Dr. Simándi Péter Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Zöld ipari innováció

Átírás

1 Dr. Simándi Péter Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Zöld ipari innováció

2 STRATÉGIAI HÁTTÉR EU Európa 2020 Ökoinnovációs Cselekvési Terv (Eco-AP) Környezettechnológia Akcióterv (ETAP-2) Integrált Termék Politika Környezetbarát Tervezési Irányelv Európai Duna Stratégia Mo Nemzeti Reformprogram Új Széchényi Terv Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) Nemzeti Környezetvédelmi Innovációs Stratégia (NKIS) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Országos Környezeti Kármentesítési Program

3 STRATÉGIAI HÁTTÉR Ivóvízminőség javító program Vízbázisvédelmi Program Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezési Program Nitrát Program Vásárhelyi Terv Duna Védelmi Egyezmény

4 JOGI HÁTTÉR Vízminőségvédelem 2000/60 EK irányelv 1189/2002. (XI. 7.) Korm. határozat (EU Vízkeretirányelv) 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2006/118/EK irányelv 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat 98/83/EK irányelv 2060/2001. (IV. 2.) Korm. határozat 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 91/271/EGK irányelv m. 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet m. 98/15/EK irányelv 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelet 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet

5 JOGI HÁTTÉR Vízminőségvédelem évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról évi CXLIV. törvény a vízitársulatokról évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő módosításáról évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról

6 JOGI HÁTTÉR Levegőminőség-védelem 96/62 (IX. 27.) EK irányelv (vizsgálat és ellenőrzés) 2008/50 (V. 21.) EK irányelv (környezeti levegő minőségéről ) 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 195/2006. (IX. 25.) Korm. rendelet a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentéséről szóló, december 1-jén, Göteborgban aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről évi XXI. Törvény a nehézfémekről szóló, Aarhusban, június 24-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről évi CVIII. Törvény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegő-szennyezésről szóló évi Genfi Egyezményhez kapcsolódó, a kénkibocsátások további csökkentéséről szóló, Oslóban, június 14-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről 1330/2011. (X. 12.) Korm. határozata Pm 10 csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról

7 JOGI HÁTTÉR Zajvédelem 2002/49 (VI. 25.) EK irányelv a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 549/2004/EK rendelet egységes európai égbolt 284/2007. (X. 29) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

8 Helyzetelemzés IVÓVÍZ A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 95 %. Az ivóvízellátás 95%-a felszín alatti vízből történik (vízbázisok védelme). Probléma az engedély nélküli vízkivétel (mennyiségi problémákat okoz, és szennyezési veszélyt jelent a közepes mélységű vízadók számára). Egészségügyi kockázatot jelentő komponensek: bór, fluorid, nitrit, ammónium-ion és arzén (Dél-alföldi és az Észak-alföldi régió). KEOP keretében pályázati lehetőség a fentiek mentesítésére.

9 SZENNYVÍZ Csatornabekötéssel rendelkező lakások aránya 82%-ra emelkedett (közműolló záródik), de 8% nem veszi igénybe. A közműolló záródása a Dél-Alföldön, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon lassú. Az elszikkasztott szennyvíz jelentős talaj- és talajvízszennyezést okoz. 600 település nitrát szennyezett. A szennyvíznek több mint 71%-a csak biológiai tisztítás után kerül vissza a környezetbe. Kisebb szennyvíztisztító telepek technológiája többségében elavult.

10 A helyi viszonyoknak megfelelőbb egyedi szennyvízkezelési módszerek alkalmazása alacsony. Szükséges a 2000 LE szennyezőanyag-terhelés felett a települések szennyvizeinek gyűjtése és megfelelő tisztítása. Szennyvizek, szennyvíziszapok hasznosítási aránya alacsony (energetikai, mezőgazdasági). A szennyvíziszap egy része kommunális hulladéklerakóra kerül (2014-től tilos). Pályázati lehetőségek (DAOP, DDOP, ÉAOP, KDOP, KEOP) 2000 LE alatt.

11 FELSZÍNI VÍZ Felszíni vízkészletünk döntően külföldi eredetű; a vízminőséget alapvetően a külföldről érkező víz minősége határozza meg. A nagyszámú (főként üdülési hasznosítású) holtág, morotva, mesterséges tározó és kavicsbánya tó vízminőségi állapota a nagy tavakénál kedvezőtlenebb. Elsősorban a fenti víztestek 70-80%-a közepes, vagy annál rosszabb minőségű. Legelterjedtebb vízminőségi probléma a szerves anyagok, a nitrogén-formák és a foszfor túlzott mértékű megjelenése.

12 LEVEGŐMINŐSÉG Az ország átlagos légszennyezettsége közepesnek tekinthető. A levegő minőségét a közlekedés és a lakossági fűtés okozta szennyezőanyag terhelés határozza meg. Az ipari kibocsátások hatása csökkent. A forgalmas útvonalak környezetében és a fűtési időszakban a levegő nitrogén-oxid (NO x ) és kisméretű szálló por (PM 10 ) tartalma haladja meg időszakosan az egészségügyi határértéket, a felszín közeli ózon szennyezettség pedig növekvő tendenciát mutat ugyanúgy, mint más európai országokban.

13 A kén-dioxid (SO 2 ) koncentráció jelentősen lecsökkent (ipar, közlekedés, erőművek). A települések levegőminőségében javulást főként a lakossági gázfűtés széles körű elterjedése eredményezett. Az illékony szerves vegyületek (VOC) és az ammónia (NH 3 ) kibocsátásában 2000 óta kismértékű növekedés figyelhető meg. A közlekedési eredetű légszennyezés csökkenthető a gépjárműpark korszerűsödésével.

14 ZAJ A zajterhelés fő forrása a közlekedési ágazat ezen belül is a közúti közlekedés. A légi közlekedés dinamikus fejlődése ugyancsak egyre több környezetvédelmi konfliktust generál. Nőtt a zajforrások száma (nem megfelelően hangszigetelt lakóépületek, gyárak, gépek, berendezések). Az autópályák, autóutak mellett a zajvédő falak száma kevés.

15 Várható eredmények és indikátorok Víz Eredmény csökken a vízfelhasználás csökken az energiafelhasználás víztakarékos mezőgazdasági technológiák hatékony öntözési eljárások kis vízigényű technológiák csökken a vízszennyezés szennyvizek hasznosítása Indikátor felhasznált vízmennyiség (m 3 /év) felhasznált energia mennyisége (GJ/év) felhasznált vízmennyiség (m 3 /év) felhasznált energia mennyisége (GJ/év) felhasznált vízmennyiség (m 3 /év) felhasznált energia mennyisége (GJ/év) felhasznált vízmennyiség (m 3 /év) felhasznált energia mennyisége (GJ/év) határértékek betartása hasznosított szennyvíz mennyisége (m 3 /év) új szennyvíztisztítási technológiák bevezetése elhasznált termálvizek hasznosulása ivóvíz minőségének javulása tisztított szennyvíz mennyisége (m 3 /év) hasznosított termálvíz mennyisége (m 3 /év) határértékek betartása

16 Várható eredmények és indikátorok Levegő és zaj Eredmény új forgalomirányítási rendszerek Indikátor légszennyező anyagok határértékeinek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év) zajszint hátértékeinek betartása emisszió csökkenés járművek gázra, illetve megújuló energiaforrásra történő átállása lakossági fűtőberendezések technológiai színvonalának és energiahatékonyságának növelése határértékek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év) határértékek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év), felhasznált gáz, megújuló energiaforrások éves mennyisége (m 3 /év) immisszió mérési eredmények (mg/nm 3 ) felhasznált energia mennyisége (GJ/év) új zajvédő falak megjelenése közlekedés zajszintje csökken új hangszigetelő építőanyagok megjelenése határérték alatti zajszintek határérték alatti zajszintek határérték alatti zajszintek

17 Javasolt támogatási területek Víz Fajlagos ipari és agrár-vízfelhasználás csökkentésére irányuló technológiai innovációk: víz-, energia- és anyagtakarékos technológiák fejlesztése, releváns kulcstechnológiák bevezetése, víztakarékos mezőgazdasági technológiák fejlesztése, hatékony öntözési eljárások kifejlesztése, bevezetése, belvíz-elvezető rendszerek innovációja, alacsony vízigényű technológiák kifejlesztése.

18 Javasolt támogatási területek Víz Szennyvíz hasznosítása anyag és energiaforrásként: újrahasznosítást elősegítő technológiák, terméktervezés fejlesztése, szennyvízkezelési technológiák fejlesztése, szennyvíziszap energetikai hasznosítását célzó technológiák fejlesztése, új technológiák (nano-, foto-, biotechnológia) bevezetése, természetközeli szennyvíztisztítási eljárásokon alapuló technológiák fejlesztése, használt, nagy sótartalmú termálvíz kezelésére irányuló innováció.

19 Javasolt támogatási területek Megfelelő ivóvíz biztosítása: Víz ivóvízhez vas, mangán és arzéntalanító technológiák fejlesztése. Energiafelhasználás csökkentésére irányuló technológiai innovációk: energia hatékony vezérlési megoldások alkalmazása, fejlesztése a víz és szennyvíztisztítási technológiáknál és a szennyvíz és ivóvíz szivattyúzásnál, energia megtakarításra optimalizált irányítástechnika alkalmazása, fejlesztése a vízellátás és a szennyvíztisztítás, csatornázás területén.

20 Javasolt támogatási területek Levegő Települések levegőminőségének javítása: forgalomszervezési- és a közlekedési igényeket csökkentő intelligens forgalomirányítási rendszerek kidolgozása, fejlesztése. Közlekedési eredetű levegőszennyezés csökkentése, különösen a PM 10 kibocsátás csökkentése: tömegközlekedés gépjármű állományának emissziót csökkentő eljárások fejlesztése, tömegközlekedési gépjárművek gáz, illetve biogáz hajtóanyagra történő átállítás technológiai fejlesztése. Lakossági eredetű légszennyezés csökkentése: lakossági fűtőberendezések technológiai fejlesztése, energiahatékonyság javítása.

21 Javasolt támogatási területek Zaj Települési zajszennyezés csökkentése, különös tekintettel a közlekedésre: zajvédő falak fejlesztése, közlekedés zajcsökkentésére irányuló fejlesztések, hangszigetelést biztosító építőanyagok kifejlesztése.

22 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!