BÁLINT ANALITIKA Mérnöki Kutató és Szolgáltató Kft.

Átírás

1

2 BÁLINT ANALITIKA Mérnöki Kutató és Szolgáltató Kft. Bálint Mária ügyvezető igazgató 1116 Budapest, Fehérvári út 144. Tel.: Fax: ISO/IEC 17025:2005 Akkreditált Laboratórium A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja Víz-, szennyvíz-, talaj-, hulladék-, levegő-, élelmiszer-, mintavétel, vizsgálat, humánegészségügyi vizsgálat, termékminősítések, orvosdiganosztikai laboratórium MŰSZERPARK emisszió: TECORA TCR Bravo M-plus, TCR Isotrack basic HV, TCR Iso plus EF/R dioxin mintavevő HORIBA CO, CO 2, NOx, SO 2, O 2, SKC mintavevők immisszió: HORIBA CO, CO 2, NO-NOx, SO 2, O 2, TECORA SkyPost PM 10, TCR ECHO-PUF dioxin mintavevő, SKC mintavevők munkahelyi légtér: SKC mintavevők, BW Technologies LEL(éghető anyagok), H 2 S, CO, O 2 vizek, talajok, hulladékok: Agilent GC, GC-MS, HPLC, ICP-MS, HPLC-Triplequad MS TOC, AOX, IR, UV-VIS mintavétel: mérőbuszok, automatizált szennyvíz mintavevők, felszín alatti víz mintavevők, talajfúró berendezések, iszap mintavevők, élelmiszeripari mintavevők EGYÉB TEVÉKENYSÉG Mérési eredmények jogszabályok szerinti értékelése, szaktanácsadás, megoldási javaslatok; környezeti állapotfelmérések; környezetbarát kármentesítési technológiák laboratóriumi és félüzemi kísérleteinek végzése, terepi megvalósítása; ivóvíz, szennyvíz tisztítási technológiák fejlesztése, laboratóriumi kísérletek; hibás termékek és technológiák felülvizsgálata, hibakeresések, ok-nyomozati vizsgálatok végzése; együttműködés egyetemi és akadémiai kutatóhelyekkel; részvétel az elméleti oktatásban, gyakorlóhelyek biztosítása

3 A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége november közö rendezi meg a IV. ÖKOINDUSTRIA Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítást a SYMA Rendezvényközpontban. Ismét várható: kb. 100 hazai és nemzetközi környeze part képviselő kiállító színvonalas környezetvédelmi szakmai konferenciák ÖKO-Kávézó színes programokkal, Fair Trade kávéval ÖKOINDUSTRIA Nagydíj Termék és Szolgáltatás kategóriában speciális ajánlat berendezéseket bemutató kiállítóknak Az ÖKOINDUSTRIA Szakkiállítást Közép- és Kelet- Európa legnagyobb szakmai kiállításává, a környezetvédelmi ipar szereplőinek legjelentősebb találkozó pontjává kívánjuk fejleszteni.

4 KÖRNYEZETIPARI ÉVKÖNYV 2015 Ha szeretne szerepelni 2015-ben a Környezetipari Évk önyvben, kérje ajánlatunka t! A november 15-ig További információ: Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége tel.: 1/ kszgysz@kszgysz.hu

5 Környezetipari Évkönyv 2014 Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége

6 A kéziratot május 15-én zártuk le. Kiadó: Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Cím: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/a. Levélcím: 1364 Budapest 4., Pf. 8 Telefon: 1/ , 1/ Fax: 1/ kszgysz@kszgysz.hu Web: Felelős kiadó: Felelős szerkesztő: Munkatársak: Dr. Kovács László, elnök Dr. Farkas Hilda Czibók Ágnes Fehérvári Katalin Mádl Miklós Méhes Eszter Pál András Tatár Katalin Rózsa Zita Fedélterv és nyomdai előkészítés: Kugler Péter Nyomdai kivitelezés: Gyomai Kner Nyomda Zrt. ISSN: Készült: példányban 4

7 TARTALOM 1. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS ÉS A GAZDASÁG JELENLEGI HELYZETE Általános jellemzés a magyar gazdaságról SWOT ELEMZÉS A MAGYAR KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI IPAR HELYZETE KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA Levegőtisztaság-védelem Talajvíz védelme Felszíni vizek védelme Hulladékgazdálkodás Engedélyezés Környezetvédelem általában Energia KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁGOK MAGYARORSZÁGON Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Vízügyi Igazgatóságok Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE TERMÉKEK JEGYZÉKE CÉGEK ALAPADATAI CÉGISMERTETŐK AACM Central Europe Kft AGRIAPIPE Csőtisztító, Építő és Szolgáltató Kft AGRUNIVER HOLDING Kft A.K.S.D. Kft AKTIVIT KFT Akusztika Mérnöki Iroda Kft ALCUFER Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft

8 Arcus Center Környezetvédelmi és Energetikai Kft ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató Zrt ATLAS GEO Kft AVERMANN HORVÁTH Kft Bálint Analitika Mérnöki Kutató és Szolgáltató Kft Bárczy Környezetvédelmi Kft Békés Drén Kft BIOKÖR Technológiai és Környezetvédelmi Kft Boreas Fejlesztő és Szolgáltató Kft BLAUTECH Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Büchl Hungária Kft CIRKONT Hulladékgazdálkodási Zrt CONTROFLEX KFT CSEBER Non-profit Közhasznú Kft DENKSTATT Hungary Kft DESIGN Termelő, Szolgáltató, Kereskedelmi Kft Duna-Dráva Cement Kft Dunarent Kft Ecomissio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Elektronikai Hulladékhasznosító Kft ELGOSCAR-2000 Kft ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ (ELTE KKKK) Éltex Kereskedelmi és Fuvarozó Kft ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft ÉMK Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Kft ENCOTECH Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft ENVICARE Környezetgazdálkodási Tanácsadó és Szolgáltató Kft Envikon 97 Kft ENVIROTOOLS Környezetvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Bt ERM Hungária Környezetvédelmi Tanácsadó Kft ESPA Kereskedelmi Szolgáltató Kft Faragó és Fia Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft FE-GROUP INVEST Zrt FLÓRA S Hulladékbegyűjtő és Szállító Kft FONOR Környezetvédelmi és Munkavédelmi Kft Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.) Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft. (FLÁ Kft.) Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (FTSZV Kft.) Generali Providencia Zrt GEOSAN KÖRNYEZETVÉDELMI KFT GEOSOL Kft GLOBÁL 2000 KFT Golder Associates (Magyarország) Zrt

9 Granuflex Ipari és Kereskedelmi Kft Greenconceptions Green Lab Magyarország Mérnöki Iroda Kft GS1 Magyarország Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zrt GYŐRI HULLADÉKÉGETŐ KFT Hidroép Környezettechnikai Kft HOLOFON ZRT Hulladékból Termék Kiállítás HUNGAROPEC ZRT HUNVIRON Energia- és Környezetgazdálkodási Kft INNOPROJECT KFT INTERGEO Budapest Környezettechnológiai Kft Kartec-Ép 2006 Kft Knot Kft Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. (KBTNK) KONTAKT-Elektro Kft KÖRNYEZETTECHNOLÓGIA KFT Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) KVI-PLUSZ Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda Kft LAWAND Kft Mecsekérc Zrt MEGOLDÁS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KERESKEDELMI KFT MENDIKÁS Mérnöki Környezetvédelmi Kft Mertcontrol Metric Kft MEVA-HU Kereskedelmi Kft Millei Zaj- és Rezgésvédelmi Kft Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Környezetvédelmi Bizottsága NATURAQUA Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft MVM ERBE Zrt OHÜ Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft Ózon Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Öko-Futura Kft ÖKOHYDRO Környezet- és Vízgazdálkodási Mérnöki Iroda Kft ÖKO-Pannon Nonprofit Kft ÖKOPROJECT EGER Környezetvédelmi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft ÖKO-TRADE KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZTECHNIKAI KFT Palota Környezetvédelmi Kft Pannon Natura Kft PÉCSI KÖRNYEZETVÉDELMI KFT Polplast Kereskedelmi és Szolgáltató Kft POLYDUCT Zrt

10 PRINZHORN CÉGCSOPORT (Dunapack Zrt., Duparec Kft., Hamburger Hungária Kft.) PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft ReMat Zrt RESTONE Kft REPÉT Környezetvédelmi, Vegyipari Termelő, Szolgáltató Kft RETURPACK Országos Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft Robotechnik Keresekedelmi Kft SALKER Salakfeldolgozó és Kereskedelmi Kft SARPI Dorog Környezetvédelmi Kft Sárvári HUKE Kft SCH-Ózon Kft SEPTOX Kft SGS Hungária Kft SHOCK Technológiai Szolgáltató Kft STIEBER LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI BT STRABAG-MML Kft SWFM-QF TÁBORPLASZT Kft Tatai Környezetvédelmi Zrt Terra-Line Környezetvédelmi Kft TERRA-VÁROSKÚT Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft Terra-Vita Környezetgazdálkodási Kft Trans-Global Környezetvédelmi Kft TRENECON COWI Magyarország Kft TÜV Rheinland InterCert Kft VENTIFILT Légtechnikai Zrt Vinçotte International Hungary Kft Vizesmaci WESSLING Hungary Kft ZÁBRÁK Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Zöld Zóna Környezetvédelmi Kft KÖRNYEZETVÉDELMI INNOVÁCIÓK Akusztika Mérnöki Iroda Kft ALCUFER Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Bárczy Környezetvédelmi Kft BIOKÖR Technológiai és Környezetvédelmi Kft ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft GEOSAN KÖRNYEZETVÉDELMI KFT Golder Associates (Magyarország) Zrt Green Lab Magyarország Mérnöki Iroda Kft KONTAKT-Elektro Kft

11 KVI-PLUSZ Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda Kft Vinçotte International Hungary Kft ZÁBRÁK Környezetvédelmi Szolgáltató Kft AKKREDITÁLT LABORATÓRIUMOK ENGEDÉLYEK Hulladék begyűjtésére, szállítására Hulladék átvételére, kezelésére Egységes Környezethasználati Engedély Fémkereskedelmi Engedély Egyéb tevékenységekre, szakértésre, alkalmazásra ISO MINŐSÍTÉSEK HIVATKOZÁSOK

12 1. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS ÉS A GAZDASÁG JELENLEGI HELYZETE 1 1. Forrás: HITA,

13 ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS ÉS A GAZDASÁG JELENLEGI HELYZETE 1.1 Általános jellemzés a magyar gazdaságról A magyar gazdaság ágazati szerkezete nagy vonalakban megfelel a hasonló fejlettségű európai országokénak. A szolgáltató ágazat a GDP szűk kétharmadát képviseli. A szolgáltató ágazatokon belül az úgynevezett magánszolgáltatások (kereskedelem, idegenforgalom, pénzügyi és egyéb gazdasági szolgáltatások) fejlettsége magas szintű. Magyarország kivitelében a szolgáltatások, viszonylag jelentős súlyt képviselnek, különösen a gazdasági szolgáltatások területén. A (részben magán, részben állami vállalatok által működtetett) közlekedési ágazatban Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedése optimális feltételeket kínál a tranzitforgalomnak. Az állami szolgáltató ágazatok (egészségügy, oktatás, közigazgatási szolgáltatások) nem fejlődtek a többi szolgáltatási ághoz hasonló mértékben, ezek alapvető átalakítása ezért a kormányzat politikai programjában előkelő helyen szerepel. Az agrárium, amelynek fejlesztésére Magyarország különösen kedvező éghajlati adottságokkal rendelkezik, a GDP körülbelül 4%-át reprezentálja. Teljesítménye, a terméshozamok évről-évre sokszor hektikusan ingadoznak, amit nem kompenzálnak az időjárás kedvezőtlen hatásait mérséklő támogatások, sem a hatékonyság növelésére irányuló tőkepótlás és beruházás-ösztönzés. Az ipar a nemzetközi trendeknek megfelelően a GDP termelésének mintegy egynegyedét képviseli. Az elmúlt években azok az iparágak tudtak növekedni, amelyek elsősorban exportra termeltek. Az iparági eltolódások ezért a kivitelben kiemelkedő szerepet játszó gépkocsi-ipar, híradás- és számítástechnikai ipar, gyógyszeripar és informatikai ipar előretöréséről tanúskodnak, miközben az élelmiszeripar és a könnyűipar jelentősen vesztett pozíciójából, az építőipar pedig a 2008-as válság hatásai miatt 2012-ben is nehéz helyzetben maradt. A könnyűipari ágazatok aránya és jelentősége csökkent az elmúlt két évtized átmeneti időszakában, amelynek első felében Magyarország elvesztette keleti piacainak jelentős részét. Ennek ellenére ezeknek az iparágaknak egyes szegmensei változatlanul versenyképesek maradtak. Az élelmiszeripar, nem teljesen függetlenül Magyarország hagyományosan jó agrárgazdasági alapjai miatt, ma is a gazdasági egyik legfontosabb ágazata. A magyar gazdaságot a globális válság az Európai Unió többi tagjához képest erősebben sújtotta. A lassú fellendülés gyorsan megindult, de a növekedési ütem továbbra is mérsékelt maradt. A kivitel a belső fogyasztás csökkenésének ellensúlyaként változatlanul az ország gazdasági növekedésének motorja. A költségvetés egyensúlyának fenntartása érdekében a kormány 2011 során számos olyan döntést hozott, amelyek szükségesek voltak a költségvetés hosszú távú fenntartható finanszírozásához. A magyar kormány elkötelezett a Maastricht-i Megállapodás kritériumainak teljesítésével kapcsolatban. A költségvetési hiány és az adósságállomány GDP-hez viszonyított arányának korlátozását célzó kormányzati elhatározást 2012 eleje óta az Alkotmány (az úgynevezett Alaptörvény) is rögzíti. A 2012 áprilisában közzétett Konvergencia Program értelmében az éves deficitcél nem változott, a költségvetési deficit 2012-re a GDP 2,5%-a, 2013-ban pedig annak 2,2%-a volt. 11

14 2. SWOT ELEMZÉS A MAGYAR KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL 2 2. Forrás: HITA,

15 SWOT ELEMZÉS 2.1 Erősségek A régi tagállamokhoz képest alacsony környezetszennyezés Jelentős biomassza, geotermikus potenciál Az erőforrás-hatékonyság javul A humán-egészségügyi kockázatok csökkennek A környezetterhelés csökken Javul a zöld foglalkoztatás Munkahelyteremtés Tudás-intenzív munkahelyek jönnek létre A versenyképesebb termékek, szolgáltatások felhasználása növekszik A cégek megítélése javul Környezettudatosabb vállalatvezetés terjed el Széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, magasan képzett kutatói háttér áll rendelkezésre BAT technológiák elterjedése Gazdaság zöldítése 2.2 Gyengeségek Nehezen lehatárolható szakterület, átfedések más szakterületekkel Az innováció nehéz nyomon követhetősége, megfelelő mutatók hiánya A befektetés lassú megtérülése Magas adminisztrációs terhek Innováció terjedését gátló bürokratikus akadályok Gyorsan változó jogi környezet Bonyolult pályázati rendszerek Nem jelennek meg a valós környezeti költségek az árakban Inkább a bírság kifizetése a fejlesztés helyett A célzott támogatások alkalmazása a szakterületi lehatárolás nehézsége miatt nem hatékony A fejlesztési forrásoknak nem a magasabb hozzáadott érték előállítására és a versenyképesség növelésére irányuló felhasználása ( gépcsere, megfelelés az előírásoknak) Források elégtelensége, hiánya mind az állami mind a gazdálkodói szférában A speciális szaktudású munkaerő hiánya A zöldgazdaságra irányuló képzés hiánya Sok esetben elavult, elhasználódott eszközállomány, elmaradott infrastruktúra A környezettudatosság alacsony szintje Tőkehiány, finanszírozási problémák kiemelten a KKV-k esetében A hazai kutatási potenciál kihasználatlan, eredményei gyengén hasznosulnak A helyi termelés és a helyi ellátás között hiányos a kapcsolat Ökoinnovációs termékek piacra jutásának nehézségei 13

16 SWOT ELEMZÉS 2.3 Lehetőségek Az innovációs mintaprojektek, referenciák létrehozásának támogatása Vegyszer-felhasználás további csökkentése A megkülönböztethetőség erősítése: termékfejlesztés, regionális, hagyományos termékek újrapozícionálása Kommunális/háztartási hulladék- és szennyvíz hasznosítása Stabil jogi környezet biztosítása Hazai bejelentők belföldi és külföldi iparjogvédelmi tevékenységére vonatkozó adatok összességének felhasználása A szabadalmi bejelentési tevékenységek K+F ráfordításokra vetítése A hazai szabadalmi bejelentések aktivitásának további növekedése Megadott oltalmakat érintő licencforgalom erősödése Hatósági ellenőrzések hatékonyságának növelése A környezeti terhek érvényesítése az árakban Az engedélyezési rendszer egyszerűsítése A pályázati rendszerek egyszerűsítése Az EU-s pályázatokon a sikeresség javítása Célirányos támogatások A bírságok visszatartó erejének erősítése Hiteltámogatás a megtérülési idő alatt A környezettudatosság javítása Speciális képzések indítása vállalati igények szerint és vállalati együttműködéssel Műszaki felsőoktatás megújítása A keresleti oldal erősítése Az önkormányzati környezetvédelmi beruházások elősegítése az innovációs kereslet megteremtésére A Közösségi társfinanszírozású fejlesztési források (GOP, ROP stb.) célszerű felhasználása A Közösségi marketing támogatási lehetőségek kihasználása Piackutatás, a strukturált információáramlás kialakítása Párbeszéd a nemzetközi cégek és a kormányzati szervek között a külföldi tőke magatartásának befolyásolására 2.4 Veszélyek Az elővigyázatosság elvének nem megfelelő innováció (később derül ki, hogy nagyobb problémát okoz, mint amit eredetileg célzott kezelni) A megelőző szemlélet háttérbe szorulása A csővégi szennyezés-kezelés továbbra is meghatározó marad A támogatások szétaprózódása A támogatásoknak nem a célok szerinti felhasználása A külpiaci megjelenés, exportképesség gyengesége Lobbi-érdekek érvényesülése Állandóan változó, kiszámíthatatlan jogszabályi környezet Bonyolult, nehezen átlátható adórendszer Globális környezeti változás, szélsőséges időjárás 14

17 SWOT ELEMZÉS Rövid távú megoldások alkalmazása a hosszabb távú tervezés helyett Mezőgazdasági versenyképességi érdekek érvényesítése a környezeti innováció helyett Az öntözőrendszerek kihasználatlansága A bankok hitelezési hajlandóságának csökkenése Romló szakmunkás-háttér Műszaki végzettségűek arányának csökkenése Árfolyam-bizonytalanság Kiszámíthatatlanul változó energiaárak Fokozódó importnyomás Csökken a fizetőképes kereslet 15

18 3. KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI IPAR HELYZETE

19 KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÉS AZ IPAR HELYZETE Az EU követelményeknek való megfelelés érdekében végrehajtott beruházások, fejlesztések hatására az egyes tevékenységek jövedelmezősége folyamatosan változik. A környezetterhelő iparágak termékei a gazdasági szabályozórendszer változásának is köszönhetően drágulnak, az energia- és anyagtakarékos technológiákkal előállított termékek ára csökken. Az iparban az 1990-es években megindult átrendeződés csökkenő mértékben, de folytatódik. Egyes tevékenységek teljesen megszűnhetnek, amennyiben a szennyezés-csökkentő beruházásokat nem képes finanszírozni az érintett cég, vagy a termék már nem piacképes. A másik oldalon viszont növekvő, bár nem elégséges piaci kereslet mutatkozik a környezetvédelmi ipar termékei, illetve szolgáltatásai iránt. A szakterületet a KSH két fő paraméterrel: a környezetvédelmi célú beruházásokkal, illetve a gazdasági szervezetek által értékesített termékkel és szolgáltatásokkal jellemzi. A környezetvédelmi beruházások megvalósításához eszköz és technológia szükséges (termék és szolgáltatás), melyeknek jelentős a munkahelyteremtő képessége is. Munkahelyet teremt közvetlenül a beruházás megvalósítása és az üzemeltetés, de munkahelyet teremt azzal is, hogy piacot biztosít a beruházáshoz és üzemeltetéshez szükséges termékek és szolgáltatások számára. Az ágazat beruházásainak robbanásszerű fejlődése nagymértékben az EU-csat lakozás, illetve az EU támogatásainak következménye volt. A piac szempontjából legjelentősebb részterületek a szennyvízkezelés és a hulladékfeldolgozás. A legnagyobb volumenű beruházások és fejlesztések a szennyvízelvezető, -tisztító és vízellátó rendszerek, továbbá a (főként települési) hulladékgyűjtés, -feldolgozás területén történtek. A határterületek közül jelentős még az energetika és az árvízvédelem. A globális várakozások szerint a környezetvédelmi ipar és a környezettechnológia a jövő egyik húzóágazata lesz. Amennyiben Magyarország is kitörési lehetőségként kezeli a környezettechnológiát és a környezetipart, sürgős intézkedésekre van szükség, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon versenyképesek legyenek a vállalkozások. Környezetvédelmi ráfordítások 3 A nemzetgazdaság környezetvédelmi beruházásai 2012-ben közel 138 milliárd forintot tettek ki, reálértékben 4%-kal többet, mint az előző évben. Ennek 86%-a közvetlen, 14%-a pedig úgynevezett folyamatba integrált környezetvédelmi beruházás formájában valósult meg. A környezetterhelés csökkentését szolgáló berendezések működtetéséhez rendelhető, szervezeten belüli, folyó ráfordítások értéke 231 milliárd forint volt, amely összehasonlító áron 4,3%-kal kevesebb az előző évinél. A megfigyelt időszakban a nemzetgazdaság környezetvédelmi beruházásainak mintegy 58%-át szennyvízkezelésre, 8 8 8%-át pedig a levegőtisztaság védelmére, a talaj és a felszín alatti vizek védelmére, illetve a hulladékkezelésre fordították. A táj- és természetvédelemre irányuló beruházások 3%-kal, a zaj és rezgés elleni védelmet szolgáló beruházások pedig 2,2%-kal részesedtek a teljes összegből. A közvetlen környezetvédelmi beruházások 62%-át a szennyvízkeletkezés megelőzését, illetve kezelését célzó beruházások tették ki, amelyek aránya jelentősen növekedett az előző évi 34%-hoz képest. A folyamatba integrált beruházások esetében a szennyvíz kezelésére irányuló beruházások aránya 33% volt, amelytől csak kevéssel marad el a levegőtisztaság védelmét célzó beruházások részaránya (27%). A gazdasági ágak közül a közigazgatásba sorolt gazdasági szervezetek részesedése volt a 3. Forrás: KSH 17

20 KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÉS AZ IPAR HELYZETE legjelentősebb: beruházásaik 2012-ben az összes környezetvédelmi beruházás 51%-át adták, ami nagymértékű növekedést jelent az előző évi 29%-os részarányhoz képest. A közigazgatásba sorolt szervezetek környezetvédelmi beruházásainak 89%-a a szennyvízkezelésre irányult, ennek jelentős hányadát a települési önkormányzatok szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése tette ki. Az összes környezetvédelmi beruházásból 17%-kal a feldolgozóiparba, 16%-kal pedig a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágba sorolt gazdasági szervezetek részesedtek. A szállítás, raktározás ágba sorolt gazdasági szervezetek környezetvédelmi beruházásainak részaránya 5,7% volt. A feldolgozóipar környezetvédelmi beruházásai reálértékben 35%-kal, 22 milliárd forintra csökkentek az előző évhez viszonyítva. A gazdasági ág környezetvédelmi beruházásainak közel fele (47%) a szennyvízkezelésre, közel negyede (24%) pedig a levegőtisztaság védelmére irányult. A közigazgatáson kívüli gazdasági szervezetek környezetvédelmi beruházásaik 70%-át valósították meg saját anyagi forrásaik terhére, beruházásaik 14%-át közvetlen állami támogatás, 13%-át pedig EU-támogatás finanszírozta. Környezetvédelmi iparról 4 Magyarországon 2012-ben a megfigyelésbe bevont szervezetek adatszolgáltatása alapján a környezetvédelmi iparba tartozó gazdasági szervezetek által értékesített termékek és szolgáltatások nettó árbevételének értéke 417 milliárd forint volt, amely összehasonlító áron 3,3%-os csökkenést jelent az előző évihez képest. A környezetvédelmi ipar összes árbevételének 99,6%-a a környezeti szennyezések közvetlen csökkentését szolgáló termékek előállításából és szolgáltatásnyújtásból származott. A környezetszennyezések integrált csökkentését szolgáló technológiák és termékek előállításából származó nettó bevétel pedig valamivel kevesebb, mint 1,5 milliárd forint volt (0,4%). A környezetvédelmi ipar exportértékesítése 2012-ben 99 milliárd forintot ért el, ez az összes környezetvédelmi ipari értékesítés 24%-a. Az exportértékesítés az előző évihez viszonyítva közel 21 milliárd forinttal, összehasonlító áron 23%-kal növekedett. A szennyezés közvetlen csökkentésére irányuló szolgáltatások nyújtásából származó mintegy 370 milliárd forintos nettó árbevétel az előző évekhez hasonlóan jelentősen meghaladta a különböző gépek, berendezések, felszerelések előállításából (39 milliárd forint) és a környezetvédelmi technológiákból (építési-szerelési tevékenységből) származó (6 milliárd forint) árbevételt. A szolgáltatásnyújtásból származó nettó árbevétel összehasonlító áron számolva 6%-kal csökkent. Negyedével csökkent a környezetvédelmi technológiákból származó nettó árbevétel volumene, a gépek, berendezések, felszerelések előállításából származó nettó árbevé tel viszont összehasonlító áron 45%-os növekedést mutat az előző év azonos adatához viszonyítva. A közvetlen szennyezés-csökkentésre irányuló környezetvédelmi iparon belül a nettó árbevétel szempontjából két környezeti, illetve erőforrás-gazdálkodási területre irányuló tevékenység emelkedik ki: a hulladék gyűjtésével, kezelésével és ártalmatlanításával, újrahasznosítá sával foglalkozó gazdasági szervezetek 59%-kal, a szenny- és használt víz kezelésével foglalkozók pedig 36%-kal részesedtek az összes közvetlen szennyezés-csökkentésre irányuló környezetvédelmi ipari árbevételből. 4. Forrás: KSH 18

21 KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÉS AZ IPAR HELYZETE A hulladékgazdálkodással foglalkozó gazdasági szervezetek adták a környezetvédelmi ipar összes exportárbevételének 72%-át, amelynek jelentős hányada a szilárd hulladék hasznosításából származik. A gazdasági szervezetek a környezetvédelmi ipari tevékenységgel összefüggésben 2012-ben összesen 17,3 ezer főt foglalkoztattak, mintegy 7%-kal kevesebbet, mint 2011-ben. A közvetlen szennyezés-csökkentésre irányuló termék-előállításban és szolgáltatásnyújtásban valamivel több, mint 17 ezer fő (a környezetvédelmi iparral összefüggésben foglalkoztatottak 98,7%-a), az integrált szennyezés-csökkentést szolgáló technológiák és termékek előállításában 221 fő (1,3%) tevékenykedett. A környezetvédelmi ipar meghatározó ágazatai tekintve a hulladékgazdálkodás ágazat 181 milliárd forint nettó árbevételt ért el 2012-ben, amely összehasonlító áron 1,4%-os csökkenést jelent az előző év hasonló adatához képest. Az ágazat környezetvédelmi ipari nettó árbevé tele elsősorban a hulladék gyűjtéséből, kezeléséből és ártalmatlanításából és az azokhoz kapcsolódó termékek és technológiák előállításából származott (a teljes összeg 96%-a). A víztermeléssel, -kezeléssel és -elosztással foglalkozó szervezeteknek környezetvédelmi iparhoz való hozzájárulása elsősorban a szennyvízkezelési tevékenységükből fakadt: 2012-ben az ágazat összes környezetvédelmi iparhoz kapcsolódó nettó árbevételének ami 70 milliárd forint volt, összehasonlító áron 5,8%-kal kevesebb, mint az előző évben 96%-a származott ebből a tevékenységből. A szennyvíz gyűjtése, kezelése gazdasági ágazatba sorolt szervezetek környezetvédelmi ipari tevékenységből származó árbevétele (amelynek nagysága összehasonlító áron lényegében nem változott 2011-hez viszonyítva) a vizsgált időszakban 46 milliárd forintot tett ki, ebből az ágazat szennyvízkezelési tevékenysége 90%-kal részesedett. A hulladék-nagykereskedelemből 2012-ben 50 milliárd forint árbevétel keletkezett (ez volumenében 8%-os csökkenést jelent az előző évhez képest), szinte teljes egészében a hulladékgazdálkodási tevékenységéből (azon belül pedig túlnyomórészt a szilárd hulladék újrahasznosításából) származott. A szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés gazdasági ágazatba tartozó szervezetek környezetvédelmi ipari értékesítésének nettó árbevétele a vizsgált időszakban 15 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron vizsgálva valamivel több, mint 40%-os csökkenést jelent az előző évi adathoz képest. Az ágazat környezetvédelmi ipari árbevételének 62%-a a talaj és felszín alatti vizek védelméhez, 34%-a pedig hulladékok gyűjtéséhez, kezeléséhez és ártalmatlanításához kapcsolódó tevékenységhez kapcsolódott. 19

22 4. KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA 5 5. Forrás: Magyar Közlöny, HELIXIR CD Szolgáltatás

23 KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK 4.1 Levegőtisztaság-védelem évi CCXVII. törvény az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről évi LX. törvény az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről évi XXI. törvény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló évi Genfi Egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló, Aarhusban, június 24-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről évi IV. törvény az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről évi CVIII. törvény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló évi Genfi Egyezményhez kapcsolódó, a kénkibocsátások további csökkentéséről szóló, Oslóban, június 14-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről 329/2013. (IX. 3.) Korm. rendelet Egyes klímapolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról 378/2013. (X. 25.) Korm. rendelet A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól 361/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet módosításáról 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról 54/2012. (IX. 17.) NFM rendelet a bio üzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású-gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól szóló 36/2010. (XII. 31.) NFM rendelet és a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 30/2011. (VI. 28.) NFM rendelet módosításáról 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet a szén-dioxid geológiai tárolásáról 97/2012. (V. 15.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázoknak a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységeivel való rendelkezés részletes szabályairól szóló 109/2006. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról 8/2011. (III. 17.) NFM rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységről 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 21