agrárium 23. évf. 2013/10. október Ára: 499 Ft

Átírás

1 23. évf. 2013/10. október Ára: 499 Ft

2

3 Tisztelt Olvasó! Nincs cash pressing ezzel a lakonikus tömörségû összegzéssel jellemezte az idei ôszi gabonapiacot lapunknak az egyik legnagyobb hazai felvásárlócég vezérigazgató-helyettese. A helyzet ugyanis nagyon egyszerû: az aszály miatti gyengébb eredmények ellenére, a külföldi versenytársak erôteljes piaci jelenléte miatt a hazai piac árai egyelôre nem megfelelôek a gazdák nagyobb része számára, viszont a korábbi években tapasztalt készpénzhiány nem nyomja már ôket. Tulajdonképpen az idei év igazolja elôször igazán, hogy a gazdák szempontjából a szántóföldi tömegáru-termelésben igenis létrejött az agrárbéke. Az elmúlt években már fixen tervezhetô támogatások, a tartósan magas piaci árak lehetôvé tették a hosszabb távra tervezô termelôk számára azt, hogy az olyan viszonyokra, mint a jelenlegi, ha nem is bôséges, de biztonságos tartalékot képezhessenek. Ráadásul a kormányzat éppen a rendkívüli idôjárásra hivatkozva elintézte Brüsszelben, hogy az idei évre járó területalapú támogatások 50 százalékát már az idén, éppen lapzártánk idején kezdhesse meg kifizetni az illetékes kormányhivatal. Most a gazdák többsége tehát egész egyszerûen betárol. Akad, aki raktárt bérel, más a közraktározás mûvi változatát veszi igénybe, a lényeg az, hogy az áru jelentôs része egyelôre nem kerül a piacra. Különös módon a nagy felvásárlócégek sem idegesek a jelenlegi állapotok miatt. A leszerzôdött exportmennyiségeket jó elôre lekötötték régi partnereikkel, az új lehetôségekre pedig jelenleg még ôk is várnak. Hogy így alakulhatott, abban nagy szerepe van a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által mûködtetett jogi háttérrendszernek is olyan fedezeti felvásárlási botrány, mint ami két évvel ezelôtt mérgezte a piaci partnerek életét, ma már csak rendkívüli körülmények között fordulhatna elô. Nemrégiben egy sertéstartó jegyezte meg kesernyésen az Agrárium szerkesztôjének, hogy bárcsak minden szektorban olyan kiegyensúlyozottak lehetnének a viszonyok, mint a gabonaágazatban. Nagy kár, hogy az agrárbéke ma még csak kalászok és kukoricacsövek világában érvényesül. Kamara 4 Itt a nitrát-adatszolgáltatás ideje! 5 A COPA alelnökeként a magyar ért Agrárgazdaság 8 Napirenden az áfacsökkentés Kukoricatermesztés 14 Nemzetközi gabonapiaci körkép Állattartási melléklet 22 Csökkenô a takarmányköltségek 24 Precíziós állattartás 28 A magyar pulykaágazat helyzete 32 A hígtrágya tárolása, kezelése Szálastakarmány 37 Nagy kincs a széna Tartalom Vízmegôrzô gazdálkodás 40 A nedvességmegôrzô gazdálkodás és klímaváltozás 43 A vízhiány mérséklésének agrotechnikai lehetôségei 45 Szármaradványok szerepe a talajnedvesség megóvásában 48 A vízmegôrzô talajmûvelés gépei Kaleidoszkóp tartalom 28 3

4 4 Kamara Itt a nitrát-adatszolgáltatás ideje! Segít a kamarai tanácsadó! T Idén is az elmúlt években már megszokott idôpontban, szeptember 1. és december 31. között kell adatot szolgáltatniuk a nitrátrendeletben meghatározott cselekvési program végrehajtásáról, illetve a szerves trágya felhasználásával kapcsolatos tevékenységükrôl az érintett gazdálkodóknak. A kötelezettség a nitrátérzékeny területen gazdálkodó valamennyi növénytermesztôre, illetve az 5 számosállatnál (baromfi esetében 3 számosállatnál) több állatot tartóra vonatkozik. A nitrátérzékeny területen kívül a növénytermesztôknek nem, csak az elôzôekben említett kategóriába esô állattartóknak kell a nitrát-adatszolgáltatásnak eleget tenniük. ermészetesen nem kell adatot szolgáltatnia azoknak gazdálkodóknak, akiknek területe szeptember 1- jétôl vált nitrátérzékennyé. Ezeken a területeken a Helyes Mezôgazdasági Gyakorlat elôírásait (például a talajvizsgálatra alapozott mûtrágyahasználatot) csak szeptember 1-jétôl kell betartaniuk, majd csak ezt követôen kell az ott elvégzett cselekményekrôl adatot szolgáltatniuk. Az új nitrátos MePAR-blokkok listáját a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza Új kijelölés -ként. A MePAR-ban ez jelenleg még nem ellenôrizhetô. Idén az adatszolgáltatást még papíralapon és elektronikus formában is meg lehet tenni. A papíralapú adatlap elérhetô több weboldalon, így például a JFGK4 menüpontjában, a Nyomtatványok menüben, valamint átvehetôk a Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságánál, illetve a Gazdálkodói Információs Szolgálat tanácsadóitól is. A webes felület a e-nyomtatványok menüben érhetô el. Az elektronikus adatszolgáltatás itt két módon teljesíthetô: a honlap felsô menüsorában a Nyomtatványok/E-nyomtatványok menüpont alatt találhatóak az elektronikusan beküldhetô nyomtatványok, valamint a kitöltéséhez szükséges keretprogram (ÁNYK); vagy a honlap felsô menüsorában a Nyomtatványok/Xml feltöltô menüpont alatt a táblatörzskönyv szoftverek által generált (honlapon korábban közzétett) xml fájl tölthetô fel bejelentkezést követôen. A nitrát-adatszolgáltatás elmulasztása ezer Ft közötti bírságot vonhat maga után. A határidô lejártát követôen a kötelezettség elektronikus úton teljesíthetô, tehát a felület elérhetô marad. Fontos szem elôtt tartani, hogy módosult az 59/2008. (IV.29.) FVM rendeletet: változtak a trágyatároló-kapacitás kiszámításához szükséges alapadatok, módosultak a trágya beltartalmára vonatkozó értékek, valamint az egyes növények fajlagos tápanyagigényével kapcsolatos adatok. Különösen az istállótrágyás telepeknél kell átszámolni, hogy elégséges-e a meglévô tározó a 6 havi trágyamennyiség befogadására. Az istállótrágya térfogattömege 550 kg/m 3 értékre változott. Kedvezô változás azonban, hogy a trágyatárolók megvalósításának határidôi kitolódtak: a szeptember 1. elôtt nitrátérzékenynek minôsített területen üzemelô, vagy nitrátérzékenynek számító állattartó telepek 6 havi kapacitással rendelkezô trágyatárolóit december 31-ig; a szeptember 1-jétôl kijelölt nitrátérzékeny területeken lévô állattartó telepek 6 havi kapacitású hígtrágyatárolóit december 31-ig, míg az istállótrágyatárolókat december 22-ig; a nem nitrátérzékeny területeken fekvô állattartó telepek hígtrágyatárolóit december 31-ig, az istállótrágyatárolókat pedig december 22-ig kell megvalósítani. Ügyelni kell arra, hogy a téli trágyázási tilalmi idôszak a mostani adatszolgáltatás alapját képezô 2012/2013-as gazdálkodási évben még november 15. és február 15. között volt. Az idei, 2013/2014-es gazdálkodási évben október 31. és február 15. között van a tilalmi idôszak, amely alatt a nitrátérzékeny tábla szélén sem helyezhetô el és nem maradhat fenn trágyakazal. A 41/1997.(V.28.) FM rendelet módosítása révén azok a telepek is nagyállattartó telepekké váltak, amelyek legalább ötven prémes állat tartására alkalmasak. Ezek tehát már nitrátérzékeny területnek minôsülnek, így az adatszolgáltatáson túl a Helyes Mezôgazdasági Gyakorlat szabályai, ezzel együtt a trágyatárolásra vonatkozó követelmények is vonatkoznak a jövôben rájuk. Hasznos információkért látogassa meg a és a oldalakat. Sztahura Erzsébet, szakértô Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és Magyarország támogatásával.

5 Kamara 5 A COPA alelnökeként a magyar ért Az Agrárium korábbi lapszámaiban bemutattuk már a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért és mezôgazdaságért felelôs alelnökeit. Mostani számunkban, Kis Miklós Zsolt általános alelnökkel sikerült idôpontot egyeztetni és interjút készíteni. Ami már csak azért sem volt könnyû, mert nemrég kinevezték a COPA alelnökévé, amihez ez úton is gratulálunk. Bár az életpályáját röviden már bemutattuk olvasóinknak, kérem, mesélje el, hogyan lett az új kamara általános alelnöke! Annak ellenére, hogy nem agrár-, hanem közgazdasági végzettségem van, a családi gazdaságunk révén gyerekkorom óta közel állok a mezôgazdasághoz. Már kölyökkorom óta együtt gazdálkodunk édesapámmal. A fôiskola után voltak ugyan szárnypróbálgatásaim különbözô multinacionális cégeknél, de elég gyorsan rájöttem, hogy az nem az én világom, inkább a családi gazdálkodást szeretném folytatni, mint ahogy Nyugat-Európában is természetes, hogy a gazdaság apáról fiúra száll, és így lehet szép lassan bôvíteni. Én is hazamentem tehát a családi gazdaságba, igaz, mostanában nem tudok elég idôt otthon tölteni. Részben azért, mert 2010 óta a parlamentben dolgoztam mint agrárszakértô, másrészt mert az átmeneti idôszakban az agrárkamara kabinetfônöke voltam, most pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke. Azért igyekszem a legfontosabb döntésekben napi szinten részt venni, és persze ott vannak erre munkára a hétvégék. A legújabb fejlemény pedig, hogy nemrég megválasztottak az európai érdekképviseleteket tömörítô legnagyobb szervezet, a COPA alelnökévé. Ez egy kétéves mandátum, amely idô alatt igyekszem majd képviselni a magyar gazdálkodókat. Az expozémban azt is elmondtam, hogy elsôsorban a családi gazdálkodók és a fiatal gazdák ügyét kívánom képviselni az Unióban is. Viszont én nem az a fajta fiatal gazda vagyok, aki mondjuk egy KAP-tárgyaláson csak és kizárólag azt mondja, hogy több pénzt a fiataloknak. Úgy vélem, nem igazán ettôl lesz valaki versenyképes, hanem attól, ha kiszámítható környezetben gazdálkodik, hosszú távra tud tervezni, a szükséges adminisztrációs feltételeket az országában megteremtik számára, és nagyon sok tanácsadási lehetôség, hálózat áll a rendelkezésére. Mint általános alelnöknek, mi az elsôdleges feladatköre a kamarán belül? A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezeti felépítésébôl látni lehet, hogy külön alelnökök képviselik a mezôgazdaságot, az élelmiszeripart és a vidékfejlesztést, akik az ágazati szakmai ügyekkel foglalkoznak. Ehhez képest az én feladatom elsôsorban az elnök helyettesítése, illetve olyan horizontális ügyekkel foglalkozni, amelyeket nem lehet úgy felosztani, hogy ez csak mezôgazdaság, az csak élelmiszeripar. Gondolok itt például a Közös Agrárpolitika ügyeire, az adminisztráció csökkentésére vagy akár a finanszírozás kérdésére. Kifejezetten én vállaltam a KAP ügyeit és a COPA-COGE- CA ülésein az ország képviseletét innen jött aztán, hogy a COPA alelnökévé meg is választottak. Milyen súlyponti feladatokat lehet ezek közül kiemelni? Van ilyen több is. Az egyik például az adminisztráció csökkentése, vagyis a bürokratikus terhek csökkentésének a továbbvitele, amire volt is már kezdeményezés az elmúlt években. Ez a törekvés az Európai Unióban is érzékelhetô, lásd például a kisgazdaságok átalányösszegû kifizetését a következô 7 éves ciklusban. A túlzott mértékû adminisztráció ugyanis egyforma mértékben nyomasztja a gazdákat, legyen az kisvállalkozás vagy nagygazdaság. A másik ilyen fontos téma a pályázatok ügye. Nagyon fontosnak tartom, hogy a következô ciklusban sokkal könnyebben és jobban hozzá lehessen majd férni az EU-s forrásokhoz, mint az elôzô hét évben. A kamara egyik nagyon nagy feladata lesz és azt hiszem, ebben az MVH, a VM és a kormány is maximálisan partner kidolgozni egy olyan rendszert, amelyben a gazdálkodó, legyen kicsi, közepes vagy nagy, a pályázatokkal kapcsolatban elôször a kamarát keresi meg. A jelenlegi tapasztalat szerint ugyanis sok esetben éppen a pályázó nincs azzal tisztában, hogy mik a feltételek. A pályázatírók megírták és beadták ugyan a gazdálkodó pályázatát, de a menedzselésére már nem vállalkoztak, a gazdálkodót meg elmulasztották részletesen beavatni, hogy mit is ígértek, vállaltak a pályázatában. Az MVH mint kifizetô ügynökség pedig szó szerint ezt kéri számon. Ezt a pályázati menedzselést a kamara is el tudná végezni. Sôt magában a pályázatírásban is szerepet tudna vállalni. A cél, hogy a kamara szinte egy egyablakos rendszerként mûködjön, vagyis ha a gazdálkodó bemegy a tanácsadójához, akkor a területalapú kérelemtôl kezdve a gazdálkodási naplón át az új pályázatok megírásáig mindent el tudjon intézni. Mint a mikro-, kis- és középvállalkozásokért felelôs alelnök nemrég szembesültem vele, hogy amikor a Nö-

6 6 Kamara vekedési Hitelprogramot kidolgozták, abba az ôstermelôk nem fértek bele, hiszen az ôstermelô egy természetes személy, nem pedig legalábbis az ide vonatkozó törvény értelmében egy vállalkozási forma. Éppen ezért azt a javaslatot tettük az MNB-nek, hogy a kkv-törvény hatálya alá esô vállalkozásokon kívül az ôstermelôket is vegyék be a rendszerbe, hiszen a Növekedési Hitelprogram nekik is egy nagyon fontos hitelfelvételi lehetôség lenne. Sajnos, idôközben kiderült, a második szakaszban is a szigorúan vett évi XXXIV. törvény fogalmai az irányadóak. Ugyancsak szívügyem, amivel a gazdálkodókat még erôteljesen segíteni lehet, a jogszabályi háttér, valamint a szerzôdéses fegyelem betartása. Gondolok itt elsôsorban a vis maioros ügyekre. Nekünk mint érdekképviseletnek minden ellenérdekelt fél a tagunk, tehát kutya kötelességünk a rendszert abba az irányba terelni, hogy olyan szerzôdéses rendszer alakuljon ki, amely mindegyik fél számára elfogadható, és nem ad okot a visszaélésre. Csak olyan szerzôdéseket szeretnénk mi is betartatni, amelyek mindkét fél számára korrektek és elfogadhatóak. Olyan szerzôdéseket betartatni, amelyek eleve egyoldalúak, nem fair. De az sem az, ha egyes termelôk bizonyos hatósági igazolásokkal visszaélve próbálkoznak a kiskapuk nyújtotta lehetôségekkel. Az elmúlt hónapokban komoly tárgyalásokat folytattunk a nagy felvásárló és integrátor cégekkel, és körvonalazódik egy olyan jogszabályi környezet, szabályozás, ami minden fél számára meg fog ennek felelni. Nyilván sokakat érint és érdekel a jelenleg létezô szaktanácsadási rendszerek átalakítása. Ez hol tart ma? Jelenleg három párhuzamosan mûködô szaktanácsadási rendszer is mûködik. A kamarai tanácsadói rendszer, a falugazdász hálózat és a szaktanácsadói rendszer is nagyon sok olyan párhuzamos tevékenységet végez, amelyeket köztestületi felügyelet alatt jóval hatékonyabban lehetne irányítani. Éppen ezért az is a célunk, hogy a kamarai tanácsadói hálózat mellett a falugazdász és a névjegyzékbe vett szaktanácsadói hálózat is a kamara irányítása alatt mûködjön. Nyilván van a kormányzattal egy megállapodás e tekintetben, és ennek a részleteinek a kidolgozása éppen jelenleg zajlik. Ennek az összevonásnak több verziója is lehetséges. Nekem meggyôzôdésem, hogy a falugazdász hálózatot minden olyan közfeladattal együtt kell áthozni, amelyet ôk most végeznek. Ezeknek a hatósági feladatoknak a nagyon nagy részét ugyanis a kamara is el tudja látni. Itt a kamaránál a törvénybôl adódóan is komoly regisztráció zajlik, mindenki tagja az agrárkamarának, ergo mindenki szerepel a mi tagnyilvántartásunkban, és a rendszer napi szinten frissül. Ugyancsak a törvénybôl adódóan nagyon komoly gazdaságszerkezeti nyilvántartást is végez majd a kamara. Ilyen rendszer még nincs sehol, egyetlen minisztérium területén sem. Számomra tehát teljesen evidens, hogy ilyen fokú nyilvántartás mellett például az ôstermelôi igazolványok kiadását mint hatósági feladatot a kamara végezze. Mik a kamara lehetôségei a nemzetközi, elsôsorban persze az európai színtéren? Egy akkora szervezetben, mint a COPA-COGECA, amelynek több mint hatvan tagszervezete van, lehetünk ugyan mi is tagország, de azt azért lássuk be, hogy nekünk bármilyen fontos is a saját mezôgazdaságunk, uniós szinten nem elég nagy ahhoz, hogy komoly befolyásoló tényezô legyen. Mindjárt más a megítélése például a Visegrádi Négyeknek. Az európai rendszerben azt az együttmûködést kell tovább erôsítenünk, hogy az újonnan csatlakozott országok is kivívják a helyüket az Európai Unióban bár a magam részérôl megkérdôjelezem, hogy jelenleg, kilenc év után (és fôleg a román, bolgár és horvát csatlakozás után) ki is számít újonnan csatlakozott országnak. Mindenesetre az biztos, hogy az Európai Unió nagy kihívások elôtt áll, amelyeknek csak úgy fog tudni megfelelni, ha a tagországok egységesen, a vállukat egymásnak vetne lépnek fel. Nekünk pedig az az érdekünk, hogy minden olyan szempontot figyelembe vegyenek, ami számunkra fontos. Jó példa volt erre a neonikotinoidok ügye, amikor éppen Magyarország lépett fel azzal, hogy nálunk milyen jól megfér a méhészet és a kukoricatermesztés. Mint tagország az ilyen ügyeket a brüsszeli döntéshozóknak a COPA-n keresztül is be lehet mutatni. Ehhez rengeteg hazai munka kell, és rengeteg olyan nemzetközi lobbitevékenység, amellyel a COPA ingerküszöbét is el tudjuk érni. Nyilván nincs direkt befolyásoló ereje annak, hogy történetesen Magyarország adja az egyik alelnöki pozíciót, de óriási lehetôség arra, hogy azokat a területeket, amelyeket Magyarországon problémásnak ítélünk meg, erre a szintre fel tudjuk emelni. Az is fontos feladat, hogy azokat az információkat, amelyeket ott elsô kézbôl meg lehet szerezni, hazahozzam, és egy elnökségi ülésen elmondhassam az apparátus számára, és mivel mindenki a tagunk, ezt tovább is tudjuk adni. Mekkora feladat a kamara számára az élelmiszeripar jelenléte? Már a törvényalkotás során az élelmiszer-ipari, élelmiszer-feldolgozó, nagykereskedelemmel vagy integrátori tevékenységgel is foglalkozó cégek tanúsították a legnagyobb ellenállást az agrárkamarai tagsággal szemben, hiszen ha megnézzük, ezek a cégek lettek a legnagyobb tagdíjbefizetôk. Azt hiszem, a jelenlegi kamara legnagyobb kihívása, hogy mit tudunk ezeknek a cégeknek cserébe nyújtani szolgáltatásként. Úgy érzem azonban, hogy ezt a megítélést néhány lépésünkkel már igyekeztünk megfordítani. Ilyen volt például az e-útdíj mentesség biztosításának kérése a tagjaink számára, amelyet ugyan a kormányzat csak részlegesen fogadott el, azonban jól mutatta a kamara hozzáállását. A külkapcsolatokban, külgazdasági tevékenységeinken keresztül szintén az élelmiszeripar azon szereplôinek tudunk segíteni, akik erre önállóan nem elég erôsek. Amikor pedig azt mondjuk, hogy egy asztalhoz ültetjük a termelôket és a feldolgozókat, kereskedôket, akkor valóban azt érezni, hogy ezt az utóbbiak is jó néven veszik, mert úgy látják, hogy végre valóban elkezdôdött valami. Köszönjük és eredményes munkát kívánunk! SZB

7

8 8 Agrárgazdaság Napirenden az áfacsökkentés Szinte minden szakmai szervezet, sôt most már a politikai erôk is egyetértenek abban, hogy az élelmiszerek általános forgalmi adóját csökkenteni kellene. Ebben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is partner, mivel az elsô számú cél az ágazatban mind nagyobb szeletet jelentô feketeforgalom visszaszorítása. A z élelmiszeráfa csökkentésének igénye nem új keletû az ágazati szakmán belül áprilisában négy nagy hazai élelmiszer-ágazati szervezet (a Baromfi Termék Tanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Tej Terméktanács és a Magyar Pékszövetség) drámai hangú közleményben követelte a belföldön megforduló termékek jelentôs részének azonnali és drasztikus mértékû forgalmiadó-mérséklését. A felhíváshoz gyorsan csatlakoztak a zöldségpiac szereplôi is lényegében azok a területek, ahol a versenyképes, legális vállalkozásokat különbözô arányban ugyan, de a lényeget tekintve egyformán nyomorgatja a kiirthatatlannak látszó, hasznát milliárdokban mérô feketekereskedelem. Létezésének fô oka pedig a magas forgalmi adó, amit azért kell levinni mélyre, hogy már ne érje meg az elkerülés adójogi-büntetôügyi kockázatát is elbíróan hatalmas várható haszon. Azt mondták ezek a szakemberek, hogy az áfát öt százalékra kell a huszonötrôl, illetve a kenyérfélék és a tejáruk esetében tizennyolcról csökkenteni. Azóta szinte nincs hét, hónap, hogy ez a sajátos és valóban minden magyar fogyasztót érintô kérdés elô ne kerülne valamilyen formában. És a jelek szerint a kormányzat napjainkban vevô lehet a szakmai érvekre, bár a költségvetés adta kereteket nehéz lenne azonnal átlépni. Vita tárgya A kormány vizsgálja, milyen körben lehetne áfakulcscsökkentést bevezetni közölte szeptemberben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelôs helyettes államtitkára az OMÉK egy szakmai fórumán. A nemzeti hírügynökség tudósítása szerint Pankucsi Zoltán úgy vélte, a legenyhébb áfacsökkentés is nagyságrendileg azonnal milliárd forint bevételkieséssel jár a költségvetés számára, egy átfogó, érezhetô csökkentés pedig minimálisan milliárd forintos bevételkiesést jelent. Az áfacsökkentést a helyettes államtitkár szerint komplex, ellenôrzésekkel megtámogatott módon célszerû bevezetni, ugyanis 5 százalékos áfa esetében is tartani kell a jogosulatlan visszaigényléstôl, mert 5 százalék áfa megtakarítása is versenyelônyt jelenthet a feketegazdaságban tevékenykedôk számára. Nagyjából ezzel egy idôben egy más fórumon Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt jelezte: a miniszterelnökség támogatja a szaktárcát abban, hogy a sertés- és baromfihús, valamint húskészítmények általános forgalmi adója 5 százalékra csökkenjen. Az NGM helyettes államtitkára viszont jelezte: korábban, amikor csökkentek az áfakulcsok, a költségvetési bevétel azonnal mérséklôdött, ugyanakkor az árak ezt nem mindig követték. A feketegazdaság pedig nem szorult vissza olyan arányban, ahogyan ezt várták. Az áfakulcs-csökkentésnek van és lehet létjogosultsága szögezte le, a kormány fog dönteni arról, hogy milyen termékkörben lehet azt megoldani. Figyelmeztetett: az intézkedést csak akkor lehet megtenni, ha az ellenôrzést is szigorítják ezen a területen. A tisztességes adózók védelmében az áfacsökkentés óriási lépés lenne, de nagyon fontos az, hogy ténylegesen bûvüljön az adófizetôk köre, így a büdzsé bevételkiesése a lehetô legalacsonyabb legyen. Feldman Zsolt, a VM agrárgazdaságért felelôs helyettes államtitkára emlékeztetett: a vidékfejlesztési tárca az áfacsökkentés mellett érvel, mert ez szolgálja az ágazat szereplôinek érdekeit és a fogyasztókét is. Jelezte ugyanakkor, hogy az áfacsökkentést lehet szociális szempontok és a feketegazdaság kifehérítésének alapján is vizsgálni. Ez utóbbi a bonyolultabb feladat, errôl szakmai berkekben is sok vita folyik. Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelôs országos alelnöke arról beszélt, hogy egy friss uniós jelentés szerint Magyarországon a be nem fizetett áfa mértéke eléri a 30 százalékot. Úgy vélte, az élelmiszereknél ez az arány nagyobb. A NAK alelnöke szerint az áfacsalásnak az élelmiszer-gazdaságon belül jelentôs a romboló hatása, aminek fôként üzemszerkezeti következményei vannak. Ez Éder Tamás szerint azt jelenti, hogy egyre inkább zsugorodik az átlátható, legális területen mûködô élelmiszer-ipari vállalkozások száma, és ezek jelentôs mértékû versenyhátrányt szenvednek a piacon. Úgy vélte ugyanis, hogy ma azok szerezhetnek versenyelônyt, akik nem vagy kevesebb általános forgalmi adót fizetnek az ágazatban. A szakmai elôadók közül viszont többen szkeptikus véleményüket hangoztatták a fórumon. Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének szakmai alelnöke úgy vélekedett, hogy az élelmiszerek esetleges áfacsökkentése várhatóan nem jelenik majd meg a fogyasztói árakban. Jelezte ugyanakkor, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységén is sok javítanivaló lenne. Gutyán Tibor pénzügyôr alezredes, a NAV Közép-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyôri Fôigazgatóságának munkatársa többek között arról beszélt, hogy a nemrégiben lezajlott, célzott ellenôrzéseik során számos áfacsalásra derítettek fényt, fôként a körhinta jellegû

9 Agrárgazdaság 9 csalások esetében. Ez azt jelenti, hogy az árut országok között utaztatják és jogosulatlanul igénylik vissza az áfát. A NAV munkatársa jelezte, ebben a körben jelentôs tételt tett ki az élelmiszer és a mezôgazdasági cikk, fôként a gabona. A kereskedôk is támogatják Az esetleges élelmiszeráfa-csökkentés viszont nyilvánvalóan kihat majd a jelenleg rekord-alacsony szintû infláció alakulására is már ha a kereskedelmen érdemben átmegy a kulcsok változtatása. A KSH adatai szerint augusztusban 1,3%-os volt az éves infláció. Az Országos Kereskedelmi Szövetség közleménye szerint ugyanakkor a fogyasztók összességében még mindig nem vásárolnak többet, mint korábban. Az élelmiszerek, élvezeti cikkek tovább drágultak (2,7%-kal, illetve 9,1%-kal), a húsfélékért az idei 8. hónapban közel 5%-kal, a burgonyáért majdnem 70%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. A friss zöldségek, gyümölcsök ára is emelkedett. A tojás és a cukor ugyan olcsóbb lett, ezeknél a termékeknél ugyanakkor koránban jelentôs drágulás is volt. Ugyanakkor az OKSZ szerint az élelmiszer-vásárlások és az árak egybevetése igazolja, hogy ráférne a piacra az alapvetô élelmiszerek áfájának csökkentése, amelynek a legkedvezôbb hatása a feketézés visszaszorulása lenne. Az elvárható fogyasztóiár-mérséklés hasznára viszont a szervezet szerint szemet vetettek az élelmiszer-feldolgozók, ami kemény árvitákat vetít elôre a beszállítók és az áruházak között. A kereskedôk úgy vélik, hogy az áfa mérséklése csak akkor hoz valamit a konyhára, ha az alacsonyabb kulcs bevezetésekor csökkennek a fogyasztói árak is. 300 milliárd forint közé becsülik a szakemberek (akad számítás, amely szerint akár a legális befizetéssel egyenlô mértékû is lehet, de ez nyilvánvalóan túlzás). Ám ez azért mégis irdatlanul sok pénz, kiteszi az éves közvetlen uniós agrártámogatás összegét. Ekkora tétben megéri játszani, akár a puszta forgalom-eltitkolás eszközével (ez a legnehezebben felderíthetô csalási forma), akár a lapunkban korábban leírt fiktív külföldi áruutaztatással, majd a soha el nem adott áru utáni forgalmiadó-visszaigényléssel. Az alapvetô élelmiszerek forgalmiadó-csökkentésnek egyébként különbözô számítási metódusok szerint nagyjából milliárd lenne a költségvetési kiadása. Mármint akkor, ha a rendelkezés nyomán semmilyen mértékben nem indulna meg az ágazat fehéredése. Ha azonban csak a mai feketeforgalom harmadát sikerülne valahogy becsatornázni a legális szabályok közé, akkor még az ötszázalékos áfa esetén is vissza lehetne nyerni a kiesés felét. Igaz persze az is, hogy az emlegetett termékek mennyiségben valóban jelentôs tételt jelentenek, de áruk jellemzôen a legalsóbb kategóriákba tartozik. Bár a kereskedôk már jelezték, hogy az elmúlt években elszenvedett veszteségeik, fôként a plusz adók, növekvô energia- és logisztikai költségeik miatt ilyen drasztikus áfacsökkentést egy az egyben át nem adnának ugyan a fogyasztóknak, de hogy a kiélezett versenyben egymást érnék az akciók, az biztos. Ez pedig kedvezôen hatna az inflációra is. K.T. Fehéredhet az ágazat Az áfacsökkentés hangsúlyos céljával, vagyis a feketekereskedelem visszaszorításának szándékával viszont minden érdekelt egyetért. Különösen súlyos a helyzet a húságazatban. Ma Magyarországon tíz megszületett malacból legfeljebb hét kerül bele bármilyen legális értékesítési csatornába, a többi megy a feketepiacra (nem ritkán olyan üzletekbe is, ahol a fogyasztó végül megfizeti érte a 27 százalékos forgalmi adót), és nem hogy az adóhatóság, de az élelmiszer-biztonsági szervezet sem lát belôle semmit. És ez a csak hús. Szinte centire hasonló a helyzet a baromfiszektorban, a tejpiacon is, a kispékségek szinte átláthatatlanul naggyá nôtt hálózatáról nem is szólva. Egyes becslések szerint a zöldségpiacnak akár fele is teljesen ellenôrizetlen lehet még megbízható adatok sincsenek például, mennyi krumpli is terem mifelénk, nem hogy korrekt értékesítési szerzôdésekrôl, meg annak nyomán tisztességes adófizetésrôl beszélhetnénk. A nagyjából 3000 milliárdra becsült hazai élelmiszer-forgalom erôs harmada illegális. A magyar élelmiszerforgalomból tavaly nagyjából milliárd forint általános forgalmi adó folyt be az államkasszába. Azért a bizonytalan szám, mert jelen pillanatban is folyik számos olyan eljárás, amely a szakmai szervezetek és Nemzeti Adó- és Vámhivatal közösen kezdeményezett akciói nyomán indultak, és kevés szól tízmilliónál kisebb behajtandó összegrôl. Az eltitkolt adó mértékét a teljes hazai forgalomra vetítve 150 és

10

11

12

13

14 14 Kukoricatermesztés Nemzetközi gabonapiaci körkép Lapzártánk idején még tartott a kukorica betakarítása, és a szokásosnál lényegesen nagyobb az eredmények szórása, mint korábban. A hónapokig tartó száraz, forró idôjárás megtizedelte a táblák jelentôs részét. A gabonamérleg azonban összességében nem alakul kedvezôtlenül, bár az árak esése és az erôteljes külföldi konkurencia még alaposan megzavarhatja a magyar piacot. A nyári ôsz eleji aszály után, a kukorica betakarítása elôtt a legnagyobb kérdés az volt, vajon mit produkálnak idén a kalászos gabonák. A vidékfejlesztési tárca hivatalos tájékoztatása szerint az országban mintegy 1,1 millió hektáron aratták le az ôszi búzát. A termés mennyisége elérte az 5,1 millió tonnát. A gazdálkodók átlagosan egy hektárról mintegy 4,7 tonna termést takarítottak be. Ez mintegy 25 százalékkal több a tavalyi 3,7 tonnás átlagnál. A búza minôsége jó, vagyis az étkezési minôség aránya meghaladja az 50 százalékot. Az ôszi árpát mintegy 193 ezer hektáron vágták le a gazdák idén. A termésátlag hektáronként elérte a 4,46 tonnát. Ez az elôzô évinél mintegy 20 százalékkal nagyobb átlagos hozam, akkor az átlagtermés 3,8 tonna volt hektáronként. Az ôszi káposztarepcét 190,5 ezer hektáron takarították be. Az átlagtermés hektáronként 2,68 tonnát tett ki, 12 százalékkal többet a tavalyinál. Reménykednek Az ôszi betakarítású kapás növények esetében azonban a tartós aszály nyár végén szinte óráról órára rontotta a helyzetet. Az összesítések szerint a kukoricát több mint 1,2 millió hektáron fogják betakarítani a gazdálkodók. A várakozások szerint azonban a tavalyi 4 tonna hektáronkénti átlagtermést így is meghaladja majd az idei átlagos hektáronkénti terméshozam, a szakemberek 4,7 tonnára becsülik hektáronként. Ez azt jelenti, hogy a kukoricatermés országosan 5,5 6,0 millió tonna körül alakulhat 2013-ban. Vancsura József, a Gabonatermesztôk Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az MTI kérdésére a kukorica terméskiesését 2 millió tonnára becsülte. Azonban még így is mintegy 40 százalékkal lehet több idén a kukoricatermés a tavalyinál a szervezet becslése szerint. Az átlaghozam hektáronként 5 6 tonna között lehet. Így a GOSZ becslése szerint biztosan legalább 6 millió tonna kukorica kerülhet a magtárakba. A termelôk abban reménykednek, hogy akár egy optimistább termésbecslés is valóra válhat, és az idei kukoricatermés elérheti a 6,7 millió tonnát is. A nagyobb mennyiség azért volna kedvezôbb a GOSZ elnöke szerint, mert az idén mintegy 50 százalékkal alacsonyabb az ár a tavalyinál. A múlt évben egy tonna kukoricáért átlagosan mintegy 60 ezer forintot lehetett kapni tonnánként, ám az idén ez 40 ezer forint. Az árakat a világpiaci árak határozzák meg Magyarországon is tette hozzá. A termés fedezi a mintegy 4 millió tonnára rúgó belföldi takarmányszükségletet. A többletet pedig ipari feldolgozásra, illetve kivitelre lehet eladni mondta Vancsura József. Elônyben a nagy szállítók A külföldi értékesítés sem egyszerû viszont, mivel számos globális versenytársunknál kedvezôbben alakult az idôjárás, mint felénk. Az ágazati kutatóintézet, az AKI információi alapján az Amerikai Egyesült Államok mezôgazdasági minisztériuma (USDA) júniusi elôrejelzése szerint a búza globális kínálata az elôzô évinél 20,7 millió tonnával (+2,4 százalék) lehet nagyobb a 2013/2014. gazdasági évben. A termelés az elôrejelzések alapján 695,8 millió tonna körül várható (+40,3 millió tonna), a nyitókészlet azonban 19,6 millió tonnával kevesebb lehet az elôzô gazdasági évinél. A termelés az USA kivételével valamennyi exportôrnél nagyobb lehet, a várakozásokkal ellentétben a készletek nem fognak feltöltôdni a két évvel korábbi szintre, így az árak az elkövetkezendô gazdasági évben is feszesebbek maradhatnak. A fekete-tengeri régió országai közül Oroszországban az egy hónappal korábbi elôrejelzéshez képest az USDA 2 millió tonnával lefelé korrigálta a búzatermést. A prognózis a 24,7 millió hektár termôterületen a 2,19 tonna/hektár hozamok mellett 54 millió tonna termést jelez a 2013/2014. gazdasági évre. Ukrajna búzatermését a múlt havihoz képest 2,5 millió tonnával kevesebbre becsülik, habár az idei 19,5 millió tonna kibocsátás így is 24 százalékkal meghaladhatja a évi eredményt. A betakarítható terület a múlt évihez képest 15 százalékkal nô, így közel 6,5 millió hektárról arathatnak búzát. A legfrissebb elôrejelzések az EU búzatermését (durummal) 137,4 millió tonnára becsülik, 5,4 millió tonnával többre, mint a múlt évi termés. A 25,9 millió hektárra jelzett termôterület alig 300 ezer hektárral haladja meg az elmúlt ötéves átlagot. A kelet-európai országokban és különösképp az Egyesült Királyságban ( 1,7 millió tonna) kezdetben a túlzott tavaszi csapadék és az átlagnál hidegebb tavasz késleltette a növények fejlôdését. Délebbre viszont a szokatlanul magas hômérséklet és szárazság sújtott, elsôsorban Olaszországban ( 300 ezer tonna) és Bulgáriában. Több termésre számítanak viszont az elôzô évihez képest Németországban (+1,3 millió tonna), Spanyolországban (+2 millió tonna) és Dániában (870 ezer tonna), illetve Romániában (+1,4 millió tonna). Kedvezô hírek érkeznek Kanada búzatermését illetôen is: a vetési munkálatokat 10,5 millió hektáron végezték el, a ta-

15 Kukoricatermesztés 15 valyinál valamelyest gyengébb hozamok mellett is 29 millió tonna búzatermést (+1,8 millió tonna) várnak az elemzôk. Igen biztatóak a terméskilátások Argentínában, a déli félteke búzatermesztô országában, ahol közel 13 millió tonna (+18 százalék) termést várnak. Bôvebb kukoricatermés A másik piaci kulcsnövény is bôvebben érkezik a piacra idén, mint tavaly. Az USDA a 2013/2014. gazdasági évi kukoricatermést az USA, Kína, az EU-27 és Ukrajna biztató terméskilátásainak köszönhetôen 107 millió tonnával többre becsüli a múlt évihez képest, így 967,6 millió tonnára lehet számítani. Ha hihetünk az USDA elôrejelzésének, az USA-ban rekordértékû, 355 millió tonna kukorica (+82 millió tonna) várható, Kínában 212 millió tonna (+6,4 millió tonna), az EU-27-ben 63,9 millió tonna (+7,2 millió tonna), míg Ukrajnában 26 millió tonna (+5 millió tonna) terményt takaríthatnak be az idei évben. Egyelôre úgy tûnik Brazíliában 5 millió tonnával kevesebb termésre lehet számítani a 2013/2014. gazdasági évben, 72 millió tonnára becsülik a dél-amerikai ország kibocsátását. Az elsô és a másodvetésû kukorica termôterülete 15,5 millió hektár körül alakulhat, 300 ezer hektárral múlja alul az eddigi rekordot. A kukorica hozamát azonban 4,65 tonna/hektárra becsülik, 5 százalékkal alacsonyabbra a rekordnak számító tavalyi értéknél. Rekordtermésben bíznak azonban Oroszországban: a 2013/2014. gazdasági évi kukoricatermés elérheti a 9,5 millió tonnát, köszönhetôen az intenzíven fejlôdô baromfiágazat takarmányigényének, illetve a glutén- és az izoglükózelôállítás növekedésének, ami az évek során folyamatos területnövekedést eredményezett. Jelenleg a termôterület 2,2 millió hektárra tehetô, az átlagos hozamot pedig a becslések 4,4 tonna/hektárra jelzik. Ukrajnában is rekord születhet, ahol a 4,7 millió hektár területrôl az 5,5 tonna/hektár hozam mellett 26 millió tonna is lehet a betakarítható kukorica mennyisége. Ezen igen korai elôrejelzések szerint a volt szovjet utódállam kukoricaexportja meghaladhatja akár a 16,5 millió tonnát is a 2013/2014. gazdasági évben. Az EU-ban a kukorica termôterülete a múlt évinél 3 százalékkal kisebb lehet, vagyis 9,12 millió hektárról várható a termény betakarítása. A tavalyinál magasabb hozamokat feltételezve a termést az USDA legfrissebb jelentése 63,9 millió tonnára jelzi. Franciaországban 16 millió tonna, Olaszországban 8 millió, Romániában 8,8 millió tonna termésre van kilátás, míg a korábbi elôrejelzést felfelé módosítva, Magyarországon 8 millió tonna kukoricát becsülnek. Az Európai Unió 2013 júniusáig 10 millió tonna kukorica behozatalára és 1,5 millió tonna kukorica kivitelére adott ki engedélyt, szemben az elmúlt szezon ugyanezen idôszakában jóváhagyott 5,3 millió tonna importtal és 2,8 millió tonna exporttal. elmarad az elmúlt évekétôl eltért a negatív trendtôl és két nap alatt 10 dollárral 260 USD/tonnára emelkedett. Ezt követôen azonban újra visszaállt a csökkenô tendencia: a betakarítás nyomására és az USA-ban a korábbi elôrejelzéseket felülmúló hozamkilátások miatt a hónap végére 240 USD/tonna szint alá süllyedt a termény júliusi szállításra vonatkozó ára. A kukorica legközelebbi lejáratra szóló jegyzése a búzáéhoz hasonlóan július 19-én kitört a korábbi 260 USD/tonna szintrôl és 270 USD/tonnára erôsödött. A termény árának emelkedését az USA kukoricaövezetében szárazra forduló idôjárás híre váltotta ki, ami a befektetôk körében azért keltett pánikhangulatot, mert egy évvel ezelôtt ugyanekkor kezdôdött a hónapokig elhúzódó aszály. Két nap múlva a kukorica front havi jegyzése visszatért 260 USD/tonnára és június végéig e szint körül hullámzott. Párizsban (MATIF) az európai betakarítás nyomására 190 euró/tonna közelébe ereszkedett a búza legközelebbi lejáratra szóló jegyzése június végére. Ezzel szemben a kukorica front havi ára június között 5 százalékkal 227 euró/tonnára erôsödött, majd a hónap utolsó tôzsdei napján 224 euró/tonnára gyengült. A Budapesti Értéktôzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a malmi búza augusztusi és szeptemberi lejáratára valamivel 50 ezer forint/tonna alatt, a takarmánybúzára 47 és 48 ezer forintért lehet ügyletet kötni. Az ótermésû takarmánykukorica határidôs ára 55 ezer forint/tonna körülire süllyedt június végére, míg az újtermésûre vonatkozó évi lekötések (novemberi és decemberi termin) 45 ezer forint/tonna körül mozogtak a hónap utolsó hetében. Az AKI PÁIR adatai alapján Magyarországon az étkezési búza termelôi ára 58 ezer forint/tonna volt június között. Ez közel 10 százalékkal kevesebb, mint egy héttel korábban és 5 százalékkal alacsonyabb, mint az elôzô év azonos idôszakában. Az alacsony árak miatt a termelôk elôreláthatóan elhúzzák az új termés értékesítését, és a felvásárlás is nagy valószínûséggel késôbbre tolódik. A takarmánykukoricát augusztus utolsó hete óta 42 ezer forint/tonna körüli áron kínálják a fizikai piacokon, és most, aratáskor nagyjából félmillió tonna termény van még raktáron. tárnoki Kilengô árak A chicagói árutôzsdén (CME/CBOT) a búza front havi jegyzése június közepén miután az USDA július 17-i jelentése alapján az aratás üteme az USA-ban jelentôsen

16

17

18 18 Kukorica 60 év a sikerek jegyében Beszámoló a martonvásári hibridkukorica-fajtabemutatóról Mint minden évben, az idén is több száz látogató elôtt rendezték meg szeptember 5-én Martonvásáron a kukorica-fajtabemutatót. Azonban az idei rendezvény különleges alkalomnak számított: 60 évvel ezelôtt ugyanis itt nemesítették az MV-5 nevû hibridkukoricát, ami a kontinens elsô kukoricahibridjeként egész Európát meghódította. Az elmúlt évtizedekben a fejlôdés nem állt meg, sôt, folytatódott: különösen az utóbbi évek nemesítései figyelemre méltóak, amelyek a nemzetközi versenytársaikkal való összehasonlításban is kiemelkedôen teljesítenek. Dr. Marton L. Csaba elôadásából megtudhattuk, hogy a Dr. Pap Endre nevéhez fûzôdô 60 évvel ezelôtti áttörés milyen további sikereket és fellendülést hozott a hazai Dr. Marton L. Csaba mezôgazdaság számára. A nemesítés mellett ugyanis Martonvásáron dolgozták ki elsôként a hibridkukorica vetômagtermesztés szántóföldi technológiáját és vetômagüzemi feldolgozását, így alig néhány év alatt a martonvásári hibridek szinte az ország teljes kukorica-vetésterületét meghódították. Termésnövelô hatásukat országosan millió tonnákban lehetett kifejezni. A siker évtizedei után a kihívás idôszaka következett: az erôsödô nemzetközi konkurencia mellett az új évezred egyre szélsôségesebb idôjárása új megoldásokat sürgetett a martonvásári hibridek fejlesztésében. Magyarországon az aszály és az árvíz elôfordulása egyre gyakoribb. Az extrém idôjárás folyamatos agrotechnikai fejlesztésre készteti a kutatókat, hogy a növényállomány a lehetô legkisebb kárt szenvedje, ezért rendkívül fontos a jó alkalmazkodóképességgel bíró hibridek nemesítése. Ezek a kedvezôtlenebb évjáratokban is átlag feletti terméshozamot biztosítanak. A termôképesség folyamatos javítása mellett a nemesítésnél további szempont, hogy az olyan tulajdonságokon is évrôl évre javítsanak, mint az erôsebb szár és a gyorsabb vízleadó képesség. Dr. Marton Csaba beszámolt a legújabb martonvásári nemesítésekrôl is, amelyek többségükben a FAO 300 Dr. Oross Dénes éréscsoportot gazdagítják, hiszen a hazai talaj- és idôjárási viszonyok leginkább ennek a tenyészidô-csoportnak kedveznek. Ezen kívül a legkorábbi éréscsoportban debütált az idén a FAO 230-as MV Marusya, ami olyan helyeken is lehetôvé teszi a termesztést, ahol a FAO 200-asok már késôinek bizonyultak, valamint olyan területeken, ahol belvíz vagy árvíz miatt nem tudták optimális idôben elvetni a kukoricát. A FAO 300-as tenyészidôcsoportban kapott az idén állami elismerést a Nutrisil nevû leveles, vagyis leafy silókukorica-hibrid, ami jellemzôen 3 levéllel többet hoz a csô felett a hagyományos hibridekhez képest. Dr. Árendás Tamás, az Agrártudományi Központ tudományos fômunkatársa elôadásában részletesen bemutatta, milyen eszközök vannak a fajtaválasztáson túl, amelyekkel a csapadékhiányt vagy éppen a túlzott csapadékbôséget ellensúlyozni lehet. Kitért az optimális hektáronkénti növényszám, a víz- és tápanyaggazdálkodás, valamint a gyomirtási technológia jelentôségére a magasabb terméseredmények érdekében. Dr. Bedô Zoltán, az Agrártudományi Központ fôigazgatója elôadásából megismerhettük a martonvásári kalászos gabonák számos új fajtáját és azok elônyös tulajdonságait, majd Dr. Oross Dénes, a martonvásári hibridkukoricákat forgalmazó Bázismag Kft. vezetôje tartott elôadást a hazai idôjárási- és talajviszonyokra szabott, magas terméseredményeket produkáló Marton Genetics szemes- és silókukoricákról. A leginkább népszerû hibridek kínálatából kiemelte az MV 255-öt, az MV 343-at, az MV 350-et és az MV Koppányt. A prémium kategória hibridjei közül bemutatta a Kamariát, a Mikoltot és az Estillát, a silókukoricák közül pedig megismertette a Marost, a Massilt, valamint a silókukorica-termelôk kedvencét, a Silokinget. Az elmélet után következett a gyakorlat: a résztvevôk ellátogattak a fajtasorokhoz, ahol az évek óta szépen teljesítô Marton Genetics szemes- és silókukoricák mellett a kutatóintézet legújabb, államilag elismert hibridjeivel ismerkedtek meg. A bemutató végeztével a vendégek a Brunszvik-kastély festôi környezetében ebédelhettek együtt a martonvásári szakértôkkel, akikkel késôbb is folytatódott a beszélgetés. Így elsô kézbôl tudhatták meg, hogy különbözô adottságú termôföldjeiken mely hibridek a legalkalmasabbak a termesztésre. A Bázismag Kft. szakértô munkatársai természetesen a rendezvényen kívül is bármikor a rendelkezésre állnak, és készségesen válaszolnak a hibridkukoricák kiválasztásával és sikeres termesztésével kapcsolatos bármilyen kérdésre.

19 Finanszírozás 19 Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány szerepe az agrárfinanszírozásban Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kiemelt szereplôjévé vált az és a vidék finanszírozásának. Kezességével szinte az ország egész területét lefedi, más támogató szervezetekkel ellentétben nem fôváros központú a mûködése, 2390 településen segítette elô a vállalkozások hitelhez jutását. A 0,4% és 0,5%-os mértékûre csökkentett kezességi díj révén az érintettek egyre nagyobb arányban juthatnak hozzá elônyös feltételû hitelekhez. Ennek is köszönhetô, hogy a Növekedési Hitelprogram elsô ütemének KKV-finanszírozásra fordított hitelkeretébôl az alapítvány közel 27 milliárd forintnyi hitelt biztosított kezességével. Az alapítvány elsôdleges célja az finanszírozásának segítése, de üzletszabályzata szerint minden mikro-, kis- és közepes méretû vállalkozás hitelét tudja garantálni, amennyiben azok kapcsolódnak a vidéki térséghez. Az agrárágazathoz tartozó vállalkozásokat kedvezôbb díjakkal tudja támogatni a szervezet. Más ágazatokhoz képest a mezôgazdaság speciális finanszírozást igényel többek között a szezonalitások, az idôjárási kockázatok és a támogatások miatt, vállalkozási formái is eltérôek, amely sajátosságokhoz az AVHGA minden lehetséges eszközével igazodik. Az idei év közepén az alapítvány szegmensektôl függôen 29 72%-os mértékben mérsékelte díjait. A kezesség díja az számára a hitel összegére vetítve évente 0,4%, más vidéki vállalkozásoknak pedig 0,5%. Ez a díj a maximális 80%-os kockázatátvállalás esetére vonatkozik, ettôl eltérô kezességvállalási mérték arányosan alacsonyabb díjakat eredményez. Az intézményi kezesség díja a hitelek költségének kis részét teszi ki amellett, hogy a kockázat akár 80%-át is az alapítvány viseli. Egy átlagos KKV-hitelügyletnél a teljes hiteldíj kb. 5%-át jelenti a garanciadíj, a Növekedési Hitelprogram keretében, 2,5%-os hitelköltség mellett finanszírozott ügyletek esetében pedig 16 20%-ot. A szervezet az egyeztetés alatt lévô, új díjtámogatási szabályoknak, illetve nonprofit alapítványi jellegének köszönhetôen tudja biztosítani ezen rendkívül kedvezményes díjakat azon vállalkozásoknak, amelyek az uniós támogatási szabályok alapján jogosultak támogatás igénybevételére. A támogatásra nem jogosult cégek piaci alapon számított díjon élhetnek a kezességgel. Felismerve a mezôgazdaságban rejlô lehetôségeket, a hazai hitelintézeti szektor egyre szélesebb termékpalettával igyekszik kiszolgálni az ágazat vállalkozásait. Az AVHGA a hitelintézeti finanszírozás minden szegletéhez tud kapcsolódni, kölcsön, faktoring, bankgarancia és lízing ügyletekhez, sôt az agrárágazat számára kialakított, speciális igényeket kielégítô termékeknél bevett gyakorlat lett, hogy az alapítvány kezessége beépítésre kerül a termékekbe. Tipikus ilyen ügylettípusok a könnyített fedezetû folyószámlahitelek mint például Agrár Széchenyi Kártya, a takarékszövetkezetek vagy kereskedelmi bankok egyes folyószámlahitel termékei, amelyeket az AVHGA kezességének bevonása nyomán rendkívül kedvezô fedezeti feltételekkel helyeznek ki, többségében ingatlanfedezet nélkül. Speciális termékmegállapodásokkal az integrátori finanszírozásban is aktívan részt vesz a szervezet, továbbá támogatás elôfinanszírozó hitelekhez, vagy akár közraktári hitelekhez is tud egyedi feltételekkel kapcsolódni. Az ra jellemzô mikrovállalkozói kör, például az ôstermelôi, családi gazdálkodói formában mûködô cégek a KKV-törvény alapján nem minôsülnek vállalkozásnak, de az alapítvány ügyfélkörében igen nagy, kb. 80%-os arányt tesznek ki, ami annak is az eredménye, hogy a bankok az átlagnál kockázatosabbnak tekintik ezen vállalkozásokat, így nagyobb szükségük van garantôr szervezetre. A Növekedési Hitelprogram elsô szakaszában, június és szeptember között nagy érdeklôdés mutatkozott az alapítvány kezessége iránt, az MNB által rendelkezésre bocsátott 750 milliárd Ft-ból közel 27 milliárd forintnyi hitelt garantált az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány az agrár- és vidéki vállalkozások részére. A hitelprogram nagy eredménye, hogy sikerült megtörni a beruházási hitelek évek óta tartó alacsony szinten való stagnálását. A hitelprogramon belül az AVHGA-kezességért folyamodó ügyfelek 60%-a beruházási hitelt vett igénybe. A beérkezett ügyletek között a hitelkiváltások és az új hitelek aránya 45 55%, de ha az ügyletek számát vizsgáljuk, akkor az új ügyletek aránya 78%-os volt. A mezôgazdaságon kívül nagy arányban részesedtek a garantált Növekedési Hitelprogram állományából a kereskedelem és a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágak. Az ban a növénytermesztés területén és a feldolgozóiparban felülreprezentáltak voltak a termelôeszköz gépberuházások, traktor, kombájn, komplett gépsorok stb. vásárlása elsôsorban az ban jobban érdekelt alföldi régiókból, de az ország teljes területérôl érkeztek ilyen célú megkeresések. Az állattartó telepek bôvítéséhez, fejlesztéséhez (elsôsorban a szarvasmarha- és sertéságazatban) az elmúlt években a piaci kamatok mellett a pályázatos támogatások ellenére viszonylag kevesen jutottak hitelhez, de a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetôen mind a kisebb, mind a nagyobb üzemek esetében számottevô javulást lehetett megfigyelni. Az alapítvány által garantált NHP-s állomány tipikusan hosszú futamidejû hitelként került kihelyezése, kétharmada 5 éven túli futamidejû hitel, igen magas ezen belül is a 7 éven túli hitelek aránya. Az alapítvány a pénzügyi intézményekkel együttmûködve a Növekedési Hitelprogram második üteméhez kapcsolódva, és azon kívül is aktívan részt kíván venni a mezôgazdaság és a vidék finanszírozásában, továbbra is kiemelten kedvezményes díjjal támogatva az agrárágazatot.

20 20 Növénytermesztés Az OPTIGÉP Kft. a mezôgazdaság gépigényeit figyelembe vevô fejlesztési munkájának eredményeként korszerû termékskálával áll megrendelôi szolgálatára. Kereskedelmi tevékenysége a saját fejlesztésû termékeire terjed ki. Napraforgó-betakarító adapterek A NAS adapterek immár 20 éve ismertek a hazai és külpiacon az USA-tól Novoszibirszkig. Hatékonyan és minimális veszteséggel végezhetô velük a napraforgó betakarítása. A hatsoros gépek területteljesítménye 20 ha/nap. A széles választéknak köszönhetôen mindenki megtalálja a számára legmegfelelôbb típust: Fix változat: 2 16 soros, 50; 55; 60; 70; 76,2 cm sortávú kivitelben; Csukható változat: 6 és 8 soros, 76,2 cm sortávú kivitelben; Szárzúzós változat: 6, 8 és 12 soros, 70 és 76,2 cm sortávú kivitelben. Az adapterek fém vagy mûanyag sorválasztókkal kaphatóak, univerzálisan bármely típusú kombájnra adaptálhatóak. Az adapterek rázóasztalos megoldásúak, ami lehetôvé teszi az adapter alacsony építését, ezáltal a ledôlt vagy esetenként beteg napraforgó is nagyon kis (< 0,5%) veszteséggel betakarítható. Ebben segítenek a mozgatható, talajhoz állítható orrok is. A veszteségcsökkenés a hektáronkénti kg-ot is OPTImális választás! Az OPTIGÉP Kft. gépeivel idôt és pénzt spórol elérheti. Ennek következtében már egy év alatt megtérülhet az adapter ára (6 soros gép esetén kb. 350 ha betakarítással). A szárzúzós változatú NAS Z biztosítja, hogy a talajmûvelés már közvetlenül a betakarítás után végezhetô. A csukható változatú NAS CS gyors átállást tesz lehetôvé a területek között. A folyamatos, tervszerû fejlesztés eredményeként a NAS változataként PSM néven talajkövetô szárzúzóval felszerelt napraforgó-betakarító adapter kapható 6, 8 és 12 soros, 76,2 cm sortávolságú fix vázú kivitelben. Ezek az adapterek a NAS változatok minden elônyével rendelkeznek, emellett hatékony szárzúzást végeznek. Az alacsony építésû szárzúzó a zúzási magasság hidraulikával állítható alacsony, dôlt állományban is használható. A PSM adapterek használatával a talajtaposási kár csökken, és megtakarítható a külön erô- és munkagépigény, valamint a külön menetben történô szárzúzás munkaideje és költsége. Kukoricabetakarító adapterek Az OptiCorn típusú, szárzúzóval szerelt adapterek 2, 4, 5, 6, 8 és 12 soros, 70 és 76,2 cm sortávú fix vázú, valamint 6 és 8 soros csukható vázú kivitelben kaphatóak. Az adapterek univerzálisan bármely ismert típusú kombájnra adaptálhatóak. Speciális törôhengerek biztosítják a hatékony szárlehúzást. A törôlécek központi vezérléssel állíthatók. A törôegységek soronként biztosítottak túlterhelés ellen. Igény szerint a zúzók egységenként kikapcsolhatók. A gépek fém és mûanyag burkolatos változatban rendelhetôek. Szemestermény-felszedô és -rakodógép Az OPTI-RAK 150/M optimális választás nagy teljesítményû terményrakodáshoz. A gép traktorral üzemeltetett, amellyel telepen belül mozgatható is, így könnyen, gyorsan lehet átállni az egyik rakodási helyrôl a másikra. A gép garat nélküli változata sík területen tárolt szemestermény felszedésére, szállítójármûre való rakodásra, szellôztetô átrakodásra alkalmas. Rakodógarattal szerelt változata alkalmas a szemestermény szállítójármûrôl közvetlenül vagonba, silóba vagy tárolóba való rakodására. Teljesítményigény: 37 kw. Rakodási teljesítmény búzából: 150 t/óra. Az OPTIGÉP Kft. a gépkínálat bôvítése mellett a minôség folyamatos fejlesztésére is nagy figyelmet fordít. Ennek érdekében az utóbbi években számos telephelyfejlesztést is végzett (1000 m 2 szerelômûhely, korszerû porfestô, fedett raktár, megmunkálógépek) és további beruházásokat is tervez. A gépek korszerû színvonalon tartását, a tervezési, gyártási folyamatot ISO 9001 minôségügyi rendszer felügyeli.