Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége

Átírás

1 Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége

2 Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Az European Water Association (EWA), az International Solid Waste Association (ISWA) és a Network for Industrial Contaminated Land in Europe (NICOLE) tagja 1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/A. Tel./fax: , Web: kszgysz@kszgysz.hu A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége a környezetvédelmi ipar érdekképviselete, közhasznú szervezet. A szövetség rendes tagjai a környezetvédelmi ipar szereplői, a társult tagok kutató intézetek, és oktatási intézmények környezetvédelmi tanszékei, környezetvédelmi szervezetek, pártoló tagok a többi iparág képviselői. A szövetségnek jelenleg 250 tagja van. A KSZGYSZ 2014-ben 43 rendezvényt szervezett, ahol 1790 résztvevő vett részt. Hét konferenciát tartottunk. 12 KEXPORT Klaszter esemény re került sor, amelyekből 6 külföldi kiállítás és üzletember találkozó volt. A Szövetség összesen 13 honlapot, információs oldalt üzemeltet. A július-augusztus folyamán megújult. Az oldal kétnyelvű, keresőoptimalizált, tar talma naponta frissül, a dizájn egységes. A KSZGYSZ által szervezett konferenciákra on-line lehet regisztrálni rajta keresztül. Az internetes oldal karbonsemleges, vagyis az itt történt energiafelhasználással szemben széndioxid kibocsátás csökkentés megvaló sítását támogatjuk. A KSZGYSZ a szakmai munkát munkacsoportokban végzi. Munkacsoportjaink: Egyedi Szennyvízkezelés Munkacsoport Építési-bontási Hulladék Munkacsoport Innovációs Munkacsoport Hulladék Keretirányelv Munkacsoport Hulladékból Tüzelőanyag Munkacsoport Kármentesítési Munkacsoport: Mérés, Mintavétel Munkacsoport Víz Keretirányelv Munkacsoport Információ a munkacsoportokról: A KSZGYSZ továbbra is kiadja a Környezetvédelmi Évkönyvet, mely immár 19 éve ad általános áttekintést a környezetvédelmi iparról, a környezetvédelmi jogszabályokról, környezetvédelemben érintett hatóságokról. A Szövetség jelenleg két nemzetközi konzorcium tagja, két, EU által támogatott projektben: GREEN PACK - újrahasznosított PET felhasználásával élelmiszertárolásra alkalmas műanyag előállítása V4 Környezetipari Platform konferencia és üzletember találkozó Prágában 2015-ben kiemelt programunk az ÖKOINDUSTRIA

3 A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége október közö rendezi meg a IV. ÖKOINDUSTRIA Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítást a Millenáris Központ B csarnokában. Ismét várható: kb. 100 hazai és nemzetközi környeze part képviselő kiállító színvonalas környezetvédelmi szakmai konferenciák ÖKO-Kávézó színes programokkal, Fair Trade kávéval ÖKOINDUSTRIA Nagydíj Termék és Szolgáltatás kategóriában speciális ajánlat berendezéseket bemutató kiállítóknak Az ÖKOINDUSTRIA Szakkiállítást Közép- és Kelet- Európa legnagyobb szakmai kiállításává, a környezetvédelmi ipar szereplőinek legjelentősebb találkozó pontjává kívánjuk fejleszteni.

4

5 Környezetipari Évkönyv 2015 Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége

6 A kéziratot április 30-án zártuk le. Kiadó: Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Cím: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/a. Levélcím: 1364 Budapest 4., Pf. 8 Telefon: 1/ , 1/ Fax: 1/ kszgysz@kszgysz.hu Web: Felelős kiadó: Felelős szerkesztő: Munkatársak: Dr. Kovács László, elnök Dr. Farkas Hilda Horváthné Domonkos Mónika Czibók Ágnes Fehérvári Katalin Mádl Miklós Markó Csaba Pál András Rózsa Zita Fedélterv és nyomdai előkészítés: Kreatív Stúdió Press Kft. Nyomdai kivitelezés: Pauker Nyomdaipari Kft. ISSN: Készült: példányban 6

7 TARTALOM 1. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS ÉS A GAZDASÁG JELENLEGI HELYZETE Általános jellemzés a magyar gazdaságról SWOT ELEMZÉS A MAGYAR KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI IPAR HELYZETE KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA Levegőtisztaság-védelem Talajvíz és talajvíz védelme Felszíni vizek védelme Hulladékgazdálkodás Engedélyezés Környezetvédelem általában Energia Általános rendelkezések KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁGOK MAGYARORSZÁGON Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság Területi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóságok Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Területi vízügyi Igazgatóságok Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE TERMÉKEK JEGYZÉKE CÉGEK ALAPADATAI CÉGISMERTETŐK

8 AACM Central Europe Kft AGRUNIVER HOLDING Kft AKKUCITY Kft A.K.S.D. Kft AKTIVIT Kft Akusztika Mérnöki Iroda Kft AquAcust Kft AQUAPROFIT Zrt AQUA-TERRA LAB Kft ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató Zrt ATLAS GEO Kft Bálint Analitika Mérnöki Kutató és Szolgáltató Kft Bárczy Környezetvédelmi Kft BCE-KERTK Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék BDL Kft Békés Drén Kft BGT Hungaria Környezettechnológiai Kft Biokör Technológiai és Környezetvédelmi Kft BLAUTECH Kft Boreas Fejlesztő és Szolgáltató Kft Büchl Hungaria Kft CIRKONT Hulladékgazdálkodási Zrt CLEAN-WAY Kft CO2LIBRI CONTROFLEX Kft CSEBER Nonprofit Kft DENKSTATT Hungary Kft DESIGN Termelő, Szolgáltató, Kereskedelmi Kft Duna Dráva Cement Kft Dunarent Kft Elektronikai Hulladékhasznosító Kft Ecomissio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft ELGOSCAR-2000 Kft Éltex Kereskedelmi és Fuvarozó Kft ÉMI Minőségellenőrző Nonprofit Kft ÉMK Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Kft ENCOTECH Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft ENVICARE Környezetgazdálkodási Tanácsadó és Szolgáltató Kft Envikon 97 Kft Envirotis Holding Zrt ENVIROTOOLS Környezetvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft e-reuse Kft

9 ESPA Kereskedelmi Szolgáltató Kft Faragó Környezetvédelmi Kft FE-FERRUM Kereskedelmi és Szolgáltató Kft FE-GROUP INVEST Zrt Folipet Kft FONOR Környezetvédelmi és Munkavédelmi Kft FoReGo Magyarország Kft FKF Nonprofit Zrt Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft. (FLÁ Kft.) GEOSAN Kft GEOSOL Kft GLOBÁL-2000 Kft Golder Associates (Magyarország) Zrt Granuflex Ipari és Kereskedelmi Kft Green Lab Magyarország Mérnöki Iroda Kft GREEN PACK Project GS1 Magyarország Nonprofit Zrt GYŐRI HULLADÉKÉGETŐ Kft Hidroép Környezettechnikai Kft Holofon Zrt Hunviron Energia- és Környezetgazdálkodási Kft INNOPROJECT Kft INTERGEO Budapest Környezettechnológiai Kft Inter-Metal Recycling Kft KARTEC-ÉP 2006 Kft Knot Kft KÖRNYEZETTECHNOLÓGIA Kft Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége KVI-PLUSZ Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda Kft Labsystem Kft Mecsekérc Zrt MEGOLDÁS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KERESKEDELMI Kft Mertcontrol Metric Kft Metrohm Magyarország Kft MEVA-HU Kereskedelmi Kft Millei Zaj- és Rezgésvédelmi Kft Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége MVM ERBE Zrt NATURAQUA Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft NHSZ Zöldfok Zrt Öko-FUTURA Zrt ÖKOHYDRO Környezet- és Vízgazdálkodási Mérnöki Iroda Kft

10 ÖKO-Pack Nonprofit Kft ÖKO-Pannon Nonprofit Kft ÖKOPROJECT EGER Környezetvédelmi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft ÖKO-TRADE KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZTECHNIKAI Kft PALOTA Környezetvédelmi Kft P.M.R. Kft Pannon Natura Kft PÉCSI KÖRNYEZETVÉDELMI Kft PROFES Kft ReMat Zrt REPÉT Környezetvédelmi, Vegyipari Termelő, Szolgáltató Kft RESTONE Kft SALKER Salakfeldolgozó és Kereskedelmi Kft SARPI Dorog Környezetvédelmi Kft Sárvári HUKE Kft SCH-Ózon Kft SEPTOX Kft SGS Hungária Kft SHOCK Technológiai Szolgáltató Kft STRABAG-MML Kft TÁBORPLASZT Kft Terra-Line Környezetvédelmi Kft TERRA-VÁROSKÚT Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft Terra-Vita Környezetgazdálkodási Kft Trans-Global Környezetvédelmi Kft TRENECON COWI Magyarország Kft UNICAM Magyarország Kft VENTIFILT Légtechnikai Zrt Viridium Kft Vizesmaci - Molnár István EV WESSLING Hungary Kft ZÁBRÁK Kútfúró és Környezetvédelmi Kft Zöld Zóna Környezetvédelmi Kft KÖRNYEZETVÉDELMI INNOVÁCIÓK Akusztika Mérnöki Iroda Kft AQUA-TERRA LAB Kft Bárczy Környezetvédelmi Kft Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Biokör Technológiai és Környezetvédelmi Kft CLEAN-WAY Kft ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft

11 FE-GROUP INVEST Zrt Geosan Környezetvédelmi Kft Green Lab Magyarország Mérnöki Iroda Kft Golder Associates (Magyarország) Zrt Inter-Metal Recycling Kft KVI-PLUSZ Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda Kft Labsystem Kft Metrohm Magyarország Kft PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft ZÁBRÁK Kútfúró és Környezetvédelmi Kft AKKREDITÁLT LABORATÓRIUMI ENGEDÉLYEK ENGEDÉLYEK Hulladék begyűjtésére, szállítására Hulladék átvételére, kezelésére Egységes Környezethasználati Engedély Fémkereskedelmi Engedély Egyéb tevékenységekre, szakértésre, alkalmazásra ISO MINŐSÍTÉSEK HIVATKOZÁSOK

12 1. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS ÉS A GAZDASÁG JELENLEGI HELYZETE

13 ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS ÉS A GAZDASÁG JELENLEGI HELYZETE 1.1 Általános jellemzés a magyar gazdaságról 2015 elején 1 A magyar gazdaság teljesítménye 2013-ban növekedési pályára állt, a bővülés 2014 folyamán folytatódott. A nyers (kiigazítás nélküli) adatok szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2014 IV. negyedévében 3,4% az év egészében 3,6%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A évi gazdasági teljesítményváltozással az uniós rangsor élmezőnyében helyezkedünk el. A régiós versenytársak mindegyikében nőtt a GDP volumene. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében nőtt a beruházások volumene 2014-ben. A nagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóipari beruházások 13%-kal meghaladták az egy évvel korábbit, a bővülés nagyrészt a járműgyártással és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatokkal, valamint az élelmiszeriparban megvalósult fejlesztésekkel függött össze. A szállítás, raktározás területén a beruházási teljesítmény 28%-kal emelkedett. A nemzetgazdasági ágon belül főként a vasút-, közút- és autópálya-építések, a nagyvárosi közlekedési hálózatok fejlesztése, valamint a járműparkok korszerűsítése jelentős. Az ingatlanügyletek beruházásai 7,7%-kal bővültek. E három nemzetgazdasági ágban együttesen a beruházások közel 60%-a realizálódott ben az alacsony 7,0%-ot meg nem haladó részarányú nemzetgazdasági ágak közül kiemelkedő mértékben emelkedtek a beruházások az építőiparban (28%), az egészségügyi szolgáltatásban (27%), a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén (24%), az adminisztratív szolgáltatásokban (24%), valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén (22%). A beruházási teljesítmény ugyanakkor csökkent a pénzügyi szolgáltatásokban (9,9%), valamint az oktatásban (7,4%) ben a mezőgazdaság teljesítménye az egy évvel korábbi 15%-os növekedést követően 13%-kal növekedett az előző évhez képest. Az ipar hozzáadott értéke 2014-ben 5,3, ezen belül a nemzetgazdasági bővülés egyik húzóerejének számító feldolgozóiparé 6,9%-kal nőtt, az energiaiparé viszont csökkent. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye jelentősen bővült. Az építőipar hozzáadott értéke 2013 II. negyedéve óta folyamatosan növekszik, 2014-ben 14%-kal. A bővülést az infrastrukturális beruházások mellett a kedvező időjárás is segítette. A bruttó hozzáadott érték közel kétharmadát előállító szolgáltató szektor hozzáadott értéke 2014-ben 2,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül a szolgáltató ágazatok többsége emelkedett. A legnagyobb mértékű növekedés (5,4%) a tudományos kutatás és fejlesztés jelentős bővülése miatt az üzleti szolgáltatások területén következett be. Az információtechnológiai szolgáltatások emelkedése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 2,9%-kal nőtt. Az ipari termelés növekedésével összhangban a szállítás, raktározás területén a teljesítmény 3,7%-kal lett nagyobb. Ezen kívül emelkedett még a kereskedelem szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatcsoport (3,7%), valamint a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás (3,1%) nemzetgazdasági ág teljesítménye. A közösségi szolgáltatások (közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) hozzáadott értéke gyakorlatilag stagnált ( 0,1%). 1. Forrás: KSH, 13

14 2. SWOT ELEMZÉS A MAGYAR KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL

15 SWOT ELEMZÉS 2.1 Erősségek A régi tagállamokhoz képest alacsony környezetszennyezés Jelentős biomassza, geotermikus potenciál Az erőforrás-hatékonyság javul A humán-egészségügyi kockázatok csökkennek A környezetterhelés csökken Javul a zöld foglalkoztatás Munkahelyteremtés Tudás-intenzív munkahelyek jönnek létre A versenyképesebb termékek, szolgáltatások felhasználása növekszik A cégek megítélése javul Környezettudatosabb vállalatvezetés terjed el Széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, magasan képzett kutatói háttér áll rendelkezésre BAT technológiák elterjedése Gazdaság zöldítése 2.2 Gyengeségek Nehezen lehatárolható szakterület, átfedések más szakterületekkel Az innováció nehéz nyomon követhetősége, megfelelő mutatók hiánya A befektetés lassú megtérülése Magas adminisztrációs terhek Innováció terjedését gátló bürokratikus akadályok Gyorsan változó jogi környezet Bonyolult pályázati rendszerek Nem jelennek meg a valós környezeti költségek az árakban Inkább a bírság kifizetése a fejlesztés helyett A célzott támogatások alkalmazása a szakterületi lehatárolás nehézsége miatt nem hatékony A fejlesztési forrásoknak nem a magasabb hozzáadott érték előállítására és a versenyképesség növelésére irányuló felhasználása ( gépcsere, megfelelés az előírásoknak) Források elégtelensége, hiánya mind az állami mind a gazdálkodói szférában A speciális szaktudású munkaerő hiánya A zöldgazdaságra irányuló képzés hiánya Sok esetben elavult, elhasználódott eszközállomány, elmaradott infrastruktúra A környezettudatosság alacsony szintje Tőkehiány, finanszírozási problémák kiemelten a KKV-k esetében A hazai kutatási potenciál kihasználatlan, eredményei gyengén hasznosulnak A helyi termelés és a helyi ellátás között hiányos a kapcsolat Ökoinnovációs termékek piacra jutásának nehézségei 2.3 Lehetőségek Az innovációs mintaprojektek, referenciák létrehozásának támogatása Vegyszer-felhasználás további csökkentése A megkülönböztethetőség erősítése: termékfejlesztés, regionális, hagyományos termékek újrapozícionálása Kommunális/háztartási hulladék- és szennyvíz hasznosítása Stabil jogi környezet biztosítása 15

16 SWOT ELEMZÉS Hazai bejelentők belföldi és külföldi iparjogvédelmi tevékenységére vonatkozó adatok összességének felhasználása A szabadalmi bejelentési tevékenységek K+F ráfordításokra vetítése A hazai szabadalmi bejelentések aktivitásának további növekedése Megadott oltalmakat érintő licencforgalom erősödése Hatósági ellenőrzések hatékonyságának növelése A környezeti terhek érvényesítése az árakban Az engedélyezési rendszer egyszerűsítése A pályázati rendszerek egyszerűsítése Az EU-s pályázatokon a sikeresség javítása Célirányos támogatások A bírságok visszatartó erejének erősítése Hiteltámogatás a megtérülési idő alatt A környezettudatosság javítása Speciális képzések indítása vállalati igények szerint és vállalati együttműködéssel Műszaki felsőoktatás megújítása A keresleti oldal erősítése Az önkormányzati környezetvédelmi beruházások elősegítése az innovációs kereslet megteremtésére A Közösségi társfinanszírozású fejlesztési források (GOP, ROP stb.) célszerű felhasználása A Közösségi marketing támogatási lehetőségek kihasználása Piackutatás, a strukturált információáramlás kialakítása Párbeszéd a nemzetközi cégek és a kormányzati szervek között a külföldi tőke magatartásának befolyásolására 2.4 Veszélyek Az elővigyázatosság elvének nem megfelelő innováció (később derül ki, hogy nagyobb problémát okoz, mint amit eredetileg célzott kezelni) A megelőző szemlélet háttérbeszorulása A csővégi szennyezés-kezelés továbbra is meghatározó marad A támogatások szétaprózódása A támogatásoknak nem a célok szerinti felhasználása A külpiaci megjelenés, exportképesség gyengesége Lobbi-érdekek érvényesülése Állandóan változó, kiszámíthatatlan jogszabályi környezet Bonyolult, nehezen átlátható adórendszer Globális környezeti változás, szélsőséges időjárás Rövid távú megoldások alkalmazása a hosszabb távú tervezés helyett Mezőgazdasági versenyképességi érdekek érvényesítése a környezeti innováció helyett Az öntözőrendszerek kihasználatlansága A bankok hitelezési hajlandóságának csökkenése Romló szakmunkásháttér Műszaki végzettségűek arányának csökkenése Árfolyam-bizonytalanság Kiszámíthatatlanul változó energiaárak Fokozódó importnyomás Csökken a fizetőképes kereslet 16

17 A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége október közö rendezi meg a IV. ÖKOINDUSTRIA Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítást a Millenáris Központ B csarnokában. Színvonalas környezetvédelmi szakmai konferenciák Az ÖKOINDUSTRIA Szakkiállítások hagyományosan népszerű környezetvédelmi konferenciákat kínálnak kísérő programként ben például az alábbi rendezvényekre kerül sor: Zöld ipar, zöld szervezetek: Zöld szervezetek zöld üzletek: Transzatlan kereskedelem vámok kérdése a környezetvédelmi szempontból használatos termékeken, dugódíj, stb. Hulladék: ISWA magyar tagozat Közszolgáltatói konferencia Green Pack mee ng Kármentesítés Munkacsoport: oktatás Vízkezelés: ESZKE Munkacsoport (Egyedi Szennyvízkezelés) rendezvénye VIKI (Víz Kere rányelv) Munkacsoport konferencia Környezetvédelmi technológiák, innováció: Földművelési Minisztérium Konferenciája Nemzetközi együ működés: Enterprise Europe Network konferencia és B2B rendezvény A konferenciák teljes listája megtalálható a oldalon. 17

18 3. KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI IPAR HELYZETE

19 KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÉS AZ IPAR HELYZETE Az EU követelményeknek való megfelelés érdekében végrehajtott beruházások, fejlesztések hatására az egyes tevékenységek jövedelmezősége folyamatosan változik. A környezetterhelő iparágak termékei a gazdasági szabályozórendszer változásának is köszönhetően drágulnak, az energia- és anyagtakarékos technológiákkal előállított termékek ára csökken. Az iparban az 1990-es években megindult átrendeződés csökkenő mértékben, de folytatódik. Egyes tevékenységek teljesen megszűnhetnek, amennyiben a szennyezéscsökkentő beruházásokat nem képes finanszírozni az érintett cég, vagy a termék már nem piacképes. A másik oldalon viszont növekvő, bár nem elégséges piaci kereslet mutatkozik a környezetvédelmi ipar termékei, illetve szolgáltatásai iránt. A szakterületet a KSH két fő paraméterrel: a környezetvédelmi célú beruházásokkal, illetve a gazdasági szervezetek által értékesített termékkel és szolgáltatásokkal jellemzi. A környezetvédelmi beruházások megvalósításához eszköz és technológia szükséges (termék és szolgáltatás), melyeknek jelentős a munkahelyteremtő képessége is. Munkahelyet teremt közvetlenül a beruházás megvalósítása és az üzemeltetés, de munkahelyet teremt azzal is, hogy piacot biztosít a beruházáshoz és üzemeltetéshez szükséges termékek és szolgáltatások számára. Az ágazat beruházásainak robbanásszerű fejlődése nagymértékben az EU-csatlakozás, illetve az EU támogatásainak következménye volt. A piac szempontjából legjelentősebb részterületek a szennyvízkezelés és a hulladékfeldolgozás. A legnagyobb volumenű beruházások és fejlesztések a szennyvízelvezető, -tisztító és vízellátó rendszerek, továbbá a (főként települési) hulladékgyűjtés, -feldolgozás területén történtek. A határterületek közül jelentős még az energetika és az árvízvédelem. Környezetvédelmi ráfordítások 2 A nemzetgazdaság környezetvédelmi beruházásai 2013-ban közel 127 milliárd Ft-ot tettek ki, reál értékben 10%-kal kevesebbet, mint az előző évben. Ennek 89%-a közvetlen, 11%-a pedig úgynevezett folyamatba integrált környezetvédelmi beruházás formájában valósult meg. A környezetterhelés csökkentését szolgáló berendezések működtetéséhez rendelhető, szervezeten belüli, folyó ráfordítások értéke 198 milliárd forint volt, amely összehasonlító áron 14 %-kal kevesebb az előző évinél. A megfigyelt időszakban a nemzetgazdaság környezetvédelmi beruházásainak mintegy 40%-át szennyvízkezelésre, 18,3%-át pedig a talaj és a felszín alatti vizek védelmére, 10 %-át hulladékkezelésre fordították. A levegőtisztaság védelmére irányuló beruházások 7,4-kal a táj- és természetvédelemre irányuló beruházások 5,5%-kal részesedtek a teljes összegből. A közvetlen környezetvédelmi beruházások 43%-át a szennyvízkeletkezés megelőzését, illetve kezelését célzó beruházások tették ki, ezek aránya jelentősen csökkent az előző évi 62%-hoz képest. A folyamatba integrált beruházások esetében a levegőtisztaság védelmére irányuló beruházások aránya 28 %. A gazdasági ágak közül a közigazgatásba sorolt gazdasági szervezetek részesedése volt a legjelentősebb: beruházásaik 2013-ban az összes környezetvédelmi beruházás felét adták, ami kismértékű csökkenést jelent az előző évi 51%-os részarányhoz képest. A közigazgatásba sorolt szervezetek környezetvédelmi beruházásainak közel háromnegyede a szennyvízkezelésre irányult, ennek jelentős hányadát a települési önkormányzatok szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése tette ki. Az összes környezetvédelmi beruházásból 15%-a a 2. Forrás: KSH 19

20 KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÉS AZ IPAR HELYZETE feldolgozóiparba, 14%-a pedig a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágba sorolt gazdasági szervezeteknél realizálódott. A szállítás, raktározás ágba illetve az oktatás ágba sorolt gazdasági szervezetek környezetvédelmi beruházásainak részaránya 5 illetve 7% volt. A feldolgozóipar környezetvédelmi beruházásai reálértékben 19%-kal, 4 milliárd forinttal csökkentek az előző évhez viszonyítva. A gazdasági ág környezetvédelmi beruházásainak 30% a hulladékkezelésre, 21%-a a talaj és felszíni vizek védelmére, 20%-a pedig a levegőtisztaság védelmére irányult. A közigazgatáson kívüli gazdasági szervezetek környezetvédelmi beruházásaik 67%-át valósították meg saját anyagi forrásaik terhére, beruházásaik 7,3%-át közvetlen állami támogatás, 26%-át pedig EU-támogatás finanszírozta. Környezetvédelmi iparról 3 Magyarországon 2013-ban a megfigyelésbe bevont szervezetek adatszolgáltatása alapján a környezetvédelmi iparba tartozó gazdasági szervezetek által értékesített termékek és szolgáltatások nettó árbevételének értéke 407 milliárd forint volt, amely összehasonlító áron 5%-os csökkenést jelent az előző évihez képest. A környezetvédelmi ipar összes árbevételének 99,6%-a a környezeti szennyezések közvetlen csökkentését szolgáló termékek előállításából és szolgáltatásnyújtásból származott. A környezetszennyezések integrált csökkentését szolgáló technológiák és termékek előállításából származó nettó bevétel pedig valamivel több, mint 1,5 milliárd Ft volt (0,4%). A környezetvédelmi ipar exportértékesítése 2013-ban 76 milliárd forintot ért el, ez az öszszes környezetvédelmi ipari értékesítés 19%-a. Az exportértékesítés az előző évihez viszonyítva közel 23 milliárd forinttal, összehasonlító áron 25%-kal növekedett. A szennyezés közvetlen csökkentésére irányuló szolgáltatások nyújtásából származó mintegy 379 milliárd forintos nettó árbevétel az előző évekhez hasonlóan jelentősen meghaladta a különböző gépek, berendezések, felszerelések előállításából (20 milliárd forint) és a környezetvédelmi technológiákból (építési-szerelési tevékenységből) származó (7 milliárd forint) árbevételt. A szolgáltatásnyújtásból származó nettó árbevétel összehasonlító áron számolva 0,6%-kal csökkent. Közel felére csökkent, a gépek, berendezések, felszerelések előállításából származó nettó árbevétel a környezetvédelmi technológiákból származó nettó árbevétel viszont összehasonlító áron 10%-os növekedést mutat az előző év azonos adatához viszonyítva. A közvetlen szennyezéscsökkentésre irányuló környezetvédelmi iparon belül a nettó árbevétel szempontjából két környezeti, illetve erőforrás-gazdálkodási területre irányuló tevékenység emelkedik ki: a hulladék gyűjtésével, kezelésével és ártalmatlanításával, újrahasznosításával foglalkozó gazdasági szervezetek 63%-kal, a szenny- és használt víz kezelésével foglalkozók pedig 33%-kal részesedtek az összes közvetlen szennyezéscsökkentésre irányuló környezetvédelmi ipari árbevételből. A hulladékgazdálkodással foglalkozó gazdasági szervezetek adták a környezetvédelmi ipar összes exportárbevételének 94%-át, amelynek jelentős hányada a szilárd hulladék hasznosításából származik. A gazdasági szervezetek a környezetvédelmi ipari tevékenységgel összefüggésben 3. Forrás: KSH 20

21 KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÉS AZ IPAR HELYZETE 2013-ban összesen 18 ezer főt foglalkoztattak, mintegy 4%-kal többet, mint 2012-ben. A közvetlen szennyezéscsökkentésre irányuló termék-előállításban és szolgáltatásnyújtásban a környezetvédelmi iparral összefüggésben foglalkoztatottak 99%-a, az integrált szennyezéscsökkentést szolgáló technológiák és termékek előállításában 185 fő (1%) tevékenykedett. A környezetvédelmi ipar meghatározó ágazatai tekintve a hulladékgazdálkodás ágazat 182 milliárd forint nettó árbevételt ért el 2013-ban, amely összehasonlító áron 2,3%-os csökkenést jelent az előző év hasonló adatához képest. Az ágazat környezetvédelmi ipari nettó árbevétele elsősorban a hulladék gyűjtéséből, kezeléséből és ártalmatlanításából és az azokhoz kapcsolódó termékek és technológiák előállításából származott (a teljes összeg 97%-a). A víztermeléssel, -kezeléssel és -elosztással foglalkozó szervezeteknek környezetvédelmi iparhoz való hozzájárulása elsősorban a szennyvízkezelési tevékenységükből fakadt: ban az ágazat összes környezetvédelmi iparhoz kapcsolódó nettó árbevételének ami 79 milliárd forint volt, összehasonlító áron 8,8%-kal több, mint az előző évben 93%-a származott ebből a tevékenységből. A szennyvíz gyűjtése, kezelése gazdasági ágazatba sorolt szervezetek környezetvédelmi ipari tevékenységből származó árbevétele (amelynek nagysága összehasonlító áron 3.9 %-kal csökkent a 2012-höz viszonyítva) a vizsgált időszakban 46 milliárd forintot tett ki, ebből az ágazat szennyvízkezelési tevékenysége 90%-kal részesedett. A hulladék-nagykereskedelemből 2013-ban 59 milliárd forint árbevétel keletkezett (ez volumenében 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest), szinte teljes egészében a hulladékgazdálkodási tevékenységéből (azon belül pedig túlnyomórészt a szilárd hulladék újrahasznosításából) származott. A szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés gazdasági ágazatba tartozó szervezetek környezetvédelmi ipari értékesítésének nettó árbevétele a vizsgált időszakban 9 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron vizsgálva közel 40%-kal kevesebb az előző évi adathoz képest. Az ágazat környezetvédelmi ipari árbevételének 56%-a a hulladékok gyűjtéséhez, kezeléséhez és ártalmatlanításához, 39%-a a talaj és felszín alatti vizek védelméhez kapcsolódó tevékenységhez kapcsolódott. 21

22 4. KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYLISTA

23 KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK 4.1 Levegőtisztaság-védelem évi CCXVII. törvény az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről évi LX. törvény az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és annak Kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről évi XXI. törvény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló évi Genfi Egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló, Aarhusban, június 24-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről évi IV. törvény az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményben Részes Felek konferenciájának évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről évi CVIII. törvény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszenynyezésről szóló évi Genfi Egyezményhez kapcsolódó, a kénkibocsátások további csökkentéséről szóló, Oslóban, június 14-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről 329/2013. (IX. 3.) Korm. rendelet egyes klímapolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról 378/2013. (X. 25.) Korm. rendelet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól 361/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet módosításáról 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról 54/2012. (IX. 17.) NFM rendelet a bio üzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású-gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól szóló 36/2010. (XII. 31.) NFM rendelet és a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 30/2011. (VI. 28.) NFM rendelet módosításáról 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet a szén-dioxid geológiai tárolásáról 97/2012. (V. 15.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázoknak a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységeivel való rendelkezés részletes szabályairól szóló 109/2006. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról 8/2011. (III. 17.) NFM rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységről 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 36/2010. (XII. 31.) NFM rendelet a bio üzemanyag fenntarthatósági követelményeknek 23