Szerző: Boronkai Dóra Lektor: Síklaki István TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Átírás

1 Az internet pszichológiája Szerző: Boronkai Dóra Lektor: Síklaki István

2 Bevezető Ebben az elektronikus tananyagban ön megismerkedhet az internethasználat alapvető színtereivel, az internetes kommunikáció hatásaival a gazdasági és a politikai életre, az internet szerepével a kultúra és a társas kapcsolatok alakításában. A tananyag tárgyalja a valós és az online személyiség működésének kérdéseit, vizsgálja, hogyan alakul és alakul át az ember identitása a virtuális környezetben. A tananyag második része bemutatja a hálózati kommunikáció jellemzőit, az internet csoportszerveződésre gyakorolt hatásait és az online közösségek (facebook, iwiw, twitter, fórum, blog, flashmob stb ) főbb jellemzőit. Tárgyalja a függőségek új típusait, különös tekintettel az internetfüggőség és a játékfüggőség kérdéseire. Számba veszi az internet addiktív tulajdonságait, felsorolja az internetfüggőség leggyakoribb pszichés tüneteit, szól a terápiás és prevenciós lehetőségekről, emellett áttekintést ad az internetfüggőséggel kapcsolatos legfontosabb nemzetközi és hazai kutatásokról is.

3 Tartalom Első rész: E-világi élet: az internethasználat alapvető színterei: az internetes kommunikáció hatásai a gazdasági és a politikai életre, az internet mint globális kultúra, az internet szerepe a társas kapcsolatok alakulásában Második rész: Az online és offline személyiség működésének kérdései: Hogyan alakul az ember identitása a virtuális környezetben? A valódi és az online személyiség kérdései. Vonal és homlokzat. A benyomáskeltés stratégiái. Szerep, személyiség, maszk. Online álarcok és jelmezek. Harmadik rész: Háló-társak : csoportdinamika a hálóvilágban: A hálózat jelenségének leírása. A hálózati kommunikáció jellemzői, hatása a csoportok szerveződésére, a csoportdinamika jegyeire. Csoportdinamika a kibertérben. Az online közösségek jellemzői (facebook, iwiw, twitter stb ). Kapcsolatok a hálón, az online viszonyok természete. Negyedik rész: A függőségek új típusai, az internetfüggőség és a játékfüggőség: Az internet addiktív tulajdonságai. Az internetfüggőség pszichológiája, a függőség tünetei: regresszió, terápiás és prevenciós lehetőségek, e-terápia. A megvonási tünetek jellemzői. Ötödik rész: Az internetfüggőséggel kapcsolatos nemzetközi és hazai kutatások

4 Első rész E-világi élet: az internethasználat alapvető színterei

5 Az internethasználat előnyei és hátrányai Az internet előnyei közé tartozik, hogy lehetővé teszi a különböző információkhoz való könnyű és gyors hozzáférést, emellett lehetőséget teremt az az elektronikus levelezésre is. Elősegíti a virtuális közösségek kialakulását, amellyel az emberi kapcsolatok egy új típusát teremti meg. Az így létrejött új közösségekben áthidalhatóvá válnak a térbeli, időbeli, kulturális és nyelvbeli különbségek is. Az internet hátrányai közé sorolható, hogy nem szabályozott, ezért minden ott található adatot kellő kritikai hozzáállással kell felhasználni. Hátrányai közé tartozik az is, hogy nehéz a hatalmas adattömegből a fontos és érvényes információkat kiszűrni. A hálózathoz való kapcsolódás lehetőségei: kapcsolatteremtés, játék, kreativitás, eszmecsere, önkifejezés és egyfajta közösséghez való tartozás élménye. Az előnyök mellett azonban már korán felismerték azt is, hogy vizsgálni kell az internet-használat egyénre és közösségekre gyakorolt negatív hatásait, veszélyeit.

6 Az internethasználók kor szerinti megoszlása

7 Az internethasználók nem szerinti megoszlása

8 Az internethasználók lakóhely szerinti megoszlása

9 Az internethasználók végzettség szerinti megoszlása

10 Az internet hálója Az internet nagyon megkönnyíti az adatok továbbítását, mert létrehoz egy olyan hálózatot az emberek között, amely teljesen megszabadítja a kommunikációt a különböző körülmények, tér- és időbeli korlátok hatásai alól. Lehetővé teszi a legkülönbözőbb tartalmak egyidejű produkcióját és fogyasztását, amelyek azonnal bárhonnan, bármikor bárhova eljutnak. Ezek az információk nagy változásokat eredményeznek a különféle színtereken: az üzleti életben a kultúrában a politikában az egymásra ható emberi kapcsolatokban.

11 Az internet hatása az üzleti életre Az internet az üzleti életben is nélkülözhetetlenné vált, ma már egy kis vállalkozás is nehezen boldogul, ha alapvető internetes infrastruktúrával (internet hozzáférés, cím) nem rendelkezik. A nagyobb vállalkozásoknál az internet nem csak az írásos kommunikáció egy kényelmes és olcsó módja, hanem egy újabb lehetőség, ahol be kell mutatkozni, és jelen kell lenni. Az internet segíthet leküzdeni a fizikai távolságokat, lehetővé téve például több telephely között a biztonságos és gyors adatcserét és együttműködést. A statisztikai adatok azt igazolják, hogy ma már dollármilliókban mérhető az internetes áruházak forgalma is. Kiegészítő anyag: Az internet jelentősége, felhasználási lehetőségei a kereskedelemben

12 Vállalkozások Internet által igénybe vett területei

13 Az online üzleti élet színterei Az internet az üzleti élet minden területére beférkőzött, és átstrukturálta a gazdasági tevékenységeket. Főbb színterei a teljesség igénye nélkül: Online étel- és italrendelés Digitális képek kidolgozása Fordítóiroda Fénymásolás, könyvkötés, névjegykártyák, nyomdai munkálatok Szálláshely keresése Utazási iroda Webáruházak Banki szolgáltatások Apróhirdetések Ingatlan és gépjármű értékesítés

14 Az online bevételek alakulása

15 Az online áruházak forgalmának alakulása között

16 Az internet mint globális kultúra Az Internet amellett, hogy egy számítógépes világhálózat, amelyben ma már több mint 40 millió számítógép kommunikálhat egymással, ugyanakkor technológia is, amely döntően meghatározza az intézményi hálózatok kialakításának módját. Ma már azt is látjuk, az Internet több mint egy új iparág. Inkább azt mondhatjuk, hogy új kultúra. (Bakonyi Péter, 1999) Ha az internet és a kultúra kapcsolatáról beszélünk, több szinten érhetjük tetten ezt a kapcsolatot. Egyrészről a kultúra szűken vett definíciója felől, amely alatt a civilizáció, a szellemi javak összessége, a művelődés és a klasszikus műveltséggel kapcsolatos értékek értendők. Itt nem csak a Gutenberggalaxis elektronikus megfelelőire kell gondolnunk, hiszen nem csak arról van szó, hogy papír helyett képernyőről olvassuk ugyanazokat a szövegeket. A kereshetőség variációs lehetőségei, az egymásra mutató és utalt szövegrészek mennyiségi tartalmai egy egészen új intertextuális minőséget hoznak létre. Kiegészítő anyag: ekultúra

17 Az internet mint globális kultúra A kultúra a társadalomtudományok kultúra-felfogásának, szubkultúrafelfogásának megfelelően jelenik meg a hálóban, amely szerint az internet nem elsősorban technikai, hanem inkább kulturális minőségében kezelendő. Az internet a technológia kiteljesedésén túl egy olyan új globális kultúra táptalaja, amelynél az idő, a tér, a határok, sőt még az ember egyediségének a fogalmát is alapjaiban át kell értelmezni. A kultúra változása nem az internet-korszakban kezdődött, abban csupán hihetetlenül felgyorsult. Az internet következtében ránk köszöntő kulturális forradalom piacközpontú és politikailag is terhelt.

18 Az internet hatása a politikai életre Az információs technológia nagy hatással van a nemzeti önállóságra, a formális és informális nemzetközi diplomáciára, a politikára is. A tengerentúlon nem csak a kampány folyamán, hanem kormányzati eszközként is felhasználják például a közösségi oldalakat. Az internetezés napjainkban még jellemzően korosztályhoz kötött, az idősebbek jóval kisebb számban fordulnak meg a világhálón. Ezáltal, bár a pártok már kísérleteznek a webes kampánnyal, még nem ez dominál itthon. Magyarországon az internet segítségével egy adott kampány során még nem lehet pontosan meghatározni a célközönséget.

19 Az internet hatása a politikai életre Magyarországon a fiatalok általában nem vesznek aktívan részt a választásokban az idősebbek pedig, akik dominálnak a politikai véleménynyilvánítás során, még nem jelennek meg rendszeresen a világhálón. Ha egy párt személyeket akar népszerűsíteni, akkor a közösségi oldalak erre a megfelelő fórumok, míg a felmérések szerint magának a pártnak a reklámját jobb videó portálokon elhelyezni. Kiegészítő anyag: Homo politicus networkiensis: az internet mint politikai színpad

20 Az internet hatása a társas kapcsolatokra Az interneten történő kommunikációs kapcsolatok fő jellemzője, hogy jellemzően a névtelenség terében mennek végbe, ahol nincs arra szükség, hogy a részvevők felfedjék kilétüket. Az online társas interakciók részvevői tökéletesen névtelenek lehetnek, de választhatnak álneveket is maguknak, amelyek azonosíthatatlanok. A mindennapi életben szokásos találkozásokkal szemben a virtuális térben történő találkozások során igen alacsony az identitás kiderülésének kockázata mivel nem állnak rendelkezésre az azonosítás kulcsai. A virtuális térben találkozó személyek meg vannak fosztva a személypercepció során szokásosan rendelkezésre álló információktól, nincs semmi olyan támpont, amelynek kapcsán következtethetnének a másik nemére, társadalmi státuszára, foglalkozására, faji hovatartozására. A fentiek miatt a web 2.0 típusú kommunikáció nem teszi lehetővé hiteles, a személyközi kommunikációhoz hasonló megnyilvánulást és kapcsolatteremtést. Kiegészítő anyag: Társkeresés az interneten

21 Internethasználat televíziózás társas kapcsolatok Az internethasználat és a tévénézés látszólag hasonló tevékenységek. Kasser és Ryan (2002) és Németh (2008) vizsgálatai szerint a társas kapcsolatok igénye összefügg a tévénézésre és az internetezésre fordított idővel. A kutatások azt mutatják, hogy a mérsékelten és sokat tévézők, illetve az internet eléréssel rendelkezők és nem rendelkezők társas támogatottságának mértékében szignifikáns különbségek figyelhetők meg. A sok tévézés és a társas támogatás mértéke között negatív, az internet-elérés és a társas támogatás mértéke között pozitív kapcsolat áll fenn. Míg a sok tévénézés elvonja a figyelmet és az időt a társas kapcsolatok ápolásától, addig az internet a kapcsolatok kialakításának és fenntartásának egyre fontosabb eszköze.

22 Hivatkozott források: Wallace, Patricia Az internet pszichológiája. Osiris Kiadó, Bp. Dányi E., Dessewffy T., Galácz A., Ságvári B Információs társadalom, internet, szociológia. Információs társadalom, Csepeli György Új szegénység. A digitális egyenlőtlenség kulturális hatásai. In. Antalóczy, T., Füstös, L., Hankiss, E. (szerk.): (Vész)jelzések a kultúráról. MTA PTI, Budapest. Csepeli Gy., Prazsák G Örök visszatérés. Társadalom az információs korban. Jószöveg, Budapest. Joinson, A. N Understanding the psychology of internet behaviour. Palgrave-MacMillan, New York.

23 Felhasznált ábrák: 6. dia: Az internethasználók kor szerinti megoszlása 7. dia: Az internethasználók nem szerinti megoszlása 8. dia: Az internethasználók lakóhely szerinti megoszlása 9. dia: Az internethasználók végzettség szerinti megoszlása dia: Vállalkozások Internet által igénybe vett területei diagramok 14. dia: Az online bevételek alakulása diagramok

24 Felhasznált ábrák: 15. dia: Az online áruházak forgalmának alakulása között dia: Internet és kultúra 18: dia: Internet és politika dia: Internet és politika kampany

25 Második rész Az online és offline személyiség működésének kérdései

26 Az online tér hatása Az ember genotípusa a valós és a kibertérben ugyanaz, a tér, a környezet azonban más, és ez maghatározza a fenotípust, vagyis azt, ahogyan a személy megjelenik és működik. Az ember nem válik új fajjá, amikor a kibertérbe lép, de pszichológiai jellemzői az online környezet hatására másként működnek. Az eltérő környezet az adott viselkedés megjelenését szükségszerűen módosítja, tehát az ember az online viselkedésével ugyanazokat a pszichés szükségleteket elégíti ki más feltételek között. Az ember számára nem idegen ez a fajta köztes tér, gondolkodása révén gyermekkora óta minden ember folyamatosan teremt ilyen tereket. A gyermeki psziché a mese hallgatása közben éli át a mesei kettős tudatot, az átjárhatóságot a mese világa és a valós világ között. A felnőtt számtalan köztes tér között képes közlekedni, miközben önmaga realitását megőrzi. Fogalom meghatározás: genotípus Fogalom meghatározás: fenotípus

27 Identitás és online identitás Az identitás én-azonosságot, önmeghatározást jelent, amely különböző szerepeken, magatartásformákon, értékrendszeren keresztül érvényesül. Az identitástudat a személyiségfejlődés és a szocializáció eredménye, az emberi kölcsönhatások, kapcsolatok során jön létre. Az online identitás felvet több kérdést is arra vonatkozóan, hogy az interneten megjelenített személyiség hogyan és milyen kapcsolatokat képes létrehozni és fenntartani a virtuális világban. Az identitás fogalma az újabb technológiák megjelenésével is változik, s ez felveti például a magánélet, az anonimitás, a hozzáférhetőség, az identitáslopások illetve visszaélések problémáit is. Előadás: Digitális identitás

28 Az internet hatása az identitásra Pozitív hatások: a gondolkodás rugalmassága, a személyiség nyitottsága, kreativitása, a szerepekkel való kísérletezés lehetősége, személyiségünk más változatainak megismerése, találkozás álombéli önmagunkkal. A szerepekkel való játék során a tudattalan közvetlen vizsgálatára is lehetőség nyílik, ami a pszichoanalízishez hasonló terápiás funkciót is elláthat. Negatív hatások: a szerepkísérletezés az Én szétdarabolásához, megsokszorozásához, decentralizálásához vezethet. Az erre hajlamos személyeknél felerősítheti a többszörös személyiségből eredő zavarokat, a paranoiditást, a tudathasadásos viselkedést, az álarcok világát. Fennáll a veszélye annak, hogy az álarcok, maszkok viselésével eltávolodunk a valóság addig megszokott észlelésétől, ami a valóság figyelmen kívül hagyásának veszélyével is járhat.

29 Az internet hatása az identitásra A személyiséget érő változások mégsem feltétlenül torzító hatásúak: az új összetevők elviselésének képessége egy új, sokdimenziós személyiség kialakításának ígéretét is magában hordozza. A személyiség átmeneti széttöredezését a tudat és a tudattalan újfajta szintézise követheti, amelyben a fizikai és álombeli lényünk integrációjából egy új tudatosság jelenhet meg.

30 Vonal, homlokzat A verbális és a nem verbális cselekedeteknek azt a mintázatát, amely a szituációról, a résztvevőkről és a magunkról alkotott értékelésünket juttatja kifejezésre Goffman alapján vonalnak nevezzük. Annak a pozitív szociális értéknek a megjelölésére pedig, amelyet e vonal révén egy adott kontextusban magunknak megkövetelünk, a homlokzat terminust használhatjuk. Nem más ez, mint társadalmilag megerősített tulajdonságok által körvonalazott énkép, egy olyan konstruktum, melyet a pillanatnyi szituációval és a tágabb társadalmi kontextussal összefüggésben tart fent az ember,. Homlokzatunk egyrészt negatív, mely a cselekvési szabadságunkat nem korlátozó igényeinket, másrészt pozitív, mely a kívánságainkat kívánatosként feltételező igényeinket juttatja kifejezésre. Ha adekvát vonalat viszünk, és ennek megfelelő homlokzatot tartunk fönn, reakcióinkat a magabiztosság jellemzi, ellenkező esetben viszont nem könnyen integrálható eseményeket vihetünk az érintkezésbe, sőt társas homlokzatunkat akár meg is vonhatja tőlünk a társadalom.

31 Homlokzatvédés, homlokzatfenyegetés A saját és mások homlokzatának megóvása, a vonalak kölcsönös elfogadása feltétele az érintkezésnek, általában tehát érdeke az interakció résztvevőinek. A homlokzatot a verbális vagy nem verbális aktusok különféleképpen fenyegethetik. Például az utasítások, tanácsok, figyelmeztetések, ígéretek, bókok stb. a hallgató negatív homlokzatát, a helytelenítés, kritika, ellentmondások, a tiszteletlenség stb. a hallgató pozitív homlokzatát veszélyeztetik. Egyes aktusok a beszélő, mások a hallgató (negatív vagy pozitív) homlokzatát támadják. A homlokzatfenyegető aktusok kontextusában bármely racionális cselekvő vagy a szóban forgó aktusok elkerülésére törekszik, vagy a fenyegetés minimalizálására irányuló s ezzel egyidejűleg bizonyos típusú nyereségekkel járó stratégiák alkalmazásához folyamodik, mégpedig azonos feltételek között. Kiegészítő anyag: Szóbeli befolyásolás II.

32 Benyomáskeltés online Egy új ismeretség kötésénél nagyon fontos az első benyomás, mert később hajlamosak vagyunk arra, hogy figyelmen kívül hagyjuk az annak ellentmondó, és keressük az azzal összhangban álló bizonyítékokat. Az első benyomás az internetes kapcsolatteremtésben még nagyobb jelentőséggel bír, mert gyakran így kezdődnek az egyes kapcsolatok, és olyan is előfordulhat, hogy sosem alakulnak át személyes kapcsolattá. Az önmagunkról keltett benyomást kezelni az interneten egészen más feladat, mint a valós világban, hiszen a benyomáskeltéshez szükséges eszköztár hiányos vagy az alkalmazott eszközök félreértésekre adhatnak okot. A fórumok és chatek esetében a közvetlen emberi kommunikációban nagy szerepet betöltő nonverbális kommunikáció megjelenítése nehézkes, csupán karaktereken és emotikonokon, hangulatjeleken keresztül közvetíthető, amelyek használata önkényes, ezért akár megtévesztőek is lehetnek. Kiegészítő anyag: Benyomáskeltési stratégiák

33 Szerepjáték Az internet számos lehetőséget nyújt a felhasználóknak arra is, hogy szerepjátékot játszanak, nemet, életkort, alkatot, tulajdonságokat választhatnak korlátok nélkül. A szerepjáték egy bizonyos mértékig és főleg gyermekilletve serdülő korban az identifikációs folyamat része is lehet, de később nagy a veszélye annak, hogy elmosódik a határvonal a valódi és az online személyiség között. Fogalom meghatározás: szerepjáték

34 Szerep A szerep a szociálpszichológia fogalma, amely elemezhetővé teszi a szociális viselkedés szabályszerűségeinek egyéni és szociális vonatkozásait. A szerepfogalom hosszú fejlődési utat tett meg, és az egyes szerzők meghatározásai között jelentős különbségek figyelhetők meg. A mai szerep-fogalom alapját G. H. Mead alkotta meg; értelmezésében a szerep egy adott szituációban való szabályszerű viselkedések együttese, amely az egyén motivációjára épül, sajátos célt követ, és kollektív értékek és normák határozzák meg. Moreno szerep-elmélete a következő négy kategóriára épül: Szociokulturális kategóriaként értelmezett szerepfogalom Előre meghatározott cselekvési mintaként értelmezett szerepfogalom A szerep mint egyénileg kialakított, lehívható cselekvési minta (szociálpszichológiai dimenzió) A szerep mint konkrét cselekvés (aktuális szituáció)

35 Szerep és személyiség Moreno szerint az én egy olyan szereprendszer, amely az adott személy élete során addig alakított szerepviselkedéseiből fejlődik ki. Heller Ágnes úgy látja, hogy az emberi viselkedés nem szükségszerűen válik szereppé, de azzá merevedhet, ha az egyén nem tudja egyéniségét megvalósítani. Szerinte a szerep és az egyéniség egymást kizáró viszonyban van: ha a szerep dominál, a személyiség háttérbe kerül, amikor viszont megvalósul, a szerep eltűnik. Fokozatai: 1. identifikáció: a szereppel való teljes azonosulás 2. játékos inkognitó : amikor az egyén elhatárolódik a szereptől, de a játékszabályokat betartja 3. ellenzéki inkognitó : eltávolodik a szereptől és a játékszabályokat is elveti 4. szerepfelborítás

36 A maszk mint a szerep megjelenítésének eszköze A maszkok használatának tradicionális, kultúrtörténeti vonatkozásait tekintve az álarc az átlényegülés a megjelenített lénnyé vagy szereplővé való átalakulás jelképe. Leggyakoribb funkciója szerint egyfajta kapcsolat kialakításában van szerepe, és valamilyen határállapot kifejezője. Kapcsolatot teremt az isteni világgal, a spirituális erőkkel, mai értelmezésben pedig a másokhoz fűződő viszonyban kap szerepet; a másokkal való kapcsolat eszközeként jelenik meg, társadalmi szerepeink megjelenítéséhez kapcsolódik. Úgy választ el, hogy egyúttal össze is köt a külvilággal és a körülöttünk lévő emberekkel.

37 A maszk mint a rejtőzködés eszköze Amikor az egyén interakcióba lép az interneten, akkor egy maszkot tart a személyisége elé. Meg kell adnia néhány specifikus információt magáról, ilyen például az életkor, a nem, az cím, a felhasználónév stb. Mindezek mellett a felhasználó témáival, szókincsével és stílusával is alakítja maszkját. Az online maszkok gyakran nem fedik fel a tényleges személyazonosságot, csak lefestenek egy képet arról, aki valójában a maszk mögött lehet. Ha valaki egy teljességgel hamis maszk mögé rejtőzik, az félelemről és az önbecsülés hiányosságáról árulkodik. Az online maszkok használata miatt az emberek gyakran vonakodva lépnek egymással kapcsolatba online. Tartanak a maszkot használóktól, ugyanakkor a saját maszkjukat használva biztonsági hálót hoznak létre, így megakadályozzák, hogy ellopják identitásukat és visszaéljenek vele. A maszk elérhetővé tételével az emberek interakcióba léphetnek bizonyos fokú bizalommal, félelem nélkül.

38 Az internetes személyiséglopás Az egyik legveszélyesebb módszer a kiberbűnözők részéről. Az adatlopás áldozata nem csak a pénzét, de hitelképességét, sőt barátait is elveszítheti. A személyiséglopás olyan internetes bűncselekmény, amely az utóbbi néhány évben terjedt el, és nagyrészt az adathalászathoz, a közösségi oldalakhoz kapcsolódik. Nagyon veszélyes, mert súlyos hatással lehet az áldozat további életére. Ellophatják áldozatuk személyiségét, minden személyi adatát, gyakran az életével kapcsolatos bizalmas információkat is, nevében pl. hitelt vehetnek fel, bűncselekményeket követhetnek el. A wifi elterjedése óta rosszabb a helyzet, hiszen bárki nyugodtan megállhat a házunk előtt, és megfelelő felszereléssel lelophatja a számítógépünk minden adatát. Ráadásul ahogy gépünkről le, úgy fel is tudnak tölteni adatokat. Kutatások szerint Magyarországon az internethasználók 70 százaléka találkozott már valamilyen formában a kiberbűnözéssel, és óránként több mint 100 áldozatot szed az internetes bűnözés.

39 Hivatkozott források: Wallace, Patrícia Az internet pszichológiája. Osiris Kiadó, Bp. Csepeli György Álarcosbál a blogteremben. Kritika, június. Pléh Csaba Számítógép és személyiség. Replika, június. Ritter Andrea: Az internethasználat néhány lehetséges hatása a serdülőkre Nagy Ágnes: Maszk szerep személyiség.

40 Felhasznált ábrák: 27. dia: Online identitás dia: Digitális identitás dia: Szerepjáték (Naruto) dia: Kiberbűnözés

41 Harmadik rész Háló-társak : csoportdinamika a hálóvilágban

42 A hálózat Azonos értékű elemekből álló rendszer, amelyben az elemek különböző módon kapcsolatban állnak egymással. Az elemek lehetnek pontok, emberek, városok, sejtek, számítógépek, honlapok, üzletek, iskolák Jellemzőik: Skálafüggetlenek Kisvilágok Egymásba ágyazottak Gyengén kapcsoltak

43 Skálafüggetlenség Annak a valószínűsége, hogy valamely elemnek egy nagyságrenddel több szomszédja legyen, egy nagyságrenddel kisebb.

44 Kisvilág struktúra Azt jelenti, hogy nagy számú pont kapcsolódik egymáshoz úgy, hogy nem kapcsolódik mindegyik mindegyikhez, sőt a legtöbb csak néhány másikhoz, mégis bármelyik elérhető a többi kapcsolódási ponton keresztül. Ez úgy lehetséges, hogy ugyan a pontok túlnyomó többsége csak pár másikhoz kapcsolódik, van néhány olyan, ami rengeteg másikhoz (ezek a gócpontok). Egy ilyen gócponton át bármelyik pont könnyen elérhető. A kisvilág struktúra segít megőrizni a biztonságérzetünket az elidegenedett világban.

45 Egymásba ágyazottság Az egymásba ágyazottság lényegében azt jelenti, hogy a hálózatok kisebb hálózatokból épülnek föl, illetve nagyobbakhoz kapcsolódnak. Úgy is mondhatnánk, hogy moduláris szerkezetük van. Globalizált világunkban mi magunk is számsorral és elemszámmal jellemezhető kapcsolati hálózatok tagjai vagyunk: ide tartozik a családunk, a legjobb barátaink, a munkatársaink és közeli ismerőseink, azok, akikkel rendszeresen találkozunk.

46 Gyengén kapcsoltság A hálózat egyes elemeinek összeköttetései hozzák létre magát a hálózatot. Ezeket nevezhetjük erős kapcsolatoknak. Ha ezek felbomlanak, megszűnnek, akkor a hálózat is átalakul, majd szétesik. Emellett azonban vannak a hálózatokban olyan kapcsolatok is, amelyek időről időre megváltoznak, átrendeződnek. Ezek megszűnése nem veszélyezteti a hálózat létét, ezért ezeket az összeköttetéseket gyenge kapcsolatoknak nevezzük.

47 A közösségek hálózati kommunikációja Az internet gyökeres változást hozott a közösségek hálózati kommunikációjában. Lehetővé vált, hogy a közösség kilépjen lokális meghatározottságából, amelynek hatására a közösségek szerkezete is megváltozott. A helyi közösségekre jellemző erős kötelékek és a tagok között feszülő sűrűszövésű kapcsolathálót felváltottak a flexibilis, laza szövésű, gyengébb kötelékekre, illetve közös érdekekre vagy érdeklődésre épülő hálózatos kapcsolati struktúrák. Ma az egyén általában egyszerre több ilyen laza közösségnek tagja. Kiegészítő anyag: Közösségek hálózati kommunikációja

48 Az online közösségek definíciója Jones, Rafaeli (2000) Szimbolikusan leírható számítógép közvetítette terek, amelyek a csoportot alkotó egyének számára lehetőséget adnak arra, hogy kapcsolatot alakítsanak ki egymással. Ismérveik: Emberek egy csoportja, akik személyes szükségleteik kielégítése céljából érintkezésbe lépnek egymással Közös célok, amelyek összekötik az adott közösséget, azonos érdeklődés, információcsere Közösen osztott alapelvek A számítógépes rendszer, amely lehetővé teszi és közvetíti a kommunikációt.

49 Online csoportok tipológiája A csoportosítás alapja az a tény, hogy a csoportban való részvétel milyen szükségletet elégít ki. Típusok: kapcsolatorientált csoport, amelyet a tagok egymás iránti érzelmei tart össze témaorientált csoport: a közösséget ez esetben a közös érdeklődés, egy konkrét téma megvitatása tartja össze feladatorientált közösségek, amelyek egy közös cél megvalósítására törekszenek. Lehetnek köztük gazdasági közösségek, ahol a tranzakciókon van a hangsúly, design közösségek vagy akár online tanuló közösségek is. A fentieken kívül meghatározó lehet az is, hogy hol található a csoport, az adott közeg milyen pszichológiai jellegzetességekkel bír. Ez alapján lehetnek blogos, fórumos, chates stb. közösségekről beszélni.

50 Online csoportok tipológiája Fontos tényező a kommunikáció formája is: szinkron aszinkron - vegyes; szöveges vagy egyéb; egy személy beszél egy másikkal, egy többekhez, esetleg sokan sokakhoz. Léteznek indirekt kommunikációt folytató közösségek is. További szempont, hogy az adott közösség az online-offline kontinuumon hol helyezhető el. Az egyik végponton a teljes mértékben online, a másikon a teljes mértékben személyes kapcsolaton alapuló csoport áll, középen pedig olyan kevert típusok, mint például a flashmob. Kiegészítő anyag: Online csoportok kívülről és belülről

51 Chat, vagy csevegőszoba A chatszobákba nicknéven lépnek be a beszélgetők, ahol rövid szöveges üzenetek formájában egyidejű kommunikációt folytatnak. Az üzenetek formájára az írott beszélt nyelv megjelölés jellemző, vagyis a forma írott, de jellemzőiben inkább a beszélt nyelvhez közelít: gyakran központozás nélküli, nemverbális kommunikációra expliciten utaló, rövidítésekkel, szlenggel teletűzdelt szöveg. Az egyes szobák laza szerveződésű közösségeket takarnak, amelyek általában valamilyen közös érdeklődés, vagy téma szerint alakulnak, de létezésük főleg szocializációs célokat szolgál.

52 A legelső internetes kommunikációs formák egyike. Egy adott, tágan vett téma köré szerveződött, nem egyidejű, írott, hosszabb üzenetekkel kommunikáló közösség, akik általában valódi nevükkel szerepelnek. Sajátos jellemzője, hogy egyszerre több konkrét téma is futhat a levelezés során. Vannak nyitottak, amelyekhez mindenki szabadon csatlakozhat, és léteznek zártkörű, meghívásos listák is. Levelezőlista

53 Fórum Az interneten keresztül elérhető, aszinkron, adott téma megvitatása céljából kialakult közösségek, amelyekben a tagok nicknéven szerepelnek. A kommunikáció elsődleges formája az írott nyelv, de képeket, linkeket is be lehet szúrni a hozzászólásokba. A fórumok gyakran rendelkeznek moderátorral, vagyis olyan személlyel, akik monitorozzák a hozzászólásokat, és a nem megfelelőeket szerkesztik vagy törlik.

54 Blog A blogok valójában webes naplók, vagyis olyan oldalak, ahol a szerzők, ritkábban valódi nevükön, gyakrabban nicknéven, bejegyzéseket írnak, időrendben megjelenítve. Az olvasóknak általában lehetőségük van a bejegyzéshez (poszt) megjegyzéseket (komment) főzni. A blogok 2000 környékén terjedtek el, mind a világban, mind Magyarországon, manapság a netezők 56%-a olvas és 15%-a ír blogot (NRC Hungary, 2009). A blogoknak csak egy része ún. egoblog, már rengeteg tematikus, szakmai, vállalati, gasztro-, fashion stb. blog is létezik. A blogok legfőbb értéke, hogy a blogot írók (bloggerek) és olvasók hálózata szükség esetén egy jól mozgósítható hálózati erőforrásként funkcionálhat.

55 Wiki A wikik olyan oldalak, melyek szövegét bárki tudja módosítani, amely során egy állandóan változó és bővülő szövegfolyam jön létre. A wikik általában önkéntes szerkesztőgárdával rendelkeznek, akik moderálják a szerkesztés folyamatát. A legismertebb wiki a Wikipedia, a világ legnagyobb enciklopédiája, mely 276 nyelven kínál tartalmat, 17,5 millió szócikkel rendelkezik, és napi 8500 szócikkel bővül. A magyar nyelvű bejegyzések száma: , melyet nagyjából 8000 felhasználó hozott létre.

56 Közösségi oldalak Ezen oldalak eredeti célja a valódi szociális háló leképezése, vagyis meglevő kapcsolatok regisztrálása, az információ megosztásának könnyítése. Rengeteg ilyen típusú oldal van, Magyarországon főleg a magyar fejlesztésű iwiw, és a nemzetközi Facebook a legelterjedtebb, amelyet Mark Zuckerberg alapított 2004-ben. A Facebook mára 190 országban működik, és több mint 800 millió aktív felhasználóval rendelkezik. Az oldal lehetőséget kínál az énbemutatásra: ismerőseink megjelölésére, akikkel szinkron és aszinkron módon is kommunikálhatunk, illetve nyomon követhetjük tevékenységeiket, aktivitásukat.