E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. EED-MU v03 Magasban való munkavégzés Műszaki utasítás

Átírás

1 MU E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. EED-MU v03 Műszaki utasítás Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 1/61

2 EED-MU v03 BIR-Gazda (Készítette): BIR Véleményezők: BPM részről: Jogi szakterület részéről: Környezetvédelem részéről: Név, munkakör Kocsis Csaba, technológiai területi referens Lukács Edit, belső rendelkezések referens Dr. Kovács Magdolna, ügyvéd Oroszvári Eszter, környezetvédelmi területi referens Munkavédelem részéről: Munkavédelmi érdekképviselet: Munkavállalói érdekképviselet: Darázs Henriett, munkavédelmi vezető Tárnai Ferenc, MVB elnök Pintér László MVB elnök Csoborkó János MVB elnök Streleczky János, MVB elnök Szakmai véleményezésre megküldve: 1) Czövek Zoltán, hálózattechnológiai szakreferens Szakmailag ellenőrizte és jóváhagyta: 2) Németh Árpád, hálózati szakterület-vezető 3) Varga Berta Tamás, üzemeltetési és technológiai SZV 4) Paluska Zoltán, operatív műszaki vezető 5) Müller Ferenc Róbert, mérnökiroda vezető Torda Balázs, áramhálózati vezető Jóváhagyó határozat száma: Bevezetés módja és felelőse: Oktatás, Kocsis Csaba Hatályba lépés napja: Hatályon kívül helyezi: EED-MU v02 Jóváhagyom és hatályba léptetem:.. Gelencsér Lajos az Igazgatóság tagja Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 2/61

3 Változások követése Verziószám v03 v02 v01 Változtatás Kikötött támasztólétra alkalmazásának részleges engedélyezése. Mélyben való munkavégzési technológiával történő kiegészítés. Kettős létra alkalmazásának engedélyezése közvilágítási oszlopokhoz. E.ON AG irányelveihez igazítás, GAP analízis szerinti módosítás. Az MU és az UE-T-1/2007 egyesítése, aktualizálása Eredeti kiadás Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 3/61

4 Tartalomjegyzék 1. A rendelkezés célja és hatálya Célja A rendelkezés hatálya Értelmező rendelkezések ezen utasítás vonatkozásában Általános rész Személyzet, szervezés és kommunikáció Oszlopon végzett munkák speciális előírásai Személyi feltételek Létszámszükséglet, szakképzettség, gyakorlat Egészségügyi, pályaalkalmassági feltételek A munkavezető feladata, jogköre Alkalmas eszköz kiválasztása, kockázatelemzés A munka visszautasítási feltételei A magasban ill. mélyben való munkával megbízott dolgozó feladata Védőeszközök Veszélyforrások, kockázati tényezők Általános veszélyforrások, kockázati tényezők Speciális veszélyforrások, kockázati tényezők a falitartós ill. tetőtartós munkáknál Elhelyezkedés, kialakítás Tetők kialakítása, terhelhetőségi tényezők Idegen tulajdonú hely sajátosságaiból adódó tényezők Lezuhanás elleni védelem biztosítása Tetőtartók megközelítésére nem használható megoldások Speciális veszélyforrások, kockázati tényezők a mélyben való munkáknál Jellemzők, kialakítás A beesés, becsúszás elleni védelem biztosítása A munkahely sajátosságaiból adódó további kockázatok: Veszélyhelyzetek és elkerülésük az oszlopon való munkák során Mentés Műszaki mentés oszlopról, szerelőkosárból Általános ismertetés A mentő készülék használata oszlopon A mentő készülék használata szerelőkosaras gépkocsiban A lezuhanás elleni védelem folyamatos biztosítása kötéllel Létrákra rendszeresített zuhanás-gátló Vezetőkötélbe bekötött zuhanás-gátló Vezetőkötélbe bekötött zuhanás-gátló általános ismertetése Felrakó rúddal felrakható vezető kötél használata Rácsos szerkezetű acéloszlopok esetén: Áttört gerincű vasbetonoszlopok esetén Y-kötél alkalmazása Y-kötél általános ismertetése Y-kötél használata Biztonsági hágcsóba befűzött vezető kötél NAF rácsos acéloszlopon Biztonsági hágcsóba befűzött vezetőkötél általános ismertetése Biztonsági hágcsóba befűzött vezetőkötél használata Gyűrűs biztosítás oszlopon Gyűrűs biztosítás faoszlopon Gyűrűs biztosítás áttört gerincű vasbetonoszlopon (tesztelés alatt) Szerelőkosárban való kikötés Rendszeresített munkaeszközök Az eszközök csoportosítása Az eszközök használatának javasolt prioritási sorrendje: KIF és KÖF áttört gerincű betonoszlopok esetén: KIF és KÖF pörgetett betonoszlopok esetén: Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 4/61

5 KIF és KÖF faoszlopok esetén: KIF, KÖF és NAF rácsos szerkezetű oszlopok esetén: KIF falitartók, tetőtartók esetén: Egyéb magasban elhelyezkedő, nem oszlopszerű munkahelyek esetén: Lakóházak belső terében a padlástér megközelítése esetén: Gyengeáramú vezeték beton ill. faoszlopok esetén: Mélyben elhelyezkedő munkahelyek esetén: Kis magasságú közvilágítási oszlopok esetén: Felépíthető létrák oszlopokhoz A felépíthető létrakészlet általános ismertetése A felépíthető EHU létrakészlet jellemzői A felépíthető TE.M.A. létrakészlet jellemzői A felépíthető FAM létrakészlet jellemzői A felépíthető létrakészlet használata A kötélhurkos rögzítésű, felépíthető TE.M.A. létra használata A hevederes rögzítésű, felépíthető EHU és FAM létra használata Normál támasztólétrák Normál támasztólétrák általános ismertetése Normál támasztólétrák használata Használat előtti ellenőrzés A támasztólétra használatba helyezése A támasztólétra helyes felállítási szöge A támasztólétra használata Kikötött támasztólétrák A kikötött támasztólétrák általános ismertetése A kikötött támasztólétrák használata Használat előtti ellenőrzés A kikötött támasztólétra használatba helyezése A kikötött támasztólétra használata Kettős létrák Kettős létrák általános ismertetése Kettős létrák használata Használat előtti ellenőrzés A kettős létra használatba helyezése A kettős létra használata Szerelőkosaras gépkocsik A szerelőkosaras ill. létrás gépkocsik általános ismertetése Szerelő kosár Daruhorogra szerelhető személyemelő fülke Létrás gépkocsik A szerelőkosaras gépkocsik használata Oszlopsajátosságok kihasználása Rácsos acéloszlopok NAF rácsos acéloszlopok jellemzői KIF és KÖF rácsos acéloszlopok jellemzői Faoszlopok Faoszlopok általános ismertetése Mászó szerszám használata faoszlophoz Áttört gerincű vasbetonoszlopok Áttört gerincű vasbetonoszlopok általános ismertetése Köteles biztosítás melletti fel- és lejutás áttört gerincű vasbetonoszlopra Munkaállások áttört gerincű vasbetonoszlopokhoz Kereszttartóra akasztható létra A kereszttartóra akasztható létra általános ismertetése A kereszttartóra akasztható létra használata Áttörésbe akasztható létra Az áttörésbe akasztható létra általános ismertetése Az áttörésbe akasztható létra használata Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 5/61

6 Univerzális szerelőállvány Az univerzális szerelőállvány általános ismertetése Az univerzális szerelőállvány használata Szerelhető állóvas A szerelhető állóvas általános ismertetése A szerelhető állóvas használata Egyszerű állóvas Az egyszerű állóvas általános ismertetése Az egyszerű állóvas használata Egyszemélyes állószerkezet Az egyszemélyes állószerkezet általános ismertetése Az egyszemélyes állószerkezet használata TE.M.A munkaállással ellátott önhordó báziselem A TE.M.A önhordó báziselem általános ismertetése A TE.M.A önhordó báziselem használata VÁT-H típusterv szerinti szerkezeti elemek Munkaállások NAF rácsos acéloszlopokhoz Függesztő létra A függesztő létra általános ismertetése: A függesztő létra használata Feszítő létra A feszítő létra általános ismertetése A feszítő létra használata Ellenőrzések, szállítás, tárolás Ellenőrzések Szállítás, tárolás Hivatkozások és kapcsolatok Jogszabályok Szabványok Típus és iránytervek Hivatkozott belső írásos rendelkezések (BIR-ek) Kapcsolódó belső írásos rendelkezések (BIR-ek) Kapcsolódó műszaki specifikációk Mellékletek Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 6/61

7 1. A rendelkezés célja és hatálya 1.1. Célja A rendelkezés célja, hogy az E.ON Hungária Zrt. cégcsoport működésének hatékonyságát és egyszerűsítését, a működés eredményeinek megbízhatóságát, pontosságát, valamint a konszernszintű optimum kialakítását, továbbá a legkisebb költség elvének való megfelelést biztosítsa azáltal, hogy a működési folyamatokhoz kapcsolódó alapelveket, célokat és felelősségi köröket meghatározza, továbbá bemutatja azok lépéseit, és a szabályozási környezetnek való megfelelést. A Műszaki Utasítás (továbbiakban MU) célja a közcélú villamos szabadvezeték-hálózatok oszlopain és az energiaszolgáltatással összefüggő egyéb, magasban illetve mélyben elhelyezkedő munkahelyeken dolgozó szerelők számára az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos és ergonomikus munkavégzés feltételeinek megteremtése, továbbá az 1 m szintkülönbség fölött a folyamatos leesés és lecsúszás elleni védelem biztosítása. A jelen MU bemutatja, és kötelező jelleggel elrendeli a magasban és mélyben üzemelő munkahelyekhez való fel- és lejutás, azokon való munkavégzés és helyváltoztatás, E.ON Hungária Zrt. cégcsoportnál rendszeresített eszközrendszerét és annak használatát. Az MU nem tartalmazza az alállomások területén, magasban elhelyezkedő munkahelyeknél végzendő tevékenységek leírását, mivel azok az MU számú, Technológiai utasítás az alállomási magasban való munkavégzéshez c. külön utasításban vannak leszabályozva. A BIR gazdája megvizsgálta és megállapítja, hogy a rendelkezés a kapcsolódó Belső Írásos Rendelkezések (KR, RL, IE, SZ, UT, FL és más Műszaki BIR: MK, MV, MU) és a külső jogszabályok követelményeinek maradéktalanul megfelel A rendelkezés hatálya A rendelkezés az MU tárgyát képező munkavégzések biztonsági követelményeknek való megfelelésének alapelveit, illetve ajánlott lépéseit foglalja magában, meghatározza a hazai és nemzetközi szabályozási [unbundling (jogi szétválasztási)] követelményeknek való megfelelést, tisztázza az említett folyamatokban részt vevők feladatát, felelősségi és hatáskörét. A rendelkezés az aláírólapon megadott dátummal lép hatályba és visszavonásig érvényes. A rendelkezés hatálya kiterjed a Társaságra és annak munkavállalóira, ill. mindazokra, akiknek a magasban ill. mélyben történő tevékenységével kapcsolatosan a rendelkezés szabályokat, előírásokat tartalmaz. Ezen meghatározás alatt a következőket kell érteni: A Társaság és a vele szerződéses jogviszonyban álló cégek munkavállalóinak a Társaság tulajdonában levő berendezéseken való tevékenysége. A Társaság munkavállalóinak idegen tulajdonú berendezéseken való tevékenysége, amennyiben a munkavégzésre vonatkozó szerződés más (ennél szigorúbb) előírást nem határoz meg. A Társaság által ellenőrzött helyszíneken, a magasban ill. mélyben végzett munkálatokra. Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 7/61

8 2. Értelmező rendelkezések ezen utasítás vonatkozásában 2.1. Általános rész 1. Megjegyzés: Az iparágban kialakult gyakorlat szerint, a továbbiakban a kis-, közép- és nagyfeszültségű megnevezés helyett a szokásos KIF, KÖF, NAF elnevezések használatosak. 2. Megjegyzés: Jelen pontban az MSZ 1585:2009 számú, Villamos berendezések üzemeltetése című szabványból kiemelésre kerültek egyes, fontos fogalmak. A fogalom megnevezése utáni zárójeles szakasz-számozás a szabványra való hivatkozást jelenti. Bármely egyéb fogalom előírás pontos meghatározását lásd a szabványban. A magasban lévő munkahelyen ideiglenesen végzett munka fogalma (továbbiakban magasban való munka) Az a munka, amelyet a talaj szintjénél 1 méterrel nagyobb magasságban végeznek, nem állandó jelleggel, rövid ideig tartóan, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges a jelen MU szerint. Megjegyzés: A magasban való munkavégzés helyszíne legtöbbször az oszlop fejszerkezetét érinti, de jelen utasításban ide értendők a tetőtartók, falitartók, nagy kiemelésű NAF betonalapok magasban elhelyezkedő munkahelyei is, az alállomási munkahelyek kivételével. A mélyben lévő munkahelyen ideiglenesen végzett munka fogalma (továbbiakban mélyben való munka) Az a munka, amelyet a talaj szintjénél 1 méterrel nagyobb mélyben végeznek, nem állandó jelleggel, rövid ideig tartóan, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges a jelen MU szerint. Megjegyzés: A mélyben való munkavégzés helyszíne legtöbbször az oszlopok alapozásával kapcsolatosan kialakított munkagödröket érinti, de jelen utasításban ide értendő bármely olyan, akna, csatorna, tartály stb., ahol a beesés veszélye fennáll és szintkülönbség eléri az 1 m-t. A létesítési technológia szerint kábelfektetésnél, a kábelárok terv szerinti mélysége csak 0,7 m, így a mélyben való munkavégzés szabályai nem vonatkoznak rá. Amennyiben a szintkülönbség meghaladja az 1 m-t (pl. szabályozatlan terepen előfordulhat, hogy 1,0 1,2 m mélyen is kell kábelt fektetni, ill. összekötő szerelvényt szerelni), akkor értelemszerűen alkalmazni kell a mélyben való munkavégzésre vonatkozó szabályozást. A fel- és lejutás fogalma A fel- és lejutáson, a magasban vagy mélyben való munka tényleges helyszínének megközelítése értendő, amely történhet pl. faoszlopon mászó szerszámmal, a vasoszlop rácsszerkezetein, vasbeton oszlopok áttörésein, létrán való felmászással illetve szerelőkosaras gépkocsival való megközelítéssel, munkagödörben támasztólétra használatával. (A fel- és lejutás általában függőleges irányú mozgást jelent.) A fel- és lejutáshoz biztosított eszközök nem igénylik az alpintechnikai eszközök és módszerek alkalmazását az esetenkénti hasonlóságok ellenére sem. A munkaállás fogalma Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 8/61

9 A munkaálláson a magasban való munkahelyen, azaz a munkavégzés tényleges helyszínén kiépített állás értendő, ami általánosan lehet pl. rácsszerkezet, oszlopra erősített szerkezeti elem, létrafok, szerelőállvány, mászó szerszám és szerelőkosaras gépkocsi, függesztő létra stb., de ide értendő pl. a nagy kiemelésű NAF betonalapok közlekedésre alkalmas teteje is. A mélyben való munkák esetén a talaj munkaállásnak számít. A helyváltoztatás fogalma A helyváltoztatáson a magasban való munkahelyen, a feljutás után, új munkaállás megközelítése értendő, amely történhet pl. a rácsszerkezeten, áttörésen való elmozdulással illetve szerelőkosaras gépkocsival való megközelítéssel. Felépíthető létrák alkalmazása esetén a helyváltoztatás általában együtt jár a létra más pozícióban történő újra építésével. (A helyváltoztatás általában összetett irányú mozgással jár együtt.) A mélyben való munkák esetén a talajon való gyalogos közlekedés a természetes helyváltoztatás módszere. A köteles biztosítás fogalma A magasban való munka során a lezuhanás elleni védelem biztosítása kötél alkalmazásával. A mélyben való munka során a mélybe történő beesés elleni védelem biztosítása kötél alkalmazásával. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a dolgozó testhevederét egy biztosító kötél segítségével egy kiválasztott rögzítési ponttal kell összekötni. A kétköteles biztosítás fogalma Bármely időpillanatban a dolgozó legalább egy kötéllel ki legyen kötve. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy pl. egy akadályon történő áthaladáskor addig nem szabad kioldani azt a kötelet, amellyel a dolgozó addig biztosította magát, amíg a második kötelet előzetesen be nem kötötte. A testheveder fogalma A testheveder megnevezés alatt a munkahelyzetet beállító, derékövvel gyárilag egybeszerelt teljes testheveder értendő, amihez tartozik 1 db munkahelyzet beállító, állítható hosszúságú övkötél és 1 db energiaelnyelős (zuhanásgátlós) csatlakozó kötél. A csatlakozó kötél fogalma Az energiaelnyelős csatlakozó kötél, a KIF, KÖF hálózatokon végzendő munkáknál lehet fix hosszúságú vagy a NAF hálózatokon különböző hosszúságú, automatikusan visszahúzódó rendszerű (hevederes vagy acélhuzalos) zuhanás gátlós, csatlakozó kötél. Ez utóbbinál energiaelnyelő nem szükséges, mivel ez úgy van tervezve, hogy megakadályozza a szabadesést. A csatlakozó kötél a testheveder mellső vágy hátsó felfüggesztési pontjához csatlakozik. Csatlakozó kötelet munkahelyzet beállító övhöz (deréktájban) csatlakoztatni TILOS! A munkahelyzet beállító övkötél fogalma A munkahelyzet beállító övkötél a teljes testheveder deréktámasz részén, az erre a célra kialakított fülbe csatlakozó kötél. Az övkötél hossza gyorsállítóval állítható be. A munkahelyzet beállító övkötél segítségével a dolgozó mindkét kezét szabadon tudja használni és a munkavégzéséhez erőt tud kifejteni. Az Y-kötél fogalma Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 9/61

10 A dolgozó testhevederének mellső felfüggesztési pontjába bekötött Y-alakú (kettős ágú) kötél, amelynek a két szabad ága karabinerrel van ellátva. Az Y-kötél egy-egy ágát a dolgozó egymás fölötti rögzítési pontokba köti be egymás után, oly módon, hogy az alsó karabinert csak a felső becsatolása után szabad kioldania. Ezzel a megoldással a dolgozó a két köteles biztosítási elvnek megfelelően, az Y-kötél valamelyik ágával folyamatosan biztosítva van a lezuhanás ellen. A gyűrűs biztosítás fogalma Formáját tekintve, a gyűrű egy olyan széles, nyitott gyűrű formájú heveder, amely az oszlopot -a dolgozóval ellentétes oldalon- kerületének kb. a feléig körbefogja. A heveder nyitott végeibe végtelenítetten, de állítható hosszúságban bekötött kötelet a dolgozó testhevederének mellső felfüggesztési pontjába kell bekötni. A heveder két végén ergonomikus fogantyú található, amelyet a dolgozó egy-egy kezével fog és a felmászás során kézzel visz feljebb az oszlopon. A vezetőkötél fogalma A függőlegesen a mászó személy mellett lévő, csak erre a célra használható és időszakosan bevizsgált kötél, amely a magasban megfelelő ponthoz csatlakoztatva tudja biztosítani a vezetőkötélre felhelyezett és azon csúszó zuhanás-gátlóval a mászó személy lezuhanás elleni védelmét, annak megtartását. A rögzítő elem fogalma A vezetőkötél csatlakoztatására szolgáló szerkezet (karabiner), amelyet az oszlopon vagy más magasban lévő munkahelyen a rögzítési pontra kell helyezni. Kialakítását tekintve két rendszerű lehet. Zsinóros távolról nyitható vagy súlyától önzáróvá váló és ezáltal megemeléssel nyitható kivitelű. Mindkét típus 0,4 kv-ra szigetelt kivitelben is készül. Itt a szigetelés nem az életvédelmet, hanem zárlatmegelőzést biztosítja! A rögzítési pont fogalma A biztosító kötél (vezetőkötél, csatlakozó kötél, övkötél, Y-kötél) rögzítő elemének csatlakoztatására alkalmas, erre kialakított és 10 kn terhelő erőre méretezett kikötési pont. Amennyiben ilyen méretezett és külön erre a célra kialakított pont nincs az adott helyen, úgy előzetes mérlegelés után használhatók fel ilyen pontnak a VÁT-H típustervek szerinti hálózati elemek, a rendszeresített létrák létrafokai illetve a munkavégzés helyén levő egyéb szilárd tárgyak. Erre a célra megfelel pl. az oszlopokon lévő jó állapotú és biztonságos rögzítésű kereszttartó oszloptörzs közelében lévő része; a vasoszlopoknál a rácselemek csomópontjai; a szilárdan rögzített, megfelelő teherbírású tetőgerenda stb.. A védőkorlátok vagy más korlátok csak akkor felelnek meg, ha azokat rögzítési pontként történő használatra tervezték. A gyűrűs biztosítás esetén az eszköz működési elvének megfelelően- ilyen rögzítési pontnak az oszlop anyaga illetve felülete minősül. A rögzítési pont kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy az a lezuhanás ellen védett dolgozó feje fölött függőlegesen legyen kiválasztva. Ebben az esetben minimalizálható az esetleges kilendülésből adódó sérülési veszély. (Magyarázat: Amennyiben a rögzítési pont nem függőlegesen a munkaterület fölött van, a dolgozó zuhanás közben kileng. A kilengés miatt neki fog ütődni a mellette levő tárgynak vagy a talajba csapódik.) Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 10/61

11 Megjegyzés: Gyengeáramú szerelvények ill. olyan erősáramú szerelvények, amelyekből a vezető kötél rögzítési pontja kicsúszhat, vagy amelynek a terhelhetőségéről szemrevételezéssel nem lehet meggyőződni (pl. KIF falihorog) ilyen célra nem vehetők igénybe. A vezető köteles zuhanás-gátló fogalma A kötélre csatlakoztatható szerkezet, amellyel a felfelé irányuló mozgás esetén szabadon, ellenkező irányba lefelé, esetleges zuhanás alkalmával önzáróan a vezető kötélen rögzül, megakadályozva ezzel a leesést. Csak a zuhanás-gátlón maradandó módon beütve megadott átmérőjű vezető kötélen használható! A kezelőrúd fogalma Minősítetten szigetelt, időszakos szigetelés vizsgálatra kötelezett villamos biztonsági eszköz. Kialakítását tekintve lehet fix, vagy teleszkóposan állítható hosszúságú. Hosszát a feszültségszint határozza meg. A rúdon feltüntetett feszültségszinten a kezelő villamos védelmét csak teljesen kitolt, kihúzott állapotban tudja biztosítani! Általában feszültségkémlelő és rövidrezáró készlet hálózati elemhez való érintéséhez ill. arra történő felrakásához használatos. Csatlakozó adapter esetén vezetőkötél és rögzítő elem felhelyezéséhez is használható. A rúd hossza miatt általában csak 4-6 m magasságig használható. Külön erre a célra is gyártott kezelőrúd esetén ez akár 10 m is lehet. A felrakó rúd fogalma Általában minősítetten nem szigetelt, csak szigetelő anyagból készült, teleszkópos rendszerű rúd. Kötél-felhelyezésénél mechanikai okok miatt, csak függőegesen húzhatók ki és rögzíthetők a rúd elemei egymáshoz. Időszakos felülvizsgálatra kötelezett eszközök. A rúd 7,5 m hossza miatt kb. 10 m-es magasságig használható Megjegyzés: A felrakó rúd fogalmába jelen utasítás vonatkozásában beleértendő a kezelő rúd. A szerelőkosaras gépkocsi fogalma Ebbe a szakmai szóhasználatban elterjedt gyűjtőfogalomba jelen utasítás vonatkozásában beleértendők a szerelőkosaras, a létrás gépkocsik, a daruhorogra szerelhető személyemelők. Megjegyzés: A vonatkozó jogszabály, a 47/1999.(VIII.4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat, a szélesebb körben használható emelőgép fogalmat definiálja. Az emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja Személyzet, szervezés és kommunikáció Munkavezető (3.2.1.) A munkavégzés irányításával megbízott és azért közvetlen felelősséggel tartozó személy. Ezen felelősségi kör egyes részei szükség esetén más személyre átruházhatóak. Jelen MU vonatkozásában a munkavezető egy adott munkacsoportban dolgozók tevékenységét összehangolja, munkájukat megszervezi, annak során folyamatosan gondoskodik biztonságukról, számukra a munkával kapcsolatos utasítást ad és tevékenységüket ellenőrzi, és ezért felelősséggel tartozik. Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 11/61

12 A munkavezető jogosult a munka visszautasításra, ha a biztonságos munkavégzés feltételei nem biztosíthatók. A munkavezető alá tartozó munkacsoport szétválása estén (vagy földrajzilag, vagy a munkafolyamat szempontjából) a munkavezetőnek megbízott csoportvezetőt kell kineveznie a tőle elszakadó csoport irányítására. Ezen esetben a vonalfelelős felé történő jelentési kötelezettség, valamint az elvégzett munkáért való felelősség továbbra is az írásban kijelölt munkavezetőt terheli. Létszámmal kapcsolatos előírás ( ) Minden olyan munkát, amelynél az oszlop(szerkezet)re fel kell mászni, és fennáll az áramütés veszélye, legalább két személynek kell végeznie, akik közül az egyik a munkavezető. Oszlopon végzett munkát felügyelő ( ) Az oszlopon csak addig szabad tartózkodni, amíg a földön, az oszlop közelében az oszlopra mászás és a mentés ismereteire kioktatott és ehhez megfelelő segédeszközökkel ellátott felügyelő van, aki folyamatosan figyeli az oszlopon tartózkodó, munkát végző személyt. Egymás közelében levő oszlopokon végzett, csoportos munka esetén e célra közös felügyelő kijelölése is elegendő, ha elhelyezkedési helyéről az összes, oszlopon tartózkodó, munkát végző személyt meg tudja figyelni. Jelen MU vonatkozásában az oszlopon végzett munkát felügyelő a földről, az oszlop közelében figyeli az oszlopra mászó illetve azon tartózkodó személyt. Feladata, hogy nem biztonságos mozdulat, szándék esetén figyelmeztesse a társát és tőle telhető módon akadályozza meg a balesethez vezethető cselekedetet. Baleset, rosszullét esetén végezze el az oszlopról való mentést. A Társaságnál megengedett, hogy az oszlopon végzett munkát felügyelő személy ellássa a kiszolgáló személy feladatát is, de ezt abban az időintervallumban kell elvégeznie, amikor az oszlopon levő dolgozó biztonságos helyzetben, nyugalomban van, azaz fel- lejutási, helyváltoztatási, munkavégzési tevékenységet nem végez. A folyamatos figyelést erre az időre, az oszlopon végzett munkát felügyelő személy, az oszlopon dolgozó kiszolgálásának céljából megszakíthatja. Kiszolgáló személyzetről ( ) Az oszlopon végzett munka tartama alatt az oszlop tövében, a tárgyak leesése által veszélyeztetett körzetben csak az oszlopon végzett munka segítésére szabad tartózkodni vagy dolgozni, de csak akkor és addig, amíg az oszlopon tartózkodó munkát végző személlyel közvetlen szóbeli és szemmel tartási kapcsolat van Oszlopon végzett munkák speciális előírásai Mászás során figyelembe veendő szempontok ( ) Szabadvezeték-oszlopra felmászni, függetlenül attól, hogy a szabadvezeték feszültség alatt van vagy sem, a következő követelmények betartása mellett szabad: az oszlopra mászás előtt ellenőrizni kell azt, hogy annak állékonyságával és szilárdságával szemben nem merül-e fel aggály; nincs-e olyan körülmény, amely az oszlopra való mászás veszélyét növeli, vagy amely a munkát végző, esetleg lecsúszó személy sérülésveszélyét számottevően megnöveli. Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 12/61

13 MEGJEGYZÉS: Veszélyes lehet a sérült, korrodált, korhadt oszlop. A függőlegestől eltérő szögben álló (dőlt) oszlop veszélyeztetheti a mászás közbeni stabilitást. A tapasztalt veszélyeztető körülményeket meg kell szüntetni, (pl. az oszlopot ki kell támasztani; a veszélyeztető táblát, kerítésrudat stb. el kell távolítani). Ha a veszély nem szüntethető meg, akkor az oszlopra csak speciális biztonsági intézkedések megtétele után, illetve fokozott óvatossággal szabad felmászni. oszlopra csak az oszloptípusnak megfelelően kiválasztott, előre kidolgozott módszerrel szabad felmászni. Ha ilyen módszer nincs, akkor a munkát oszlopra mászás nélkül, pl. létráról, szerelőkosárból kell elvégezni; MEGJEGYZÉS: Általában más-más módszer alkalmas a faoszlopra, az áttört betonoszlopra, az áttörés nélküli betonoszlopra, a vasoszlopra, valamint egyes speciális oszloptípusokra való felmászásra. oszlopra csak olyan személynek szabad felmásznia, aki arra ki van képezve, a mászás megkezdésekor felvette a munkahelyzet beállító derékövvel ellátott teljes testhevederzetet, és a magával vitt szerszámokat és munkadarabokat leesés ellen megfelelő módon biztosította. A munkavégzés teljes ideje alatt (feljutás, helyváltoztatás, lejutás) ki kell kötnie magát az oszlophoz. Munkaállás biztosítása ( ) Gondoskodni kell olyan stabil elhelyezkedés biztosításáról, amely lehetővé teszi, hogy a munkát végző személy mindkét kezét szabadon használhassa. 3. Személyi feltételek 3.1. Létszámszükséglet, szakképzettség, gyakorlat Minden olyan munkát, amelynél az oszlopra fel kell mászni, és fennáll az áramütés veszélye, legalább két személynek kell végeznie, akik közül az egyik a munkavezető. Kettőnél több dolgozó indokoltságát a munka jellege és összetettsége alapján a technológia előírásait figyelembe véve a munkautasítást kiadó személy határozza meg. Jelen MU-ba foglalt, magasban végzendő tevékenység-elemeket gyakorlati oktatás során kioktatott vagy szakképzett személyek végezhetik. Az oszlopra mászáshoz előírt gyakorlat megszerzésének időtartama minimálisan 6 hónap, melynek során a munkavezető fokozott felügyelete alatt kell a gyakorlatlan dolgozónak az oszlopra való feljutást és az oszlopon való biztonságos mozgást begyakorolnia. A magasba való munkahelyre feljutó személy mellett a helyszínen kell lennie az Oszlopon végzett munkát felügyelő személynek is. Az utasítás hatályba lépése előtt annak tartalmát - különösen az új előírásokat - dokumentált gyakorlati oktatás keretében kell a fizikai dolgozókkal megismertetni. Ezen túlmenően évente szükséges gyakoroltatni a magasból való mentés technikáját Egészségügyi, pályaalkalmassági feltételek A munkát csak olyan személynek szabad végeznie, aki: a 18. életévét betöltötte, a munkára orvosilag alkalmas, a munkára megfelelően kiképzett, a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges szak- és elsősegély-nyújtási ismeretekkel rendelkezik, Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 13/61

14 megfelelő fizikai és szellemi állapotban van. A szerelőkosaras gépkocsival való munkavégzés esetén, a 47/1999.(VIII.4.) GM rendelet, az Emelőgép Biztonsági Szabályzat szerint, a szerelőkosár pozícionálását végző, un. emelőgépkezelő -nek az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel kell rendelkeznie, továbbá helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében ha azt maga vezeti az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel is kell rendelkeznie. Az alkalmassági feltételek betartását külön rendelkezés szerint időszakonként ellenőrizni kell A munkavezető feladata, jogköre Alkalmas eszköz kiválasztása, kockázatelemzés A munkavezetőnek felelősséggel, önállóan kell döntenie, hogy a magasban, ill. mélyben való munkához rendelkezésére álló eszköztárból milyen eszközöket szükséges használni a munkavégzés során. A döntését az adott helyszín, az elvégzendő feladat, a lehetséges veszélyforrások, kockázati tényezők ismeretében, a lehetőségeket egyedileg mérlegelve kell meghoznia. Mivel az egyes munkavégzési helyek rendkívül eltérők, ezért csak irányadó elvek, általános kockázati tényezők kerülnek felsorolásra, amiket a falitartós, tetőtartós munkáknál illetve a mélyben végzendő munkáknál még speciális kockázati tényezők egészítenek ki. Az adott feladat elvégzéséhez legalkalmasabb eszközt kell választani A munka visszautasítási feltételei Olyan esetben, amikor a rendelkezésére álló rendszeresített, ill. idegen tulajdonú eszközökkel (pl. egyedi tetőlétra), a jelen utasításban részletesen felsorolt intézkedésekkel sem biztosítható a biztonságos munkaállás kialakítása, a munkavezető a munkavégzést visszautasíthatja. Ilyen esetben a munka nem végezhető el mindaddig, amíg az érintett rendszerhasználó nem gondoskodik a biztonságos munkaállás kialakításának feltételeiről A magasban ill. mélyben való munkával megbízott dolgozó feladata A dolgozónak: munkavégzésre fizikailag és szellemileg alkalmas állapotban kell lennie, tisztában kell lennie azzal, hogy a magasban, ill. mélyben való munkavégzés, a fel- és lejutás, helyváltoztatás veszélyes tevékenység, tudnia kell, hogy az egyes helyzetekben a számára biztosított lezuhanás elleni egyéni védőeszközök helyes használatával, kellő körültekintéssel, a körülményeket figyelembe véve mindent meg kell tennie a balesetek (pl. lezuhanás) elkerülésére. Amennyiben a dolgozó e feltételek bármelyikének nem felel meg, vagy e feltételek bármelyikét nem tartja be, a munkavezető jogosult és köteles a munkavégzéstől azonnali hatálytól eltiltani. Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 14/61

15 4. Védőeszközök Munkavégzésnél csak olyan egyéni védőeszköz használható, amelyet EK típus tanúsítvánnyal rendelkezik életvédelmi eszközök esetén (pl. kötelek, testheveder, zuhanás-gátló) EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik a nem életvédelmi eszközök esetén (pl. kesztyű, esőkabát, stb.) Jelen technológiához a speciálisan itt alkalmazott egyéni védőeszközök az alábbiak: ipari fejvédő sisak (ívvédős), védőszemüveg, munkahelyzet beállító derékövvel egybeépített teljes testheveder, munkahelyzet beállító övkötél (állítható), 2 m-es, energiaelnyelővel ellátott csatlakozó kötél, Y kötél energiaelnyelővel, gyűrűs biztosítás energiaelnyelővel, automatikusan visszahúzódó rendszerű hevederes vagy acélhuzalos, zuhanás gátlóval ellátott csatlakozó kötél (különböző hosszúságú), csatlakozáshoz, kikötéshez kézi biztonsági rögzítő elem(ek) (kis és nagy karabiner), vezetősínes zuhanás-gátló (TE.M.A létrákhoz), mászó szerszám faoszlophoz (vas és alumínium), mentőkötél MSZ 9945 szerinti (30m-es és igény szerinti hosszúságban), kezelőrúd, vezető kötél, felső rögzítő elem a vezető kötélhez), zuhanás gátló szerkezet (a vezető kötélhez), önmentő készülék, Villamos hatások ellen védő bőrfelsőrészű lábbeli ötujjas mechanikai védőkesztyű. (A szerelőkosaras gépkocsi, létra használatánál a védőkesztyű viselése nem kötelező, de a munkafolyamat igényelheti.) valamint az időjárásnak megfelelő munka és védőruha. A Társaságnál ezen eszközök biztosítását az SZ-042 számú, Munkaruha szabályzat című Szabályzat és az UT-062 számú, Egyéni védőeszköz, kézvédő, védőital, juttatás rendje című Utasítás szabályozza. Az egyéni védőeszközöket a feljutás és a munkavégzés megkezdése előtt kell felvennie mind a mászó dolgozónak, mind pedig a földön tartózkodó oszlopon végzett munkát felügyelő személynek. A mentőeszköznek a helyszínen, kézközelben, előkészítve kell lennie. A közutakon és azok közvetlen közelében végzett tevékenységeknél a földön tartózkodó személynek még a jó láthatóságot biztosító közúti védőmellényt vagy védőkantárt is viselnie kell. Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 15/61

16 5. Veszélyforrások, kockázati tényezők 5.1. Általános veszélyforrások, kockázati tényezők Figyelembe veendő általános veszélyforrások és kockázati tényezők a munkahely megközelítése és a munkavégzés megkezdése előtt. (A felsorolt listát értelemszerűen kell kezelni, az adott feladathoz, munkahelyhez igazítva): a feladat jellege, mennyisége, várható időtartama, a feladat elvégzéséhez szükséges létszám o pl. komplett szigetelőcsere vagy o csak fogyasztói bekötés javítása vagy o vezetékbontással járó munkák stb. o szivattyúzási, zsaluzási, betonozási munkák stb. a magasban levő munkahely helyi adottságai o állékonysága, szilárdsága, állapota pl. korhadt, sérült-e az oszlop, megdőlt-e az oszlop, rácsos vasoszlopnál nincs-e csonkfogyás, o típusa pl. gyámozott vagy tőkezelt faoszlop, áttört gerincű vagy pörgetett betonoszlop, rácsos szerkezetű vasoszlop biztonsági mászóhágcsókkal vagy anélkül, egyes oszlop vagy összetett szerkezet (pl. portál-, bak-, ikeroszlop stb.) tetőtartó, falitartó, padlástér, közvilágítási oszlop kinyúló lámpakarral stb.. o magasság pl. a rendelkezésre álló felépíthető létrakészlettel elérhető-e a kívánt magasság? pl. a rendelkezésre álló támasztó létrával elérhető-e a kívánt magasság? A falitartó magassága meghaladja-e az 5 métert? stb. o zsúfoltság pl. van-e az oszlopnak létraépítés szempontjából szabad oldala? (Megjegyzés: A közös oszlopsoros hálózatok létesítésére vonatkozó irányterv előírásai szerint A létrával való szereléshez 90 o -os területet az oszlop bármely oldalán szabadon kell hagyni! A valóságban ezt az előírást sok területen nem tartották be, így különös gonddal kell megválasztani az adott oszlopnál alkalmazható eszközöket, technológiát.) a fogyasztói lecsatlakozások száma, iránya; gyengeáramú vezetékek, erősáramú kábelfelvezetés, stb., felszerelt egyéb szerkezetek (pl. hirdetőtáblák, virágtartók), közös oszlopsoros ill. többrendszerű oszlopoknál az alsó vagy felső rendszernél kell-e munkát végezni? a mélyben levő munkahely helyi adottságai o a munkagödör falának állékonysága, anyaga, állapota, kialakítása pl. készült-e rézsű? van-e beomlási veszély (főleg homokos talajoknál fordul elő), készült-e a talajt megtámasztó támfal? Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 16/61

17 talajvíz elleni védelem megoldása (szivattyúval, szádfallal)? talajminőség. sáros, laza talaj, van-e botlásveszély, leesés, lecsúszás elleni védelem biztosítása (lehetséges rögzítési pontok, terhelhetőségi tényezők o pl. van-e olyan terhelhető pont, amihez a vezető kötelet rögzíteni lehet? o van-e a NAF rácsos oszlopon biztonsági hágcsó? az időjárási, látási, környezeti körülmények, o pl. jeges oszlop, csúszós munkahely, sár, o csapadék, zivatar, erős szél, o nagyon kis hőmérséklet, o köd, sötétség, hóesés stb. a rendelkezésre álló eszközök alkalmazhatósága o pl. sáros szántóföldön a szerelőkosaras gépkocsi általában nem alkalmazható ill. esetleg nagy taposási kárt okozna, o a túlzsúfolt un. karácsonyfa oszlopnál a létrák felépítése esetenként nem lehetséges, o az oszlopközben levő munkák (pl. NAF fázistávtartók szerelése) kizárólag szerelőkosaras gépkocsi használatával végezhetők el, o portáloszlopok esetén a szélső vagy a középső fázisvezetőnél kell-e munkát végezni? a rendelkezésre álló eszközök műszaki állapota o pl. létra deformációk, o létra rögzítő hevederek állapota, o egyéni védőeszközök állapota stb. a magasban levő munkahely környezeti elhelyezkedése o pl. városi terület, park, o nehezen járható terep, o erdőnyiladék, stb., a környezetben tartózkodó személyek védelme a feszültség-mentesítés kérdése o pl. a vezető kötél felrakó rúddal szigeteletlen rögzítő elemmel csak feszültségmentesített hálózatra helyezhető fel, míg szigetelt csatlakozó elem esetén KIF hálózaton feszültség alatt is felhelyezhető, o a feszültség alatt álló részek lehetséges közelsége stb., 5.2. Speciális veszélyforrások, kockázati tényezők a falitartós ill. tetőtartós munkáknál Elhelyezkedés, kialakítás A falitartók és falihorgok kialakítására találhatók a vonatkozó szabványban iránymutató rajzok, de a valóságban (főként régi kivitelűeknél) nem minden esetben felelnek meg a szabvány által megkívánt teherbíró képességnek. Ettől eltérő kivitel is előfordulhat. Függőleges falon, általában tűzfalon, a fal anyagába rögzítve kerültek beépítésre. A rögzítés történhet bevéséssel illetve átmenő falihorog alkalmazásával. A falitartók és falihorgok elhelyezkedési magassága kb. 3-8 m. Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 17/61

18 A tetőtartókra a vonatkozó szabványban található rajz és előírás, de a valóságban a tetőtartók sokszor a tető peremétől jóval nagyobb távolságra helyezkednek el, mint azt a szabvány vázlatán megadták. Ettől eltérő kivitel is előfordulhat. A kockázati tényezők értékelését bemutató mintapéldát lásd a Mellékletben Tetők kialakítása, terhelhetőségi tényezők Figyelembe kell venni a tető lejtését. A vízszinteshez mért 45º-nál nagyobb emelkedési szög esetén tetőlétrával sem végezhető a munka. A tetők ferdesége változó, egy adott tetőn belül is eltérhet. (Ha a tetőre fektetett létra csak a végein támaszkodik a tetőre, akkor a tető anyaga (pl. cserép) helyenként eltörhet.) A tetők teherbírása csak egyedileg dönthető el. A különböző héjazatok teherbírása nem mindig elegendő a dolgozó munkaeszközökkel együttes súlyának elviselésére, mivel a pontszerű erőhatás miatt az betörhet. Emiatt és a csúszásveszély miatt a héjazatra közvetlenül (lábbal) nem szabad ráállni. A munkaállás kialakításánál további problémát jelent a tetőtartó cső magassága, mivel a munkát általában a tetőtartó cső felső végénél kell elvégezni. A tetőtartó felső végénél, a tetősík fölötti 1,7 m-t meghaladó magasságban átlagos termetű szerelő a tető héjazatán (tetőlétrán) állva sem tud munkát végezni. A tetőtartó csövéhez csak akkor szabad megkapaszkodni, ha a dolgozó előzetesen meggyőződött annak stabilitásáról. Figyelembe kell venni, hogy a tetőtartó nem méretezett kikötési pont, azaz nem biztosítható, hogy a zuhanás esetén a dolgozó zuhanását biztonsággal képes megállítani. A padlás teherbírása többnyire ismeretlen. Beszakadhat! Elsősorban gerendákra lépve kell a padlástéren közlekedni. o Teljes terjedelmében járható-e a padlástér vagy egyes részein fennáll a beszakadás veszélye? o Megfelelő-e a padlástér teherbírása? o Botlásveszély, lomok. o Darazsak, rágcsálók, por. o Rossz fényviszonyok. o Alacsonyabb illetve változó belmagasság. A cseréptetőkön kívül többi tetőfajta (bitumenzsindely, pala, hullámpala, nád) a padlástér felöl nem bontható meg. Több helyen, a héjazaton belül hőszigetelés van. o A tulajdonos hozzájárul-e a tető belülről történő megbontásához? o Van-e kibúvó nyílás a tetőn, ahonnan a tetőtartó elérhető? A tetők szennyezettsége, nedvessége, jegesedése csúszásveszélyt hordoz magában. Kedvezőtlen időjárási körülmények esetén a biztonságra törekedve kell a megfelelő eszközt kiválasztani (elsősorban a tetőktől független kosaras gépkocsi használandó.) A tetők állapota, életkora (pl. hibás, törött, laza, repedezett) Idegen tulajdonú hely sajátosságaiból adódó tényezők Az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének szóbeli hozzájárulását a munkavezetőnek kérnie kell a munkavégzéshez. A munkavégzés helye rendkívül változatos, típustervi megoldás általában nem használható, az egyedi mérlegelés mindig szükséges. Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 18/61

19 Rendszeresített eszközök o Milyen eszközök használhatók? o A tulajdonos megengedi-e a szerelőkosaras gépkocsi, támasztólétra használatát az ingatlanon belül? o Milyen az idegen ingatlan beépítettsége, rendezettsége? o Közlekedési utak biztosítva vannak-e? o Hol, milyen magasságban helyezkedik el a falitartó, falihorog, tetőtartó? 5 méter magasság fölött, a rendszeresített max. 5,5 méteres kitolható támasztó létrákkal már nem érhető el a falitartó. 5 méter magasság fölött már minden esetben szerelőkosaras gépkocsival kell a munkát elvégezni. Milyen eszközzel érhető el a tetőtartó, falitartó? Idegen eszközök. Egyedi tetőlétra (a tulajdonos által biztosítva). o Van-e az adott tetőre készített, tetőgerincbe akasztható tetőlétra? o A tetőtartó megközelíthető-e a tetőlétra használatával? o A tulajdonos hozzájárul-e a tetőlétra igénybevételéhez? o Megfelelő-e a tetőlétra műszaki állapota? o A tetőlétra teljesen rá tud-e feküdni a tetőre? Változik-e a tető hajlásszöge? Padlásfeljáró. o Van-e kiépített padlásfeljáró lépcső? o Megfelelő-e a műszaki állapota a padlásfeljáró lépcsőnek? o Használható-e a rendszeresített támasztólétra? Háziállatok (pl. kutyák) támadásának lehetősége Lezuhanás elleni védelem biztosítása Speciális kockázatot jelent, hogy általában nincs olyan, a házhoz tartozó, magasban levő, megfelelő teherbírású rögzítési pont, amihez a dolgozó a lezuhanás elleni védelmet biztosító eszközét biztonságosan ki tudná kötni. A lezuhanás elleni biztosítás akkor hatékony, ha a vezetőkötél rögzítési pontja a dolgozó fölött helyezkedik el, mert így az esetleges zuhanási út a legrövidebbre korlátozható. Nem használhatók a falihorgok, falitartók, mert kiszakadhatnak a falból. Teherbíró képességüket a dolgozók a helyszínen nem tudják megbízható módon felmérni. Használható a falból kiálló gerenda, amelynek teherbírásáról a dolgozó meg tud győződni. Használható a támasztólétra létrafokába kötött kötél leesés elleni védelemként. Feltétele, hogy a szerelőtárs biztosítsa a támasztólétrát eldőlés, elcsúszás ellen. A ténylegesen beépített tetőtartók teherbíró képességéről csak a padlástérbe bejutva lehet véleményt mondani. A tartógerendákat és magát a tetőtartó acélcsövét kell megvizsgálni, illetve a cső és a gerendázat összekapcsolásait (bilincseket, csavarokat stb.) Vizsgálni kell az esetleges kikötést, illetve annak gerendázathoz való rögzítését is. A tetőtér belső, megfelelő szilárdságú tartógerendájához rögzített vezetőkötél, melyet a tetőkibúvón, illetve amennyiben a tető megbontható a megbontott héjazat résén keresztül kell a földre bocsátani. Ha a tetőcserepek leszedésére kerül sor oly módon, hogy a cserepeket be kell adogatni a padlástérbe, az ott lévő dolgozónak úgy kell elhelyezkedni, hogy az esetleg leeső cserép ne okozhasson sérülést. Fejvédő sisak viselése kötelező. Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 19/61

20 Amennyiben a héjazat nem bontható meg és nincs kibúvónyílás sem, a vezetőkötelet a tetőgerincen átvetve, a túloldalon megfelelő szilárdságú ponthoz kell rögzíteni. További problémát jelent a vezetőkötélnek a tetőgerincen való biztonságos átjuttatása (pl. dobósúllyal), mely esetlegesen anyagi kárt is tud okozni a rendszerhasználónak. A dolgozónak lezuhanás ellen folyamatosan biztosítani kell magát Tetőtartók megközelítésére nem használható megoldások Támasztólétra egyedüli használata, ha a tetőtartó közvetlenül nem érhető el vele. Tető megbontásával járó kibújás. Kivétel a cseréptető, ha a tulajdonos engedélyezi azt. Ha a tetőtartó a támasztólétra és a tetőre készített tetőlétra együttes használatával sem érhető el. (Ebben az esetben kosaras gépkocsi, daruhorogra szerelhető személyemelő fülke használandó.) Tetőhéjazaton, segédeszköz nélkül való közlekedés Speciális veszélyforrások, kockázati tényezők a mélyben való munkáknál Jellemzők, kialakítás A mélyben való munkák esetén legjellemzőbb a NAF hálózatok oszlopalapjainak létesítése során készített munkagödrökben történő munkavégzés. (A csekély számban üzemelő föld alatti transzformátor állomások és egyéb mélyben való munkák esetén a felsorolt elvek analóg módon használandók.) A NAF oszlopalapok munkagödreinek jellemző szélességi méretei kb. 3-6 m, míg a mélysége a talajszinttől kb. 2-3 m. A NAF oszlopalapok terveit mindig szaktervező készíti és az alapozási Műszaki leírásban megadja az egyes oszlopoknál betartandó követelményeket. A NAF oszlopoknál szokásos súlyalapok megfelelő elkészítéséhez a munkagödröt markológéppel szedik ki, ami általában nem igényli a dolgozó munkagödörbe való lejutását, azonban a további technológiai lépések, így a szerelőbeton elkészítése, a vasalás, az oszlopcsonk beépítés, a zsaluzás, a betonozás, felületvédelem elkészítése miatt több alkalommal kell a dolgozónak a munkagödörbe lejutni A beesés, becsúszás elleni védelem biztosítása Speciális kockázatot jelent, hogy általában nincs olyan, magasban levő, megfelelő teherbírású rögzítési pont, amihez a dolgozó a lezuhanás elleni védelmet biztosító eszközét biztonságosan ki tudná kötni. A munkahelyi sajátosságok miatt, lehetséges kikötési pont a befékezett, sebességfokozatba kapcsolt gépkocsi vonóhorga vagy vontatásra méretezett beakasztási pontja. A gépkocsit a talaj szakadólapján kívül, szilárd talajon, a gödör szélétől legalább 2 m távolságra kell leállítani. A dolgozók és a munkakörnyezetben tartózkodók leesés, beesés elleni védelmére, földmunkák végzésekor munkaárok és munkagödör esetén korlátot kell biztosítani: Lakott területen kívül: 0,25 m alatti mélység esetén jelzőkorlátot. Lakott területen belül: 0,25-1,25 m között jelzőkorlátot és 1,25 m mélység alatt védőkorlátot. Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 20/61

21 A részletes szabályozást lásd a vonatkozó, a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről jogszabályban. (Elsősorban a III. Építési munkahelyek helyiségeken kívül fejezet, 5. és 10. pontjában.) A munkahely sajátosságaiból adódó további kockázatok: A munkagödör alján az esetleges egyenetlen, rögös talaj botlási veszélyt jelent. A munkagödör széle, laza talaj esetén beomolhat a dolgozó súlya alatt. A munkagödörben levő talajvíz. A munkagödör falának beomlása. (A szádfalazás szükségessége megfontolandó!) 5.4. Veszélyhelyzetek és elkerülésük az oszlopon való munkák során Amennyiben az oszlop sérült, korhadt, a szilárdságával, állékonyságával kapcsolatosan aggály merült fel, a függőlegestől eltérő szögben áll (megdőlt) vagy az oszlopról bontásra kerül a vezeték, akkor a munkavégzést csak szerelőkosaras gépkocsi igénybevételével szabad elvégezni. Az oszlopra való felmászás előtt ellenőrizni kell azt, hogy annak állékonyságával és szilárdságával szemben nem merült-e fel aggály. o Mindegyik oszlopfajtánál veszélyt jelent, ha az oszlop erősen megdőlt, nem állékony, kilazult (pl. talajművelés, földkitermelés, talajvíz, elázott talaj, stb. miatt), nagyon sérült. Pl. vasbetonoszlopoknál, betongyámnál figyelni kell az esetleges rongálódási, repedési, törési nyomokra, mert talajszint alatti törés is előfordulhat!; Faoszlopok esetén kopogtatási próbával lehet következtetni az oszlop belsejének korhadtságára, állapotára. A gyám nélküli faoszlopoknál a talajfelszín vonalában gyakori a korhadás!) o Figyelni kell a rossz állapotuk miatt megjelölt, cserére ütemezett oszlopokra. o Különös gonddal kell eljárni az oszlop vezetékekkel csak egy oldalról megfogott állapota esetén (pl. KÖF hálózaton hármas vezetékszakadás egy oszlopközben), mert az esetleges oszlopdőlés a megfogás irányában történik, azaz ez egy különösen veszélyes oldal. (Megjegyzés: Gondolni kell arra, hogy csak a végfeszítő oszlopok alkalmasak a teljes egyoldalú vezetőhúzás felvételére.) Az oszlopra való felmászás előtt ellenőrizni kell azt is, hogy az oszlopról esetleg lecsúszó dolgozó sérülési veszélyét nem növeli-e meg számottevően valamely körülmény (pl. az oszlop közelében levő kerítésrúd, a talajon levő egyéb tárgy). A tapasztalt veszélyeztető körülmények megszüntetésével illetve az oszlopra való feljutás technológiájának helyes megválasztásával kell eljárni. Veszélyes lehet, ha az oszlop illetve az eszközök felülete nedves, sáros, síkos, jeges, a vezetékre zúzmara vagy ónos eső miatt jég rakódott, mert ennek hirtelen leválása a vezetékről oszloptörést, az alatta levőknek pedig súlyos sérülést is okozhat. Ezekben az esetekben fokozott óvatosság szükséges illetve különös gonddal kell eljárni a használni kívánt eszköz kiválasztásánál vagy a munka szüneteltetése mellett kell dönteni. Zivatar esetén szabadvezetéken dolgozni tilos! Zivatar keletkezésekor a tervszerű munkát azonnal fel kell függeszteni, üzemzavar-elhárítási munka esetén pedig a Azonosító: EED-MU v03 Oldalszám: 21/61