e-learning az oktatás tradicionális és modern felfogásának tükrében

Átírás

1 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Információrendszerek Tanszék Készítette: Készítés éve: 2003 Főszakirány: Információgazdálkodás Szakcsoport: e-learning Szakszeminárium vezető: Gábor András II. / 1.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Bevezetés 3 1. Kihívások az oktatásban 6 2. Az e-learning, mint új oktatási forma Mi az e-learning? Az e-learning céljai A hatékony tanulás elmélete Az e-learning, mint hatékony tanulás Az e-learning által elérhető előnyök az oktatásban Előnyök a hagyományos oktatáshoz képest Előnyök a tanulók számára Előnyök a tanárok számára Előnyök a szervezetek számára Hátrányok Oktatás az információs társadalomban A hagyományos oktatás válsága A hagyományos iskolarendszer és oktatás kritikái 25 II. / 2.

3 6.3 Az információs társadalom igényei az oktatással szemben Az e-learning és a hagyományos oktatás összehasonlítása A tanulási környezet eltérései A kommunikációs rendszer eltérései Néhány hasonlat Pedagógusok az információs társadalomban A pedagógusok és az új technológiák Az Internet pedagógus Szempontok az online oktatóprogram összeállításához e-learning az európai oktatási rendszerekben Megfontolások az oktatás fejlesztésében Az e-learning program Az oktatás fejlesztése Magyarországon Jövőkép az oktatásban 61 Irodalomjegyzék 65 II. / 3.

4 Bevezetés Olyan kulturális közegből származom, ahol a dolgok a tegnap világát reprezentálják. (...) Számomra a legnehezebb dolog volt azt megtanulni, hogy mit kezdjek egy olyan kultúrában, ahol a dolgok a holnapot vagy még inkább a holnaputánt jelentik. 1 Az információs társadalom korában a változások annyira gyorsak, hogy már megszoktuk a permanens jövőre figyelést. A ma teljesen a jövő szolgálatába lépett, a múlt elhalványodik, a jelen lefokozódik. A változások már nem évtizedek alatt, a dolgok korábban megszokott, természetes rendje szerint történnek; hanem alig követhető sebességgel, szemünk láttára. A fejlődés üteme komoly kihívásokat támaszt a nemzeti és az európai gazdaság- és társadalompolitikák formálóival szemben. Bebizonyosodott, hogy a hagyományos keretek között az oktatás már nem képes a változások ütemére kellő gyorsasággal és hatékonysággal reagálni, noha a gyors technológiai fejlődés a tudás folytonos megújítását kívánja. Felmerül tehát a kérdés, hogy milyen lehetőségei vannak az oktatásnak az átalakulásra, hogy létrejöhessen hazánkban és az Európai Unióban a világ legfejlettebb és legversenyképesebb, dinamikus tudásalapú gazdasága és tudásközéppontú társadalma? Ebben a kihívásokkal teli környezetben jelent meg az elmúlt évtized folyamán az e-learning (elektronikus tanulás), mint az oktatás egy új formája és mint a hagyományos oktatás egy lehetséges alternatívája. Dolgozatomban azt vizsgalom, hogy az e-learning milyen megoldásokat kínál az oktatás fejlesztésére, képes-e nagyobb hatékonyságot nyújtani és ha igen, mely 1 Kocsis Éva Szabó Katalin: A Posztmodern vállalat. Tanulás és hálózatosodás az új gazdaságban. Budapest, 2000, Oktatási Minisztérium. II. / 4.

5 tulajdonságai teszik erre képessé? Munkám alapvető célja, hogy megmutassam, hogy az e-learning a legmegfelelőbb oktatási forma, ami képes az információs társadalom és gazdaság tudásigényét kielégíteni és a hagyományos oktatás problémáit megszüntetni. Dolgozatomban először elemzem az oktatásban megjelent kihívásokat és problémákat, majd áttérek az e-learning, mint új oktatási forma bemutatására. Megmutatom, hogy miért nevezhető hatékonyabbnak a hagyományos oktatásnál, és számos nézőpontból elemzem a két oktatási forma jellegzetességeit, viszonyát. Továbbá bemutatom az információs korszak pedagógusainak átalakuló szerepét és a boldoguláshoz nélkülözhetetlen kompetenciákat. Végül adok néhány fontos oktatási szempontot, amit egy online oktatóprogram kialakításakor (az e-learning oktatási folyamatának megtervezésében) érdemes szem előtt tartani, majd egy európai kitekintéssel és jövőképpel zárom soraimat. II. / 5.

6 1. Kihívások az oktatásban A technikai civilizáció gyors fejlődése és a világ népességének szellemi potenciálja közötti szakadék növekszik (Nagy, 2000) 2 A történelem során különböző kormeghatározásokat használunk: beszélhetünk kőkorszakról, vaskorszakról, bronzkorszakról, napjainkban azonban az információs korszakban élünk. A bennünket körülvevő információs társadalom az öngerjesztő tudásgyarapodás kora, amelyben a legfőbb gazdasági érték maga a tudás. Napjaink felgyorsult világa azonban egy másfajta tudást igényel, mint amit a hagyományos oktatás és iskolarendszer keretei lehetővé tesznek. A gyors technikai, gazdasági és társadalmi változásokból adódóan nehéz megmondani, hogy pontosan milyen tudásra lesz szüksége felnőttkorában a mai iskolásoknak. Az viszont biztos, hogy az oktatási rendszer nem tud lépést tartani az információs társadalom kihívásaival, válsága köztudott tény mindenki számára. Átalakulása már megindult, de még sok változáson kell keresztül mennie, hogy képes legyen az információs korszakban való boldoguláshoz szükséges újfajta tudás szolgáltatására. Az információs társadalom kihívásai az oktatás területén paradigmaváltozást eredményeznek: az ipari- és az információs társadalom oktatási gyakorlatát már más tényezők határozzák meg. A hagyományos ismeretközlésről áttevődik a hangsúly az információk kezelésével kapcsolatos képességek, kommunikációs és szociális kompetenciák, illetve a változásokkal szembeni pozitív beállítódások II. / 6.

7 kialakítására. Az alábbi táblázatban a hangsúlyeltolódások néhány fontos elemét foglalom össze: 1. táblázat: 3 Az ipari társadalom oktatási gyakorlatát meghatározó elemek Tények és szabályok, kész megoldások megtanítása Zárt, kész tudás átadása A tudás forrása: az iskola, a tanár Osztálykeretben történő tanítás A tanári instrukció dominanciája Az információs társadalom oktatási gyakorlatát meghatározó elemek Készségek, kompetenciák, jártasságok, attitűdök kialakítása Az egész életen át történő tanulás képességének és készségének kialakítása (lifelong learning) A különböző forrásokból és perspektívából szerzett tudáselemek integrációja Kisebb, gyakran heterogén csoportokban történő tanulás Komplex, inspiráló tanulási környezetben a tanuló önállóan építi fel tudását A táblázatban jobb oldalon látható, Az információs társadalom oktatási gyakorlatát meghatározó elemek egyben az e-learning, az új oktatási forma alkotórészei is. Egyes vélemények szerint az oktatási válságot megoldhatja az e-learning és a hagyományos oktatás integrálása, bár a technikai elemekkel kibővítve a hagyományos iskolarendszer és oktatás keretei megmaradnának. Más radikálisabb elképzelések szerint azonban az e-learning fokozatosan átveszi a teljes hatalmat az oktatásban és az oktatás hagyományos keretei idővel teljesen felszámolódnak. Napjainkban azonban a kialakulatlan informatikai infrastruktúra, a hardverfelszereltség és a szakértő oktatószemélyzet hiánya akadályt vet az új 2 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) 3 Komenczi Bertalan: On-line - Az információs társadalom és az oktatás- (13) II. / 7.

8 oktatási formák terjedésének. Fennáll tehát a veszélye annak, hogy a társadalom megoszlik egyrészt azokra, akik képesek a megszerzett információk értelmezésére, másrészt azokra, akik ezeket az információkat csupán használni képesek, harmadrészt azokra, akiket kitaszítanak a társadalom perifériájára, és kizárólag csak a szociális támogatásból képesek magukat fenntartani. Vagyis azokra, akik a tudás birtokosai, és akiket a tudásból kirekesztenek... Az oktatás elsődleges hivatása, hogy abban segítse a diákokat, hogy kibontakoztathassák a bennük rejlő képességeket, és teljes emberekké válhassanak ahelyett, hogy pusztán a gazdaság szerszámai legyenek. 4 4 Kárpáti Andrea: Digitális pedagógia (12) II. / 8.

9 2. Az e-learning, mint új oktatási forma Megváltoznak ugyanakkor a tudás megszerzésének jellemző mintázatai is: uralkodóvá válik az egész életen át tartó tanulás, ismét elhalványul a gyermek és a felnőtt közti éles merőben újkori fogalmi megkülönböztetés, a formális iskolai intézményeket pedig egyre inkább fölváltják a nyitott művelődés virtuális környezetei. 5 Az információs társadalom korában napról-napra születnek új szavak az e (=elektronikus) előtag használatával. A gyorsan változó világhoz való alkalmazkodásunkban azonban elengedhetetlen megismerni ezeket az e világban létrejött fogalmakat. Ilyen frissen született oktatási témakörbe tartozó fogalom az e-learning. Az e-learning egyszerű megfogalmazásban nem jelent mást, mint elektronikus tanulást, tanítást, ismeretelsajátítást. Azonban az e betű elektronikus jelentése csak egyike a sok lehetőségnek, ami az e betű mögött meghúzódhat. A különböző értelmezési lehetőségek találóan szemléltetik az e-learning-ben rejlő kreativitást: Exploration - felfedezés: az e-learning által felfedezhetjük, bejárhatjuk az információs társadalom tudásvilágát Experience - tapasztalat: az e-learning a tapasztalatszerzés új lehetőségeit nyitja meg előttünk Engagement elköteleződés: az e-learning kreatív elemei magukkal ragadják a tanulókat és a tanárokat egyaránt 5 Nyíri Kristóf: Virtuális pedagógia (15) II. / 9.

10 Easy of use - könnyű használat: az e-learning segítségével könnyedén tanulhatunk Empowerment felhatalmazás: az e-learning képessé tesz az önálló tanulásra 2.1 Mi az e-learning? Az e-learning-nek általánosan elismert definíciója nem ismert a szakirodalomban. Már számos kísérlet született a fogalom átfogó meghatározására több-kevesebb sikerrel. Egyes értelmezések szerint az e-learning megegyezik a számítógépes oktatás Internet használattal való kiterjesztésével (Web-alapú vagy online learning). Más értelmezések fényében az e-learning távoktatás (distance learning) jellege kerül előtérbe, mint a tananyag eljuttatásának új, hatékonyabb lehetősége. A valósághoz azonban talán egy harmadik megközelítésmód áll a legközelebb, amely szerint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) révén egy virtuális térben történő oktatás válik lehetségessé. e-learning = technológia alapú tanulás (Technology -Based Learning) Az e-learning egy új oktatási forma, amely a technológia módszerek és alkalmazások széles körét foglalja magában, mint például a számítógép alapú oktatás (Computer-based training=cbt), Web-alapú oktatás, virtuális tanterem és egyéb digitális lehetőségek. II. / 10.

11 Két típusa: - aszinkron tanulás (asynchronous learning): Olyan tanulási forma, amely során a tanuló a tananyagot saját ütemezésében dolgozza fel, illetve a tanárok és a tanulók közötti interakció váltakozva és időkésleltetéssel zajlik. A legtöbb e-learning oktatási módszer az aszinkron tanulásra épül. - szinkron tanulás (synchronous learning): Olyan tanulási forma, amelynek során a képzés egy előre meghatározott időpontban és oktató irányításával zajlik. A hagyományos tantermi oktatáshoz képest a tanulóknak nem kell feltétlenül egyazon helyen lenniük, hanem hálózaton keresztül, saját számítógépüknél ülve vesznek részt az oktatásban. Az e-learning-ben a tartalomközvetítés történhet Interneten, Intraneten, Extraneten keresztül, műholdas közvetítéssel, audio/video kazettán, Cd-ROM-on és egyéb interaktív médián. Az e-learning távoktatással, web-alapú oktatással és a számítógép alapú oktatással való kapcsolatát jól szemlélteti a következő ábra: 1. ábra: 6 6 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) II. / 11.

12 Jól látható, hogy az e-learning a három terület átfedéseképpen jön létre, a technológia által kínált lehetőségek révén integrálódnak az egyes alkotóelemek ebben az új fogalomban. Fontosnak tartom azonban megjegyezni, hogy az e-learning nem feleltethető meg egy az egyben a távoktatásnak, hanem annak egy részhalmaza csupán. A távoktatás (distance learning) definíciója tágabb keretek között mozog, hiszen az e-learning kínálta újfajta oktatási lehetőségeken kívül magában foglalja például a hagyományos szöveg-alapú (text -based learning), postai levelezéssel megvalósuló oktatást is. Összességében elmondható, hogy az e-learning, az online tanulás, a távoktatás, a számítógép-alapú oktatás kifejezések közé nehéz határvonalat húzni. A legtöbb szervezet és felhasználói csoport másképpen értelmezi és használja őket, általánosan elfogadott definíciók nincsenek. Továbbá ezek a kifejezések ugyanolyan sebességgel változnak, fejlődnek, mint az e -világ. II. / 12.

13 2.2 Az e-learning céljai 1. cél: Minden diák, tanár hozzáférjen az információ technológiához az osztálytermekben, az iskolákban, a különböző közösségekben és otthon. 2. cél: Minden tanár hatékonyan tudja alkalmazni az információs és kommunikációs technológiát, így a diákjaik minél jobb eredményeket mutathassanak fel. 3. cél: Minden diák rendelkezzen minél szélesebb technológiai és információs tudással. 4. cél: A kutatások és tapasztalatok hatékonyan járuljanak hozzá az oktatásban a technológiai módszerek és alkalmazások következő generációjának kialakulásához. 5. cél: A digitális tartalom és a hálózatosodás minél hamarabb alakítsa át az oktatást. II. / 13.

14 3. A hatékony tanulás elmélete Vizsgáljuk meg, hogy mi megy végbe az emberi agyban a tanulási folyamat során. Először is a tanulás figyelmet igényel. A hatékony oktatás magával ragadja a figyelmet és meg is tartja. Sajnos, az agyi idegrendszer figyelemért felelős sejtjei, amelyekben az információ tárolódik nagyon gyorsan elfáradnak (akár perceken belül). 3-5 perces időközönként pihenésre van szükségük, vagy különben fogékonyságuk egyre csökken. Gyors regenerálódásra képesek, mégis az oktatásban /képzésben foglalkozni kell a fáradtság/unalom tényezőjével a hatékony tanulás érdekében. Az idegsejtek bizonyos időintervallumonként újabb és újabb ingereket keresnek, amelyet nem feltétlenül a tananyagban lelnek meg. Az oktatást ezért úgy kell kialakítani, hogy minél hatékonyabban és minél tovább képes legyen az idegsejtek lekötésére. A tanulási folyamatban különböző agyi központok vesznek részt (hallás, látás, mozgás, beszéd stb.), amelyek mind fáradékonynak és hajlamosak az újabb ingerek keresésére. Hatékony tanulásnak az a folyamat nevezhető, amikor minél többfajta központot veszünk igénybe, minél változatosabban, hiszen így a fáradékonyság jobban kiküszöbölhető. Az emlékezet, azaz a tananyag memorizálása az agy különböző területeinek közös munkájából alakul ki. A hatékony tanulás során már a különböző központokban kialakul az emlékezet. Az a tanulási forma a hatékonyabb, amelyben az információáramlás úgy van megtervezve, hogy minél több központon menjen keresztül. II. / 14.

15 3.1 Az e-learning, mint hatékony tanulás A hatékony tanulás fentiekben leírt megközelítéséből következik, hogy az e-learning hatékonyabb oktatatási lehetőséget kínál a hagyományos módszereknél. Számos olyan elemet tartalmaz, amely révén a tanulási folyamat érdekesebbé, szórakoztatóbbá és izgalmassá válik. Ha a tananyag nem köti le, nem kelti fel kellően a diák érdeklődését, akkor a tanulás is kevésbé lesz hatékony. Számos tananyag esetében kifejezetten előnyös az e-learning-es megjelenési forma, és sokkal könnyedebben tanulhatóvá válnak. Az e-learning hatékonysága az alábbi tényezőknek köszönhető elsősorban: Multimédia Az e-learning-ben képek, filmek, hanghatások, szövegek közösen segítik a tananyag elsajátítását, amelyek különböző agyi központokat mozgatnak meg, így könnyebben megy a memorizálás. Interaktivitás Az e-learning-ben megvalósul az Internet kétirányú, párbeszédes információ-cserét biztosító lehetősége. A tananyag és a tanuló közötti interaktivitás (kérdések, tesztek, animáció, szimuláció) mellett a tanulók egymás között és oktatójukkal is tudnak kommunikálni. A hagyományos módszerekhez képest ez nagyobb hatékonyságot biztosít, mert a tanuló bármikor beleszólhat a tanulási folyamatba. Azonnali visszacsatolás A kétirányú párbeszédben azonnali reakcióra, visszajelzésre számíthatunk. Így a félreértelmezett tananyag nem memorizálódik feleslegesen. II. / 15.

16 Az idő és a tér szabadsága A tanulás bármikor, bárhol elkezdhető, saját ritmusban lehet vele haladni. A nagyobb rugalmasság hatékonyabb tanulást eredményez. II. / 16.

17 4. Az e-learning által elérhető előnyök az oktatásban 4.1 Előnyök a hagyományos oktatáshoz képest Az e-learning legfontosabb előnye a hagyományos oktatással szemben, hogy képes azt a tudást produkálni, amit az információs társadalom igényel. Ez megoldást kínálhat az oktatási szféra válsághelyzetére. Másik fontos, óriási előnnyel járó jellemvonása a rugalmassága, ami a tér és az időkorlátoktól mentes virtuális környezetnek köszönhető. Az idő és tér tényezőinek kizárása mindenképpen költségmegtakarítást eredményez, gondoljunk például a diákra, aki megspórolja az iskolába járás útiköltségét. A fentieken kívül az e-learning a hagyományos tantermi oktatáshoz képest még számos jó tulajdonsággal rendelkezik: - Olcsóbb előállítás- Az aszinkron oktatásban a saját oktatási/képzési programunkat is előállíthatjuk szoftver költségen; szinkron oktatásban további kiadások is vannak, a tanár folyamatos jelenléte miatt, de még mindig olcsóbb, mint a hagyományos tantermi óra. - Egyéni ütemezés- A legtöbb e-learning programot a szükségletek szerint bármikor el lehet kezdeni, a tanuló képességeinek megfelelő ütemben, sebességgel. A tananyag a kívánt adagokban érkezik. Így hatékonyabb tanulás II. / 17.

18 érhető el, mert az átvett anyag kellően leülepszik, mielőtt a tanuló továbbhaladna. - Gyorsaság Az e-learning kurzusok az eddigi tapasztalatok alapján 50%kal gyorsabban haladnak, mint a hagyományos tantermi órák. Ez nagyrészt a személyre szabottságnak köszönhető, mert a tanulók kihagyhatják, átugorhatják az általuk már ismert tananyagot, és több időt szentelhetnek azokra a részekre, amelyekben még ismétlésre van szükségük - Következetes (konzisztens) tartalom Az e-learning megszünteti a problémát ami abból adódik, hogy különböző tanárok ugyanazt az anyagot másképp tolmácsolják. Standard tudást kapunk, nem a tanárok szája-íze szerintit. - Bárhonnan és bármikor elérhető Az órákra bárhonnan és bármikor be lehet kapcsolódni (Just-In-Time ) Így azok számára is elérhetővé válik az oktatás, akik az e-learning kialakulása előtt sose tudtak erre időt szakítani. Továbbá a csökkent munkaképességű emberek tanulási helyzetén is sokat javíthat, hiszen az átképzésük lehet pénzbe kerül, de ha valaki munkaképessé válik, akkor a társadalomnak több hasznot hoz, szemben a munkanélküli eltartottal. - Könnyen és gyorsan frissíthető Az e-learning tananyagot könnyű naprakészen tartani, mivel az új tananyagot csupán fel kell tölteni a szerverre. A CD-ROM-alapú programok frissítése és terjesztése kissé drágább lehet, de még mindig olcsóbb, mint az órákra való nyomtatás vagy az oktatók újbóli betanítása. - A tananyag mélyebben elsajátítható, könnyebben memorizálható Ez az e-learning-ben rejlő kreatív multimédialehetőségeknek köszönhető elsősorban, hiszen a felénk jövő információ/üzenet több csatornán keresztül is megerősített (video, audio, kvízek, interaktivitás stb.), így több agyi központot ér el. Ha a tananyag valamely része mégsem volt tökéletesen érthető, akkor újra lejátszható. Ez nem működne egy zsúfolt előadóteremben tartott órán! II. / 18.

19 - Nagy tanulócsoportok is könnyen kezelhetőek - A program rögzíti az egyéni adatokat és a fejlődési folyamatot. Méri a teljesítményt és ki is értékeli, így az oktató bármikor bármit megtudhat az adott tanulóról, és könnyedén behatárolhatja azokat a területeket ahol még további oktatásra van szükség. Mivel az oktató munkájának nagy részét elvégzi a számítógép, így több ideje marad, akár több emberre, vagy egyéni problémák kezelésére. - Intenzívebb együttműködés és interaktivitás a diákok között - Az interaktív környezet serkenti a diákok közötti kommunikációt, így a csoportmunka, csoportszellem kialakulásának nagyobb az esélye. A virtuális környezet fesztelenebb légkört teremt, így a személyiségek gyorsabban és jobban kibontakoznak. Egy tanulmány szerint a diákok ebben a környezetben 20%-kal hatékonyabban dolgoznak és jobban élvezik az órákat, mint a hagyományos tantermi környezetben. Most vizsgáljuk meg az előnyöket a különböző felhasználói csoportokra bontva: 4.2 Előnyök a tanulók számára - mindenféle tanulási típusnak, stílusnak megfelelő programok, tanfolyamok - mélyebb interaktivitás, hatékonyabb memorizálás - tanulás saját ütemezésben, a saját sebességnek megfelelően - a tanuló bárhol, bármikor tanulhat - idő és utazási költséget takarít meg a diák - bátorítja a diákokat a Weben való böngészésre és a tanulásra II. / 19.

20 - a tanuló kiválaszthatja a számára legoptimálisabb képzési formát és tananyagot, ami legjobban megfelel a képzettségének, tudásszintjének és ami leginkább érdekli - fejleszti az informatikai és Internettel kapcsolatos jártasságot, ami a későbbi karrier folyamán fontos tényező lehet - a kevesebb önbizalommal rendelkező diákoknak nagyobb esélye van a kibontakozásra, továbbá az e-learning önálló tanulásra serkent, ami felelősségérzetet nevel a tanulókba 4.3 Előnyök az oktatók számára - a tananyag készítéséhez, összeállításához az egész világháló rendelkezésre áll - a tanítás a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával sokkal színesebbé tehető, a tananyag hatékonyabban adható át, a sima szövegen-alapuló (textbased learning) oktatáshoz képest - az információt bárhonnan, bármikor eljuttathatja a diákok felé, a gép számos feladatot elvégez a tanár helyett, míg Ő magasabb szintű problémákkal, tevékenységekkel tud foglalkozni - minden adat és eredmény tárolódik, amelyekhez bármikor hozzáférhet az oktató referencia vagy bármely szükséglet céljából - az interaktivitás számos lehetőséget kínál a kommunikációra, ami növeli az online órákon való részvételi kedvet és az oktató nagyobb aktivitásra számíthat az online kurzus keretében, ami segítheti munkájában II. / 20.

21 - költség és időmegtakarítás 4.4 Előnyök a szervezetek számára: A szervezetek, amelyek az e-learning módszerét kívánják alkalmazni személyi állományuk fejlesztésére, főleg a gazdasági szféra területéről érkeznek. Számos érv szól amellett, hogy a cégek miért a web-alapú oktatást válasszák: -Folyamatos és automatikus tájékoztatást kapnak az online oktatási programban részt vevő alkalmazottak teljesítményéről és fejlődéséről -Egységes minőség. A szervezet minden dolgozója ugyanazt az egységes színvonalú és minőségű tréninget kapja. -Az e-learning alkalmazása rugalmasságot tesz lehetővé a szervezetben, gyorsabban tudnak reagálni a megváltozott piaci körülményekre. A szervezet rendelkezésére álló tudás gyorsan aktualizálható (elavult ismeretek kitörölhetők, új információk beépíthetők), adott célcsoportra szabható. -A tréning bárhonnan, akár otthonról is, utazás nélkül igénybe vehető. Az adott csoport összeszervezését ez jelentősen megkönnyíti. A nyári szabadságolások miatt rendkívül nehéz minden érintettet oktatásra beosztani. e-learning igénybevétele esetén az adott munkatársnak nem kell utaznia és időre érkeznie a helyszínre. II. / 21.

22 -Az e-learning integrálja a tréninget a munkával. A tanulás a munka természetes részévé válik. A tanulók így a mindennapi tevékenységükhöz várhatnak el konkrét segítséget. -A már kidolgozott e-learning tananyagok a későbbiekben is elővehetők, ezzel jelentős időmegtakarítást eredményezhet a szervezeten belül. Legcélszerűbb az új munkatársak oktatásában hozzányúlni az e-learning kínálta lehetőségekhez, hiszen az Ő oktatásuk a leginkább időigényes (25). 5. Hátrányok: - A számítógéppel nem rendelkező diákok kiszorulnak az e-learning-ből, a szükséges technológia biztosítása magas költségekkel jár. - Technikai vagy működésbeli problémák léphetnek fel az oktatás során, ami bonyodalmakat okozhat a tanulónak és a tanároknak egyaránt. - Az e-learning kurzuson való részvételhez alapszintű számítástechnikai ismeretek szükségesek, ennek pótlása időt vesz igénybe. - Az Internet-elérés még számos országban korántsem olcsó és kevesek számára elérhető, korlátlan kapcsolattal még kevesebben rendelkeznek. - Az e-learning tanfolyamok, tananyagok összeállításának kezdeti költségei tekintélyesek lehetnek. - Az oktatóknak otthonosan kell mozogniuk az Internet és a szerzői jogok világában és minden, a tananyaghoz felhasznált téma tekintetében. - Az Internet sávszélessége túl kicsi lehet a megkívánt multimédia szint támogatására. II. / 22.

23 - Az e-learninggel foglalkozók még úttörő szerepben vannak, kevéssé számíthatnak a tapasztaltabb kollegák segítségére. - A személyes kapcsolat hiánya, kevés motiváció az önálló tanulásra. - A teljesítményméréskor fennállhat a csalás veszélye, így a számonkérés problémákba ütközhet, ennek a területnek a fejlesztése még sok energiát kíván. II. / 23.

24 6. Oktatás az információs társadalomban Van az úgy, hogy semmi sem jó, és Van az úgy, hogy lenni sem jó (DÉS LÁSZLÓ) A hagyományos oktatás válsága A 20. század végére kibontakozott oktatási válság közismert tény az oktatással foglalkozók körében. Az elmúlt évek tudásszint-kutató felméréseinek eredményei Magyarországot is azok közé az országok közé sorolták, ahol az oktatás, a pedagógia nem tölti be megfelelően a szerepét. A hagyományos oktatás intézményei elavultak és konzervatívak, nem képesek eleget tenni az információs társadalom által igényelt tudásigénynek. A gazdaság és a társadalom egyre dinamikusabban fejlődik, az oktatásnak is fel kell venni ezt az ütemet, csak így tud megfelelni az egyre komplexebb elvárásoknak. A megoldás kulcsa rejtőzhet az információs és kommunikációs technológiák elterjedésében és alkalmazásában. Oktatási szerepükre már a számítógépek megjelenésétől elképzelések születtek. A számítógép megjelenése új technológiát jelent a képzés és oktatás területén, ami olyan volumenű hatást fog kifejteni, mint annak idején a könyvnyomtatás. Eleinte a számítógépeket csak gyors számolások elvégzésére használták, ma azonban számos területen oktatógépekként is szolgálnak. A számítógép lehetővé teszi, hogy minden tanuló egyéni módon haladjon a tananyaggal. Az otthoni terminálok a képzési 7 Mayer József: A tanulás kora (2) II. / 24.

25 lehetőségeket és a tudást házhoz fogják szállítani. Az oktatási célú számítógép társadalmunk szimbóluma, amely tanulótársadalommá változott. (Fuchs, 1969, 7) 8 A technológiai fejlődés azonban a számítógépek hálózatokba kapcsolását tette lehetővé, és újabb várakozások jelentek meg az oktatás előtt:... ha a hálózat eszméje az oktatásban azoknak a reményteli elvárásoknak megfelelően alakul, amit sokan táplálnak, és ha az alkotó szellemek erre fogékonyak lesznek, akkor az új technológia áldásai az emberiség számára minden várakozást felül fognak múlni. (Licklider és Taylor, 1968) A hagyományos iskolarendszer és oktatás kritikája A számítógépek és az új technológiák megjelenése lendületet adott az oktatási és iskolarendszerrel kapcsolatos kritikák előtérbe kerülésének. Három jelentős elképzelést mutatnék be, amelyben az e-learning elemei is megtalálhatóak (7). Az első nagyszabású kritika Ivan Illich 1970-ben megjelent A társadalom iskolátlanítása című könyvében látott napvilágot. Elképzelése radikális megoldásnak mondható, mely szerint az iskolát, mint társadalmi intézményt meg kell szüntetni. Helyette a tanuló ember és a környezete közötti új viszony megteremtése lenne szükséges. Szerinte létezhet az iskola ellenkezője: az önirányításos tanulás, mely egy új kapcsolatrendszeren valósul meg. A régi kapcsolatrendszer, melyben minden oktatási anyag a tanáron keresztül jut el a 8 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) II. / 25.

26 diákhoz megszűnik. A megoldás a tanulás térben és időben felszabadított és kitágított lehetőségeinek hálózatában rejlik. Ezeknek az elképzeléseknek a technikai feltételei azonban csak napjainkra váltak realitássá. Egyenlőre az oktatásfejlesztő elképzelések a hálózatokban nem az iskolát helyettesítő, hanem csupán az iskolát kiegészítő lehetőséget látnak. Mindenesetre az Illich által felvázolt rendszerben az e-learning számos tulajdonságát fellelhetjük. Egy másik kritika Perelmann nevéhez fűződik. Szerinte is meg kell szüntetni az iskolát, mert az rossz hatásfokú. A tanulás új formáját, a hipertanulást kell bevezetni (manapság inkább a e-learning kifejezés használatos). Modellje hightech technológiai komponenseken alapszik (intelligens számítógépes környezet, a hálózati kommunikációs infrastruktúra, hipermediális prezentációs eszközök, új mesterséges intelligencia kutatás), és centruma a világháló. A harmadik kritika az iskola hatástalanságának gondolata, amely a 60-as évektől kezdett elterjedni a televízió növekvő befolyásával kapcsolatosan. McLuhan úgy gondolta, hogy a TV generáció tagjai annyira hozzászoktak az elektronikus kultúra előnyeihez, hogy nem lesznek képesek a tradicionális nevelés és oktatás módszerei szerint tanulni. A nevelésnek segíteni kellene a forradalmi új környezet megértésében és a hozzá való alkalmazkodásban, ehelyett a kulturális agresszió eszköze, amely megpróbálja a fiatalokra erőltetni egy halódó írásos korszak fölöslegessé vált vizuális értékrendszerét. Oktatási rendszerünk totális visszapillantó tükör... a múlt értékeihez és technológiáihoz igazodik. A generációs szakadék valójában elválasztó űr, amely nem két korcsoportot, hanem két teljesen divergens kultúrát választ el egymástól. A fiatalok nem fogadják el azt a steril oktatási rendszert, ahol a nevelés könyvvel kezdődik és végződik. Az oktatási rendszer teljes átprogramozására van szükség a kihívások megértésére és kezelésére. (McLuhan, 1969) 9 9 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) II. / 26.

27 6.3 Az információs társadalom igényei az oktatással szemben Egyre nagyobb szerepet játszik az önálló kezdeményezés és az új feladatokhoz való alkalmazkodás a folyamatos megújulás képességével együtt.ki kell alakítani az egész életen át történő tanulás (lifelong learning)készségét és ennek alapfeltételeként a tanulással szembeni pozitív beállítódást. 10 Az információs korszak kihívásai az oktatás területén paradigmaváltozást kívánnak meg. Az oktatási technológia önmagában azonban nem elegendő. Szakértő kezekre és pozitív hozzáállásra van szükség, hogy hatékony oktatás alakulhasson ki belőle. Milyen tudásra, ismeretekre, szakértelemre van szükségünk, hogy boldogulni tudjunk ebben az új világban, hogy hasznára válhassunk a társadalomnak? Számos kísérlet született a szükségesnek ítélt kulcskompetenciák meghatározására, ezek közül néhány fontosabb: - számítógépes írástudás (computer literacy) -médiakompetencia -technikai kompetencia -információk közötti eligazodás kompetenciája II. / 27.

28 -egyéni orientáció kompetenciája -szociális és kommunikációs kompetencia stb. Az információs társadalom új oktatási formájában, az e-learing-ben szükségünk van a felsorolt fogalmakra, birtoklásuk feltétlen előnyt jelent a tanulásban. A következő modell az információs társadalom kulcskompetenciáit három csoportba sorolja. Az információtechnikai-, a média- és az információs társadalom kompetencia komplementer módon együttesen alkotják a tudásalapú társadalomban érvényes és szükséges tudásnak a társadalom információs- és kommunikációs technikájával/technológiájával szorosabban összefüggő részét. 11 A következő két ábrából jól látható, hogy a felsorolt három, erősen technika függő komponens önmagában azonban csak részleges tudásrendszert jelentenek. 2.ábra: White Paper on Education and Training. Towards the Learning Society. European Comission, Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői 12 ua. II. / 28.

29 A komplex és teljes értékű tudásrendszer kialakításához szükség van még szakmai kompetenciákra, a tradicionális tudásra és a beállítódásainkra is. A nem tudatosuló, általános háttérismereteinket, beállítódásainkat mikrovilágnak nevezzük. Így alakul ki a komplex kompetencia-modell, amiben láthatjuk, hogy az információs társadalomban való boldoguláshoz szükséges szakértelemháromszög, hogy épül bele az átfogó tudásrendszer világába: 3.ábra: Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) II. / 29.

30 II. / 30.

31 7.Az e-learning és a hagyományos oktatás összehasonlítása 7.1 A tanulási környezet eltérései A hagyományos oktatásban a tanulási környezet alatt elsősorban az iskolát, az egyetemet vagy a szakképzést megvalósító intézményt értjük. Ezzel szemben az e-learning már egy virtuális környezetben megy végbe, ahol a tér és idő fogalma már nem szab korlátokat. Az oktatás átalakulásával a tanulási környezetek is különböző technológiai fejlettségi szinten esnek át. A következő táblázat az információs társadalomhoz történő csatlakozás iskolai feltételeit mutatja be. 2. táblázat: 14 Ajánlások Mutatók Pillanatnyi helyzet Minden iskolában meg kell teremteni az Internetre való csatlakozás feltételeit. Fejleszteni kell az iskolai számítógépek multimédiás kapacitásait. Az Internetre kötött iskolák száma. Számítógép/tanuló arány. Az iskolai menedzsment ügyességének, ambíciójának és a fenntartói kapacitásnak a függvénye (jelenleg még nem vált általánossá). Lényegében minden iskola rendelkezik vele. A felnőtt tanulók esetében az iskolai programok a kezdeteknél tartanak. Az iskolarendszerű felnőttoktatás keretei között gyakorlatilag nem alkalmazzák. Biztosítani kell, hogy Ez a program a ua. 14 Mayer József: A tanulás kora (2) II. / 31.

32 minden tanár ellenőrizhetően kompetens legyen az informatikában. Annak a képességnek a kifejlesztése, hogy a tanárok integrálják az informatikai eszközöket az oktatásba. Tartalomfejlesztő hálózatok támogatása az oktatási szektorban. Köz- és magánpartnerségen keresztül az informatikai eszközök tantervbe integrálása. kezdeteknél tart, többnyire az egyéni ambíciókra épül. Van rá példa, de nem lehet általános gyakorlatnak tekinteni. A kezdeteknél tart ez a törekvés. A kerettantervekben (és korábban a NAT-ban) megjelent ez a szándék. Kevés kezdeményezés történt a felnőttoktatásban. Nincs rá példa. A felnőttek számára készült kerettantervben megjelent ez a szándék. A tanulási környezet mezovilág modellje a tér szabadságára alapozódik. Míg a hagyományos oktatás esetén a tanulási környezet egy zárt világ, addig az e- Learning egy nyitott világban (mezovilág) valósul meg. A nyitottság egyrészt a tanulói mikrovilágok felé nyilvánul meg, másrészt pedig a hipervilág felé. A hipervilág nem más, mint a globális információ univerzum, amelyre a tanulóknak egy nyitott tanulási környezetben kell felkészülniük. A mezovilág a tudás kialakításának színtere, ahol az egyéni szükségletek és előfeltételek kerülnek a tanulási-tanítási folyamat centrumába, ahol a tanár és diák új kapcsolatrendszere jön létre. Az új környezetben a tanárok szerepe is átalakul. Feladatuk egyrészt a tanulási környezet fejlesztésére, a tanulási folyamat szervezésére irányul, másrészt a tanulók számára motivációt, segítséget kell biztosítaniuk. II. / 32.

33 A tanulási környezet mezovilág modellje: 4. ábra: 15 A következő táblázat nem szorul különösebb magyarázatra. A tradicionális oktatás és az e-learning tanulási környezetének az összehasonlítását tartalmazza 16 : 15 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) 16 Komenczi Zoltán: Online: - Az információs társadalom és az oktatás-(13) II. / 33.

34 3. táblázat: 17 Tradicionális tanulási környezet Tények és szabályok, kész megoldások megtanítása Zárt, kész tudás átadása A tudás forrása az iskola, a tanár, a tananyag A tanári instrukció dominanciája a tudáselsajátítás során Kötött tanterv, merev órabeosztás A tanulás fáradtságos munka Osztályteremben történő tanítás Osztálykeretben történő tanítás Homogén korcsoportban történő tanítás Iskolán belüli tanulócsoportok Alkalmazkodás és konformizmus Külső szabályok követése Tanárnak történő megfelelés Zárt, lineáris, monomediális tanulási környezet Modern tanulási környezet Készségek, kompetenciák, jártasságok, attitűdök kialakítása Az egész életen át történő tanulás képességének és készségének kialakítása A különböző forrásokból és perspektívából szerzett tudáselemek integrációja Komplex, inspiráló tanulási környezetben a tanuló önállóan építi fel tudását Projekt alapú tanulás, szabad időkeretben A tanulás érdekes vállalkozás Könyvtárban és az iskola más helyszínein és otthon történő tanulás Kisebb, csoportokban történő tanulás Heterogén korcsoportban történő tanulás Iskolák közti tanulócsoportok, internetes kapcsolattartással Kreativitás, kritika és innováció Belső szabályok kialakítása Standardoknak történő megfelelés Nyitott, multi- és hipermediális tanulási környezet 17 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) II. / 34.

35 7.2 A kommunikációs rendszer különbségei Az e-learning és a hagyományos oktatás a tanár-diák közötti kommunikációs rendszer tekintetében is különbözik. Míg a tradicionális oktatásban a tanár van a középpontban, addig az e-learning esetében a modell főszereplője a tanuló. A tanár csupán egyike a tanulót körülvevő információforrásoknak, maga is folyamatosan tanul az új, nyitott rendszerben. Tanulótárs, aki számos tapasztalata következtében egyúttal szakértő és tanácsadó is ezen a területen. Az új információs technológiák jellegéből adódóan előfordulhat, hogy a diák valamit előbb tanul meg, vagy hamarabb fedez fel, mint a tanár. (Az átalakult tanári szerepekről részletesebben a következő fejezetben írok.) Az információs társadalom kommunikációs modelljében a tanuló van a középpontban, őt veszik körül a tanulási környezet szereplői, mint ahogy a következő árán is látható: 5. ábra: A tanuló központú kommunikációs rendszer: Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) II. / 35.

36 7.3 Néhány hasonlat Az e-learning és a hagyományos oktatás összehasonlítására végül szeretnék néhány ötletes hasonlatot bemutatni: Az e-learning olyan a tantermi oktatáshoz képest, mint a mobiltelefonok a telefonfülkékhez képest. 19 Egy másik találó metafora a hagyományos oktatást és az e-learninget az alábbi módon hasonlítja össze: II. / 36.

37 4. táblázat: 20 Munkavacsora 1980-ban Minden étkezés legalább 50 percet vesz igénybe Mélyhűtött áruk (a szakácsoknak kedvez) Kis választék az étlapon Rendeléseket nem vesznek fel Csak étkezési időpontokban van nyitva Önkiszolgálás nincs, mindig a pincér szolgál fel Nincs házhozszállítás, a pincér megmutatja az asztalt, ahol lehet enni Zsíros és újra felmelegített ételek A borválaszték fehér vagy vörös, semmi egyéb információt nem kapunk róluk e-learning Bistro 2002-ben Addig maradsz míg a kedved tartja Friss alapanyagokbol készül minden Széles választék Rendeléseket felvesznek Akkor eszel, amikor éhes vagy, non-stop nyitva tartás Saláta bár, desszert-pult, önkiszolgálás is lehetséges Házhozszállítás, szabad asztalválasztás Tápláló, egészséges, friss ételek A pincér bemutat hat különböző bortípust és ajánl egyet a vacsorához II. / 37.

38 8. Pedagógusok az információs társadalomban 8.1 A pedagógusok és az új technológiák Az oktatásban évszázadok óta semmi sem változott. A tananyag tudója a tudatlanok elé lép és átadja nekik a tudást. Megjósolhatom önöknek, hogy az a tanár, aki a mai módszereinél és tudásánál marad, néhány év múlva olyan szerepet fog betölteni, mint fűtő a villanymozdonyban. 21 Az pedagógusok és az információs és kommunikációs technológiák (IKT) viszonyát jól szemléltetik az alábbiak: 1983-ban készített egy Delphi-módszerrel készített vizsgálat, amelynek keretében a tanárok és oktatásügyi szakértők jövőről való vélekedéseit kérdezték. Arra a kérdésre, hogy mikor válik a tanulás intézményesített keretei között általánossá a számítógép használata, mind a tanárok, mind a szakértők az 2010 utáni intervallumot jelölték meg. A számítógép otthoni tanulási célokra történő felhasználásának lehetőségére pedig az egyöntetű válasz ez volt: soha. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pedagógiai Tanszékének 2000-ben indított kérőíves felmérése (18) a fenti állításokon azonban igencsak túlmutat. A megkérdezett pedagógusok 71%-a rendelkezik otthonában számítógéppel: 10 II. / 38.

39 6. ábra: 21 Továbbá a megkérdezettek 31%-a már fejlesztett oktatóprogramot, és jelentős részük (96%-a) a fejlesztés mindkét fázisát elvégezte. (A tartalom összeállítása, programozás). A fejlesztők 3%-a csak tartalmi tanácsadóként, míg 1%-uk csak programozóként vett részt a fejlesztésben, ez utóbbi esetben a tartalmat más tanárkolléga állította össze: ábra: Bauer, Wolfgang: Multimedia in der Schule. In Ludwig J. Issing Paul Klims (Hrgbrs): Information und Lernen mit Multimedia. Psychologie Verlags Union, Weinheim, Vigh Dániel: A multimédiás fejlesztőkörnyezet szempontcsoportjai a közoktatásban (18) 22 ua. II. / 39.

40 Tehát általánosságban elmondható, hogy a pedagógusok közül egyre többen vonják be a számítógépet és az új információs és kommunikációs technológiákat az oktatási folyamatba. Az információs társadalom által igényelt kompetenciákat egyre többen sajátítják el, azonban az esetek többségében autodidakta módon. Az IKT oktatási rendszerbe való bevezetésével a pedagógusok óriási kihívás előtt állnak: szerepük minden korábbinál mélyrehatóbb változás előtt áll. Az oktatási tevékenység lelke továbbra is a tanár és a diák közvetlen kapcsolata, annak ellenére, ha az új módszerek és eszközök, beleértve az IKT-t hatással vannak a pedagógusok tanítási gyakorlatára, eljárásaira. Még azokban az oktatási rendszerekben is, amelyekben az IKT-t széles körben alkalmazzák, egyre nagyobbak a pedagógusokkal szemben támasztott szakmai követelmények. A továbbképzési formák egyre átfogóbbá és korszerűbbé válva újradefiniálják a pedagógusok szerepét, újfajta felelősséget, időgazdálkodási készséget és pedagógiai gyakorlatot követelnek, felvetik az új tanár-modell igényét (lásd később). Abban a pillanatban, ahogy a tanulók virtuálisan szinte bármely információhoz hozzájuthatnak az iskolán kívül, a közvetítők és az információt menedzselni tudó pedagógusok felelőssége új fényben áll előttünk. II. / 40.