Minél több vagy épp elég szelektálás?

Átírás

1 Minél több vagy épp elég szelektálás? A lakossági szelektív hulladékgyűjtés gazdasági vetülete Bartus Gábor Ph.D. egyetemi adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Budapest, február 23.

2 EU HKI: 50%-os TSZH hasznosítás Az EU módosította a Hulladékgazdálkodási Keretirányelvét. Új célkitűzés: A települési szilárd hulladék négy hasznosítható frakciójának (papír, műanyag, üveg és fém tartalom) legalább 50%-át kötelező hasznosítani 2020-tól. Mit mondhatunk közgazdászként fenti célkitűzés értelméről, megvalósíthatóságáról?

3 Első előzetes megjegyzés A szelektív gyűjtés nem értelmezhető önmagában! 1) Hasznosítás = szelektív gyűjtési logisztika + feldolgozás + másodlagos alapanyag piaca 2) A hasznosítás csak egy eszköze a hulladékgazdálkodásnak, ne feledkezzeünk meg a megelőzésről, az égetésről és a lerakásról sem.

4 Második előzetes megjegyzés A közpolitikák tervezésekor nem elegendő a szelektív gyűjtés költségeit és hasznait figyelembe venni! Ha közpénzeket is használunk a hulladékgazdálkodásban: 1) A hasznosítás pozitív haszon-költség mérlege csak szükséges, de nem elégséges feltétel. 2) Nagyobb megtérülésűnek kell lennie, mint a kormányzati cselekvésekből éppen kiszoruló legjobb alternatívának.

5 Első közgazdasági szempont A hulladék nem hasznosítása költségeket okoz, ezért a hasznosítás ésszerű. A hulladék lerakása, égetése szennyezéssel, tehát externális költségekkel jár. A természeti erőforrások kitermelése növeli a szűkösséget, a kitermelő technológiák szennyeznek. DE: Az optimális hasznosítás is viszonylag szerényen csökkentheti az összes hulladékgazdálkodási társadalmi költséget. (Lavee et al, 2009 szerint a haszon: 5% + az ártalmatlanítás megtakarított externáliái)

6 Második közgazdasági szempont A hulladék hasznosítása költségekkel jár, ezért csak bizonyos határig ésszerű. A hasznosítás szükséges feltétele a szelektálás logisztikai költségek A hasznosítási technológia működtetése technológiai költségek A hasznosított anyagnak vevőt kell találni tranzakciós költségek

7 Az első és második szempont következménye A hulladék hasznosítása egy olyan optimalizációs feladat, amelyben a hasznosítás (határ)hasznait viszonyítjuk annak (határ)költségeihez. Az optimális hasznosításkor a határhaszon éppen egyenlő kell legyen a határköltséggel. A társadalmi feladat tehát nem a minél több, hanem az éppen elég hasznosítás.

8 Az optimális eszközarány (Hogg, 2001 alapján szerkesztette: Kis A. és Jánoska M. [MAKK]) Határköltség (Ft/t) Mennyiség (t/év) Papír Műanyag Fém Üveg Komposztálás Lerakás Égető (létező) Égető (új)

9 Harmadik közgazdasági szempont A hulladék optimális hasznosított mennyisége területileg és időben változik. A hasznosítás határhaszna például függ a helyettesítők határköltségeitől. A föld ára (lerakás költsége) rendkívül változó Európa szerte. A primer nyersanyagok ára időben változó. Az ártalmatlanító műveletek környezetszennyező hatása csökken (pl. szigorú EU-s technológiai követelmények hatására). Stb. A hasznosítás költségei is változékonyak. A logisztikai költségek földrajzi adottságoktól és az infrastruktúra sűrűségétől függnek. Idővel hatékonyabb, azaz olcsóbb technológiák jelennek meg. Stb.

10 A hasznosítási optimum változása a lerakás minőségjavítása után P költség MC(hasznosítás) MC(lerakás, régi+externália) MC(lerakás, új) MC(lerakás, régi) Q1 Q0 Q hulladék mennyiség

11 A harmadik szempont következménye Nem lehetséges mindenhol és mindenkor egységes hasznosítási optimum (szabályozási célérték) felállítása. A határhasznok és a határköltségek azaz az optimum lokálisan és időben is változnak, tehát azok egyenlősége is más-más mennyiségnél adódik. Az EU egységes hasznosítási célértékei garantálják a szuboptimális hasznosítási gyakorlatot. (Nem hatékony a szabályozás.)

12 Települési újrahasznosítás tervezése Angliai tapasztalatok szerint (forrás: Martin, Williams and Clark, 2006): Egyes települések bevált rendszere nem vihető át automatikusan egy másikra az eltérő gazdaságitársadalmi körülmények miatt Nincs egységes, bárhol alkalmazható optimális rendszer A jól tervezett önkéntes rendszerek elérik a kötelező rendszerek hatékonyságát A szelektíven gyűjtött frakciók számának csökkentése mérsékli a költségeket, s növeli az adott frakciók visszagyűjtési hatékonyságát

13 Választás a logisztika módjai között Nincs minden körülmények közötti győztes megoldás, a járdamenti ( házhozmenős ) vagy a gyűjtőszigetes egyaránt hatékony lehet. Mindez függ a településszerkezettől, a lakások típusaitól, népsűrűségtől, stb.

14 Negyedik tétel A hulladékhasznosítás optimalizációja a piacon nem tökéletes a jelentős externális hatások miatt, ezért szükség lehet állami beavatkozásra (szabályozásra). Az állami beavatkozás hatékonyságát a kormányzati kudarcok gyengítik, a szabályozás akár többet árthat, mint amennyit használ.

15 A szabályozás problémái: hatékonyság (1) Példa: Palmer, Sigman and Walls, 1997 A hulladéklerakás 10%-os csökkentési szintjéhez tartozó lehetséges, ekvivalens szabályzók az USA-ban (1992-es árakon): 45$/t betétdíj (deposit/refund) 85$/t termékdíj (advance disposal fee) 98$/t támogatás (subsidy) A támogatás a hasznosítás mellett az adott termék fogyasztását is ösztönzi! A betétdíjas rendszernek magasak lehetnek a tranzakciós költségei, ekkor a termékdíj mégis versenyképes lehet. A legkevésbé hatékony a kötelező hasznosítási hányad (recycling rate) előírása.

16 A szabályozás problémái: hatékonyság (2) Példa: Calcott and Walls, 2005 A hatékony települési visszagyűjtés elemei betétdíjas rendszerrel: A betétdíj központi (ár)szabályozása kontraproduktív lehet. A betétdíjas recycling-piac jobban ösztönöz hasznosításra mint a csak ingyenes szelektív gyűjtési rendszerek. A hatékonyság feltétele, hogy a nem visszaváltott termék utáni betétdíj ne maradjon a termelőnél/kereskedőnél. A lerakás/égetés megfelelő (Pigou-i) árazása elengedhetetlen.

17 Közgazdasági szempontok egy ésszerű szabályozás kialakításához A környezetpolitikai alapelvek módosítása: a piramis-elv helyett egyenrangú hulladékkezelési eszközök egyaránt tekintettel kell lenni a hasznokra és a költségekre A regionális különbségek érvényesíthetőségének megteremtése Hatékonyabb szabályzóeszközök alkalmazása: hasznosítási kvóták helyett externalizáló díjak/adók bevezetése

18 Az ésszerűtlen hasznosítási szabályozásnak súlyos ára van Az 50%-os TSZH hasznosítás költsége: Az EU célkitűzés elérésnek társadalmi vesztesége Magyarországon legalább 8,8 milliárd forint (2020-tól évente, a gyűjtési hatékonyság 50%-os javulása mellett, 2007-es árakon!). Ez az összeg a hulladékhasznosító ágazat éves forgalmának kb. negyede. (2007-es árakon)

19 Hivatkozások és ajánlott irodalom Bartus G. Kaderják P. Pál G. (1997) A hulladékelhelyezés megoldási lehetőségei és a lakosok fizetési hajlandósága, Budapest: Kézirat. Calcott, P. Walls, M. (2005) Waste, recycling, and Design for Environment : Roles for markets and policy instruments, Resource and Energy Economics, Vol. 27, Department of Environment, Transport and Regions [DETR] (2001) Recovery and Recycling Targets for Packaging Waste in 2001 (Regulatory Impact Assessment). DETR, London. EEA (2009) Diverting waste from landfill, EEA Report No 7/2009, European Environment Agency, Copenhagen. Fullerton, D. Kinnaman, T.C. (1995) garbage, recycling and illicit burning or dumping, Journal of Environmental Economics and Management, Vol. 29, Jenkins, R.R. Martinez, S.A. Palmer, K. Podolsky, M.J. (2003) The determinants of household recycling: a material-specific analysis of recycling program features and unit pricing, Journal of Environmental Economics and Management, Vol. 45, Lavee, D. Regev, U. Zemel, A. (2009) The effect of recycling price uncertainty on municipal waste management choices, Journal of Environmental Management, Vol. 90, OECD (2004) Addressing the Economics of Waste, Organisation for Economic Co-operation and Development, Paris. OECD (2007) Improving Recycling Markets, Organisation for Economic Co-operation and Development, Paris. Palmer, K. Sigman, H. Walls, M. (1997) The Cost of Reducing Municipal Solid Waste, Journal of Environmental Economics and Management, Vol. 33, Palmer, K. Walls, M. (1997) Optimal policies for solid waste disposal Taxes, subsidies, and standards, Journal of Public Economics, Vol. 65, Walls, M. Palmer, K. (2001) Upstream Pollution, Downstream Waste Disposal, and the Design of Comprehensive Environmental Policies, Journal of Environmental Economics and Management, Vol. 41,

20 Köszönöm a figyelmet! Észrevételek, vélemények: bartus@eik.bme.hu