek villamos hálózatra kapcsolására vonatkozó mőszaki elıírások szerint) lekapcsolható legyen Csak száraz transzformátorokat szabad alkalmazni Az egyes transzformátorokhoz csatlakozó fogyasztó berendezések a transzformátorokhoz tartozó kisfeszültségő kapcsoló berendezésben tőzszakaszonként csoportosítva legyenek leválaszthatók A fıelosztó berendezésben nagyfeszültségő energiaelosztás esetén a földszinti, legalsó transzformátorhoz csatlakozó kisfeszültségő kapcsoló-berendezésben az igényes fogyasztók részére külön fogyasztócsoporto(ka)t, és külön lekapcsolható leágazásokat kell kiképezni Középmagas, magas épületben az pont szerint táplált leágazásokat kell kiépíteni az alábbi fogyasztók részére: a) nyomásfokozó oltóvízszivattyú, b) gépi füstelszívás, c) füstelvezetı nyílások mőködtetése, d) túlnyomásos szellızı (füstmentesítés), e) állandó felügyelető helyiség (tőzjelzıközpont stb.) világítása, f) biztonsági felvonók erıátviteli, világítási és biztonsági berendezései stb., g) a kiürítési útvonalak világítása h) a tőzvédelmi szakhatóság által elıírt. Megjegyzés: A tőzjelzı berendezések táplálása a vonatkozó rendelkezés szerint Az épületek tömegforgalmú célú helyiségeiben és azok kiürítési útvonalain biztonsági világítást kell felszerelni (az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségő erısáramú berendezésekre vonatkozó általános elıírások szerint) Magas épületek, valamint zárt- és középfolyosós középmagas épületek kiürítéső útvonalain biztonsági világítást kell létesíteni, amely az igényes fogyasztók táppontjáról ( , valamint pont) is ellátható. A biztonsági világítás mellett más, olyan megoldást is alkalmazni kell, mely a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket a biztonsági világításra vonatkozó követelményeknek megfelelı módon tudja biztosítani vagy kiegészíteni, ilyen lehet a területen elhelyezkedı különféle tárgyak világító módon történı megjelölése által (utánvilágító fal- vagy padló jelölı csík, vagy festék alkalmazásával). Az épület kiürítési útvonalain a vonatkozó szabványban foglalt követelményeknek megfelelı menekülési útirány jelzırendszert kell a biztonsági világítás mellett létesíteni Villám és sztatikus feltöltıdés elleni védelem Villám elleni védelmet kell biztosítani az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó építménynél, valamint ott, ahol azt jogszabály elıírja A villámvédelmi berendezést a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint kell létesíteni és felülvizsgálni Azoknál az épületeknél, szabadtereknél, technológiai folyamatoknál, és berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltıdés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelı védelemrıl vonatkozó elıírások szerint kell gondoskodni Lakásfunkciójú tőzszakaszok 5. RENDELTETÉSTİL FÜGGİ EGYÉB ELİÍRÁSOK Lakóépületben a lakások közötti elválasztó falat a tőzgátló fallal egyenértékő tőzállósági határértékő -A2 tőzvédelmi osztályú falként kell létesíteni A lakások épületen belüli bejárati ajtajai legalább EI30 követelménynek feleljenek meg, ha az ajtók a) közvetlenül a lépcsıházba nyílnak; b) legközelebbi pontja a lépcsıházba vezetı ajtótól 3 méternél kisebb távolságban van; c) középmagas és magas lakóépületben találhatók; d) a körfolyosóra nyílnak és a kétirányú menekülés lehetısége nem biztosított A lakáshoz tartozó, attól független megközelíthetıségő tároló helyiség vagy tároló helyiségek összefüggı csoportjának bejárati ajtaja EI 30 tőzállósági határértékő, tőzvédelmi osztályú szerkezet legyen Szállodák szállásfunkciójú tőzszakaszai

29 A szálloda pinceszintjét bármely lakószinttel összekötı szennyesruha ledobó aknáját úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek közötti tőzterjedést gátolja meg. Biztosítani kell, hogy az akna nyílások közül egyidejőleg egyszerre csak egy lehessen nyitva (az alsó kidobónyílás kivételével). Ez helyettesíthetı a szennyesruha ledobó és a szennyesruha győjtı helyiségek által érintett tőzszakaszok közül a mértékadó tőzállósági fokozat követelményének megfelelı tőzgátló szerkezetekkel történı körülhatárolásával A szobaegységek épületen belüli bejárati ajtajai legalább EI30 követelménynek feleljenek meg Gépjármővek tárolására szolgáló helyiségek, tőzszakaszok A gépjármővek tárolására szolgáló helyiséget 4 gépkocsi befogadóképesség fölött önálló tőzszakaszként kell kialakítani Színház, filmszínház funkciójú tőzszakaszok m magasságot meghaladó színpadnyílás esetén, amennyiben a nézıtéren tartózkodók létszáma meghaladja a 300 fıt, a közönségforgalmi területeket az üzemi terektıl (beleértve a színpadot is) külön tőzszakaszként kell kialakítani A díszlet- és kellékraktárakat és a színházi díszletkészítı- és karbantartó mőhelyeket tőzgátló szerkezetekkel kell körülhatárolni Áruház, bevásárlóközpont funkciójú tőzszakaszok Tömegtartózkodásra szolgáló áruházak 500 m 2 fölötti raktárait a közönségforgalmi terektıl független tőzszakaszba kell helyezni Kórház, rendelıintézet betegellátó funkciójú tőzszakaszai A mőtıket önálló tőzszakaszba kell elhelyezni, amelynek a hıellátása és az elektromos energia-ellátása, a légtechnikai és a mőtéteket kiszolgáló bármely egyéb rendszere mőködıképessége a szomszédos tőzszakaszok esetleges tüze esetén is biztosított legyen Kórház szerver helyiségét, az intézmény egészének üzemképességét szolgáló, a kórház-technológiától függı, kiemelt fontosságú helyiségeit (szerver helyiség, diszpécser központ, szünetmentes áramforrás helyisége stb.) tőzgátló szerkezetekkel körülhatárolva kell kialakítani Csarnokjellegő tőzszakaszokra vonatkozó általános követelmény Amennyiben a közösségi funkciójú, tömegtartózkodású csarnoképület tetıfödémének térelhatároló szerkezete 60 kg/m 2 felülettömeg alatti, akkor a térelhatároló szerkezet fölötti hıszigetelés legalább A2, s1, d0 kategóriába tartozó anyag lehet Ponyvaszerkezető építmények tőzvédelmi követelményei A sátrak szerkezetének tőzvédelmi osztálya A sátor héjazata legalább C, d0, s2 tőzvédelmi osztályú, legyen a következı esetekben: - C tőzveszélyességi tevékenység; - tömegtartózkodás célját szolgáló (maximum 400 fı befogadó képességig) sátrakban, Az uszodákat és a jégpályákat, legalább D, d1, s2 tőzvédelmi osztályú ponyvaszerkezettel is le lehet fedni Egyéb rendeltetéső sátrak héjazatát tőzvédelmi osztályba sorolási korlátozás nem érinti A feszített sátrak tartószerkezete a feszítı elemek kivételével legalább, a feszítı szerkezete esetében legalább C tőzvédelmi osztályú anyagból készüljön Tőzállóság A feszített sátrak tartószerkezetei - a hıszigetelt héjalású sátrak kivételével - legalább R 15, ha tőz-térelhatárolásra is figyelembe vettek, akkor REI 15 tőzállósági határértékkel rendelkezzenek. Hıszigetelt sátrak esetén a nem ponyva tartószerkezetének tőzállóságát a 3. pont szerint kell meghatározni. Tőzvédelmi osztályba sorolás szempontjából, az azonos anyagból készült kettıs héjú sátrak a szimpla héjúakkal azonos elbírálás alá esnek Maximális alapterület A sátrak maximális megengedett alapterülete tőzvédelmi szempontból: Ipari, mezıgazdasági célú sátrak: - C tőzveszélyesség esetén 2000 m 2 - D tőzveszélyesség esetén 3000 m 2 - E tőzveszélyesség esetén nincs korlátozva. Tömegtartózkodásra szolgáló sátrak (uszodák, jégpályák kivételével): 2000 m 2 - uszodák, jégpályák 3000 m Amennyiben a sátor egyéb épülettel szervesen összeépül, a sátor alapterületére vonatkozóan be kell tartani a fenti korlátokat, de a sátrat az épülettıl tőzfallal kell elválasztani Kiürítés A sátrak kijáratainak számát és a kijáratok szélességi méretét úgy kell kialakítani, hogy az - tömegtartózkodás célját szolgáló sátrak esetén 1,0 perc, - uszodákban, jégpályákon és C tőzveszélyességi osztályba sorolt tevékenység esetén 1,5 perc, - egyéb esetekben 2,0 perc alatt kiüríthetı legyen Légsátrak esetén a zsiliprendszerő nyílászárókon kívül a többi kijárat (az egyszárnyas, kifelé nyíló ajtók vagy egyéb konstrukciók) rendeltetése a veszély esetén történı közlekedés biztosítása lehet A formától és a rendeltetéstıl függetlenül a legkisebb alaprajzi méretnél is legalább két kijárási lehetıséget kell biztosítani - az épület kerületén mérve egymástól a legtávolabbi pontokon - a kiürítési idıket is figyelembe véve. Kijáratként a fıközlekedési rendeltetéssel felállított (zsilip rendszerő) nyílászáró is figyelembe vehetı Hı- és füstelvezetés Tömegtartózkodás célját szolgáló zárt légterő sátor esetén - kivéve az uszodákat, jégpályákat - gondoskodni kell hı- és füstelvezetésrıl olyan módon, hogy a füst a helyiség kiürítését ne gátolja Telepítési távolság

30 Ha építési elıírás másképpen nem rendelkezik, a sátrak és az egyéb épülettel összeépült sátras együttesek egymáshoz, vagy egyéb építményektıl való tőztávolságát a következık szerint kell meghatározni: Ipari, mezıgazdasági célból létesült sátrak: - C tőzveszélyességi osztály esetén 30 m, - D tőzveszélyességi osztály esetén 15 m, - E tőzveszélyességi osztály esetén 6 m. Megjegyzés: Amennyiben két vagy több egymás mellé helyezett sátor együttes alapterülete nem haladja meg a pontban meghatározott mértéket, úgy azok egy építményként vehetık figyelembe, és közöttük az elızıekben leírt védıtávolságokat nem kell biztosítani, miután az egy tőzszakasznak tekintendı Épületgépészeti berendezések Sátrak főtésére csak olyan berendezés alkalmazható, amely tüzet nem okozhat A C tőzveszélyességi osztályba tartozó tevékenység esetén, huzamos tartózkodás, vagy tömegtartózkodás célját szolgáló sátrakban világításra csak villamos energia alkalmazható. Az elhelyezésre kerülı villamos berendezéseket és szerelvényeket a vonatkozó elıírásoknak megfelelıen kell kialakítani. A sátrakon belül elhelyezett villamos berendezéseket (egységeket) úgy kell kialakítani, hogy azok központilag és szakaszosan is leválaszthatók legyenek A sátrakba gépi berendezés csak akkor telepíthetı, ha az a közvetlen környezetre tőzveszélyt nem jelent Villám- és sztatikus villamosság elleni védelem Villámvédelemrıl kell gondoskodni tömegtartózkodás célját szolgáló sátraknál, valamint azokban az egyéb esetekben, amikor azt a vonatkozó elıírások, vagy jogszabályok elıírják Ha a sztatikus villamosság tüzet okozhat, megfelelı védelemrıl kell gondoskodni Tőzjelzés A tőzjelzést a területileg illetékes tőzvédelmi hatóság elıírása szerint a település adottságainak figyelembevételével kell megoldani Tőzoltás A tőz oltásához szükséges vízmennyiséget és a kézi tőzoltó készülékeket a vonatkozó elıírásokban leírtak figyelembevételével kell biztosítani Egyéb elıírások Sátorépítmény nem alkalmazható a következı funkciókra: a) robbanóanyagipari és A-B tőzveszélyességi osztályba tartozó tevékenység számára, b) 400 fı feletti befogadó képességő tömegtartózkodásra szolgáló épületben, c) mozgásukban és cselekvıképességükben korlátozott személyek huzamos elhelyezésére, d) azokban az esetekben, ahol azt egyéb jogszabály vagy tiltja. M 1. melléklet Vizsgálati módszer a homlokzati tőzterjedési határérték meghatározásához 1. A VIZSGÁLAT TÁRGYA - nyílásos homlokzatokon létesített A2 - D tőzvédelmi osztályú bevonatokra, burkolatokra, hıszigetelı rendszerekre vonatkozóan, továbbá - nyílásos homlokzatok esetén - a tőzterjedési gát kritériumait nem kielégítı homlokzati megoldásoknál - a függıleges és vízszintes irányú tőzterjedési jellemzık meghatározása. Megjegyzés: ezzel a módszerrel nem minısíthetık a függönyfalak tőzterjedési tulajdonságai. 2. VIZSGÁLÓBERENDEZÉS A vizsgálatot egy háromszintes modellépítményen kell elvégezni. (vázlatrajzok az 1. és 2. ábrában találhatók) Az építményt T H 3 óra tőzállósági határértékő, A tőzvédelmi osztályú fal- és födémszerkezettel kell kiképezni a következık szerint: a) az építmény földszinti, tőztéri helyisége elé falszerkezetet kell építeni, melyben egy 1,20 1,20 m mérető homlokzati nyílást kell kialakítani (a parapet magassága: 1,00 m); b) a földszint feletti és az a fölötti szint fıhomlokzati mezıi beépítetlenek, beépítésük módja a vizsgálati modelltıl függ (lásd 3.1. és 3.2 pont); c) a tőztéri szinten a falszerkezet függıleges tengelyvonalában egy kifelé nyíló, 1,20 1,20 m névleges mérető, 2 rétegő, mm rétegvastagságú, normál üvegezéső faablakot kell beépíteni; d) az oldalfalakat és födémeket nyílás nélkül kell kialakítani; e) a hátsó homlokzaton, a levegınek a tőztérbe történı beáramlására A tőzvédelmi osztályú ajtót, vagy záróelemekkel szabályozható légbevezetı csatornákat kell elhelyezni.

31

32 1. ábra: A vizsgálóberendezés (vízszintes metszetek)

33 2. ábra: A vizsgálóberendezés (függıleges metszet) 3. VIZSGÁLATI MODELLEK KIALAKÍTÁSA ÉS ELRENDEZÉSE 3.1. Homlokzati bevonatok, burkolatok és homlokzati hıszigetelı rendszerek esetében A vizsgáló objektum fıhomlokzatán az elsı emeleti, megfigyelı helyiség elé falszerkezetet kell építeni, melyben egy 1,20x1,20 m mérető nyílást kell kialakítani a tőztéri helyiség ablaknyílása fölött úgy, hogy a nyílások közötti tömör falszakasz magassága 1,30 m legyen. A megfigyelı szinten lévı ablaknyílást szabadon kell hagyni (nem kell ablakot beépíteni). A megfigyelı szint feletti szinten egy akkora mellvédfalat kell építeni, hogy a - megfigyelı szinten lévı homlokzati nyílás és a mellvédfal felsı vízszintes síkja közötti - tömör falszakasz magassága 1,30 m legyen. A fıhomlokzat teljes falfelületén a vizsgálandó bevonati, burkolati, homlokzati hıszigetelı rendszert saját rendszerdokumentációjának elıírásai szerint kell létesíteni. A tőztéri szinten, valamint a megfigyelı szinten lévı ablak káváját - ez utóbbira vonatkozóan a falba történı ablakelhelyezést feltételezve - a vizsgálat megrendelıje által megadott módon, a tervezett beépítés mőszaki megoldásának megfelelıen kell kivitelezni Nyílásos homlokzatok (franciaerkély stb.) esetében A vizsgáló objektum megfigyelı helyisége fıhomlokzati lezárása céljából falszerkezetet kell beépíteni, s melyben egy a vizsgálat megrendelıje által megadott mérető nyílást kell kialakítani. A tőztéri szinten és a megfigyelı szinten lévı homlokzati nyílások közötti tömör falszakasz magassága, továbbá megfigyelı helyiség homlokzati nyílásába a nyílászáró beépítése feleljen meg a minısítendı mőszaki megoldásnak. Az így elkészített falszerkezetre kell felszerelni - ha vannak - az egyéb járulékos szerkezeteket (osztópárkány, mellvédszerkezet, terelılemez, lizéna stb.) is A 3.1. és a 3.2. pontban meghatározottaktól eltérı szerkezetek esetében A vizsgálati modell megépítése egyedi - a vizsgálat megbízója és a laboratórium képviselıje által egyeztetett - tervek alapján történik.

34 4. VIZSGÁLAT A vizsgálatot laboratóriumi belsı térben vagy szabad térben lehet elvégezni Vizsgálati körülmények Laboratóriumban végrehajtandó vizsgálatnál a belsı tér levegı-hımérséklete a vizsgálat elıtt 20±10 C legyen. Vizsgálatot külsı térben (szabadban) a következı meteorológiai feltételek mellett kell elvégezni: - a levegı hımérséklete a vizsgálat elıtt 20±10 C legyen; - a szélsebesség legfeljebb 1 m/s legyen. Megjegyzés: A vizsgálat nem kezdhetı meg esıben, vagy ha azzal a vizsgálat idıtartama alatt számolni lehet Vizsgálati tőzhatás A vizsgálati tőzhatást légszáraz (12±2% nedvességtartalmú), 650 kg tömegő fenyıfa máglya elégetésével kell biztosítani. A famáglya 25x50 mm keresztmetszető, 1500x2000 mm hosszúságú tetılécekbıl álljon, melyeket egymástól az elem szélességével egyenlı távolságban kell elhelyezni. A famáglyák elsı sora a vizsgált fal belsı síkjától 50 cm távolságra legyen Gyújtás A vizsgálati tőzhatást képviselı famáglyát - faforgácsra öntött 10 kg dízelolaj felhasználásával - egy egyszerő gyújtóforrás segítségével (gyufa stb.) kell meggyújtani. A gyújtást követıen - csukott tőztéri ablak mellett - a tőztéri helyiség hátfalán elhelyezett ajtó és - manuálisan, vagy géppel vezérelhetı - szellızınyílások nyitásával/zárásával úgy kell szabályozni, hogy a tőz kifejlıdhessen. A tőztérben kialakult átlaghımérséklet a következı összefüggés szerinti legyen: ahol: T - a tőztéri helyiségben mért átlaghımérséklet [K]; T o - a tőztér hımérséklete a vizsgálat kezdési idıpontjában [K]; t - a tőz kezdetétıl számított idıtartam [perc]. T - T o = 345xlg (8t + 1) [K], A tőztérben kialakult átlagos hımérséklet-emelkedés megengedett eltérése a szabványos hımérséklet-idı görbé -tıl: a vizsgálati idıtartam [perc] megengedett eltérés [%] az elsı 5 percben nincs követelmény a 6. és 10. perc között ±15% a 10. perc után ±10% A vizsgálat tervezett idıtartama: 60 perc. A tőz megfelelı kifejlıdését a tőztérben elhelyezett hıelemekkel kell ellenırizni Hımérsékletmérés A vizsgálat alatt legalább 10 másodpercenkénti gyakorisággal mérni és rögzíteni kell a hımérséklet értékeit: - a tőztérben 5 helyen, - a fıhomlokzati két nyílás (nyílászáró) közötti parapet elıtt a falszerkezettıl 10 cm, és 50 cm távolságban 9-9 helyen (lásd 2. ábra), - a megfigyelı szinten lévı helyiség ablaknyílás vetületében, a falszerkezet belsı síkjától 10 cm távolságban - egy, az egyes hıelemek helyzetét rögzítı mérıpanel alkalmazásával - 16 helyen (3. ábra), valamint olyan helyeken, ahol a vizsgálat folyamán a legnagyobb hımérséklet várható (üvegeken stb.).

35 Jelölés - a hıelemek jele a mérıhelyek sorszámai 3. ábra Hıelemek helyzetét rögzítı panel (elvi elrendezési rajz) 4.5. Ablaknyitás és a tőztéri hımérséklet szabályozása A tőz kezdetétıl számított 300±10 másodperc (5 perc) elteltével az ablakot ki kell nyitni. Az ablak nyitása után a tőztéri hımérsékletet - folyamatos ellenırzése és regisztrálása mellett - a szellızınyílás-felületek szabályozása segítségével a szabványos hımérséklet-idı görbéhez kell igazítani Vizsgálati eredmények, értékelési kritériumok, tőzterjedési határállapotok meghatározása A vizsgálatot a tőzterjedési határállapot eléréséig, vagy a tőztéri famáglya intenzív (lánggal) égésének befejezıdéséig kell folytatni A tőzterjedés határértékét - a 3.1. szerinti modellek vizsgálatánál - az az idıtartam jellemzi, amely az alábbi jelenségek bármelyikének bekövetkezéséig eltelik: a) a homlokzat felületi égése általi károsodás* a mellvédfal felsı síkjáig terjed; b) a homlokzat felületi égése a tőztéri nyílászáró oldalától vízszintes irányban a modell teljes magasságában bármely helyen 1,50 m-re terjed; c) a tőztérbıl kilépı, az értékeléshez számításba veendı lángzóna hımérséklete (T lz )** és a megfigyelı szinti ablaknyílásban fellépı (vetületében mért) hımérséklet (T any )*** különbsége - 2 percnél hosszabb idıtartamon**** keresztül - nem nagyobb 250 K- nél: T lz - T any 250 K d) burkolati rendszerek esetében az egyes elemek tömeges és/vagy veszélyes mértékő lehullása. Megjegyzés: * Nem tekintendı károsodásnak - a vizsgált szerkezetek felületének vonatkozásában - a felület színének megváltozása, pernye- vagy koromlerakódás, felületi lepattogzások, kismértékő, a szerkezet integritását nem befolyásoló alakváltozások. ** A tőztéri helyiség ablaknyílásán kilépı láng hımérsékletét reprezentálják a 2. ábrán jelzett I...IV. számmal jelölt sorokban lévı, 3-3 db hıelem által mért hımérsékletek átlagai közül a legmagasabb értékő. *** A megfigyelı szinti nyílásban (annak vetületében a helyiségben) fellépı hımérsékletet képviselı, a 3. ábrán jelzett hıelemek közül a 4 legmagasabb hımérséklet átlagértéke. **** Kezdete jelenti a határállapot bekövetkezését A tőzterjedési határértéket - a 3.2. szerinti modellek esetében - az az idıtartam jellemzi, amelyen belül a megfigyelıtéri mérıpanel hıelemei által jelzett - 4 legmagasabb hımérséklet-emelkedési adat átlaga 140 K-nél, vagy - a legmagasabb hımérséklet-emelkedési adat 180 K-nél. 5. VIZSGÁLATI MEGFIGYELÉSEK A vizsgálat teljes idıtartama alatt a) az eseményeket videokamerával ajánlott rögzíteni; b) az értékelés szempontjából fontos pillanatokról fényképfelvételeket célszerő készíteni;

36 c) vizuális megfigyelést kell végezni, és az észlelt jelenségeket fel kell jegyezni; d) 1 percenként a szélsebességet rögzíteni kell, valamint e) a 4.4. pontban megadott helyeken a hımérsékletet - gyakoriság 10 másodperc - mérni, és mérésadatgyőjtı, vagy számítógép segítségével regisztrálni kell. 6. ÉRTÉKELÉS, VIZSGÁLATI JEGYZİKÖNYV A szerkezetek homlokzati tőzterjedés vizsgálata során - értékelésként - a 4.6. pontban foglalt kritériumokat kell figyelembe venni. A homlokzati tőzterjedés határértékét percben kell megadni. A vizsgálatok során történtek, megfigyelések és mért adatok felhasználásával Vizsgálati Jegyzıkönyv -et kell összeállítani, mely az alábbi adatokat tartalmazza: a) a vizsgálat idıpontját; b) a vizsgált termék megnevezését, mőszaki leírását és szerkezeti vázlatát; c) a termék gyártóját; d) a vizsgálat megrendelıjét; e) a tőzterhelés értékét; f) szabadtéri vizsgálat alkalmával a meteorológiai adatokat (léghımérséklet, szélirány, szélsebesség); g) a vizsgálat idıtartama során mért hımérsékleti értékeket a tőztérben, a megfigyelıtér nyílásának vetületében és a vizsgálati modell elıtt; h) a vizsgálat idején megfigyelt jelenségeket, keletkezési, lejátszódási idejük feltüntetésével; i) a vizsgálat közben készített fényképfelvételeket. M2. TŐZTERJEDÉS ELLENI GÁTAK KIALAKÍTÁSA M2.1. Homlokzati tőzterjedési gátak kiképzése A homlokzati tőzátterjedés megakadályozása céljából az tőzvédelmi osztályú tőzgátak a következık szerint alakítandók ki. A függıleges tőzterjedés elleni gát legkisebb mérete az 1. ábra szerint: ahol 1,3 G H2 + G H1 > 1,30 m G H2 konzol (osztópárkány, loggia vagy erkélylemez) kiülése a felette lévı parapet elé, m, G H1 két egymás felett lévı nyílás (nyílászáró) egymástól való távolsága a homlokzati síkon mérve, m. 1,3 G H2 + G H1 > 1,30 m 1 ábra. Függıleges homlokzati tőzterjedés elleni gát metszete A vízszintes tőzterjedés elleni gát legkisebb mérete a 2 ábra szerint: ahol G H4 a falazatból kiülı fal, pillér vagy lizéna stb. mérete, m, G H3 a két egymás mellet lévı nyílás (nyílászáró) távolsága, m. 1,5 G H4 + G H3 > 0,90 m

37 1,5 G H4 + G H3 > 0,90 m 2 ábra. Vízszintes homlokzati tőzterjedés elleni gát metszete M2.2. Tetıszinti tőzterjedés elleni gátak, osztósávok kialakítása A magastetık és a lapostetık tüzének tovaterjedése megakadályozása céljából az tőzszakasz-határok vonalában az tőzvédelmi osztályú tőzterjedés elleni gátak, osztósávok az alábbiak szerint alakítandók ki. A tetıszinti tőzterjedés elleni gát legkisebb mérete a 3.1. és a 4. ábrák szerint: G T1 + 2 G T2 > 0,60 m A tetıszinti tőzterjedés elleni gát legkisebb mérete a 3.2. ábra szerint: G T3 > 0,90 m ahol G T2 tőzvédelmi osztályú anyagú tőzterjedési gát magassága, m, G T1 az A2, B, C, D, E, F tőzvédelmi osztályú anyagból készülı épületszerkezeteket megszakító tőzvédelmi osztályú anyagból készülı osztósáv szélessége, m. G T1 > 0,60 m esetén a B, C, D, E, F tőzvédelmi osztályú csapadékvíz elleni szigetelés megszakításától el lehet tekinteni, ha a G T1 szélességében a csapadékvíz elleni szigetelést felülrıl nem éghetı anyagú réteggel fedik. G T3 > 0,90 m tőzvédelmi osztályú anyagú tőzterjedési gát szélessége, ahol a tőzterjedés elleni gát fölött csak tőzvédelmi osztályú tetıhéjalás, hıszigetelés és tetıhéjalást tartó szerkezetek alkalmazhatók. 2G T2 + G T1 60 cm 3.1. ábra. Magastetı tetısíkból kiemelkedı tőzterjedés elleni gátjának metszete

38 GT3 90 cm 3.2. ábra. Magastetı tetısíkban tartott tőzterjedés elleni gátjának metszete Példák tőzterjedés elleni gátak kialakítására: 2G T2 + G T1 60 cm 4. ábra. Tetıszinti tőzterjedés elleni gát lapostetı esetén

39 5. ábra. Példa magastetı tetısíkból kiemelkedı tőzterjedés elleni gátjának kialakítására

40 6. ábra. Magastetı tőzterjedés elleni gátjának ereszmenti meghosszabbítása

41 7. ábra. Magastetı tőzterjedés elleni gátjának ereszmenti megszakítása

42 8. ábra. Tartószerkezetektıl dilatáltan kialakított tőzfal lapostetın túlvezetett tőzterjedés elleni gátja 9. ábra. Kettıs tőzfal lapostetın túlvezetett tőzterjedés elleni gátja

43 A 8-9. ábrák jelmagyarázata: 1. Acél tartószerkezet lejtésben 2. Acél trapézlemez térelhatároló szerkezet 3. Acéllemez vendégfal 4. Párazáró réteg 5. Hıszigetelés és ellenlejtés 6. Csapadékvíz elleni szigetelés, védı-elválasztó réteggel 7. Takarólemez 8. Az acéllemez vendégfal és a tőzfal közötti lég- és párazárást biztosító tartósan rugalmas tömítés 9. Egyvízorros fémlemez lefedés 10. Kétvízorros attika lefedés nézetben 11. Vasbeton koszorú (esetleg vasbeton pillérekkel merevítve) a tégla tőzfal megfelelı szilárdságára, lezárására (csak az 1. ábrán látható, a tartószerkezetektıl elválasztott tőzfalnál) 12. Szilikonkitt hézagtömítés 13. Kétvízorros fallefedés (csak az 1. ábrán látható, a tartószerkezetektıl elválasztott tőzfalnál) 14. Tetıösszefolyó helye 15. Az acéllemez vendégfal és a tőzfal közötti ásványgyapot hıszigetelés 16. Dilatációs hézag a tartószerkezet és a tőzfal között (csak az 1. ábrán látható, a tartószerkezetektıl elválasztott tőzfalnál) 17. Kétvízorros fallefedés a mozgásokat felvenni képes dilatációs lírával (csak a 2. ábrán látható, kettıs, dilatációs hézagba kerülı tőzfalnál) 18. Szerkezeti dilatáció a tartószerkezetek és a tőzfalak között (csak a 2. ábrán látható, kettıs, dilatációs hézagba kerülı tőzfalnál) 10. ábra függıleges homlokzati tőzterjedés elleni gát kialakítása

44 11. ábra függıleges homlokzati tőzterjedés elleni gát és tetısíkú mentési ablak kialakítása I/5. FEJEZET Tőzoltóság beavatkozását biztosító követelmények TŐZOLTÁSI FELVONULÁSI TERÜLET, ÚT 1. TÖBBSZINTES ÉPÜLETEK MEGKÖZELÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ UTAKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK 1.1. A tőzoltóság vonulása és mőködése céljára - ha arról jogszabály másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetıleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tőzoltó gépjármővek nem rendszeres közlekedésére és mőködtetésére Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó 1 ha-nál, C tőzveszélyességi osztály esetén 5 ha-nál nagyobb alapterülető létesítménynél két, a tőzoltó gépjármővek közlekedésére alkalmas bejáratot - ha erre lehetıség van két oldalon - kell létesíteni Nem kell két oldalon bejáratot létesíteni zárt beépítés esetén, továbbá azoknál a mezıgazdasági létesítményeknél, amelyek megközelítése csak külön út építésével lenne biztosítható Az alábbi esetekben olyan tőzoltási területet kell kialakítani, mely teljesíti a 2.1., 2.7. és 2.8. pontokban szereplı kritériumokat: a) A 3000 m 2 -t meghaladó, áruház, üzlet, vásárcsarnok, szálloda; b) a 300 fı összes befogadóképességet meghaladó gyermekkorúak oktatási intézményei, kórház, mozgásukban és cselekvıképességükben korlátozott személyeket ellátó intézmények; c) a 100 fı feletti szociális otthon; d) az 1000 m 2 -nél nagyobb alapterülető az A - B tőzveszélyességi osztályba tartozó ipari, üzemi és tároló épületek esetében.

45 2. KÖZÉPMAGAS, MAGAS ÉPÜLETEK TŐZOLTÁSI FELVONULÁSI TERÜLETÉRE ÉS ÚTVONALÁRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK 2.1. A jelen jogszabályban foglaltak alapján a tőzoltási, felvonulási terület kialakítását [annak mőszaki paramétereit, szélességét, teherbírását, az épülettıl való távolságait, hogy az épület melyik oldalán (oldalain) szükséges kialakítani stb.] az építési engedélyezési eljárás keretében a tőzvédelmi szakhatóság állapítja meg. Az engedélyezési tervdokumentációban szereplı helyszínrajzon a tőzoltási felvonulási területet, utat, jól látható módon jelölni kell A tőzoltási felvonulási területet úgy kell kialakítani, hogy annak hossza az épület felvonulási terület felé nézı homlokzatának teljes hosszán biztosítsa a beavatkozás és mentés feltételeit, szélessége legalább 6,0 m legyen. A mentési helyek elıtt legalább 7,5 m széles talpalási helyet kell kialakítani és azt jól látható módon, jelölni kell. A mentési homlokzattól a hosszanti tengely-távolsága általában 8-14 m-re legyen. A tőzvédelmi szakhatóság köteles a helyi adottságoknak megfelelıen (saját és segítség nyújtó egységek emelıinek, gépjármőfecskendıinek paraméterei alapján) a szakhatósági állásfoglalásában meghatározni a tőzoltási felvonulási terület hosszát, kialakítását, szélességét, az épület homlokzatától mért hosszanti tengely-távolságát, teherbírását Ha az épületnek a tőzoltási felvonulási terület felé esı homlokzatához alacsonyabb épületrész csatlakozik, akkor annak homlokzatsíkja az 1. táblázatban meghatározott távolságra lehet a középmagas vagy magas épület homlokzati síkja elıtt. 1. táblázat A csatlakozó épületrész szélessége (m * ) Párkánymagasság Ha a megközelítı tőzoltási felvonulási út tengelyének távolsága a homlokzattól 8,00 m 14,00 m 6 m-ig 5,0 8,0 6 m felett 9 m-ig 3,5 5,5 9 m felett 12 m-ig 3,0 4,5 12 m felett 15 m-ig 2,5 3,5 *A csatlakozó épületrész szélességi méretét a tőzoltási felvonulási út tényleges tengelytávolságának függvényében a táblázati értékek lineáris interpolálásával kell meghatározni Lejtıs terepen a tőzoltási felvonulási terület lejtése - a mentésre kijelölt ablakok alatt legalább 10-m-es körzetben - 5%-nál nagyobb nem lehet Amennyiben a tőzoltási felvonulási területen fasor lesz telepítve, a fák egymás közötti távolsága a mentési oldalon 15 m-nél kevesebb nem lehet. Ugyanez a szabály vonatkozik a villamos vagy egyéb tartóoszlopok elhelyezésére is A tőzoltási felvonulási területen, a középmagas és magas épület felıli oldalán közvilágítási szabadvezeték, vagy közúti villamos jármővek vezetékei nem helyezhetık el A tőzoltási felvonulási területen, valamint a tőzoltói vízszerzési helyeken gépjármőparkolót kialakítani nem szabad. Ezeken a területeken a parkolási tilalmat jelölni kell. A tőzoltási felvonulási területen elhelyezett tőzcsapok 1,5 méteres körzetén belül gépjármő nem parkolhat, és azt jelölni kell. A tőzoltóság beavatkozását akadályozó és tiltott helyen álló gépjármőben okozott kárért - amennyiben az, az akadálytalan tőzoltás érdekében vált szükségessé - a tőzoltóság nem tartozik kártérítési felelısséggel A tőzoltási felvonulási területet megközelítı tőzoltási felvonulási utat úgy kell kialakítani, hogy a tőzoltó gépjármővek (emelık) a helyszínt biztonságosan tolatás nélkül el tudják hagyni A középmagas és magas épületeknek a tőzoltási felvonulási terület felé esı homlokzatán tőzszakaszonként és szintenként legalább kettı, mentésre alkalmas legfeljebb 1,0 m mellvéd magasságú ablakot, loggiát vagy erkélyt kell létesíteni a mentés feltételeinek biztosítására. A mentést elısegítı ablak osztás nélküli üvegezett felülete legalább 1,0 m szélességő és 1,50 m magasságú legyen. A kizárólag mentésre szolgáló ablak lehet nem nyitható kivitelő is, azonban annak helyét a homlokzaton jól látható és maradandó módon jelölni kell A mentést szolgáló ablak a tetısíkban is elhelyezhetı, amennyiben az ablak alsó éle és az ablak alatti legalább 1,0 m széles padozat közötti távolság legfeljebb 0,6 m és az ablak a mentést biztosító technikai eszközök által elérhetı Tőzoltáshoz szükséges vízellátás: A középmagas és magas épületek tőzoltásához szükséges vízellátási követelmények szempontjából az általános érvényő elıírásokon túl a következık az irányadóak: - a középmagas és magas épületeknél 50 m-ként, - és ezen túl a 30 méternél hosszabb tőzoltási felvonulási területen a tőzcsapok száma kettınél kevesebb nem lehet Amennyiben a pontokban megfogalmazott kritériumok közül legfeljebb 3 kritérium nem teljesül, akkor maradéktalanul nem teljesülnek a tőzoltási felvonulási területre vonatkozó elıírások. Amennyiben 3-nál több kritérium nem teljesül, akkor a tőzoltási felvonulási terület nem biztosított. Ezekben az esetekben a hı- és füst elleni védelemrıl szóló fejezet II és 1.5. pont elıírásainak figyelembevételével lehet az épületet létesíteni. 3. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 3.1. Az épületek megközelítését szolgáló utakat, valamint a tőzoltási felvonulási utat és területet elsıdlegesen közterületen keresztül kell biztosítani. Kivételes esetekben a tőzoltási felvonulási terület saját telken, létesítményen belül is kialakítható Tőzoltási felvonulási terület, út, a létesítendı építménnyel szomszédos telken nem jelölhetı és alakítható ki. TŐZOLTÓI BEAVATKOZÁS 4. TŐZOLTÓSÁGI KULCSSZÉF 4.1. Az alábbi helyekre és létesítményekben szükséges a kulcsszéfeket telepíteni, amennyiben azok területén beépített tőzjelzı berendezés telepítésre került:

46 a) m 2 -nél nagyobb alapterülető A-C tőzveszélyességi osztályú ipari, mezıgazdasági, termelı, tároló, és feldolgozó létesítmények esetében, b) bármely rendeltetéső 30 m feletti közösségi épületben, c) a 6000 m 2 -nél nagyobb alapterülető irodaépületben d) a m 2 -nél nagyobb alapterülető kereskedelmi épületben, logisztikai központokban, e) a m 2 -nél nagyobb alapterülető mőemlék és nemzeti értékek elhelyezésére szolgáló épületekben f) és ahol a tőzvédelmi szakhatóság elıírja A kulcsszéfeket a bejárat(ok) közelében kell elhelyezni 4.3. A széfekben a bejárati ajtót nyitó kulcson kívül más rendeltetési egységek, közmő elzárást lehetıvé tevı helyiségek kulcsai is elhelyezhetık, az illetékes tőzoltósággal történı egyeztetés alapján 4.4. Csak olyan tőzoltósági kulcsszéf alkalmazható, mely rendelkezik tőzvédelmi megfelelıségi tanúsítvánnyal, vagy a OKF magyarországi forgalmazási engedélyével, 4.5. A kulcsszéfet jól látható módon jelölni kell, oly módon hogy az 10 m-rıl felismerhetı legyen. A táblával történı jelölés esetén annak mérete legalább 100 x 150 mm legyen és a KULCSSZÉF felirat szerepeljen rajta. Kiegészítésként elfogadható a sárga villogó fény használata is Az üzemeltetı kötelessége a tőzoltósági kulcsszéf állandó üzemképes állapotban tartása, valamint a felülvizsgálat és karbantartás elvégzése, elvégeztetése. 5. A TŐZOLTÁSHOZ SZÜKSÉGES OLTÓANYAG BIZTOSÍTÁSA A létesítmények védelme érdekében a tőzoltó berendezések, tőzoltó készülékek, felszerelések és egyéb technikai eszközök mőködéséhez szükséges oltó- és egyéb anyagokat biztosítani kell Oltóvíz Tőzoltás céljára a településen és a létesítményeknél az bekezdésben meghatározott oltóvíz-intenzitást kell biztosítani Az oltóvizet, ha - a létesítmény mértékadó tőzszakaszára - a vonatkozó elıírások szerint meghatározott számított vagy normatív tőzterhelés a) legfeljebb 200 MJ/m 2, legalább fél órán, b) 200 MJ/m 2 -nél nagyobb, de legfeljebb 400 MJ/m 2, legalább egy órán, c) 400 MJ/m 2 -nél nagyobb, de legfeljebb 800 MJ/m 2, legalább másfél órán, d) 800 MJ/m 2 felett pedig legalább két órán keresztül kell folyamatosan biztosítani Idıszakos vízszerzési lehetıség nem vehetı oltóvízként figyelembe A településen és a létesítményben a mértékadó tőzszakasz területére meghatározott vízmennyiséget kell biztosítani A szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó tőzszakasz alapterülete alapján a 2. táblázat szerint kell meghatározni: 2. táblázat Mértékadó tőzszakasz terület (m 2 ) Szükséges oltóvízintenzitás (liter/min) 0-tól 50-ig - nagyobb, mint 50, de legfeljebb nagyobb, mint 150, de legfeljebb nagyobb, mint 300, de legfeljebb nagyobb, mint 500, de legfeljebb nagyobb, mint 800, de legfeljebb nagyobb, mint 1200, de legfeljebb nagyobb, mint 1 600, de legfeljebb nagyobb, mint 2 000, de legfeljebb nagyobb, mint 2 500, de legfeljebb nagyobb, mint 3 200, de legfeljebb nagyobb, mint 3 900, de legfeljebb nagyobb, mint 4 600, de legfeljebb nagyobb, mint 5 400, de legfeljebb nagyobb, mint 6 200, de legfeljebb

47 nagyobb, mint 7 200, de legfeljebb nagyobb, mint 8 200, de legfeljebb nagyobb, mint 9 200, de legfeljebb nagyobb, mint , de legfeljebb nagyobb, mint Az I-III. tőzállósági fokozatú épületeknél a mértékadó tőzszakasz terület, amennyiben abban a szintek száma: %-kal, - 6-tól 40%-kal, csökkentett területtel vehetı figyelembe Az 1200 m 2 -nél nagyobb alapterülető állattartási épületeknél a szükséges oltóvíz-intenzitás 1800 liter/min A település és a létesítmény közös vízellátási rendszere esetén a vízvezeték-hálózatot úgy kell méretezni, hogy az a településen a kommunális átlagos, a létesítményben pedig a technológiai víz mellett a meghatározott oltóvízmennyiséget egyidejőleg biztosítsa Település, valamint létesítmény létesítése vagy bıvítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatbavételével egyidejőleg kell biztosítani Az oltóvíz szomszédos létesítményeknél - megállapodás esetén - közösen is biztosítható A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tőzoltó gépjármővel mindenkor megközelíthetı, az oltóvíz akadálytalanul kivehetı legyen A mértékadó tőzszakasz teljes területére kiépített sprinklerberendezés esetén az bekezdés szerint elıírt szükséges oltóvíz-intenzitás mértéke csökkenthetı, a sprinklerberendezés mőködéséhez a vonatkozó jogszabály alapján szükséges vízkészlet (literben) és az oltóvíz bekezdés szerint folyamatosan biztosítandó idejének (percben) hányadosával, de a csökkentés mértéke nem haladhatja meg az bekezdés szerint elıírt szükséges oltóvíz-intenzitás mértékének 50%-át A bekezdés szerinti oltóvíz-intenzitás mértékének csökkentése esetén a sprinklerberendezés tároló- vagy közbensı tartályát a pontokban elıírtak figyelembevételével kell kialakítani Oltóvíz hálózat kialakítása A településen és a létesítményben az oltóvizet is biztosító vízvezeték-hálózat belsı átmérıjét az oltóvíz-intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján, valamint a közmőrendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezeték legalább NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80 legyen A tőzvédelmi hatóság engedélyével az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat az bekezdéstıl eltérıen méretezhetı azon az 1000 fınél, kevesebb állandó lakosú településen, a) amelyben vagy azon kívül, de annak minden védendı építményétıl, valamint szabadterétıl 200 méteres távolságon belül oltóvízellátásra figyelembe vehetı - a település mértékadó tőzszakasz területének megfelelı mennyiségő vizet biztosító - természetes vagy mesterséges víznyerı hely van; b) amelyben a település mértékadó tőzszakasz területének megfelelı oltóvíz-intenzitást más mőszaki megoldásokkal (víztároló stb.) biztosítják A vízmő magas, illetıleg mély tárolójánál a tőzoltó gépjármő részére, NA 100 belsı átmérıjő, mőszakilag és a vonatkozó elıírásoknak megfelelı kialakítású, A jelő (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal ellátott csatlakozó helyet kell kialakítani. Térszint feletti tároló esetén a csatlakozó helyet vízszintesre, a talajszinttıl 0,8 méter magasságban kell kialakítani Tőzcsapok Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezıtlenebb tőzcsapnál 200 mm 2 -es kiáramlási keresztmetszetnél: a) legalább 400 kpa (4 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben; b) legalább 300 kpa (3 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a C tőzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben; c) legalább 200 kpa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani: ca) a fali tőzcsapoknál, és cb) a D és E tőzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben A rendelet hatálybalépése elıtt létesített mezıgazdasági létesítményekben és azok fali tőzcsapjainál 100 kpa (1 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a D és E tőzveszélyességi osztályba tartozó építményekben Az éghetı folyadékot feldolgozó finomítóknál, valamint az A - B tőzveszélyességi osztályba tartozó éghetı folyadékot, 1000 m 3 -nél nagyobb tárolási egységekben tároló tartálytelepeken, valamint azon gáztároló esetében, ahol a nyomás alatti vagy mélyhőtött A - C tőzveszélyességi osztályba tartozó gázt tároló tartály befogadóképessége meghaladja a 200 tonnát, olyan oltóvízvezeték-hálózatot kell létesíteni, amely a vízkivétel szempontjából a legkedvezıtlenebb tőzcsapnál legalább 1200 kpa (12 bar) kifolyási nyomást biztosít A településen és a létesítményben - a bekezdésében foglaltak kivételével - az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tőzcsapokkal kell biztosítani A tőzcsapok, valamint szerelvényeik és tartozékaik feleljenek meg a vonatkozó elıírásokban foglaltaknak A tőzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tőzoltósággal egyeztetni kell A létesítményben annyi tőzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy idıben kivehetı legyen. A tőzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni. A szerelvényszekrényeket a tőzcsapoktól 10 méteren belül kell elhelyezni. A közforgalom elıtt nyitott létesítmények esetében a szerelvények elhelyezése épületen belül a tőzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon és helyen is történhet.

48 A tőzcsapokat a védendı szabadtéri éghetı anyag tároló területétıl, építménytıl a megközelítési útvonalon mérten 100 m- nél távolabb és - a tőzcsapcsoportok kivételével - egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad A létesítményben nem szükséges tőzcsapokat létesíteni, ha a szomszédos létesítmény vagy a közterület tőzcsapjai az oltáshoz szükséges vízmennyiséget biztosítják és az bekezdés követelményei is teljesülnek A tőzcsapokat és szerelvényszekrényeiket állandóan hozzáférhetı módon kell tartani, azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad A tőzcsapoknál a tőzoltó gépjármővek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon Falitőzcsapok kialakítása Vezetékes vízellátás esetén a 5.3. pontban meghatározottakon túl - kivéve a középmagas vagy magasépületnek nem minısülı lakóépületeket és a bekezdésben meghatározott építményeket - fali tőzcsapot is kell létesíteni: a) ahol azt jogszabály elıírja, b) ezen jogszabály hatálya alá nem tartozó középmagas és magas épületekben szintenként, c) az A tőzveszélyességi osztályba tartozó 200 m 2 -nél, a B tőzveszélyességi osztályba tartozó 300 m 2 -nél, a C tőzveszélyességi osztályba tartozó 500 m 2 -nél, a D tőzveszélyességi osztályba tartozó 1000 m 2 -nél nagyobb alapterülető tőzszakaszban, d) középmagas lakó-, igazgatási-, iroda-, és oktatási épületekben tőzszakaszonként és szintenként legalább 1-1 darabot, e) egyéb középmagas épületben tőzszakaszonként és szintenként legalább 2-2 darabot, f) magas lakóépületben tőzszakaszonként és szintenként legalább 1-1 darabot, g) egyéb magas épületekben tőzszakaszonként és szintenként legalább 2-2 darabot Nem szabad fali tőzcsapot létesíteni azokban az épületekben, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat, vagy a tőz terjedését elısegítheti A bekezdésben meghatározott helyeken, továbbá ahol a víz nem alkalmas az építményben keletkezhetı tőz oltására, a fali tőzcsap helyett az ott lévı anyag oltására alkalmas - a tőzvédelmi hatóság által meghatározott- tőzoltó berendezést, eszközt, készüléket, felszerelést, illetıleg anyagot kell a helyszínen készenlétben tartani A fali tőzcsapok számát és helyét az illetékes hivatásos önkormányzati tőzoltóság, a bekezdés szerint a fali tőzcsap helyett biztosított tőzoltó berendezés, eszköz, készülék, felszerelés, illetıleg anyag mennyiségét és helyét - ha azt jogszabály vagy szabvány nem szabályozza - a tőzvédelmi hatóság határozza meg Az építményben a fali tőzcsapot az érvényben lévı hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelıen kell kialakítani. A lapos tömlıvel szerelt fali tőzcsapszekrényben 1 db legfeljebb 20 méteres tömlı helyezhetı el. A fali tőzcsapszekrényt a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell megjelölni 2-2,5 méteres magasságban, úgy, hogy az a legtávolabbi felismerési távolságról is biztonsággal felismerhetı legyen. Ennek érdekében - a vonatkozó szabványok elıírásai szerint - a fali tőzcsapszekrényt utánvilágító vagy világító biztonsági jellel kell megjelölni Nem kell fali tőzcsapot létesíteni a nyitott vagy részben nyitott építményekben, a hőtıházak hőtött tereiben, valamint az ömlesztett terménytároló épületek tároló részein Füstmentes lépcsıházakban falitőzcsap elhelyezése tilos! A falitőzcsapok elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy a falitőzcsap csak az adott tőzszakasz védelmét biztosíthatja, másik tőzszakasz védelmére nem tervezhetı be A falitőzcsap hálózatot a 3. táblázat szerint kell méretezni: 3. táblázat Az építmény megnevezése Többszintes épületek Középmagas épület Magas épület egy-egy tőzszakaszában szükséges szintenkénti fali tőzcsapok Vízho- Vízhoegyidejő- zama egyidejő- zama egyidejőszáma száma száma sége [liter/perc sége [liter/perc sége /tőzcsap] /tőzcsap] Lakóépület Igazgatási, iroda- és oktatási épület Egészségügyi, szociális intézmények, szállás jellegő épületek Egyéb közösségi épületek Ipari, mezıgazdasági, termelı, tárolási épületek Vízhozama [liter/perc /tőzcsap] A fali tőzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy az a legtávolabbi hely oltását is tudja biztosítani (a megközelítési utat figyelembe kell venni), valamint a fali tőzcsapok fedjék le a tőzszakasz teljes területét A falitőzcsapok létesítésekor a legkedvezıtlenebb helyen az ellenırzésre szolgáló nyomásmérıt kell elhelyezni A falitőzcsapok használatbavétele elıtt a kivitelezı köteles nyomáspróbát, és teljesítménymérést - az egyidejőség figyelembevételével - végezni, vagy végeztetni és annak eredményét a tőzoltóság részére igazolni A jogszabály hatályba lépése elıtt létesített száraz felszálló tüzivízvezetéket idıszakosan továbbra is felül kell vizsgáltatni, azt elbontani csak akkor lehet, ha helyette a vonatkozó szabvány szerinti nedves falitőzcsap hálózat kerül kiépítésre Oltóvíz tározók Az oltóvíz biztosítására - ha az más módon nem oldható meg - önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni A víztároló befogadó képessége nem lehet kisebb 30 m 3 -nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 m-rel lehet mélyebben a talajszintnél.

49 A víztároló kivételi helyét tőzoltó gépjármővel megközelíthetıen kell kialakítani A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg a 200 métert. A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni Oltóvízként figyelembe vehetı - a hőtıtorony vízmedencéjének vagy az egyéb, technológiai víznek - a tőzoltásra való felhasználás miatt - a technológiai berendezésben veszélyt nem elıidézı, - a település közüzemi vízmőve víztárolójának tőzoltási célra biztosított vízmennyisége is A tőzoltási célra figyelembe vehetı 100 m 3 alatti önálló víztárolót legalább egy, az ennél nagyobbakat pedig minden megkezdett 100 m 3 térfogat után egy-egy szívócsıvezetékkel kell ellátni A szívóvezeték belsı átmérıje legalább NA 100 legyen, alsó végzıdését szőrıvel, felsı vízszintes irányú végzıdését pedig szabványos A jelő (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni A szívócsıvezetékeket egymástól legalább 5 m távolságra kell elhelyezni Oltóvízként számításba vehetık azok a nem idıszakos természetes felszíni vizek (folyók, patakok, tavak stb.) is, amelyek a védendı építménytıl 200 méternél nincsenek nagyobb távolságra. A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni A vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az tőzoltó gépjármővel mindenkor megközelíthetı és az oltóvíz - a vízállástól függetlenül - mindig akadálytalanul kiemelhetı legyen Az oltóvizet szolgáltató berendezések, valamint tartozékaik és szerelvényeik üzemképességérıl, karbantartásáról, továbbá fagy elleni védelmérıl a fenntartónak kell gondoskodnia A tőzoltó vízforrásokat, valamint azok szerelvényeit és tartozékait a vonatkozó jogszabályok szerint kell felülvizsgálni, és karbantartani A tőzoltó vízforrásokat a vonatkozó jogszabálynak megfelelı jelzıtáblával kell ellátni. 6. Tőzoltósági beavatkozási központ 6.1. A tőzvédelmi szakhatóság által meghatározott létesítményekben tőzoltási beavatkozási központot kell kialakítani A tőzoltósági beavatkozási központ a létesítmény bejáratánál vagy annak közelében - a tőzoltósággal igazolható módon egyeztetetten - kialakított olyan helyiség, amelybıl a tőzoltói beavatkozáshoz szükséges és azt elısegítı tőzvédelmi berendezések vezérelhetık A központot tőzgátló épületszerkezetekkel kell leválasztani az egyéb helyiségektıl A központba legalább PH 90 minısítéső tőzálló kábellel kell a vezérléseket szerelni A kábelek tartószerkezetei (kábeltálca stb.) oly módon kerüljenek megvalósításra, hogy azok tönkremenetele a kábelekre vonatkozó idıtartam elıtt ne következzen be, vagy azok tönkremenetele ne befolyásolja a kábelek mőködıképességét A központba a tőzoltóság által meghatározott tőzoltó technikai eszközök vezérléseit kell bekötni. 7. Tőzoltósági rádióerısítı: 7.1. Minden épület esetében a létesítés során vizsgálni szükséges a kárelhárítás során együttmőködı szervek rádióforgalmazási feltételeinek megfelelıségét Amennyiben a tőzoltóság megítélése szerint a rádióforgalmazás nem, vagy nem megfelelı módón biztosított a létesítményben, rádióerısítıt, vagy más berendezést kell beépíteni. I/6. fejezet Tőztávolság Tőztávolság célja, hogy: - a tőz átterjedését korlátozza, - tőzoltó egységek beavatkozásának lehetıségét biztosítsa, - épületbıl menekülı, menekítendı személyek megfelelı, biztonságos helyre való eltávozását és/vagy eltávolítását biztosítsa. Megjegyzés: A tőztávolság csak a tőz átterjedését értelmezi, robbanással járó események esetén a hasadó, hasadó-nyíló felületekre vonatkozó követelményeket kell érvényesíteni. 1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Tőztávolság nem értelmezhetı azoknál az épületeknél, ahol a tőzoltóság jogszabály alapján nem minısül szakhatóságnak. Azon esetekben, amikor a tőzoltóság nem szakhatóság az épületek közötti távolság megfelelıségét a tőzoltóság nem vizsgálhatja A tőztávolsággal érintett térrészben tárolási és más egyéb tevékenység nem végezhetı. Ezen térrészt hulladékoktól, száraz aljnövényzettıl mentesen kell tartani Az építmények és a szabadterek egymás közötti viszonylatában, ha a jogszabályok eltérı tőztávolságra vonatkozó követelményeket határoznak meg, a nagyobb tőztávolságot kell figyelembe venni. Nem kell tőztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedı homlokzat nyílásnélküli tőzfalként kerül kialakításra, vagy létesült Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szilárd éghetı anyagok szabadtéri tárolási egységeinek tőzszakasz méreteit és egymás közötti tőztávolságát a 1. táblázat szerint kell meghatározni. A tárolási egységekbıl kialakított tőzszakaszok területei és a közöttük tartandó tőztávolságok meghatározása 1. táblázat A tőzszakaszok egymás közötti tőztávolságai (m), ha a szomszédos tőzszakasz A tőzszakasz tőzveszélyességi osztálya tőzveszélyességi osztálya alapterülete, m 2 C D E C

50 D E Szilárd éghetı anyag szabadban tárolt egységeinek méreteit, a tárolási egység és az építmény közötti távolságot a 2. táblázat szerint kell meghatározni. 2. táblázat A tárolt anyag megnevezése Szilárd éghetı anyagok tárolása a szabadban A tárolási egység méretei (m) (szélesség x hosszúság x magasság) Az építmény tőzállósági fokozata I-II. III. IV-V. Az építménytıl való távolság méterben* Éghetı,,C - D alapanyag félkész és készáru** 10x10x Papír, rongy, éghetı hulladék stb.** 6x20x Faforgács, főrészpor** 4x20x Gömbfa és tőzifa** 6x20x Főrészáru, fa-, mőanyag láda (göngyöleg) 6x20x Szalma és szálas takarmány*** 10x30x Öngyulladásra hajlamos szén (barna tızeg)**** 40x10x Kazánházi salak Feketeszén, koksz és zsákos mőtrágya az ammónium-nitrát kivételével * Egyes távolsági értékek legfeljebb 10 méterig térfogatarányosan csökkenthetık akkor, ha a tárolási egységek össztérfogata kisebb a táblázati méretbıl adódó térfogatnál. ** A távolság mértéke a tárolt éghetı anyag magassági méretéig csökkenthetı, ha az építmény tárolási egység felıli homlokzatát nyílás nélküli tőzfalként, tetıfödémek tartó- és térelhatároló szerkezetét, továbbá fedélhéjalását nem éghetı anyagból alakították ki. *** A távolság éghetı anyagú, illetıleg éghetı tetıhéjazatú épülettıl 15 méterre, a szomszédos telek egyéb építményétıl 8 méterre, saját tulajdonú egyéb építménytıl 4 méterre csökkenthetı, ha csak 3 méternél nem magasabb és 45 m 3 -nél nem nagyobb össztérfogatban helyeznek el szalmát, vagy szálas takarmányt. Szérőn és rostnövénytárolón, valamint mezın (határban) a kazlak mérete 10x50x8 méter lehet. **** Erımői felhasználás esetén a tárolási egység méreteit - a tőzvédelmi hatóság - a technológia függvényében ettıl eltérıen is megállapíthatja Az éghetı anyag tárolási egysége és a kerítés között legalább 1 méter széles, éghetı anyagtól mentes területet kell tartani A szabadban elhelyezett tárolási egységek között a jogszabályban meghatározott, azok hiányában legalább a magasabb tárolási egység magasságával egyenlı távolságot kell biztosítani Szérő, rostnövénytároló, kazal tőztávolsága A mezın (határban) összerakott kazal, valamint a szérő és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélsı tárolási egység és a környezı építményektıl a következı tőztávolságot kell megtartani: a) az,,a és,,b tőzveszélyességi osztályba tartozó építményektıl legalább 200 métert; b) a,,c -,,E tőzveszélyességi osztályba tartozó építményektıl legalább 100 métert; c) a vasúti vágányoktól és a vasútállomástól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 métert; d) a közúttól, erdıtıl, lábon álló gabonától legalább 25 métert; e) nagyfeszültségő, föld feletti villamos vezetéktıl a legfelsı villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosát, de legalább 20 métert Az állattartási telepeken a legfeljebb egy évre elegendı alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni, és ezekre az 1.5. pontban meghatározottakat kell alkalmazni A szérőben csak kalászos terményt, szálas takarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni A szérőn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levı kazal az elızı sorban levı két kazal közé kerüljön A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani A mezın (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény- stb. kazlakat, legalább 3 méter széles védıszántással kell körülvenni Tároló silók tőztávolsága Gabona-, termény-, takarmány silók esetén, amennyiben azok anyaga minısítéső, a silók palástjai között 1 méter tőztávolság elegendı Gabona-, termény-, takarmány silók esetén, amennyiben azok anyaga legalább A2 minısítéső, a silók között elegendı 2 méter tőztávolságot kell tartani Azon silók esetében, amelyek B-E minısítéső anyagból létesülnek, a tőztávolságot az 1.5. ponthoz tartozó táblázat elsı sorának elıírásai alapján kell megállapítani Lakó-, közösségi és ipari-, tárolási-, valamint mezıgazdasági épületek tőztávolsága Az épületek között szükséges tőztávolságot az alábbi körülmények és a 3. és 4. táblázat figyelembevételével kell meghatározni: I. ÉPÜLET ÉPÍTÉSZETI TULAJDONSÁGAI 1. építmény (homlokzat) magasság 2. szembenálló homlokzatok anyaga, tagoltsága, nyílások felületaránya 3. tetıszerkezet anyaga

51 4. homlokzatra nyíló helyiségek funkciója 5. szomszédos épület kialakítása, funkciója 6. az épület befogadó képessége II. ÉPÜLET TŐZVÉDELMI TULAJDONSÁGAI 7. beépített tőzvédelmi berendezés megléte, kialakításának módja, korszerősége 8. elsıdleges épületszerkezetek tőzállósági fokozata 9. tőzveszélyességi osztályba sorolás 10. rendeltetés 11. vonulási távolság (létesítményi is) 12. oltóvíz ellátottság (külsı, belsı) 13. az elsıdlegesen kiérkezı tőzoltóság technikája 14. tőzterhelés 15. tőzjelzés módja III. EGYÉB KÖRÜLMÉNYEK 16. jellemzı meteorológiai körülmények (szél stb.) 3. táblázat Kétszintesnél magasabb lakóépületek, valamint közösségi épületek tőztávolsága Épület rendeltetése Minimális tőztávolság Maximális tőztávolság Kétszintesnél magasabb többszintes lakóépület 3 12 Középmagas lakóépület 5 20 Magas lakóépület Mővelıdési, kulturális, oktatási, nevelési, vallási 4 épület 16 Középmagas mővelıdési, kulturális, oktatási, nevelési, vallási épület 6 24 Magas mővelıdési, kulturális, oktatási, nevelési, 12 vallási épület 36 Egészségügyi és szociális épület 4 16 Középmagas egészségügyi és szociális épület 6 24 Magas szociális épület Kereskedelmi, ellátó-, szolgáltató épületek 5 18 Középmagas kereskedelmi, ellátó-, szolgáltató épületek Magas kereskedelmi, ellátó-, szolgáltató épületek Iroda-, igazgatási-, szállásépületek 4 16 Középmagas iroda-, igazgatási-, szállásépületek 6 24 Magas iroda-, igazgatási, szállásépületek A és B tőzveszélyességi osztályú helyiséget tartalmazó, valamint 500 m 2 -nél nagyobb ipari, tárolási, mezıgazdasági rendeltetéső épületek 4. táblázat Épület rendeltetése Minimális tőztávolság Maximális tőztávolság A és B tőzveszélyességi osztályú épület 4* 30** C, D tőzveszélyességi Legfeljebb 500 MJ/m 2 tőzterheléső 4 osztályba tartozó épületek épület MJ/m 2 és 3000 > MJ/m 2 tőzterheléső épület MJ/m 2 -nél nagyobb tőzterheléső 12 épület 30 E tőzveszélyességi osztályba tartozó épület 3*** 12 * a tőztávolság a nyílás nélküli fal felület esetében értelmezendı és a robbanási túlnyomás levezetése az ellenkezı oldalra tervezett ** figyelembe véve az egymással szembenálló hasadó-nyíló felületeket *** a távolság a tőzoltóság beavatkozása miatt indokolt A minimális és a maximális tőztávolsági értékeken belül a tőztávolságot az bekezdésben szerepeltetett fennmaradó körülmények együttes vizsgálatával, mérlegelésével kell meghatározni Az épület tőzvédelmi helyzetét javító körülmény(ek) a maximális értéket csökkenti(k), míg a rontótényezı(k) a minimális értéket növeli(k). Az így egymáshoz közeledı értékek alapján kell a ténylegesen szükséges távolságot meghatározni A rontó és javító tényezık figyelembevételi módjáról a szakhatósági állásfoglalásában a tőzvédelmi szakhatóság köteles rendelkezni Ponyva anyagú tároló építmények esetében a tőztávolságot az 1.4. és 1.5. bekezdések figyelembevételével kell kialakítani. I/7. FEJEZET Kiürítés 1. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK

52 1.1. Az építményt, és annak tőzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy tőz esetén a bent-tartózkodók megengedett idıtartamon belül a veszélyeztetett területrıl eltávozhassanak, illetıleg az építmény elhagyásával a szabadba juthassanak. Ennek érdekében a menekülésre használható kijárati utakat az építményen belül - kivéve a családi házakat, a családi ház jellegő sorházakat, valamint a magánnyaralókat - a vonatkozó munkabiztonsági jogszabályban és szabványokban foglalt módon, az alábbiak szerint biztonsági (menekülési, tőzvédelmi és veszélyhelyzeti) jelzésekkel kell felszerelni: A kijárati utakon, a kijárati, vészkijárati ajtóknál és az egyes helyiségekbıl a kiürítési útvonalra nyíló ajtóknál a vonatkozó szabvány szerinti menekülési útirány jelzı rendszert kell kiépíteni, mely a menekülı embereknek a teljes menekülési útvonal mentén folyamatos és következetes vizuális információt közöl biztonsági jelek segítségével a kiürítés irányáról, figyelemmel az esetleges alternatív útvonalakra is. Az építmény, épület, szabadtér bármely pontján legalább egy menekülési útvonaljelzı biztonsági jelnek minden esetben láthatónak kell lennie. Menekülési útvonaljelzések szempontjából kiemelten kezelendı területek: a) minden kijárati és vészkijárati ajtó: Az ajtókat az ajtó fölé, vagy amennyiben arra más lehetıség nincs, akkor az ajtó jobb és baloldalán az ajtóra mutató biztonsági jellel kell megjelölni; biztonsági jelet az ajtóra szerelni tilos, mert annak nyitott állapotában az információ elvész. Az ajtókon meg kell jelölni a nyitási mechanizmusukat a kezelésükre utaló biztonsági jellel, különös tekintettel, a pánikrúddal ellátott ajtókra, b) a lépcsıházak, azok valamennyi lépcsıfordulója és környezete: Legalább a lépcsık menekülés irányában lévı elsı lépcsıfokát meg kell jelölni a menekülési irányát mutató biztonsági jellel; a lépcsıházakban valamennyi szinten utánvilágító, vagy világító jellel meg kell jelölni az adott szint számát, c) az épületben elhelyezett felvonók (liftek): a biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, a nem hagyományos (nem biztonsági) felvonóknál pedig a Tőz esetén a liftet használni TILOS! jelzést kell valamennyi szinten elhelyezni. d) a füstmentes lépcsıház, valamint az e felé vezetı út iránymutató elıjelzésekkel, e) a folyosók minden keresztezıdése minden irányból, f) minden irányváltoztatás, g) bármilyen szintváltoztatás, h) a kötelezıen elıírt vészkijáratok, i) a menekülésre használható ablakok, valamint j) a szabadba vezetı utolsó kijárat (a mentésben közremőködık számára kívülrıl is!) A menekülési útvonalakat minden esetben világító (utánvilágító vagy elektromos) biztonsági jelekkel kell megjelölni, melyeknek legalább a vonatkozó szabványban meghatározott ideig alkalmasnak kell lenniük a céljuknak megfelelı fény kibocsátására. A biztonsági világításra - a biztonsági világítási lámpatest megfelelı fényerısségének biztosítása érdekében - tilos menekülési útirányjelzést felhelyezni! Az elektromos mőködtetéső menekülési útvonaljelzı lámpatesteknek saját, vagy központi szünetmentes áramforrásról kell mőködniük legalább a vonatkozó szabványban elıírt ideig Az elektromos áramforrásról mőködı menekülési útvonaljelzések mőködıképességét rendszeresen, de legalább hetente próbával ellenırizni kell, melyrıl ellenırzési naplót kell vezetni. A meghibásodott elemeket (akkumulátor, fénycsı) haladéktalanul cserélni kell A menekülési útvonaljelzések telepítési magassága: Magasan telepített biztonsági jelek: Ebben az esetben a jeleket 2,0-2,5 méteres magasságában rögzítjük. A magasan telepített biztonsági jeleknek közepes (10 méter) és nagy (30 méter) távolságból felismerhetınek kell lennie. Az ilyen magasságban rögzített menekülési útvonaljelzı biztonsági jeleket a kijárati ajtók fölé, valamint a menekülési út minden irányváltoztatási pontjában kell elhelyezni. A telepítésnél ügyelni kell arra, hogy az épület, a kijárati út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie Alacsonyan telepített biztonsági jelek: Ebben az esetben a biztonsági jeleket a padlószintre vagy a padlószinttıl kis magasságban telepítjük. Az alacsonyan telepített biztonsági jeleknek legalább 30 méter hosszúságban kell az útirányt mutatniuk és a biztonsági jeleknek 5 méter távolságból felismerhetınek kell lenniük. Alacsonyan telepített (LLL) biztonsági jeleket a közlekedési utakon a magasan telepített jelzések kiegészítéseként, vagy az olyan helyiségekben kell alkalmazni, ahol az ott tárolt anyagok, eszközök, valamint az ott található berendezési tárgyak miatt egy esetleges tőzben nagyon erıs füstfejlıdéssel kell számolni Középmagasan telepített biztonsági jelek: Ebben az esetben a jeleket a magasan és az alacsonyan telepített jelek közé telepítjük. Az ezen a módon telepített jelek telepítési magassága maximum 2,0 méter, általában szemmagasságban, vagy ahogy azt a veszélyforrás igényli. Középmagasan telepített biztonsági elsısorban a közlekedési utakon és az olyan helyiségekben kell kiépíteni, ahol egy esetleges tőzben nem, vagy csekély mértékben kell füstfejlıdéssel számolni az ott tárolt, beépített vagy elhelyezett anyagok, berendezési tárgyak alapján A biztonsági jelzések telepítésénél minden esetben figyelembe kell venni a helyiség belmagasságát, valamint az ott található anyagok füstfejlesztı képességét. Azokban a helyiségekben, ahol ezek alapján alacsonyan, vagy középmagasan telepítendı a menekülési útvonal rendszer, ott a kijárati ajtók két oldalán, a padló szint közelében, legfeljebb azonban 2,0 méteres magasságban kell a kijárati ajtót megjelölni Kijárati ajtók megjelölésénél a biztonsági jelet - az pontban foglaltakra figyelemmel - az ajtók fölé 2-2,5 m magasságban kell felszerelni. A menekülési útirányt jelölı biztonsági jelet tilos az ajtóra szerelni, mivel az ajtó nyitott állapotában a jel nem látható, így a meneküléshez szükséges információ eltőnik A közlekedési folyosókon elhelyezendı biztonsági jelek ajánlott szerelési magassága 1,7-2,0 méter.

53 Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, egyes kijárati útvonalak bármely okból (felújítás, átrendezés stb.) történı idıleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén az ezen okból téves jelzést adó menekülési útirány jelzések mőködését letakarással, kikapcsolással, leválasztással, vagy bármely más hatásos mőszaki megoldással szüneteltetni kell Az építmény kiürítése, és az ott keletkezett tőz jelzése, továbbterjedésének megakadályozása, valamint felszámolása során használható tőzvédelmi eszközöket az pontban foglaltaknak megfelelı világító biztonsági jelzésekkel kell megjelölni. A tőzvédelmi eszközök szempontjából kiemelten kezelendı területek: a) kézi és hordozható tőzoltó készülékek, b) fali tőzcsapok, tőzcsapszerelvény szekrények és azok környezete, c) kézi tőzjelzésadók, tőzjelzı telefon A tőzvédelmi eszközök helyét jelzı biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett, 2-2,5 méteres magasságban kell elhelyezni, úgy, hogy az a helyiségben lévı legnagyobb távolságról is könnyen felismerhetı legyen. Amennyiben a felismerési távolság a 25 métert meghaladja, úgy a tőzvédelmi jelzéshez az eszköznek megfelelı elıjelzı és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni az épületen belül és szabadtéren Az építmény kiürítése során szükséges, vagy esetleg szükségessé váló elsısegély- vagy veszélyhelyzeti eszközöket, felszereléseket az pontban foglaltaknak megfelelı utánvilágító, vagy világító szabványos biztonsági jelzésekkel kell megjelölni. A veszélyhelyzetben fontos eszközök közül kiemelten kezelendık: a) elsısegély felszerelések, orvosi szoba, b) hordágyak, c) önmentı eszközök, d) légzésvédelmi eszközök, készülékek Az elsısegély- és veszélyhelyzeti biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett, 2-2,5 méteres magasságban kell elhelyezni, úgy, hogy az a helyiségben lévı legnagyobb távolságról is könnyen felismerhetı legyen. Amennyiben a felismerési távolság a 25 métert meghaladja, úgy a megfelelı elıjelzı és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni az épületen belül és szabadtéren egyaránt A kiürítés, valamint a tőzoltói beavatkozás során fontos tőzvédelmi biztonsági jelzéseket az pontban foglaltaknak megfelelı világító, vagy megvilágított módon, szabványos biztonsági jelzésekkel (piktogrammal és szükség szerint kiegészítı felirattal) kell ellátni. Kiemelten kezelendık: a) a kézi indítású tőzoltó, tőzvédelmi eszközök kezelı szerkezetei (hı- és füstelvezetı, gázzal oltó stb.), b) a sprinkler központok bejáratai és a központon belül az egyes kezelı szerkezetek és azok környezete, c) tőzkulcsok, tőzszéfek és környezetei Az eltávozást a szabadba, átmenetileg védett térbe, tőzszakaszba, füstmentes lépcsıházba kell biztosítani. A kiürítési terveknek biztosítaniuk kell e terek további, megfelelıen biztonságos elhagyásának lehetıségét a szabadba. A füstmentes lépcsıház közvetlenül a szabadba, vagy a védett téren keresztül a szabadba biztosítsa a kiürítést A mozgásukban és/vagy cselekvıképességükben korlátozott személyek kiürítésére vonatkozó követelmények: A mozgásukban és/vagy cselekvıképességükben korlátozott személyek elhelyezése szolgáló épületek kiürítésére vonatkozó követelmények, amennyiben az állandó orvosi felügyelet biztosított Az egészségügyi és szociális intézményekben a mozgásukban és/vagy cselekvıképességükben korlátozott személyek eltávolítását, biztonságát - az egyszintes épületek kivételével - az alábbiak szerint kell biztosítani: A helyhez kötött betegek huzamos tartózkodására szolgáló helyiségeket minden más helyiségtıl tőzgátló épületszerkezettel és önmőködı csukó szerkezettel ellátott legalább 0,5 óra tőzállósági határértékő és minısített füstgátló ajtóval kell leválasztani, Az építményszint elhagyására nem, de azon belül mozogni képes, vagy a mozgatható személyek számára az adott építményszinten belül tőzgátló szerkezetekkel határolt helyiséget, védett teret kell létesíteni, amely képes az adott szinten tartózkodók egyidejő befogadására, Az önállóan mozogni képes személyek, és a korlátozás nélkül szállítható betegek eltávolítását biztonsági felvonó és füstmentes lépcsıház kialakításával kell biztosítani, A kórházak intenzív részlegét és az elkülönítést igénylı betegek ellátását, elhelyezését szolgáló épületrészt az pontokban meghatározottakon felül külön tőzszakaszként kell kialakítani A fenti feltételek teljesülésének igazolása érdekében a tőzvédelmi tervdokumentációhoz orvostechnológiai leírást is mellékelni kell.

54 A mozgásukban és/vagy cselekvıképességükben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületek kiürítésére vonatkozó követelmények, amennyiben állandó orvosi felügyelet nem biztosított Egyszintes kialakítású épület esetén két ellentétes irányú menekülést kell biztosítani a szabadba Kétszintes kialakítású épület esetén, amennyiben a homlokzat hossza nem haladja meg a 30 m-t, a biztonságos kiürítés érdekében legalább egy lépcsıházat kell kialakítani és szintenként tőzgátló épületszerkezetekkel határolt két védett teret kell létesíteni, melyek között az átjárást biztosítani kell. A védett terek mérete tegye lehetıvé a teljes szintlétszám egyidejő befogadását Kétszintes kialakítású épület esetén, amennyiben a homlokzat hossza meghaladja a 30 m-t, a biztonságos kiürítés érdekében kétirányú kiürítést kell biztosítani A kétszintesnél magasabb, de nem középmagas épület esetében amennyiben a homlokzat hossza nem haladja meg a 30 m- t, a biztonságos kiürítés érdekében az ponton túlmenıen a lépcsıházat füstmentesen kell kialakítani A kétszintesnél magasabb, de nem középmagas épület esetében amennyiben a homlokzat hossza meghaladja a 30 m-t, a biztonságos kiürítés érdekében az ponton túlmenıen, szintenként tőzgátló épületszerkezetekkel határolt két védett teret kell kialakítani, melyek között az átjárást biztosítani kell. A védett terek mérete tegye lehetıvé a teljes szintlétszám egyidejő befogadását A középmagas épület biztonságos kiürítése érdekében kétirányú kiürítést kell biztosítani, az egyik lépcsıház füstmentes kialakítású legyen a hozzá kapcsolódó biztonsági felvonóval, továbbá szintenként tőzgátló épületszerkezetekkel határolt két védett teret kell kialakítani, melyek között az átjárást biztosítani kell. A védett terek mérete tegye lehetıvé a teljes szintlétszám egyidejő befogadását Kényszertartózkodásra szolgáló épület kiürítési és beavatkozási feltételeit az illetékes tőzvédelmi szakhatóság, az ırzésvédelmi követelményekkel egyeztetett módon állásfoglalásban határozza meg A kiürítésre számításba vett útvonalon körforgó pont szerinti esetek kivételével - toló, billenı és emelkedı zsalus rendszerő ajtókat alkalmazni nem szabad. A vezérléssel mőködı ajtók esetében a kézi nyithatóságot minden esetben biztosítani kell A C - E tőzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezıgazdasági és tárolási célú építményeknél a kiürítési útvonalon megengedett toló, billenı és emelkedı zsalus kapuk alkalmazása, ha azok mindkét oldalról és kézi úton 20 másodpercen belül biztonságosan nyithatók és az érintett helyiségben tartózkodó személyek száma 20 m 2 -enként az egy fıt nem haladja meg A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetek - kivéve a legfeljebb 50 fı tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minısített nyílászárókat - csak a kiürítés irányába nyílhatnak, - míg a helyiségben tartózkodnak - azokat lezárni nem szabad. A tömegtartózkodásra szolgáló helyiség ajtóit kilincs nélkül kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyitható és nyitott állapotban önmőködıen rögzíthetı legyen. A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetekben a vésznyitók, pánikzárak elıírásait (vonatkozó MSZ EN szabványok) teljesíteni kell A kiürítésre számításba vett útvonal kijáratainak nyílásába küszöböt, lépcsıt építeni - a nem tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kivételével - nem szabad Többszintes építmények menekülési útvonal határoló szerkezetei feleljenek meg az I/4. fejezet tőzvédelmi osztályra és tőzállósági határértékre vonatkozó követelményeknek. A menekülési útvonalat határoló szerkezetek olyan kialakításúak legyenek, hogy ne tegyék lehetıvé a mögöttük történı tárolást (szekrényfal stb.) A kiürítés céljára 50 fınél több személy esetében íves karú lépcsıt, továbbá csúszdát, hágcsót, felvonót, - kivéve a biztonsági felvonót - valamint 25%-nál meredekebb lejtıt számításba venni nem szabad A vészlétrát (kilépıt), vészhágcsót vagy a kiürítés célját szolgáló egyéb szerkezetet, a vonatkozó mőszaki elıírások szerint szabad létesíteni Többszintes építményekben a lépcsıházat úgy kell elhelyezni, hogy attól a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, illetıleg az önálló rendeltetési egység bejárata legfeljebb a következı távolságra legyen: Az A, B tőzveszélyességi osztályba tartozó építményekben 15 méterre A C tőzveszélyességi osztályba tartozó építményekben 30 méterre A D, E tőzveszélyességi osztályba tartozó építményekben 50 méterre A kiürítési útvonal ajtóinál függöny, szélfogó csak úgy helyezhetı el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szőkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belsı széleit eltérı színő csíkkal kell megjelölni. 2. KIÜRÍTÉSI SZÁMÍTÁSOK 2.1. A kiürítés idıtartama Az építmény kiürítésének szakaszai - elsı szakasz: a veszélyeztetett helyiségek kiürítése, - második szakasz: a veszélyeztetett tőzszakasz, vagy az építmény kiürítése Mind az elsı, mind a második szakasz kiürítésének idıtartama nem haladhatja meg a megengedett idıtartamot A kiürítés megengedett idıtartamát, amely a helyiség, tőzszakasz, építmény tőzveszélyességi osztályától és a tőzszakasz, építmény tőzállósági fokozatától függ, az 1. táblázat tartalmazza. A kiürítés megengedett idıtartama 1. táblázat A kiürítés megengedett idıtartama Kiürítési szakasz Kiürítendı helyiség, tőzszakasz, építmény megnevezése (t meg ) I-V. tőzállósági fokozatba sorolt tőzszakaszból, épületbıl, vagy építménybıl min. I-II. III. IV-V. Elsı szakasz Nagyforgalmú, vagy tömegtartózkodásra szolgáló, valamint t 1 A - B tőzveszélyességi osztályba sorolt helyiségek. 1,5 1,0 0,75 Huzamos tartózkodásra szolgáló, vagy C-E tőzveszélyességi 2,0 osztályba sorolt helyiségek. 1,5 1,0 Egyszintes csarnok Legfeljebb 5000 m 3 2,0 1,5 1,0

55 Második szakasz t 2 1/.,2/, ha a belsı térfogata m 3 között 2,5 2,0 1, m 3 között 3,0 2,5 2, m 3 között 3,5 3,0 2, m 3 között 4,0 3, m 3 között 4,5 4, m 3 felett 5,0 4,5 - Nagyforgalmú, vagy tömegtartózkodásra szolgáló, valamint A-B tőzveszélyességi osztályba sorolt tőzszakaszok, épületek. 6,0 5,0 1,5 Huzamos tartózkodásra szolgáló, vagy C-E tőzveszélyességi 8,0 6,0 2,5 osztályba sorolt tőzszakaszok, épületek. 1/ Csak akkor, ha legalább két közvetlenül a szabadba nyíló kijárati ajtókkal és hatásos hı- és füstelvezetıvel rendelkezik. 2/ Az A és B tőzveszélyességi osztály esetén a megengedett kiürítési idıtartamot 25%-kal csökkenteni kell A kiürítés elsı szakaszának számítása A kiürítés elsı szakaszának idıtartamát az útszakaszok hossza és az ajtók átbocsátó képessége alapján, a tőzszakasz, létesítmény helyiségeire kell meghatározni A kiürítés idıtartama az útszakaszok hossza alapján: ahol: t 1a a legkedvezıtlenebb útvonalból és a haladási sebességbıl meghatározott idı percben (min) S il a fenti útvonal az egyes útszakaszok hossza egyenes útvonalon mérve méterben (m) v i az egyes útszakaszokhoz tartozó haladási sebességek a 2. táblázat alapján, m/min, t 1meg a kiürítés elsı szakaszára megengedett idıtartam az 1. táblázat alapján A kiürítés idıtartama az ajtó átbocsátó képessége alapján ahol: t 1b a helyiségnek vagy a kijárathoz tartozó helységrész kiürítési idıtartama az ajtók átbocsátó képessége alapján percben (min), N 1 a kijáratonként eltávolítandó személyek száma, k a kijáratok átbocsátó képessége: 41,7 fı. m -1. min -1 x 1 az N 1 -hez tartozó kijárat szélessége, méterben (m) A kiürítés második szakaszának számítása A kiürítés második szakaszának idıtartamát az utak hossza, a lépcsık, a szabadba, - valamint átmenetileg védett tőzszakaszba, füstmentes lépcsıházba, vagy a tőzvédelmi hatóság engedélyével erre a célra kijelölt térbe, tetıfödémre - vezetı ajtók átbocsátó képessége alapján kell meghatározni, az építményre vagy az abban levı tőzszakasz(ok)ra. A kiürítés második szakaszának az 1.2. pontban foglaltak közül az egyiket kell számítással ellenırizni Kiürítés a szabadba A kiürítés idıtartama az útvonalak hossza alapján ahol: t 2a az ellenırzött tőzszakasz vagy építmény kiürítési idıtartama a kijárattól legtávolabb lévı helyiség útvonalhossza alapján, percben (min), t lma a kiürítés elsı szakaszában számított kiürítési idıtartamok közül a legnagyobb, percben (min), s i2 annak a helyiségnek a legtávolabbi kijáratától a szabadba vezetı kijáratig vett útvonalainak együttes hossza az úttengelyen mérve, amely a t 1ma -val együttesen a legnagyobb t 2a értéket adja, méterben (m), v i a számításba vett útvonal közlekedı helyiség(ek)hez tartozó haladási sebességek a 2. táblázat alapján, m/min, t 2 meg a kiürítés második szakaszára megengedett idıtartam az 1. táblázat alapján, percben (min) A kiürítés idıtartama a lépcsık, vagy a menekülési útvonal legszőkebb keresztmetszete (a menekülési útvonal legkisebb szabad szélessége) alapján. Többszintes tőzszakaszok, vagy menekülési útvonalon lévı szőkítés esetén.

56 ahol: t 2b az ellenırzött tőzszakasz, építmény kiürítési idıtartama, a lépcsık átbocsátóképessége, vagy a menekülési útvonal legszőkebb keresztmetszete alapján percben (min), t y1 a lépcsı, vagy a legszőkebb keresztmetszet eléréséhez szükséges idı a hozzá - a kiürítésnél számításba vett - legközelebb esı helyiség legközelebbi ajtajától mérve, az útszakaszok alapján, percben (min), N 2 a lépcsın, vagy a menekülési útvonalon lévı szőkítésen legnagyobb létszámot befogadó szintrıl a számításba vett lépcsıkön eltávolítandó személyek száma, vagy a legszőkebb keresztmetszeten menekülık száma, s i3 a lépcsı és a lépcsıtıl, vagy a legszőkebb keresztmetszettıl a szabadba vezetı kijáratig tartó útvonalak hossza az úttengelyen mérve, méterben (m), k a lépcsı átbocsátóképessége megegyezik a kijáratok pont szerinti átbocsátóképességével, x 2 a lépcsıkar(ok), vagy a legszőkebb keresztmetszet szabad szélessége, méterben (m), v i a számításba vett útvonalhoz tartozó haladási sebességek a 2. táblázat alapján, m/min A kiürítés idıtartama a szabadba vezetı ajtók átbocsátóképessége alapján (kijáratonként) ahol: t 2c az ellenırzött tőzszakasz vagy építmény kiürítési idıtartama a szabadba vezetı ajtó(k) átbocsátóképessége alapján, min, t y2 a szabadba vezetı ajtó eléréséhez szükséges idı, a tőzszakasz helyiségei közül - a kiürítésnél számításba vett - a szabadba vezetı ajtóhoz legközelebb esı helyiség ajtajától mérve, min, N 3 az ellenırzött tőzszakaszból, az építménybıl az adott kijáraton eltávolítandó személyek száma, fı, k a szabadba vezetı ajtók átbocsátóképessége a pont szerint, x 3 a szabadba vezetı kijárat szabad nyílás-szélessége, méterben (m) A füstmentes lépcsıház közvetlenül, vagy zárt közlekedın keresztül biztosítsa a szabadba történı kijutás lehetıségét Kiürítés külön e célra tervezett védett térbe Ez esetben a külön e célra tervezett térben a személyek átmeneti ott-tartózkodásával kell számolni A kiürítésre tervezett térhatároló szerkezeteinek tőzállósági határértéke feleljen meg az adott tőzállóság fokozathoz tartozó tőzgátló szerkezetekre elıírt tőzállósági követelményeknek, amelyet az 5. rész I/4. fejezete ír elı. E térben a határoló szerkezetek tőzállósági határértékéig biztosítani kell az alábbi feltételeket: a) a légtér hımérséklete, a hısugárzás intenzitása nem érheti el az emberekre veszélyes értéket, b) a térben tartózkodók létszámához, és a tartózkodás idıtartamához szükséges levegımennyiség legyen biztosított, c) az ott-tartózkodás idıtartamáig a adott tér legyen füstmentes, d) az adott térben az ott-tartózkodás idıtartamáig világítást kell biztosítani. A fent említett tér nem alakítható ki III. tőzállósági fokozatú 1-2 szintes épület tetıfödémén, és IV- V. tőzállósági fokozatú épületben. 3. HALADÁSI SEBESSÉGEK 3.1. A kiürítés sebességét a 2. táblázat értékei szerint kell figyelembe venni a helyiség (közlekedı) alapterülete és a helyiségben (közlekedıben) számításba vett (3. táblázat) személyek alapján: 2. táblázat A helyiségben egy fıre jutó alapterület (m 2 ) Vízszintes haladású sebesség m/min Haladás lépcsın, m/min lefelé fölfelé 1-ig felett 25-ig felett Az üzletek és áruházak üzlethelyiségeinek befogadóképességét 5 m 2 / fı fajlagos értékkel kell meghatározni a helyiség alapterületébıl. A lépcsık útvonalhosszaként (s) - beleértve a lépcsıpihenıket is - a szintkülönbség háromszorosát kell figyelembe venni Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre egyértelmő alapadat (az ülıhelyek elrendezését és darabszámát feltüntetı alaprajz, szállodáknál ágyszám és kiszolgáló személyzet létszáma, ipari vagy mezıgazdasági üzemeknél az üzemeléstechnológiai leírás létszámadatai stb.), akkor a létesítmény sajátosságait figyelembe véve az alábbi adatokból kell kiindulni: A létszám megállapításánál a rendeltetésszerő üzemeltetés során elıforduló, tőzvédelmi szempontból legkedvezıtlenebb állapotot kell feltételezni (üzletek esetében a karácsony elıtti nagybevásárlás idıszakát stb.). Abban az esetben, ha az így megállapított létszám kisebb, mint a fajlagos értékek szerinti létszám, akkor az utóbbit kell számításba venni. 3. táblázat Rendeltetés Fı/m 2, egyéb Megjegyzés

57 1. Gépkocsi parkoló terület 1 fı/gépkocsi Amennyiben a tárolt gépjármővek használói jellemzıen a hozzá tartozó épület használóiból állnak, az épületben tartózkodók létszámához a parkoló létszámát nem kell hozzáadni 2. Lakás 4 fı/lakás A létszám figyelembe veszi azon esetet, amikor a normál használattól eltérı tevékenység folyik a lakásban, (házibuli, rendezvény stb.) mely a tényleges lakószám növekedésével jár 3. Iroda 1 fı/ minden megkezdett 6 m 2 Nagyteres irodáknál is érvényes fajlagos létszám 4. Tárgyalók 1 fı/3 m 2 Amennyiben a tárgyalók használói jellemzıen a hozzá tartozó épület használóiból állnak, az épületben tartózkodók létszámához csak a tárgyalóknál figyelembe vett létszám felét kell hozzáadni Valamennyi, a vásárlók által hozzáférhetı területet számításba kell venni, különösen az 5. Bevásárló központok, raktáráruházak 1 fı/ 5 m 2 eladótereket és a közlekedıket, de a beépített bútorok (polcok) nélkül. A vizes helyiségeket és a kizárólag raktározásra szolgáló területeket figyelmen kívül lehet hagyni. különösen stadionok, színházak, középületek esetén 6. Elıcsarnokok általában 2 fı/1 m 2 A tőzszakasz vagy épület befogadóképességéhez legalább a fenti létszám felét szükséges figyelembe venni Fekvıbeteg ellátó egészségügyi létesítmények helyiségei, emeletei, tőzszakaszai, épületei Kiállítóterek. (múzeum, kiállítás, galéria stb.) kiállító helyiségei A betegágyszám kétszerese 1 fı/2 m 2 A fajlagos mutatóba a betegek mellett a látogatók és az intézmény dolgozói is beletartoznak 9. Éttermek és többcélú termek 1 fı/1,5 m 2 A megadott adat a legkedvezıtlenebb, ülıhely nélküli elrendezésre vonatkozik 10. Diszkók, popkoncertek ülıhelyek nélkül 3 fı/m 2 alapterület (alapterület, levonva a rögzítetten A látogatók rendelkezésére álló nettó hasznos beépített bútorokat) 11. Lelátó tribünök állóhellyel 5 fı/m 2 A közlekedıátjárók nélkül Templomok, vallási létesítmények rendezvényterei Uszodák, élményfürdık, gyógyfürdık medenceterei Ülıhelyek + 1 fı/1 m 2 Az ülıhelyek közötti közlekedıkön és a karzaton is tartózkodást feltételezve 1 fı/3 m 2 Valamennyi, a közönség által szabadon használt terület és vízfelület figyelembevételével I/8. FEJEZET A számított tőzterhelés meghatározása és a mértékadó tőzállósági követelmények számítása Megjegyzés: Az e módszerrel számított tőzállósági értékek csak akkor alkalmazhatók, ha azok az 5. rész I/4. fejezet követelményértékeitıl kedvezıbb irányban térnek el, és ha biztosított, hogy az éghetı anyag mennyisége a számításba vett értéknél kisebb. Nem tárgya a fejezetnek a külsı nyílászáró szerkezetek és nyílások nélküli, kizárólag mesterséges szellızéssel ellátott építmények tőzállósági követelményeinek számítása. 1. ALKALMAZOTT JELÖLÉSEK ÉS MEGHATÁROZÁSOK (1. táblázat) 1.táblázat Bető- Mértékegység Megnevezés jel É Meghatározás p Tőzterhelés MJ/m 2 Az 5. rész I/2. fejezete szerint p v Számított tőzterhelés MJ/m 2 A mértékadó tőzidıtartam számításához származtatott tőzterhelés p n Idıleges tőzterhelés MJ/m 2 Ugyanaz, mint a p, de csupán az éghetı berendezés (bútor, textília, technológiai berendezések töltıanyaga, szigetelése, megmunkált termékek, azok meg nem munkált elıkészített anyaga, raktározott anyagok, csomagoló anyag stb.) tömege alapján számítva Ugyanaz, mint a p, de csak a nem mozgatható és éghetı épületszerkezetek alapján számítva p s Állandó tőzterhelés MJ/m 2 M Az éghetı anyag tömege kg A p n, és a p s számításához figyelembe vett valamennyi anyag tömege H Főtıérték MJ Az éghetı anyagok 1 kg-jának elégetésébıl származó hımennyiség a m Anyagjellemzı tényezı - Az anyagok leégési sebességét kifejezı jellemzı f c Átszámítási tényezı, 0,066 m 2 perc MJ A 16,75 MJ/m 2 tőzterhelést képviselı anyagmennyiség teljes elégése által elıidézett 1 perc tőzidıtartam

58 t MO Elsıdleges tőzidıtartam perc A számított tőzterhelésbıl származtatott idıtartam f l Légellátási tényezı - A helyiség, vagy a tőzszakasz külsı nyílászárói, nyílásai, felülete és a padlófelület arányától függı tényezı S Padlófelület m 2 A helyiség, vagy a tőzszakasz területe S o Nyílászárók, m 2 A helyiség, vagy a tőzszakasz külsı ajtóinak, ablakainak nyílásainak nyílások felülete felülete f m Belmagassági tényezı - A helyiség, vagy a tőzszakasz belmagasságával összefüggı tényezı m b Belmagasság M A belmagasságok átlagolt értéke a helyiségben, vagy a tőzszakaszban f t Tőzoltási hatékonysági A tőzoltási adottságokat kifejezı tényezı a mértékadó tőzidıtartam - tényezı számításához l v Vonulási távolság Km A tőz helye és a tőzoltóság készenléti helyétıl (szertártól) való távolsága a tőzoltó jármő által használható útvonalon mérve t m A tőz várható idıtartama Perc A t Mo módosított értéke az f 1, f m és az f t tényezıkkel f r Rendeltetési tényezı - Az egyes épületszerkezeteknek az épület állékonyságának fenntartásában fennálló szerepét kifejezı tényezı f b Biztonsági tényezı - Az épület funkciójától és szintszámától függı tényezı T M Mértékadó tőzállósági A vizsgált épület adott szerkezetével szemben támasztott, a számított Perc határérték tőzterhelés alapján meghatározott követelmény 2. ADATSZOLGÁLTATÁS A számításhoz szükséges adatok: a) a számítás indokolása, b) az épület alaprajza, a tőzszakasz vagy az ellenırzendı helyiség területének megjelölésével, c) jellemzı helyen felvett függıleges metszet, d) építészeti mőszaki leírás, e) technológiai mőszaki leírás, tömegelemzés az éghetı anyagokról, f) üzemeltetıi nyilatkozat, amely szerint a tervezett éghetı anyagmennyiségeket az üzemeltetés során nem lépik túl, g) vizsgálati bizonylat azokról az éghetı anyagokról, amelyeket a 2. táblázat nem tartalmaz, h) a mőködési terület szerint illetékes tőzoltóság vonulási távolsága (Iv), i) a tőzjelzés módja, j) a helyszín tőzoltási adottságai. Megjegyzés: Az adatszolgáltatás különleges esetben bıvíthetı. 3. A SZÁMÍTOTT TŐZTERHELÉS 3.1. A számított tőzterhelés meghatározása Az épület vagy az építmény részeinek, helyiségeinek, rendeltetési egységeinek számított tőzterhelését, (p v ) MJ/m 2 -ben, a következı képlettel kell számítani: p v = p x a ahol : p = a tőzterhelés a , , , és pontok szerint; a = az anyagok égési sebességére jellemzı, az anyag sőrőségétıl és raktározási tömörségétıl függı tényezı, a és pontok szerint. Megjegyzés: A p v számított tőzterhelés, valamint a p tőzterhelés megadható ún. faegyenértékben kg(f a )/m 2 is. Ez az érték a MJ/m 2 - ben megadott érték 1/16,75-szorosa A p tőzterhelést, MJ/m 2 -ben, a következı képlettel kell számítani: p = p n + p s ahol: p n = az idıleges tőzterhelés, p s = az állandó tőzterhelés Az idıleges tőzterhelést a gyártási folyamatban elıforduló éghetı anyagok, valamint az éghetı technológiai és egészségügyi-mőszaki berendezések, szigetelések, raktári anyagkészletek, bútorok stb. alapján kell meghatározni Az állandó tőzterhelést az épületszerkezetek éghetı anyagai alapján kell meghatározni Az idıleges és az állandó tőzterhelést a következı képletekkel kell kiszámítani: ahol: M i = az i-edik anyag tömege * ), kg; H i = az i-edik anyag 1 kg-nyi tömegébıl, az égés során felszabaduló hı mennyisége **), MJ/kg; S = az épület és építmény vagy részeik területe, m 2 ; j = az idıleges tőzterheléshez tartozó anyagok fajtáinak száma;

59 k = az állandó tőzterheléshez tartozó anyagok fajtáinak száma. *) Ha az anyagok térfogata ismert, a tömegük (M) számításához szükséges testsőrőségi, halmazsőrőségi adatok a 3. táblázatban találhatók. **) Az anyagok főtıérték (H i ) adatai a 2. táblázatban találhatók Tőzterhelés meghatározása normatív értékek alapján. Az idıleges tőzterhelés (p n ) normatív értékek alapján is meghatározható az M1. mellékletben felsorolt épületek, és technológiák esetén Az a tényezı meghatározása Az a tényezıt a következı képlettel kell kiszámítani: Az idıleges tőzterhelés a n tényezıjét és az állandó tőzterhelés a s tényezıjét a következı képletekkel kell kiszámítani: ahol: a mi = az i-edik anyagra jellemzı tényezı. Megjegyzés: Az egyes éghetı anyagfajták a mi tényezıit a 3. táblázat tartalmazza. Az a s tényezı 0,9-nek tekintendı. 4. A MÉRTÉKADÓ TŐZIDİTARTAM SZÁMÍTÁSA 4.1. Az elsıdleges tőzidıtartam ( t Mo ) Az elsıdleges tőzidıtartamot a következı képlettel percben kell meghatározni: t Mo = f c. p v = 0,066. p v 4.2. Épülettıl függı módosító tényezık A légellátási tényezıt (f 1 ) a következı képlettel kell kiszámítani: Ha az f 1 számított értéke kisebb, mint 0,8, akkor f 1 = 0,8, ha nagyobb, mint 1,6, akkor f 1 = 1,6 értékkel kell számolni A belmagassági tényezıt (f m ) a következı értékkel kell számolni: f m =1,22-0,07 m b Ha az f m számított értéke kisebb, mint 0,5, akkor f m = 0,5 értékkel kell számolni Tőzoltási hatékonysági tényezı (f t ) Az f t tényezıt a 4. táblázat segítségével kell meghatározni A szerkezet rendeltetési tényezıje (f r ) Egy építmény állékonyságának fenntartásában a fıbb épületszerkezetek más-más szerepet töltenek be. A fıbb szerkezetek e rendeltetéstıl függı, különbözı mértékő fontosságát az ún. rendeltetési tényezıvel (f r ) kell az 5. táblázat alapján figyelembe venni Biztonsági tényezı (f b ) Az egyes épületszerkezetek állékonyságának jelentıségét a biztonságot kifejezı f b tényezı alapján kell figyelembe venni a 6. táblázat szerint. 5. A TŐZ VÁRHATÓ IDİTARTAMÁNAK SZÁMÍTÁSA A tőz várható idıtartamát (t m ), órában az adott tőzszakaszban (helyiségben) a következı képlettel kell meghatározni: 6. AZ EGYES ÉPÜLETSZERKEZETEK MÉRTÉKADÓ TŐZÁLLÓSÁGA A fıbb épületszerkezetek mértékadó (elıírt) tőzállósági határértékét (T Mj ), órában, a következı képlettel kell kiszámítani: T Mj = f b. f r. t m

60 A j index a különbözı fıbb épületszerkezeteket jelöli, amelyekhez a megfelelı f r tényezıt az 5. táblázatból, az f b tényezıt pedig a 6. táblázatból kell meghatározni. 7. A SZERKEZETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK TŐZÁLLÓSÁGI FELTÉTELE 7.1. A szerkezetek megválasztása A mértékadó tőzállósági követelmények ismeretében csak olyan szerkezetek felhasználását szabad számításba venni az adott épület esetén, amelyre a tőzállósági méretezés a következı feltétellel teljesül: T M = T H = T Hf T M = T H = T HI T M = T H = T H t ahol: T Hf a felmelegedési tőzállósági határérték, T HI a lángáttörési tőzállósági határérték, T Ht a törési tőzállósági határérték. A szerkezet tőzvédelmi osztályaira vonatkozó követelményeket az 5. rész I/4 fejezete alapján kell figyelembe venni Éghetı anyagok főtıértéke (H i ) és testsőrősége *) (2. táblázat) 2. táblázat Anyagok megnevezése Főtıérték (H i ) MJ/kg Testsőrőség kg/m 3 Fa (Idetartoznak az összes faanyagok és fából készült termékek, hulladékok stb.) 16, Cellulóz 15, Fa, papír, kéreg Papír 15, Parafa 16, Farostlemez 18, Dekoritlemez 20, Koksz 29, Antracit 33, Kıszén 31, Barnaszén 20, Lignit 18, Szén (brikett) 20, Tızeg 15, Tüzelıanyagok Faszén 30, Főtıolaj 41, Benzin 46, Petróleum 42, Kıszénkátrány 34, Dízelolaj 41, Gázolaj 41, Metán 55, Propán 50, Gyapot 16, Selyem 18, Szövetek, bırök Gyapjú 23, Mőselyem 16,75 15 Szövet (ide tartoznak az összes ruházati termékek) 20, Bırök 20, Természetes gumi 41, Gumiabroncs 25, Polietilén 46, Polipropilén 46, Polisztirol 40, Poliakrilnitril 31, Poli(metil-metakrilát) 26, Kemény PVC 19, PVC-padló 15, Textilalátétes PVC mőbır 18, Poliuretánhab 29, Poli(vinil-acetát) 23, Gumik és mőanyagok Vinilazbeszt (csempe) 5, Poliizobutilén (Neoacid) 16, Üvegszálas poliészterlemez 20, Poliamid 30, Epoxigyanta 31, Fenol-formaldehid gyanta 30,

61 Fenol-formaldehid gyanta szervetlen töltıanyaggal 16, Fenol-formaldehid gyanta faliszt töltıanyaggal (bakelit) 25,96 - Polikarbonát 30, Karbamid-formaldehid gyanta 25, Celluloid 17, Poliformaldehid 17, Vulcanfiber 15, Poli(tetrafluor-etilén) 4, Gabonafélék (ide tartoznak a rozs, kukorica, 16,75 liszt stb.) 700 Széna 16, Takarmányok, élelmiszerek Szalma 14, Keményítı 16, Cukor 16, Zsír 41, Aceton 31, Anilin 36, Benzol 41, Fenol 32, Etil-alkohol 29, Vegyi anyagok Formaldehid 18, Glicerin 18, Metil-alkohol 22, Toluol 41, Tiszta szén (karbon) 33, Kén 10, Foszfor 25, Kaucsuk Vegyi anyagok Parafa Bitumen *) Nem folytonos térkitöltéső anyagok, vagy termékek esetén halmazsőrőség 7.3. Egyes éghetı anyagfajták leégési sebességének jellemzı értékei (a mi ) (3. táblázat) 3. táblázat Sorszám Az anyagok jellemzıi a mi értéke 1. Éghetı mőanyagok a PVC lap kivételével, (polisztirolhab, poliuretánhab stb.) 1,5 2. Anyagok 1 cm vastagságig, kb. az anyag vastagságának megfelelı légrétegekkel egymásra helyezve, (éghetı porok (szénpor stb.) széna, szalma, fagyapot, faforgács, papír és textilhulladékok, mőanyag- 1,3 hulladékok és a nyesedékek linóleum, PVC-hab stb.) ,5 cm vastag anyagok nagy légrétegekkel elhelyezve, fatáblák, falécek és lemezek, faforgács lapok, közszükségleti cikkek (textil, lábbeli, játékok, divatáru) polcokon kirakva van tárolva 1,1 4. Anyagok 1 cm vastagságig szorosan lerakva vagy sajtolva, sajtolt széna, szalma, textilszálak (a gyapjú kivételével) makulatúra 1, MJ/kg és nagyobb hıtermelı képességő anyagok 1 cm vastagságig, tekercsben, csomagban stb. tárolva, 1,1 lemez, fólia, gumi vagy mőanyag (a kemény PVC és a teflon kivételével) C alatt lágyuló vagy folyó anyagok, (szalonna, vazelin, aszfalt stb.) 1,1 7. Faanyagú bútor (pántolással együtt), főrészáru 2,5-4 cm vastagságig hézagosan elhelyezve 0,9 8. Anyagok 4 cm-nél nagyobb vastagságban hézagosan lefektetve, fagerendák, vastagtáblák, egyéb faelemek 0, MJ/kg hıtermelı képesség alatti anyagok 1 cm vastagságig, tekercsben, csomagban stb. tárolva, 40 cm 0,9 vastagságig (bırprém, nyersbır, méteráru, sajtolt nyersbır, papírtekercsek 40 cm átmérıig stb.) 10. Szabadon fekvı (tárolt) jól terülı élelmiszeripari termékek, (magok, liszt, cukor stb.) 0,9 11. Tufa (száraz), faszén 0,9 12. Közszükségleti cikkek (textil, lábbeli, divatáru, játékok, kemény PVC-termékek) szilárd, tömör egységekben tárolva, emelılapon, konténerben stb. 0,7 13. Könyvek, folyóiratok, archív dokumentáció stb. 0, cm-nél nagyobb vastagságú vagy átmérıjő tömören tekercsben vagy csomagban tárolt anyagok, papír, 0,6 fatáblák stb. 15. Barnaszén, kıszén, koksz 0,5 16. Éghetı, sőrített gázok, (propán, bután, egyéb éghetı gázok, világítógáz,hidrogén, acetilén stb.) 1, C alatti lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban forráspontigmelegednek 1, C alatti lobbanáspontú folyadékok, melyek a gyártási folyamatban a lobbanáspontigmelegednek, de a hımérsékletük nem éri el a forráspontot 1, C lobbanáspontú folyadékok, amelyek a technológiai folyamatban a gızöklobbanáspontjáig melegednek, de hımérsékletük nem éri el a forráspontot 1, C lobbanáspontú folyadékok, melyek a gyártási folyamatban a gızök lobbanás-pontja alatti 1,1

62 hımérsékletre melegednek C-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban a gızök lobbanáspontjánál alacsonyabb hımérsékletig melegednek 0, C-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, amelyek a technológiai folyamatban a gızök lobbanáspontjánál 50 C-nál alacsonyabb hımérsékletig melegednek 0, C feletti lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban a gızök lobbanáspontjánál 50 C-kal alacsonyabb hımérsékletig melegednek 0, Az a mi tényezı csökkentési lehetıségei Az a mi tényezı megadott értéke a következı esetekben csökkenthetı: %-kal, ha a szilárd anyagokat a gyártási folyamatban olyan zárt tartályokban (kamrákban, silókban vagy csomagolóanyagokban) helyezik el, amelyek nem éghetı anyagból készültek és amelyek 500 C-ig terjedı hımérsékleten nem szenvednek károsodást %-kal, ha a szilárd anyagokat - 20 C alatt tárolják %-kal, ha a szilárd anyagokat a gyártási folyamatban a pontban megadott zárt tartályokban tárolják, állandóan inert gázközegben %-kal, ha az éghetı folyadékokat a gyártási folyamat során a pontban feltüntetett zárt tartályokban helyezik el %-kal, ha az éghetı folyadékokat a gyártási folyamatban a pontban megadott zárt tartályokban helyezik el állandóan inert gázközegben %-kal, ha az éghetı folyadékokat a gyártási folyamatban a pontban megadott zárt tartályokban helyezik el, azzal a feltétellel, hogy ezek a tartályok automatikus vagy távvezérléső ürítıszerkezetekkel vannak ellátva és amennyiben a távvezérlı hely a tároló helyiségen kívül van és a tartályok 15 percen belül kiüríthetık A helyszíni tényezı (f t ) értékei (4. táblázat) 4. táblázat A helyszín oltóanyag- és eszköz- (tőzoltó-berendezés) ellátottsága Az f t értékei, ha a helyszín tőzvédelmi jellemzıi - a b c a) és c) b) és c) Oltóvíz nem közmőhálózatról Oltóvíz közmőhálózatról a) Automatikus tőzjelzı-berendezéssel van ellátva b) Önmőködı tőzoltó és tőzjelzı-berendezéssel van ellátva c) Létesítményi tőzoltósággal rendelkezik 7.6. A rendeltetési tényezı (f r ) értékei (5.táblázat) 5. táblázat Sorszám Az épületszerkezet megnevezése Az f r értéke, ha az épület tőzállósági fokozata I. II. III. IV. V. ** 1. Teherhordó fal, pillér, oszlop, lépcsıházi fal 1,5 1,5 1,2 1,0 0,75 *) 2. Tőzfal 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 3. Tőzgátló fal, rendeltetési egységek elválasztó falai 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 4. Tőzgátló födém, pince- és alagsori födém 1,5 1,2 1,0 0,75 0,5 5. Nem teherhordó, külsı térelhatároló falak (önhordó, 0,75 vázkitöltı, függönyfal) 0,5 0,5 0,5 ***) 0,2 6. A tetıfödém térelhatároló szerkezet 0,75 0,5 0,5 0,1 0,0 7. Rendeltetési egységen belüli válaszfal 0,75 0,5 0,2 0,2 ***) 0,0 8. Felvonóakna és gépház falai, szellızıakna fala épületen belül 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 9. A felvonóakna és gépház falai, szellızıakna fala épületen kívül 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 10. Emeletközi födém, lépcsık, lépcsıpihenık 1,0 1,0 0,75 0,5 tartószerkezetei épületen belül 0,2 11. Lépcsık, lépcsıpihenık tartószerkezetei, épületen kívül 0,75 0,75 0,75 0,3 0,0 12. Tetıfödém tartószerkezetei, tetıtér alatti födém 1,0 1,0 0,5 0,2 0,1 *) Lépcsıházi falra V. tőzállósági fokozatú épületben érték nincs **) Csak kétszintes épület esetén. Egyszintes épületek esetén tőzállósági határérték nincs ***) Egyszintes épületek esetében f r = 0, A biztonsági tényezı értékei ( f b ) (6.táblázat) 6. táblázat Megnevezés Épület 1) Lakóépületek 1) Szálló jellegő épületek (2) Iskolák (8) Igazgatási és irodaépületek10) Az f b biztonsági tényezı értéke Középmagas Szerkezet épület 3-5 szintes épület Elsırendő szerkezetek 2) 1,3 1,2 1 Másodrendő 1,2 1, szintes épület

63 Kiskorú gyermekek intézményei (8) Nem fekvıbeteg elhelyezéséül szolgáló egészségügyi épületek (9) Kereskedelmi és szolgáltató épületek (11) Mővészeti elıadásra szolgáló épületek (5) Mozgásukban korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületek (3) Kényszertartózkodási épületek 4) szerkezetek 3) Elsırendő szerkezetek 1,4 1,2 1,1 Másodrendő szerkezetek 3) 1,3 1,2 1,1 Elsırendő szerkezetek 1,8 1,8 1,4 Másodrendő szerkezetek 1,5 1,5 1,3 Egyéb rendeltetéső épület Elsırendő szerkezetek 1,8 1,8 1,4 Másodrendő szerkezetek 1,5 1,5 1,3 1) Az egyes építményeket az 5. rész I/4. fejezet vonatkozó táblázata alapján kell meghatározni. 2) Tartóelemek, amelyek tönkremenetele az épület állékonyságát, valamint az élet- és vagyonmentést döntıen befolyásolja 3) Tartóelemek, amelyek tönkremenetele az épület állékonyságát, valamint az élet- és vagyonmentést döntıen nem befolyásolja Melléklet (tájékoztatás) M1. Lakó- és közösségi épületek, épületrészek normatív tőzterhelési értékei 7. táblázat Az épület rendeltetése Normatív * tőzterhelés (P) MJ/m 2 MJ/m 2 1. ABC-áruház Autóalkatrész bolt Autószalon Bank Bevásárlóközpont Borozó, borpince Bıráru, bırdíszmő Bútorbolt, bútoráruház Bútorkiállítás Cipıbolt Dohánybolt Ernyıbolt, ernyıjavító Eszpresszó Édességbolt Ékszerbolt Étterem Festékbolt Filmszínház Fodrászat Gépipari kiállítás Gumiáru szaküzlet Gyermekotthon raktárak Gyógyszertár raktárak Háztartási bolt Háztartásikészülék-szaküzlet Hús- és hentesáru Illatszerbolt Iroda (államigazgatás) Iroda (üzemi) Iroda (kereskedelmi) Iskola (tanterem, iroda) könyvtár szertár Italárubolt Játékbolt Kenyér- és péksütemény bolt Kórház (betegszobák, irodák) 300

64 - laboratóriumok kötszer-, fehérnemőraktár Könyvesbolt Könyvtár Lakások Mozi (lásd filmszínház) 40. Múzeum Óra- és ékszerbolt Orvosi rendelı Óvoda, bölcsıde raktárak Öltözı, faszekrényes Öltözı, fémszekrényes Öltözı, fogasos Panzió Papír- és írószerbolt Postahivatal Rádió-televízió szaküzlet Régiségbolt, antikvárium Rövidáru szaküzlet Ruházati bolt Ruhatár Sörözı Sport- és játékszerbolt Számítóközpont Szálloda, kollégium, munkásszállás - szobák szolgáltató rész ruharaktárak Színház, mővelıdési ház - nézıtér ruhatár színpad díszlettároló Szociális otthon Szınyegbolt Takarékpénztár Templom Textilbolt Üveg-porcelán üzlet Üzemi étkezde Vas- és edénybolt Vetımagbolt Vendéglı, étterem Virágüzlet Zenemőbolt Zöldség- és gyümölcsbolt 200 *) Az épületszerkezetek éghetı anyagai nélkül M2. Ipari és szolgáltatótevékenység 8. táblázat A technológia megnevezése Normatív *) tőzterhelés (P) MJ/m 2 1. Acélárugyártás Acélolvasztó Autójavító (szerelés) Autókarosszéria Autólakkozó Ácsüzem Betonelemgyártás Bırgyártás Bútorgyártás (fabútorok) 500 bútorlakkozó Bútorgyártás (fém) Cipıgyártás Cukorgyártás Csokoládégyártás 400

65 14. Csokoládécsomagolás Dohánygyártás dohánycsomagoló Ecetgyártás 80 - ecetsav Ecset- kefe- seprőgyártás Enyvüzem Élelmiszer-csomagolás Élesztıgyártás Épületasztalos üzem Étkezési zsír (olvasztó) Étolaj Faforgácslap Faforgács-felületképzés Faipari -főrészüzem faszárító faforgácsoló faimpregnálás faipari gyártmányok furnérgyártás faárulakkozó Fedéllemezgyártás Fénycsı- és izzógyártás Fénymásolás Festék- és lakkgyártás Festékkeverı üzem Filmáru gyártás Filmkópia (vágás, hangosítás, szinkronizálás) Filmlaboratórium (hívás, nagyítás) Fonoda -fonodai gépterem 300 -farkasolás (tépés) 300 -orsózó 600 -gyapjúfonó 600 -cérnázó Galvanizáló Gépkocsitároló (személygépkocsi) 5 db-ig Gépkocsitároló 5 db felett Gipszgyártás Gumiárugyártás- és javítás Gumivulkanizálás Gyertyagyártás Hajógyártás - fa, mőanyag fém Hangszergyártás fából Hanglemezgyártás Háztartási vegyiáru Hordógyártás Hullámpapírgyártás Huzalgyártás - szigetelt nem szigetelt Hőtıház - gyümölcs, zöldség hús, tejtermék olaj, zsír Írószergyártás Játékgyártás (fa, mőanyag) Játékterem Jutagyártás Kakaóporgyártás Kábelgyártás (acél) Kárpitozott bútor (habanyag nélkül) Kávépörkölı Kátránytermékek Kefe- és seprőgyártás Keményítıgyártás 2000

66 62. Kesztyőgyártás Kittgyártás Kosárfonás és egyéb háncsfonás Kötszergyártás Laboratóriumok - orvosi vegyi villamos foto fémipari fizikai fogtechnikai Likırgyártás Linóleumgyártás Magnetofon-, képmagnó-átjátszás Malom Mőanyagfeldolgozás és -gyártás - alapanyaggyártás mőgyantagyártás mőanyag keménylemez mőbırgyártás mőbır termék mőanyaghegesztés fröccsöntés mőanyagszabás mőanyaghab termék gyártás mőszálgyártás mőselyemgyártás Mőtrágyagyártás Mustárgyártás Mőterem (festı) Nádfonat-, nádpallógyártás Nyomdai gépterem csomagoló Órajavítás Ostyakészítı Öntvényasztalos Papírkartongyártás Parafagyártás Parkettagyártás Ragasztóanyagok (oldószer) Rétegelt lemez gyártása Sütöde Szabóság Szappangyártás Szemétégetı Szőcsüzem Tejfeldolgozó Tejkondenzálás Tejporgyártás Televízió-gyártás Televízió-stúdió Természetes gyanta feldolgozása Tervezıiroda 97. Textilüzem - gépterem (általános) kikészítı fehérítés vasalás nyomás, festés varrás csomagolás gyapjútakaró ágynemő juta ruhaanyag selyem csipke 300

67 - horgolt, kötött áru Üveggyártás Üvegfúvás Vatta (gyapot)készítés Vegytisztítós Viaszáruk gyártása Viaszos vászon Villamosgép-gyártás Villamosmotor-gyártás Villamoskészülék-gyártás Villamosgép-javító Zöldség-gyümölcs szárító 700 * Az épületszerkezetek éghetı anyagai nélkül. Megjegyzések: 1. A táblázatban nem szereplı tevékenység, valamint az összes tárolási és mezıgazdasági épület tőzterhelési értékeit a valóságnak megfelelıen a fejezet elıírásainak megfelelıen kell kiszámítani. 2. Összetett tevékenység esetén mód van az egyes rendeltetések szerinti összeállításra. Az ABC áruház esetén: Eladótér - 7. tábl. 1. tétel Raktártér - tényleges adatok alapján számítandó Iroda - 7. tábl. 30. tétel öltözı - 7. tábl. 44. tétel I/9. FEJEZET Hı- és füstelleni védelem ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. Hı- és füstelvezetı berendezés: az 5. rész I/2. fejezet szerint Hı- és füstelvezetı: olyan szerkezet, amely nyitott állapotban lehetıvé teszi a füstnek és a forró égésgázoknak a szabadba való kiáramlását természetes úton A hı- és füstelvezetı hatásos nyílásfelülete (A w ): az elvezetı teljesen nyitott állapotában az aerodinamikailag számításba vehetı áramlási keresztmetszet A hı- és füstelvezetı geometriai nyílásfelülete (A g ): a hı- és füstelvezetınek a tetıhöz illeszkedı névleges szabad felülete Átfolyási tényezı (c v ) érték: a hı- és füstelvezetı hatásfoka, amely a hatásos nyílásfelület és a geometriai nyílásfelület hányadosa Nyitószerkezet: a berendezéshez tartozó olyan szerkezet vagy szerkezetegyüttes, amely nyitja a hı- és füstelvezetıket Érzékelı elem: a hı- és füstelvezetı berendezés azon egysége, amely a nyitószerkezet automatikus mőködtetése céljából az általa felügyelt térben keletkezı tőz fizikai kísérıjelenségeit folyamatosan vagy ismétlıdı idıközökben érzékeli Füstszakasz: a tetıfödém vagy fedélhéjazat alatti, esetenként kötényfallal körülhatárolt térrész Kötényfal: a tetıfödém vagy a fedélhéjazat alatti térben meghatározott mértékig benyúló olyan épületszerkezet, amely korlátozza a füstnek és a forró égésgázoknak a szomszédos füstszakaszba való átterjedését Számítási belmagasság (H): a padlószint és a tetıfödém vagy a fedélhéjazat legalacsonyabb és legmagasabb pontja közötti szakasz felezıpontja közötti távolság m-ben megadva Füstmentes levegıréteg (h): a padlószint fölötti azon légtér magassága m-ben, amelynek a tőz során füstmentesnek kell lennie Füstréteg vastagsága (Ef): a számítási belmagasság és a füstmentes levegıréteg közötti különbség. 2. A Hİ- ÉS FÜSTELVEZETİ BERENDEZÉS FELADATA A berendezés feladata tőz alkalmával a) a menekülési utak füstmentességének biztosítása; b) az épületszerkezetek és berendezések védelme; c) a füst és égésgázok okozta károk csökkentése; d) a gyors és biztonságos tőzoltói beavatkozás elısegítése. I. Egylégterő csarnokok és csarnok jellegő épületek hı- és füstelvezetése E cím tárgya a tőzesetek során keletkezı hı és füst elvezetése egylégterő csarnokokban és olyan épületek legfelsı szintjén, ahol a mennyezet egyúttal tetıfödém vagy fedélhéjazat. Továbbá minden olyan csarnok épület (közösségi, ipari, mezıgazdasági és raktár jellegő), amelynek az alapterülete a 800 m 2 -t, számított belmagassága a 3,6 m-t meghaladja. 3. LÉTESÍTÉSI ELİÍRÁSOK 3.1. Általános követelmények Az építmények 800 m 2 -nél nagyobb alapterülető helyiségeiben, valamint ott, ahol azt jogszabály vagy a tőzvédelmi szakhatóság - a személyek biztonsága vagy a beavatkozás hatékonyságának javítása érdekében - elıírja, a tőzesetek során keletkezı

68 hı- és füstelvezetésrıl gondoskodni kell. A méretezési táblázat értékeit az alapterület csökkentésével arányosan csökkenteni nem szabad A hı- és füstelvezetést jogszabály, ennek hiányában a tőzvédelmi szakhatóság elıírása szerint kell kialakítani Nem kell hı- és füstelvezetıt létesíteni az 50 MJ/m 2 -nél kisebb idıleges tőzterheléső helyiségekben és az ömlesztett tárolású mezıgazdasági terménytároló épületekben, továbbá az olyan csarnok épületeknél, ahol a fedélhéjalás hıszigetelés nélküli (hidegtetı) és az olyan anyagból készül, amelynek a tőzzel szemben nincs számottevı ellenállása E<15, valamint az épületben álmennyezet vagy a teret felülrıl lezáró egyéb szerkezet nem kerül beépítésre A hı- és füstelvezetı berendezést úgy kell megtervezni, létesíteni, üzemeltetni és karbantartani, hogy tőz alkalmával mőködıképes legyen, a füstöt és a forró égésgázokat folyamatosan a szabadba vezesse, és biztosítsa a padlószint fölött a füstmentes levegıréteget Tervezés és létesítés Hı- és füstelvezetı berendezést a vonatkozó elıírásoknak megfelelıen kell tervezni és létesíteni Méretezés A hı- és füstelvezetı berendezés hatásos nyílásfelületének nagysága a következıktıl függ: a) számítási belmagasság; b) az elérni kívánt füstmentes levegıréteg magassága; c) az épület rendeltetése A füstmentes levegıréteg magassága 6 m számítási belmagasságig 3 m, 6 m-nél nagyobb belmagasság esetében annak legalább a fele legyen. A kötényfal a lehetı legnagyobb mértékben nyúljon be a légtérbe. A kötényfal igazodjon a füstmentes levegıréteg magasságához, azonban annak minimális mérete legalább 1 méter legyen. Emellett figyelembe kell venni, hogy technológiai berendezés (darupálya stb.) a kötényfal benyúlásának mértékét korlátozhatja. Amennyiben épületszerkezettel a kötényfal nem alakítható ki, akkor mobil kötényfal alkalmazandó Az épületet, valamint a termékeket és a tárolt anyagokat méretezési csoportokba kell besorolni az M1. és az M2. fejezet szerint. Ha a keresett technológia vagy termék a felsorolásban nem szerepel, akkor a besorolást a közöltek segítségével, összehasonlítással a az I. fokú tőzvédelmi szakhatóság határozza meg Az egy füstszakaszban létesítendı hatásos nyílásfelületet a számítási belmagasság, a füstmentes levegıréteg magassága és a méretezési csoport alapján az M3. fejezet szerint kell meghatározni A hatásos nyílásfelületbıl a geometriai nyílásfelületet az átfolyási tényezı segítségével a következı módon kell meghatározni: Az átfolyási tényezı megállapításához az M4. fejezetben feltüntetett értéket, vagy a beépíteni kívánt gyártmány, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kijelölt (a továbbiakban: akkreditált) laboratórium által meghatározott és rögzített c v értékét kell figyelembe venni A ferdesíkú füstelvezetık vonatkozó jogszabály szerinti hatásos nyílás felületét a füstszakasz, alapterülete valamint a füstelvezetı nyílásának síkja alapján a következı képlettel kell kiszámítani: ahol: A f - a füstelvezetı hatásos nyílás felülete m 2 -ben A x - a lépcsıház, folyosó, átrium alapterülete m 2 -ben x - a lépcsıházhoz, folyosóhoz, átriumhoz tartozó szükséges fajlagos felület %-ban α = α φüstelvezetı nyílás síkjának a vízszintessel bezárt szöge A hı- és füstelvezetı szerkezettel szemben támasztott követelmények: Ezen szerkezetek mőködtetését biztosító berendezések megfelelıségét akkreditált laboratórium által kiállított magyarnyelvő Tőzvédelmi Megfelelıségi Tanúsítvánnyal kell igazolni A szerkezettel szemben támasztott megbízhatósági (nyitási ciklusok száma) követelmények: - Re 1000 közösségi rendeltetéső füstszakasz esetén - Re 300 egyéb rendeltetéső füstszakasz esetén - Szellıztetési funkciók esetén , vagy Hóterhelés (Pa) - A szerkezet nyitását biztosítani kell max. 250 Pa függıleges megoszló terhelés (hóterhelés) esetében is Oldalszél alatti nyitás biztosítása - A szerkezet nyitását biztosítani kell max. 10 m/s oldalszél esetén is Az alacsony belsı hımérsékleten történı nyitás biztosítása: - Általános rendeltetéső helyiségeknél T= 0 o C - Hőtıházi technológiánál legalább a technológiai hımérsékletet kell biztosítani Szélterelık vibrációja: > 10 Hz-nél nagyobb csillapítású legyen.

69 Amennyiben gravitációs elven mőködı hı- és füstelvezetı rendszer alkalmazására nincs mód, mesterséges hı- és füstelvezetı berendezés telepítése megengedett. A rendszer tervezési szempontjai a következık: m 2 -ként legalább egy elszívó-nyílást kell kialakítani, tőzszakaszonként önálló ventilátor(ok) alkalmazásával A ventilátor(ok) szállított térfogatárama: az adott helyiségre számítható hı- és füstelvezetı nyílásfelületek minden hatásos négyzetmétere helyett 2 m 3 /s légáramlási sebességet kell biztosítani úgy, hogy a füstgázok ne juthassanak más védett helyiségbe, füstszakaszba. A számított térfogatáramot 20 C környezeti hımérsékleten kell figyelembe venni (a levegı sőrősége ρ=1.2 kg/m 3 ) A beépített automatikus tőzjelzı berendezés létesítése esetén, annak bármely jelére - a kézi jelzésadó kivételével - a hı- és füstelvezetı rendszernek - beleértve a légutánpótló berendezést is - füstszakaszonként automatikusan kell indulnia, a kézi indítás lehetıségérıl a hı- és füstelvezetı, valamint a légutánpótlást szolgáló berendezések esetében is gondoskodni kell. A hı- és füstelvezetı, valamint a légutánpótlást szolgáló berendezések kézi mőködtetését védett - a tőzvédelmi szakhatósággal egyeztetett - helyrıl kell biztosítani Hı- és füstelvezetés számára csak elszívó (depresszív) vagy kiegyenlített jellegő rendszer alakítható ki Az alkalmazott ventilátoroknak, a meghajtó villamos motoroknak és tápellátó rendszerének legalább 400 C-os füstgázhımérsékletet figyelembe véve legalább 90 percig kell üzemképesnek lenniük. A ventilátor kilépési pontján a névleges keresztmetszetre vonatkoztatott sebesség nem haladhatja meg a 20 m/s-ot. Csak olyan típusú ventilátor telepíthetı, melynek üzemvitelét akkreditált vizsgálólaboratóriumban vizsgálták, jelleggörbéjét hitelesítették és megfelel a fenti követelményeknek A 300 fı befogadóképességet meghaladó közösségi épület esetén a hı- és füstelvezetı ventilátor szellızési célokat nem szolgálhat Amennyiben a hı- és füstelvezetı rendszerhez légcsatorna-hálózat létesül: A légcsatorna hálózatot a lehetı legrövidebbre kell kialakítani, a legkevesebb iránytörés alkalmazásával A légcsatorna hálózat más tőzszakaszon legalább REI 90 szerkezetekkel határolt módon haladhat keresztül A légcsatorna hálózatot és tartószerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a hı-tágulások (400 C) felvételére alkalmas legyen A légcsatorna hálózat összes nyomásveszteségét az 1. függelék szerint kell számítani. A kiválasztott ventilátor nyomásdiagramján a munkapontot jelölni kell, mely a ventilátor jelleggörbéje alatt kell legyen. A légcsatorna hálózat nyomásveszteségét 20 C környezeti hımérséklet feltételezésével kell számítani. (a levegı sőrősége ρ = 1.2 kg/m 3, viszkozitása ν =15,273ξ10 6 µ 2 /s). A légcsatorna hálózat nyomásveszteségének számításakor a kilépési veszteséget is figyelembe kell venni A légcsatorna hálózatban megengedett sebesség maximum 15 m/s lehet. Depresszív szellızés esetén a kialakítandó levegı-bevezetınyílásosokon a maximális sebesség az effektív keresztmetszetre vonatkoztatva 5 m/s lehet. A nyomásveszteség számításába a levegı bevezetı nyílások, és az ehhez kapcsolódó légcsatorna elemek nyomásveszteségét is figyelembe kell venni. A levegı bevezetı nyílásokat a számítási belmagasság alsó harmadában kell elhelyezni. A légbevezetı nyílás csappantyúja automatikus mőködéső legyen (rugó vagy súlyterhelés). A helyiségben kialakuló depresszió nem haladhatja meg a 100 Pa-t Abban az esetben, ha egy tőzszakaszon belül gravitációs és mesterséges szellıztetı berendezéssel mőködı hı- és füstelvezetı rendszer is létesül a légutánpótló nyílásokra, a gravitációs rendszerre vonatkozó elıírások érvényesek Az elszívó csonkok vagy légelvezetı nyílások elhelyezésére a gravitációs elvezetı nyílásokra vonatkozó elıírások az irányadók Kiegyenlített rendszer esetén a befúvó hálózatra és ventilátorára az elszívó hálózatra vonatkozó elıírások érvényesek Mesterséges hı- és füstelvezetés alkalmazása esetén egy adott tőzszakaszon belül legalább kettı füstszakasz egyidejő mőködésére kell az elszívó ventilátorokat méretezni A füstszakasz kialakítása A füstszakasz alapterülete legfeljebb 1600 m 2, az oldalmérete, pedig legfeljebb 60 m legyen. Nagyobb alapterület vagy oldalméret esetben a tér szakaszolására kötényfalat kell alkalmazni. Az így kialakított füstszakaszok azonos technológiájú térben lehetıleg azonos méretőek legyenek. A füstszakasz mérete növelhetı, amennyiben a hı- és füstelvezetı berendezések füstszakaszra elıírt geometriai felületét minden megkezdett 100 m 2 -ként 10%-os arányban növeljük, de egy füstszakasz sem lehet 2000 m 2 -nél nagyobb Kötényfal A kötényfal anyaga legalább B tőzvédelmi osztályú és E 30 tőzállósági határértékő, vagy a rögzítı elemeivel együtt tőzvédelmi osztályú legyen A hı- és füstelvezetık követelményei és elhelyezésük A hı- és füstelvezetık szerkezeti anyagai legalább D tőzvédelmi osztályúak legyenek A tőz során várhatóan bekövetkezı sérülés vagy alakváltozás a hatásos nyílásfelületet ne csökkentse Szél- és hóterhelés, továbbá jegesedés a hı- és füstelvezetı mőködését ne akadályozza A hı- és füstelvezetık a füstszakaszban lehetıleg egyenletes elosztásban legyenek beépítve. A hı- és füstelvezetık az épületek között vagy az egy épületen belüli tőzszakaszok között a tőz átterjedésének veszélyét ne növeljék. Két hı- és füstelvezetı közötti távolság legalább akkora legyen, mint kettıjük nagyobbik oldalméretének, vagy átmérıinek összege. A hatékony elvezetés érdekében közösségi funkciójú tőzszakaszban 200 m 2 -ként, míg egyéb esetben 300 m 2 -ként legalább egy hı- és füstelvezetı berendezést (gépi elszívási pontot / hı- és füstelvezetı nyílást) kell beépíteni. Az egymástól, vagy a tetı szélétıl és a falaktól mért távolság legfeljebb 20 m legyen nál nagyobb hajlású tetı esetében a hı és füstelvezetıt úgy kell beépíteni, hogy a geometriai középpontja magasabban legyen, mint a számítási belmagasság Nyitószerkezet A nyitószerkezet egyaránt lehet mechanikus, pneumatikus vagy elektromos mőködéső Levegıutánpótlás A számítási belmagasság felezısíkja alatt kielégítı mértékő levegı bevezetésérıl kell gondoskodni a berendezés aerodinamikai mőködésének elısegítse érdekében A levegı-bevezetı nyílások geometriai keresztmetszete legalább kétszer akkora legyen, mint a legnagyobb hatásos nyílásfelülettel rendelkezı füstszakasz hı- és füstelvezetıinek geometriai nyílásfelülete.

70 Számításba vehetık a felezısík alatti kívülrıl nyitható ablakok, valamint ajtók és kapuk, amennyiben automatikusan tőzjelzésre nyílnak. A légutánpótló nyílás felületek kiválthatóak befúvással is úgy, hogy a szükséges nyílás felület minden m 2 -e helyett 1 m 3 /s légáramlási sebességet kell biztosítani. 1. Függelék A légcsatorna hálózat nyomásveszteségének számítása A légcsatorna hálózat nyomásveszteségét az alábbi összefüggéssel kell számítani: A légcsatorna hálózat egyes elemeinek nyomásveszteségét az alábbi összefüggéssel kell számolni: A csısúrlódási tényezı (λ i ) számítása: Reynolds szám: Re = v i d i ahol v (m 2 /s) a levegı viszkozitása 20 C-on (értéke!) v Relatív érdesség: k/d e, mely egyenletben k az alkalmazott légcsatorna felületi érdessége (szerelt légcsatorna: k=0.15mm; beton légcsatorna k=2mm; falazott légcsatorna: k=4mm), de k/d e értéke maximum 0.05 lehet. (A relatív érdesség számításakor az egyenértékő átmérıt vagy a kör keresztmetszető légcsatorna átmérıt mm-ben kell helyettesíteni) A Reynolds szám és a relatív érdesség ismeretében a csısúrlódási tényezı értéke az alábbi Nikuradze diagramból vehetı.

71 A kilépési veszteség ( p k ) számítása: Ahol v(m/s) a kilépésnél a légcsatorna hálózat effektív keresztmetszetére vonatkoztatott sebesség, vagy a ventilátor névleges effektív felületére vonatkozó sebesség. Az adott szakasz névleges térfogatáramából az effektív sebességeket a folytonossági tétellel határozhatjuk meg: ahol A eff az effektív felület (m 2 ). M1. A rendeltetés besorolása 1. táblázat A létesítmény megnevezése Méretezési csoport Acetilénlefejtı 1 Ácsüzem 3 Asztalosüzem 3 Akkumulátorgyár 3 Alumíniumgyártás 1 Alumíniumtermék-gyártás 2 Ammóniákgyártás 1 Ásványolajtermék-gyártás 4 Bádogos üzem 1 Betonelemgyár 1

72 Bitumenfeldolgozás 4 Bırárugyár 3 Bútorgyár, fa 3 Bútorgyár, fém 2 Celluloidgyártás 4 Cementgyár 1 Cérnázó 2 Cipıgyár 3 Csónaképítı üzem (fa, vagy mőanyag) 3 Dohánygyár 3 Dróthúzó üzem 1 Ecetgyártás 1 Ecetsavgyártás 3 Édesipari üzem 2 Édesipari termék csomagolása és szállítása 3 Elektromos berendezés gyártása 2 Élelmiszer-ipari üzem (12 MJ/kg) 3 Élesztıgyártás 2 Enyvgyártás 3 Épületasztalos üzem 3 Erımő (hı- vagy vízi erımő) gépháza 3 Étkezési zsír gyártás 3 Étolajgyártás 3 Fafeldolgozó üzem 3 Fagyapotgyártás 2 Faforgácslap-gyártás 3 Faforgácslap felületkezelés 3 Fémlemez-feldolgozás 1 Festék- és lakkipari üzem 4 Filmstúdió 4 Fotokémiai üzem 3 Fonoda 3 Fröccsöntı üzem (fém) 1 Fröccsöntı üzem (mőanyag) 3 Főszerfeldolgozás 2 Főrészüzem 3 Galvanizáló üzem 1 Garázs 1 Gépgyár 1 Gépjármőabroncs-gyártás 4 Gépjármőfényezés 4 Gépjármőgyártás 2 Gépjármőjavítás, -szerelés 3 Gumigyár (kivéve habgumi) 3 Gyantafeldolgozás 4 Gyertyagyártás, paraffin feldolgozás 3 Gyógyszergyár 3 Gyufagyártás 4 Habanyaggyártás 4 Hanglemezgyártás 3 Hangszergyártás (fa) 3 Háztartási készülékek gyártása 1 Hőtıgépgyár 3 Hőtıház 1 Irodagépgyártás 2 Írószergyár 3 Izzólámpagyártás 2 Kábelgyár 3 Kakaó-feldolgozás 3 Kárpitozó üzem (habanyag felhasználásával) 4 Kárpitozó üzem (habanyag felhasználása nélkül) 3 Kartondobozgyár 3 Kátrányfeldolgozás 4 Kávéfeldolgozás 3 Kefe- és festıecsetgyártás 3 Keményítıgyártás 4 Kerékpárgyár 2 Kosárfonó üzem 2

73 Könyvkötı üzem 3 Konzervgyár 1 Kıolajipari termékek feldolgozása 4 Kötszergyár 3 Kozmetikai és háztartás-vegyipari termékek gyártása 4 Ládagyártó üzem (fa) 3 Lakkgyártás (éghetı oldószer) 4 Likırgyár 4 Logisztikai épület 3 Mosoda 2 Mosógépgyár 2 Mosószergyár 1 Motorkerékpárgyár 2 Mőanyagfeldolgozó üzem (habanyag kivételével) 3 Mőanyaggyár 4 Mőbırfeldolgozás 3 Mőbırgyár 3 Mőgyantagyártás 4 Mőszálgyártás 3 Mőtrágyagyár 3 Nádfeldolgozás 3 Nemesfém-feldolgozás 3 Nemezgyártás 3 Nitrocellulóz-gyártás 4 Növényolajgyártás 3 Nyomda 4 Nyomda, betőszedés 1 Nyomdafesték-gyártás 4 Optikai gyár 1 Padlóburkolat gyártás (éghetı) 4 Padlótisztítószer gyártás 4 Papírgyár 3 Papírgyár (fa és cellulóz elıkészítés) 1 Papírkészítés 3 Papírfeldolgozás 3 Parkettagyártás 3 Porcelángyár 1 Rádióstúdió 3 Ragasztógyártás 4 Rétegeltlemez-gyártás 3 Rövidárugyár 1 Sajtgyártás 1 Sütıipari üzem 3 Sütıipari üzem, kemencetér 1 Szappangyár 3 Szárazelemgyár 2 Szemétégetı mő 3 Szeszfızde 4 Szíjgyártás (bır: 21 MJ/kg, gumi: 25 MJ/kg) 3 Szınyeggyártás (habanyag vagy gumi nélkül) 3 Szövöde 3 Takarmány-elıkészítés 4 Tapétagyártás 3 Távbeszélı készülék gyártása 3 Távfőtı üzem 1 Távbeszélı központ gyártása 2 Téglagyár 1 Téglagyár, szárító 2 Tejüzem 1 Tejporgyártás 3 Televíziógyártás 2 Televízióstúdió 4 Tetıfedılemez 4 Tésztagyártás 4 Textilgyár 3 Transzformátorgyár 2 Transzformátorgyár, tekercselı üzem 3 Üdítıital-gyártás 1

74 1/A. táblázat Üvegcsomagolás, szállítás 3 Üvegfúvó üzem 2 Üveggyár 1 Vágóhíd 1 Vagongyár 2 Gyapotvattagyártás 4 Vegytisztító üzem 4 Viaszgyártás 3 Vulkanizáló üzem 4 Zselatingyártás 3 Zsinórgyártás 2 A létesítmény megnevezése Méretezési csoport Koncerttermek, konferenciatermek, győléstermek, egyesületi termek, kultúrtermek, vetítıtermek, színháztermek 2 elszigetelhetı színpaddal Oktatási intézmények 2 Vallási intézmények 2 Egészségügyi intézmények 2 Hivatalok, bankok, irodák 2 Fedett sportlétesítmények 2 Színháztermek teremben lévı színpaddal, díszletekkel 3 Bál vagy tánctermek 2 Üzletek, bevásárlóközpontok és hipermarketjeik 3 Könyvtárak, dokumentációs központok és levéltárak 2 M2. A tárolt anyagok és termékek besorolása 2. táblázat A tárolt anyag vagy termék Méretezési csoport Akkumulátor 3 Autóalkatrész 2 Ágytoll 2 Bır 2 Bútor (fa) 3 Celluloid 2 Cipı 2 Cipıápoló szerek 2 Cukor 2 Csokoládé 2 Dohány (nyers) 2 Dohányáru 2 Édesipari termék 2 Elektromos készülékek 3 Élelmiszer (12 MJ/kg) 2 Étolaj 2 Faáru (levegıáteresztı tárolás) 2 Faáru (tömör tárolás) 3 Fagyapot 3 Festék 3 Gabona 2 Gépjármőabroncs 3 Gumiáru 3 Gyapot 2 Gyógyszer 4 Gyufa 3 Habanyag (tömb) 4 Habanyag (tekercs, darabáru, hulladék) 4 Háztartási készülékek 3 Illatszer 3 Irodaszer 2 Játékáru 2 Jutaáru 2 Kábel 3 Kárpitos anyagok 3 Kárpitozott áru 3 Karton (ívekben egymásra halmozva) 2 Kartondoboz 2

75 M3. Méretezési táblázat Kátrány 4 Kefeáru 2 Kötszer 3 Könyv 2 Láda (fa-, 500 kg/m ) 3 Lakk 2 Liszt (zsákokban) 2 Mosószer 2 Mosószer alapanyag 2 Mőanyag és mőanyag termék 4 Mőbır és mőbırtermék 3 Nádtermék 2 Nemez 3 Nitrocellulóz 3 Olajok (ásványi) (42 MJ/kg) 3 Oldószer (33 MJ/kg) 2 Optikai készülékek 3 Padlóburkolat (éghetı 20 MJ/kg) 2 Papír (ívekben egymásra halmozva) 1 Papír (tekercsben) 2 Parafaáru 2 Ragasztó 3 Rétegelt lemez 2 Rongy 2 Rövidáru 2 Szeszipari termékek 2 Színházi díszletek 2 Szınyeg 3 Sajt 2 Szárazelem 2 Szırme 2 Takarmány 3 Távbeszélı készülék 2 Tésztaáru 2 Tetıfedı lemez (éghetı) 3 Textiláru 2 Vasáru éghetı csomagolással 1 Vászon 2 Vatta 3 Zsír (étkezési, ásványi) 2 3. táblázat Méretezési csoport Számítási belmag. Füstm. levegıréteg H, m h, m Hatásos nyílásfelület füstszakaszonként 4,00 3,00 5,1 7,3 10,2 14,5 4,50 3,00 4,2 5,9 8,4 11,8 3,25 5,2 7,3 10,4 14,6 3,50 6,4 9,1 12,9 18,3 5,00 3,00 3,6 5,1 7,3 10,3 3,25 4,4 6,2 8,7 12,4 3,50 5,3 7,5 10,6 15,0 3,75 6,4 9,1 12,8 18,1 4,00 7,9 11,2 15,8 22,3 5,50 3,00 3,2 4,6 6,5 9,2 3,25 3,9 5,4 7,7 10,9 3,50 4,6 6,5 9,1 12,9 3,75 5,4 7,7 10,8 15,3 4,00 6,4 9,1 12,9 18,2 4,25 7,7 10,9 15,5 21,9 4,50 9,4 13,3 18,8 26,7 6,00 3,00 3,0 4,2 5,9 8,4 3,25 3,5 4,9 6,9 9,9 3,50 4,1 5,8 8,2 11,6 3,75 4,8 6,7 9,6 13,5 4,00 5,6 7,9 11,2 15,8 4,25 6,5 9,2 13,0 18,5

76 4,50 7,7 10,9 15,4 21,8 4,75 9,1 12,9 18,3 25,8 5,00 11,0 15,6 22,1 31,2 6,50 3,25 3,2 4,5 6,4 9,1 3,50 3,7 5,3 7,5 10,6 4,00 5,0 7,0 10,0 14,1 4,50 6,6 9,4 13,3 18,8 5,00 9,0 12,7 18,0 25,5 5,50 12,7 18,0 25,4 36,0 7,00 3,50 3,4 4,9 6,9 9,8 4,00 4,5 6,4 9,1 12,9 4,50 5,9 8,4 11,9 16,9 5,00 7,8 11,4 15,6 22,1 5,50 10,3 14,7 20,8 29,4 6,00 14,4 20,5 29,0 41,0 7,50 3,75 3,7 5,2 7,4 10,5 4,00 4,2 6,0 8,4 12,0 4,50 5,4 7,7 10,9 15,4 5,00 6,9 9,9 13,9 19,7 5,50 9,0 12,7 18,0 25,5 6,00 11,8 16,8 23,7 33,5 6,50 16,3 23,1 32,7 46,3 8,00 4,00 3,9 5,6 7,9 11,2 4,50 5,0 7,1 10,1 14,2 5,00 6,3 9,0 12,7 18,0 g 50 8,00 11,4 16,1 22,8 6,00 10,2 14,5 20,5 29,0 6,50 13,3 18,9 26,7 37,8 7,00 18,2 25,9 36,5 51,7 8,50 4,25 4,2 5,9 8,4 11,8 4,50 4,7 6,7 9,4 13,3 5,00 5,9 8,3 11,8 16,7 5,50 7,3 10,4 14,7 20,8 6,00 9,1 13,0 18,3 25,9 6,50 11,5 16,4 23,1 32,7 7,00 14,9 21,1 29,8 42,2 7,50 20,2 28,7 40,5 57,4 9,00 4,50 4,4 6,3 8,9 12,6 5,00 5,5 7,8 11,0 15,6 5,50 6,7 9,6 13,6 19,3 6,00 8,3 11,8 16,7 23,7 6,50 10,3 14,6 20,7 29,3 7,00 12,9 18,3 25,8 36,6 7,50 16,5 23,4 33,1 46,8 8,00 22,2 31,6 44,7 63,2 9,50 4,75 4,7 6,6 9,4 13,3 5,00 5,2 7,4 10,4 14,7 5,50 6,3 9,0 12,7 18,0 6,00 7,7 11,0 15,5 22,0 6,50 9,4 13,4 18,9 26,7 7,00 11,5 16,3 23,1 32,7 7,50 14,3 20,3 28,7 40,5 8,00 18,2 25,8 36,5 51,6 8,50 24,4 34,6 48,9 69,2 10,00 5,00 4,9 7,0 9,9 13,9 5,50 6,0 8,5 12,0 17,0 6,00 7,2 10,2 14,5 20,5 6,50 8,7 12,4 17,5 24,7 7,00 10,5 14,9 21,1 29,8 7,50 12,8 18,1 25,6 36,3 8,00 15,7 22,3 31,5 44,6 8,50 19,9 28,3 39,9 56,5 9,00 26,5 37,7 53,3 75,4 10,50 5,25 5,2 7,3 10,4 14,7 5,50 5,7 8,0 11,4 16,1 6,00 6,8 9,7 13,6 19,3 6,50 8,2 11,6 16,3 23,1 7,00 9,7 13,8 19,5 27,6

77 7,50 11,7 16,5 23,4 33,1 8,00 14,1 20,0 28,2 40,0 8,50 17,3 24,5 34,6 48,9 9,00 21,7 30,8 43,5 61,6 9,50 28,8 40,9 57,8 81,8 11,00 5,50 5,4 7,7 10,8 15,3 6,00 6,5 9,2 13,0 18,4 6,50 7,7 10,9 15,4 21,8 7,00 9,1 12,9 18,3 25,8 7,50 10,8 15,3 21,6 30,6 8,00 12,9 18,3 25,8 36,5 8,50 15,5 21,9 30,9 43,8 9,00 23,5 26,7 37,6 53,3 9,50 28,8 33,4 47,8 66,8 10,00 31,1 44,1 62,4 88,3 11,50 5,75 5,7 8,0 11,3 16,1 6,00 6,2 8,7 12,3 17,5 6,50 7,3 10,3 14,6 20,7 7,00 8,6 12,2 17,2 24,4 7,50 10,1 14,3 20,2 28,7 8,00 11,9 16,9 23,9 33,8 8,50 14,1 19,9 28,2 39,9 9,00 16,8 23,8 33,5 47,6 9,50 20,4 28,9 40,8 57,8 10,00 25,4 36,0 51,0 72,1 10,50 33,4 47,5 67,1 95,0 12,00 6,00 5,9 8,4 11,8 16,7 6,50 6,9 9,8 13,9 19,7 7,00 8,1 11,6 16,3 23,1 7,50 9,5 13,5 19,1 27,0 8,00 11,1 15,8 22,3 31,6 8,50 13,0 18,5 26,1 37,0 9,00 15,3 21,8 30,7 43,5 9,50 22,0 25,8 36,5 51,7 10,00 27,3 31,2 44,1 62,4 10,50 28,2 38,8 54,8 77,6 11,00 35,9 50,9 72,0 102,0 12,50 6,25 6,1 8,7 12,3 17,4 6,50 6,6 9,4 13,3 18,9 7,00 7,8 11,0 15,6 22,0 7,50 9,0 12,8 18,1 25,6 8,00 10,5 14,9 21,0 29,8 8,50 12,2 17,3 24,4 34,6 9,00 14,2 20,2 28,5 40,3 9,50 16,6 23,6 33,3 47,2 10,00 19,6 27,9 39,3 55,9 10,50 23,6 33,6 47,5 67,2 11,00 29,3 41,6 58,8 83,2 11,50 38,3 54,4 77,0 109,0 13,00 6,50 6,4 9,1 12,8 18,2 7,00 7,4 10,6 14,9 21,1 7,50 8,6 12,2 17,3 24,5 8,00 9,9 14,1 20,0 28,2 8,50 11,8 16,3 23,5 32,5 9,00 13,3 18,4 26,6 37,7 9,50 15,4 21,9 30,9 43,7 10,00 17,9 25,5 36,0 51,0 10,50 21,2 30,0 42,4 60,1 11,00 25,4 36,0 50,9 72,0 11,50 31,3 44,5 62,8 89,0 12,00 40,9 58,0 82,0 116,0 13,50 6,75 6,6 9,4 13,3 18,8 7,00 7,1 10,1 14,3 20,3 7,50 8,2 11,7 16,5 23,4 8,00 9,5 13,5 19,0 27,0 8,50 10,9 15,5 21,8 31,0 9,00 12,5 17,8 25,0 35,5 9,50 14,4 20,5 28,8 41,0

78 10,00 16,6 23,6 33,2 47,2 10,50 19,4 27,5 37,1 55,1 11,00 22,7 32,2 45,4 64,4 11,50 27,1 38,5 54,4 77,0 12,00 33,4 47,4 67,0 94,8 12,50 43,4 61,7 87,2 123,0 14,00 7,00 6,9 9,8 13,8 19,5 7,50 7,9 11,2 15,9 22,5 8,00 9,1 12,9 18,3 25,8 8,50 10,4 14,8 20,8 29,5 9,00 11,9 16,8 23,8 33,7 9,50 13,6 19,3 27,2 38,5 10,00 15,5 22,1 31,2 44,1 10,50 17,9 25,4 35,9 50,8 11,00 20,7 29,4 41,5 58,8 11,50 24,2 34,4 48,5 68,9 12,00 28,9 41,0 58,0 82,0 12,50 35,5 50,4 71,2 101,0 13,00 46,0 65,4 92,5 131,0 14,50 7,25 7,1 10,1 14,2 20,2 7,50 7,6 10,8 15,2 21,6 8,00 8,7 12,4 17,4 24,8 8,50 9,9 14,1 19,9 28,2 9,00 11,3 16,0 22,6 32,0 9,50 12,9 18,3 25,8 33,6 10,00 14,7 20,8 29,3 41,6 10,50 16,7 23,8 33,4 47,6 11,00 19,1 27,2 38,3 54,4 11,50 22,1 31,4 44,2 62,8 12,00 25,8 36,7 51,6 73,4 12,50 30,7 43,6 61,4 87,2 13,00 37,6 53,4 75,5 107,0 13,50 48,8 69,2 97,9 138,0 15,00 7,50 7,4 10,5 14,8 21,0 8,00 8,4 11,9 16,9 23,9 8,50 9,6 13,6 19,2 27,1 9,00 10,8 15,4 21,8 30,8 9,50 12,3 17,4 24,6 34,9 10,00 13,9 19,8 27,9 39,5 10,50 15,8 22,4 31,7 44,8 11,00 17,9 25,5 36,0 50,9 11,50 20,5 29,1 41,1 58,2 12,00 23,6 33,5 47,4 67,0 12,50 27,5 39,0 55,1 78,0 13,00 32,6 46,3 65,3 92,6 13,50 39,8 56,5 80,0 113,0 14,00 51,5 73,1 103,0 146,0 M4. átfolyási tényezı megállapítása

79 1. ábra 2. ábra 3. ábra

80 4. ábra 5. ábra 6. ábra II. LÉPCSİHÁZAK Hİ- ÉS FÜSTELVEZETÉSE, FÜSTMENTESÍTÉSE 1. LÉPCSİHÁZAK KIALAKÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI Füstmentes lépcsıházat kell létesíteni ott, ahol jogszabály vagy a tőzvédelmi szakhatóság elıírja Többszintes épületekre vonatkozó elıírások: A többszintes épületekben a lépcsıházak hı- és füstelvezetését biztosítani kell. A hı- és füstelvezetı szerkezet beépítési helyét a következıképpen kell meghatározni:

81 a) zárt nem füstmentes lépcsıház esetén annak legfelsı szintjén, b) vagy a tőzvédelmi szakhatósággal egyeztetett módon. A hı- és füstelvezetı ezen jogszabály szerinti hatásos nyílásfelülete zárt nem füstmentes lépcsıházak esetén az alapterület 5%-a, de legalább 1 m 2 legyen Középmagas épületekre vonatkozó elıírások: Legfeljebb 4 fogatú középmagas lakóépületekben zárt nem füstmentes lépcsıház is létesíthetı. Amennyiben gravitációs füstelvezetı rendszer kialakítására nincs mód, szellızı ventilátorral üzemeltetett füstelvezetı rendszer is létesíthetı. A vízszintes füstelvezetı mérete a lépcsıház alapterületének legalább 5 %-a legyen, melyet függıleges kialakítás esetén 50 %-kal növelni kell. A ferdesíkú elvezetı méretezési elvét lásd I pontjában. Gépi elszívás esetén minden szükséges m 2 -re 2 m 3 /s teljesítményt szükséges biztosítani. A füstelvezetı indítását az épület valamennyi szintjérıl biztosítani kell. Automatikus beépített tőzjelzı berendezés létesülése esetén a füstelvezetı a tőzjelzı jelére is induljon Egyéb középmagas épületek esetében a biztonságos kiürítés érdekében füstmentes lépcsıházat kell kialakítani Szintenként több tőzszakasz elhelyezkedése esetén, tőzszakaszonként 1-1 zárt nem füstmentes lépcsıházat kell kialakítani, és a tőzszakaszok között az átjárást minden szinten biztosítani kell. Az elızıek kiváltására megengedett a tőzszakasz határon elıtérrel kialakított túlnyomásos szellıztetéső füstmentes lépcsıház létesítése is Ha szintenként több lépcsıház, vagy tőzszakasz kerül kialakításra, de azok között az átjárás minden szinten nem biztosított, akkor valamennyi lépcsıházat túlnyomásos szellıztetéső füstmentes lépcsıházként kell megvalósítani. Amennyiben a lépcsıház homlokzati kapcsolattal nem rendelkezik, akkor a lépcsıházat elıtérrel kell kialakítani Magas épületekre vonatkozó elıírások: Legfeljebb 6 fogatú lakóépület esetében legalább 1 elıtérrel kialakított túlnyomásos szellıztetéső füstmentes lépcsıházat, hozzá kapcsolódó biztonsági felvonóval kell kialakítani Egyéb magas épület esetén a +30 méter feletti szinteken legalább 2 tőzszakaszt kell kialakítani, és kétszintenként vízszintes értelemben is tőzszakaszolni kell. A biztonságos menekülés érdekében két lépcsıházat kell létesíteni, melyek közül az egyik füstmentes, míg a másik zárt nem füstmentes lépcsıház lehet. A lépcsıházak, és/vagy a tőzszakaszok között az átjárás lehetıségét minden szinten biztosítani kell. Minden 13,65 méter feletti tőzszakaszban legalább 1-1 biztonsági felvonót kell elhelyezni Az elızıek helyett a tőzszakaszok határán elıtérrel kialakított túlnyomásos szellıztetéső füstmentes lépcsıház is elhelyezhetı hozzá kapcsolódó biztonsági felvonóval Középmagas épületekre vonatkozó elıírások, ha a tőzoltási felvonulási területre vonatkozó elıírások maradéktalanul nem biztosíthatók: Egy lépcsıház létesítése esetén elıtérrel kialakított túlnyomásos szellıztetéső, vagy természetes szellızéső füstmentes lépcsıházat kell kialakítani, az elsıdleges épületszerkezetek - a fedélszerkezet kivételével - elégítsék ki a I. tőzállósági fokozathoz tartozó követelményeket. Amennyiben az elsıdleges épületszerkezeteket a jogszabály alapján I. tőzállósági fokozatnak megfelelıen kell létesíteni, akkor az épület valamennyi szerkezete elégítse ki a I. tőzállósági fokozat követelményeit Több lépcsıház létesítése esetén az egyik lépcsıházat füstmentes lépcsıházként kell kialakítani és a lépcsıházak között az átjárást minden szinten biztosítani kell Szintenként kettınél több tőzszakasz létesítése esetén minden megkezdett két tőzszakasz után egy füstmentes lépcsıházat kell kialakítani, oly módon, hogy az átjárás a lépcsıházak között minden szinten biztosított legyen Nem kell tőzoltási felvonulási területet létesíteni, ha az épület teljes területére kiterjedı a vonatkozó elıírásoknak megfelelı automatikus tőzjelzı és oltóberendezés létesül, valamennyi lépcsıház füstmentes lépcsıházként kerül kialakításra, és a lépcsıházak között az átjárás valamennyi szinten biztosított. Az elsıdleges épületszerkezetek elégítsék ki - a fedélszerkezet kivételével - a I. tőzállósági fokozathoz tartozó követelményeket. Amennyiben az elsıdleges épületszerkezeteket a jogszabály alapján I. tőzállósági fokozatnak megfelelıen kell létesíteni, akkor az épület valamennyi szerkezete elégítse ki a I. tőzállósági fokozat követelményeit Magas épületekre vonatkozó elıírások, ha a tőzoltási felvonulási területre vonatkozó elıírások maradéktalanul nem biztosíthatók: Az épületben szintenként legalább 2 tőzszakaszt kell kialakítani, és kétszintenként vízszintes értelemben is tőzszakaszolni kell. Valamennyi tőzszakaszban legalább 1-1 elıtérrel kialakított túlnyomásos szellıztetéső, vagy természetes szellızéső füstmentes lépcsıházat kell létesíteni, hozzá kapcsolódó biztonsági felvonóval. A lépcsıházak között az átjárási lehetıséget minden szinten biztosítani szükséges Nem kell tőzoltási felvonulási területet létesíteni, ha az pontban meghatározott tőzszakaszoláson, valamint a biztonsági felvonón túl, az épület teljes területére kiterjedı a vonatkozó mőszaki követelménynek megfelelı automatikus tőzjelzı és oltóberendezés létesül, valamennyi lépcsıház elıtérrel kialakított túlnyomásos szellıztetéső, vagy természetes szellızéső füstmentes lépcsıházként kerül kialakításra, és a lépcsıházak között az átjárás valamennyi szinten biztosított. A fentieken túl közösségi épületben, annak teljes területén kihangosító rendszert kell kiépíteni, mely a benntartózkodókat élı szóval - a magyaron kívül legalább három nyelven - értesíti a tőzriasztásról és a követendı magatartásról. 2. TERMÉSZETES SZELLİZÉSŐ FÜSTMENTES LÉPCSİHÁZAK 2.1. A természetes szellızéső füstmentes lépcsıház kialakítása szerint lehet: Nyitott, amikor annak pihenıi szintenként a szabad levegın keresztül csatlakoznak Zárt lépcsıházak, melyek teljesen átszellıztethetı nyitott elıtéren át kapcsolódnak az épület közlekedı teréhez A füstmentes lépcsıház légtere és az épület közlekedı terei között - a kivételével - külön elıteret kell kiképezni A füstmentes lépcsıház légteréhez - a kivételével - csak az elıtér és a biztonsági felvonó aknája csatlakozhat Mind az elıtér és a közlekedı tér között, mind pedig az elıtér és a füstmentes lépcsıház között olyan térelválasztó szerkezetet kell kialakítani, amelyben a menekülés irányába nyíló, automatikus csukó-szerkezettel ellátott, küszöb nélküli és legalább a kiürítési számításokban meghatározott szélességő ajtószerkezet van beépítve. A füstmentes lépcsıházba nyíló ajtó Sa, míg az elıterébe nyíló ajtó Sm minısítéső legyen Az elıtérhez csak a felvonóakna, továbbá E tőzveszélyességi osztályba tartozó szellızéssel nem rendelkezı helyiségek, és az épület közlekedı terei csatlakozhatnak.

82 2.6. Az elıtér alaprajzi méretei nem lehetnek kisebbek a kiürítési útvonal számított szélességi méreteinél. E területet sem nyílószárny, sem egyéb szerkezet nem szőkítheti le ezen mérték alá Az elıtérnek legalább az egyik oldalán minimum 2 m 2 -es szabad nyílást kell biztosítani. 3. AZ ELİTÉR NÉLKÜL KIALAKÍTOTT TÚLNYOMÁSOS SZELLİZTETÉSŐ FÜSTMENTES LÉPCSİHÁZAK 3.1. Az ilyen lépcsıház zárt lépcsıház legyen, azzal egybeépíteni csak a biztonsági felvonó aknáját szabad A füstmentes lépcsıház légellátó rendszerének olyan ventilátora legyen, amelynek karakterisztikája biztosítja, hogy a füstmentes lépcsıházban csukott nyílászárók esetén a résveszteségek figyelembevételével legalább 25 Pa, de legfeljebb 75 Pa túlnyomás legyen a hozzá csatlakozó terekhez viszonyítva Ha a ventilátor karakterisztikájával a nyomásmaximumot meghaladó túlnyomás keletkezik, a lépcsıházat méretezett, nyomáslevezetı felülettel, kell ellátni. A nyomáslevezetı rendszer keresztmetszetét az alábbi feltételek alapján kell méretezni: A nyomáslevezetı rendszerhez csatlakozó légcsatornában a megengedett maximális sebesség 5 m/s A nyomáslevezetı rendszer összesített nyomásvesztesége nem haladhatja meg a 75 Pa-t A füstmentes lépcsıházba bevezetendı levegımennyiséget a következık szerint kell számítani: a) fel kell tételezni, hogy a füstmentes lépcsıház fıbejáratának szintjén és még két másik szinten nyitott, a többi szinten csukottak az ajtók. A felsı szinten a mértékadó nyílászárót kell figyelembe venni. b) a füstmentes lépcsıházi nyitott ajtók légveszteségi értéke a szabad nyílás m 2 -enkénti felületére számítva 1,0 m 3 /s, c) a nyílászáró szerkezetek légveszteségét az egyenlettel kell figyelembe venni, mely egyenletben p - a nyílászáró két oldala közötti nyomáskülönbség [Pa] l - a nyílászáró kerülete, a névlege méretre vonatkoztatva [m] c=1,11; n=0,67 állandók,( Sa és Sm minısítéső nyílászárókra vonatkoztatva). A nyílászárók minimum Sm minısítésőek legyenek. A fenti állandók a minimum követelményeket rögzítik. 4. AZ ELİTÉRREL KIALAKÍTOTT TÚLNYOMÁSOS SZELLİZTETÉSŐ FÜSTMENTES LÉPCSİHÁZAK 4.1. A füstmentes lépcsıház légteréhez csak az elıtér és a biztonsági felvonó aknája csatlakozhat Mind az elıtér és a közlekedı tér között, mind pedig az elıtér és a füstmentes lépcsıház között olyan térelválasztó szerkezetet kell kialakítani, amelyben a menekülés irányába nyíló, automatikus csukószerkezettel ellátott, küszöb nélküli és legalább a kiürítési számításokban meghatározott szélességő ajtószerkezet van beépítve. A füstmentes lépcsıházba nyíló ajtó Sa, míg az elıterébe nyíló ajtó Sm minısítéső legyen Az elıtérhez csak a felvonóakna, továbbá E tőzveszélyességi osztályba tartozó szellızéssel nem rendelkezı helyiségek, és az épület közlekedı terei csatlakozhatnak Az elıtér alaprajzi méretei nem lehetnek kisebbek a kiürítési útvonal számított szélességi méreteinél. E területet sem nyílószárny, sem egyéb szerkezet nem szőkítheti A füstmentes lépcsıház légellátó rendszerének olyan ventilátora legyen, amelynek karakterisztikája biztosítja, hogy a füstmentes lépcsıházban csukott nyílászárók esetén, résveszteségek figyelembevételével legalább 25 Pa, vagy azokban az épületekben, ahol a használati szint meghaladja a 30 m legalább 50 Pa, de legfeljebb 75 Pa túlnyomás legyen a hozzá csatlakozó terekhez viszonyítva A füstmentes lépcsıházba és elıtereibe bevezetendı levegımennyiséget a következık szerint kell számítani: a) fel kell tételezni, hogy a füstmentes lépcsıház fıbejáratának szintjén és még két másik szinten nyitott, a többi szinten csukottak az ajtók. A felsı szinten a mértékadó nyílászárót kell figyelembe venni. b) a füstmentes lépcsıházi nyitott ajtók légveszteségi értéke a szabad nyílás m 2 -enkénti felületére számítva 1,0 m 3 /s, vagy azokban az épületekben, ahol a használati szint meghaladja a 30 m, 1,5 m 3 /s, c) a nyílászáró szerkezetek légveszteségét az egyenlettel kell figyelembe venni, mely egyenletben p - α nyílászáró két oldala közötti nyomáskülönbség [Pa] l - a nyílászáró kerülete, a névleges méretre vonatkoztatva [m] c=1,11; n=0,67 állandók, Sa és Sm minısítéső nyílászárókra vonatkoztatva. A nyílászárók minimum Sm minısítésőek legyenek. A fenti állandók a minimum követelményeket rögzítik. d) csukott nyílászárok esetén a relatív nyomáskülönbségek értékeire a következıket kell figyelembe venni: (1) a lépcsıház és az elıtér között 5,0 Pa, valamint azokban az épületekben, ahol a használati szint meghaladja a 30 m, 7,0 Pa (2) az elıtér és a közlekedı tér között 20,0 Pa valamint azokban az épületekben, ahol a használati szint meghaladja a 30 m, 43,0 Pa (3) a lépcsıházakban esetleg elıforduló nyitható ablakokra 25,0 Pa, ahol a használati szint meghaladja a 30 m, 50,0 Pa

83 4.7 Az elıterek légpótlási igényének számításakor csukott nyílás záró szerkezeteket kell feltételezni és figyelembe kell venni a lépcsıház és az elıtér, vagy az elıtér és a közlekedık közötti légveszteségeket a 4.6 szerint; az elıtéri légpótlás szükséges levegımennyiségét a két igény közötti érték különbsége adja A lépcsıházba a számítás szerint szükséges levegı mennyiségét lehetıleg a következık szerint kell betáplálni: a) a lépcsıház tetején, b) m közötti magasságú épület füstmentes lépcsıházába a lépcsıház félmagasságában, c) 50 m fölötti épületmagasság esetén, egyenletesen elosztott m-es magassági osztásközökben d) ha a magas épület füstmentes lépcsıháza függıleges értelemben fal és nyílászáró szerkezetekkel magassági zónákra van osztva, az egyes zónák félmagasságában kell a betáplálás lehetıségét biztosítani, úgy, hogy tőz esetén a betáplálás a tőzzel érintett zónában legyen mőködtethetı e) külön légcsatorna alkalmazásával, pihenıszintenkénti befúvással az egyenletes légbetáplálás érdekében, ha a lépcsıház építészeti kialakítása nem teszi lehetıvé az elıírt nyomásértékek kialakulását Az elıterekbe a számítás szerint szükséges levegı mennyiségét külön légcsatornával szintenként kell betáplálni. 5. A TÚLNYOMÁSOS SZELLİZÉS ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSAI 5.1. Ha egy épületben több füstmentes lépcsıházat kell túlnyomásos szellızési rendszerrel ellátni, minden egyes füstmentes lépcsıházhoz külön-külön légellátó rendszert és külön-külön gépházat kell létesíteni A ventilátor beszívó nyílását a tőz okozta füsthatástól, valamint egyéb égésterméktıl védeni kell Az épületben létesített automatikus tőzjelzı rendszert úgy kell kialakítani, hogy az tőz esetén - a jelzésadás mellett - a légellátó rendszert is helyezze üzembe, emellett a kézi bekapcsolás lehetıségét valamennyi szintrıl is biztosítani kell Az épület használatbavétele elıtt a túlnyomásos szellızı rendszer mőködését hideg és melegített (40-60 C) füstáramlási és sőrőségi mérésekkel meg kell vizsgálni. Ennek keretében ellenırizni kell a tényleges nyomásviszonyokat legalább a legalsó a középsı és a legfelsı szinten csukott és különbözı menekülési körülményeket (tőzszintet) modellezı nyitott nyílászárók mellett. A vizsgálati jegyzıkönyvben a füstáramlási viszonyok dokumentumain kívül (füst elıfordulása, sőrősége) szerepelnie kell a mérés idıpontjában uralkodó szél irányának és erısségének, továbbá a külsı és a lépcsıházi hımérsékletnek, az alkalmazott mérıfüst milyenségének és hımérsékletének. A vizsgálati eredmények akkor fogadhatók el, ha a vizsgálatok igazolják, hogy a mért nyomásértékek és a légszállítás az elıírt vagy számított érték legalább 75%-át eléri a meteorológiai viszonyoktól függetlenül Túlnyomásos légellátásnál a szellızıgépház(ak) létesítése esetén a) épületen belüli kialakításnál, a gépháznál legalább REI 60 tulajdonságú határoló fal és azzal egyenértékő, önmőködı csukószerkezettel ellátott ajtószerkezet létesítendı, b) épületen kívüli kialakításnál a gépház - legalább A2 anyagú, - ajtaja önmőködı csukószerkezető legyen. III. ÁTRIUMOK ÉS MENEKÜLÉSRE SZÁMÍTÁSBA VETT KÖZLEKEDİK Hİ- ÉS FÜSTMENTESÍTÉSE 1. A kiürítésre számításba vett közlekedési útvonal hı- és füstelvezetését biztosítani kell. 2. A hı- és füstelvezetı nyílásfelülete zárt folyosók (közlekedık) esetén az alapterület 1%-a, átriumoknál az alapterület 3%-a, de legalább 1 m 2 legyen. Több elvezetı nyílás (kürtı) alkalmazása esetén azok szabad keresztmetszete 10 dm 2 -nél kisebb nem lehet. 3. Mesterséges hı- és füstelvezetı berendezés alkalmazása esetén a nyílásfelület minden szükséges négyzetmétere helyett 2 m 3 /s légmennyiséget kell biztosítani úgy, hogy a füstgázok ne juthassanak más védett helyiségbe, füstszakaszba. 4. A folyosókon kiépítendı hı- és füstelvezetı és légutánpótló szerkezet beépítési helyét a következıképpen kell meghatározni (lásd ábrát): - A levegı-utánpótlást biztosító bevezetı nyílások felsı részét a padlószinttıl maximum 1 m magasságban, lehetıség szerint a folyosók vagy a lépcsık ajtóinak a közelében kell elhelyezni. - A füstelvezetı nyílások alsó részét a padlószinttıl legkevesebb 1,80 m magasságban, minden esetben a közlekedı felsı harmadában kell elhelyezni Az átriumok friss levegı utánpótlását biztosító szerkezeteit a közbülsı épületszint és az átrium alsó szintjén kell elhelyezni. Ezek teljes geometriai felülete azonos a hı- és füstelvezetık geometriai felületével. Friss levegı utánpótlást biztosító szerkezetekként figyelembe vehetıek: - homlokzati nyílószárnyak - szabadba vagy jól szellızı külsı térbe nyíló bejárati ajtó - légcsatornanyílások 5. A hı- és füstelvezetést szolgáló ventilátorok legalább 400 C-on legalább 1 óráig mőködıképesek legyenek. A hı- és füstelvezetı berendezés egyéb kapcsolódó elemei szintén 1 órán át legyenek üzemképesek, állékonyak.

84 6. A ferdesíkú füstelvezetık hatásos nyílás felületét az I pontjában szereplı képlettel kell kiszámítani. 7. Az épületek kiürítésre számításba vett zárt folyosóin füstszakaszokat kell kialakítani, melyek hossza nem haladhatja meg a 40 métert. 8. A folyosói füstszakaszokat önmőködı csukószerkezettel ellátott, minısített füstgátló (Sm) ajtóval kell egymástól elválasztani. 9. Az átriumok területén legalább 60 méterenként füstszakaszokat kell kialakítani, melyeket egymástól kötényfalakkal (stabil vagy mobil) kell elválasztani. 10. A hı- és füstelvezetés hatékonyságának biztosítása érdekében a friss levegı utánpótlásáról gondoskodni kell. A vonatkozó jogszabályban nem szabályozott esetekben a légutánpótlás mértéke egyezzen meg a hı- és füstelvezetés mértékével. 11. A légutánpótlást szolgáló szerkezetek, berendezések mőködıképességét a hı- és füstelvezetı berendezés mőködési ideje alatt biztosítani kell. 12. Mesterséges hı- és füstelvezetés alkalmazása esetén egy adott tőzszakaszon belül legalább kettı szint - a tőzzel érintett és a felette lévı - egyidejő mőködésére kell az elszívó és légutánpótló ventilátorokat méretezni. 13. A hı- és füstelvezetı, valamint a légutánpótlást szolgáló berendezések mőködtetését védett - a tőzvédelmi szakhatósággal egyeztetett - helyrıl kell biztosítani. Tőzjelzı berendezés létesítése esetén, annak jelére a füstelvezetı rendszernek automatikusan kell indulnia. A kézi indítás lehetıségérıl a hı- és füstelvezetı, valamint a légutánpótlást szolgáló berendezések esetében is gondoskodni kell. IV. TALAJSZINT ALATTI HELYISÉGEK Hİ- ÉS FÜSTELVEZETÉSE 1. A terepszint alatti padlószintő helyiségek szellızését úgy kell megoldani, hogy azokon keresztül szükség esetén a keletkezı füst eltávolítása közvetlenül a szabadba biztosított legyen. Természetes szellızés esetén a helyiségben folyó tevékenység tőzveszélyességi osztálytól függıen a helyiség alapterületének %-ában az alábbi szellızı keresztmetszet létesítése szükséges: C tőzveszélyességi osztályban 3,00%, D tőzveszélyességi osztályban 1,00%, 2. A tőzgátló elıtér szellıztetésére a helyiség alapterületének legalább 0,5%-át kitevı keresztmetszető szellızınyílást kell létesíteni. 3. Mesterséges hı- és füstelvezetés esetén az 1. vagy 2. pont szerint számított elszívó felület minden m 2 -e helyett 2 m 3 /s levegı átbocsátását kell biztosítani. A berendezés mőködtetését a földszinten is hozzáférhetı helyen biztosítani kell. 4. Mesterséges hı- és füstelvezetés alkalmazása esetén egy adott tőzszakaszon belül kettı szint - a tőzzel érintett és a felette lévı - egyidejő mőködésére kell az elszívó és légutánpótló ventilátorokat méretezni. 5. A hı-és füstelvezetı rendszer kialakítására (elszívás, légutánpótlás) a III. 4. bekezdésében foglaltakat kell vonatkoztatni. 6. A három szintnél magasabb épületekben a pinceszintet (szinteket) kiszolgáló lépcsıházat a pinceszint(ek) helyiségeitıl szellıztetett tőzgátló elıtér közbeiktatásával kell elválasztani, vagy közvetlenül a szabadba kell kivezetni. V. AZ ÜZEMBE HELYEZÉS ÉS AZ ÜZEMELTETÉS SZABÁLYAI 1. Az elkészült berendezésrıl az átvétel idıpontjában a kivitelezınek a következı bizonylatokat kell szolgáltatnia: a) alaprajzot és a szükség szerinti metszeti rajzokat, és leírást, amelyek tartalmazzák a hı- és füstelvezetık méreteit és elhelyezését, a nyitószerkezet mőködését és kialakítását, továbbá a vezérlı elemek mőködését, elhelyezését és kialakítását; b) kezelési és karbantartási utasítást; c) nyilatkozatot az e fejezetben elıírtak betartásáról; d) nyilatkozatot arról, hogy a berendezés üzemképes. A hı- és füstelvezetı berendezés üzembe helyezésére csak a kivitelezı vagy a megbízottja jogosult. 2. Az üzemeltetés, a kezelés és a karbantartás, valamint az ellenırzés tekintetében a kivitelezı, vagy a gyártó kezelési utasítása az irányadó. 3. A hı- és füstelvezetı berendezés megfelelı mőködésének félévenkénti ellenırzésérıl az üzemeltetınek kell gondoskodnia. 4. A berendezés mőködésérıl és ellenırzésérıl, valamint karbantartásáról naplót kell vezetni. A naplóban minden, a berendezésre vonatkozó megjegyzést, eseményt az idıpont megjelölésével fel kell tüntetni. I/10. FEJEZET Hasadó és hasadó-nyíló felületek 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. Lefúvatás: robbanási túlnyomás levezetése olyan térbe, ahol a túlnyomás kiterjedhet és ez által a belsı tér mentesül a túlnyomás károsító hatásaitól Hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek az építmények, vagy az építményrészek (helyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mértékő robbanási túlnyomás hatására tönkremennek, vagy megnyílnak, ezáltal lehetıvé téve a nyomáselvezetést Hasadó felületek: olyan felületek, amelyek tönkremenetelükkel lehetıvé teszik a belsı tér megnyitását a túlnyomás levezetése céljából Hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek megnyílással, elfordulással, billenéssel lehetıvé teszik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomásuk beállítható Terelı hatású hasadó-nyíló felület: olyan hasadó-nyíló felület, amelynek megnyílási szélsı helyzetét úgy határozzák meg, hogy a lefúvatást veszélytelen irányba terelje Megnyílási nyomás: az a nyomás, amelynél a hasadó-nyíló felület megnyílása megindul Csúcsnyomás: hasadó, hasadó-nyíló felületek nélküli térben, laboratóriumi körülmények között létrejövı legnagyobb robbanási nyomás Redukált túlnyomás: az a nyomás, amely a hatásos nyomáslevezetés ellenére a belsı térben rövid ideig kialakul.

85 1.9. Nyomás-idı állapotgörbe: a nyomás-idı koordináta-rendszerben a robbanás folyamatát leíró görbe Robbanás: nagy sebességő égési folyamat, a mozgó lángfront sebessége 10 m/s vagy a felett van, de 100 m/s-nál kisebb Másodlagos robbanás: olyan robbanás, amelyet egy már kifejlıdött robbanás indít meg Tovaterjedı (progresszív) összeomlás: az építmény olyan tönkremenetele, amely azáltal jön létre, hogy egy épületszerkezet teherviselı képességének elvesztése további elsıdleges épületszerkezet(ek) tönkremenetelét okozza(ák) Lefúvatási befogadótér: olyan zárt tér, amely szabad térrel nem kapcsolódó helyiségek nyomásmentesítése során annak túlnyomását befogadja és a szabad térbe továbbítja Terelıfal: a lefúvatás irányának befolyásolására alkalmas falszerkezet Védıfal: a hasadó és a hasadó-nyíló felületen kiáramló robbanási túlnyomás felfogására alkalmas falszerkezet. 2. HASADÓ FELÜLETKÉNT ALKALMAZHATÓ ANYAGOK ÉS SZERKEZETEK 2.1. Egyrétegő, legfeljebb 2 mm vastag, húzott síküvegezés, amely 0,40 m-nél nagyobb befogási mérető és legalább 0,16 m 2 egybefüggı felülető Egyrétegő, legfeljebb 3 mm vastag húzott síküvegezés, 0,80 m-nél nagyobb befogási méretben és legalább 0,64 m 2 egybefüggı felületben Egyrétegő, legfeljebb 4 mm vastag húzott síküvegezés, 1,40 m-nél nagyobb befogási méretben és legalább 1,96 m 2 egybefüggı sokszög alakú felülettel, a sarkain a részben megadott mérettel, a robbanási túlnyomás hatásirányával ellentétes oldalon készített bemetszéssel Egyrétegő, legfeljebb 6 mm vastag huzalbetét nélküli U profilú idomüveg-szerkezet, ha az egybefüggı megtámasztás legkisebb mérete 1,00 m x 1,50 m Egyrétegő, legfeljebb 4 mm vastag, cementkötéső szálerısítéső síklemez, 1,00 m-nél nagyobb befogási mérettel és megtámasztással, sokszög alakú felülettel, a sarkain a részben megadott mérető, a robbanási túlnyomás hatásirányával ellentétes oldalon készített bemetszéssel Egyrétegő, legfeljebb 6 mm vastag, cementkötéső szálerısítéső hullámlemez, 1,20 m-nél nagyobb megtámasztási (mindenirányú) távolság felett Egyrétegő, hornyolt cserépfedés: a cserépfedés alatt nem lehet csak nem éghetı anyagú lécezés. Nem vehetı figyelembe kettıs, korona- és betoncserépfedés. A felületbe nem számítható be a gerinckúp és az alatt levı két sor, a viharkapcsos szegések és a mellettük levı két sor, a hasadni nem képes bádogos és egyéb szerkezetek Minden olyan szerkezet, amelynek fajlagos tömege legfeljebb 20 kg/m 2 és rögzítései kísérletileg igazoltan, 1,20 kn/m 2 -nél kisebb megnyílási nyomást adnak Minden olyan szerkezet, amelynek fajlagos tömege legfeljebb 10 kg/m 2 és rögzítései kísérletileg igazoltan legfeljebb 3,00 kn/m 2 -nél kisebb megnyílási nyomást adnak. **) Minden olyan szerkezet, amelynek megnyílási nyomása kísérletileg igazolt és az ehhez tartozó, a belsı térben bennmaradó redukált túlnyomás ismert és ezen ismert túlnyomásra van az épület teherhordó szerkezeteinek méretezése. 3. A HASADÓ FELÜLETEK FELÜLETNAGYSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A hasadó felület nagyságát - ha a felület a pontokban megadott felületek valamelyike - a következı számítással kell meghatározni, a különleges esetek figyelembevétele nélkül. A h = f h. V ahol: A h a hasadó felület nagysága, m 2 ; *** f h fajlagos hasadó felületi tényezı, m 2 /m 3 ; V a helyiség beépítetlen térfogata, m 3.

86 4. HASADÓ-NYÍLÓ FELÜLETKÉNT ALKALMAZHATÓ SZERKEZETEK Azok a hasadó-nyíló felületként minısített szerkezetek vagy a minısített szerkezeteknek megfelelıen kialakított szerkezetek, amelyek felületegységre esı súlya 80 kg/m 2 -nél kisebb és megnyílási nyomásuk 1 kn/m 2 alatt van, alkalmazhatók hasadó-nyíló felületként. A hasadó-nyíló felületek megnyílási nyomása - ha ezt egyéb igények nem növelik (betörésvédelem, technológiai túlnyomás stb.) - a beépítési helyükön várható szélszívás 10%-kal biztonsággal növelt értékénél ne legyen nagyobb. 5. A HASADÓ-NYÍLÓ FELÜLETEK FELÜLETNAGYSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A hasadó-nyíló felület nagyságát, ha a felület a 4. fejezet szerinti, a következı számítással kell meghatározni, a különleges esetek figyelembevételével: A hn = f hn. V

87 * Akkor alkalmazható, ha a megengedett minimális mérető próbatest statikusan felhordott terheléses vizsgálata során legfeljebb 3 kn/m 2 nyomás hatására tönkremegy, vagy e vizsgálatot gyári mőbizonylat igazolja ** Éghetıségük az 5. rész szerint. *** A felületre vonatkozó tájékoztató adatot a melléklet tartalmazza. **** A beépített berendezések térfogatával csökkentett helyiségtérfogat. 6. KÜLÖNLEGES ESETEK 6.1. Ha a beépített tér csıszerő, vagyis a tér hossza legalább négyszerese a szélességének, akkor a 3. és az 5. fejezet szerint számított értékeket 20%-kal meg kell növelni.

88 6.2. Ha a hasadó és a hasadó-nyíló felületek kombinált beépítésére kerül sor és a hasadó-nyíló felületek nagysága nem éri el a hasadó felületek nagyságát vagy megnyílási nyomása 1 kn/m 2 felett van, akkor az együttes felületnagyságot a 3. fejezet szerint kell meghatározni Ha a hasadó és a hasadó-nyíló felületek kombinált beépítésére kerül sor, és a hasadó-nyíló felületek nagysága eléri vagy meghaladja a hasadó felületek nagyságát és a hasadó felületek a pont szerintiek, akkor az együttes felületek nagyságát az 5. fejezet szerint kell meghatározni Ha a hasadó-nyíló felületek megnyílási nyomása 1-3 kn/m 2 között van, akkor a felületnagyságot a 3. fejezet szerint kell meghatározni. 7. MÁSODLAGOS ROBBANÁS ELLENI VÉDELEM Azokat a berendezéseket, amelyek önmagukban is robbanásveszélyesek és tönkremenetelük a közvetlen környezetre másodlagos robbanásveszélyt jelentenek, le kell fúvatni. 8. A LEFÚVATÁS KÖRNYEZETÉNEK VÉDELME 8.1. A közlekedési útvonalak és terek védelme A lefúvatás irányában a védıtávolságot az 1. ábra szerint kell meghatározni Ha nem lehet megoldani, hogy a tömeges közlekedés az 1. ábra szerint I távolságon kívül legyen, akkor védıfallal, terelıfallal vagy veszélytelen irányba terelı hatású hasadó-nyíló felület alkalmazásával kell az útvonalat védeni. (2. ábra) A védı- és a terelıfalnak meg kell gátolnia, hogy a lefúvató felületen át kiáramló közeg a tömeges közlekedést veszélyeztesse. (2. ábra) A védı- és a terelıfalat úgy kell kialakítani, hogy a lefúvatást az elhelyezkedésével ne zavarja, legyen elegendı lefúvatási szabad tér. PI: 3. ábra a = max ábra a = max ábra a = max 30, de kiegészítı szöge minimum Ha a védendı közlekedıtér olyan robbanásveszélyes épület mellé kerül, ahol a tetın keresztül is végeznek lefúvatást, akkor a megadott védıtávolságok: - hasadó felületek esetén az 1. és a 2. ábra szerintiek, - veszélyes irányú terelıhatású hasadó-nyíló felületek alkalmazása esetén a védıtávolság a 6. ábra szerinti, - veszélytelen irányú terelıhatású hasadó-nyíló felület esetén (ha az oldalfal-lefúvatások egyébként lehetıvé teszik) a védıtávolság 8,00 m. (7. ábra) 8.2. A környezı épületek és berendezések védelme A lefúvatás irányában 10 m-en belül ajtó, ablak nem lehet, valamint más épület vagy épületrész 6 m-nél közelebb nem lehet Hasadó, vagy hasadó-nyíló felületek elıtt 3 m-nél közelebb lévı berendezések esetén a berendezések hasadó, hasadó-nyíló felületre vonatkozó 60 -os vetületének felületét a lefúvató felületek nagyságának meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni. (8. ábra) Ha egy berendezés a lefúvató felületekhez a lefúvatás irányában 6 m-nél közelebb van, akkor a berendezést a terelıfalakra vonatkozó lefúvató nyomás felvételére alkalmasan kell méretezni.

89 1. ábra

90 2. ábra

91 3. ábra

92 4. ábra

93 5. ábra 6. ábra

94 7. ábra 8. ábra 9. AZ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE HATÓ TERHELÉSEK 9.1. Ha a 2. fejezetben leírt hasadó felületek kerülnek alkalmazásra, akkor a belsı térben minden irányban az elsıdleges tartószerkezetekre ható 3 kn/m 2 statikus terhelést kell rendkívüli teherként figyelembe venni Ha a 4. pontban leírt hasadó-nyíló felület kerül alkalmazásra, akkor a belsı térben minden irányban az elsıdleges tartószerkezetekre ható 2 kn/m 2 statikus terhelést kell rendkívüli teherként figyelembe venni Ha a 9.2. pontban leírt vagy kisnyomású berendezésen kialakított hasadó-nyíló felületek kerülnek alkalmazásra, akkor redukált túlnyomást kell figyelembe venni 0,02 sec hatásidıtartammal, vagy leírható nyomás-idı állapotgörbe felhasználásával.

95 9.4. A hasadó és a hasadó-nyíló felületeket a határoló felületeken egyenletesen kell elosztani, vagy oda kell koncentrálni, ahol a robbanás nagy valószínőséggel elıre várható. A hasadó felületek egymástól mért távolsága 12 m-nél több nem lehet egy nyomásmentesítı téren belül A hasadó és a hasadó-nyíló felületekkel védendı tér tartószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy egyes elemeinek tönkremenetele ne lehessen progresszív összeomlás okozója Törekedni kell arra, hogy az építmény másodlagos épületszerkezetei az elsıdleges épületszerkezetekre csak korlátozott mértékben tudjanak erıhatást átadni, ezáltal csökkentve azok túlterhelését A védıfalakra és a terelıfalakra ható terhelések Ha a védıfalak és a terelıfalak a lefúvató felületektıl: 5 m-en belül vannak: 6 kn/m 2, 5-10 m között vannak: 5 kn/m 2, 1-20 m között vannak: 3 kn/m 2, 20 m felett vannak: 1 kn/m 2, a lefúvatás irányába ható statikus teherre kell a falakat méretezni. A szívóhatás miatt a terhek 20%-át a lefúvatással ellentétes irányban is számításba kell venni. 10. KIVÉTELEK Ha az elıírt hasadó felületek nagysága nem biztosítható (mert ilyen nagyságú felület a tér adottságai vagy a technológiai adottságok miatt nem nyitható), akkor csak hasadó-nyíló felületek alkalmazhatók. Nem alkalmazható ez a kivétel a gyógyintézmények, oktatási épületek, óvodák, bölcsıdék tömegtartózkodási épületek esetében Kivételesen meg van engedve az ún. lefúvatási befogadótérbe végzendı lefúvatás, ha a belsı tér megnyitására más lehetıség nincs. Ebben az esetben a befogadótér térfogata legalább ötszöröse legyen a lefúvatott tér térfogatának és legyen a szabad tér felé a 2. vagy a 4. fejezetben elıírt hasadó, vagy hasadó-nyíló felülete Megengedhetı az ún. angol akna felhasználása lefúvatásra, ha a falainak geometriai viszonyai a lefúvatás irányában 2., 3., 4. ábra valamelyikének követelményeit kielégítik. Melléklet (tájékoztatás) A 4 mm vastag, húzott síküveg bemetszése hasadó felületként való alkalmazáskor

96 9. ábra II. FEJEZET * Építmények és szabadterek használati szabályai 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A tőzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tőzszakaszokat, az épületeket, a mőtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tőzveszélyességi osztályba kell sorolni A tőzveszélyességi osztályba sorolásnál a fejezet alapulvételével a tevékenység során elıállított, feldolgozott, használt, szállított vagy tárolt anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, a technológiák tőzveszélyességének jellemzıit, illetıleg a rendeltetés szerinti tevékenységet, valamint a kapcsolódó kötelezıen alkalmazandó jogszabályba foglalt elıírásokat kell figyelembe venni. 2. TŐZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK, OSZTÁLYBA SOROLÁS 2.1. Fokozottan tőz- és robbanásveszélyes (jelzése: A ) tőzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tőzveszélyes, vagy tőzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) - az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, vagy más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, - az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van, vagy üzemi hımérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü > Tlpnyt és Tü > 35 C, - az a gáz, gız, köd, amelynek alsó éghetıségi határértéke a levegı térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%,

97 c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) és b) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot elıállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elı, d) a 100 m 3 /h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményő, lemezházas gázmérı(k) helyisége, e) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellıztetése Tőz- és robbanásveszélyes (jelzése: B ) tőzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tőzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) - az a por, amely a levegıvel robbanásveszélyes keveréket képez, - az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hımérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tlpnyt, Tü > Tlpnyt -20 C és Tü > 35 C, - az a gáz, gız, köd, amelynek alsó éghetıségi határértéke a levegı térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb, c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) és b) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot elıállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elı, d) a port vagy kismérető anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegıvel robbanásveszélyes keveréket képez Tőzveszélyes (jelzése: C ) tőzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hımérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 C, aa) a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelıolajok és a világításra használatos petróleum, ab) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, de legfeljebb 150 C, vagy üzemi hımérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal, de legfeljebb 50 C-kal kisebb, azaz Tü < Tlpnyt -20 C, Tü > Tlpnyt -50 C és Tü > 35 C, ac) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegı kivételével, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot elıállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, c) az a közösségi épület, amelyben egy tőzszakasz befogadóképessége 500 fınél nagyobb, d) az üzemanyagtöltı állomások Mérsékelten tőzveszélyes (jelzése: D ) tőzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hımérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 C-nál nagyobb, aa) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 C-nál magasabb, vagy üzemi hımérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt - 50 C és Tü > 35 C, ab) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetı anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot elıállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelı tüzelıberendezést használnak, c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghetı anyagot 300 C felett dolgoznak fel, d) az a közösségi épület, amely nem tartozik a C tőzveszélyességi osztályba, e) az iroda-, lakó- és szállásépület, f) gépjármőtároló (építmény, szabadtér), g) állattartó helyiség Nem tőzveszélyes (jelzése: E ) tőzveszélyességi osztályba tartozik: a) a nem éghetı anyag, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghetı anyagot 300 C alatti hımérsékleten elıállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak Azon különleges anyagok esetében - kivéve azokat a veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete hatálya alá tartoznak -, amelyek a pontokban meghatározottak szerint nem sorolhatók tőzveszélyességi osztályba, az OKF állásfoglalása az irányadó Jogszabályban meghatározott esetben az övezet, helyiség, vagy berendezés tőzveszélyességi osztályba sorolása a pontokban foglaltaktól eltérıen is történhet A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér - ha ott az anyagot, zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják vagy szállítják - az illetékes I. fokú tőzvédelmi hatóság engedélye esetén veszélytelenebb tőzveszélyességi osztályba sorolható A tőzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az A osztályból az E osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tőzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot A helyiség, vagy a szabadtér abba a tőzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek a 2.9. bekezdés szerint összesített alapterületei a helyiség, vagy a szabadtér alapterületének 40%-át meghaladja A tőzszakasz, szabadtér abba a tőzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tőzveszélyességi osztályonként a 2.9. pont szerint összesített alapterületei a tőzszakasz alapterületének 40%-át meghaladja A több tőzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tőzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tőzszakaszok osztályonkénti a 2.9. bekezdés szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladja A létesítmény abba a tőzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonként a 2.9. pont szerint összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladja A tőzgátló elıteret és a létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minısülı tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park stb.) a tőzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. 3. A HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŐZVÉDELMI SZABÁLYOK

98 3.1. Az építményt, építményrészt (helyiséget, tőzszakaszt), a vegyes rendeltetéső épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, mőködési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelıen szabad használni A termelést (elıállítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetıleg az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tőzvédelmi követelményeknek megfelelı szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tőzszakaszban, építményben szabad folytatni A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett tőzterhelési értéket A veszélyességi övezetbıl, helyiségbıl, szabadtérbıl, a géprıl, a berendezésrıl, az eszközrıl, készülékrıl a tevékenység során keletkezett éghetı anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább mőszakonként, illetıleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani Éghetı folyadékkal, zsírral szennyezett éghetı hulladékot jól záró fedıvel ellátott, nem éghetı anyagú edényben kell győjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni Az éghetı folyadékot, éghetı és égést tápláló gázt szállító csırendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az éghetı folyadék csepegését, elfolyását, vagy a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, illetıleg kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellıztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni Az üzemszerően csepegı éghetı folyadékot nem éghetı anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a mőszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerően csak szabadban vagy hatékonyan szellıztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejőleg gyújtóforrás nincs Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet Az A - B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözıszekrényt nem szabad elhelyezni Olajos, zsíros munkaruha, védıruha (ruhatár-rendszerő öltözı kivételével) csak fémszekrényben helyezhetı el A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenırizni kell a tőzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tőz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó elıírásokra figyelmeztetı és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni A közmő nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezetı kezelıszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tőzvédelmi berendezés kézi kezelı szerkezetét és a közvetlen tőzjelzı távbeszélı készüléket jól láthatóan meg kell jelölni Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önmőködı csukószerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletrıl kell gondoskodni, illetıleg füst vagy hı hatására automatikusan mőködı csukóberendezéssel kell ellátni A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére - az ajtók külsı nyithatóságát a tőzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belsı nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja. 4. TŐZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG 4.1. Tőzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat Állandó jellegő tőzveszélyes tevékenységet csak a tőzvédelmi követelményeknek megfelelı, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni Alkalomszerő tőzveszélyes tevékenységet - a 4.4. bekezdés kivételével - elızetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelı feladata Amennyiben az alkalomszerő tőzveszélyes tevékenységet végzı személy azt saját tulajdonában lévı létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges A külsı szervezet vagy személy által végzett tőzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetıjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelı - tőzvédelmi elıírásokkal köteles kiegészíteni Az alkalomszerő tőzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység idıpontját, helyét, leírását, a munkavégzı nevét és - tőzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tőzvédelmi szabályokat és elıírásokat Jogszabályban meghatározott tőzveszélyes tevékenységet csak érvényes tőzvédelmi szakvizsgával rendelkezı, egyéb tőzveszélyes tevékenységet a tőzvédelmi szabályokra, elıírásokra kioktatott személy végezhet A tőzveszélyes környezetben végzett tőzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétıl annak befejezéséig a munkát elrendelı - szükség esetén mőszeres - felügyeletet köteles biztosítani A tőzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelı az ott keletkezhetı tőz oltására alkalmas tőzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani A tőzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégzı a helyszínt és annak környezetét tőzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat A szabadban tüzet gyújtani, tüzelıberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tőz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelıberendezést ırizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

99 4.13. Szabadban a tüzelés, a tüzelıberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetıleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tőz terjedése megakadályozható, illetıleg a tőz eloltható. 5. DOHÁNYZÁS 5.1. Égı dohánynemőt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat Dohányozni nem szabad az A - C tőzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat a vonatkozó mőszaki követelmények által meghatározott biztonsági jellel kell jelölni Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerő tőzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. 6. SZÁLLÍTÁS ÉS VONTATÁS 6.1. Veszélyes áruk szállítása esetén a fejezet elıírásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi egyezmények tőzvédelmi elıírásai másként nem rendelkeznek Az A - C tőzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben csak olyan jármővek használhatók, amelyeknél a vonatkozó mőszaki és biztonsági elıírások megtartása és rendeltetésszerő használata esetén tőz- vagy robbanásveszély nem következhet be A vasúti mozdonyok az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéri tárolót és technológiai berendezést a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint, az ezekben nem szabályozott esetekben legfeljebb 50 méterre közelíthetik meg. A megközelítés határát feltőnı módon meg kell jelölni Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármővön és a C tőzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármő rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad A jármővek tőz- vagy robbanásveszélyes rakományát a veszélyes mértékő felmelegedéstıl, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást elıidézhetı veszélyektıl védeni kell Éghetı folyadékot, éghetı és égést tápláló gázt közúton, illetıleg közúti jármővön csak a nemzetközi, vagy egyéb tőzvédelmi elıírásnak megfelelı, hibátlan állapotban levı, tömören zárható, illetıleg zárt edényben (palackban, kannában, hordóban), valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani Az éghetı folyadékot tartalmazó zárt edényt a jármővön kiöntınyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el, illetıleg ne sérüljön meg Az éghetı folyadékot szállító tartálykocsi, illetıleg tehergépjármő mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan TŐZVESZÉLYES, az éghetı és égést tápláló gázt szállító jármővön TŐZ- és ROBBANÁSVESZÉLYES feliratot vagy biztonsági jelet kell elhelyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó anyagokat szállító jármővek, vontatmányok esetében e felirat vagy biztonsági jel mellızhetı A 25 liternél nem nagyobb névleges őrtartalmú, éghetı folyadékot tartalmazó zárt edényeket - megfelelı sorelválasztással, egymás felett több sorban - jármővön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges őrtartalmú, éghetı folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetık el A tartálykocsin éghetı folyadék vagy éghetı gáz szállítása közben, továbbá az A - B tőzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármővön a jármővezetın és a jármőkísérın kívül más személy nem tartózkodhat. 7. RAKTÁROZÁS ÉS TÁROLÁS 7.1. Egy helyiségben az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó különbözı halmazállapotú anyagok vagy a C és D tőzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amennyiben vonatkozó mőszaki követelmények ettıl eltérıen nem rendelkezik - nem tárolhatók Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, C tőzveszélyességi osztályba tartozó éghetı folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellızést biztosítottak Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a C és D tőzveszélyességi osztályba tartozó éghetı folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó mőszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghetı anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hıt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hımérsékletét naponta, vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenırizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a C tőzveszélyességő éghetı folyadék egyedi és győjtıcsomagolásán - amennyiben jogszabály ettıl eltérıen nem rendelkezik - az anyag tőzveszélyességi osztályát szövegesen, vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelı, vagy a forgalomba hozó, valamint - a felhasználáshoz külföldrıl közvetlenül érkezı anyag, éghetı folyadék esetében - a felhasználó köteles elvégezni A kereskedelmi létesítményekben az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és mennyiségét az üzemeltetınek írásban kell meghatároznia Veszélyes áruk szállításával összefüggı átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a vonatkozó mőszaki követelményekben elıírtakat kell alkalmazni Tetıtérben és talajszint alatti helyiségben A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad Az épület tetıterében, padlásán éghetı anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetıszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetıszerkezet éghetı anyagú elemeitıl és a kéménytıl legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.

100 7.10. A 200 m 2 feletti üzemi és tárolóhelyiség födém-, tetıszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani A raktározás, tárolás területét éghetı hulladéktól, száraz növényzettıl mentesen kell tartani Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghetı folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghetı anyagból készült állványon, polcon szabad Tőzgátló elıtérben mindennemő tárolás tilos. 8. TŐZSZAKASZ, TŐZTERHELÉS ÉS TŐZGÁTLÓ ELVÁLASZTÁS 8.1. A tőzszakaszokat és a tőzterhelést a vonatkozó jogszabály szerint kell kialakítani, és számítani A kábel- és közmőalagútnál, valamint a közmőfolyosónál tőzszakaszonként legalább két helyen biztosítani kell az oltóanyagok bejuttatásának a lehetıségét Ahol tőzjelzı berendezés létesítése kötelezı, a beépített tőzgátló csappantyúk tőzjelzı által is vezéreltek legyenek. 9. TŐZOLTÁSI ÚT, TERÜLET ÉS EGYÉB UTAK 9.1. Az üzemi helyiségben és a raktározásnál - ömlesztett tárolást kivéve - legalább a következı szélességő utat kell biztosítani: a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú utat; b) a 40 méternél nem szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat; c) a 15 méternél nem szélesebb helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat; d) éghetı anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat; e) a hőtıházak hőtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a technológia szerinti utat A létesítmény közlekedési, tőzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezetı útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tőzoltó gépjármővek közlekedésére és mőködtetésére Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmő nyitó- és zárószerkezetét, a tőzjelzı kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hı- és füstelvezetı kezelıszerkezetét, nyílásait, továbbá a tőzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszőkíteni még átmenetileg sem szabad Az üzemi és tárolóhelyiségekben - a 400 m 2 -nél kisebb alapterülető helyiség és az állványos raktározás kivételével - a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak. 10. KIÜRÍTÉS A helyiség, a tőzszakasz és az építmény kiürítési útvonalait, valamint az azokon elhelyezett kijáratokat - a kiürítési idı alapulvételével - jogszabályba foglalt számítás alapján kell méretezni A vészlétra (kilépı) és a vészhágcsó teherbírását, mőszaki állapotát jogszabályban meghatározottak szerint kell ellenırizni, a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni Az épületekben tőzvédelmi szempontból elhelyezendı biztonsági jelzésekre vonatkozó követelmények Az épületekben a kijárati, vészkijárati ajtókat, valamint a menekülési útvonalakat, azok teljes hosszán világító biztonsági jelzésekkel meg kell jelölni oly módon, hogy az épület bármely pontján minden esetben legalább egy menekülési útvonaljelzı biztonsági jel látható legyen A tőzoltó eszközöket, berendezéseket tőzvédelmi jelzéseknek megfelelı színnel, valamint irányjelzı biztonsági jelek elhelyezésével, valamint a tőzoltó berendezések tárolására szolgáló helyeket vagy azok bejáratait a megfelelı színnel történı megjelöléssel kell azonosítani. A tőzoltó berendezések azonosítására szolgáló szín a vörös. A biztonsági jel vörös felületének megfelelı nagyságúnak kell lennie a könnyő azonosítás érdekében Ahol a természetes fény nem elég erıs ott a tőzoltó eszközök utánvilágító, vagy világító biztonsági jeleket kell alkalmazni A biztonsági jelek elhelyezésének változatait az 1. táblázat tartalmazza 1. táblázat

101 Az építmény, épület üzemeltetıje köteles a biztonsági jelzéseket karbantartani, a világító jelzések mőködését, mőködıképességét jogszabályban, vagy vonatkozó szabványban, ezek hiányában a gyártó által elıírt rendszerességgel ellenırizni, azt ellenırzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerően cserélni, illetıleg a meglétükrıl meggyızıdni. Azokat a jelzést adó eszközöket, amelyek hálózati energiaforrásról mőködnek, tartalék energiaforrással kell ellátni úgy, hogy a hálózati energia kimaradása ne okozza azok mőködésképtelenségét Az alkalmazandó biztonsági jel legkisebb méretét a felismerési távolság függvényében az alábbi képlettel kell meghatározni: Ahol: L - a felismerési távolság X 1 - a jel rövidebb oldala A biztonsági jelek ajánlott méreteit és a hozzájuk tartozó felismerési távolságokat a 2. táblázat tartalmazza. A biztonsági jelzések megválasztásánál minden esetben a tényleges felismerési távolságból kell az alkalmazandó jel méretét megválasztani. Amennyiben a felismerési távolság 25 méternél nagyobb, úgy a megfelelı piktogramot tartalmazó elıjelzı és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni a felismerési távolságon belül. A jelzések sőrőségének meghatározásakor figyelembe kell venni a pontban foglalt követelményt. 2. táblázat

102 11. KÉMÉNY, FÜSTCSATORNA ÉS FÜSTELVEZETÉS A kéményt, a kéménytoldót, a füstcsatornát és a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetıjét nem éghetı anyagból és úgy kell kialakítani, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen Gázüzemő tüzelı-, főtıberendezésekhez, ha azoknak a füstgáz hımérséklete nem haladja meg a 200 C-ot, nem éghetı ( tőzvédelmi osztályú) anyagú kéménybe legalább B tőzvédelmi osztályba tartozó anyagú béléscsövet szabad elhelyezni Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába B-F tőzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, amelynek mőszaki állapota nem megfelelı, amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el Gázüzemő főtıberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely arra megfelelı minısítéssel rendelkezik A kémény használaton kívüli bekötı és tisztító nyílását nem éghetı ( tőzvédelmi osztályú) anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan zárt állapotban kell tartani Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghetı anyagú, az égéstermék legmagasabb hımérsékletén is megfelelı szilárdságú füstcsövet szabad használni A füstcsövet 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. A füstcsı és a rögzítıbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen füstcsövet átvezetni nem szabad Az égéstermék elvezetésérıl úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson. 12. TÜZELİ-, FŐTİBERENDEZÉSEK Az égéstermék-elvezetıvel rendelkezı tüzelı- és főtıberendezés csak a teljesítményének megfelelı, illetıleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható Az építményben, helyiségben csak olyan főtési rendszer létesíthetı, illetıleg használható, amely rendeltetésszerő mőködése során nem okoz tüzet vagy robbanást Csak engedélyezett típusú, kifogástalan mőszaki állapotú tüzelı- és főtıberendezést szabad használni Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben nyílt lánggal, illetıleg izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelı berendezés (kazán stb.) - a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével - nem helyezhetı el. Technológiai tüzelıberendezés létesítése esetén a tőz vagy robbanás keletkezésének lehetıségét megfelelı biztonsági berendezéssel kell megakadályozni Az éghetı gázzal és az éghetı folyadékkal üzemeltetett tüzelı-, illetıleg főtıberendezés, készülék mőködtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelı felügyeletrıl kell gondoskodni A tüzelı-, főtıberendezés felügyeletét csak a berendezés mőködését ismerı és arra alkalmas személyre szabad bízni A szilárd tüzelıanyag-üzemeléső tüzelı- és főtıberendezést csak szilárd tüzelı- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni A tüzelı- és a főtıberendezés, az égéstermék-elvezetı, valamint a környezetében levı éghetı anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hıszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghetı anyag felületén mért hımérséklet a legnagyobb hıterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghetı anyagra gyújtási veszélyt A gyártó, vagy külföldi termékek esetében a forgalomba hozó a fogyasztók részére köteles meghatározni a tüzelı-, a főtı- és a hozzá csatlakozó hıhasznosító berendezés használatára és karbantartására vonatkozó tőzvédelmi követelményeket, valamint - az

103 12.8. bekezdésre figyelemmel - a berendezéstıl megtartandó távolságokat. Az üzemeltetı, vagy a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelelıen üzemeltetni Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint az éghetı folyadékot a központi főtıberendezés vezetékétıl és főtıtestétıl 1 méter távolságon belül nem szabad elhelyezni Éghetı padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelıanyaggal üzemeltetett tüzelıberendezés ajtaja elé olyan nem éghetı ( tőzvédelmi osztályba tartozó) anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghetı padozatra, illetıleg az a tüzelıberendezés környezetében elhelyezett éghetı anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Ha a C tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben a tüzelıberendezés 5 méteres körzetében a tevékenység során éghetı hulladék keletkezik vagy ott elıfordulhat, a szilárd tüzelıanyaggal üzemelı tüzelıberendezés alá, annak függıleges vetületét legalább 0,3 méterrel meghaladó, vízzel telt tálcát kell elhelyezni Kokszkosaras szárítókályha és az éghetı anyag között legalább 2 méter távolságot kell tartani Éghetı padozatú helyiségben a kokszkosaras szárítókályhát nem éghetı ( tőzvédelmi osztályú), megfelelı hıszigetelı anyagra kell helyezni úgy, hogy az a kályha függıleges vetületét legalább 0,5 méterrel meghaladja A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzeléső berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése elıtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely elhagyása elıtt meg kell gyızıdni a főtıberendezés veszélytelenségérıl Salakot és hamut csak teljesen lehőtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illetıleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. 13. SZELLİZTETÉS Az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben tevékenység csak hatékony szellıztetés mellett végezhetı Az A - C tőzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetek, helyiségek szellıztetı berendezéseit (csatornát, porkamrát és ülepítıt) rendszeresen tisztítani kell A szellıztetı rendszer nyílásait eltorlaszolni nem szabad Szellıztetésre a hı- és füstelvezetık is igénybe vehetık A központi szellızı- és klímaberendezések - amennyiben az épület területén tőzjelzı hálózat kiépítésre kerül - a tőzjelzı jelére automatikusan álljanak le. 14. Hİ- ÉS FÜSTELVEZETÉS A hı- és füstelvezetı és légutánpótlást biztosító rendszert a vonatkozó jogszabály elıírásai szerint kell ellenırizni, karbantartani Hı- és füstelvezetésre a helyiség szellıztetı berendezése is figyelembe vehetı, ha annak mőködése a tőz idején biztosítható, és kielégíti a hı- és füstelvezetı berendezéssel szemben támasztott követelményeket. 15. CSATORNAHÁLÓZAT Éghetı gázt, gızt vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, illetıleg vízzel vegyi reakcióba lépı és éghetı gázt fejlesztı anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz éghetı folyadékot (gázt, gızt) tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen - az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával - vízzárral szakaszokra kell bontani. 16. GÉPI BERENDEZÉS Az A és B tőzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak robbanásbiztos erı- és munkagépet, készüléket, eszközt szabad elhelyezni, illetıleg használni A C tőzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetıleg építményben csak olyan erı- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent A talajszint alatti helyiségben, illetıleg térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sőrőségő tőz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gız jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhetı el, amely a környezetére tőz-, illetıleg robbanásveszélyt nem jelent Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hıfejlıdés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elı, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép mőködését, és a hımérséklet vagy nyomás további emelkedését - technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor - megszünteti Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél tőzveszélyt jelentı felmelegedést meg kell elızni A tőzveszélyes gépeket a gyártó, - külföldi termék esetében - a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, illetıleg kezelési utasítással köteles ellátni. 17. VILLAMOS BERENDEZÉS A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani A villamos berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, b) a C tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként, c) a D és E tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább kilencévenként

104 tőzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlı módon igazolni kell A pontban meghatározott gyakoriságtól függetlenül az engedélyhez kötött átalakítás (telepengedélyezési, mőködési, vagy rendeltetés megváltoztatása) során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezésein a 3. rész I. fejezete szerinti felülvizsgálatot el kell végezni, ha: a) az új rendeltetéshez a pont - veszélyesebb tőzveszélyességi osztályba sorolás miatt - gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg; b) az új rendeltetés a helyiség, épület tőzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi rendeltetéshez a pontban elıírt felülvizsgálat gyakoriságának 2/3-a eltelt. 18. VILLÁM ÉS SZTATIKUS FELTÖLTİDÉS ELLENI VÉDELEM A villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább háromévenként, b) a C tőzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, c) a D és E tőzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább kilencévenként tőzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlı módon igazolni kell. 19. TŐZJELZİ ÉS OLTÓBERENDEZÉS A nyilvános távbeszélı készülékek mellett, továbbá a távbeszélı alközpontokban - ennek hiányában a létesítmények fıvonalú távbeszélı készülékei mellett - a tőzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni A tőzjelzı készüléket, beépített tőzjelzı, valamint tőzoltó berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, annak meghibásodását a hivatásos önkormányzati, illetıleg az önkéntes tőzoltóságnak be kell jelenteni A beépített tőzvédelmi berendezéseket jogszabályban elıírtak, ezek hiányában a gyártási vagy forgalmazási engedély szerint kell ellenırizni és karbantartani A tőzoltó berendezések, tőzoltó készülékek, felszerelések és egyéb technikai eszközök mőködéséhez szükséges oltó- és egyéb anyagokat biztosítani kell A tőzjelzı és oltóberendezéseket a pontokban foglaltak szerint kell utánvilágító, vagy világító biztonsági jelzésekkel megjelölni. 20. TŐZOLTÓ KÉSZÜLÉK, FELSZERELÉS A létesítményben a bekezdésben foglalt kivételektıl eltekintve legalább egy darab, az ott keletkezhetı tőz oltására alkalmas - a vonatkozó jogszabályban és szabványban foglalt követelményeknek megfelelı - tőzoltó készüléket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építményekben, építményrészekben, a megváltozott rendeltetéső helyiségekben, helyiségcsoportokban, építményekben, valamint szabadtereken csak az érvényben lévı hatályos szabványok és jogszabályok szerint gyártott tőzoltó készülék tartható készenlétben a) az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m 2 alapterület után, b) az A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem esı részein - attól függıen, hogy azok milyen tőzveszélyességi osztályúak - a c)-e) pontban foglaltak szerint, c) a C tőzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem esı részein az - A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 200 m 2 -e után, de legalább szintenként, d) a D tőzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem esı részein az - A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 600 m 2 -e után, de legalább szintenként, e) az E tőzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem esı részein szükség szerint Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tőzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetéső (kereskedelmi, iroda stb.) helyiségeket, amelyek tekintetében - gazdálkodó, vagy rendeltetési egységenként - a bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni Jogszabály, illetıleg a tőzvédelmi hatóság a bekezdésben meghatározottakon túl további tőzoltó készülékek, illetıleg eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is elıírhatja A tőzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetıen a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. Közösségi építményben a - falitőzcsappal kombinált tőzoltókészüléket tartó falitőzcsap szekrény, vagy tőzoltókészülék tartó szekrény kivételével - tőzoltó készüléket legfeljebb 1,35 m - talpmagasság - akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyérıl eltávolítani, a rendeltetésétıl eltérı célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad A tőzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot jogszabály elıírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenırizni. Ha a tőzoltó készülék, felszerelés elıírt idıszakos ellenırzését és/vagy javítását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthetı üzemképesnek A tőzoltó készülékek ellenırzését és karbantartását csak OKF regisztrációs számmal rendelkezı szervezet jogosult végezni A tőzoltó készülékeket, felszereléseket, a tőzjelzı és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell utánvilágító vagy világító biztonsági jellel megjelölni A biztonsági jeleket mindenesetben a tőzoltó berendezés fölé 2,0-2,5 m magasságban kell felszerelni, hogy a biztonsági jel akkor is látható legyen, ha az átmenetileg takarásban van. A biztonsági jel, rögzítési magasságát a 1. ábra szemlélteti.

105 20.9. A tőzoltó készülékek esetében a tőzoltó készülék mellett fel kell tüntetni annak alkalmazására vonatkozó jelzést, melyet az egyes tőzoltó készülék fajták tekintetében a 3. táblázat tartalmaz: 3. táblázat

106 21. LAKÓ- ÉS SZÁLLÁSÉPÜLETEK A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülıegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülıegységnél) az épület tulajdonosa, kezelıje, közös képviselıje, intézıbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tőzvédelmi használati szabályokat, elıírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tőzvédelmi eszközök használatára vonatkozó elıírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetésérıl, megtartásáról és megtartatásáról Lakó- és szállásépületben a fırendeltetéshez alkalomszerően kapcsolódó tevékenységeken túlmenıen A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet folytatni nem szabad.

ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek

ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek OTSZ 5. rész ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek Alapvető célkitűzés, hogy tűz esetén az építmény állékonysága egy előírt, de korlátozott időtartamra amennyiben

Részletesebben

1. táblázat Az I. t zállósági fokozat követelményei

1. táblázat Az I. t zállósági fokozat követelményei 28058 MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 103. szám 1. melléklet a 28/2011. (IX..) M rendelethez 1. táblázat Az I. t zállósági fokozat követelményei A F G 1 Követelmények I. t zállósági fokozatú t zszakasz esetén

Részletesebben

Szeretettel köszönti Önöket a

Szeretettel köszönti Önöket a Szeretettel köszönti Önöket a A tevékenységi köre - Tűzgátló- és egyéb technikai fém nyílászárók fejlesztése, gyártása - Tűzgátló üvegek gyártása (EI30, EI60, EI90) - Voest Alpine típusú szerkezetek gyártása

Részletesebben

Vízzel oltó tőzvédelmi berendezések. Vízellátás, csatornázás, gázellátás II. 2008/2009. tanév tavasz

Vízzel oltó tőzvédelmi berendezések. Vízellátás, csatornázás, gázellátás II. 2008/2009. tanév tavasz Vízzel oltó tőzvédelmi berendezések Vízellátás, csatornázás, gázellátás II. 2008/2009. tanév tavasz A vonatkozó rendelet: 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tőzvédelmi Szabályzat kiadásáról Az

Részletesebben

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet A rendelet 2008. május 22-én lépett hatályba. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a rendelet

Részletesebben

Biztonságtechnika. DE Gazdasági Fıigazgatóság Munkabiztonsági Önálló Osztály. Kövér Tamás

Biztonságtechnika. DE Gazdasági Fıigazgatóság Munkabiztonsági Önálló Osztály. Kövér Tamás 1 Biztonságtechnika DE Gazdasági Fıigazgatóság Munkabiztonsági Önálló Osztály Kövér Tamás DE GF Munkabiztonsági Önálló 2009.05.05. Osztály, Kövér Tamás 2 Biztonságtechnika Vagyonvédelem Munkavédelem Tőzvédelem

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK AZ ÚJ OTSZ ÉPÜLETSZERKEZETEKKEL SZEMBEN TÁNASZTOTT KÖVETELMÉNYEIBEN

VÁLTOZÁSOK AZ ÚJ OTSZ ÉPÜLETSZERKEZETEKKEL SZEMBEN TÁNASZTOTT KÖVETELMÉNYEIBEN VÁLTOZÁSOK AZ ÚJ OTSZ ÉPÜLETSZERKEZETEKKEL SZEMBEN TÁNASZTOTT KÖVETELMÉNYEIBEN Dr. Takács Lajos Gábor Okl. építészmérnök, egyetemi adjunktus BME Épületszerkezettani Tanszék ALAPFOGALMAK Középmagas épület:

Részletesebben

2. számú melléklet KIÜRÍTÉS SZÁMÍTÁS

2. számú melléklet KIÜRÍTÉS SZÁMÍTÁS 2. számú melléklet Debreceni Egyetem OEC Egészségügyi Kar épületeiben a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet értelmében az 50 fınél nagyobb befogadóképességő helyiségek megengedett maximális befogadóképességének

Részletesebben

Si-Ma Bt. 1033 Budapest, Huszti út 21.

Si-Ma Bt. 1033 Budapest, Huszti út 21. 2013 Pomáz, Hunyadi u. 5 Si-Ma Bt. 1033 Budapest, Huszti út 21. Előadó: Szitányiné Siklósi Magdolna okl. faip. mérnök nyug. tűzoltó alezredes faanyagvédelmi szakértő építész tűzvédelmi szakértő 9/2008.

Részletesebben

KÖZÉPMAGAS ÉS MAGAS SAJÁTOSSÁGAI. Dr. Takács Lajos Gábor Okl. építészmérnök BME Épületszerkezettani Tanszék

KÖZÉPMAGAS ÉS MAGAS SAJÁTOSSÁGAI. Dr. Takács Lajos Gábor Okl. építészmérnök BME Épületszerkezettani Tanszék KÖZÉPMAGAS ÉS MAGAS ÉPÜLETEK ÉPÍTÉSZETI TŐZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGAI Dr. Takács Lajos Gábor Okl. építészmérnök BME Épületszerkezettani Tanszék KÖZÉPMAGAS ÉPÜLETEK ÁLTALÁNOS TŐZVÉDELMI PROBLÉMÁI Középmagas épületek:

Részletesebben

A teljesítménynyilatkozatok tartalma, felhasználása és gyakorlati buktatói.

A teljesítménynyilatkozatok tartalma, felhasználása és gyakorlati buktatói. A teljesítménynyilatkozatok tartalma, felhasználása és gyakorlati buktatói. 2014 Előadó: Nyíri Csaba tűzvédelmi szakértő Elérhetőség: Tel: 20-261-79-37 e-mail:nyiri@t-online.hu Web:nyirituzvedelem.hu 1

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendeletről

ELŐTERJESZTÉS. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendeletről ELŐTERJESZTÉS az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendeletről Budapest, 2011. január 2 A Belügyminiszter / 2010. (..) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról A tűz elleni védekezésről,

Részletesebben

A Belügyminiszter / 2011. (..) BM rendelete. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

A Belügyminiszter / 2011. (..) BM rendelete. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról A Belügyminiszter / 2011. (..) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. (2) bekezdésének 1.

Részletesebben

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek 5. melléklet a /2007. (...) ÖTM rendelethez TŰZVÉDELMI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek Alapvető célkitűzés, hogy tűz esetén az építmény állékonysága egy előírt, de korlátozott

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Alapelvek: A füstvédett térhez tartozó fajlagos felület értéke Zárt lépcsıház esetén: 5 %. Kiürítési út vízszintes szakasza (közlekedı,

Részletesebben

Tűzszakaszolás épületszerkezetekkel (passzív tűzvédelem)

Tűzszakaszolás épületszerkezetekkel (passzív tűzvédelem) Tűzszakaszolás épületszerkezetekkel (passzív tűzvédelem) Dr. Zoltán Ferenc (PhD) nyá. tű. ezredes 2011. 2011.06.23. 1 Tűzszakasz fogalma: az építmény, vagy szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott

Részletesebben

ÖTÖDIK RÉSZ XXIII. FEJEZET ALAPELVEK

ÖTÖDIK RÉSZ XXIII. FEJEZET ALAPELVEK ÖTÖDIK RÉSZ ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI XXIII. FEJEZET ALAPELVEK 100. Az építmények tűzvédelmi követelményrendszerének céljai 288. (1) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi

Részletesebben

TŰZVÉDELEM A TŰZBIZTONSÁGI FŐIRÁNY Az építményt, annak részeit ( ) úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy

Részletesebben

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI LEÍRÁS 2051 Biatorbágy Nagy utca 37. (hrsz.: 452.) sz. alatti Szily-Fáy kastély átalakításának tervéhez

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI LEÍRÁS 2051 Biatorbágy Nagy utca 37. (hrsz.: 452.) sz. alatti Szily-Fáy kastély átalakításának tervéhez TŰZVÉDELMI MŰSZAKI LEÍRÁS 2051 Biatorbágy Nagy utca 37. (hrsz.: 452.) sz. alatti Szily-Fáy kastély átalakításának tervéhez 1. Előzmények, a tervezett épület főbb adatai A biatorbágyi Szily-Fáy kastély

Részletesebben

Tűzvédelmi konferencia

Tűzvédelmi konferencia "Készítsünk Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet" Tűzvédelmi konferencia Balatonföldvár, 2015. február 4-5. "Készítsünk Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet" a bajai, Szent Rókus Kórház

Részletesebben

Tűzszakaszolás épületszerkezetekkel (passzív tűzvédelem)

Tűzszakaszolás épületszerkezetekkel (passzív tűzvédelem) Tűzszakaszolás épületszerkezetekkel (passzív tűzvédelem) Dr. Zoltán Ferenc (PhD) nyá. tű. ezredes 2011. 2011.12.15. 1 Tűzszakasz fogalma: az építmény, vagy szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott

Részletesebben

KÖZRAKTÁRAK KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI ÉPÜLETTÉ ALAKÍTÁSA TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK

KÖZRAKTÁRAK KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI ÉPÜLETTÉ ALAKÍTÁSA TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK KÖZRAKTÁRAK KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI ÉPÜLETTÉ ALAKÍTÁSA TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK Takács Lajos Gábor Okl. építészmérnök BME Épületszerkezettani Tanszék KÖZRAKTÁRAK ÉPÜLETEGYÜTTES Eredeti épület-együttes:

Részletesebben

2 Általános elıírások. 3 A készenlétben tartó feladatai

2 Általános elıírások. 3 A készenlétben tartó feladatai 2 Általános elıírások a) tőzoltó készülék karbantartást kizárólag a hatóság által regisztrált karbantartó szervezet végezhet, b) A karbantartó szervezet irányítja és felel a karbantartó személy(ek) munkájáért,

Részletesebben

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium TŰZVÉDELEM Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 2014. december 5.-én kiadásra került az új 54/2014 BM rendelet, az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A jogszabály

Részletesebben

Acélcsarnokok komplett kivitelezése tervezéstől a megvalósításig. Szakmai konzultáció országszerte MÉK: 1 pont (2012/285) MMK: 1 pont (01/2012/0140)

Acélcsarnokok komplett kivitelezése tervezéstől a megvalósításig. Szakmai konzultáció országszerte MÉK: 1 pont (2012/285) MMK: 1 pont (01/2012/0140) Acélcsarnokok komplett kivitelezése tervezéstől a megvalósításig Szakmai konzultáció országszerte MÉK: 1 pont (2012/285) MMK: 1 pont (01/2012/0140) Tűzvédelmi előírások és szabályok csarnokok és ipari

Részletesebben

a 2051 Biatorbágy, Szentháromság tér 6. szám (Hrsz.: 111) alatti ideiglenes iskolabővítés, építési engedélyezési tervdokumentációjához

a 2051 Biatorbágy, Szentháromság tér 6. szám (Hrsz.: 111) alatti ideiglenes iskolabővítés, építési engedélyezési tervdokumentációjához TŰZVÉDELMI MŰSZAKI LEÍRÁS Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló, 28/2011. (IX.6.) BM rendeletben (továbbiakban OTSZ) foglaltak szerint a 2051 Biatorbágy, Szentháromság tér 6. szám (Hrsz.: 111) alatti

Részletesebben

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi törvény értelmében a Magyarországon forgalomba hozni csak olyan tőzoltótechnikai terméket, tőz- vagy robbanásveszélyes készüléket,

Részletesebben

MSZ 595/1 79. 5. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) BM rendelethez

MSZ 595/1 79. 5. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) BM rendelethez MSZ 595/1 79 5. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) BM rendelethez TZVÉDELMI MSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉPÍTMÉNYEK TZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI I. FEJEZET ÉPÍTMÉNYEK TZVÉDELME I/1. FEJEZET FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉPÍTMÉNYEK

Részletesebben

Kövér Tamás. környezetgazdálkodási és munkavédelmi szakmérnök Tőzvédelmi elıadó 2009.07.16.

Kövér Tamás. környezetgazdálkodási és munkavédelmi szakmérnök Tőzvédelmi elıadó 2009.07.16. 1. fejezet:létesítés és használat tőzvédelmi szabályai - Alapfogalmak, jogszabályok, hatósági elıírások, - az anyagok tőzveszélyességi osztályba sorolása, tőzállósági fokozatok, tőzveszélyességi fokozatok,

Részletesebben

Csarnoktetők tűzvédelme

Csarnoktetők tűzvédelme Csarnoktetők tűzvédelme Elemezzük a látottakat A vizsgálatok során az érvényben lévő hőtechnikai követelményeknek megfelelően kerültek a hőszigetelési vastagságok kiválasztásra, amelyek az alábbiak voltak.

Részletesebben

Tűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV.

Tűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV. Veres György Tűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV. A tűzterjedés módjai és a tűzgátlást biztosító épületszerkezetek, a tűzszakaszolás lehetőségei és a kivitelezés során betartandó

Részletesebben

A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya. Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy

A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya. Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy Futura - 'a jövendő' Jövő OTSZ 5.0 Jelen 28/2011 (IX.6.) OTSZ Funkció (tűzveszélyesség, tűzterhelés)

Részletesebben

A PANELES TECHNOLÓGIÁVAL ÉPÜLT LAKÓÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSÁNAK TŐZVÉDELMI SZEMPONTJAI SZAKDOLGOZAT

A PANELES TECHNOLÓGIÁVAL ÉPÜLT LAKÓÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSÁNAK TŐZVÉDELMI SZEMPONTJAI SZAKDOLGOZAT A PANELES TECHNOLÓGIÁVAL ÉPÜLT LAKÓÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSÁNAK TŐZVÉDELMI SZEMPONTJAI SZAKDOLGOZAT Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületszerkezettan Tanszék Rekonstrukciós szakmérnöki képzés

Részletesebben

Construma 2010. 04.15.

Construma 2010. 04.15. TŰZVÉDELMI SZOLGÁLTATÓK ÉS VÁLLALKOZÓK SZÖVETSÉGE Construma 2010. 04.15. Van megoldás az elavult, helytelen kialakítású, rossz tűzvédelmi adottságú épületek biztonságának növelésére. Napjainkban a zöldmezős

Részletesebben

Az építési termékek megfelelőség-igazolása, a CE-jelölés alkalmazásának szabályai. A hazai építéstechnikai tűzvédelmi szabályozás alapelemei

Az építési termékek megfelelőség-igazolása, a CE-jelölés alkalmazásának szabályai. A hazai építéstechnikai tűzvédelmi szabályozás alapelemei Az építési termékek megfelelőség-igazolása, a CE-jelölés alkalmazásának szabályai A hazai építéstechnikai tűzvédelmi szabályozás alapelemei Előadó: dr. Bánky Tamás Az építmények tervezésének-létesítésének

Részletesebben

FEJÉR MEGYEI ÉPÍTÉSZEK KAMARÁJA

FEJÉR MEGYEI ÉPÍTÉSZEK KAMARÁJA SEGÉDLET TŰZVÉDELMI MUNKARÉSZ KÉSZÍTÉSÉHEZ 2015. ÁPRILIS 23. A SEGÉDLET EGY FELTÉTELEZETT ALAPESETŰ - PINCE + FÖLDSZINT + EMELET VAGY TETŐTÉR SZINTSZÁMÚ - CSALÁDI HÁZ TŰZVÉDELMI MUNKARÉSZÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

Részletesebben

THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) tűzvédelmi aktualitásai 5.0 OTSZ. Borzák Balarám Béla építészmérnök

THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) tűzvédelmi aktualitásai 5.0 OTSZ. Borzák Balarám Béla építészmérnök THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) tűzvédelmi aktualitásai Borzák Balarám Béla építészmérnök Építészeti Vezetőtervező Építési Szakértő; építészet - épületszerkezet - épületfizika szakterületeken, Igazságügyi

Részletesebben

A panelépületek tőzvédelmi problémái, és azok lehetséges megoldásai

A panelépületek tőzvédelmi problémái, és azok lehetséges megoldásai A panelépületek tőzvédelmi problémái, és azok lehetséges megoldásai 2 Az épületek javarésze a 60-as, 70-es években épült, illetve került megtervezésre. Ebbıl adódóan számos jelenleg hatályos tőzvédelmi

Részletesebben

PANELES TECHNOLÓGIÁVAL ÉPÜLT KÖZÉPMAGAS LAKÓÉPÜLETEK TŐZESETEINEK SZAKÉRTİI VIZSGÁLATA

PANELES TECHNOLÓGIÁVAL ÉPÜLT KÖZÉPMAGAS LAKÓÉPÜLETEK TŐZESETEINEK SZAKÉRTİI VIZSGÁLATA Építészmérnöki Kar PANELES TECHNOLÓGIÁVAL ÉPÜLT KÖZÉPMAGAS LAKÓÉPÜLETEK TŐZESETEINEK SZAKÉRTİI VIZSGÁLATA Szikra Csaba Okl. épületgépész mérnök, Épületgépész tőzvédelmi szakértı Király András Okl. tőzvédelmi

Részletesebben

19/2007. (VIII. 29.) ÖTM rendelet

19/2007. (VIII. 29.) ÖTM rendelet A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 19/2007. (VIII. 29.) ÖTM rendelet a tőzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeirıl és a hatóságok tevékenysége során azok

Részletesebben

1. sz. kép: Az ajtótűzgátlás fontossága

1. sz. kép: Az ajtótűzgátlás fontossága BIZTONSÁGTECHNIKA VERES GYÖRGY TŰZGÁTLÓ AJTÓK FIRE-RETARDANT DOORS A tűzgátló ajtó a passzív tűzvédelmi építési termékek egyik legfontosabb eleme, amely a helyiségek közötti közlekedést biztosítja megfelelő

Részletesebben

Új j OTSZ (28/2011. (IX. 06.)) BM rend. stelvezetés, s, valamint a letek

Új j OTSZ (28/2011. (IX. 06.)) BM rend. stelvezetés, s, valamint a letek Új j OTSZ (28/2011. (IX. 06.)) BM rend. Hő-és s füstelvezetf stelvezetés, s, valamint a hasadó és s hasadó-ny nyíló felületek letek új j szabályoz lyozása Dr. Zoltán n Ferenc (Ph.D) ZOFE-FIRE FIRE Kft.,

Részletesebben

Építésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É 01 3417/13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É2 01-4755/05. Budapest 2012.

Építésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É 01 3417/13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É2 01-4755/05. Budapest 2012. Építészeti műszaki leírás a Budapest, VIII. ker. Kőfaragó utca 8., hrsz.36471:, utcai földszinti üzletek, többszintes parkolóház beépítést tisztázó elvi engedélyezési terveihez Építésztervezők: É 01 3417/13

Részletesebben

A használatbavételi engedélyezési kérelem mellékletei:

A használatbavételi engedélyezési kérelem mellékletei: A használatbavételi engedélyezési kérelem mellékletei: - Kérelem - Felelıs mőszaki vezetıi nyilatkozat (felelıs mőszaki vezetıi névjegyzékbe felvett személy lehet) - Közmő üzemeltetıi nyilatkozat(ok) -

Részletesebben

Átalakítás, bővítés hatósági oldalról

Átalakítás, bővítés hatósági oldalról Átalakítás, bővítés hatósági oldalról Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy kiemelt főreferens Hatósági és tervezői oldalról a legnagyobb kihívást a meglévő épületek átalakítása és bővítése jelenti. A két oldalnak

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.

Részletesebben

HÍRLEVÉL. I. Tulajdonos változás bejelentési kötelezettsége. Ügyintézés lehetıségei

HÍRLEVÉL. I. Tulajdonos változás bejelentési kötelezettsége. Ügyintézés lehetıségei 2010. április HÍRLEVÉL I. Tulajdonos változás bejelentési kötelezettsége Társasházi törvény rendelkezése értelmében a tulajdonos köteles a közös képviselınek a birtokbavétel, illetıleg a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba

Részletesebben

Energiatakarékosság vagy Tűzvédelem?

Energiatakarékosság vagy Tűzvédelem? Energiatakarékosság vagy Tűzvédelem? ÉPÍTÉSI TÖRVÉNY (1997. évi LXXVIII.) 31. (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell: a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű

Részletesebben

A lapostetők tűzzel szembeni viselkedését a rendszer vizsgálatok során az alábbi 3 tűzállósági teljesítmény jellemző alapján határozhatjuk meg:

A lapostetők tűzzel szembeni viselkedését a rendszer vizsgálatok során az alábbi 3 tűzállósági teljesítmény jellemző alapján határozhatjuk meg: Lapostetők tűzvédelme - Miért a rendszer követelmény? Az új OTSZ a lapostetőkre vonatkozó követelményeket is rendszerben határozza meg. A tűzesetek ugyanis azt mutatják, hogy jelentős tűzvédelmi kockázatot

Részletesebben

AZ OTTHON MELEGE PROGRAM: TŰZVÉDELMI SZEMPONTBÓL IS MEGFELELŐ MEGOLDÁSOK

AZ OTTHON MELEGE PROGRAM: TŰZVÉDELMI SZEMPONTBÓL IS MEGFELELŐ MEGOLDÁSOK AZ OTTHON MELEGE PROGRAM: TŰZVÉDELMI SZEMPONTBÓL IS MEGFELELŐ MEGOLDÁSOK Dr. Takács Lajos Gábor egyetemi docens BME Épületszerkezettani Tanszék email: ltakacs@epsz.bme.hu TŰZESETEK TAPASZTALATAI A legnagyobb

Részletesebben

TŰZGÁTLÓ NYÍLÁSZÁRÓK JELÖLÉSE

TŰZGÁTLÓ NYÍLÁSZÁRÓK JELÖLÉSE TŰZGÁTLÓ NYÍLÁSZÁRÓK JELÖLÉSE Fogalom meghatározások 1. Tűzgátló nyílászárók 2. Füstgátló nyílászárók 3. Tűzállósági teljesítmény jellemzői 4. Osztályozási lehetőségek szerkezeti típusonként 1.Tűzgátló

Részletesebben

KEZELHETETLEN TETŐTEREK?

KEZELHETETLEN TETŐTEREK? KEZELHETETLEN TETŐTEREK? DR. TAKÁCS LAJOS GÁBOR okl. építészmérnök, egyetemi adjunktus BME Fedélszerkezetek történeti fejlődésének tűzvédelmi vonatkozásai A nagy történeti várostüzek általában a tetők

Részletesebben

ADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 30/2009. (XII. 18.) RENDELETE. a helyi adókról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 30/2009. (XII. 18.) RENDELETE. a helyi adókról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 30/2009. (XII. 18.) RENDELETE a helyi adókról Adony Város Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. (1) bek., 5.

Részletesebben

I/1. fejezet Alapelvek

I/1. fejezet Alapelvek I/1. fejezet Alapelvek 2. TERVEZÉSI ALAPELVEK Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a

Részletesebben

KOMPOZIT SZERKEZETEK ÉS ACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELME

KOMPOZIT SZERKEZETEK ÉS ACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELME KOMPOZIT SZERKEZETEK ÉS ACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELME SZIMPÓZIUM 2012. november 16. Budapest TÜV Rheiland partner AUDI Győr gyárbővítés TÜV Rheiland partner 300m FESTŐÜZEM 40.000 m2 70m A TERVDOKUMENTÁCIÓ

Részletesebben

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Ma Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vonatkozó előírások I. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni

Részletesebben

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat OTSZ Elemzés és módosítási javaslat OTSZ 3. rész Elemzés Válasz a következı kérdésekre: - a szabályzat tartalmaz-e szabványhivatkozásokat - a hivatkozások megfelelnek-e az európai elveknek és az európai

Részletesebben

Új jogszabályok a kéményseprı-ipari közszolgáltatás vonatkozásában. Kocsis Krisztián kéményseprımester

Új jogszabályok a kéményseprı-ipari közszolgáltatás vonatkozásában. Kocsis Krisztián kéményseprımester Új jogszabályok a kéményseprı-ipari közszolgáltatás vonatkozásában Kocsis Krisztián kéményseprımester - Kéményseprı-ipari közszolgáltatás egységesítése - Mőszaki feladatok egyértelmősítése, fogalmak tisztázása

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006.

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006. TÁJÉKOZTATÓ a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tata, Diófa utca 18. szám alatt található ingatlanáról Készült: 2006. márciusában A terület elhelyezkedése, határai A jelenleg meglévı kerítések az ingatlan

Részletesebben

Példák magyarázattal (lakóépületre vonatkoztatva)

Példák magyarázattal (lakóépületre vonatkoztatva) LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ÉRDEKKÉPVISELETI SZAKMAI SZÖVETSÉGE Tárgy: Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) lakóépületek közlekedőivel kapcsolatos előírások értelmezése. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

Részletesebben

I/1. fejezet Alapelvek

I/1. fejezet Alapelvek I/1. fejezet Alapelvek 2. TERVEZÉSI ALAPELVEK Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a

Részletesebben

Kiegészítı Tőzvédelmi Utasítása

Kiegészítı Tőzvédelmi Utasítása DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4, telefon: (42)-404-411, fax: (42)-408-656, honlap: http://odin.de-efk.hu/ Kiegészítı Tőzvédelmi Utasítása

Részletesebben

Mőszaki leírás. A Budapest, VIII. ker. Reguly Antal u. 9., hrsz.: 38751 alatti lakóépület átalakítás és tetıtérbeépítés

Mőszaki leírás. A Budapest, VIII. ker. Reguly Antal u. 9., hrsz.: 38751 alatti lakóépület átalakítás és tetıtérbeépítés Mőszaki leírás A Budapest, VIII. ker. Reguly Antal u. 9., hrsz.: 38751 alatti lakóépület átalakítás és tetıtérbeépítés Építési engedélyezési tervéhez Megbízó Tervezı Klein Judith Éva 1055 Budapest, Kossuth

Részletesebben

Építési termékek tűzzel szembeni viselkedésének vizsgálati háttere Nyílásos homlokzatok tűzterjedési jellemzőinek vizsgálata

Építési termékek tűzzel szembeni viselkedésének vizsgálati háttere Nyílásos homlokzatok tűzterjedési jellemzőinek vizsgálata Budapest, 2010. április 15. Építési termékek tűzzel szembeni viselkedésének vizsgálati háttere Nyílásos homlokzatok tűzterjedési jellemzőinek vizsgálata CONSTRUMA 2010 29. Nemzetközi építőipari szakkiállítás

Részletesebben

C tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; terepszint alatt két szintnél több pinceszinttel rendelkező építmény esetén;

C tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; terepszint alatt két szintnél több pinceszinttel rendelkező építmény esetén; C tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; A - B tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek esetén; 500 m 2 - szintenkénti összesített - alapterület feletti D - E tűzveszélyességi

Részletesebben

TMKE TMKE TMKE TMKE TMKE. Falak, szerkezetek követelményei, kialakítása. Dr. Takács Lajos Gábor. Balatonföldvár, 2015. V. 14.

TMKE TMKE TMKE TMKE TMKE. Falak, szerkezetek követelményei, kialakítása. Dr. Takács Lajos Gábor. Balatonföldvár, 2015. V. 14. VI. konferencia Építmények tűzvédelme falak, födémek Dr. Takács Lajos Gábor Falak, szerkezetek követelményei, kialakítása Balatonföldvár, 2015. V. 14. VI. konferencia Építmények tűzvédelme falak, födémek

Részletesebben

STATIKAI TERVFEJEZET A

STATIKAI TERVFEJEZET A Statikum s.r.o. www.statikum.shp.hu SK-945 01 Komárno Tel.: (+36-30) 231-7890 Eötvösova 3195/21 e-mail: statikum@hdsnet.hu STATIKAI TERVFEJEZET A 1111 BUDAPEST,... HRSZ.:... ALATTI CSALÁDI HÁZ ÉPÍTÉSI

Részletesebben

Az új OTSZ-ről. Főigazgató-helyettesi Szervezet. Létesítés, kockázat. TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia 2013. november 21.

Az új OTSZ-ről. Főigazgató-helyettesi Szervezet. Létesítés, kockázat. TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia 2013. november 21. Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos TűzoltT zoltósági FőfelF felügyelőség Tűzvédelmi FőosztF osztály Az új OTSZ-ről Létesítés, kockázat TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia 2013. november 21. Wagner

Részletesebben

KIÜRÍTÉS TvMI. Lakitelek, 2014. szeptember 10. Lengyelfi László

KIÜRÍTÉS TvMI. Lakitelek, 2014. szeptember 10. Lengyelfi László KIÜRÍTÉS TvMI Lakitelek, 2014. szeptember 10. Lengyelfi László ELŐZMÉNY 2014. április 10-én ülés az OKF-en, ahol megkaptuk a Brüsszelbe kiküldött OTSZ 5.0 tervezetet OTSZ tervezet tanulmányozása (sok mindent

Részletesebben

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE A közlekedők kialakítása Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

Építésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É 01 3417/13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É2 01-4755/05. Budapest 2012.

Építésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É 01 3417/13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É2 01-4755/05. Budapest 2012. Építészeti műszaki leírás a Budapest, VIII. ker. Kőfaragó utca 8., hrsz.36471:, többlakásos lakóépület, utcai földszinti üzletek, többszintes parkolóház, felső szinteken irodák beépítést tisztázó elvi

Részletesebben

ESETTANULMÁNY: FUTURA MAGTÁR HASZNOSÍTÁS TŰZVÉDELMI TERVEZÉSE

ESETTANULMÁNY: FUTURA MAGTÁR HASZNOSÍTÁS TŰZVÉDELMI TERVEZÉSE ESETTANULMÁNY: FUTURA MAGTÁR HASZNOSÍTÁS TŰZVÉDELMI TERVEZÉSE Dr. Takács Lajos Gábor Okl. építészmérnök, egyetemi docens BME Épületszerkezettani Tanszék FUTURA TŰZVÉDELMI ALAPADATOK A 9/2008 (II.22.) ÖTM

Részletesebben

TAKÁCS LAJOS GÁBOR TŐZSZAKASZOK KIALAKÍTÁSA ÉS TÉRBELI ELVÁLASZTÁSA

TAKÁCS LAJOS GÁBOR TŐZSZAKASZOK KIALAKÍTÁSA ÉS TÉRBELI ELVÁLASZTÁSA TAKÁCS LAJOS GÁBOR TŐZSZAKASZOK KIALAKÍTÁSA ÉS TÉRBELI ELVÁLASZTÁSA Ph.D. fokozat elnyeréséhez benyújtott értekezés Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki kar Épületszerkezettan

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata VOLT IFJÚSÁGI TÁBOR INGATLAN Békéscsaba, 2010. 2 Tartalomjegyzék 5600 Békéscsaba, Lencsési út 138. 1. Fıbb adatok 2. Térképvázlat 3. Településrendezési terv 4.

Részletesebben

ilyen felszerelve). Meg kell tisztítani, fel kell újítani, vagy új szerelvénnyel kell pótolni, ha szükséges.

ilyen felszerelve). Meg kell tisztítani, fel kell újítani, vagy új szerelvénnyel kell pótolni, ha szükséges. 1. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) M rendelethez 1. táblázat 1 A tűzoltó készülék típusa 2 Porral oltó, vizes oltóanyag-bázisú habbal és vízzel oltó A tűzoltó készülékek élettartama és a karbantartási időközök

Részletesebben

A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról

A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. -ában foglaltak, továbbá az 1991. évi XX.

Részletesebben

B E L S İ É P Í T É S Z K I V I T E L I T E R V

B E L S İ É P Í T É S Z K I V I T E L I T E R V B E L S İ É P Í T É S Z K I V I T E L I T E R V [ I. ÜTEM ] B U D A P E S T, X X I I. H Í R U. 1 5. M Ó D O S Í T V A : 2 0 0 9. D E C E M B E R 0 4. Megrendelı: Kovács Norbert, Balogh Ingrid 1221. Budapest,

Részletesebben

HATODIK RÉSZ Záró rendelkezések. 657. hatályát veszti az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM.

HATODIK RÉSZ Záró rendelkezések. 657. hatályát veszti az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM. HATODIK RÉSZ Záró rendelkezések 656. Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 657. hatályát veszti az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM. 658. E rendelet

Részletesebben

Főigazgató-helyettesi Szervezet. Az új OTSZ-ről. Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető

Főigazgató-helyettesi Szervezet. Az új OTSZ-ről. Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos TűzoltT zoltósági FőfelF felügyelőség Tűzvédelmi FőosztF osztály Az új OTSZ-ről Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető Felépítés Jogszabály: követelmények Tűzvédelmi

Részletesebben

Új vizsgálatmetodikai fejlesztések az építési tűzvédelmi szakterületen

Új vizsgálatmetodikai fejlesztések az építési tűzvédelmi szakterületen Új vizsgálatmetodikai fejlesztések az építési tűzvédelmi szakterületen Előadó: Dr. Bánky Tamás 1 A vizsgálati módszerek fejlesztésének és továbbfejlesztésének alapvető indokai: rendező elv: a nemzeti (MSZ),

Részletesebben

Az épület és a lakások belsı-külsı kialakítása I. osztályú minıségben készülnek.

Az épület és a lakások belsı-külsı kialakítása I. osztályú minıségben készülnek. MŐLEÍRÁS Az épület és a lakások belsı-külsı kialakítása I. osztályú minıségben készülnek. 1. Újfödém Új vendégfödém ill. az új szinteken a födém szerkezet: I-140-es acélgerenda ill. monolit vasbeton födémek

Részletesebben

tartás1 (2. függelék) Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket újratöltésre - vissza kell juttatni a gyártóhoz

tartás1 (2. függelék) Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket újratöltésre - vissza kell juttatni a gyártóhoz Az új OTSZ: 9/2008(II.22) ÖTM rendelet Tűzoltó készülékekről: 6 Élettartam és selejtezés. 6.1. A tűzoltó készülékek, és alkatrészek élettartama a következők kivételével nem haladhatja meg a 20 évet: a)

Részletesebben

Katasztrófavédelem, tűzvédelem közoktatási intézményekre vonatkozó szabályai

Katasztrófavédelem, tűzvédelem közoktatási intézményekre vonatkozó szabályai Hatósági feladatok az oktatási intézményekben Katasztrófavédelem, tűzvédelem közoktatási intézményekre vonatkozó szabályai Angyal István tűzoltó őrnagy osztályvezető Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

Besenyszög, Jászladányi út hrsz.:503/3 alatti szúrópont kialakításához

Besenyszög, Jászladányi út hrsz.:503/3 alatti szúrópont kialakításához Általános ismertetés KIVITELI TŰZVÉELMI Iktsz.: MZs 18/2014. M Ű S Z A K I T E R V O K U M E N T Á C I Ó Besenyszög, Jászladányi út hrsz.:503/3 alatti szúrópont kialakításához A BES-ÁSZ Kft (5071 Besenyszög,

Részletesebben

Tartószerkezetek tervezése tűzhatásra - az Eurocode szerint

Tartószerkezetek tervezése tűzhatásra - az Eurocode szerint Tartószerkezetek tervezése tűzhatásra - az Eurocode szerint Dr. Horváth László egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék Tartalom Mire ad választ az Eurocode?

Részletesebben

KIÜRÍTÉS TvMI. Visegrád, 2015. február 27. Lengyelfi László

KIÜRÍTÉS TvMI. Visegrád, 2015. február 27. Lengyelfi László KIÜRÍTÉS TvMI Visegrád, 2015. február 27. Lengyelfi László ELŐZMÉNY 2014. április 10-én ülés az OKF-en, ahol megkaptuk a Brüsszelbe kiküldött OTSZ 5.0 tervezetet OTSZ tervezet tanulmányozása (sok mindent

Részletesebben

2006.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/27 BIZOTTSÁG

2006.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/27 BIZOTTSÁG 2006.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/27 BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2006. március 6.) az egyes építési termékek tűzzel szembeni viselkedésére vonatkozó osztályozás keretében a fa padlóburkolatok

Részletesebben

ÉME, TMI Műszaki adatlap kivonat

ÉME, TMI Műszaki adatlap kivonat ÉME, TMI Műszaki adatlap kivonat 1. Jelen okmány kiadásának alapja: az A-402/1/2005 SZÁMÚ ÉMI ÉME, Kiadásának dátuma: 2008. 11. 04. Érvényes: 2012. 12. 31-ig valamint a TMI-231/2008 dokumentum Kiadásának

Részletesebben

BACHL PUR-PIR HİSZIGETELİ RENDSZER. A szigetelı anyag alapanyaga: poliuretán hab, mely korunk legkorszerőbb hıszigetelı képességgel rendelkezı anyaga.

BACHL PUR-PIR HİSZIGETELİ RENDSZER. A szigetelı anyag alapanyaga: poliuretán hab, mely korunk legkorszerőbb hıszigetelı képességgel rendelkezı anyaga. BACHL PUR-PIR HİSZIGETELİ RENDSZER A szigetelı anyag alapanyaga: poliuretán hab, mely korunk legkorszerőbb hıszigetelı képességgel rendelkezı anyaga. Miért nevezzük a legkorszerőbb hıszigetelı anyagnak?

Részletesebben

Szabályozás. Beépítés fajtái: Oldalhatáron álló (O)

Szabályozás. Beépítés fajtái: Oldalhatáron álló (O) Szabályozás Építési helyek telek: helyrajzi számmal rendelkezik (Földhivatalnál nyílván van tartva), Településrendezési tervek típusai: - Település Szerkezeti Terv: közigazgatási terület egészére vonatkozik,

Részletesebben

KMOP-4.5.2/B-2f-2009-0002 Kispesti PszichoCentrum. Forrásház Gondozási Központ

KMOP-4.5.2/B-2f-2009-0002 Kispesti PszichoCentrum. Forrásház Gondozási Központ KMOP-4.5.2/B-2f-2009-0002 Kispesti PszichoCentrum Forrásház Gondozási Központ KMOP-4.5.2/B-2f-2009-0002 Kispesti PszichoCentrum Kispesti Forrásház Gondozási A projekt célja: Központ négy egymásra épülı

Részletesebben

Az MSZ EN 62305 villámvédelmi szabványsorozat. 3. rész: A létesítmények fizikai károsodása és életveszély (IEC 62305-3:2006)

Az MSZ EN 62305 villámvédelmi szabványsorozat. 3. rész: A létesítmények fizikai károsodása és életveszély (IEC 62305-3:2006) Az MSZ EN 62305 villámvédelmi szabványsorozat 3. rész: A létesítmények fizikai károsodása és életveszély (IEC 62305-3:2006) Az MSZ EN 62305-3-ben leírt intézkedések célja Az építmények megóvása a fizikai

Részletesebben

Anyagkimutatás (építészet és statika)

Anyagkimutatás (építészet és statika) SZENT IMRE TEMPLOM, PLÉBÁNIA ÉS KÖZÖSSÉGI HÁZ 2071 PÁTY, TEMPLOM TÉR 1. - HRSZ.: 884/5 Tervezı: 4ARCh ÉPÍTÉSZCSOPORT 1132 BUDAPEST, VISEGRÁDI U. 6. TEL/FAX: 239-1505 GUTOWSKI ROBERT ÉPÍTÉSZ, 2071 PÁTY,

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben