SPORTTAL A STRESSZ, A SZORONGÁS ÉS A DEPRESSZIÓ ELLEN SPORT AS A TREATMENT OF STRESS, ANXIETY, AND DEPRESSION. Mentálhigiéné. DETRE ZOLTÁN százados

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SPORTTAL A STRESSZ, A SZORONGÁS ÉS A DEPRESSZIÓ ELLEN SPORT AS A TREATMENT OF STRESS, ANXIETY, AND DEPRESSION. Mentálhigiéné. DETRE ZOLTÁN százados"

Átírás

1 DETRE ZOLTÁN százados SPORTTAL A STRESSZ, A SZORONGÁS ÉS A DEPRESSZIÓ ELLEN SPORT AS A TREATMENT OF STRESS, ANXIETY, AND DEPRESSION Felgyorsult, rohanó Világunkban ritkán találkozunk olyan emberrel, akit ne aggasztana jelenlegi élethelyzete. Sokan arról panaszkodnak, hogy alig bírják már azt a terhelést, ami rájuk nehezedik, túlhajszoltak és nincs egy nyugodt pillanatuk. Azt remélik, hogy ez csak egy átmeneti állapot, és ha túljutnak a nehéz időszakon, akkor találnak majd időt a kikapcsolódásra, pihenésre, és a szórakozásra is. Amikor a túlfeszítettség jelei mutatkoznak, akkor egy szebb jövő álmait vetítik maguk elé, de ez az áhított állapot, azonban gyakran sohasem következik be. Mindig jön valamilyen újabb nehézség, ami gátat szab a tervek megvalósításának. Ezen, reménytelennek tűnő állapot eredményeképp alakul ki a stressz, vagy stresszhatás. Dolgozatomban, a mozgás, a rendszeres sportolás pszichére gyakorolt jótékony hatására, és a stressz, a szorongás és a depresszió kezelésében betöltött preventív szerepére szeretnék rávilágítani. In our fast paced world it is rare to find someone who isn t worried about his current financial situation. Many complain that they are over-worked and don t have a single calm moment. They hope that this is merely temporary, and once they get through this difficult period, they will find time to relax, rest, and even seek forms of entertainment. When feeling overstressed, they imagine a better future, but this dream often is never realized. Some new hardship always arises and prevents plans for the future from being carried out. This seemingly hopeless situation leads to stress and stress-like symptoms. In my essay I would like to shed light on the positive effects exercise and the regular participation in sports can have on the psyche as well as their preventative effects on stress, anxiety, and depression. Mentálhigiéné A mentálhigiéné elnevezése és mozgalma Clifford Beers amerikai üzletember nevéhez fűződik, aki a századelőn két esztendőt töltött zárt elmeosztályon. Gyógyulását követően könyvet írt, amelyben követelte az elmeosztályok elmaradott viszonyainak reformját, illetve megfelelő OKTATÁS, NEVELÉS 29

2 lépések megtételét az elmebetegségek megelőzése érdekében. Létrehozta a mentálhigiéné különféle szervezeteit, maga mellé állítva a kor haladó amerikai pszichiátereit. A mentálhigiéné mozgalma kezdetben a társadalmi méreteket öltő betegségek ellen vette fel a harcot, mint pl. a nemi betegségek, az alkoholizmus, a kábítószer fogyasztás, hibás nevelési gyakorlatok stb. (Buda, Veér, 1994) A mentálhigiéné még alig egy évszázadra visszanyúló történetében állandóan megtaláljuk a sporttal való kapcsolat nyomait. Egyrészt a sporttevékenység és a sportoló ember sajátos vizsgálati lehetőséget nyújtott a pszichológiában, másrészt kezdettől fogva felvetődött a pszichológia felhasználásának igénye a sport különféle problémáinak megoldására. A sportpszichológia fejlődését előrevivő társadalmi erők nagy általánosságban közismertek: a modern sport az utóbbi időben, döntő mértékben sajátos szórakoztató iparrá vált, politikai gazdasági tényező lett, melyben a teljesítmény centrikus felfogásé lett a vezető szerep. Ugyanakkor a különböző sportágakban az elért szintek már olyan magasak, hogy mind többször vetődik fel az a kérdés, hogy vajon hol van az emberi teljesítmény maximum határa? Ebben a helyzetben a sport egyre nagyobb gazdasági ráfordítást igényel, és mind több alkalmazott tudományágat foglalkoztat (Buda, 1994). A különféle alkalmazott biológiai és orvosi, technikai ágazatokon kívül, egyre határozottabban jelentkezik a pszichológia felhasználásának igénye. A sport mentálhigiéné azonban abban tér el a hagyományos sportpszichológiától, hogy nem csak vizsgál, és szaktanáccsal segíti a sportmunkát, hanem közvetlenül részt vesz a sportoló pszichológiai befolyásolásában, a sportorvosláshoz hasonló terápiás módszerekkel. A fő hangsúlyt, a sportmunkát nehezítő, gátló pszichológiai tényezők felismerésére és befolyásolására helyezi. A tágabb értelemben vett sport mentálhigiénéhez még egy problématerület tartozik, amely a jövőben mind jelentősebbé válik, ez a sportnak, mint általános társadalmi mentálhigiénés tényezőnek kutatása és felhasználása. A rendszeres sportolás, a különféle sportszerű gyakorlatok, a sportjátékok, a társadalom széles rétegeiben lehetnek személyiségfejlesztő hatásúak, a többi emberrel pszichológiailag összekötő tevékenységformák, amelyek a lakosság fizikai erőnlétét és általános szomatikus állapotát is jelentősen javíthatja. Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések igen magas száma bizonyítja, hogy még mindig nem fordítunk kellő figyelmet a 30 OKTATÁS, NEVELÉS

3 testünk egészsége érdekében végzett rendszeres testmozgásra. A mozgásszegény életmód megfigyelhető egészen a korai gyermekkortól kezdve. Az általános és középiskolák oktatási rendszerében is folyamatosan csökkenő óraszámmal találkozhatunk a testnevelési órák számát tekintve. Az osztályzás eltörlésével, pedig sikerült a tantárgy motivációját minimálisra csökkenteni. A helyzet a felsőoktatási intézményekben sem jobb. Sőt! Fokozatosan megszüntették, elsorvasztották a kötelező testnevelést, így az napjainkban már nem szolgálja, szolgálhatja a prevenciót. Mindez maga után vonja azt a felmérések által alátámasztott tényt, hogy a gyerekek és fiatalok, majdan felnőttek, a mozgásszegény életmód következtében szorongóbbá, a stresszt nehezebben elviselővé, immunitásuk gyengesége miatt pedig, a betegségekkel szemben, kevésbé ellenállóvá válnak. A szorongás A pszichológia tudomány számára a legátfogóbb elemzést a szorongás természetéről a mai napig Freud adta, aki ötven éven át birkózott a szorongás rejtélyével. Gondolati hagyatéka alapot szolgáltatott a legtöbb modern szorongás elméletnek. Ő tett kísérletet először a szorongás és a hozzá kapcsolódó jelenségek (félelem, ijedtség) fogalmi tisztázására: a szorongás az állapotra vonatkozik, s eltekint a tárgytól, míg a félelem, ami élmény és testi változások vonatkozásában megegyezik a szorongással, a figyelmet egyenesen a tárgyra irányítja. (Freud, 1916; idézi Oláh, 1993; i. m o.) A félelem oka, tárgyi vonatkozásaiban mindig konkrét, a szorongásé bizonytalan. Az ember a szorongással védekezik az ijedtség ellen. Freud a szorongás két típusát írta le, és értelmezte azok biológiai funkcióját, leírta kifejlődésük folyamatát, tisztázta kapcsolatukat. Az első a REÁLIS SZORONGÁS, melyet úgy definiál, mint külső veszély, azaz elvárt, előrelátott bántalom észlelésére való visszahatás, öszszekapcsolódik a menekülés reflexével s az önfenntartás megnyilvánulásaként fogható fel. (Freud, 1916; idézi Oláh, 1993; i. m o.) A reális szorongást tehát Freud a külvilág valódi veszélyeitől való félelemként definiálja, ami szolgáltatja a szervezet hatékony felkészülését a veszély elhárítására, és azt írja, hogy a reális szorongást az én önfenntartási ösztöneinek megnyilvánulásaként kell felfogni. OKTATÁS, NEVELÉS 31

4 A szorongás másik fő alakjának Freud, a NEUROTIKUS SZORONGÁST tekintette, amely szerinte három megjelenési formát mutathat. Beszélhetünk szabadon lebegő, várakozásos szorongásról vagy általános aggodalmaskodásról. A lélek ún. strukturális modelljének a kimunkálása megadta Freud számára a rendezőelvet a szorongással kapcsolatos nézetek egységesítéséhez, a korábbi elképzelések újraértelmezéséhez. (Oláh 1993). A szorongás új koncepciójának központi gondolata az, hogy a szorongás egyedüli horgonypontja az ÉN. Az ÉN, a lelki készülék veszélyt jelző és veszélyt elhárító apparátusa, a veszély tudatos észlelője, az óvintézkedések megteremtője. A strukturális modellből következően az ÉN-t három területen fenyegeti veszély: a külvilág, az ösztön-én, és a szuperego felől. Ha az ÉN kénytelen beismerni a gyengeségét, szorongás jön létre, éspedig a külvilággal szemben reális félelem, a felettes ÉN-nel szemben lelkiismeret-furdalás, az ösztön ÉN túl erős szenvedélyeivel szemben pedig (neurotikus) szorongás (Freud, 1926; idézi Oláh, 1993). Az új koncepció fényében markánsabbá válik a szorongás jelzőfunkciójának a hangsúlyozása, amely szerint a szorongás tulajdonképpeni feladata, hogy figyelmeztesse az EGOT, a közelálló veszélyre. A szorongás Freud szerint traumatikus szituációkban és vészhelyzetekben alakul ki. A traumatikus szituációkban az én tehetetlen a rázúduló veszéllyel szemben, ilyen esetekben a szorongás automatikus válaszként jelenik meg. Vészhelyzetekben a traumatikus szituációktól eltérően a szorongás nem közvetlen válaszként, hanem az én figyelmeztető jelzéseként jelenik meg. Az észlelő a világból azokat a helyzeteket látja veszélyesnek, amelyekben egy korábban tapasztalt traumatikus szituáció kulcsmozzanatait véli felfedezni. Az aktuális szituáció és a korábbi traumatikus helyzet vélt vagy tényleges hasonlósága ébreszti fel azt a szorongás élményt, amit a személy a traumatikus helyzetben korábban átélt. Megfigyelhetjük, hogy napjaink modern szorongás koncepciójának kimunkálói fejében tulajdonképpen Freud gondolatai forognak. A kognitív érzelem elmélet Lazarus (1966; idézi Oláh, 1993) nevével fémjelzett változatának a gondolatváza szintén megtalálható Freud elméletében. A lazarusi modell a szorongást egy többlépcsős kognitív értékelési folyamat eredményeként létrejövő emocionális állapotnak tekinti. Ebben az értékelési folyamatban eldől, hogy fenyegető-e az adott hatás (elsődleges értékelés), ha igen, elhárítható-e és kezelhető-e (másodlagos 32 OKTATÁS, NEVELÉS

5 értékelés) vagy be kell ismernünk tehetetlenségünket, ami egyben a szorongás fokozódását vonja maga után. Amikor Freud arról ír, hogy a veszélyre egy emocionális válasz és egy védekező reakció, vagy reális szorongás esetén menekülő vagy támadó válasz jelenik meg, a Lazarus és mtsai. által középpontba állított leküzdő módokat, coping mechanizmusokat vezeti be. Az elhárító mechanizmusok funkciójának kijelölésével és az egyes elhárítási formák bemutatásával Freud és Lazarus által később részletesen kimunkált, emóció fókuszú coping stratégiákat írja le elsőként (Oláh, 1993). Watson is részletesen foglalkozott a szorongás (félelem) elemzésével. A szorongást és a félelmet szinonimaként kezelte, és speciális karakterisztikumokkal bíró ingerekre adott emocionális válaszként értelmezte. Watson (1924; idézi Oláh, 1993) az ingereknek három olyan fajtáját írta le, amelyekre a humán élőlények minden előzetes tanulás vagy tapasztalás nélkül félelmi reakcióval válaszolnak. Ezek a fájdalom, az erős hang és a hirtelen bizonytalanná váló testhelyzet. Minden más típusú inger a tanulás, a tapasztalás, a klasszikus kondicionálás révén válik félelmetessé. A szorongásos reakció kialakulását magyarázó watsoni elmélet értelmében, ha a semleges ingerek ezen öröklötten félelmet előhívó ingerekkel időben vagy térben asszociálódnak, akkor maguk is szorongáskeltő ingerré válnak. Spence (1953; idézi Oláh, 1993) a szorongást az általános drive, egy komponensének tekinti, a károsító ingerek hatására kialakuló belső emocionális válaszként értelmezi. A drive-elmélet szerint a szorongásszint egyik lényegi meghatározója az általános drive szintnek, a drive elméletből a teljesítmény és szorongásszint viszonyára az alábbi következtetések adódnak: 1. Egyszerű vagy könnyű feladatok esetén magasabb szorongásszint jobb teljesítményt eredményez. 2. Nehéz, komplex feladatokban a nagyon szorongó személyek teljesítménye rosszabb lesz, mint a kevésbé szorongóké. 3. A közepes nehézségű feladatok esetén a tanulás stádiumát kell figyelembe venni. A magas szorongásszint a tanulás kezdeti szakaszában kedvezőtlenül hat a teljesítményre, ugyanakkor a tanulás előrehaladtával, facilitálja a teljesítményt. Spielberger (1966; idézi Oláh, 1993) nevéhez fűződik a szorongás állapotszerű és tulajdonságjellegű változatának a megkülönböztetését középpontba állító állapot-vonásszorongás elmélet. Hangsúlyozta, hogy a szo- OKTATÁS, NEVELÉS 33

6 rongáskutatás eredményeinek ellentmondásai nagyrészt abból adódnak, hogy fogalmilag nem különböztették meg egymástól a szorongásra való hajlamtól, a szorongástól, mint tartós személyiségvonástól. A szorongás állapot-vonás teóriája, ezen két konstruktum lényegének a megvilágítására és a szorongással összefüggő alapvető változók: stressz, fenyegetés, elhárító mechanizmusok viszonyának tisztázására vállalkozott. Spielberger elméletének kulcsfogalmai tehát: A STRESSZ, A FENYEGE- TÉS ÉS A SZORONGÁS, amelyeket az alábbiak szerint különböztet meg egymástól. 1. A stressz egy objektív ingerszituáció, bizonyos fokú veszélyt magába rejtő, szervezeten kívüli ingerfelvétel. Spielberger a stresszorok két formáját, két fő osztályát különbözteti meg: a) azokat, amelyek az önbecsülésre jelentenek potenciális veszélyt, az ún. LÉLEKTANI STRESSZOROK. b) azokat, amelyek potenciális fizikai ártalmat jeleznek, az ún. FI- ZIKAI STRESSZOROK. 2. A fenyegetés az egyén részéről egy szituáció veszélyesként való felfogását jelenti. Az, hogy egy szituációt fenyegetőnek értékelünk-e, az számos tényező függvénye (pl. szakértelem, múltbéli tapasztalat, önbizalom, attitűdök, képességek stb.). A stressz a szubjektív értékelés következményeként, annak hatására válik fenyegetéssé az egyén számára. 3. a) A szorongásállapot, mint komplex érzelmi reakció, akkor alakulhat ki, ha az egyének az adott szituációt a személyükkel kapcsolatban fenyegetésként értelmezik. A szorongásállapoti reakciók intenzitása arányos a fenyegetés szubjektíven megítélt nagyságával. A szorongásállapoti reakciók tartóssága attól függ, meddig tartja az egyén a szituációt fenyegetőnek. Spielberger így határozza meg a szorongást, mint állapotot: A szorongásállapot (ANXIETY-STATE) úgy fogalmazható meg, mint az emberi szervezet olyan átmeneti érzelmi állapota vagy helyzete, amelyet szubjektív, tudatosam felfogott feszültség és aggodalomérzetek, valamint erősebb autonóm idegrendszeri aktivitás jellemez. (Spielberger és mtsa. 1970, 3. o.; idézi Oláh, 1993). Míg a szorongás, mint állapot fluktuáló és átmeneti, a szorongás, mint vonás stabil egyéni különbségeket jelent a szorongásra 34 OKTATÁS, NEVELÉS

7 való hajlam tekintetében. A vonásjellegű szorongás bizonyos reakció típusok kinyilvánítására való diszpozícionális (örökletes hajlam, adottság) meghatározottság. A szorongás konstruktum két formája egy kognitív történés, a helyzetértékeléshez való viszony alapján határolható el egymástól. b) A szorongás, mint vonás, meghatározója a helyzetek értékelésének, míg a szorongásállapot következménye annak, hogy valaki egy helyzetet milyennek értékel. A szorongásra erős hajlamot mutató személyek a környezeti hatások szélesebb körét értelmezik, értékelik fenyegetőként, és náluk az intenzív szorongás állapota is gyorsabban alakul ki. A gyakrabban átélt stressz helyzetek arra késztetik a személyeket, hogy helyzet specifikus leküzdési reakciókat, védekezési mechanizmusokat fejlesszenek ki, amelyek a szorongásállapot csökkenésére szolgálnak. A szorongás modelljének a tesztelésére Spielberger kidolgozta a STATE TRAIT ANXIETY INVERTORY-T, (STAI) amelynek a magyar változatát, Dr. Sipos Kornél készítette el 1976-ban. Végül szeretném megemlíteni a szorongás INTERAKCIONISTA MO- DELLJÉT, amely a szorongás többdimenziós természetére mutat rá. Elsőként Endler és mtsai. (1962; 1974; 1976; 1977; idézi Oláh, 1993) fogalmazták meg a modell lényegét, illetve dolgoztak ki vizsgálatra alkalmas kérdőívet. A modell lényege, hogy egy adott helyzetben a pillanatnyi szorongás akkor nő, ha a helyzet kongruens az adott személy általános szorongás hajlamának azon aspektusával, amely érzékeny a helyzetben működő stresszorokkal kapcsolatban. Általánosan fogalmazva a pillanatnyi helyzet karakterisztikumai (szituáció) és a szorongási hajlam ezzel kongruens összetevőjének (személy) a kölcsönhatása határozza meg a szorongásos válasz intenzitását. A szorongás diagnosztizálására alkalmas módszerek megjelenésével a környezeti stresszorok iránti érzékenységet megbízhatóan lehet tanulmányozni olyan kérdések kapcsán, hogy milyen környezeti hatások iránt érzékenyek a speciális tulajdonságokkal jellemezhető személyek, a különböző szocializációs hatások, nevelési beavatkozások milyen helyzeteket tesznek szorongás keltővé, nemek között milyen eltérések vannak az egyes fenyegetések iránti érzékenység vonatkozásában. OKTATÁS, NEVELÉS 35

8 Az aerobikus erőnlét és a pszichológiai haszon Számos tanulmány született, amely az aerobikus erőnlét összefüggését vizsgálta a szorongás és a depresszió vonatkozásában, a coping-hatékonysággal, mindemellett az eredmények meglehetősen ellentmondóak. Martinsen (1989: idézi Hatfield, 1991) áttekintette az között publikált szakirodalmat, amely a szorongásos és/vagy depressziós személyek kezelésmódjaként foglalkozott testmozgás-programmal. Azt találta, hogy a kontrollált klinikai és más tanulmányok alátámasztják a testmozgás antidepresszáns és szorongáscsökkentő hatását, továbbá az aerobikus állóképesség növelése nem látszik a pszichológiai hatások szükséges feltételének. Hasonló hatást érhetünk el a testmozgás aerobikus és anaerobikus formáival. Steptoe, Kearsley és Walters (1993) a maximális és szubmaximális intenzitású testmozgásra adott akut hangulati válaszokat vizsgálták, aktív (edzett) és inaktív (edzetlen) vizsgált személyekkel. A v.sz.-ek hasonló hangulati reakciókkal voltak jellemezhetőek a kétféle testmozgástréninget követően, és nem találtak számottevő különbséget az aktív és ülő foglalkozást végző v.sz.-ek között. Mindannyian növekedést mutattak azonban a mentális energia, életerő és jókedv tekintetében. Egyetlen hangulati reakció vonatkozásában találtak szignifikáns különbséget az edzett és az edzetlen v.sz.-ek között, a feszültség-szorongás redukciója jelentősebbnek mutatkozott a minimális intenzitású testedzést követően, az edzett minta esetében. A fenti eredményeknek ellentmondó megállapításra jutottak Brooke és Long (1987), amikor a valós életbeli stresszorokkal való megküzdés hatékonyságát vizsgálták az aerobikus erőnléttel összefüggésben. A szerzők a magas aerobikus erőnlétet nagyobb coping-hatékonysággal hozzák kapcsolatba, miszerint az aerobikus kondíció a szubjektív szorongásból való gyorsabb talpraállással jár együtt. Sexton, Maere és Dahl (1989) egy utánkövetéses vizsgálatban a testmozgás intenzitását és a neurotikus tünetekben bekövetkező változásokat vetették össze. Noha közvetlenül a 8-hetes tréning periódus után a gyaloglók és futók csoportja egyaránt jelentős csökkenést mutatott a szorongás, depresszió és más neurotikus tünetek tekintetében, az utánkövetés során kiderült, hogy a futók, akik nagyobb aerobikus kondícióra tettek szert, alacsonyabb szorongásszinttel voltak jellemezhetők, hat hónappal a tréning program befejezését követően. 36 OKTATÁS, NEVELÉS

9 Carlson (1990) a fizikai kondíciót, a testmozgást, a hagyományos tanácsadói célok elérését segítő eszköznek tekinti, amely befolyást gyakorol a fejlődés szociális (fejlődő interperszonális kapcsolatok), emocionális (csökkent depresszió és szorongás, nagyobb önbizalom, öröm), kognitív (tökéletesedő kognitív funkciók) és viselkedéses anomáliák, (túlevés, dohányzás, alkoholfogyasztás csökkenése) aspektusaira. A testedzés, stressz, immunrendszer A stresszfogalom alkalmazása az orvostudományban, a pszichológiában Cannon és Selye nevéhez fűződik. Selye (1976) szerint, a stressz a szervezet nem specifikus válasza mindenfajta igénybevételre, vagyis az igénybevétel szervezeti állapotának, illetve a terhelés és annak okai, az ún. STRESSZOROK közti konfliktus folyamatainak jellemzésére szolgál. A stresszor kifejezésén az olyan külső vagy belső ingereket értjük, amelyek megzavarják az egyensúlyt, ezzel alkalmazkodáshoz és védekezéshez vezetnek. Az egyensúly újbóli helyreállításának tendenciája drasztikus hatások esetén neurohormonális folyamatokra irányul, szubjektív-emocionális tényezők esetén azonban, fiziológiai és kognitív kölcsönhatások révén valósul meg. Cannon (1911; idézi Fröhlich, 1996) szerint az érzelmileg ingató ingerek észlelésekor vegetatív elváltozások jelentkeznek. Macskákkal végzett kísérleteiben a félelemkeltő ingerek érzelmi stresszt váltottak ki, és ezzel alkalmazkodó lépéseket ösztönöztek a belső miliőben fennálló egyensúlyállapot fenntartására. Ezt a kiegyenlítést fokozott ADRENALIN kiválasztás készíti elő. Az ezzel járó vegetatív elváltozásokat (pl. a szívritmus fokozódása, izzadás, légzésfrekvencia fokozódása, vércukorszint emelkedése, az emésztés és veseműködés gátlása) a szervezet vészhelyzet esetén történő mobilizálódása jeleként, és ennek támadással, vagy meneküléssel járó megoldásaként értelmezhetjük. Selye (1964) kiegészítvén Cannon elméletét, egy komplex, fázisokban lezajló folyamatot ír le, az ún. ÁLTALÁNOS ADAPTÁCIÓS SZINDRÓ- MÁT. Selye szerint ez a szervezet univerzális, biokémiai válasza a megterhelő igénybevétel minden formájára. Ez a hipotalamusz hipofízis mellékvese rendszer közvetítésével valósul meg. A központi idegrendszert érő stresszhatások a hipotalamuszt, corticotrop-realising-hormon OKTATÁS, NEVELÉS 37

10 (CRH) kiválasztására késztetik. A CRH aktiválja a hipofízis mellékvesekéreg rendszert, illetve szimpatikus aktivációhoz, nagy mértékben szorongáshoz vezet. A CRH receptorai legnagyobb sűrűségben a hipotalamuszban helyezkednek el, amely a vegetatív funkciók szabályozását végzi. A CRH hatására a hipofízisben a proprio-melanocortin (POMC) peptidből olyan hormonok képződnek (ACTH, alfa-msh, béta-endorfin), amelyek a stresszválasz bonyolult regulációját végzik. Az ACTH ezek közül a legfontosabb, amelyek fő feladata, hogy a mellékvesekérget, a kortikoszteroidok képzésére szólítsa fel. A kortikoszteroidok az immunredszerre gátló hatást gyakorolnak (Sternberg, 1992; idézi Rigó, 1996/97). Másrészt a szimpatikus idegrendszer aktiválódása a mellékvesevelő adrenalin, és noradrenalin termelését fokozza. Selye ennek a folyamatnak a bizonyítékait drasztikus fizikai streszszorokkal végzett állatkísérletekből szolgáltatta. Ezek azt mutatják, hogy a testi védekező folyamatok aránytalan mozgósítása a védekezési képesség kimerüléséhez, megbetegedéshez és halálhoz vezethet. Első jelei közé tartozik pl. a mellékvesék megduzzadása, fekélyek kialakulása a gyomor- bélrendszerben, valamint a nyirokcsomók és a pajzsmirigy térfogatának csökkenése, tímuszsorvadás. A GAS (General Adaptation Syndrom Általános Adaptációs Szindróma) kialakult állapotában, három fokozatot foglal magában (Selye, 1976): 1. ALARM REAKCIÓ a mozgósítás stádiuma. A szervezetben a stresszorral való találkozás jellegzetes tünetei jelentkeznek. Kezdetben csökken az ellenálló képesség. Ha a streszszor veszélyes, akkor már ezen a szinten is bekövetkezhet a halál. 2. ELLENÁLLÁSI SZAKASZ rezisztencia. Ha a stressz folyamatos hatása mellett lehetséges az alkalmazkodás, akkor kifejlődhet a megfelelő ellenállás. Ilyenkor az ellenálló képesség a normális szint fölé emelkedik. 3. AZ ALKALMAZKODÁSI ENERGIA KIMERÜLHET, ha a szervezetet hoszszú ideig ugyanazon stresszor hatása éri, amelyhez már alkalmazkodott. Az alarm reakció jelei újra megjelenhetnek, és bekövetkezhet a halál. Meg kell jegyezni, hogy a stresszválasz leállítása a kortizol receptorokhoz kötődik, amelyek nagy sűrűségben találhatók a hippokampuszban. Minél több, vagy érzékenyebb kortizol receptor található a hippokampuszban, annál gyorsabb a stresszválasz leállítása. 38 OKTATÁS, NEVELÉS

11 A szorongás és megküzdési stratégiák A testmozgásra pszichológiai nézőpontból legalább úgy tekinthetünk, mint a szorongásos reakciókat provokáló napi eseményekkel vagy gondolatokkal való megküzdés módszerére. A coping-irodalom áttekintése során a következőkben a testmozgást, mint lehetséges megküzdési stratégiát elhelyezzük a különféle coping-stratégiák rendszerében. MEGKÜZDÉSNEK NEVEZZÜK azt a folyamatot, amelynek során a személy megpróbál szembeszállni a stresszel. Ennek két fő formája ismeretes: a) ha a személy a speciális helyzetre vagy problémára összpontosít abból a célból, hogy megkísérelje azt a jövőben elkerülni vagy megváltoztatni, PROBLÉMAKÖZPONTÚ MEGKÜZDÉST tanúsít; b) ha azonban a személy azzal foglalkozik, hogy enyhítse a streszszkeltő helyzethez kapcsolódó érzelmi reakciókat, noha a helyzetet magát nem tudja megváltoztatni a megküzdés, ÉRZELEM- KÖZPONTÚ (Lazarus és Folkman, 1984; idézi Atkinson, Smith és Bem, 1994). Problémaközpontú megküzdés A problémaközpontú stratégiák alkalmazása probléma meghatározásból, alternatív megoldások mérlegeléséből (előnyök/hátrányok vonatkozásában), választásból és végrehajtásból áll. A problémaközpontú stratégiák befelé is irányulhatnak, ilyenkor a személy önmagában változtat meg valamit anélkül, hogy környezetét módosítaná. Ez történik, pl. az igényszint megváltoztatása, alternatív vágykielégítő források keresése, valamint új készségek elsajátítása során. Az ilyen stratégiák alkalmazásának sikeressége adott személy tapasztalataitól, intellektuális képességeitől, önkontroll funkcióitól függ (Atkinson és mtsai., 1994). A problémaközpontú megküzdés használata stressz helyzetekben, a stressz alatti és stressz utáni depressziószintek csökkenésével, (Billings és Moos, 1984; idézi Atkinson és mtsai., 1994) és rövidebb depressziós periódusokkal jár együtt. Érzelemközpontú megküzdés Az érzelemközpontú stratégiák célja, hogy megakadályozzák a negatív emóciók elhatalmasodását a személyiségen, gyakran olyan helyzetekben, amikor az események befolyásolhatatlanok. Az érzelemközpontú OKTATÁS, NEVELÉS 39

12 megküzdő stratégiák lehetnek adaptívak, és inadaptívak, attól függően, hogy hosszabb távon csökkentik-e, avagy növelik a stresszt (pl. testmozgás, alkoholizálás). Egyes kutatók a negatív érzelmekkel való megküzdés módszereit viselkedéses és kognitív stratégiákba sorolják. A VISELKEDÉSES STRATÉGIÁK közé tartozik a figyelemelterelés céljából végzett testmozgás, az alkoholizálás vagy más drogok használata, az érzelmi támasz keresése. A KOGNITÍV STRATÉGIÁK közé tartozik a probléma időleges és tudatos félretétele, a helyzet jelentésének megváltoztatása, újraértékelése. Más kutatók kérődző, negatív elkerülő és elterelő típusú érzelemközpontú megküzdő stratégiákat különböztetnek meg (Nolen-Hoeksema, 1991; idézi Atkinson és mtsai, 1994). A KÉRŐDZŐ STRATÉGIÁK gyakorlásakor a személy elszigeteli magát a külvilágtól, negatív érzelmi állapotán töpreng, aggodalmaskodik a streszszkeltő esemény következményeit illetően, de nem tesz semmit a helyzet megváltoztatása érdekében. A NEGATÍV ELKERÜLŐ STRATÉGIÁK olyan tevékenységek, amelyek elterelik a figyelmet a nyomott hangulatról, illetve negatív érzelmekről, azonban ezt a potenciálisan veszélyes dolgok gyakorlásával teszik, melyek végső soron a hangulat romlásához vezetnek (pl. erős ivás, alkoholizálás, önveszélyes és kockázatvállaló viselkedés, környezet felé irányuló agresszió). A kérődző és negatív elkerülő stratégiák inadaptívak, mivel megnyújtják és elmélyítik a nyomott hangulatot és az átélt stressz fokozódásához vezetnek, míg az elterelő stratégiák, mint a testmozgás és a más szabadidős tevékenységek, megrövidítik és gyengítik a lehangoltságot. AZ ELTERELŐ STRATÉGIÁK alkalmazása során a személy valamilyen kellemes tevékenységébe menekül, mely növeli a kontroll, illetve a helyzet feletti ellenőrzés érzését. A kérődző és negatív elkerülő stratégiák inadaptív, valamint az elterelő stratégiák adaptív jellege számos vizsgálat által alátámasztást nyert. A kérődző típusú megküzdést használó személyek a stresszkeltő események után kevésbé hajlanak aktív problémamegoldásra. Ha azt mégis megkísérlik, gyakran rosszabb megoldást alkalmaznak. A kérődzés megakadályozhatja a jó problémamegoldást, ellenben azok az emberek, akik kellemes tevékenységet alkalmaznak abból a célból, hogy lélegzethez jussanak és megszabaduljanak rossz hangulatuktól, valószínűbb, hogy 40 OKTATÁS, NEVELÉS

13 aktív és sikeres problémamegoldáshoz folyamodnak, a stresszorral való megküzdésben (Nolen-Hoeksema és mtsai ). Folkman és Lazarus kialakítottak egy MEGKÜZDÉSI MÓDNAK nevezett eljárást. A mérés egy sor állításból áll, melyek mindegyike olyan megküzdő feladatot vagy cselekedetet ábrázol, amellyel az emberek a stressz hatására foglalkoznak. A Megküzdési Módok skáláiba a megküzdés két általános típusa közötti megkülönböztetést építették be: a problémaközpontú és érzelemközpontú megküzdést. Valójában azonban nyolc coping faktort különböztetünk meg a Megküzdési Módok esetében: konfrontálódás, távolítás, önkontroll, szociális támasz keresése, felelősségvállalás, menekülés a helyzetből, tervezés, pozitív újraértékelés. Lazarus (1993) szerint az emberek a legtöbb alapvető megküzdési stratégiát használják a feszültségkeltő helyzet különböző állomásain. A szituáció, a személyiség, kognitív értékelés és az egész tranzakcionális folyamat lényeges aspektusainak ismeretében tudunk csak választ adni arra, hogy milyen stratégiát választ majd a személy. A testedzés pszichológiai hatásai Harris (1981; idézi Feist és Brannon, 1988) azt találta, hogy amikor futókat a futásból származó előnyökről kérdezték, csaknem annyi pszichológiai érvet soroltak fel, mint fiziológiai okot. A rendszeresen futók azt állították, hogy ezen testmozgásnak köszönhetően pszichikailag is jobban érzik magukat, pontosabban kevésbé hajlanak a depresszióra, alacsonyabb szorongásszintekről számoltak be, és élvezik a megnövekedett önértékelésből fakadó előnyöket. A tanulmányok egy része az akut testmozgással foglalkozik, ezekben a vizsgált személyek meghatározott testmozgást végeznek egyszeri alkalommal, meghatározott időtartamban, majd ennek végeztével megállapítják a szorongásszinteket. A krónikus testmozgás és szorongás közötti kapcsolatot kutató tanulmányokban olyan testmozgásról van szó, amelyet az egyén rendszeresen gyakorol, és ezáltal életstílusának részét képezi. Akut testmozgás és a szorongás Egy korai tanulmányban Morgan (1973; idézi Feist és Brannon, 1988) a Wisconsin Egyetem professzora, állapot szorongás csökkenést talált, OKTATÁS, NEVELÉS 41

14 felnőtt nők és férfiak erőteljes fizikai aktivitás programot követő vizsgálata során. Bahrke és Morgan a szorongásra gyakorolt viszonylagos hatásokat hasonlították össze két látszólag ellentétes helyzetben. A testmozgás során, amely egy arousal állapot, és a meditáció során, amely pedig egy ellazult, relaxált állapotnak felel meg. A kutatók random módon jelöltek ki 75 rendszeres testmozgást végző önkéntes férfit a három egyenlő nagyságú csoport valamelyikébe: 1. testmozgást végző csoportba, amelyben a személyek taposókeréken gyalogoltak 20 percen keresztül 60%-os maximális szívritmus mellett; 2. meditációt végző csoportba, amelyben az alanyok kényelmesen ültek, mialatt a Benson-féle relaxációs választ gyakorolták; 3. ebben a csoportban a személyek csendben pihentek egy hangszigetelt szobában 20 percen keresztül. Az állapot- és vonásszorongás szinteket, standard pszichometrikus eszközzel (STAI) mérték a kezelés előtt, az alapszint megállapítása céljából. Az állapotszorongás szintjének mérésére került sor, rögtön a kezelés után, valamint 10 perccel később. A futás és a meditáció, hasonló konzekvenciákkal járt, a stresszredukció tekintetében. Mindamellett hasonló szorongásszint csökkenés jellemezte azokat az alanyokat is, akik a kontrollcsoport tagjaiként csupán pihentek. Mindhárom csoportban csökkent az állapotszorongás, még az egyébként különösen magas vonásszorongással jellemezhető személyek esetében is. Az eredmények nem utaltak különbségre a három csoport között, ezáltal azt sugallják, hogy számos beavatkozási mód csökkentheti az állapotszorongást, és a döntő faktor egyszerűen az aktivitás változása lehet. Egy későbbi irodalmi áttekintésben Morgan (1981) különböző tanulmányokat fejteget, amelyek számtalan eljárást alkalmaznak, beleértve a biofeedbacket, a transzcendentális meditációt, time-out terápiát (ez annyit jelent, hogy rövid szünetet iktatnak be az aktuális tevékenységbe, sőt a v.sz.-ek még sörivást is végrehajtanak kocsmai légkörben), a fenti célok elérése érdekében. Bahrke és Smith (1985) testmozgást és pihenést követően vizsgálták a 9-12 éves gyermekek szorongásában bekövetkező változásokat. Noha a szorongáscsökkenés jellemző volt minden tevékenység után 10 perccel, a vizsgált minta egészét tekintve egyik hatás sem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. 42 OKTATÁS, NEVELÉS

15 Vizsgálatunk legfőbb tanulsága az volt, hogy a szorongásredukció azoknál a gyerekeknél mutatkozott szignifikánsnak, akik kezdetben magas állapotszorongás pontszámokat adtak, tehát az ő esetükben a testmozgásra való nevelés, az óraközi szünetek és pihenés kiemelkedő jelentőségűek lehetnek. Steptoe és Cox (1988) az akut testmozgás hangulatra gyakorolt hatásának tanulmányozása során (POMS Profile of Mood States) azt találták, hogy a magas intenzitású testmozgás hatására fokozódott a szorongás, a feszültség és a fáradtság, ezzel szemben a pozitív hangulati változások (életerő, lendület, jókedv) csak az alacsony intenzitású tréninget követően jelentkeztek. Úgy tűnik, az adatok alátámasztják a testedzés indukálta affektív változások ellenható elősegítő modelljét, miszerint az edzettség bizonyos fokára van szükség ahhoz, hogy a magasabb intenzitású fizikai aktivitás során jelentkező döntően negatív élményeket, pozitív élmények váltsák fel. Krónikus testmozgás és a szorongás Folkins (1976) a fizikai tréning számos pszichológiai faktorra gyakorolt hatását vizsgálta férfiak csoportjában, akik hetente 3 alkalommal végeztek testmozgást, 12 héten keresztül. Amikor összehasonlítást végzett életkor, foglalkozás és kockázati faktorok szempontjából összeillő, testmozgást nem végző kontrollcsoporttal, az aktív személyek szignifikánsan alacsonyabb szorongás- és depresszió szinteket mutattak. Mindamellett az önbizalom, önszabályozás és testkép tekintetében nem talált változást. Egy másik tanulmányban Harper (1978: idézi Feist és Brannon, 1988) azt találta, hogy a rendszeres kocogás szignifikáns mértékben csökkenti az állapotszorongást. Nem klinikai mintában, azonban a vonásszorongás tekintetében változást, illetve szorongáscsökkenést nem tapasztalt. Steptoe, Moses, Edwards és Mathews (1993) mérsékelt, 10 hetes aerobic tréning eredményeképpen jelentős fejlődést tapasztaltak, a streszszel való észlelt megküzdési készség tekintetében. A tréningben való részvétel együtt járt, a feszültség és a szorongás, a depresszió és a mentális zavarok csökkenésével. Mindamellett kevés megbízható különbséget találtak az aktív (aerobic), és inaktív csoportok mentális stresszre adott fiziológiai reakciómintázatai között. Solcova és mtsai. (1990) a jó kondíció érdekében folytatott fizikai tréning, kardiovaszkuláris betegek (infarktusos vagy szívműtéten átesett) állapotára gyakorolt hatását vizsgálták. Szignifikáns növekedést OKTATÁS, NEVELÉS 43

16 állapítottak meg a vizsgált személyek mentális jólétét illetően, valamint szignifikáns csökkenés mutatkozott a szorongás és mentális diszharmónia tekintetében, a 12 hetes fizikai aktivitás után. Norris, Carrol és Cochrane (1992) azt találták, hogy a testmozgástréning, adolescens populációban (13 17 évesek), jótékony hatással van a pszichológiai stresszélményre, mentális jólétre, depresszióra, ellenségeskedésre, és közvetve a betegségkockázatra. Long (1984: 1985: idézi Feist és Brannon, 1988) egy jól kontrollált vizsgálatot ismertet, jelezvén, hogy a futás éppen olyan hatásos módszer a szorongáscsökkentésben, mint a stressz-inokulációs tréning, továbbá mindkettő hatásosnak bizonyult, még 15 hónappal a kezelés után is. Long, random módon sorolta a 73 feszült, vizsgált személyt a 3 csoport valamelyikébe: 1. az aerobikus - kondícionáló csoportba (kocogás); 2. a stressz-inokulációs tréning csoportba; 3. a várólistás kontrollcsoportba. Az állapot- és vonásszorongás mérésekre a kezelést megelőzően, közvetlenül a 10-hetes kezelési periódust követően, 12-hetes és végül 15- hónapos utánkövetés nyomán került sor. Mind a kocogó csoport, mind pedig a stressz inokulációs csoport, szignifikáns csökkenést mutatott az állapot- és vonásszorongás tekintetében, az előteszttől, az utótesztig terjedő időszakban. Mindkét csoport fenntartotta ezt a fejlődési mutatót, a 15 hónapos utánkövetési periódus alatt. Ellenben a kontrollcsoport nem mutatott semmiféle szorongásredukciót. Long (1988) egy későbbi tanulmányában iskolai alkalmazottak streszszkezelését tanulmányozta, 8 héten át, a stressz-inokulációs tréning és a testmozgás kapcsán. A 66 iskolai alkalmazott vizsgált személyt a következő csoportok valamelyikébe sorolta: 1. stressz-inokulációs tréning (SIT) testmozgás komponenssel; 2. SIT testmozgás komponens nélkül; 3. kizárólagos testmozgás kezelés. Az eredmények arra utalnak, hogy a 8-hetes SIT testmozgás komponenssel, hatékonyabb volt, mint a kizárólagos testmozgás, bár mindkettő hatékonynak bizonyult a tanári stressz redukálásában. Mindkét csoport szignifikáns csökkenést mutatott az emóciófókuszú megküzdés tekintetében, valamint növekedést a preventív copingban, ha- 44 OKTATÁS, NEVELÉS

17 bár a problémafókuszú coping változatlan maradt. A tanári stressz és copingstratégiák tekintetében bekövetkező változások főként azokat a vizsgált személyeket jellemezték, akiknek a fizikai kondícióra és szorongásra vonatkozó értékei, a minta mediánja alatt voltak a program kezdetén. Következésképpen úgy tűnik, hogy legalábbis bizonyos személyek esetében a testmozgás, többek között a kocogás és futás a stresszel való megküzdés hatásos eszköze lehet. Ez különösen érvényes a szituációs vagy állapotszorongásra vonatkozóan, azonban Long tanulmánya rámutatott, hogy a kocogás kapcsolatba hozható a permanensebb vonásszorongás csökkenésével is. Habár igaz lehet, hogy bármiféle beavatkozás, amely megtöri a stresszteli mindennapos foglalatosságot, segíthet a szorongás mérséklésében (legalábbis rövidtávon), az aerobikus testmozgás és a kocogás különösképpen alkalmasnak tűnik erre a célra. Praktikus szemszögből nézve a kocogás számos előnnyel jár, melyeket más kezelésmódok nem tudhatnak magukénak. Szinte mindenki élhet ezzel a lehetőséggel, szerény anyagi ráfordítást igényel, és szinte bárhol végrehajtható. Antidepresszáns hatás Meggyőző bizonyítéknak számít, hogy a futók általában kevésbé depressziósak, mint a nem futók. Amikor futók vagy más aerobikus testmozgást végzők csoportját hasonlították össze ülő, passzív életmódot folytató személyek csoportjával, különböző depresszióméretű skálák segítségével. A rendszeres testmozgást végző csoportok tagjait általában kevésbé találták depressziósnak (pl. King, Taylor és Haskell, 1993: Palmer, Vacc és Epstein, 1988). Továbbá az (aerobikus) testedzést, terápiás eszközként sikerrel használják klinikai depresszióban szenvedő betegek kezelésében (pl. Sachs és Buffone, 1984: Hannaford, Harrell és Cox, 1988). Normál populációban a futók kevesebb depressziótól szenvednek, mint nem futó társaik (Feist és Brannon, 1988). Számos további kutatás bizonyítja, hogy a szokásszerűen végzett testmozgás szignifikánsan kevesebb depresszióval jár, mint ahogyan az, az inaktív személyek körében jellemző. Egy kutatás szerint például (Wilson, Morely és Bird, 1980; idézi Feist és Brannon, 1988) a testmozgás mennyisége fordítottan arányos a depressziószinttel. Összehasonlították maratoni távfutók, kocogók és inaktív személyek depresszió szintjét, és azt találták, hogy a maratoni futók szignifikánsan OKTATÁS, NEVELÉS 45

18 kevésbé voltak depressziósak, mint a kocogók, akik viszont az inaktív személyeknél voltak kevésbé depressziósak. King, Taylor és Haskell (1993) különböző intenzitású 12 hetes fizikai tréning programok pszichológiai következményeit vizsgálták, és azt találták, hogy a nagyobb részvétel a fizikai tréningben, együtt járt a kevesebb depresszióstünettel, és az alacsonyabb szorongásszinttel. Ugyanakkor sem a csoportos forma, sem pedig az erőteljes aktivitás (kondíció), illetve a testsúlyban bekövetkező változás, nem bizonyultak lényeges faktornak a testmozgásból származó pszichológiai haszonhoz való hozzájutás tekintetében. Brandon és Loftin (1991) szignifikáns korrelációt mutattak ki a kondíció és a depresszió pontszámok (negatív korreláció), a kondíció és a belső kontroll, illetve önkontroll között (pozitív korreláció), amely a fizikai állóképesség és a fejlettebb, tökéletesebb emocionalitás közötti kapcsolatra világít rá. VAJON A FUTÁS HOZZÁSEGÍTI-E AZ EMBEREKET A JOBB KÖZÉRZETHEZ ÉS KEVESEBB DEPRESSZIÓHOZ, AVAGY A DEPRESSZIÓS SZEMÉLYEK EGYSZE- RŰEN NÉLKÜLÖZIK A TESTMOZGÁSRA SARKALLÓ MOTIVÁCIÓT, ÉS EZÉRT KEVÉSBÉ VALÓSZÍNŰ, HOGY MEGTALÁLJUK ŐKET A FUTÓK KÖRÉBEN? ESETLEG MÁS HÁTTÉRTÉNYEZŐK ÁLLNAK A TESTMOZGÁS ÉS A DEP- RESSZIÓ FORDÍTOTT KAPCSOLATA MÖGÖTT? A kérdések megválaszolásához olyan vizsgált személyekkel célszerű dolgozni, akik korábban inaktív életmódot folytattak, és csak később, a vizsgálat folyamatában kezdték el a testmozgás programot. Brown, Ramirez és Taub (1978; idézi Feist és Brannon, 1988) 167 önkéntes férfi és nő, középiskolás és egyetemista depressziószintjét mérték a fizikai aktivitás programban való részvétel előtt, és azt követően. A vizsgálati periódusban változatlanul inaktív életmódot folytató személyek csoportja kontrollként szerepelt. A kísérleti személyek kocogtak, softballoztak, teniszeztek, birkóztak, vagy egy kombinációs programban vettek részt, átlagosan heti 3 alkalommal, 30 perces időtartamban. A 10 hetes program végén minden vizsgált személy kivéve a softballozókat és a kontrollcsoportot szignifikánsan kevésbé volt depressziós. Mivel a softball egy anaerobikus mozgásforma, amely csekély aerobikus kondíciót produkál, az eredmények támogatják azt a hipotézist, hogy az aerobikus mozgásforma sokkal inkább szerepet játszhat a depresszió csökkentésében, mint az anaerobikus testmozgás. 46 OKTATÁS, NEVELÉS

19 A vizsgálat azonban az önszelekció problémája miatt súlyosan korlátolt (Feist és Brannon, 1988). A vizsgált személyek nem csak azt dönthették el, hogy végezzenek-e testmozgást vagy sem, hanem az is, hogy mennyit szeretnének mozogni. Elég valószínűnek látszik, hogy nem az aktivitás mennyisége volt a depresszió csökkenéséért felelős faktor az energetikusabb személyek körében. A helyes ok-okozati viszonyok megállapítása céljából nem megengedett tehát a vizsgált személyek önszelekciója, ezzel szemben, random módon kell őket kijelölni az aktivitást végzők, vagy inaktívak csoportjába. McCann és Holmes (1984; idézi Feist és Brannon, 1988) minimalizálták az önszelekció problémáját azáltal, hogy megtagadták a vizsgált személyek arra vonatkozó lehetőségét, hogy eldöntsék, vajon mozognak-e vagy sem. Először 200 pszichológus hallgatóval dolgoztak a Cansas Egyetemen, mérték depresszió szintjüket, majd azonosítottak 60 enyhén depressziós női alanyt. Közülük 47-en beleegyeztek a kutatásban való részvételbe. Ezeket a hallgatókat véletlenszerűen 3 csoportba osztották: 1. az aerobikus mozgáscsoportba; 2. a placebo-csoportba, amelyben hetente 4 alkalommal perces progresszív izomrelaxációs tréningben vettek részt; 3. a kezelésben nem részesülő várólistás kontrollcsoportba. Tíz hét elteltével a kezelést nélkülöző csoport nem mutatott változást a depresszió pontszámaiban, a placebo csoport tagjai kevésbé voltak depressziósak, míg azok a vizsgált személyek, akik az aerobikus mozgásprogramban vettek részt, a depresszió drámai csökkenését mutatták. Ezek az eredmények kifejezetten az aerobikus testmozgást hangsúlyozták, enyhe depresszióban szenvedő személyek kapcsán. Ha a testmozgás csökkenti a depressziót, ahogyan az előbbi kutatások is bizonyítják, az aerobikus testmozgásnak hatékony módszernek kell lennie a klinikai depresszió csökkentésében is. Önmagában, vagy a terápia más formáihoz igazítva, az aerobikus testmozgás a klinikusok hasznos eszköze lehet. FELHASZNÁLT IRODALOM Atkinson R. L. Atkinson R. C. Smith E. E. Bem D. J.,: Pszihológia. Osiris-Századvég, Budapest, Bahrke M. Smith R.G.: Alterations in axiety of children after exercise and rest. American Corrective Therapy Journal, 39, 1985, o. OKTATÁS, NEVELÉS 47

20 Brandon J. E. Loftin J. M.: Relationship of fitness to depression, state and trait. Anxiety, internal health locus of control, and self-control. Perceptual and Motor Skills 73, 1991, o. Brook S. T. Long B. C.: Efficiency of coping with a real-life stressor: A multimodel comparison on aerobic fitness. Psychopsichology, 24, 1987, o. Buda B.: A sportmentálhigiéné koncepciója. In: Buda B. (szerk.) Mentálhigiéné. Tanulmánygyűjtemény. Animula, Budapest, 1984, o. Buda B. Veér: A mentálhigiéné és fejlesztésének lehetőségei hazánkban In: Buda B. A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. TÁMASZ, Budapest, 1995, o. Carlson J.: Conseling through physical fitness and exercise. Special issue: Multimodal theory, researchand practise. Elementary School Guidance and Conseling, 24, 1990, o. Feist J. Brannon L.: Health psychology. An introduction to behavior and health. Wadsworth Publishing company, Belmont, California, 1988, o. Fröhlich W. D.: Pszichológiai szótár. Springer Hungarica Kiadó, Budapest, Hannaford C. P. Harrell E. H. Cox K.: Psychophysiological effects of running program on depression and anxiety in psychiatric population. Psychological Record 38, 1988, o. Hatfield B. D.: Exercise and mental health: The mechanism of exerciseinduced Psychological states. In: Diamant L. (Ed.) Psychology of sport, exercise and fitness. Social and personal issues. Hemisphere Publishing Corporation, new York, 1991, o. King A. C. Taylor C. B. Haskell W. L.: Effects of differing intensitis and formats of 12 months of exercise training on psychological outcomes in older adults. Health Psychology 12, 1993, 405. o. Lazarus R. S.: From psychological stress to emotions: A history of changing outlooks. Annual Reviews Psychology, 44, 1993, o. Long B. C.: Stress managment for school personel: Stress inoculation training and exercise. Psychology in the Schools 25, 1998, o. Norris R. Carroll D. Cochrane R.: The effects of psychical activity and exercise training on psychological stress and well-being in adolescent population. Journal of Psichosomatic Research 36, 1992, o. 48 OKTATÁS, NEVELÉS

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor Bilkei Pál szakpszichológus A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor jön létre, ha az egyén olyan helyzettel

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Tisztelt Selmeci József Csongor!

Tisztelt Selmeci József Csongor! Selmeci József Csongornak A Magyar Jóga Társaság elnökének Tisztelt Selmeci József Csongor! E levélhez csatoltan küldjük a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Jóga Társaság szervezésében 2013/14-ben

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet csepe.valeria@office.mta.hu 1 Témavázlat Alkalmazkodás a katasztrófákhoz

Részletesebben

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Az alkalmazott sportpszichológia módszerei Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Sportpszichológiai tanácsadás - Professzionális segítő beszélgetés - Központjában a sportoló, vagy

Részletesebben

{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP Programmodul részletes bemutatása 3. SZ. MELLÉKLET Valamennyi programmodulra különkülön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése

Részletesebben

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés,

Részletesebben

AZ NKE HHK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA

AZ NKE HHK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA A FIZIKAI TELJESÍTŐKÉPESSÉG SZEREPE A TRAUMÁT KÖVETŐ PATOLÓGIÁS ÁLLAPOTOK KIALAKULÁSI VALÓSZÍNŰSÉGÉNEK CSÖKKENTÉSÉBEN Napjaink komplex és bejósolhatatlan körülmények között zajló katonai műveletei egyre

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola Kedvezményezett : Projektazonosító: Projektidőszak: Program típus TÁMOP-6.2-11/1-2012-1253 2013.09.01-2014.06.30 Bibó István i Alapítvány Program neve/címe: 8252 Balatonszepezd, Szegfű köz A rendszeres

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, a

Részletesebben

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Témakörök Feltárás Időgazdálkodás Feladatok, célok Stressz kezelés FELTÁRÁS Az egyensúly értelmezése Munka Én Család Barátok IDŐGAZDÁLKODÁS 7 Az időgazdálkodás

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, az

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata MPT Nagygyűlés Szombathely 2012. június 1. Társadalmi igény A társadalompolitikai

Részletesebben

A STRESSZ ÉS A KIÉGÉS

A STRESSZ ÉS A KIÉGÉS A stressz fogalma A STRESSZ ÉS A KIÉGÉS megterhelés igénybevétel. (stress) (strain) Megterhelés (stress): minden olyan ráhatás, amely az ember fiziológiai és/vagy pszichológiai alkalmazkodási mechanizmusait

Részletesebben

Tudatos jelenlét. Intenzív Mindfulness tréning. Dr. Szondy Mátéval. a pozitív pszichológia elismert hazai szakértőjével. 2015. szeptember 25-27.

Tudatos jelenlét. Intenzív Mindfulness tréning. Dr. Szondy Mátéval. a pozitív pszichológia elismert hazai szakértőjével. 2015. szeptember 25-27. Tudatos jelenlét Intenzív Mindfulness tréning Dr. Szondy Mátéval a pozitív pszichológia elismert hazai szakértőjével 2015. szeptember 25-27. Fotó: Iswanto Arif Vezetőknek, akiknek számít önmaguk hatékonysága

Részletesebben

Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet?

Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet? Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet? Prof. Dmitrij Medvegyev A Triomed OOO céggel szorosan együttműködő Szentpétervári Nemzeti Egészség Intézet tanszékvezetője, doktora az orvosi pszichofiziológiának

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét.. Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

2007. október 17. A terhelés összetevıi:

2007. október 17. A terhelés összetevıi: A terhelés összetevıi 2007. október 17. Készítette: Hajdu Botond Bence testnevelés-rekre rekreáció III. évfolyam Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar Testnevelési si és s Sporttudományi

Részletesebben

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon

Részletesebben

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02.

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02. UEFA B licencmegújító továbbképzés A gyorsaságfejlesztés alapjai Siófok 2014. 12. 02. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! 1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia

központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia A munkahelyi stressz kezelésének lehetőségei Berényi András központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ DEMEK Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia Debrecen, 2011.

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Zakariás Géza: Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges életmódról

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Zakariás Géza: Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges életmódról 2011. április 6. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Zakariás Géza: Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges életmódról előadását hallhatják! Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges

Részletesebben

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg

Részletesebben

Tíz éve vagyok tagja a Premium csapatának. Dr.Simon Attila belgyógyász-obezitológus Nagykanizsa

Tíz éve vagyok tagja a Premium csapatának. Dr.Simon Attila belgyógyász-obezitológus Nagykanizsa Tíz éve vagyok tagja a Premium csapatának Dr.Simon Attila belgyógyász-obezitológus Nagykanizsa Mottó: A fájdalmat mindenki nagyszerűen el tudja viselni, kivéve azt aki érzi avagy A diétás kezelés magyarországi

Részletesebben

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben

VI./4. fejezet: A terápia felépítése

VI./4. fejezet: A terápia felépítése VI./4. fejezet: A terápia felépítése Sorolja fel az inszomnia pszichoterápiájának lépéseit! 1. Alvásedukáció 2. A szubjektív panaszok objektívan mérhetővé tétele: alvásnapló használata 3. Alváshigiénés

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

UEFA B LICENCMEGÚJÍTÓ TOVÁBBKÉPZÉS. Élettan és edzéselmélet alapjai. Sáfár Sándor

UEFA B LICENCMEGÚJÍTÓ TOVÁBBKÉPZÉS. Élettan és edzéselmélet alapjai. Sáfár Sándor UEFA B LICENCMEGÚJÍTÓ TOVÁBBKÉPZÉS Élettan és edzéselmélet alapjai Sáfár Sándor A környezet életváltoztató hatása mindig úgynevezett stresszorokon alapul. A stresszorok olyan ingerek a szervezet számára,

Részletesebben

Mindennapi testmozgás-egészséges élet

Mindennapi testmozgás-egészséges élet Mindennapi testmozgás-egészséges élet Dr. Vass Zoltán Ph.D. Magyar Diáksport Szövetség 1948-as megalakulásakor a World Health Organization (WHO) az egészséget a következőképpen definiálta: Az egészség

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Menedzserek a munkapszichológus szemszögéből, különös tekintettel a

Menedzserek a munkapszichológus szemszögéből, különös tekintettel a Menedzserek a munkapszichológus szemszögéből, különös tekintettel a munkahelyi stresszre Juhász Ágnes pszichológus ajuhasz@ccsint.com Országos Foglalkozás-egészségügyi Fórum 2007.09.07. Vázlat Menedzserek

Részletesebben

Stressz és megküzdés Stressz és betegség

Stressz és megküzdés Stressz és betegség Stressz és megküzdés Stressz és betegség ELŐADÁS Dr. Bóta Margit botamargit@gmail.com Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet A stressz Stressz: az egyénre irányuló erő, nyomás,

Részletesebben

Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban

Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban Zsiros Emese Arnold Petra Huhn Zsófia Költő András Simon Dávid Németh Ágnes Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban Az iskola, a kortársak és a család szerepe a magyar serdülők életmódjában A serdülők

Részletesebben

HIEDELMEINK NYOMÁBAN

HIEDELMEINK NYOMÁBAN TÖRZSKÉPZÉSI TANFOLYAM Budapest, 2014. március 31. HIEDELMEINK NYOMÁBAN A KOGNITÍV SZEMLÉLET AZ ORVOSLÁSBAN Perczel Forintos Dóra, PhD. perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

A nemek eltérései az érzelmek terén

A nemek eltérései az érzelmek terén A nemek eltérései az érzelmek terén Prof. Dr. Kéri Szabolcs 2015 A kurzus Prof. Dr. Pléh Csaba anyagán alapul, amelyet Dr. Demeter Gyula és Dr. Pajkossy Péter módosított Főbb pontok Alapérzelmek Érzelmek

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

APÁKGYERMEKGONDOZÁSI SZABADSÁGON-AVAGY EGY NEM HAGYOMÁNYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL

APÁKGYERMEKGONDOZÁSI SZABADSÁGON-AVAGY EGY NEM HAGYOMÁNYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL APÁKGYERMEKGODOZÁSI SZABADSÁGO-AVAGY EGY EM HAGYOMÁYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL PROF: HABIL BECSIK ADREA 1 - DR. JUHÁSZ TÍMEA 2 Összefoglalás: em mondhatjuk, hogy ma még sok férfi megy

Részletesebben

Sportoló nők és az agresszió. Gadanecz Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszék

Sportoló nők és az agresszió. Gadanecz Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszék Sportoló nők és az agresszió Gadanecz Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszék Agyunk evolúciós programozottsága Nemi szerepek Állatvilág: pl. főemlősök domináns

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 A hároméves kutatás az evés- és testképzavarok terén jelentősen hozzájárult a hazai alapismeretekhez, egyben nemzetközi összevetésben is (főleg

Részletesebben