Tájékoztató a évi ÁSZ ellenőrzés javaslatai alapján készített Intézkedési tervben foglalt feladatok II. félévi végrehajtásáról

Átírás

1 IV-61/4579/2013. sz. határozat 1. melléklete Tájékoztató a évi ÁSZ ellenőrzés javaslatai alapján készített Intézkedési tervben foglalt feladatok II. félévi végrehajtásáról Az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) országos vizsgálat keretében ellenőrizte a helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszerét, döntően a évekre vonatkozóan. A vizsgálat mely önkormányzatunkat is érintette arra irányult, hogy az önkormányzatok tudták-e biztosítani a pénzügyi egyensúlyt és vizsgálták azt is, hogy az önkormányzat hogyan hasznosította az előző ÁSZ vizsgálat által tett javaslatokat. A évi ellenőrzés tapasztalatairól az ÁSZ jelentést készített, melyben javaslatokat fogalmazott meg. Az ÁSZ vizsgálatról a Közgyűlés tájékoztatást kapott és a javaslatok alapján Intézkedési tervet fogadott el. A Közgyűlés a tájékoztató és az Intézkedési terv elfogadásáról szóló határozatában előírta, hogy a testület az intézkedési terv végrehajtásáról a gazdálkodás helyzetét bemutató előterjesztések keretében félévente kapjon tájékoztatást. A Közgyűlés az Intézkedési tervben foglaltak végrehajtásáról először a szeptember 4. napján megtartott ülésen kapott tájékoztatást. A zárszámadással együtt most beterjesztett tájékoztató az Intézkedési tervben foglaltak időarányos teljesítését mutatja be. I. A polgármesternek megfogalmazott javaslatok Az önkormányzat évi költségvetési koncepciójához a helyi adó bevételek vonatkozásában már júliusában számítások készültek. Az adatok a költségvetési koncepció elkészítése során, aktuálisabb információk birtokában frissítésre kerültek. A koncepció kialakításakor áttekintésre kerültek, hogy az adóbevételek növelésénél milyen alternatívák lehetségesek (pl. adómérték emelése, kedvezmények szűkítése, adóalanyi kör bővítése stb.). Az adómérték emelésének törvényi korlátait is figyelembe véve, tekintettel a magánszemélyek és a vállalkozások teherbíró képességének határaira, az arányos közteherviselés elvének szem előtt tartása mellett az önkormányzati érdekeket is érvényesítendő, olyan javaslat készült és került a koncepcióba és a Közgyűlés elé, mely szűk kört, a további terheket még viselni képes rétegek tekintetében kezdeményezett változásokat. Az adóbevételi keretszámok kialakításánál figyelembevételre került az adóellenőrzések és hátralékok behajtásának eredményessége, ugyanakkor számolni kellett a felszámolás alá került és a likviditási gondokkal küzdő vállalkozások számának alakulásával is. A költségvetési bevételek között fontos szerepet töltenek be a saját bevételek melyek jelentős része különféle bérleti, térítési és egyéb díjakból adódik. Ezek beszedése és növelése mind önkormányzati, mind intézményi érdek. A költségvetés előkészítése során ezek áttekintésre kerültek és az igénybe vevők teherbíró képességére figyelemmel emelésükre is sor került (pl. élelmezési nyersanyag költség). Az Önkormányzat az ÁSZ által tett javaslatok érvényre juttatását az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatával is törekedett elősegíteni. Így többek között a évi vagyonrendelet helyett

2 2012. decemberében új vagyon rendelet született. Az új vagyon rendelet az ingatlanvagyon bérbe, használatba adásánál az intézményvezetők döntési jogkörét leszűkítette, így az önkormányzat szakmai bizottságán keresztül jobban tudja kontrollálni a hasznosítást, hatékonyabban tud fellépni az e téren elérhető bevételek növelése érdekében. Az új szabályrendszer bevételi eredményességét azonban nagyban befolyásolja az intézmények állami fenntartásba kerülése, ugyanis a szakközépiskolák vagyonkezelői jogát is megkapta az állam. Ebből adódóan az oktatási intézmények ingatlanainak oktatási feladatokon kívüli hasznosítási joga az Önkormányzatnál az általános iskolákra és gimnáziumokra korlátozódik. A kintlévőségek mind teljesebb beszedéséhez az önkormányzatnak fontos érdeke fűződik, ezáltal is bevételi többlethez juthat. A költségvetési szerveknél a követelésállomány nem számottevő, többnyire térítési díjak meg nem fizetéséből adódnak. Ezek behajtása iránt az önkormányzat intézményei folyamatosan lépéseket tesznek. A kintlévőségek beszedése, a követelések érvényesítése a Polgármesteri Hivatalnál és az Önkormányzatnál is folyamatosan jelentkező fontos feladat. Ezek beszedése érdekében felszólítások kibocsátása majd behajtási intézkedések foganatosítása szükséges. A követelések egy jelentős hányada jogosulatlanul felvett szociális juttatásokból adódik, melyeknél az önkéntes visszafizetési hajlandóság kicsi. A kötelezetti kör szociális helyzete, anyagi, jövedelmi viszonyai miatt a behajtás hatékonysága is alacsony. Az önkormányzat költségvetésének elkészítési rendjét a központi jogszabályok mellett több helyi rendelkezés is szabályozza. Így többek között Jegyzői utasítás írja elő a költségvetés és a zárszámadás készítés rendjét, az ezekkel kapcsolatos tartalmi követelményeket, az eljárás rendjét. Szabályokat, illetve követelményeket fogalmaz meg a költségvetési koncepció elfogadásáról szóló közgyűlési határozat is. E mellett ütemterv is készül az előzőekben ismertetett szabályozások figyelembevételével, mely az utolsó hónapokra vonatkozóan időrendben rögzíti a különféle feladatokat, a belső és külső egyeztetéseket. A munka során felülvizsgálat alá kerülnek az egyes beruházási- fejlesztési feladatok abból a szempontból is, hogy az egyes feladatok megvalósításához szükséges fedezet rendelkezésre áll-e, illetve, hogy az hogyan biztosítható. A évi költségvetésbe bekerült feladatok esetében is végrehajtásra kerültek az ez irányú vizsgálatok. A évi beruházási feladatok megvalósításánál az előirányzat rendelkezésre állását illetően probléma nem merült fel. A évi gazdálkodás során az önkormányzatnak olyan szabad többletbevétele nem keletkezett, mely tartalékba helyezhető lett volna. A keletkező bevételeinket az esedékes fizetési kötelezettségeink teljesítésére fordítottuk. A évi költségvetésünkben ütemezett adósságszolgálati kötelezettségeinknek eleget tettünk. Az önkormányzati adósságszolgálat szerkezete mind a mind a évek költségvetési javaslatainak összeállítása előtt teljes részletességgel áttekintésre került. A költségvetési javaslat mellékleteként önálló táblázat készül a bankhitelekről és azok díjairól. Ez hitelügyletenként tartalmazza a fennálló hitel összegét, a hitel kamatlábát és a hitelek futamidejének végéig évenként a tőketörlesztés és a fizetendő hiteldíjak várható összegét. A számítások részben aktuális, részben prognosztizált értékeken készülnek. Ezáltal bemutatásra kerül az árfolyam, a kamatkockázat és a visszafizetési kockázat is. Az önkormányzat gazdálkodásának, pénzellátásának alapja a likviditás-menedzsment. A költségvetési javaslat összeállítását megelőzően már hónapokkal korábban megkezdődött egy átfogó, részletes és informatív likviditás-kimutatás készítése. Az első kimutatások havi

3 bontásban készültek, az óvatosság elvének figyelembevételével. Ennek megfelelően vettük számba az állami támogatásokat, a helyi adó bevételeket, kiadási oldalon elsősorban a különféle szociális juttatásokat, a béreket és a járulékait, az önkormányzati támogatásokat, az adósságszolgálat kiadásait, és egyéb determinizmusokat. A szállítók felé fennálló kötelezettségeket mind az önkormányzat, mind a polgármesteri hivatal mind az intézmények vonatkozásában kiemelten kezeljük. Folyamatosan vizsgáljuk a lejárt állományok, arányát, változásait és annak okait. Törekszünk a lejárt tartozások mielőbbi rendezésére. A Holding és tagvállalatai felé fennálló követelések és kötelezettségek kiemelten szerepelnek a likviditási kimutatásban, ezáltal megvalósul a minősített többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kötelezettségei alakulásának monitoringja is. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának december 31.-i szállítói állományát az alábbi táblázat mutatja. eft Szállítói tartozások december december 31 Intézmények összesen: Önkormányzat Hivatal Önkormányzat + Hivatal összesen: Miskolc Város összesen: Mint látható a kifizetetlen szállítói állomány a évhez képest összességében 9 %-kal csökkent. Az Intézkedési terv I. féléves végrehajtásáról szóló tájékoztató is tartalmazza, a polgármesteri hivatal szakapparátusa folyamatosan figyelemmel kíséri az intézményrendszer működését, a szakmai feladatellátás szakmai szervezeti kereteit. Ezek racionalizálása, a feladatellátás hatékonyabbá, gazdaságosabbá tétele érdekében a lehetőségek figyelembevételével intézkedések megtételét, döntések meghozatalát kezdeményezi. A hivatkozott I. féléves tájékoztatóban bemutatott intézmény átadások, megszüntetések, intézményi átszervezések után további intézkedésekre is sor került, a következők szerint: - A Közgyűlés szeptember 27.-i ülésén hozott a IX-262/3443/2012. számú határozatával az Iránytű Szociális Szolgálat, a Miskolci Gyermekvédelmi Központ, valamint az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat megszüntetéséről döntött. A megszüntetésre kerülő intézmények jogutódja január 1. napjától a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ lett. Az átalakítás főbb célja, hogy csökkenjenek a szakmai és támogató feladatok ellátásában jelentkező párhuzamosságok, növekedjen az intézmények működési hatékonysága, és csökkenjen az intézményrendszer finanszírozási igénye, javuljon a nyújtott szolgáltatások színvonala. - A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvény alapján január 1-jétől az iskolák állami fenntartásba kerültek, csak a működtetés maradt a 3000 fő lakosságszámot meghaladó önkormányzatoknál. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a szakképző

4 iskolák kivételével (melyek teljeskörűen átadásra kerültek) vállalta az oktatási intézmények működtetését. - - Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a december 13-ai ülésen hozott XII-370/3786/2012. számú határozatával a feladatkörébe tartozó intézmények működtetése céljából új intézményként megalapította a Miskolci Közintézmény-működtető Központot. Az új intézmény fő feladatai (az intézményhálózat) a gazdasági, műszaki szolgáltatási és étkeztetési feladati megszervezéséből, illetve ellátásából adódnak. Az új szervezeti keretek lehetővé teszik a hatékonyság, a gazdaságosság, és a jó színvonalon történő feladatellátás követelményeinek érvényre juttatását. Az önként vállalt feladatok felülvizsgálatának gyakorlatát már az Intézkedési terv végrehajtásáról szóló I., félévi tájékoztató bemutatta. A feladatok felülvizsgálata a évi költségvetési javaslat kimunkálása során is megtörtént és a továbbiakban is folyamatos feladatként kezeljük. Az önkormányzat érdekét e téren fokozza, hogy az új önkormányzati törvény (a továbbiakban Mötv.) újra fogalmazta az önkormányzat kötelező feladatait és fokozza az érdekeltségét az új finanszírozási rend is, melyben az önként vállalt feladatokat alapjaiban az önkormányzatnak saját pénzeszközeiből kell finanszírozni. Az önkormányzat minősített többségi tulajdonú gazdasági társaságainak gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetének évi várható alakulásáról a határozati javaslat 2. melléklete ad tájékoztatást. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény, valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) kormányrendelet előírásainak megfelelően évente, a költségvetést megelőzően a Közgyűlés részére önálló előterjesztés formájában bemutatásra kerülnek az önkormányzat saját bevételeinek és az adósságot keletkeztető ügyeleteiből származó fizetési kötelezettségeinek tárgyévet követő három évre várható összege. A bevételek és a kiadások jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kerülnek bemutatásra, ezáltal a bevételek között tételesen szerepelnek a kötelezettségek visszafizetésének forrásai. A kiadásoknál a kamat és az árfolyamváltozás hatásai és az ebből adódó kockázati elemek, számbavételre kerülnek. A stabilitási törvény azon rendelkezésének, mely szerint az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50 %-át, önkormányzatunk megfelel. A számításoknál az óvatosság elvét tartottuk szem előtt, így a bevételek növekedésével nem számoltunk, az adósságszolgálat tekintetében pedig még nem vettük figyelembe a még le nem zárult adósság konszolidáció kedvező hatását. A folyamatban lévő és tervezett fejlesztések forrásösszetételének vizsgálatáról a évi költségvetési javaslat vonatkozásában az Intézkedési terv végrehajtásáról szóló I. féléves előterjesztés tájékoztatást adott. E szerint az egyes feladatoknál figyelembevételre kerültek a már elnyert, illetve tervezett pályázati támogatások, ahol pedig önerő biztosítása is szükséges, azt külső forrás bevonásával, hitel igénybevételével tervezte biztosítani az önkormányzat. Az Intézkedési terv szükségesnek tartotta bemutatni a Közgyűlés részére az intézményfenntartó társulási tagságból valamint a fejlesztési társulási tagságból adódó kockázati tényezőket és az azok mérséklését szolgáló intézkedéseket. Önkormányzatunk évben ilyen tagságokkal nem rendelkezett, így a kockázati tényezők sem jelentkeztek.

5 Mint az Intézkedési terv végrehajtásáról szóló I. féléves tájékoztató is tartalmazta, a beruházásokkal létrehozott létesítmények működtetésének fedezetével a évi költségvetési javaslat összeállításakor is számoltunk és számolunk a továbbiakban is. A működtetés fedezete az üzembe helyezés évének költségvetésébe épül be. A várható költségek prognosztizálása a gazdasági környezet bizonytalanságai miatt nehéz, így előfordul, hogy a tényleges költségek meghaladják az előzetesen számított értéket. Az előzőekben, a likvidtás-menedzsmentnél is említésre került, hogy a szállítói állomány kezelése, alakulásának figyelemmel kísérése, elemzése kiemelt feladat. A teljes szállítói állományról hetente kimutatás készül. Az önkormányzat különös figyelmet fordít a lejárt határidejű és a kisebb összegű (300 ezer Ft alatti), tatozások rendezésére. A kisösszegű tartozások többnyire rövid időn belül rendezésre kerülnek, a nagyobbak a forrásképződéshez igazodóan teljesítjük. Egyes esetekben pedig a beszállítókkal tárgyalásra és írásos megállapodások megkötésére kerül sor, melyben ütemezésre kerül a tartozás megfizetése. A tárgyalások megegyezéssel végződnek. II. A jegyzőnek megfogalmazott javaslatok Az előző, I. féléves tájékoztató is tartalmazta, az árfolyam, a kamat, valamint visszafizetési kockázatok figyelemmel kísérése és elemzése folyamatos feladatot jelentett az elmúlt évben is. Az ezzel kapcsolatosan ott megfogalmazottak jelenleg is aktuálisak. Nem tartozik konkrétan a beszámolási időszakhoz, mivel csak év közepén zárul le az adósság konszolidáció, melyben az állam az önkormányzatok adósságállományának meghatározott részét átvállalja, azonban itt is szólni kell róla. Mint ismeretes, a tárgyalások eredményeként megállapodás született az állam és az önkormányzat között, mely számunkra kiemelkedően magas, 70 %-os adósságvállalási arányt tartalmaz. A konszolidáció végrehajtása után az önkormányzatnál maradó hitelek összetétele jelentősen megváltoztathatja a jelenlegi képet. A konszolidációra kerülő portfólió tartalmazhatja a teljes, az árfolyamváltozásnak kitett adósságállományt, valamint kamatkockázatnak kitett adósságállományt. A konszolidáció eredményeként az adósságszolgálat visszafizetésének kockázata jelentősen lecsökken. Az önkormányzati kezességvállalással érintett ügyletek az előzőekben, az adósságot keletkeztető ügyletek bemutatásáról szóló részénél nem kerültek számbavételre. Ettől függetlenül folyamatosan figyeljük ezek kockázatának alakulását. Az önkormányzatnak egy készfizető kezességvállalása és két comfort levélen alapuló kötelezettségvállalása van. Az utóbbi két ügyletnél az önkormányzat közvetlen és közvetett tulajdonában álló gazdasági társaság érdekében történt a kötelezettségvállalás. Egyébként ezeknél is helytállási kötelezettség terheli az önkormányzatot. Az önkormányzat garanciát nem vállalt. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról valamint a kamat- és árfolyamkockázatokról a tájékoztató fentebbi részében már említés történt. Az Önkormányzat minősített többségi tulajdonú önkormányzati gazdasági társaságok kötelezettségeinek alakulását a második félév folyamán is jelentőségének megfelelően, kiemelten figyelemmel kísértük. A kötelezettségek alakulását a tájékoztató melléklete tartalmazza. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokra a jogszabályi előírások maradéktalan betartása mellett kerül sor. Hitel felvételekor biztosítékként kizárólag forgalomképes, tehermentes ingatlan kerül felajánlásra, illetve megterhelésre. Önkormányzati törzsvagyont fedezetként egyetlen kereskedelmi bank sem fogad el, de a jelzálog bejegyzési eljárás is

6 akadályba ütközhetne, mivel a Földhivatal jelzálogjoggal ilyen típusú ingatlant nem terhelné meg. A szállítói tartozások alakulásáról és figyelemmel kiséréséről a tájékoztató korábbi része ad információt.