Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp A NEMPERES ELJÁRÁSBAN HOZOTT HATÁROZATOK JOGERŐHATÁSA* SZALMA MÁRIA"
|
|
- Amanda Barna
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp A NEMPERES ELJÁRÁSBAN HOZOTT HATÁROZATOK JOGERŐHATÁSA* SZALMA MÁRIA" I. Általános megjegyzések A nemperes (peren kívüli) eljárásnak számos olyan sajátossága van, melyek a peres polgári eljárásra nem jellemzők. így, a nemperes eljárás alapvető sajátosságai közé tartozik a jogvita hiánya, az eljárás hivatalból való kezdeményezése vagy lefolytatása, hogy az eljárásban több vagy csak egy fél szerepelhet, hogy az eljárásban hozott határozatok túlnyomó hányada jogkeletkeztető (konstitutív) hatályú stb. A nemperes polgári eljárás sajátossága az is, hogy az ügy érdemét érintő határozat nem fejt ki teljes, valódi jogerőhatást. Az első fokú nemperes eljárást lefolytató bíróság, ugyanis, ahogyan a szerbiai jogrendszerben, úgy az összehasonlítói jogi tapasztalat szerint is, a nem idejekorán előtelj esztett rendes jogorvoslati kérelem szerint is eljárhat, ami ellentmond a peres eljárásban uralkodó teljes jogerőhatás fogalmának. De lege ferenda, megfontolandó a teljes jogerőhatás fogalmának kiterjesztése a nemperes eljárásokban hozott határozatokra is, amennyiben olyan nemperes eljárástípusokról van szó, melyek eredete a peres eljárásban keresendő, de amelyek célszerűségi okokból kifolyólag kívül kerültek a peres eljárás fogalomköréből és áthelyezést nyertek a nemperes eljárások közé, tekintettel arra, hogy ezen eljárások tárgyát általában valamely fontos vagyoni vagy jogállásbeli kérdés képezi, amely megköveteli a bíróságnak az eljárás hivatalból való lefolytatását, mindannak ellenére, hogy az adott eljárás, alapjában véve, kontradiktórius és jogvita megléte jellemzi. Egyéb nemperes eljárásokban, melyekre tipikusan nem Az eredeti szerb nyelvű könyvrészlet Pravnosnažnost odluka donetih u vanparničnom postupku cím alatt jelent meg a Vanparnični postupak (Peren kívüli eljárás) című kötetben (Újvidéki Egyetem, Jogtudományi Kar, Újvidék, 2008, o.), melyet Dudás Attila magiszter, az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karának tanársegéde fordított le magyar nyelvre. " DR. SZALMA MÁRIA rendkívüli egyetemi tanár Újvidéki Egyetem, Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék Trg Dositeja Obradoviča Novi Sad, Serbia
2 582 Szalma Mária jellemző a jogvita fennállása, mint amilyen, például, az ún. diszpenzációs eljárás, azaz fiatalkorú házasságkötésének engedélyezése, indokolt, hogy a határozatnak csupán részleges jogerőhatása legyen, mert a határozat meghozatala után is célszerű lehet azt módosítani, figyelembe véve, hogy a határozathozatalhoz alapot adó körülmények időközben megváltozhattak. II. A nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatásának elemzése 1. Az elemzés célja A határozatok jogerőhatása egymástól eltérő módon nyilvánul meg a peres és a nemperes eljárásban. Egyszerűen fogalmazva, megállapítható, hogy a peres eljárásban a határozatok jogerőhatása teljes, míg a nemperes eljárások esetében a jogerőhatás csupán részleges. A bírósági határozat a formális logika szabályai szerint ugyan vagy jogerőre emelkedik vagy nem, és ebből a szempontból nem lehet annak,/észleges jogerőhatásáról" beszélni. Ettől eltekintve, valóban úgy tűnik, hogy a nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatása, bizonyos értelemben véve, hiányos, részleges, illetve korlátozott. A jelen munka célja, hogy áttekintést nyújtson a peres eljárásban hozott határozatok jogerejének általános joghatásairól, illetve a nemperes eljárásban hozott határozatok jogerejének különleges joghatásairól. Az elemzés csak az e két polgári eljárástípusban hozható érdemi határozatokra teijed ki, tehát azokra, amelyek a felperes kereseti kérelmére, illetve a javaslattevő indítványára vonatkoznak, és figyelmen kívül hagyja a nem érdemi határozatokat, azaz a per(eljárás)vezető végzéseket. 2. A jogerőhatás fogalma Az általánosan elfogadott vélemény szerint, a bírósági határozat jogerőhatása alatt annak véglegességét és megtámadhatatlanságát, pontosabban rendes jogorvoslattal történő megtámadhatatlanságát kell érteni. A bírósági határozat megtámadhatatlanságát más néven alaki jogerőhatásnak is szokás nevezni. Ettől meg kell különböztetni az anyagi jogerőhatás fogalmát, amely két módon nyilvánul meg. Egyrészt, az anyagi jogerőhatás a jogerőre emelkedett határozat egy másik perre kifejtett joghatását jelenti, abban az értelemben, hogy a jogerős határozat kötelezi a másik perben eljáró bíróságot, amennyiben abban az eljárásban előkérdésként jelenik meg valamely kérdés, mely az előző perben már jogerős elbírálást nyert. Másrészt, az anyagi jogerőhatás azt is jelenti, hogy egy előzetesen már jogerősen ítélt ügy nem lehet újból érdemi bírósági elbírálás tárgya {ne his in idem - nem lehet kétszer ugyanabban az ügyben érdemi határozatot hozni).
3 A nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatása 583 Ennélfogva, a jogerőhatás fogalma nem más mint a jogi igazság megállapítása, jobban mondva, a jog által autoritativ módon megállapított igazság - res iudicata pro veritata habetur. Annak ellenére, hogy a peres eljárásban nem idegen az anyagi igazság megállapításának elve, az alaki igazság megállapításának elve a főszabály. Az alaki igazság megállapításának elvére utal a peres eljárás számos jogintézménye mint amilyen, például, a kereseti kérelemtől való teljes vagy részleges elállás lehetősége vagy a bíróság kötöttsége a felek bizonyítási indítványaival a bizonyítási eljárásban, melyek eredményeképpen az eljárásban megállapított normatív igazság nem szükségszerűen azonos a filozófiai értelemben vett abszolút igazsággal. Mikor emelkedik egy határozat alaki jogerőre? Egy határozat alaki jogerőre emelkedik, ha a rendes jogorvoslatra jogosult a törvényes határidőn belül nem élt jogorvoslati lehetőségével, lemondott róla vagy a már benyújtott jogorvoslati kérelmét visszavonta. Amennyiben a jogosult rendes jogorvoslati kérelmét (peres eljárásban perorvoslati kérelmét), fellebbezését az ítélet ellen, idejekorán benyújtotta, a perrendtartás szabályai szerint még nem áll be a jogerőhatás - a fellebbezés idejekorán történő benyújtásának halasztó hatálya van a határozat jogerőre való emelkedése tekintetében. 1 Az ítélet elleni fellebbezés, ugyanakkor, átszármaztató hatályú, másodfokon magasabb szintű fellebbviteli bíróság hoz határozatot. Amennyiben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyja, az jogerőre emelkedik. Azonban, a másodfokú bíróság úgy is határozhat, hogy hatályon kívül helyezi a határozatot és az első fokon eljáró bíróságot a per újratárgyalására és új határozat hozatalára utasíthatja, amennyiben a fellebbezési okok (mindenek előtt lényeges eljárási szabálysértés vagy a tényállás téves vagy részleges megállapítása) ezt indokolttá teszik. 2 Az ítélet jogerőhatása ebben az esetben, tehát, csak akkor áll be, amikor a másodfokú bíróság helyben hagyja az elsőfokú bíróság ítéletét, a jogerős ítélet pedig már csak rendkívüli perorvoslatokkal támadható meg. A jogerőhatás nem vonatkozik az ítélet indoklására, csak rendelkező részére (a jogerőhatás tárgyi terjedelme). Fontos kiemelni, azonban, hogy az ítélet rendelkező részében autoritativ módon megállapított jogi igazság igazi értelmét csak azoknak a tényeknek a fényében nyeri el, melyek az eljárásban megállapítást nyertek (a jogerőhatás időbeni terjedelme). E tekintetben jó példa a járadék jogintézménye. Ugyanis, amennyiben egy kártérítési perben a bíróság a károkozót a kár járadék formájában 1 Ld. a Szerb Köztársaság Polgári perrendtartásáról szóló (Zakón o parničnom postupku) november 22-én elfogadott törvényének 346. szakaszát (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye Službeni glasnik Republike Srbije 2004/125. sz.) a továbbiakban: ZPP 2 Ld. a ZPP 376. szakaszát.
4 584 Szalma Mária történő megtérítésére jogerősen kötelezte, egy új perben a járadék összege módosítható, illetve a járadékszolgáltatási kötelezettség teljesen megszüntethető, amennyiben olyan új körülmények állnak be, melyeket a járadék megítélésekor a bíróság nem vehetett figyelembe. Ezt a lehetőséget az anyagi jogszabályok biztosítják - Szerbia esetében az 1978-as évi Kötelmi viszonyokról szóló törvény rendelkezései. 3 Ebben az esetben látszólagosan a,jogerőhatás áttöréséről" van szó, azonban valójában a jogerőhatás fogalma és érvénye ezzel nem csorbul, hiszen az újonnan beállt körülmények, mint amilyen a károsult egészségi állapotának javulása vagy jövedelmének, bérének növekedése, új tényállást teremtenek, melyeket a határozathozatalkor nem lehetett figyelembe venni. A peres eljárásban hozott ítéletek jogerőhatása kiteljed az ítéletet meghozó bíróságra, más bíróságokra és állami szervekre (előkérdés kapcsán hozott prejudicíum értelmében), és magukra a felekre is (a jogerőhatás személyi hatálya). Egy jogerős ítélet a perben résztvevő felekre vonatkozóan - inter partes - fejt ki jogerőhatást (így pl. a házassági bontóperben hozott ítéletben megnevezett személyek többé már nem tekinthetők házastársaknak, legalábbis ami jogaikat és harmadik személyekkel szembeni jogviszonyaikat illeti). A jogerős ítélet jogerőhatásának csak a felperes és alperes között fennálló, meghatározott anyagi jogviszony vonatkozásában van személyi hatálya és, elvben, nincs közvetlen joghatása harmadik személyek irányában. Ez különösen érvényes a marasztaló ítéletekre (olyan ítéletre, például, amely az alperes károkozót a felperes károsultnak okozott kár megtérítésére kötelezi). Egy jogerős ítéletnek, azonban, lehet ún. kiterjesztett jogerőhatása is, amikor a jogerőhatás nem csak a felekre, hanem harmadik személyekre is vonatkozik. Ilyen, mindenkivel szemben hatályos ítéletekről beszélhetünk a házassági és családi jogállás megállapítása iránt indított perekben hozott ítéletek esetében. így, például, a jogerősen megállapított apaság szülői jogviszonyt hoz létre az apa és gyermeke között, de ez a határozat egyben minden harmadik személyt is kötelez, abban az értelemben, hogy senki más nem tekinthető az adott gyermek apjának azon a személyen kívül, akit a határozat apaként megjelölt. Harmadik személyre is közvetlenül kiteijedő jogerőhatása (kiteijesztett jogerőhatása) van az egyetemleges jogutódlásra vonatkozó ítéletnek is. A bíróság ítélete ilyen esetben az örökösökre is vonatkozik, még akkor is, ha ők nem, csak jogelődjük vett részt félként a perben. Amennyiben a jogosult a per folyamán jogosultságát harmadik személyre olyan módon engedményezi, hogy közben megtartja felperesi pozícióját a perben, az 3 Ld. a kötelmi viszonyokról szóló törvény (Zakón o obligacionim odnosima) 196. szakaszát, a JSzSzK Hivatalos Lapja (Službeni list SFRJ) 1978/29, 1985/39. és 1989/45. sz., illetve a JSzK Hivatalos Lapja (Službeni list SRJ) 1993/31. sz.
5 A nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatása 585 ítélet jogerőhatást fog kifejteni az engedményessel szemben is (különös jogutódlás) A szerbiai Nemperes eljárásról szóló törvény különleges rendelkezései a határozatok jogerőhatásáról A szerbiai Polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit, így annak a határozatok jogerőhatására vonatkozó normáit is, értelemszerűen alkalmazni kell a nemperes eljárásra, amennyiben a Nemperes eljárásról szóló törvény egy adott jogintézményre vonatkozólag eltérő szabályozást nem tartalmaz. 5 Azonban, a hatályos szerbiai Nemperes eljárásról szóló törvény éppen a jogerőhatás tekintetében tartalmaz kivételes szabályozást a Polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseihez képest. A különös rendelkezések egyike, hogy a nemperes eljárásban hozott jogerős határozattól eltekintve, ugyanabban az ügyben a fél kereseti kérelemmel bíróság előtt pert kezdeményezhet vagy közigazgatási szerv előtt kezdeményezhet eljárást. Természetesen, ezt csak abban az esetben teheti meg, ha ezt a jogosultságot a Nemperes eljárásról szóló törvény vagy más törvény előirányozza, így például, a közös tulajdonban levő dolog a tulajdonostársak közötti használatának megosztására irányuló nemperes eljárás esetén, a hatályos Nemperes eljárásról szóló törvény értelmében, 6 a bíróság végzéssel határoz, de a végzés jogerőhatása nem korlátozza a nemperes eljárásban résztvevő feleket, hogy bíróság előtt peres eljárásban vagy közigazgatási szerv előtt közigazgatási eljárásban a dologgal kapcsolatosan, melynek megosztásáról a tulajdonostársak között a bíróság nemperes eljárásban előzetesen már döntött, valamilyen jogi igényt érvényesítsenek a többi tulajdonostárssal szemben. A nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatásának másik sajátossága, egyszerűen fogalmazva, a nem teljes, részleges, vagy nem tökéletes jogerőhatás fogalmát illeti, amely abból áll, hogy a másodfokú bíróság a végzés ellen nem idejekorán benyújtott fellebbezés alapján is lefolytathat másodfokú eljárást, melynek végeredménye akár az elsőfokú határozat megváltoztatása is lehet. A hatályos Nemperes eljárásról szóló törvény értelmében, 7 ugyanis, (1) ha az 4 Vö. TRIVA, Siniša: Gradansko parnično procesno pravo (Polgári peres eljárásjog), Národne novine, Zágráb, 1980, o. 5 Ld. a Szerb Köztársaság Nemperes eljárásról szóló törvényének (Zakón o vanparničnom postupku) 30. szakaszának 2. bekezdését, a SzSzK Hivatalos Közlönye (Službeni glasnik SRS) 1982/25 és 1988/48. sz., illetve a SzK Hivatalos Közlönye (Službeni glasnik RS) 1995/46. sz. (a továbbiakban: ZVP). 6 Ld. a ZVP 146. szakaszát. 7 Ld. a ZVP 21. szakaszának 2. és 3. bekezdéseit.
6 586 Szalma Mária elsőfokú bíróság végzését nem változtatja meg vagy helyezi hatályon kívül, a fellebbezést az ügy teljes iratanyagával együtt köteles a másodfokú bírósághoz felteijeszteni, függetlenül attól, hogy a fellebbezést a fellebbezésre jogosult a törvényes határidőn belül nyújtotta-e be vagy sem. (2) A másodfokú bíróság a nem idejekorán benyújtott fellebbezés alapján is hozhat határozatot, amennyiben erre alapos okot talál, illetve ha ezzel nem csorbul harmadik személyeknek az elsőfokú végzésből származó valamilyen joga" Ebből, nyilvánvalóan, az következik, hogy az elsőfokú bíróság nem hivatott a nem idejekorán benyújtott fellebbezés szerint eljárni, hanem köteles azt a másodfokú bírósághoz felteijeszteni. Ugyanakkor, a másodfokú bíróság két feltétel mellett folyamodhat a,jogerőhatás áttöréséhez:" ha ezt a) alapos okok indokolják, b) és ha ezzel nem csorbulnak harmadik személyek (szerzett) jogai. A nemperes eljárás ezen sajátosságát nem csak a hatályos Nemperes eljárásról szóló törvény látja elő, hanem a már hatályban nem levő, II. világháború előtti törvény is 1934-ből, 8 illetve a mai összehasonlító jogban is hasonló megoldásra lelhetünk. Az említett 1934-es évi törvény, ugyanis, a 18. paragrafusában előírja, hogy a nemperes eljárásában hozott határozatok, melyek rendes jogorvoslattal már nem támadhatók meg, jogerőhatással bírnak az eljárásban részt vevő felekkel szemben, feltéve hogy külön törvényi jogszabály nem biztosítja számukra a peres eljárásban történő jogérvényesítés lehetőségét. A 12. paragrafus 3. pontja, továbbá, kimondja, hogy a rekurzus alapján eljáró elsőfokú bíróság a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozatot megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti, amennyiben ez nem sérti harmadik személyeknek a határozaton alapuló jogait" Ugyanezen paragrafus 4. pontja elrendeli, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság nem változtatja meg vagy helyezi hatályon kívül határozatát, a rekurzust az eljárás teljes iratanyagával együtt határozathozatal céljából felterjeszti a másodfokú bírósághoz" Magával a rekurzussal (fellebbezés a nemperes eljárásban hozott elsőfokú bírósági végzés ellen) kapcsolatban, a 13. paragrafüs 1. pontja kimondja, hogy a rekurzust a határozat kézbesítésétől számított 15 napos határidőn belül lehet benyújtani az első fokon eljáró bírósághoz. Azonban, az elsőfokú bíróság a nem idejekorán benyújtott rekurzust is köteles a másodfokú bírósághoz felteijeszteni, amennyiben ő maga a rekurzus alapján a határozatot nem helyezte hatályon kívül" Az 1934-es évi törvény és a hatályos Nemperes eljárásról szóló törvény közötti különbség e tekintetben nyilvánvaló - az 1934-es évi törvény rendelkezései szerint az elsőfokú bíróságnak a késedelmesen benyújtott rendes jogorvoslati kérelem (amelyet 8 Ld. az 1934-es évi nemperes eljárásról szóló törvényt, in: Vanparnični postupak (Nemperes eljárás), Gece Kon kiadó, Belgrád, 1934, 94. o.
7 A nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatása 587 akkoriban rekurzusnak hívtak) alapján is módjában állt az elsőfokú határozatát hatályon kívül helyezni vagy megváltoztatni. Elmondható, hogy a mai összehasonlító jogban uralkodó szabályozás inkább az 1982-es évi szerb törvény megoldásához hasonlít, mint az 1934-es évi törvény megoldásához. így, például, a többször módosított, mai is hatályos, 1854-es évi osztrák Nemperes eljárásról szóló törvény 9 szerint az elsőfokú bíróság a rekurzus alapján megváltoztathatja az első fokú határozatát, ha ezzel harmadik személyek jogai nem csorbulnak. Ugyanez a törvény, továbbá, azt is rögzíti, hogy a bíróság a késedelmes jogorvoslati kérelmet is, szabad megítélése szerint, figyelembe veheti, ha ezzel harmadik személy jogaiban nem áll be sérelem. Késedelmes az a jogorvoslati kérelem, melyet a jogorvoslati kérelemre jogosult az elsőfokú ítélet kézbesítésétől számított 15 napos határidő letelte után nyújtott be. Viszont, a nemperes eljárásban hozott bírósági végzés ellen késedelmesen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján, az osztrák törvény értelmében, kötelezően magasabb szintű bíróság jár el. 10 A nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatásának harmadik sajátossága abban nyilvánul meg, hogy a bíróság úgy is dönthet, hogy a határozat joghatása még a jogerőre való emelkedése előtt beálljon, amennyiben ezt kiskorúak és más különleges védelmet élvező személyek oltalma megkívánja." 4. Részleges jogerőhatás Egy 1969-ben Milánóban megtartott nemzetközi tudományos tanácskozáson elhangzott referátumokat tartalmazó tanulmánykötetben még ma is aktuális nézetek lelhetők fel a nemperes eljárásban hozott bírósági határozatok jogerőhatásának problémaköréről az összehasonlító jogban. A tanácskozáson elhangzott előadások, többek között, érintették a jogerőhatás kérdését is, azaz megkísérelték felkutatni azokat az okokat, amelyekből kifolyólag a legtöbb ország jogrendszerében a nemperes eljárásban hozott bírósági határozatok és intézkedések csak részleges jogerőhatással bírnak. Pontosabban, a tanácskozáson az egyik fo kérdés az volt, hogy melyek azok az indokok, megfontolások, amelyekből kifolyólag a törvényhozó feljogosítja az elsőfokú bíróságot határozatának megváltoztatására, sőt mi több, lehetőséget nyújt az első- vagy másodfokú bíróságnak, hogy akár 9 Ld. RGBl.N» , a szerző számára rendelkezésre álló utolsó, évi módosításokkal együtt. BGBl 111/ Ld. Zivilverfahren, Stand , Redaktion Dr. Walter List, Manzsche Verlagsund Universitätsbuchhandlung, Wien, Gesetz über das gerichtliche Verfahren in Rechtsangelegenheiten ausser Streit-sachen vom , RGBl 208, o. 11 Ld. a ZVP 25. szakaszának 2. bekezdését.
8 588 Szalma Mária késedelmesen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján is eljáijon és, ha úgy ítéli meg, helyt adjon neki, feltéve, hogy erre alapos oka van, illetve ha ezzel harmadik személyek jogai nem csorbulnak. 12 Egyes szerzők azt az álláspontot képviselték, hogy indokolt a nemperes eljárásokban hozott bírósági határozatokat csupán részleges jogerőhatással felruházni. A részleges jogerőhatás, véleményük szerint, azért indokolt, mert a nemperes eljárást a bíróság általában a fél érdekében folytatja le és gyakran a felet érintő lényeges jogállásbeli vagy vagyoni kérdésben hoz határozatot. Ilyen esetekben méltányos figyelembe venni azt az eshetőséget is, hogy a határozathozatalhoz alapot adó körülmények a határozat meghozatala után megváltozhatnak, amiről a fél a bíróságot a határozat kézbesítése után bármikor értesítheti. A határozat meghozatala, illetve a fellebbezési határidő letelte után olyan körülmények állhatnak be, amelyek meggyőző erővel lehetnek az első- vagy a másodfokú bíróságra, hogy célszerű lenne a határozatot megváltoztatni, függetlenül attól, hogy ez a jogerőhatás áttörését jelentené, azzal a feltétellel, hogy a határozat megváltoztatása nem sértené harmadik személyek jogait. Mások véleménye szerint, ellenben, rendkívül aggályos a célszerűség és a bírói szabad megítélés elvének alkalmazása e tekintetben és szinte bizonyosra vehető, hogy egy jogerőre emelkedett határozat utólagos megváltoztatása, a megváltozott körülmények fényében, a legnagyobb gondossági követelmény betartása mellett is, csorbíthatja harmadik személy valamilyen jogát. Ebből az okból kifolyólag ők a teljes jogerőhatás és az átszármaztató hatályú jogorvoslati elv elfogadását szorgalmazták a nemperes eljárásokban is. A részleges jogerőhatást szorgalmazók válasza erre az álláspontra az volt, hogy engedélyezni kell a nemperes eljárásban első fokon meghozott határozat megváltoztatásának lehetőségét késedelmesen benyújtott jogorvoslati kérelem 12 Ld. például BAUR Fritz: Die Wirksamkeit der Massnahmen der freiwilligen Gerichtsbarkeit (nach deutschem Recht), Atti del 3. Congresso Internationale dei provvedimenti di giurisdictione volontarie, Relationi (a továbbiakban a tanácskozás megnevezése: Atti) Milano, Giuffre editore, 1969, o.; KRALIK Winfried: Die Wirksamkeit der Verfügungen der freiwilligen Gerichtsbarkeit in Österreich, Atti, i. m o.; JODLOWSKY, Jerzy: L éjficacité des decisions dans la procedure gracieuse, Atti, i. m o.; GIORGIOS, Rammos: Die Wirksamkeit der besonderen Verfahrensarte der freiwilligen Gerichtsbarkeit nach dem geltenden griechischen Recht, Atti, i. m o. REEPINGEN, Charles-KRINGS, Emest: La jurisdiction gracieuse en droit beige, Atti, m o.; TRIVA, Siniša: De ľ effect des décisions de la jurisdiction gracieuse dans le droit yougoslave, Atti, i. m o. és mások. Ld. még KAMHI, Sámuel: Problem upotrebepravnih lijekova u vanparničnim postupcima (A jogorvoslati kérelmek alkalmazásának problémaköre a nemperes eljárásokban), Godišnjak Pravnog fakulteta u Sarajevu (a szarajevói Jogtudományi Kar évkönyve), 1962; LAZAREVIČ, Adam: VASILEV N., Mile-GORGIEVSKI, Stevan: Vonparnična postopka (Nemperes eljárás), Skopje, Univerzitet vo Skopje, 1965, 271. o.
9 A nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatása 589 alapján is, mivel az ilyen határozatot, különleges törvényi jogszabállyal összhangban, külön perben meg lehet támadni, ami azt jelenti, hogy kontradiktórius kivizsgálás alá kerülne, hogy a késedelmesen benyújtott rendes jogorvoslati kérelem alapján történő első fokú nemperes eljárásban hozott határozat megváltoztatása sértette-e harmadik személyek valamilyen jogát vagy nem. Igaz, erre csak valamely fél beavatkozása alapján kerülhet sor, de a hivatalból való eljárás elvének alkalmazása mellett. Ami a hatályos szerbiai szabályozást illeti, elmondható, hogy nem kétséges, hogy a nemperes eljárásban hozott határozatok részleges jogereje (ideiglenesen) veszélyeztetheti harmadik személyek jogait. Természetesen, alapos oka lehet annak az igénynek is, hogy a késedelmesen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján is megtörténhessen a határozat módosítása az érdekelt fél javára, de jogosan tehető fel a kérdés, milyen mértékben lehet előrelátni, hogy az ilyen módon megváltoztatott határozat sértheti-e jóhiszemű harmadik személyek jogait vagy érdekeit. A bíróság azon jogosultsága, hogy szabadon mérlegelje eláll-e a határozat megváltoztatásától, mert az harmadik személyek jogait sérti, inkább a közigazgatási eljárásra jellemző, mintsem a bírósági eljárásokra. A szabad megítélés elve a nemperes eljárásokban kétségkívül a múlt, a rendi, képviseleti törvényhozás hagyatéka, amikor a mai nemperes eljárások legnagyobb része még a közigazgatási eljárások fogalomkörébe tartozott, melyeket csak a polgári törvényhozás emelt be a bírósági (nemperes) eljárások közé, így biztosítván a polgári jogoknak nagyobb garanciákat, megfosztván ezeket az eljárásokat a közigazgatási eljárásra jellemző diszkrecionális elbírálás terhétől. A szakirodalomban általánosan elfogadottnak tekinthető az az álláspont, mely szerint a nemperes eljárásokat, függetlenül azok közigazgatási eredetétől" mégis alapvetően bírósági eljárásoknak kell tekinteni. A nemperes eljárásokban hozott határozatok részleges jogerőhatása, ami eltérést jelent a peres eljárás általános szabályaitól, mellett és ellen is számos érv szól. Ezeket az eltéréseket bizonyos esetekben a nemperes ügyek sajátos jellege indokolja, hiszen a nemperes eljárásokban a bíróság nem dönt olyan ügyekben, melyek a szó szoros értelmében vitásnak tekinthetők, és nem nyújt jogvédelmet olyan módon mint a peres eljárásban, hanem határozatával inkább törvényi vélelmek fennállását vagy alaki feltételek meglétét igazolja Ld. ebben az értelemben GEORGIOS, Rammos: Die Wirksamkeit, Atti, i. m o. Ld. még SZALMA József: Delotvomost, pravnosnažnost i izvršnost odluka donetih u vanparničnom postupku (A nemperes eljárásban hozott határozatok joghatása, jogerőhatása és végrehajthatósága), Újvidék-Belgrád (a belgrádi Jogtudományi Kar posztgraduális stúdiumán megvédett szemináriumi dolgozat), 1972, 25. sz. Íj.
10 590 Szalma Mária A szakirodalomban 14 eltérő álláspontok lelhetők fel azzal kapcsolatban, hogy vajon a nemperes eljárásban hozott bírósági határozatok jogerőre emelkedhetnek-e és, ha igen, melyik pillanattól kezdődően fejtenek ki jogerőhatást. Az egyik álláspont szerint csak az a határozat képes jogerőhatást kifejteni, amely jogosultságot hoz létre egy másik személy javára. A másik álláspont szerint, azonban, különbséget kell tenni, egyrészt, a jogkeletkeztető (konstitutív) és megállapító (deklaratív) határozatok, illetve a marasztaló (kondemnatórius) határozatok között, másrészt. Az első két típusú határozat, ezen álláspont szerint, nem képes anyagi jogerőhatást kifejteni, mert nem keletkeztetnek új jogosultságot, ami feltétele annak, hogy a nemperes eljárásban hozott határozat anyagi jogerőhatást fejtsen ki. Ami az elsőfokú marasztaló határozatokat illeti, a jogerőhatás eléréséhez nem elegendő, hogy a jogorvoslati határidő eredménytelenül elmúljon. Ehhez még egy feltétel fennállására van szükség - a határozat tartalmát képező marasztalás önkéntes teljesítése vagy kényszervégrehajtása. A harmadik álláspont, Poznió ismertetése szerint, azt a nézetet képviseli, hogy minden nemperes eljárásban hozott határozat képes mind alaki-, mind anyagi jogerőhatást kifejteni, amit úgy kell értelmezni, hogy amennyiben az előírt határidőben belül rendes jogorvoslati kérelem benyújtására nem került sor, a határozat jogerőre emelkedik, a határidőn túl esetlegesen benyújtott rendes jogorvoslati kérelmet pedig a bíróság rendkívüli jogorvoslati kérelemként fogja értékelni, mely alapján közérdekből hoz határozatot, ha ez nem sérti harmadik személy jogait. A harmadik álláspont, Poznié véleménye szerint, áll legközelebb a hatályos szerbiai eljárásjogi rendelkezések megoldásához. 15 A külföldi szakirodalom szerint 16 célszerű lenne a teljes jogerőhatás elismerése azoknak a határozatoknak az esetében, melyeket olyan eljárásokban hozott meg a bíróság, melyek történetileg a peres eljárásból származnak, de célszerűségi okokból áthelyezést nyertek a nemperes eljárások közé. Ezek, tehát, olyan nemperes eljárások, melyek tárgya mégis inkább vitás jellegű, így, természetüknél fogva, inkább alkalmasak a tárgyalási elv szerinti, nem pedig hivatalból való eljárás alapján történő megvitatásra - olyan ügyek melyek tárgyával kapcsolatban a felek szabadon rendelkezhetnek. Mindenesetre, egy nemperes eljárásban hozott határozat jogerőhatása nem jelent akadályt a határozat megváltoztatásának, amennyiben olyan új, megváltozott tényállás kerül a bíróság figyelmébe, melyet a határozathozatal pillanatában nem vehetett figyelembe. A szakirodalom erre az esetekre, 14 Ld. POZNIČ, Borivoje: Gradansko procesno pravo (Polgári eljárásjog), 12. Savremena adminstracija, Belgrád, 1991 l2, 441. o. 15 Uő Ld. pl. FRITZ-BAUER: i. m.; 262. o.; JODLOWSKY: i. m. 32. o.
11 A nemperes eljárásban hozott határozatok jogerőhatása 591 tipikusan, a diszpenzációs határozatot 17 említi, amikor is a fiatalkorú testi és szellemi éretlensége miatt a bíróság nem engedélyezi a házasság megkötését, de, miután felnőtt korúvá vált, a körülmények megváltozása miatt a bíróság megváltoztathatja határozatát, azaz hatálytalaníthatja a házasság megkötését tiltó határozatát. Megfelelő példa az az eset is, amikor a fiatalkorú testileg és szellemileg érett személy, de a bíróság mégsem engedélyezi a házasság megkötését a fiatalkorú hátrányos szociális helyzete miatt. Viszont, ez az ok később megszűnhet fennállni, mert a fiatalkorú időközben munkába állhatott, például, aminek következtében anyagi helyzete rendeződhetett. Az újabb szakirodalom, csakúgy mint a nemperes eljárásokat szabályozó vonatkozó újabb jogszabályok, a nemperes eljárásokban hozott határozatok minél teljesebb jogerőhatása irányába hajlanak. Ez a tendencia legszemléletesebben a módosított osztrák Nemperes eljárásról szóló törvény (2003-as évi és későbbi módosítások) a határozatok jogerőhatására (és a már fennebb említett rekurzus intézményére) vonatkozó rendelkezéseiben nyilvánul meg. A jogerőhatásra vonatkozó alapvető rendelkezés, ugyanis, kimondja, hogy ha az egyik fél már nem támadhatja meg a bíróság nemperes eljárásban hozott végzését, vele szemben beáll a határozat jogerőhatása.' 8 A nemperes eljárásban hozott bírósági végzés jogerőhatásának beálltával egyidejűleg beáll a végrehajthatóság és a kötőerő (a bíróságnak a határozatához és a határozatban való megállapításhoz vagy marasztaláshoz való kötöttsége) is. 19 Amennyiben a határozat joghatása a jogviszony természetéből adódóan vagy a jogszabályokkal összhangban több személyre teijed ki, akiket a jogi aktus vagy annak tárgya köt az adott eljáráshoz (Aktenkundige Parteien), a joghatás csak akkor áll be, amikor már egyikük sem támadhatja meg a határozatot. 20 Ha a nemperes eljárásban hozott bírósági végzés teljesítési határidőt tartalmaz, a végzés végrehajthatósága ezen határidő letelte után áll be. 21 Abban az esetben, amikor a szóban közölt végzés ellen a jogosult késedelmesen nyújtott be rendes jogorvoslati kérelmet, de egy későbbi időpontban megtörtént a végzés írásba foglalása és kézbesítése, a végzés joghatásai a kézbesítés időpontjában állnak be. 22 A pervezető végzések 17 Ld. POZNIČ: i. m Ld. az osztrák Nemperes eljárásról szóló törvény 42. -át in: MAYR, Peter-BROLL, Hans: Zivilverfahrensrecht Ausserstreitgesetz AußStrG, Bundesgesetz über das gerichtliche Verfahren in Rechtsangelegenheiten außer Streitsachen, BGBl I 2003/111, 2004/128, 2005/164, 2006/8, 2006/92, aktualisierte Auflage, Verlag Österreich, Wien, 2007, 203. o. (a továbbiakban: AußStrG). 19 Ld. az AußStrG 43. -ának 1. bek., i. m o. 20 Ld. az AußStrG 43. -ának 2. bek., i. m o. 21 Ld. az AußStrG 43. -ának 3. bek., i. m o. 22 Ld. az AußStrG 43. -ának 4. bek., i. m o.
12 592 Szalma Mária joghatása a felek irányában, általában, a végzés szóbeli kihirdetése pillanatában áll be, illetve az írásba foglalt végzés kézbesítésének pillanatában, amennyiben a végzés szóbeli kihirdetése nem történt meg. 23 A módosított osztrák törvény szabályozza az előzetes egyszerű kötőerő és végrehajthatóság fogalmát is, ami abból áll, hogy azokban a nemperes ügyekben, melyek tárgya nem jogállásbeli kérdés, a bíróság külön határozatával elrendelheti a végzés előzetes egyszerű kötőerejét (a bíróság saját határozatához való kötöttségét), illetve előzetes végrehajthatóságát, ha úgy ítéli meg, hogy ezzel az eljárásban részt vevő többi fél számára felléphető káros következmények elkerülhetők vagy ha ezt a közérdek oltalma igényli. Az előzetes kötőerőt és végrehajthatóságot elrendelő határozat joghatása az írásba foglalt végzés kézbesítésekor áll be. A bíróság módosíthatja az előzetes kötőerőt és végrehajthatóságot elrendelő határozatot, ha az, az ügy természetéből adódóan, a rekurzus benyújtására jogosult személynek jelentős káros következményeket eredményezhet. 24 Mária Szalma Die Rechtskraftwirkung in der ausserstreitlichen Verfahren (freiwillige Gerichtsbarkeit) genommene meritorische Beschlüsse (Massnahmen) Zusammenfassung In dieser Arbeit die Autorin aufgrund vergleichende Analyse vervolgte einerseits die traditionelle Argumentationen teortische Affasungen und regelungen, welche die volle Rechtskräftigkeit der meritorischen Beschlüsse oder Entscheidungen in der ausserstreitlichen Ziviliverfahrens-Sachen (Massnahmen der freiwiligen Gerichtsbarkeites) negiren, und nachdem, andererseits die neueste Auffassungen und Regelungen, zb. und insbesondere in Österreich, nach welchen die volle Rechtskräftigeit, in diese sog. ausserstreitliche Sachen, wegen Besorgung der Rechtssicherheit, unentbehrlich ist. Die letzte Affasungen unterstiizte auch die Autorin. Nähmlich, auch nach Ihre Auffassung, bzw. in Gebiet der Personenrechten, also in Gebiet der Grundrechten, die nichtvollständige Rechstkräftigkeit der Massnahmen des freiwilligen Gerichtsbarkeites könnte zur unerwünschte Rechtsunsicherheit führen lassen. 23 Ld. az AußStrG 43. -ának 5. bekezdését, i. m o. 24 Ld. az AußStrG 44. -át, i. m o.
Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében
Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 8. Előzetes megjegyzések. A közigazgatás kontrollja
Közigazgatási hatósági eljárásjog 8. A jogorvoslati rendszer alapjai Előzetes megjegyzések Törvényesség követelménye megfeleljen a meghozatalra vonatkozó valamennyi anyagi és eljárási szabálynak Egy aktus
RészletesebbenAz új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2019. március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 65. Ha a bíróságnak az állítási szükséghelyzettel érintett tényállítás
RészletesebbenA bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna
A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna 1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenKirály György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24
Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és
RészletesebbenSzigorlati kérdések polgári eljárásjogból
Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,
RészletesebbenA közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezete Június 14.
A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezete 2016. Június 14. Közigazgatási bírói út Közigazgatási jogviták Önkormányzati normakontroll-eljárások Egyéb közjogi jogviszonyon alapuló jogviták,
RészletesebbenJogorvoslatok kérelemre: fellebbvitel, újrafelvétel, bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per), Alkotmánybíróság határozata alapján
Jogorvoslatok kérelemre: fellebbvitel, újrafelvétel, bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per), Alkotmánybíróság határozata alapján 1 Jogorvoslati eszközök kialakulása A kiegyezés utáni önkormányzati
RészletesebbenAz EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?
ILYEN MÉG NEM VOLT! Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? MIE Konferencia, Győr 2016. november 25. dr. Klauber Zsófia Amiről szó lesz EUIPO előtti iparjogvédelmi eljárás
RészletesebbenJogorvoslat II. A döntés véglegessége. A végrehajtási eljárás
Jogorvoslat II. A döntés véglegessége. A végrehajtási eljárás Valódi és hivatalbóli jogorvoslat Valódi jogorvoslat: - az ügyfélnek alanyi joga van a kérelemzéshez - (ha a feltételeknek megfelel) a jogorvoslati
RészletesebbenJavaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára a nemzetközi magánjogról szóló T/ számú törvényjavaslathoz
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/14237) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
Részletesebbenhttp://www.lb.hu/joghat/jk0306.html
1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március
RészletesebbenSZÓBELI, KÖZVETLEN, NYILVÁNOS TÁRGYALÁSI ELV / 4 szak PP 7 / JOGSZABÁLYBA, KÖZRENDBE, SZOKÁSJOGBA / ERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ RENDELKEZÉSEK / 3 szak.
POLGÁRI PERRENDTARTÁS ELVEI RENDELKEZÉS ELVE / 3 szak. / SZÓBELI, KÖZVETLEN, NYILVÁNOS TÁRGYALÁSI ELV / 4 szak PP 7 / JOGSZABÁLYBA, KÖZRENDBE, SZOKÁSJOGBA / ERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ RENDELKEZÉSEK / 3 szak./ HIVATALOS
RészletesebbenPerfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon
Perfelvétel iratai perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon 1. felperesi KERESETLEVÉL 1.1. tartalom tartalmi szabályozásának célja: minél előbb rendelkezésre álljon valamennyi
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK: I. RÉSZ : A JOGI KÉPVISELŐ IRATAI Keresetlevelek, rendelkezés a keresetről 16. old.
y TARTALOMJEGYZÉK: I. RÉSZ : A JOGI KÉPVISELŐ IRATAI 1.1. Keresetlevelek, rendelkezés a keresetről 16. old. 1.1.1. Keresetlevél pénztartozás megfizetésére 1.1.2. Keresetlevél meghatározott cselekmény kikényszerítésére
RészletesebbenA tárgyalást megelızı szakasz. elıadás
A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának
RészletesebbenAz előadás tartalmi felépítése
A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014.augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási
RészletesebbenAz új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület február 16-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 1
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2018. február 16-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 1 24. I. Ha a társult perlési szerződés a társult perlés engedélyezése
RészletesebbenJogorvoslatok I. Jogorvoslati eszközök kialakulása
Jogorvoslatok I. Jogorvoslati eszközök kialakulása A kiegyezés utáni önkormányzati törvények: - külső és belső eljárás alig válik el, - fellebbezés a miniszterhez / magasabb önkormányzathoz, - panaszjog
RészletesebbenFellebbezéssel megtámadható határozatok. az elsőfokú polgári peres eljárásban
Fellebbezéssel megtámadható határozatok az elsőfokú polgári peres eljárásban Szerző: dr. Kész Lívia Pécs, 2014. szeptember Bevezetés Tanulmányomban az elsőfokú bírói (bírósági) határozatokat (ítélet/végzés)
RészletesebbenA jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
RészletesebbenDr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása
Dr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása A végrehajtási jog a végrehajtandó követelés elévülésével együtt elévül. 1 A követelés elévülését s így a végrehajtási jog
RészletesebbenA diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)
A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1360 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenEU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
RészletesebbenV É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :
BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság kérelmezőnek,- a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 47/2006. (VIII.28.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme
RészletesebbenA pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese
A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. augusztus 5. I. Előszó Arról, hogy a pártfogó ügyvédi díjat ki viseli, a bíróság dönt az elsőfokú,
Részletesebben[Pp. 78. (4) bek., 79. (1) bek., 276. (4) bek. b) pont, 307. (1) bek., 308. (4) bek.,
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2018. június 25-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 41. I. Ha a szakértői munkaterv ismeretében a fél kéri a szakértői munka
RészletesebbenA közigazgatási hatósági eljárás. Jogosult erdészeti szakszemélyzeti továbbképzés 2014.
A közigazgatási hatósági eljárás Jogosult erdészeti szakszemélyzeti továbbképzés 2014. Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási
RészletesebbenA jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései
A jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései 1 A jogerő alapkérdései A jogerő jogtörténeti / normatani / jogdogmatikai fogalma. Elméletileg a határozat véglegességét jelenti. Összetevői: - megtámadhatatlanság,
RészletesebbenJogorvoslatok kérelemre induló jogorvoslati eljárások. Hegyesi Zoltán egyetemi tanársegéd
Jogorvoslatok kérelemre induló jogorvoslati eljárások. Hegyesi Zoltán egyetemi tanársegéd Az előadás felépítése I. A jogorvoslatok rendszertani szerepe II. Közigazgatási per III. Fellebbezés I. A jogorvoslatok
RészletesebbenTansegédlet A polgári eljárás szakaszai c. pp vizsgatétel elsajátításához
Tansegédlet A polgári eljárás szakaszai c. pp vizsgatétel elsajátításához A tétel címe némileg megtéveszt, ugyanis nem általában a polgári eljárásról, hanem konkrétan a peres eljárásról, annak szakaszairól
RészletesebbenVégrehajtás korlátozása iránti kérelem
Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő
RészletesebbenA Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási
RészletesebbenElőadó: Kiss Andor. okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő
Előadó: Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő Bevezetés A hatósági eljárásjog hazai fejlődése Általános eljárási törvény Magyarországon 1957. évi IV.
RészletesebbenKollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig
Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A
RészletesebbenDr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium
SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium JOGSZABÁLYI
RészletesebbenT Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
T Ö R V É N Y A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011. sz.) Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. szakasz E törvény meghatározza a bírósági jogvédelem
RészletesebbenKözigazgatási jog 2.
Közigazgatási jog 2. A közigazgatási hatósági eljárás (2) Dr. Bencsik András egyetemi adjunktus PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék Eljárás megindítása Kérelem vizsgálata Az elsőfokú eljárás főbb szakaszai
RészletesebbenBIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György
BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a
RészletesebbenPOLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2016. február 11. Kónyáné dr. Zsarnovszky
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 125/2015. számú határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 125/2015. számú határozata felülvizsgálata
RészletesebbenTARTOZÁSOK ÉS AZOK BEHAJTÁSA
TARTOZÁSOK ÉS AZOK BEHAJTÁSA jogi kisokos a tartozásokról és azok behajtásáról A hajléktalan ellátásban megforduló ügyfelek tartozásainak tipikus esetei: - korábbi lakhatással kapcsolatos bérleti/közüzemi
RészletesebbenTekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.
A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó
Részletesebbení t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes
Részletesebbenítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
RészletesebbenA/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény I-XVIII. fejezetei, a 2005.évi
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete
Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.279 / 2016 /7 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/98 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel
Részletesebbenv é g z é s t: A bíróság felhívja a felperest, hogy 15 napon belül pótolja a keresetlevelének a következő hiányait:
20.P.21.342/2011/2. szám A Szegedi Városi Bíróság Halász Ödön felperesnek Vadász István alperes ellen 3.000.000.- forint és járulékai megfizetése iránt indított perében meghozta a következő A ság felhívja
RészletesebbenJuhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)
Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK
RészletesebbenCompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 6. A döntés. Döntés
Közigazgatási hatósági eljárásjog 6. A hatóság döntései A döntés A közigazgatási hatósági eljárás a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendjként is leírható. A hatósági döntés: [ld. közigazgatási eljárás
Részletesebbendr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.
dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire
Részletesebbenv é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.
A Fővárosi Ítélőtábla a Néző Gabriella Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Néző Gabriella ügyvéd) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014. szeptember
RészletesebbenFővárosi Munkaügyi Bíróság
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V., Markó u. 27. 23.M.684/2003/8. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Bp., Pf.: 52., eljáró képviselő:
RészletesebbenRendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról
Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról - a sorozat ötödik része az új eljárási kódex alapján közigazgatási pernek minősülő közszolgálati jogvitákról szól - 1. Bevezetés A Polgári
RészletesebbenA polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) felhatalmazása alapján A bírósági végrehajtás igen
RészletesebbenKérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog.
Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog. Mikor szűnik meg egy házasság? - A Bíróságnak a házasságot felbontó jogerős
RészletesebbenÉpítményengedélyezés 2016
Építményengedélyezés 2016 Az Eht. és a Ket. 2016. január 1-től hatályos módosításai Építtetői, tervezői és kivitelezői F ó r u m 2016. március 31. A 2015. évi CLXXXVI. törvény 2015. évi CLXXXVI. törvény
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta a következő.
3071/2015. (IV. 10.) AB végzés 1611 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta
RészletesebbenElek Balázs. A jogerő a büntetőeljárásban
Elek Balázs A jogerő a büntetőeljárásban Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszéke Debrecen, 2012 Tartalom 1. Előszó 9 2. Bevezetés, a jogerő jelentősége 11 3. Az igazság
RészletesebbenA végrehajtás felfüggesztéséről
A végrehajtás felfüggesztéséről Szerző: dr. Bodnár Éva Budapest, 2013. július 19. A végrehajtási eljárás megindulását követően bekövetkezhetnek olyan események, körülmények, amely alapján helye lehet a
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenT/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október
RészletesebbenA Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata
Elfogadva: 1998. június 27., 2002. február 25.,2009. október 26. Kihirdetve: IK 1998. évi 11. szám, egységes szerkezet: IK 2002. évi 4. szám (helyesbítve: IK 2004. évi 4. szám), Hivatalos Értesítő 2010.
RészletesebbenBudapest, december
Ellenj egyezte : ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ ORSZÁGGYÜLÉS HIVATALA Érkezett : 2009 DEC 1 6. T/11332/6. szám ú EGYSÉGES JAVASLAT A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. évi törvény módosításáról szóló
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.491/2002/4. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Csányi Éva jogtanácsos (Független Rendőr Szakszervezet 1077 Budapest, Király u. 71., 1388 Pf.: 52.)
RészletesebbenA Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 119/2018. (II. 13.) számú HATÁROZATA
Iktatószám: MN/37989-8/2017. Tárgy: a gyermekek és kiskorúak védelmére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése Ügyintéző: személyes adat Melléklet: a hatósági eljárás tárgyát képező teletext oldal másolata
Részletesebben2013. évi... törvény. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
mm
RészletesebbenTisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:
1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Pp , (1) bekezdés. Győri Ítélőtábla Pf.IV /2012/3.szám
Ha az elsőfokú bíróság alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt a tárgyalás érdemi folytatása (a perújítás megengedhetősége) mellett, ezen döntésével szemben a perújítás tárgyában hozott érdemi határozat
RészletesebbenFővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.
Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház
RészletesebbenBevezetés a p o p l o g l á g ri i elj l á j rásjo j g o b g a Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s
Bevezetés a polgári eljárásjogba Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Bevezetés 1./ Alapfogalmak 2./ A polgári eljárásjog forrásai 3./ A polgári eljárásjogi szabályok hatálya 4./
RészletesebbenTájékoztató óta folyamatban lévő munkaügyi perről. Előterjesztő: Dr. Árvay István elnök. Mosonmagyaróvár Térségi Társulás. 7. sz.
Mosonmagyaróvár Térségi Társulás 7. sz. napirend Előterjesztés A Társulási Tanács 2015. szeptember 22-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Megtárgyalta: Tájékoztató 2011. óta folyamatban lévő munkaügyi perről
Részletesebbenv é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.
RészletesebbenBudai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete
Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/73 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma:
Részletesebben2. oldal [2] Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője mint elsőfokú hatóság a július 31-én kelt határozatával kötelezte a felperest, hogy a
1. oldal Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5048/2016/3. határozata Amikor a jogalkotó akként rendelkezik, hogy egy adott szabályozási tárgyat a helyi építési szabályzatnak kell tartalmaznia, akkor ahhoz
RészletesebbenHATÁROZATOT. A Hivatal 4090/2016. számú határozata alapján víziközmű-szolgáltatói engedéllyel (a továbbiakban: Szolgáltatói engedély) rendelkező
t-.1:'a~ 2017-04- 05 Magyar Energetikai és Közm.ű-szabályozási Hivatal 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52 Tel.: +36 1 45Y 7777 www.mekh.hu Kérjük, beadványában hivatkozzon ügyiratszámunkra! Ügyiratszám:
Részletesebben74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI
szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.
RészletesebbenA külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az EU-ban a 44/2001/EK és a 2201/2003/EK Rendeletek alapján. Dr. Nyilas Anna
A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az EU-ban a 44/2001/EK és a 2201/2003/EK Rendeletek alapján Dr. Nyilas Anna Jogforrások: 1. Magyar belső jog: 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi
RészletesebbenA HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA*
Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 427-396 A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA* A házassági perek - amelyek magukba
RészletesebbenA KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI
A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI
RészletesebbenEBH2017. K.8. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
EBH2017. K.8. A közigazgatási eljárás garanciális szabályainak a figyelmen kívül hagyása (megsértése) az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményez akkor is, ha egyébként a garanciális szabályok
RészletesebbenNYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL
1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. Név Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével) másik
RészletesebbenNYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL
1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót! NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles
RészletesebbenNyilatkozat személyi adatokról
Nyilatkozat személyi adatokról Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót! 1.Név (leánykori név is) házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével)
RészletesebbenA hatóság döntései, a döntések semmissége, a jogerő
A hatóság döntései, a döntések semmissége, a jogerő 1 A hatósági eljárás és a döntés kapcsolata A hatósági eljárás, az annak során és főként az annak eredményeként hozott hatósági döntés a közigazgatási
RészletesebbenNyilatkozat személyi adatokról
Nyilatkozat személyi adatokról Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi.tájékoztatót! 1.Név (leánykori név is) 2. Születési hely és év 3. nyja leánykori neve 4. Állandó lakóhelye 5. Ideiglenes lakóhelye
Részletesebben2017. évi CLI. törvény tartalma
2017. évi CLI. törvény tartalma I. FEJEZET: ALAPELVEK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. Alapelvek 1. [Törvényesség (legalitás) elve] 2. [Szakszerű és hatékony eljárás elve] 3. [A megkülönböztetés és részrehajlás
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :
Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú
Részletesebbení t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást
Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenKözbeszerzési Hatóság közleménye
Közbeszerzési Hatóság közleménye A Közbeszerzési Hatóság - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 187. (2) bekezdésének ab) alpontjával, valamint az r) ponttal összhangban
RészletesebbenA/2. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELSOR TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
A/2. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELSOR TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.),
Részletesebbení t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Mészáros Győző, ügyvéd 1076 Budapest, Dózsa Gy. u. 68. I/5.) által képviselt Banco Primus S. A. (Portugália
Részletesebben