Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat. EU-Üzleti szakirány
|
|
- Irma Fülöp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU-Üzleti szakirány KATASZTRÓFATURIZMUS, VALAMINT A NEMZETKÖZI KATASZTRÓFA-SEGÍTSÉGNYÚJTÁS RENDSZERE ÉS OPTIMALIZÁLÁSA AZ EU KÖZÖSSÉGI POLGÁRI VÉDELMI MECHANIZMUSBAN Készítette: Gerics Orsolya Budapest,
2 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 3 I. KATASZTRÓFAVÉDELEM MAGYARORSZÁGON... 5 AZ EGYSÉGES KATASZTRÓFAVÉDELEM KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETISÉGE... 5 HAZÁNK TERMÉSZETI KATASZTRÓFA VESZÉLYEZTETETTSÉGE... 8 II. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK KATASZTRÓFAVÉDELEM A NATO KERETÉBEN AZ ENSZ SZEREPE A NEMZETKÖZI KATASZTRÓFA-SEGÍTSÉGNYÚJTÁSBAN POLGÁRI VÉDELEM A KÖZÖSSÉG SZINTJÉN A KÖZÖSSÉGI POLGÁRI VÉDELMI MECHANIZMUS Magyarország részvétele a Mechanizmusban A BM OKF KÉTOLDALÚ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI NEMZETKÖZI KATASZTRÓFA-SEGÍTSÉGNYÚJTÁS 2003-BAN III. CIVIL SZERVEZETEK A KATASZTRÓFAVÉDELEM RENDSZERÉBEN VÉDELMI IGAZGATÁSI FELADATOK IV. A POLGÁRI VÉDELEM NEMZETI SZERVEZETEI AZ EU KÖZÖSSÉGI POLGÁRI VÉDELMI MECHANIZMUS TAGORSZÁGAIBAN KÖRÖZTETETT KÉRDŐÍV ALAPJÁN.. 39 A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK KATASZTRÓFAVÉDELME Ausztria Szlovénia Szlovákia Románia NÉHÁNY TAGORSZÁG KÉRDŐÍVÉNEK ISMERTETÉSE Luxemburg Lengyelország Ciprus Finnország Görögország Cseh Köztársaság ÖSSZEHASONLÍTÁS A MAGYARORSZÁGI MENTŐALAKULATOK HELYZETÉVEL V. A NEMZETKÖZI KATASZTRÓFA SEGÍTSÉGNYÚJTÁSBAN RÉSZT VEVŐ KUTATÓ- MENTŐ CSAPATOK BESOROLÁSI RENDSZERE A JOGSZABÁLYI ALAPOK MEGTEREMTÉSE: HAZAI ELŐZMÉNYEK A BM OKF ÁLTAL KÉSZÍTETT JOGSZABÁLY TERVEZET A nemzetközi segítségnyújtásban való részvétel különös szabályai NEMZETKÖZI KÖVETELMÉNYEK A BM OKF tapasztalatai a nemzetközi segítségnyújtás gyakorlati megvalósulásában Megtett lépések Egységes minősítési és akkreditációs rendszer A civil mentőszervezetek ellenállása KÖVETKEZTETÉSEK FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK
3 Előszó Mint a címből is kitűnik szakdolgozatom témája nem hétköznapi. Olyan témakörben szándékoztam írni diplomamunkámat, amely összefügg szakmai gyakorlati helyemmel. Jelenleg is a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságán (továbbiakban BM OKF) töltöm gyakorlatomat, annak Nemzetközi Főosztályán. Választásom egy olyan témára esett, amelynek kidolgozása diplomamunkán szempontjából és az intézmény számára is hasznosnak bizonyult. A BM OKF céljai közé tartozik, hogy erősítse az EU polgári védelmi képességeit. Azonban ennek a célnak több akadály is útjában áll. Az egyik ilyen korlátozó tényező az ún. katasztrófa-turizmus jelensége. A nem kormányzati szervezetekként működő speciális rendeltetésű kutató-mentő csapatok külföldi segítségnyújtó missziókba történő bevonása mind szakmai, mind pénzügyi hiányosságaik miatt ellentmondásokkal terhelt kihívásokat jelent ma is. A BM OKF, hogy megoldást keressen a problémára, kezdeményezést indított, melynek szándéka, hogy a polgári védelmi és humanitárius segítségnyújtási műveletek során az interoperabilitást és az egymás kiegészítésének képességét javítsák. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezért kidolgozott egy szisztematikus, háromfázisú képzési és minősítési rendszert, melynek gyakorlati megvalósításához az ENSZ OCHA (Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala) adott segítséget. Ahhoz azonban, hogy közös problémákat tudjunk megoldani, közös összefogásra van szükség. Részben az előbb vázolt katasztrófaturizmus áthidalására, részben az EU-koordináció átfogóan hatékonnyá tételére a tagállamokban. Ennek megvalósítása érdekében a BM OKF kérdőívet készített. Szakmai gyakorlatom ideje alatt egyik feladatom lett e kérdőív köröztetése az EU Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus részes államaiban, valamint a kérdőívek begyűjtése és lefordítása. Mivel szervesen részt veszek a kezdeményezés ezen fázisában, ezért számomra nagyon hasznos, hogy átláthatom és megtapasztalhatom azokat a folyamatokat, melyek az egyes 3
4 tagállamok mentőszervezetei jelenlegi tevékenységére jellemzőek s melyeket később beépíthetek szakdolgozatomba. A kérdőívek beérkezése jelenleg is folyik, ezért nincs lehetőségem minden egyes tagállam mentőegységének működését részletezni. A felmérés eredményeként egy tanulmányt/jelentést fogunk készíteni, amelyet átadunk a Környezetvédelmi Főigazgatóság Polgári Védelmi Igazgatóságának, és így közkinccsé tennénk. Mivel nem vághatok egyszerűen a katasztrófa-turizmus jelenség vizsgálatának közepébe, ezért szakdolgozatom elején igyekszem érthetően felvázolni a hazánkban működő katasztrófavédelem működését és annak kialakulását. Ezt követően bemutatom Magyarország nemzetközi kapcsolatait a katasztrófavédelem területén, a nemzetközi szervezetekben betöltött tagságunk valamint az egyes országokkal kötött bilaterális és multilaterális együttműködések alapján. Kiemelem az Európai Unión belül létrehozott EU Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmusban betöltött tagságunkat és a Mechanizmusnak a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás koordinálásában nyújtott kiemelkedő szerepét. A dolgozat második felében bemutatom a magyar civil szervezetek felelősségvállalását a hazai és nemzetközi katasztrófavédelemben. Majd sor kerül a Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus országaiban végzett kérdőív ismertetésére és a kérdőívek összehasonlítására magyar vonatkozásban. Az utolsó fejezetben bemutatom a civil mentőszervezetek egységesítésére, működésük szabványosítására tett erőfeszítéseket, valamint az önkéntes szervezetek hiányosságait illetve a katasztrófaturizmust felszámoló, folyamatban levő immár végleges megoldásnak tűnő - a mentőszervezetek nemzetközi bevetését szabályozó minősítő és akkreditációs rendszereket. 4
5 I. Katasztrófavédelem Magyarországon Mindenekelőtt érdemes a katasztrófa fogalmának tisztázása, mivel a szakirodalomban nagyon sok definíció létezik, melyek más és más szemszögből próbálják megmagyarázni ezt a fogalmat. Ennek a kaotikus állapotnak vetett véget az évi LXXIV. törvény erről a későbbiekben még lesz szó -, amely a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szól és a következőképpen határozza meg a katasztrófa fogalmát: A katasztrófa a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, égészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. 1 Az egységes katasztrófavédelem kialakulásának történetisége 1 A katasztrófavédelemről szóló évi LXXIV. törvény I. fejezet Alapvető Rendelkezések, 3. Értelmező rendelkezések 5
6 A katasztrófák elleni védekezés szükségességét általában egy-egy nagy hatású hazai vagy külföldi káresemény, veszélyhelyzet állította a középpontba. Ennek köszönhető, hogy a katasztrófák megelőzésével, felszámolásával, szabályozásával, irányításával és finanszírozásával kapcsolatos feladatok megoldását mind gyakrabban sürgették. Magyarországon 1986 közepére készült el az első komolyabb összefoglaló jelentés, amely ugyan részletezte a technikai, technológiai katasztrófaveszélyeket, ugyanakkor kevésbé esett szó benne a természeti katasztrófákról. Figyelemre méltó viszont, hogy ebben a jelentésben már javaslatként szerepelt a jogszabályi rendezés és az irányítási rendszer egységesítése. A következő fontos lépés a Honvédelmi Bizottság évi határozata volt, amely mindenekelőtt az ágazatonkénti egyéni törekvéseket jelenítette meg, ezért ellentmondásokat is tartalmazott. S bár végül ágazatonként rendezte az ismert féle katasztrófa-elhárítás felelősségi kérdéseit, azonban nem vállalkozott az egységes rendszer kialakítását célzó döntésre. Az 1989-ben kiadott határozatban is ugyanazok a problémák jelentkeztek, mint a megelőző években, vagyis a jogszabályi, szervezeti, személyi és tárgyi feltételek hiánya. Az egységes katasztrófa-elhárítási rendszer kialakítását a rendszerváltás után is több tényező hátráltatta. Egyes katasztrófatípusoknak, mint például az árvizeknek, a járványoknak, a tűzeseteknek már több évtizede megfelelő gazdájuk volt, szabályozási rendszerük, szakember-állományuk, felszereléseik pedig képessé tették őket a katasztrófák kezelésére. Más katasztrófatípusok viszont, mint például a földrengések, fölcsuszamlások, a viharok szabályozás nélkül maradtak. Az ilyen eseményeknél a hadsereg egységeit, a tűzoltóságot, néhány jelentősebb vállalatot és a polgári védelmet vetették be. A hadsereg létszámát azonban időközben csökkentették, a privatizáció során pedig lecsökkent a nagyvállalatok száma is, ezért a katasztrófák felszámolásához szükséges személyi és technikai bázis szerényebb lett. A katasztrófavédelem anyagi-pénzügyi alapjait sem a központi költségvetés, sem az önkormányzatok nem tudták előteremteni, a nemzetközi segélyprogramok pedig csak meghatározott események alkalmával legfeljebb humanitárius segítségnyújtásra voltak hajlandóak. A katasztrófavédelem szervezeti átalakítása sem ment zökkenőmentesen: számos sikertelen kísérlet után júniusában összevonták a tűzoltóság és a polgári védelem 6
7 országos parancsnokságát, ezt azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította. Ezért az egyesített országos parancsnokság január elsejével ismét külön vált ben a kormány programjába felvette a katasztrófavédelem korszerűsítését, melynek eredményeként elkészült és a parlament elfogadta az évi LXXIV. törvényt a katasztrófák elleni védekezésről, irányításról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elleni védekezésről. Ezzel megteremtődtek az egységek katasztrófavédelem jogszabályi feltételei. 2 Az utóbbi évek, hónapok árvíz és belvíz okozta eseményei a még tudatosabb katasztrófavédelem szükségességét támasztották alá. A katasztrófavédelmi törvény megalkotásáig a védekezésben résztvevők körét és feladataikat alapjaiban az Alkotmány, szakmai kérdéseiben pedig az ágazati, szakmai törvények, többek között a honvédelemről, a polgári védelemről, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvények tartalmazták. Mindezzel egységes rendszerbe foglalta és részben ki is egészítette, illetve bővítette a katasztrófavédelmi törvényt. A biztonság, mint állampolgári jog, nemzeti érték. A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés a törvény megfogalmazása szerint nemzeti ügy, és minden állampolgárnak, személynek a törvény erejénél fogva joga van arra, hogy a környezetében lévő katasztrófaveszélyt megismerje, a védekezési szabályokat elsajátítsa, valamint joga és kötelessége, hogy a katasztrófavédelemben közreműködjön. A biztonság a fejlett technológia által válhat nemzeti értékké, mert az értékes, magas színvonalú technológia a biztonságot valósággal megköveteli. A különböző projekteknél, mint például a Széchenyi-terv, ez a szemlélet tükröződik. A világgazdasági jelentőséggel bíró cégek a biztonság színvonalára azért fordítanak kiemelt figyelmet, hogy fejlődésüknek semmi ne állja útját. A magas színvonalú biztonság képes csak az emberi és természeti környezet európai normák szerinti védelmét megvalósítani, ezért a biztonság nemzetközi jelentőséggel is bír. 3 2 Védelmi Tanulmányok Barla Ildikó: A katasztrófavédelem hazai és nemzetközi rendszere 7-8. o. 3 Katasztrófavédelem 2000, 7-8. o. 7
8 Hazánk természeti katasztrófa veszélyeztetettsége Magyarország természeti katasztrófa veszélyeztetettsége viszonylag alacsony, ami geológia helyzetünkből fakad. Az ország az alpi, kárpáti és dinári hegységrendszer által körülzárt Kárpát-medence közepén helyezkedik el. Legmagasabb csúcsa is alig több mint ezer méter. Az ország nyugati, északi részei hegyesek, dombosak, míg középső, keleti és déli területei alföldi síkságok. Az ország éghajlata szárazföldi mérsékelt, a nyár általában száraz és meleg, a tél általában enyhe. Az ország lakossága mintegy 10 millió fő. Az ipari létesítmények zöme a főváros környezetében és az ország nyugati részén található, de a keleti régióban is több jelentős ipari centrum alakult ki (Szolnok, Szeged). Magyarország hosszú évekig katasztrófák, veszélyhelyzetek szempontjából kifejezetten biztonságosnak volt tekinthető. Természetesen akadtak kisebb-nagyobb események, főleg intenzív téli havazások, aszályok, kisebb ár- és belvizek, de ezeket az arra rendeltetett szervezetek, erők kezelni tudták. Magyarországot a közelmúltban eddigi történetének legnagyobb jelentőségű árvizei sújtották. A veszélyt nem egyszerűen az emelkedett vízállás tette kiemelkedővé, hanem az a tény, hogy napjainkra a folyó mentén nagyvárosok; tekintélyes ipari, gazdasági, agrár centrumok jöttek létre; jelentős infrastruktúra alakult ki; fontos és egyre jobban megbecsült természetvédelmi területek alakultak ki. Éppen ezért az árvíz tetemes emberi, anyagi és ökológiai értékeket sodort katasztrófaveszélybe. A rendszerváltozást követő években átrendeződött a veszélyhelyzetek elleni védekezés felelősségi rendszere. Átalakultak, sokszínűvé váltak a civilizációs és természeti veszélyek megelőzésében, elhárításában közreműködő szervek, szervezetek. Hazánk NATO és EU csatlakozása ráirányította a figyelmet a katasztrófák, polgári veszélyhelyzetek megelőzésének és kezelésének új lehetőségeire január 1-jén a korábbi BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság és BM Polgári Védelem Országos Parancsnokság szervezetének és feladatkörének integrációjával, - egy új feladatkör meghatározásával megalakult a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Nem új erőként, de új elemként, amely a katasztrófavédelem sokszínű rendszerében: felelőssége, jelentősége országos szakmai koordinatív szerepkörében rejlik. 8
9 A BM OKF-et főigazgató vezeti (jelenlegi főigazgató: Tatár Attila tű. vőrgy.), aki egyben irányítja a katasztrófavédelem területi szerveit, továbbá a jogszabályokban meghatározott keretek között felügyeletet gyakorol a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokságok felett. A szervezet a funkciókat szem előtt tartó elvek alapján alakult, struktúrája hatósági, veszélyhelyzet-kezelési, gazdasági és hivatali szervezetre tagozódik. A katasztrófavédelmi szervezet működésének első évében megkezdte a hatósági, szakhatósági és szakértői tevékenység rendszerének újraszabályozását. Sor került a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia és az Országos Katasztrófavédelmi Szabályzat kidolgozására. A katasztrófavédelmi törvény megfelelő keretet biztosított az év során bekövetkezett veszélyhelyzetek kezelésére, a védekezés szervezésére (a több mint 50 ezer beavatkozás; a belvízkárok, a Tisza és a Szamos cianid szennyeződése, a jelentős erdőtüzek kezelése stb.), ugyanakkor az események rámutattak a rendszer fejlesztési lehetőségeire, a feladatok pontosításának további szükségességeire. A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet folytatta és kiszélesítette a jogelőd szervezetek megkezdett intenzív nemzetközi kapcsolatait, jelentős szerepet töltött be az ENSZ, Európai Unió és a NATO fórumain. 4 4 Katasztrófavédelem 2000, o. 9
10 II. Nemzetközi Kapcsolatok Ha elemezni akarjuk a nemzetközi kapcsolatok rendszerét a katasztrófavédelem területén, akkor célszerű kiindulni a BM OKF nemzetközi feladatköréből, majd részletezni a különböző katasztrófavédelmi szervezetek működését illetve a megállapodások típusait. 10
11 A BM OKF a nemzetközi kapcsolattartást és együttműködést a kormány külpolitikájával és a BM nemzetközi tevékenységével összhangban végzi, Magyarország EU és NATO tagságából adódó feladatok és kötelezettségek végrehajtásával. Nemzetközi együttműködésünk több területen valósul meg: a kétoldalú és többoldalú együttműködés, illetve a nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok által. Ennek a feladatkörnek a BM OKF-en a nemzetközi főosztály a felelőse. A nemzetközi szintű katasztrófavédelem irányítója az Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodája (UN OCHA). A súlyos, nemzetközi segítséget igénylő, a világ bármely részén kialakuló katasztrófahelyzetek esetén ez a szakosított szervezet a fő koordináló szerv. Az ENSZ OCHA munkáját segíti a NATO-n belül 1998-ban felállításra került Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központ (EADRCC), amely az euroatlanti térségben továbbítja a segítségnyújtáshoz szükséges információkat. Az ISDR-program (Nemzetközi Stratégia a Katasztrófák Csökkentésére) a természeti veszélyekkel kapcsolatos ismeretek elsajátításához és a katasztrófák hatásait csökkentő tevékenységek alkalmazásához biztosít keretet. Fontos hangsúlyt kap az információk időbeni biztosítása, a megelőzés, és a nemzetközi összefogás. Katasztrófavédelem a NATO keretében A NATO-ban a polgári veszélyhelyzeti tervezés keretében dolgoznak ki közös terveket arra, hogy a szövetség polgári erőforrásait módszeresen és hatékonyan tudják használni a szövetség stratégiájának támogatására, nemzeti és NATO szinten. A polgári veszélyhelyzeti tervezés arra helyezi a fő hangsúlyt, hogy a sebezhető modern társadalmakat megvédje a válsághelyzetek következményei ellen. Bár a polgári veszélyhelyzeti tervezés nemzeti feladat, és a polgári erőforrások nemzeti felügyelet alatt maradnak, már régen felismerték, hogy az országok tervei sokkal hatékonyabbak, ha összehangolják azokat. Ezért a Polgári Veszélyhelyzeti Tervező Főbizottság (SCEPC) alárendeltségében kilenc technikai tervezési testületet és bizottságot hoztak létre. 11
12 A SCEPC évente kétszer tart plenáris ülést, ilyenkor az országokat a nemzeti veszélyhelyzeti tervezésben érintett szervezeteknek a fővárosokból delegált vezetői képviselik. A szövetségben a polgári veszélyhelyzeti tervezés területén folyó erőfeszítéseket mind nemzeti, mind NATO szinten a külügyminiszterek irányítják. Ők fogadják el kétévenként a miniszteri irányelveket, amelyekben a következő kétéves időszakra meghatározzák a tevékenységek fő szempontjait. A jelenlegi polgári veszélyhelyzeti tervezés fő tevékenységei a válságkezelésre, a polgári-katonai együttműködésre, a lakosság oltalmazására és a békepartnerségi tevékenységekre összpontosítanak. A NATO EADRCC-ot az EAPC (Euro-atlanti Partnerségi Tanács) országok segítségnyújtásának koordinálása céljából hozták létre 46 országgal, az EAPC földrajzi határain belül bekövetkezett természeti és ipari katasztrófák esetére. A NATO EADRCC napi tevékenysége az információcsere, tervezési feladatok, a felajánlott nemzeti elemeket tartalmazó lista karbantartása, interoperabilitás fejlesztése, nemzetközi gyakorlatok előkészítése. Katasztrófa esetén: a katasztrófa sújtotta ország helyzetjelentést küld a Központnak, szükség esetén segítséget kér. A Központ a nemzeteket faxon és en azonnal értesíti. Szoros együttműködésben a már említett Egyesült Nemzetek Szervezetének illetékes hivatalával (UN-OCHA) koordinálja az EAPC országok tevékenységét, a segítség felajánlásokat és a segítségnyújtást. A NATO katasztrófa reagálási tevékenysége céljából létrejött az EADRU (Euroatlanti Katasztrófa Válaszreagálási Egység) felállításának terve. Az EADRU többnemzetiségű, katonai és polgári elemekből (képzett mentési szakemberek, egészségügyi és más egységek, eszközök, anyagok, szállítóeszközök) áll. Nem állandó jellegű, csak katasztrófa esetén jön létre, az EAPC tagok önkéntes felajánlása alapján. Összetétele, mérete a katasztrófa típusától függ. Az egység az EADRCC irányítása alatt közreműködik az ENSZ által koordinált műveletekben. A 2003-as évre visszatekintve, a NATO CPC (Polgári Védelmi Bizottság) EAPC formátumú és a tagállamok körében lefolytatott üléseken elhangzottak szerint a polgári veszélyhelyzet tervezés ill. a CPC számára a következő kiemelt feladatok jelentkeztek: a 12
13 Kritikus Infrastruktúra Védelem és a Lakosságtájékoztatás. Ebből adódóan a CPC őszi plenáris ülésén kezdeményezett Kritikus Infrastruktúra Védelem (CIP) és Lakosságtájékoztatás (PIP) Ad hoc munkacsoportok 2003-ban jelentős szerephez jutottak. A munkacsoportok kidolgozói munkájában a BM OKF is aktív szerepet vállalt. A munkacsoport által kidolgozott Kritikus Infrastruktúra Védelem Irányelveket a SCEPC őszi ülése elfogadta, így ezen irányelvek is alkalmazhatóak az azokat bevezetni kívánó államok saját intézkedéseinek kialakításánál. Az Ad hoc Munkacsoportban végzett munka eredményeképpen kialakult Lakosságtájékoztató Irányelveket a CPC őszi plenáris ülése elfogadta. A CPC megbízta a munkacsoportot a szeptember között Budapesten megrendezésre kerülő lakosságtájékoztatási témájú szeminárium szakmai programjának összeállításával. Az ENSZ szerepe a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásban Az ENSZ Alapokmányának megfelelően humanitárius segítséget az érintett ország kérésére és egyetértésével kell nyújtani. Az ENSZ keretén belül a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala látja el a természeti és civilizációs katasztrófákból eredő feladatokat. Az OCHA a nemzetközi összefogás koordinálásával enyhíti a katasztrófák okozta károkat, reagáló egységek, tanácsadók küldésével a helyszínen, és/vagy humanitárius segítség formájában. Cél, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a legmegfelelőbb segítség érkezzen a helyszínre, specifikusan a katasztrófa típusa szerint. A gyakorlatban a rendszer a következőképpen működik: az OCHA tudomására jut egy katasztrófa, amely történhet segélykérés alapján, a médián keresztül, illetve közvetlen jelentés útján. Ezután az OCHA kapcsolatba lép az érintett országgal, információt kér, valamint haladéktalanul értesíti a tagországokat (fax, ) az eseményről. Közben a helyszínre utazik az UNDAC az ENSZ Katasztrófa Becslési és Koordinációs Csoportja. Feladata, hogy szakszerű információt nyújtson az OCHA felé, továbbá együttműködés szervezése és fenntartása a katasztrófa sújtotta ország nemzeti és helyi veszélyhelyzet kezelési hatóságaival. 13
14 A segítségnyújtás meggyorsítása érdekében 2001-ben létrehozták az úgynevezett Virtual OSOCC internetes honlapot. Ezen keresztül egyéni jelszavas védelemmel ellátva az országok online valós idejű információkat adnak és kapnak a kialakult helyzetről, annak változásáról, a sújtott ország által kért segítségről (lista a szükséges erőkről, eszközökről), a kérés alapján felajánlott segítségről (a donorok a segítségnyújtó országok - lehetőségeiktől függően választanak a listáról és közvetlenül ráteszik a honlapra), a segítség célba érkezéséről és felhasználásáról. 5 A Nemzetközi Kutató és Mentő Tanácsadó Csoportot (INSARAG) 1991-ben hozták létre az Egyesült Nemzetek és a nemzetközi SAR-ban (Kutatás és Mentés) résztvevő számos ország közös erőfeszítéseként. Az INSARAG küldetése hatékony nemzetközi kapcsolatok fejlesztése az emberi élet mentése és humanitárius szolgáltatások érdekében, természeti vagy ember által okozott katasztrófákat követően. Az INSARAG tevékenységeknek továbbá javítaniuk kell a veszélyhelyzet-készültséget, beleértve az együttműködés erősítését a nemzetközi SAR csapatok között és elő kell mozdítaniuk a műveleti eljárásokkal és levont következtetésekkel kapcsolatos információcserét. Az INSARAG-ot kollektívan alkotó sok ország erőfeszítéseinek eredményeként jobb megértés alakult ki a SAR csapatok funkcióival és műveleteivel kapcsolatban, aminek az eredményeképpen létrejött a Nemzetközi Kutató és Mentő (INSAR) Reagáló Rendszer. Az INSARAG irányelvek célja áttekintés adása az INSARAG Reagáló Rendszerről. Az irányelvek a lehető leghatékonyabb módon segítik a nemzetközi SAR csapatok műveleteit és a közöttük megvalósuló további együttműködést. Ennek megfelelően az irányelveket minden nemzetközi SAR csapatnak tiszteletben kell tartania és könnyen lehet rá hivatkozni a kiképzésen lévő személyek számára és a katasztrófa bármilyen szakaszában a városi kutatás és mentés területén. Az elmúlt évtizedben a világ legsűrűbben lakott területein előforduló katasztrófák fokozták a fejlett SAR képességek iránti igényt a bennrekedt áldozatoknak történő segítségnyújtás érdekében. Sok ország fejlesztett ki SAR képességet és rendszeresen küldenek jól kiképzett szakértőkből álló csapatokat, más országok 5 BM OKF, Feljegyzés Dr. Tóth Zoltán közigazgatási államtitkár úr részére a nemzetközi katasztrófasegítségnyújtásról 14
15 megsegítése céljából. Ez nagy hasznára vált az áldozatoknak és az érintett országoknak, ugyanakkor felmerült az igény e reagáló SAR csapatok műveleteinek koordinálására. A csapaton belüli koordináció segíthet maximalizálni a rendelkezésre álló erőforrások használatát a csapat képességeinek összehangolásával. A koordináció és nemzetközi segítségnyújtás szükségességének három szintje: stratégiai szint: nemzetközi segítségnyújtó közösség műveleti szint: az érintett ország/régió fővárosában taktikai terep szint: terepszinten, ahol segítségnyújtási tevékenységek kerülnek végrehajtásra az áldozatok körében és a katasztrófa helyszínén uralkodó kaotikus környezetben. A harmadik szint a következő koordinációt igényli: a kár- és segítségnyújtási igények azonnali felmérése a katasztrófa kitörésekor a tervbe vett segítségnyújtási erőfeszítések gyors terepkoordinációja segítségnyújtási eljárások és koordinációs rendszerek fejlesztése know-how és technikák cseréje. Az Egyesült Nemzetek vezető szerepet vállal a katasztrófa-segítségnyújtási erőfeszítések koordinálásában, különösen műveleti szinten. Műveleti koordináció nélkül, a helyszíni veszélyhelyzet-kezeléssel való kapcsolatok nem teljesek. Ez tölti be az Egyesült Nemzetek Helybeli Koordinátorának és az ENSZ Katasztrófa-kezelési Csapatnak a szerepét, amely az országon belüli humanitárius, valamint a főbb nemkormányzati szervezetekből (NGO-k) áll. 6 A BM OKF a Magyar Köztársaság genfi ENSZ missziójával kialakult jó kapcsolatai révén rendszeres és folyamatos információcserével mindig friss híreket és információkat kap az ENSZ-től a világban történt katasztrófahelyzetekről, azok nemzetközi válaszreagálásáról, a felszámolást követő értékelés eredményeiről. A BM OKF a humanitárius segítségnyújtás kapcsán felmerült ellentmondások kiküszöbölése érdekében kezdeményezést indított a nemzetközi bevetésekben részt venni kívánó magyar kutató-mentő csapatok felkészítésére. Erre legalkalmasabbnak a fentiekben említett az ENSZ OCHA/ Nemzetközi Kutatási és Mentési Tanácsadó Csoport (INSARAG) Irányelvei szerinti kiképzést ajánlották. A BM OKF-nek az elmúlt 6 INSARAG Nemzetközi Kutató és Mentő Reagálás Átdolgozott Tervezet (BM OKF) 15
16 évek során rendkívül jó és eredményes közvetlen kapcsolatai alakultak ki az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalával is. Ez irányú elképzeléseikről júliusában a BM OKF főigazgatója tájékoztatta az ENSZ OCHA igazgatóját. Megállapodtak egy három fázisban lebonyolításra kerülő képzési folyamat megszervezéséről, amelyhez az OCHA folyamatos szakmai segítséggel és konzultációval járul hozzá. Az első fázisban egy Kiképzők kiképzése rendszerű tanfolyam keretében a BM OKF szakemberei megismerkednének az INSARAG Irányelvekkel, és ezzel jogosultságot szereznének mások kiképzésére. A második fázisban a már kiképzett szakemberek a hazai civil szervezetek INSARAG Irányelvek alapján történő kiképzését fogják elvégezni. A harmadik fázisban egy minősítő gyakorlat kerülne levezetésre, amelyben a kiképzett csapatok megszerzett ismereteik alkalmazásáról adnának tanúbizonyságot. (Időközben a folyamat első két fázisa már lezajlott, az utolsó fázis várhatóan 2005 elején kerül megrendezésre.) A BM OKF főigazgatója 2003 őszén a fentebb vázolt folyamat érdekében bejelentette hazánk csatlakozását az ENSZ OCHA/INSARAG rendszeréhez. Az OCHA igazgatója felé jelezte továbbá, hogy a későbbiek során szándékunkban áll az ENSZ Katasztrófafelmérő és Koordinációs Csoporthoz (UNDAC) való csatlakozás is. A folyamat lezárultával a BM OKF bekerül a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás vérkeringésébe, mely hosszú távon tovább növeli hazánknak a katasztrófavédelem területén kivívott szakmai elismertségét. Polgári Védelem a Közösség szintjén A katasztrófa nem ismeretlen fogalom a közösségi jogban. A Római szerződés, bár más fogalmakat használ természeti csapások, vagy rendkívüli események tartalmaz rendelkezéseket erre a területre vonatkozóan. A Közösség közvetett segítséget nyújt azáltal, hogy engedélyezi a tagállamoknak a szárazság vagy árvizek esetén a beavatkozást. Ugyanakkor a tagállamok és a lakosság többet vár el: közvetlen segítséget. Valamennyi tagállamnak megvannak a maga materiális, humán és pénzügyi eszközei egy esetleges katasztrófa következményeinek megszüntetésére. Ez azonban nem zárja ki 16
17 egy esetleges külső segítség szükségességét, közösségi pénzügyi támogatás formájában. Hiszen a Közösségnek nincs más lehetősége a segítségnyújtásra, mert saját mentőcsapatokkal nem rendelkezik. Az Európai Közösség ezzel párhuzamosan segítséget nyújt harmadik államoknak is, melynek több oka is van: gazdasági és politikai jelentősége fokozatosan nő, a tagállamokban már külön-külön kialakult egy ilyen gyakorlat, stb. A harmadik államok támogatásán keresztül az EU erősíti identitását a nemzetközi színtéren is (EUSz 2. cikk) és hozzájárul a demokrácia és a jogállamiság fejlesztéséhez és megerősítéséhez, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásához, csakúgy, mint a nemzetközi együttműködés előmozdításához (EUSz 11.cikk). A természeti katasztrófák és válságok számának növekedése lehetőséget biztosít az EU-nak számos akció végrehajtásához. Az Unió biztosítja a világviszonylatban nyújtott humanitárius segítség egészének 30%-át. A katasztrófavédelmi közösségi együttműködés tehát a szubszidiaritás elvén keresztül valósul meg, kiegészítve a tagállami erőfeszítéseket. Közösségi szinten egy koordináció valósul meg, a katasztrófavédelem a tagállamok feladata marad. Emelett az egyes katasztrófatípusok kezelése érdekében úgynevezett főbb projekteket hoznak létre, amelyek során a tagállami tapasztalatok egyeztetésével igyekeznek a legmegfelelőbb módszereket kialakítani. A katasztrófavédelem a Bizottság Környezeti Főigazgatóságához, mégpedig a D Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A Főigazgatóság feladata a polgári védelem és a környezeti veszélyhelyzetek kezelése (kiemelt területek: vegyi balesetek, tengerszennyezés, határon átnyúló ipari balesetek, árvizek kezelése). A polgári védelem területén a közösségi együttműködés célja: biztosítani a lakosság, a környezet és a tulajdon hatékonyabb védelmét természeti és technológiai katasztrófák esetén. Ezek a következők: a nemzeti, regionális és helyi szintű tevékenységek támogatása, különös tekintettel a katasztrófa-megelőzés, a polgári védelemért felelős szervek felkészültsége és a katasztrófa esetén történő beavatkozás tekintetében; az európai polgárok önvédelmi szintjének növelése érdekében a közvélemény tájékoztatásának elősegítése; 17
18 a nemzeti polgári védelmi szervezetek hatékony és gyors együttműködési kereteinek megteremtése a kölcsönös segítségnyújtás szükségessége esetén; a nemzetközi szintű polgári védelmi akciók összehangoltságának fokozása májusában, Rómában az első miniszteri szintű tanácskozás alkalmával fektették le a közösségi együttműködés alapjait a polgári védelem területén és 1994 között hat rendeletet fogadtak el, amelyek végrehajtásának eredményeként számos operációs eszköz került kialakításra, amely lefedi mind a polgári védelemben résztvevők felkészültségét, mind a katasztrófa esetén adandó választ. A tevékenységeket a Maastrichti Szerződésben megfogalmazott szubszidiaritás elve alapján szervezték. 7 Az intézkedések a Polgári Védelmi Nemzeti Képviselők Állandó Hálózatával (Permanent Network of National Correspondents for Civil Protection) együttműködésben kerülnek eldöntésre, amely egy a nemzeti irányító szervezetek képviselőiből álló csoport. A Bizottság erősen koncentrál az emberi tényezőre, megcélozva azokat, akik közvetlenül érintettek annak érdekében, hogy reagáló képességüket fokozzák kiképzéssel, szakértők cseréjével és szimulációs gyakorlatokkal, melyeket a tagállamok polgári védelmi szolgálataival együttműködve szerveznek meg. Ez ösztönzi az emberek közötti kapcsolatokat, ami komoly előnyt jelent a hatékony kölcsönös segítségnyújtáshoz. Ami például az önképzést illeti, a Bizottság vezető személyeket kér fel arra, hogy adjanak tájékoztatást technikáikról, módszereikről más tagállamokbeli kollegáiknak. A szakértők cseréjének rendszere polgári védelmi oktatók és szakemberek számára is szolgál. A szimulációs gyakorlatok megerősítik a tagállamokban létrehozott segélymechanizmusok hatékonyságát. Ezeket konferenciák egészítik ki, amelyek a szimulált katasztrófahelyzettel kapcsolatos témák valamelyikét elemzik. A Tanács július 8-i, a tagállamok közötti, természeti és technikai katasztrófák esetén történő kölcsönös segítségnyújtás javításáról szóló Határozatának megvalósítása érdekében a Bizottság kidolgozott egy ún. Műveleti Kézikönyvet, amely tartalmazza az egyes tagállamok kapcsolati pontjait, valamint a Bizottságét, továbbá hozzáférési pontokat az értékelési és összekötői feladatokhoz, szakértőkhöz. 7 Community co-operation in the field of civil protection, 18
19 Ezen túl a Bizottság osztályai létrehoztak két intervenciós eszközt is. Az első, az ún. 24 órás műveleti egység, amely gyűjti és továbbítja az információkat, a második pedig mobilizálja a szaktudást és szakértelmet. A Tanács későbbi ülései alkalmával különös hangsúlyt helyezett az állampolgárok tudatosságának növelésére és tájékoztatására. Kezdeményezések kerültek kidolgozásra a lakosság informálására és oktatására a kockázatokat és az önvédelmet illetően. Ezen túlmenően a tagállamok 1991-ben létrehoztak egy egyedi telefonszámot, amely a katasztrófa-szolgálatok riasztására szolgál. Ez a nemzetközi szám a 112 (1. számú melléklet Teljes kódrendszer). 8 A Bizottság célja valójában az volt, hogy egy rugalmas, jogi és adminisztratív alapra építve (rendeletek, a nemzeti kapcsolattartók állandó hálózatával folytatott konzultációkat követően hozott akciók) támogassa a nemzeti szinten megtett erőfeszítéseket. A hatóságok közötti komoly és hosszú távú együttműködések következményeként, jelentős eredmények születtek, és ez a munkamódszer hozzájárult a polgári védelem területén meglévő közösségi együttműködésről szóló, október 31-ei rendelet elfogadásához vége óta a Bizottság javaslatára a Tanács tovább javította a meglévő együttműködést a polgári védelem területén kialakított akcióprogram létrehozásával. Az eső kétéves akcióprogramot ( ) egy ötéves követte ( ) október 23-án bizottsági javaslatra a Tanács döntést hozott a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén történő fokozott együttműködés előmozdítása érdekében egy közösségi mechanizmus létrehozásáról. Ezen a mechanizmuson keresztül lehetővé válik a természeti, technológiai és környezeti katasztrófák esetén a szükséges források mozgósítása, annak érdekében, hogy megfelelő segítséget nyújtsanak egy támogatásra szoruló (EU-n belüli vagy kívüli) országnak, valamint a cél összehangoltabb és hatékonyabb beavatkozásának végrehajtása. Mint az alábbiakban felvázoltam a Közösség szintjén folytatott polgári védelmi politika egyértelműen a segítségnyújtás elvén alapul. Valóban csak azok az intézkedések 8 Országh Imre: A Polgári Védelem az Euroatlanti Integrációhoz vezető úton o. 19
20 kerülnek végrehajtásra, amelyeket közösségi szinten eredményesebben lehet véghezvinni. Az egész rendszer célja, hogy rugalmasan fejlődjön az egyre szorosabb együttműködés irányába, annak érdekében, hogy minél nagyobb hangsúlyt helyezzenek az alábbiakra: megelőzés, felkészülés, reagálás természeti, technológiai és környezeti katasztrófákból adódó rendkívüli helyzetek a szakembereket, az önkénteseket és a lakosságot érintő akciók. Ezen együttműködés továbbfejlesztett változata a fentiekben említett, 2002-ben létrehozott Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus, mely a következőkben kerül bemutatásra. Az EU Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus tagállamai 1. sz. térkép 20
A katasztrófavédelem megújított rendszere
A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének
RészletesebbenKatasztrófavédelem 2015 Budapest, Önkéntesek a katasztrófavédelemben
Katasztrófavédelem 2015 Budapest, 2015.11.26. Önkéntesek a katasztrófavédelemben dr. Nováky Mónika tű. alezredes, tanácsos egyetemi tanársegéd novaky.monika@uni-nke.hu Önkéntesség közös jó érdekében ellenszolgáltatás
RészletesebbenAz Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén
Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
RészletesebbenKatasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre
Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem
RészletesebbenBevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe
Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe EU KONTEXTUS Lisszaboni Szerződés 196 C. tagállami hatáskör szolidaritás elve szubszidiaritás elve egységes fogalom hiánya humanitárius segítségnyújtás normál
RészletesebbenBIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött az ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG valamint a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között. 2007. Budapest A katasztrófák elleni védekezés
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA 2012.10.02. KATASZTRÓFAVÉDELEM MEGHATÁROZÁSA A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. Katasztrófavédelem:
RészletesebbenA BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.
Részletesebben14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!
14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG
Részletesebben1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.
1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,
RészletesebbenAz önkormányzati miniszter. rendelete
Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól
RészletesebbenPfeiffer Ferenc elnök
Pfeiffer Ferenc elnök MMSZ, felépítés, feladata Alapításának okai - Hazánkban a katasztrófák elleni védekezés 100-150 éves múltra tekint vissza. - Megjelentek az úgynevezett speciális mentő szervezetek,
RészletesebbenBalaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter
Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr
RészletesebbenMUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.
RészletesebbenVAS MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG
VAS MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG 1 A védelmi igazgatás rendszere Jogszabályi háttér Magyarország Alaptörvényének különleges jogrendre vonatkozó fejezetének 48-54. cikkejei: - rendkívüli állapot - szükségállapot
RészletesebbenMagyar joganyagok - Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirat 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz
Magyar joganyagok - Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirat 1. oldal Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A katasztrófavédelemről
RészletesebbenMagyar joganyagok - Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okira 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz
Magyar joganyagok - Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okira 1. oldal Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben 1 A katasztrófavédelemről
RészletesebbenA közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófav favédelmi Igazgatóság A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Előadó: Heinfarth György tű. alezredes A KÖZBIZTONSÁGI REFERENS
RészletesebbenBékés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai
Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított
RészletesebbenMagyar joganyagok - Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirata, 2. oldal - irányítja a katasztrófavédelmi kirendeltségeket, a hivat
Magyar joganyagok - Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirata, 1. oldal Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben 1 A katasztrófavédelemről
RészletesebbenFejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Fejlesztési Bizottság 21.8.2012 2011/0461(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
RészletesebbenKÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.
KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RészletesebbenKatasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre
Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA/10/2019 Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA/10/2019 Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés Az EU segítségnyújtási önkénteseinek kirendelése, beleértve az
RészletesebbenBelső Biztonsági Alap 2014-2020
Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS
RészletesebbenA Kormány /2011. ( ) rendelete. az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet módosításáról
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának A Kormány /2011. ( ) rendelete az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.)
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió
RészletesebbenA társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS
A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen
Részletesebbenés s feladatrendszere (tervezet)
Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai
RészletesebbenA veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása
A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A katasztrófavédel tervezés rendszerét, feladatait, formai és tartal követelményeit a polgári védel tervezés rendszeréről szóló 20/1998. (IV.
RészletesebbenA katasztrófavédelem hatósági szakterületeinek tevékenysége Dr. Mógor Judit tű. ezredes hatósági főigazgató-helyettes
A katasztrófavédelem hatósági szakterületeinek tevékenysége Dr. Mógor Judit tű. ezredes hatósági főigazgató-helyettes 2017. március 21. Az előadás tartalma: - Hatóság - megelőzés - Építkezés - Szakterületi
RészletesebbenA válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre
A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli
RészletesebbenA KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése
A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.
RészletesebbenDr. Varga Attila ezds.
Dr. Varga Attila ezds. Az előadás a Chatham House szabályok szerint a védelmi igazgatás központi és települési szintjére (polgármester) nem terjed ki a leadásra kerülő írásos anyagtól némileg eltér Bizottság
Részletesebben5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA 04/2018
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA 04/2018 Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés: Uniós segítségnyújtási önkéntesek kirendelése, beleértve a pályakezdő szakemberek gyakornoki kihelyezését és a végrehajtó
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.15. COM(2013) 291 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE
Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá
Részletesebben2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!
2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó
RészletesebbenA KÜLÖNLEGES-, SPECIÁLIS MENTŐEGYSÉGEK ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA
Tűzvédelmi Szakmai Nap Tudományos Konferencia 2016 Szentendre, 2016. március 2. A KÜLÖNLEGES-, SPECIÁLIS MENTŐEGYSÉGEK ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA Kalamár Norbert* - Restás Ágoston** *NKE KMDI doktorandusz.vaspor@gmail.com
RészletesebbenTÉMAJEGYZÉK Katasztrófavédelmi műveleti témájú diplomamunkák, szakdolgozatok és TDK dolgozatok elkészítéséhez
TÉMAJEGYZÉK Katasztrófavédelmi műveleti témájú diplomamunkák, szakdolgozatok és TDK dolgozatok elkészítéséhez 2017-2018 1. A katasztrófavédelmi feladatok a honvédelmi feladatrendszerben, azok továbbfejlesztési
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))
RészletesebbenMagyarország katasztrófavédelme
Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Szám: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött, a ORSZÁGOS valamint, a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között 2011 B u d a p e s t 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben,
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális
RészletesebbenHUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek megalakítása
HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek megalakítása A rendkívüli veszélyhelyzetek megfelelő kezelése érdekében a BM OKF égisze alatt HUNOR (Hungarian National Organisation for Rescue Services) elnevezéssel hivatásos,
RészletesebbenSzándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról
SEESARI Szándéknyilatkozat Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról 1. Cikkely A SEESARI SZÁNDÉKA ÉS CÉLJA A SEESARI szándéka és célja a közlekedési
RészletesebbenKatasztrófavédelmi felkészítés
Közbiztonsági referensek képzése Katasztrófavédelmi felkészítés 2012.10.02. Jogi háttér - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
RészletesebbenA Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június
A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,
RészletesebbenA munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben
A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben Az elmúlt évben főigazgatói intézkedés határozta meg a polgári védelmi szervezetek gyors (12 órás) és rövid (24 órás)
RészletesebbenA katasztrófavédelemi szervek és a kiemelt beruházások kapcsolódásai és helyzete.
A katasztrófavédelemi szervek és a kiemelt beruházások kapcsolódásai és helyzete. Dr. Tatár Attila tűzoltó altábornagy OKF főigazgató A katasztrófavédelmi szervek kapcsolata a kiemelt beruházásokkal már
RészletesebbenA Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat
A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című
RészletesebbenHivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai
Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.
Részletesebbenvalamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE
A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG EURÓPAI INTÉZETE valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE között létrejött együttműködési megállapodás Preambulum Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és a Nemek Közötti
RészletesebbenAz átszervezés területi feladatai
1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA
L 306/32 IRÁNYMUTATÁSOK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA (2016. november 4.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti értékelés összehangolásának elveiről, valamint
RészletesebbenNémetbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete
Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni
RészletesebbenA korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések
A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenA Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete
A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény
Részletesebbenb) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Mesics Zoltán tű. alezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály Seveso Szakértői Csoport 2012. II. félévi értekezlete Inárcs, 2012. november 8-9.
RészletesebbenFelkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
RészletesebbenA K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól
A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás
RészletesebbenAlapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
Okirat száma: A-198/1/2019 Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Részletesebben2015. évi MUNKATERVE
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzvédelmi Tanácsadó Testület H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Szám: 5/2015.TTT Jóváhagyom: Dr. Bakondi György sk.
RészletesebbenTartalmi összefoglaló
1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,
RészletesebbenA védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes
A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:
RészletesebbenBelső Biztonsági Alap
Belső Biztonsági Alap Rendészeti-bűnügyi információk, uniós szintű információcsere. Tóth Judit főosztályvezető 2016. május 25. 1 Elérhető Források Rendszere (Uniós és hazai társfinanszírozás együttesen)
RészletesebbenA tervezet előterjesztője
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
RészletesebbenCsenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata
Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése
RészletesebbenGÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE
GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2017. március 23-ai ülésére Tárgy: Javaslat a Gödöllő Európa Kulturális Fővárosa 2023" című pályázaton való elindulás megerősítésére, valamint
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.24. COM(2014) 366 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (EGF/2014/000 TA 2014 - Technikai
RészletesebbenA BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A FENNTARTHATÓSÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK ÜGYRENDJE
A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A FENNTARTHATÓSÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK ÜGYRENDJE BUDAPEST, 2017 (2017. június 1. napjától hatályos változat) H-1055 Budapest, Markó utca
RészletesebbenDuna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.
Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia
RészletesebbenL 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.
L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású
RészletesebbenAlapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
Okirat száma: A-192/1/2019 Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
RészletesebbenMagyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenA VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
KÖZPONTI FELKÉSZÍTÉS 2012 A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Békéscsaba, 2012. február. 15. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok HM Védelmi Hivatal főigazgató Tartalom Jogszabályi alapok A védelmi
RészletesebbenT E R V E Z E T
1. melléklet a számú kormány-előterjesztéshez T E R V E Z E T 2006. 11. 07. A K o r m á n y /2006. ( ) Korm. r e n d e l e t e váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről A honvédelemről és
RészletesebbenIMI-alapfogalmak 1. BEVEZETÉS ALAPISMERETEK... 3
IMI-alapfogalmak 1. BEVEZETÉS... 2 2. ALAPISMERETEK... 3 2.1. MI AZ IMI?... 3 2.2. HOGYAN MŰKÖDIK AZ IMI?... 3 2.3. A NYELVI AKADÁLYOK ELHÁRÍTÁSA... 3 2.4. KI MIT CSINÁL AZ IMI RENDSZERBEN?... 4 2.4.1.
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.22. COM(2011) 358 végleges Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 25. (01.12) (OR. en) 17555/11 ENFOPOL 416 JAIEX 125
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. november 25. (01.12) (OR. en) 17555/11 ENFOPOL 416 JAIEX 125 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága /
RészletesebbenAz MNVH szerepe a VP tervezésében, megvalósításában
Az MNVH szerepe a VP tervezésében, megvalósításában Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főtitkár Virágzó Vidékünk Európa Nap Kecskemét 2014. Május 16. Az MNVH feladata Uniós jogszabály alapján minden tagállam létrehozza
Részletesebben1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések
1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint
RészletesebbenA közbiztonsági referens intézménye, a referens feladatköre
A közbiztonsági referens intézménye, a referens feladatköre Katasztrófavédelmi törvény 3. 12. 234/2011. (XI. 10.) Korm. Rendelet IX. FEJEZET - A Közbiztonsági referensekre vonatkozó szabályok (76.-77.
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenJOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről
JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.17. COM(2016) 400 final 2016/0186 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre szóló uniós
Részletesebben