Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat. EU-Üzleti szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat. EU-Üzleti szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU-Üzleti szakirány KATASZTRÓFATURIZMUS, VALAMINT A NEMZETKÖZI KATASZTRÓFA-SEGÍTSÉGNYÚJTÁS RENDSZERE ÉS OPTIMALIZÁLÁSA AZ EU KÖZÖSSÉGI POLGÁRI VÉDELMI MECHANIZMUSBAN Készítette: Gerics Orsolya Budapest,

2 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 3 I. KATASZTRÓFAVÉDELEM MAGYARORSZÁGON... 5 AZ EGYSÉGES KATASZTRÓFAVÉDELEM KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETISÉGE... 5 HAZÁNK TERMÉSZETI KATASZTRÓFA VESZÉLYEZTETETTSÉGE... 8 II. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK KATASZTRÓFAVÉDELEM A NATO KERETÉBEN AZ ENSZ SZEREPE A NEMZETKÖZI KATASZTRÓFA-SEGÍTSÉGNYÚJTÁSBAN POLGÁRI VÉDELEM A KÖZÖSSÉG SZINTJÉN A KÖZÖSSÉGI POLGÁRI VÉDELMI MECHANIZMUS Magyarország részvétele a Mechanizmusban A BM OKF KÉTOLDALÚ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI NEMZETKÖZI KATASZTRÓFA-SEGÍTSÉGNYÚJTÁS 2003-BAN III. CIVIL SZERVEZETEK A KATASZTRÓFAVÉDELEM RENDSZERÉBEN VÉDELMI IGAZGATÁSI FELADATOK IV. A POLGÁRI VÉDELEM NEMZETI SZERVEZETEI AZ EU KÖZÖSSÉGI POLGÁRI VÉDELMI MECHANIZMUS TAGORSZÁGAIBAN KÖRÖZTETETT KÉRDŐÍV ALAPJÁN.. 39 A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK KATASZTRÓFAVÉDELME Ausztria Szlovénia Szlovákia Románia NÉHÁNY TAGORSZÁG KÉRDŐÍVÉNEK ISMERTETÉSE Luxemburg Lengyelország Ciprus Finnország Görögország Cseh Köztársaság ÖSSZEHASONLÍTÁS A MAGYARORSZÁGI MENTŐALAKULATOK HELYZETÉVEL V. A NEMZETKÖZI KATASZTRÓFA SEGÍTSÉGNYÚJTÁSBAN RÉSZT VEVŐ KUTATÓ- MENTŐ CSAPATOK BESOROLÁSI RENDSZERE A JOGSZABÁLYI ALAPOK MEGTEREMTÉSE: HAZAI ELŐZMÉNYEK A BM OKF ÁLTAL KÉSZÍTETT JOGSZABÁLY TERVEZET A nemzetközi segítségnyújtásban való részvétel különös szabályai NEMZETKÖZI KÖVETELMÉNYEK A BM OKF tapasztalatai a nemzetközi segítségnyújtás gyakorlati megvalósulásában Megtett lépések Egységes minősítési és akkreditációs rendszer A civil mentőszervezetek ellenállása KÖVETKEZTETÉSEK FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK

3 Előszó Mint a címből is kitűnik szakdolgozatom témája nem hétköznapi. Olyan témakörben szándékoztam írni diplomamunkámat, amely összefügg szakmai gyakorlati helyemmel. Jelenleg is a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságán (továbbiakban BM OKF) töltöm gyakorlatomat, annak Nemzetközi Főosztályán. Választásom egy olyan témára esett, amelynek kidolgozása diplomamunkán szempontjából és az intézmény számára is hasznosnak bizonyult. A BM OKF céljai közé tartozik, hogy erősítse az EU polgári védelmi képességeit. Azonban ennek a célnak több akadály is útjában áll. Az egyik ilyen korlátozó tényező az ún. katasztrófa-turizmus jelensége. A nem kormányzati szervezetekként működő speciális rendeltetésű kutató-mentő csapatok külföldi segítségnyújtó missziókba történő bevonása mind szakmai, mind pénzügyi hiányosságaik miatt ellentmondásokkal terhelt kihívásokat jelent ma is. A BM OKF, hogy megoldást keressen a problémára, kezdeményezést indított, melynek szándéka, hogy a polgári védelmi és humanitárius segítségnyújtási műveletek során az interoperabilitást és az egymás kiegészítésének képességét javítsák. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezért kidolgozott egy szisztematikus, háromfázisú képzési és minősítési rendszert, melynek gyakorlati megvalósításához az ENSZ OCHA (Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala) adott segítséget. Ahhoz azonban, hogy közös problémákat tudjunk megoldani, közös összefogásra van szükség. Részben az előbb vázolt katasztrófaturizmus áthidalására, részben az EU-koordináció átfogóan hatékonnyá tételére a tagállamokban. Ennek megvalósítása érdekében a BM OKF kérdőívet készített. Szakmai gyakorlatom ideje alatt egyik feladatom lett e kérdőív köröztetése az EU Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus részes államaiban, valamint a kérdőívek begyűjtése és lefordítása. Mivel szervesen részt veszek a kezdeményezés ezen fázisában, ezért számomra nagyon hasznos, hogy átláthatom és megtapasztalhatom azokat a folyamatokat, melyek az egyes 3

4 tagállamok mentőszervezetei jelenlegi tevékenységére jellemzőek s melyeket később beépíthetek szakdolgozatomba. A kérdőívek beérkezése jelenleg is folyik, ezért nincs lehetőségem minden egyes tagállam mentőegységének működését részletezni. A felmérés eredményeként egy tanulmányt/jelentést fogunk készíteni, amelyet átadunk a Környezetvédelmi Főigazgatóság Polgári Védelmi Igazgatóságának, és így közkinccsé tennénk. Mivel nem vághatok egyszerűen a katasztrófa-turizmus jelenség vizsgálatának közepébe, ezért szakdolgozatom elején igyekszem érthetően felvázolni a hazánkban működő katasztrófavédelem működését és annak kialakulását. Ezt követően bemutatom Magyarország nemzetközi kapcsolatait a katasztrófavédelem területén, a nemzetközi szervezetekben betöltött tagságunk valamint az egyes országokkal kötött bilaterális és multilaterális együttműködések alapján. Kiemelem az Európai Unión belül létrehozott EU Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmusban betöltött tagságunkat és a Mechanizmusnak a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás koordinálásában nyújtott kiemelkedő szerepét. A dolgozat második felében bemutatom a magyar civil szervezetek felelősségvállalását a hazai és nemzetközi katasztrófavédelemben. Majd sor kerül a Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus országaiban végzett kérdőív ismertetésére és a kérdőívek összehasonlítására magyar vonatkozásban. Az utolsó fejezetben bemutatom a civil mentőszervezetek egységesítésére, működésük szabványosítására tett erőfeszítéseket, valamint az önkéntes szervezetek hiányosságait illetve a katasztrófaturizmust felszámoló, folyamatban levő immár végleges megoldásnak tűnő - a mentőszervezetek nemzetközi bevetését szabályozó minősítő és akkreditációs rendszereket. 4

5 I. Katasztrófavédelem Magyarországon Mindenekelőtt érdemes a katasztrófa fogalmának tisztázása, mivel a szakirodalomban nagyon sok definíció létezik, melyek más és más szemszögből próbálják megmagyarázni ezt a fogalmat. Ennek a kaotikus állapotnak vetett véget az évi LXXIV. törvény erről a későbbiekben még lesz szó -, amely a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szól és a következőképpen határozza meg a katasztrófa fogalmát: A katasztrófa a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, égészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. 1 Az egységes katasztrófavédelem kialakulásának történetisége 1 A katasztrófavédelemről szóló évi LXXIV. törvény I. fejezet Alapvető Rendelkezések, 3. Értelmező rendelkezések 5

6 A katasztrófák elleni védekezés szükségességét általában egy-egy nagy hatású hazai vagy külföldi káresemény, veszélyhelyzet állította a középpontba. Ennek köszönhető, hogy a katasztrófák megelőzésével, felszámolásával, szabályozásával, irányításával és finanszírozásával kapcsolatos feladatok megoldását mind gyakrabban sürgették. Magyarországon 1986 közepére készült el az első komolyabb összefoglaló jelentés, amely ugyan részletezte a technikai, technológiai katasztrófaveszélyeket, ugyanakkor kevésbé esett szó benne a természeti katasztrófákról. Figyelemre méltó viszont, hogy ebben a jelentésben már javaslatként szerepelt a jogszabályi rendezés és az irányítási rendszer egységesítése. A következő fontos lépés a Honvédelmi Bizottság évi határozata volt, amely mindenekelőtt az ágazatonkénti egyéni törekvéseket jelenítette meg, ezért ellentmondásokat is tartalmazott. S bár végül ágazatonként rendezte az ismert féle katasztrófa-elhárítás felelősségi kérdéseit, azonban nem vállalkozott az egységes rendszer kialakítását célzó döntésre. Az 1989-ben kiadott határozatban is ugyanazok a problémák jelentkeztek, mint a megelőző években, vagyis a jogszabályi, szervezeti, személyi és tárgyi feltételek hiánya. Az egységes katasztrófa-elhárítási rendszer kialakítását a rendszerváltás után is több tényező hátráltatta. Egyes katasztrófatípusoknak, mint például az árvizeknek, a járványoknak, a tűzeseteknek már több évtizede megfelelő gazdájuk volt, szabályozási rendszerük, szakember-állományuk, felszereléseik pedig képessé tették őket a katasztrófák kezelésére. Más katasztrófatípusok viszont, mint például a földrengések, fölcsuszamlások, a viharok szabályozás nélkül maradtak. Az ilyen eseményeknél a hadsereg egységeit, a tűzoltóságot, néhány jelentősebb vállalatot és a polgári védelmet vetették be. A hadsereg létszámát azonban időközben csökkentették, a privatizáció során pedig lecsökkent a nagyvállalatok száma is, ezért a katasztrófák felszámolásához szükséges személyi és technikai bázis szerényebb lett. A katasztrófavédelem anyagi-pénzügyi alapjait sem a központi költségvetés, sem az önkormányzatok nem tudták előteremteni, a nemzetközi segélyprogramok pedig csak meghatározott események alkalmával legfeljebb humanitárius segítségnyújtásra voltak hajlandóak. A katasztrófavédelem szervezeti átalakítása sem ment zökkenőmentesen: számos sikertelen kísérlet után júniusában összevonták a tűzoltóság és a polgári védelem 6

7 országos parancsnokságát, ezt azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította. Ezért az egyesített országos parancsnokság január elsejével ismét külön vált ben a kormány programjába felvette a katasztrófavédelem korszerűsítését, melynek eredményeként elkészült és a parlament elfogadta az évi LXXIV. törvényt a katasztrófák elleni védekezésről, irányításról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elleni védekezésről. Ezzel megteremtődtek az egységek katasztrófavédelem jogszabályi feltételei. 2 Az utóbbi évek, hónapok árvíz és belvíz okozta eseményei a még tudatosabb katasztrófavédelem szükségességét támasztották alá. A katasztrófavédelmi törvény megalkotásáig a védekezésben résztvevők körét és feladataikat alapjaiban az Alkotmány, szakmai kérdéseiben pedig az ágazati, szakmai törvények, többek között a honvédelemről, a polgári védelemről, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvények tartalmazták. Mindezzel egységes rendszerbe foglalta és részben ki is egészítette, illetve bővítette a katasztrófavédelmi törvényt. A biztonság, mint állampolgári jog, nemzeti érték. A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés a törvény megfogalmazása szerint nemzeti ügy, és minden állampolgárnak, személynek a törvény erejénél fogva joga van arra, hogy a környezetében lévő katasztrófaveszélyt megismerje, a védekezési szabályokat elsajátítsa, valamint joga és kötelessége, hogy a katasztrófavédelemben közreműködjön. A biztonság a fejlett technológia által válhat nemzeti értékké, mert az értékes, magas színvonalú technológia a biztonságot valósággal megköveteli. A különböző projekteknél, mint például a Széchenyi-terv, ez a szemlélet tükröződik. A világgazdasági jelentőséggel bíró cégek a biztonság színvonalára azért fordítanak kiemelt figyelmet, hogy fejlődésüknek semmi ne állja útját. A magas színvonalú biztonság képes csak az emberi és természeti környezet európai normák szerinti védelmét megvalósítani, ezért a biztonság nemzetközi jelentőséggel is bír. 3 2 Védelmi Tanulmányok Barla Ildikó: A katasztrófavédelem hazai és nemzetközi rendszere 7-8. o. 3 Katasztrófavédelem 2000, 7-8. o. 7

8 Hazánk természeti katasztrófa veszélyeztetettsége Magyarország természeti katasztrófa veszélyeztetettsége viszonylag alacsony, ami geológia helyzetünkből fakad. Az ország az alpi, kárpáti és dinári hegységrendszer által körülzárt Kárpát-medence közepén helyezkedik el. Legmagasabb csúcsa is alig több mint ezer méter. Az ország nyugati, északi részei hegyesek, dombosak, míg középső, keleti és déli területei alföldi síkságok. Az ország éghajlata szárazföldi mérsékelt, a nyár általában száraz és meleg, a tél általában enyhe. Az ország lakossága mintegy 10 millió fő. Az ipari létesítmények zöme a főváros környezetében és az ország nyugati részén található, de a keleti régióban is több jelentős ipari centrum alakult ki (Szolnok, Szeged). Magyarország hosszú évekig katasztrófák, veszélyhelyzetek szempontjából kifejezetten biztonságosnak volt tekinthető. Természetesen akadtak kisebb-nagyobb események, főleg intenzív téli havazások, aszályok, kisebb ár- és belvizek, de ezeket az arra rendeltetett szervezetek, erők kezelni tudták. Magyarországot a közelmúltban eddigi történetének legnagyobb jelentőségű árvizei sújtották. A veszélyt nem egyszerűen az emelkedett vízállás tette kiemelkedővé, hanem az a tény, hogy napjainkra a folyó mentén nagyvárosok; tekintélyes ipari, gazdasági, agrár centrumok jöttek létre; jelentős infrastruktúra alakult ki; fontos és egyre jobban megbecsült természetvédelmi területek alakultak ki. Éppen ezért az árvíz tetemes emberi, anyagi és ökológiai értékeket sodort katasztrófaveszélybe. A rendszerváltozást követő években átrendeződött a veszélyhelyzetek elleni védekezés felelősségi rendszere. Átalakultak, sokszínűvé váltak a civilizációs és természeti veszélyek megelőzésében, elhárításában közreműködő szervek, szervezetek. Hazánk NATO és EU csatlakozása ráirányította a figyelmet a katasztrófák, polgári veszélyhelyzetek megelőzésének és kezelésének új lehetőségeire január 1-jén a korábbi BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság és BM Polgári Védelem Országos Parancsnokság szervezetének és feladatkörének integrációjával, - egy új feladatkör meghatározásával megalakult a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Nem új erőként, de új elemként, amely a katasztrófavédelem sokszínű rendszerében: felelőssége, jelentősége országos szakmai koordinatív szerepkörében rejlik. 8

9 A BM OKF-et főigazgató vezeti (jelenlegi főigazgató: Tatár Attila tű. vőrgy.), aki egyben irányítja a katasztrófavédelem területi szerveit, továbbá a jogszabályokban meghatározott keretek között felügyeletet gyakorol a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokságok felett. A szervezet a funkciókat szem előtt tartó elvek alapján alakult, struktúrája hatósági, veszélyhelyzet-kezelési, gazdasági és hivatali szervezetre tagozódik. A katasztrófavédelmi szervezet működésének első évében megkezdte a hatósági, szakhatósági és szakértői tevékenység rendszerének újraszabályozását. Sor került a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia és az Országos Katasztrófavédelmi Szabályzat kidolgozására. A katasztrófavédelmi törvény megfelelő keretet biztosított az év során bekövetkezett veszélyhelyzetek kezelésére, a védekezés szervezésére (a több mint 50 ezer beavatkozás; a belvízkárok, a Tisza és a Szamos cianid szennyeződése, a jelentős erdőtüzek kezelése stb.), ugyanakkor az események rámutattak a rendszer fejlesztési lehetőségeire, a feladatok pontosításának további szükségességeire. A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet folytatta és kiszélesítette a jogelőd szervezetek megkezdett intenzív nemzetközi kapcsolatait, jelentős szerepet töltött be az ENSZ, Európai Unió és a NATO fórumain. 4 4 Katasztrófavédelem 2000, o. 9

10 II. Nemzetközi Kapcsolatok Ha elemezni akarjuk a nemzetközi kapcsolatok rendszerét a katasztrófavédelem területén, akkor célszerű kiindulni a BM OKF nemzetközi feladatköréből, majd részletezni a különböző katasztrófavédelmi szervezetek működését illetve a megállapodások típusait. 10

11 A BM OKF a nemzetközi kapcsolattartást és együttműködést a kormány külpolitikájával és a BM nemzetközi tevékenységével összhangban végzi, Magyarország EU és NATO tagságából adódó feladatok és kötelezettségek végrehajtásával. Nemzetközi együttműködésünk több területen valósul meg: a kétoldalú és többoldalú együttműködés, illetve a nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok által. Ennek a feladatkörnek a BM OKF-en a nemzetközi főosztály a felelőse. A nemzetközi szintű katasztrófavédelem irányítója az Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodája (UN OCHA). A súlyos, nemzetközi segítséget igénylő, a világ bármely részén kialakuló katasztrófahelyzetek esetén ez a szakosított szervezet a fő koordináló szerv. Az ENSZ OCHA munkáját segíti a NATO-n belül 1998-ban felállításra került Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központ (EADRCC), amely az euroatlanti térségben továbbítja a segítségnyújtáshoz szükséges információkat. Az ISDR-program (Nemzetközi Stratégia a Katasztrófák Csökkentésére) a természeti veszélyekkel kapcsolatos ismeretek elsajátításához és a katasztrófák hatásait csökkentő tevékenységek alkalmazásához biztosít keretet. Fontos hangsúlyt kap az információk időbeni biztosítása, a megelőzés, és a nemzetközi összefogás. Katasztrófavédelem a NATO keretében A NATO-ban a polgári veszélyhelyzeti tervezés keretében dolgoznak ki közös terveket arra, hogy a szövetség polgári erőforrásait módszeresen és hatékonyan tudják használni a szövetség stratégiájának támogatására, nemzeti és NATO szinten. A polgári veszélyhelyzeti tervezés arra helyezi a fő hangsúlyt, hogy a sebezhető modern társadalmakat megvédje a válsághelyzetek következményei ellen. Bár a polgári veszélyhelyzeti tervezés nemzeti feladat, és a polgári erőforrások nemzeti felügyelet alatt maradnak, már régen felismerték, hogy az országok tervei sokkal hatékonyabbak, ha összehangolják azokat. Ezért a Polgári Veszélyhelyzeti Tervező Főbizottság (SCEPC) alárendeltségében kilenc technikai tervezési testületet és bizottságot hoztak létre. 11

12 A SCEPC évente kétszer tart plenáris ülést, ilyenkor az országokat a nemzeti veszélyhelyzeti tervezésben érintett szervezeteknek a fővárosokból delegált vezetői képviselik. A szövetségben a polgári veszélyhelyzeti tervezés területén folyó erőfeszítéseket mind nemzeti, mind NATO szinten a külügyminiszterek irányítják. Ők fogadják el kétévenként a miniszteri irányelveket, amelyekben a következő kétéves időszakra meghatározzák a tevékenységek fő szempontjait. A jelenlegi polgári veszélyhelyzeti tervezés fő tevékenységei a válságkezelésre, a polgári-katonai együttműködésre, a lakosság oltalmazására és a békepartnerségi tevékenységekre összpontosítanak. A NATO EADRCC-ot az EAPC (Euro-atlanti Partnerségi Tanács) országok segítségnyújtásának koordinálása céljából hozták létre 46 országgal, az EAPC földrajzi határain belül bekövetkezett természeti és ipari katasztrófák esetére. A NATO EADRCC napi tevékenysége az információcsere, tervezési feladatok, a felajánlott nemzeti elemeket tartalmazó lista karbantartása, interoperabilitás fejlesztése, nemzetközi gyakorlatok előkészítése. Katasztrófa esetén: a katasztrófa sújtotta ország helyzetjelentést küld a Központnak, szükség esetén segítséget kér. A Központ a nemzeteket faxon és en azonnal értesíti. Szoros együttműködésben a már említett Egyesült Nemzetek Szervezetének illetékes hivatalával (UN-OCHA) koordinálja az EAPC országok tevékenységét, a segítség felajánlásokat és a segítségnyújtást. A NATO katasztrófa reagálási tevékenysége céljából létrejött az EADRU (Euroatlanti Katasztrófa Válaszreagálási Egység) felállításának terve. Az EADRU többnemzetiségű, katonai és polgári elemekből (képzett mentési szakemberek, egészségügyi és más egységek, eszközök, anyagok, szállítóeszközök) áll. Nem állandó jellegű, csak katasztrófa esetén jön létre, az EAPC tagok önkéntes felajánlása alapján. Összetétele, mérete a katasztrófa típusától függ. Az egység az EADRCC irányítása alatt közreműködik az ENSZ által koordinált műveletekben. A 2003-as évre visszatekintve, a NATO CPC (Polgári Védelmi Bizottság) EAPC formátumú és a tagállamok körében lefolytatott üléseken elhangzottak szerint a polgári veszélyhelyzet tervezés ill. a CPC számára a következő kiemelt feladatok jelentkeztek: a 12

13 Kritikus Infrastruktúra Védelem és a Lakosságtájékoztatás. Ebből adódóan a CPC őszi plenáris ülésén kezdeményezett Kritikus Infrastruktúra Védelem (CIP) és Lakosságtájékoztatás (PIP) Ad hoc munkacsoportok 2003-ban jelentős szerephez jutottak. A munkacsoportok kidolgozói munkájában a BM OKF is aktív szerepet vállalt. A munkacsoport által kidolgozott Kritikus Infrastruktúra Védelem Irányelveket a SCEPC őszi ülése elfogadta, így ezen irányelvek is alkalmazhatóak az azokat bevezetni kívánó államok saját intézkedéseinek kialakításánál. Az Ad hoc Munkacsoportban végzett munka eredményeképpen kialakult Lakosságtájékoztató Irányelveket a CPC őszi plenáris ülése elfogadta. A CPC megbízta a munkacsoportot a szeptember között Budapesten megrendezésre kerülő lakosságtájékoztatási témájú szeminárium szakmai programjának összeállításával. Az ENSZ szerepe a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásban Az ENSZ Alapokmányának megfelelően humanitárius segítséget az érintett ország kérésére és egyetértésével kell nyújtani. Az ENSZ keretén belül a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala látja el a természeti és civilizációs katasztrófákból eredő feladatokat. Az OCHA a nemzetközi összefogás koordinálásával enyhíti a katasztrófák okozta károkat, reagáló egységek, tanácsadók küldésével a helyszínen, és/vagy humanitárius segítség formájában. Cél, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a legmegfelelőbb segítség érkezzen a helyszínre, specifikusan a katasztrófa típusa szerint. A gyakorlatban a rendszer a következőképpen működik: az OCHA tudomására jut egy katasztrófa, amely történhet segélykérés alapján, a médián keresztül, illetve közvetlen jelentés útján. Ezután az OCHA kapcsolatba lép az érintett országgal, információt kér, valamint haladéktalanul értesíti a tagországokat (fax, ) az eseményről. Közben a helyszínre utazik az UNDAC az ENSZ Katasztrófa Becslési és Koordinációs Csoportja. Feladata, hogy szakszerű információt nyújtson az OCHA felé, továbbá együttműködés szervezése és fenntartása a katasztrófa sújtotta ország nemzeti és helyi veszélyhelyzet kezelési hatóságaival. 13

14 A segítségnyújtás meggyorsítása érdekében 2001-ben létrehozták az úgynevezett Virtual OSOCC internetes honlapot. Ezen keresztül egyéni jelszavas védelemmel ellátva az országok online valós idejű információkat adnak és kapnak a kialakult helyzetről, annak változásáról, a sújtott ország által kért segítségről (lista a szükséges erőkről, eszközökről), a kérés alapján felajánlott segítségről (a donorok a segítségnyújtó országok - lehetőségeiktől függően választanak a listáról és közvetlenül ráteszik a honlapra), a segítség célba érkezéséről és felhasználásáról. 5 A Nemzetközi Kutató és Mentő Tanácsadó Csoportot (INSARAG) 1991-ben hozták létre az Egyesült Nemzetek és a nemzetközi SAR-ban (Kutatás és Mentés) résztvevő számos ország közös erőfeszítéseként. Az INSARAG küldetése hatékony nemzetközi kapcsolatok fejlesztése az emberi élet mentése és humanitárius szolgáltatások érdekében, természeti vagy ember által okozott katasztrófákat követően. Az INSARAG tevékenységeknek továbbá javítaniuk kell a veszélyhelyzet-készültséget, beleértve az együttműködés erősítését a nemzetközi SAR csapatok között és elő kell mozdítaniuk a műveleti eljárásokkal és levont következtetésekkel kapcsolatos információcserét. Az INSARAG-ot kollektívan alkotó sok ország erőfeszítéseinek eredményeként jobb megértés alakult ki a SAR csapatok funkcióival és műveleteivel kapcsolatban, aminek az eredményeképpen létrejött a Nemzetközi Kutató és Mentő (INSAR) Reagáló Rendszer. Az INSARAG irányelvek célja áttekintés adása az INSARAG Reagáló Rendszerről. Az irányelvek a lehető leghatékonyabb módon segítik a nemzetközi SAR csapatok műveleteit és a közöttük megvalósuló további együttműködést. Ennek megfelelően az irányelveket minden nemzetközi SAR csapatnak tiszteletben kell tartania és könnyen lehet rá hivatkozni a kiképzésen lévő személyek számára és a katasztrófa bármilyen szakaszában a városi kutatás és mentés területén. Az elmúlt évtizedben a világ legsűrűbben lakott területein előforduló katasztrófák fokozták a fejlett SAR képességek iránti igényt a bennrekedt áldozatoknak történő segítségnyújtás érdekében. Sok ország fejlesztett ki SAR képességet és rendszeresen küldenek jól kiképzett szakértőkből álló csapatokat, más országok 5 BM OKF, Feljegyzés Dr. Tóth Zoltán közigazgatási államtitkár úr részére a nemzetközi katasztrófasegítségnyújtásról 14

15 megsegítése céljából. Ez nagy hasznára vált az áldozatoknak és az érintett országoknak, ugyanakkor felmerült az igény e reagáló SAR csapatok műveleteinek koordinálására. A csapaton belüli koordináció segíthet maximalizálni a rendelkezésre álló erőforrások használatát a csapat képességeinek összehangolásával. A koordináció és nemzetközi segítségnyújtás szükségességének három szintje: stratégiai szint: nemzetközi segítségnyújtó közösség műveleti szint: az érintett ország/régió fővárosában taktikai terep szint: terepszinten, ahol segítségnyújtási tevékenységek kerülnek végrehajtásra az áldozatok körében és a katasztrófa helyszínén uralkodó kaotikus környezetben. A harmadik szint a következő koordinációt igényli: a kár- és segítségnyújtási igények azonnali felmérése a katasztrófa kitörésekor a tervbe vett segítségnyújtási erőfeszítések gyors terepkoordinációja segítségnyújtási eljárások és koordinációs rendszerek fejlesztése know-how és technikák cseréje. Az Egyesült Nemzetek vezető szerepet vállal a katasztrófa-segítségnyújtási erőfeszítések koordinálásában, különösen műveleti szinten. Műveleti koordináció nélkül, a helyszíni veszélyhelyzet-kezeléssel való kapcsolatok nem teljesek. Ez tölti be az Egyesült Nemzetek Helybeli Koordinátorának és az ENSZ Katasztrófa-kezelési Csapatnak a szerepét, amely az országon belüli humanitárius, valamint a főbb nemkormányzati szervezetekből (NGO-k) áll. 6 A BM OKF a Magyar Köztársaság genfi ENSZ missziójával kialakult jó kapcsolatai révén rendszeres és folyamatos információcserével mindig friss híreket és információkat kap az ENSZ-től a világban történt katasztrófahelyzetekről, azok nemzetközi válaszreagálásáról, a felszámolást követő értékelés eredményeiről. A BM OKF a humanitárius segítségnyújtás kapcsán felmerült ellentmondások kiküszöbölése érdekében kezdeményezést indított a nemzetközi bevetésekben részt venni kívánó magyar kutató-mentő csapatok felkészítésére. Erre legalkalmasabbnak a fentiekben említett az ENSZ OCHA/ Nemzetközi Kutatási és Mentési Tanácsadó Csoport (INSARAG) Irányelvei szerinti kiképzést ajánlották. A BM OKF-nek az elmúlt 6 INSARAG Nemzetközi Kutató és Mentő Reagálás Átdolgozott Tervezet (BM OKF) 15

16 évek során rendkívül jó és eredményes közvetlen kapcsolatai alakultak ki az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalával is. Ez irányú elképzeléseikről júliusában a BM OKF főigazgatója tájékoztatta az ENSZ OCHA igazgatóját. Megállapodtak egy három fázisban lebonyolításra kerülő képzési folyamat megszervezéséről, amelyhez az OCHA folyamatos szakmai segítséggel és konzultációval járul hozzá. Az első fázisban egy Kiképzők kiképzése rendszerű tanfolyam keretében a BM OKF szakemberei megismerkednének az INSARAG Irányelvekkel, és ezzel jogosultságot szereznének mások kiképzésére. A második fázisban a már kiképzett szakemberek a hazai civil szervezetek INSARAG Irányelvek alapján történő kiképzését fogják elvégezni. A harmadik fázisban egy minősítő gyakorlat kerülne levezetésre, amelyben a kiképzett csapatok megszerzett ismereteik alkalmazásáról adnának tanúbizonyságot. (Időközben a folyamat első két fázisa már lezajlott, az utolsó fázis várhatóan 2005 elején kerül megrendezésre.) A BM OKF főigazgatója 2003 őszén a fentebb vázolt folyamat érdekében bejelentette hazánk csatlakozását az ENSZ OCHA/INSARAG rendszeréhez. Az OCHA igazgatója felé jelezte továbbá, hogy a későbbiek során szándékunkban áll az ENSZ Katasztrófafelmérő és Koordinációs Csoporthoz (UNDAC) való csatlakozás is. A folyamat lezárultával a BM OKF bekerül a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás vérkeringésébe, mely hosszú távon tovább növeli hazánknak a katasztrófavédelem területén kivívott szakmai elismertségét. Polgári Védelem a Közösség szintjén A katasztrófa nem ismeretlen fogalom a közösségi jogban. A Római szerződés, bár más fogalmakat használ természeti csapások, vagy rendkívüli események tartalmaz rendelkezéseket erre a területre vonatkozóan. A Közösség közvetett segítséget nyújt azáltal, hogy engedélyezi a tagállamoknak a szárazság vagy árvizek esetén a beavatkozást. Ugyanakkor a tagállamok és a lakosság többet vár el: közvetlen segítséget. Valamennyi tagállamnak megvannak a maga materiális, humán és pénzügyi eszközei egy esetleges katasztrófa következményeinek megszüntetésére. Ez azonban nem zárja ki 16

17 egy esetleges külső segítség szükségességét, közösségi pénzügyi támogatás formájában. Hiszen a Közösségnek nincs más lehetősége a segítségnyújtásra, mert saját mentőcsapatokkal nem rendelkezik. Az Európai Közösség ezzel párhuzamosan segítséget nyújt harmadik államoknak is, melynek több oka is van: gazdasági és politikai jelentősége fokozatosan nő, a tagállamokban már külön-külön kialakult egy ilyen gyakorlat, stb. A harmadik államok támogatásán keresztül az EU erősíti identitását a nemzetközi színtéren is (EUSz 2. cikk) és hozzájárul a demokrácia és a jogállamiság fejlesztéséhez és megerősítéséhez, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásához, csakúgy, mint a nemzetközi együttműködés előmozdításához (EUSz 11.cikk). A természeti katasztrófák és válságok számának növekedése lehetőséget biztosít az EU-nak számos akció végrehajtásához. Az Unió biztosítja a világviszonylatban nyújtott humanitárius segítség egészének 30%-át. A katasztrófavédelmi közösségi együttműködés tehát a szubszidiaritás elvén keresztül valósul meg, kiegészítve a tagállami erőfeszítéseket. Közösségi szinten egy koordináció valósul meg, a katasztrófavédelem a tagállamok feladata marad. Emelett az egyes katasztrófatípusok kezelése érdekében úgynevezett főbb projekteket hoznak létre, amelyek során a tagállami tapasztalatok egyeztetésével igyekeznek a legmegfelelőbb módszereket kialakítani. A katasztrófavédelem a Bizottság Környezeti Főigazgatóságához, mégpedig a D Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A Főigazgatóság feladata a polgári védelem és a környezeti veszélyhelyzetek kezelése (kiemelt területek: vegyi balesetek, tengerszennyezés, határon átnyúló ipari balesetek, árvizek kezelése). A polgári védelem területén a közösségi együttműködés célja: biztosítani a lakosság, a környezet és a tulajdon hatékonyabb védelmét természeti és technológiai katasztrófák esetén. Ezek a következők: a nemzeti, regionális és helyi szintű tevékenységek támogatása, különös tekintettel a katasztrófa-megelőzés, a polgári védelemért felelős szervek felkészültsége és a katasztrófa esetén történő beavatkozás tekintetében; az európai polgárok önvédelmi szintjének növelése érdekében a közvélemény tájékoztatásának elősegítése; 17

18 a nemzeti polgári védelmi szervezetek hatékony és gyors együttműködési kereteinek megteremtése a kölcsönös segítségnyújtás szükségessége esetén; a nemzetközi szintű polgári védelmi akciók összehangoltságának fokozása májusában, Rómában az első miniszteri szintű tanácskozás alkalmával fektették le a közösségi együttműködés alapjait a polgári védelem területén és 1994 között hat rendeletet fogadtak el, amelyek végrehajtásának eredményeként számos operációs eszköz került kialakításra, amely lefedi mind a polgári védelemben résztvevők felkészültségét, mind a katasztrófa esetén adandó választ. A tevékenységeket a Maastrichti Szerződésben megfogalmazott szubszidiaritás elve alapján szervezték. 7 Az intézkedések a Polgári Védelmi Nemzeti Képviselők Állandó Hálózatával (Permanent Network of National Correspondents for Civil Protection) együttműködésben kerülnek eldöntésre, amely egy a nemzeti irányító szervezetek képviselőiből álló csoport. A Bizottság erősen koncentrál az emberi tényezőre, megcélozva azokat, akik közvetlenül érintettek annak érdekében, hogy reagáló képességüket fokozzák kiképzéssel, szakértők cseréjével és szimulációs gyakorlatokkal, melyeket a tagállamok polgári védelmi szolgálataival együttműködve szerveznek meg. Ez ösztönzi az emberek közötti kapcsolatokat, ami komoly előnyt jelent a hatékony kölcsönös segítségnyújtáshoz. Ami például az önképzést illeti, a Bizottság vezető személyeket kér fel arra, hogy adjanak tájékoztatást technikáikról, módszereikről más tagállamokbeli kollegáiknak. A szakértők cseréjének rendszere polgári védelmi oktatók és szakemberek számára is szolgál. A szimulációs gyakorlatok megerősítik a tagállamokban létrehozott segélymechanizmusok hatékonyságát. Ezeket konferenciák egészítik ki, amelyek a szimulált katasztrófahelyzettel kapcsolatos témák valamelyikét elemzik. A Tanács július 8-i, a tagállamok közötti, természeti és technikai katasztrófák esetén történő kölcsönös segítségnyújtás javításáról szóló Határozatának megvalósítása érdekében a Bizottság kidolgozott egy ún. Műveleti Kézikönyvet, amely tartalmazza az egyes tagállamok kapcsolati pontjait, valamint a Bizottságét, továbbá hozzáférési pontokat az értékelési és összekötői feladatokhoz, szakértőkhöz. 7 Community co-operation in the field of civil protection, 18

19 Ezen túl a Bizottság osztályai létrehoztak két intervenciós eszközt is. Az első, az ún. 24 órás műveleti egység, amely gyűjti és továbbítja az információkat, a második pedig mobilizálja a szaktudást és szakértelmet. A Tanács későbbi ülései alkalmával különös hangsúlyt helyezett az állampolgárok tudatosságának növelésére és tájékoztatására. Kezdeményezések kerültek kidolgozásra a lakosság informálására és oktatására a kockázatokat és az önvédelmet illetően. Ezen túlmenően a tagállamok 1991-ben létrehoztak egy egyedi telefonszámot, amely a katasztrófa-szolgálatok riasztására szolgál. Ez a nemzetközi szám a 112 (1. számú melléklet Teljes kódrendszer). 8 A Bizottság célja valójában az volt, hogy egy rugalmas, jogi és adminisztratív alapra építve (rendeletek, a nemzeti kapcsolattartók állandó hálózatával folytatott konzultációkat követően hozott akciók) támogassa a nemzeti szinten megtett erőfeszítéseket. A hatóságok közötti komoly és hosszú távú együttműködések következményeként, jelentős eredmények születtek, és ez a munkamódszer hozzájárult a polgári védelem területén meglévő közösségi együttműködésről szóló, október 31-ei rendelet elfogadásához vége óta a Bizottság javaslatára a Tanács tovább javította a meglévő együttműködést a polgári védelem területén kialakított akcióprogram létrehozásával. Az eső kétéves akcióprogramot ( ) egy ötéves követte ( ) október 23-án bizottsági javaslatra a Tanács döntést hozott a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén történő fokozott együttműködés előmozdítása érdekében egy közösségi mechanizmus létrehozásáról. Ezen a mechanizmuson keresztül lehetővé válik a természeti, technológiai és környezeti katasztrófák esetén a szükséges források mozgósítása, annak érdekében, hogy megfelelő segítséget nyújtsanak egy támogatásra szoruló (EU-n belüli vagy kívüli) országnak, valamint a cél összehangoltabb és hatékonyabb beavatkozásának végrehajtása. Mint az alábbiakban felvázoltam a Közösség szintjén folytatott polgári védelmi politika egyértelműen a segítségnyújtás elvén alapul. Valóban csak azok az intézkedések 8 Országh Imre: A Polgári Védelem az Euroatlanti Integrációhoz vezető úton o. 19

20 kerülnek végrehajtásra, amelyeket közösségi szinten eredményesebben lehet véghezvinni. Az egész rendszer célja, hogy rugalmasan fejlődjön az egyre szorosabb együttműködés irányába, annak érdekében, hogy minél nagyobb hangsúlyt helyezzenek az alábbiakra: megelőzés, felkészülés, reagálás természeti, technológiai és környezeti katasztrófákból adódó rendkívüli helyzetek a szakembereket, az önkénteseket és a lakosságot érintő akciók. Ezen együttműködés továbbfejlesztett változata a fentiekben említett, 2002-ben létrehozott Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus, mely a következőkben kerül bemutatásra. Az EU Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus tagállamai 1. sz. térkép 20

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe EU KONTEXTUS Lisszaboni Szerződés 196 C. tagállami hatáskör szolidaritás elve szubszidiaritás elve egységes fogalom hiánya humanitárius segítségnyújtás normál

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött az ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG valamint a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között. 2007. Budapest A katasztrófák elleni védekezés

Részletesebben

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: /2007. ( ) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Budapest, 2007. augusztus 2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Oktatási

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

Pfeiffer Ferenc elnök

Pfeiffer Ferenc elnök Pfeiffer Ferenc elnök MMSZ, felépítés, feladata Alapításának okai - Hazánkban a katasztrófák elleni védekezés 100-150 éves múltra tekint vissza. - Megjelentek az úgynevezett speciális mentő szervezetek,

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre

A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófav favédelmi Igazgatóság A közbiztonsági referens intézménye, rendeltetése, a referens feladatköre Előadó: Heinfarth György tű. alezredes A KÖZBIZTONSÁGI REFERENS

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A katasztrófavédel tervezés rendszerét, feladatait, formai és tartal követelményeit a polgári védel tervezés rendszeréről szóló 20/1998. (IV.

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Szám: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött, a ORSZÁGOS valamint, a BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE között 2011 B u d a p e s t 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben,

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról

Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról SEESARI Szándéknyilatkozat Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról 1. Cikkely A SEESARI SZÁNDÉKA ÉS CÉLJA A SEESARI szándéka és célja a közlekedési

Részletesebben

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! 2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

Részletesebben

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.

Részletesebben

HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek megalakítása

HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek megalakítása HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek megalakítása A rendkívüli veszélyhelyzetek megfelelő kezelése érdekében a BM OKF égisze alatt HUNOR (Hungarian National Organisation for Rescue Services) elnevezéssel hivatásos,

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben

A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben Az elmúlt évben főigazgatói intézkedés határozta meg a polgári védelmi szervezetek gyors (12 órás) és rövid (24 órás)

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

Részletesebben

Magyarország katasztrófavédelme

Magyarország katasztrófavédelme Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Az átszervezés területi feladatai

Az átszervezés területi feladatai 1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26. Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia

Részletesebben

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:

Részletesebben

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Mesics Zoltán tű. alezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály Seveso Szakértői Csoport 2012. II. félévi értekezlete Inárcs, 2012. november 8-9.

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

T E R V E Z E T

T E R V E Z E T 1. melléklet a számú kormány-előterjesztéshez T E R V E Z E T 2006. 11. 07. A K o r m á n y /2006. ( ) Korm. r e n d e l e t e váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről A honvédelemről és

Részletesebben

2015. évi MUNKATERVE

2015. évi MUNKATERVE Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzvédelmi Tanácsadó Testület H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Szám: 5/2015.TTT Jóváhagyom: Dr. Bakondi György sk.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA L 306/32 IRÁNYMUTATÁSOK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA (2016. november 4.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti értékelés összehangolásának elveiről, valamint

Részletesebben

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Előzmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Vízügyi és vízvédelmi hatósági jogkörök a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél

Vízügyi és vízvédelmi hatósági jogkörök a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél Vízügyi és vízvédelmi hatósági jogkörök a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél Dr. Mógor Judit tű. ezredes BM OKF főosztályvezető Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Budapest, 2014.

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 25. (01.12) (OR. en) 17555/11 ENFOPOL 416 JAIEX 125

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 25. (01.12) (OR. en) 17555/11 ENFOPOL 416 JAIEX 125 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. november 25. (01.12) (OR. en) 17555/11 ENFOPOL 416 JAIEX 125 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága /

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Ipari, vegyipari létfontossl

Ipari, vegyipari létfontossl BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Ipari, vegyipari létfontossl tfontosságú rendszerek és létesítmények hatósági felügyelete Németh Balázs tű. őrnagy kiemelt

Részletesebben

A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ. 76/2012. számú INTÉZKEDÉSE. a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról. Budapest, július 6.

A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ. 76/2012. számú INTÉZKEDÉSE. a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról. Budapest, július 6. BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ 76/2012. számú INTÉZKEDÉSE a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról Budapest, 2012. július 6. A fejezeti

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A polgári védelem ESZMEISÉG GENFI EGYEZMÉNYEK NATO, EU Irány elvek Ifjúság

Részletesebben

Sürgősségi lánc felépítése és működése

Sürgősségi lánc felépítése és működése Sürgősségi lánc felépítése és működése Konstantin-kereszt A mentés "Az Egészségügyi Törvény 94. -a szerint: ( 1 ) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre

Részletesebben

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) A 2013. évi L. törvény hatálya alá tartozó elektronikus

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÖZPONTI FELKÉSZÍTÉS 2012 A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Békéscsaba, 2012. február. 15. Dr. Tokovicz József mk. dandártábornok HM Védelmi Hivatal főigazgató Tartalom Jogszabályi alapok A védelmi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs 2013. évi L. törvény ismertetése Péter Szabolcs Szudán Csád Nigéria Szomália Krím - Ukrajna Irak Szíria Kiber hadviselés Társadalmi, gazdasági, jogi folyamatok információs hálózatokon mennek végbe, ez

Részletesebben

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0

KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0 KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0 Rendelkezésre álló forrás Tervezett keretösszeg 44,93 milliárd Ft. Várható kérelmek száma: 22 db. Benyújtás határideje és módja 2018. december 31-ig

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Közösségi szolgálat a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon

Közösségi szolgálat a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon Közösségi szolgálat a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon Gyenge László tű. őrnagy megyei polgári védelmi főfelügyelő 2014.03.27. 11/2013. számú BM OKF főigazgatói utasítás

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 5435-4/2006-SZMM TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról Budapest, 2006. november Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 28. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0049 (NLE) 6795/17 UD 55 CORDROGUE 31 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. február 28. Címzett: Biz.

Részletesebben

A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata

A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Szervezeti és Működési Szabályzata Szekszárd 2013. február I. A Szekszárdi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum jogállása, feladatai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A Kormány. /2011. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2011. ( ) Korm. rendelete 1 A Kormány /2011. ( ) Korm. rendelete a bajba jutott vagy eltűnt légi járművek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenységet ellátó légi kutató-mentő

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A közbiztonsági referens intézménye, a referens feladatköre

A közbiztonsági referens intézménye, a referens feladatköre A közbiztonsági referens intézménye, a referens feladatköre Katasztrófavédelmi törvény 3. 12. 234/2011. (XI. 10.) Korm. Rendelet IX. FEJEZET - A Közbiztonsági referensekre vonatkozó szabályok (76.-77.

Részletesebben

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató Témafelvetés 1. Polgármester védelmi feladatainak segítése.

Részletesebben

Fókuszban a földmegfigyelés: Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség Copernicus programja

Fókuszban a földmegfigyelés: Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség Copernicus programja Fókuszban a földmegfigyelés: Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség Copernicus programja Zboray Zoltán szakmai tanácsadó Magyar Űrkutatási Iroda (NFM-MŰI) V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI POLGÁRŐR KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Polgárőr Szervezetek

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben