AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS IRÁNYAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS IRÁNYAI"

Átírás

1 ZACHÁR LÁSZLÓ AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS IRÁNYAI Az elmúlt tíz évben az emberi erőforrás-fejlesztés a magyar társadalomfejlődés egyik központi problémakörévé vált, különösen a felnőttek oktatása és képzése. A humán erő fejlesztése iránt érdeklődők, vagy azzal hivatásszerűen foglalkozók egyaránt azt tapasztalhatják, hogy az utóbbi évtizedben a felnőttek oktatása és képzése újra reneszánszát éli, ez a szektor a társadalmi és gazdasági fejlődés egyik meghatározó eszközévé válik. A fejlett országokban Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban és Japánban egyaránt a kilencvenes évek második felétől mind erőteljesebb törekvéseket lehetett tapasztalni az egész életen át tartó tanulás (Life-long Learning) eszméjének az elterjesztésére. Mivel nem mondható, hogy ez a képzési filozófia gyökeresen új lenne hiszen közismert Jó pap holtig tanul közmondás, figyelemre méltó, hogy az élethosszig tartó tanulás újrafelfedezése éppen a fejlett európai országokból indult ki. Magyarország számára különösen fontos az emberi erőforrás oktatás és képzés útján történő fejlesztése, mivel hazánk szinte kizárólagos erőforrás-tartaléka a humán tőke. Az elmúlt tíz év politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásai: az eredmények és a nehézségek, de a további európai fejlődés követelményei is előtérbe helyezik a tudásalapú és a tanuló társadalom szükségességét. A nyilvánvaló előnyök azonban nem mindenki számára nyilvánvalóak, közismerten éppen azok nem tanulnak, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá, ugyanakkor a felnőttek oktatási és képzési rendszere is több megoldandó problémával küzd, ezért nem lehet azt mondani, hogy az egész életen át tartó tanulás egységesen és automatikusan fog érvényesülni. Ebből következően az oktatás- és képzéstervező szakemberek sokszor keresik azokat a közös pontokat, amelyek segítik az egységes szemlélet kialakulását, és amelyek a hatékony megoldások kiindulási alapját képezhetik. Mindenek előtt érdemes leszögezni, hogy a felnőttképzésre irányuló közfigyelem változásának nemzetközi és hazai okai vannak. 1. Nemzetközi relációban fontos történelmi tény, hogy a 80-as évek elején a fejlettebb ipari államokban is jelentős problémát okozott az akkor még meglévő funkcionális analfabetizmus, a nem kielégítő alapműveltség, melyek alapvető akadályát jelentették a foglalkoztatás bővítésének, illetve az új technológiák bevezetésének, más oldalról a munkavállalók folyamatos továbbképzésének. Később, a 90-es évek közepén, a fejlett országokban tapasztalt munkanélküliség különösen a fiatalok körében, ismét megerősítette azokat a kutatási eredményeket, amelyek kimutatták, hogy a társadalmi előrejutásban a tudás és a szakképzettség meghatározó, a foglalkoztatási gondok megoldásában: tartós, hosszabb távon is maradandó eredményeket csak a munkaerő magasabb szintű képzettsége eredményezhet. A tudás megszerzésének a lehetőségéhez az emberek viszont nem egyformán képesek hozzájutni. Ez a különbség az embereket távolítja egymástól, és oda vezethet, hogy a társadalmak tartósan és nem kívánatosan rétegződnek: egyes csoportok képesek lesznek a mindenkor szükséges tudás önálló megszerzésére, illetve a fejlődéshez szükséges

2 folyamatos alkalmazkodásra, mások csak segítséggel képesek tanulni, és a korral lépést tartani. Létezik egy harmadik sok országban egyre szélesedő olyan réteg is, amely csak a legnagyobb nehézségek árán tudja fenntartani magát, élete során folyamatosan rászorul a társadalom komplex: orvosi, mentális, szociális, foglalkoztatási és művelődési (oktatásiképzési) segítségére. Nyilvánvaló, hogy a fenti csoportosítás a társadalom egyes tagjaira mindig igaz lesz. A társadalmi veszélyt az fogja jelenteni, ha az egyes csoportok tagjai újra-termelődnek, azaz a csoportok zárttá válnak, és a társadalom ilyen módon tartós rétegekre különül. Sőt, még az a probléma is fennállhat, hogy nem a fejlődőképes, hanem a magatehetetlen rétegek köre szélesedik Az éleződő világgazdasági verseny az évezred végén arra a meggyőződésre juttatta a fejlett európai országokat, hogy versenyképességük megőrzését és fokozását az emberi erőforrás szellemi potenciáljának erőteljesebb, a korábbinál szervezettebb és az egész aktív életen át tartó folyamatos megújításával próbálják biztosítani. Ebből következően a tanuló társadalom és az élethosszig tartó tanulás eszméje olyan követelmény-rendszerré vált, amely között beépült az európai országok foglalkoztatás-fejlesztési irányelveibe, és konkrét a fiatal és felnőtt munkaerő iskolázottságának és szakképzettségének növelését célzó feladat-rendszerben fogalmazódott meg. Egyetértés alakult ki abban is, hogy a társadalom humanizálódását, az emberhez méltó életvitel kiteljesedését is elsősorban az oktatás és képzés kiterjesztésével lehet szervezetten segíteni. A fejlett országokban egyre nyilvánvalóbb, hogy a társadalom fent vázolt nem kívánatos rétegződést a gazdasági és a foglalkoztatás hatékonyságának növelésén túl elsősorban az oktatás és képzés kiterjesztésével, eredményességének fokozásával lehet megakadályozni, illetve csökkenteni. Ehhez elengedhetetlen az emberek a humán erőforrás egész életpályáján át tartó aktív tanulása, másrészt az államnak ehhez adott szervezett és folyamatos, más oldalról hatékony politikai, anyagi és erkölcsi támogatása. Az egész életen át tartó tanulás objektív alapja az emberi tényező oldaláról, egyrészt az egyén mindenkori legmagasabb iskolai végzettsége, valamint az ennek alapján gyakorolt foglalkozások és betöltött munkakörök, másrészt az ember nyitottsága, tanulási, fejlődési képessége, harmadrészt az egyén szociális helyzete. Ugyanakkor fontosak a szubjektív tényezők is, így többek között az egyén sikeressége a befutott életpályán, életszemlélete és hozzáállása (attitűdje) a tanuláshoz. Az egész életen át tartó tanulás objektív alapja az állam oldaláról, a fiatalok és a felnőttek iskolarendszerének a fenntartása és fejlesztése, beleértve az iskolai és iskolai rendszeren kívüli oktatás és képzés tartalmának: program- és tananyagainak, illetve azok fejlesztésének támogatása, az egyén közvetlen és differenciált támogatása/ösztönzése az oktatásban-képzésben való részvételben elsősorban támogatott célprogramok, illetve egyéni kedvezmények, költségtérítések, adókedvezmények formájában. 1 Erről a problémáról részletesen írt az Európai Bizottság által 1996-ban kiadott ún. Fehér könyv, amely azokat az oktatási és tanulási válaszokat adja meg, amelyek megteremtik az összhangot a gazdasági globalizáció alapvetően kedvező, ugyanakkor a szociális egyenlőtlenségek kialakulásának fokozódó kockázata, sok országban jelentkező kedvezőtlen hatása között. (Fehér könyv az oktatásról Tanítani és tanulni. A kognitív társadalom felé. Európai Bizottság 1996 Magyarországon kiadta: Munkaügyi Minisztérium Budapest, 1996).

3 Ugyancsak lényeges az állam befolyásoló szerepe, hogy jogszabályi eszközökkel és kedvezményekkel ösztönözze a munkáltatókat a dolgozók tanulásának elsősorban továbbés átképzésükhöz szükséges támogatásában. A felnőttképzésre vonatkozó európai állásfoglalások 2000 előtt Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az élethosszig tartó tanulásra vonatkozó legfontosabb nemzetközi a hazai szabályozást és intézkedéseket is alapvetően meghatározó szerződéseket és állásfoglalásokat, amelyek ma is érvényesek és tekintve, hogy azokhoz csatlakoztunk Magyarország számára is irányadóak. 4. Az 1961-ben elfogadott Európai Szociális Karta amelyet Magyarország 1998-ban ratifikált 9. és 10. cikkelye kiemelte A fiatalok és felnőttek számára térítésmentesen nyújtandó, az egyén tulajdonságait és a foglalkozás lehetőségeit figyelembe vevő szakképzési és pályaválasztási tanácsadás fontosságát (9. cikkely); A szakképzéshez való jog hatékony gyakorlásának biztosítását, különösen a technológiai fejlődés, vagy a megváltozott foglalkoztatási trendek következtében szükségessé vált átképzés fontosságát, a megfelelő és elérhető felnőttképzési lehetőségek biztosítását (10. cikkely 3. a) b) pontjai). 5. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Általános Konferenciája évi 140. sz. egyezménye melyet Magyarországon az évi 13. törvényerejű rendelet hirdetett ki 2. cikkelyében kimondta, hogy minden tagállam köteles meghatározni és alkalmazni olyan jogszabályokat, amelyek kiterjednek mindegyik szintű képzésre, az általános, szociális és állampolgári oktatásra, a szakszervezeti oktatásra, és fizetett tanulmányi szabadság biztosítására. Ennek a politikának a 3. cikk szerint arra kell irányulnia, hogy többek között elősegítse a szakma vagy a funkció gyakorlásához szükséges képzettség megszerzését és továbbfejlesztését, valamint az előmenetelt, a dolgozók aktív részvételét az üzem és a közösség életében, a dolgozók emberi, szociális és kulturális előmenetelét, és általában az olyan permanens oktatást és képzést, amely segíti a dolgozók adaptálódását koruk követelményeihez. 6. Az ILO évi 142. sz. egyezménye amelyet Magyarország 1976-ban ratifikált a humán erőforrás fejlesztését illetően fogalmaz meg ajánlásokat, és többek között javasolja, hogy a tagállamok fokozatosan terjesszék ki és harmonizálják szakmai képzési rendszerüket annak érdekében, hogy kielégítsék a fiatalok és a felnőttek egész életre szóló szakmai képzési igényeit. 7. Az Európai Közösség Tanácsa 1993-ban Luxemburgban Ajánlást adott ki (93/404/EEC jelzéssel) a szakmai továbbképzéshez való hozzáféréssel kapcsolatban. A dokumentum minden tagállam részére olyan szakképzés-politika kialakítását ajánlja, amely biztosítja, hogy az Európai Közösség valamennyi dolgozójának a diszkrimináció bármely formájától mentesen joga legyen szakmai továbbképzéshez hozzájutnia, és annak eredményeit hasznosítania teljes munkaképes életideje alatt.

4 A dokumentum további 15 pontban foglalja össze az említett szakképzés-politika legfontosabb kidolgozandó elemeit, így többek között: a gazdasági szervezetek tájékozottságának erősítése; speciális ösztönző formák és a technikai segítségadás a kis- és közepes méretű gazdasági szervezetek számára, saját alkalmazottaik át- és továbbképzéséhez; a helyi és regionális fejlesztés eszközeként értelmezett szakmai továbbképzés fejlesztése; a képzetlen munkavállalók és a nők továbbképzésben való részvételének segítése; továbbá a munkaerő szabad áramlásának ösztönzése. 8. Az Európai Bizottság 1998-ban elfogadott, és azóta minden évben kiadott foglalkoztatáspolitikai irányelvei több pontban tartalmaznak emberi erőforrás-fejlesztési elsősorban az általános és a szakképzési, a pályaorientációs és pályaválasztási tevékenységre vonatkozó feladatokat. Az irányelvek ezeket az ún. pillérek mentén: a foglalkoztathatóság javítása, a vállalkozói szellem erősítése, a vállalatok és dolgozóik alkalmazkodóképességének fejlesztése, az esélyegyenlőség erősítése érdekében fogalmazták meg. 9. Az Európai Unió Tanácsa 1996-ban kiadott Állásfoglalása szerint az egész életen át tartó tanulás stratégiájának alapelvei abból az alapvető célból fakadnak, hogy az szolgálja az általános és szakmai képzést, az egyéni, a kulturális, a társadalmi és a gazdasági boldogulást, és valamennyi polgár életminőségét javítsa. Ennek elősegítésére az egész életen át tartó tanulásnak a következő célokra kell irányulnia: a) az egyéni adottságok támogatása, a szakmai alkalmasság javítása, a meglévő emberi erőforrások legjobb hasznosulása; b) a társadalmi kirekesztés megakadályozása, és a demokratikus közéletben való részvétel erősítése; Utóbbi problémával kapcsolatban a dokumentum rámutatott, hogy a mai világban tapasztalható anyagi-technikai fejlődés ellenére, a vázolt gazdasági, ezen belül foglalkoztatási, valamint oktatási-képzési problémák az emberekben növekvő bizonytalansági érzéseket keltenek, azok a társadalmi csoportok pedig, amelyek tartósan nem tudják megoldani gondjaikat, kirekesztettnek érzik magukat; c) az egész életen át tartó tanulásnak széles oktatási kínálaton kell alapulnia, hogy az oktatásban való előmenetel a saját társadalmi, kulturális és gazdasági érdekeknek megfelelően mindenki számára elérhetővé váljon. Ennek megfelelően az egész életen át tartó tanulás olyan rugalmas és innovatív oktatási és szakképzési koncepciókat követel meg, amelyek az egyes emberekben felkeltik a tudás igényét, a kezdeményezőkészséget és motiváltságot. Az egész életen át tartó tanulás vonatkozásában a társadalom egészének pozitív megítélést szükséges tanúsítania. 10. Az UNESCO által 1997-ben Hamburgban megrendezett V. Nemzetközi Felnőttoktatási Konferencia záródokumentuma (Hamburgi Nyilatkozat a felnőttek tanulásáról) 3. pontjában a következőket fogalmazza meg. A felnőttoktatás jelenti azoknak a tanulási folyamatoknak az összességét, legyenek azok iskolarendszerűek, vagy mások, amelyek által az emberek akiket felnőttnek tekint az a társadalom, amelyhez tartoznak fejlesztik képességeiket, gazdagítják tudásukat, magasabb szintre emelik szakmai, technikai képzettségüket, vagy amely által új irányba fordulnak, hogy egyéni és társadalmi szükségleteiket kielégítsék. A felnőttek tanulása magába foglalja az iskolarendszerű és a folyamatos oktatást, a kötetlen tanulási lehetőségeket, valamint az esetleges tanulás széles skáláját, amelyek egy multikulturális társadalomban

5 hozzáférhetőek, ahol az elméletre és a gyakorlatra alapozott tanulási formákat egyaránt elismerik. A konferencia állást foglalt a Mindennap 1 óra tanulás elnevezésű mozgalom megvalósításának, és a Felnőtt Tanulók Hete megrendezésének elősegítése mellett. A Memorandum 11. Az egész életen át tartó tanulás nemzetközi dokumentumai közül az egyik legfontosabb az Európai Bizottság októberében elfogadott Memorandum az egész életen át tartó tanulásról c. irányelve, amely a tagállamok és a csatlakozó országok cselekvési programjainak elvi alapját adja. A memorandumot az Unió vitára bocsátotta, és annak alapján dolgozta ki cselekvési programját az egész életen át tartó tanulás fejlesztéséről. A Memorandum egyrészt tartalmazza a korábbi nemzetközi állásfoglalások (UNESCO, ILO, OECD) lényeges elemeit, ugyanakkor új célokat tűz ki, így többek között: Európa mutasson példát a világnak, hogyan teremthető meg a dinamikus gazdasági növekedés és társadalmi kohézió egysége; ennek elérése érdekében az európai politika középpontjában az oktatási és képzési politika álljon; ugyanakkor A Memorandumnak a korábbi dokumentumokhoz képest jelentősen eltérő, lényegi kijelentése, hogy egyenrangú prioritásnak kell tekinteni az aktív polgárság kialakítását és a biztonságos foglalkoztathatóság megteremtését szolgáló képzések fejlesztését. 12. Az egész életen át tartó tanulás fejlesztéséhez a Memorandum hat részcélt fogalmaz meg, melyek nem megismételve a korábban már részletesen közrebocsátott dokumentumot a következők: Az alapkészségek elsajátítása mindenki számára. Ez a cél a hagyományos alapkészségek az írás, az olvasás, és a számolás mellett olyan új alap-készségek elsajátításával érhető el, amelyek a tudásalapú társadalomban, a gazdaságban való tevékeny részvételhez szükségesek. Ilyenek készségek például az informatikai jártasság, az idegennyelv-ismeret, a műszaki kultúra, a vállalkozási és a társadalmi ismeretek, illetve készségek (kompetenciák). Ezeket a tudás-elemeket mindenkinek el kell sajátítania, a fiatal nemzedéknek az iskolában, az idősebbeknek a felnőttoktatás keretei között. Ezt a célt az iskolai oktatás hatékonyságának fejlesztésén túl a felnőttképzés ún. pótló funkciójának keretében, az általánosan művelő felnőttképzési, szakmai képzések esetében ún. felzárkóztató programok kiterjesztését igényli, amely szervezetileg az iskolai és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben egyaránt elérhető. Hatékony oktatási és tanulási módszereket kell kidolgozni. Ez a cél felhasználó (szolgáltató) központú tanulási rendszerek (ki)fejlesztésével, ezzel párhuzamosan a tanárképzés fejlesztésével érhető el. El kell ismerni a nem formális tanulást a gyakorlat útján szerzett tudást. Ez a cél egy dinamikus, átlátható, egymás eredményeit elfogadó rendszer kialakításával érhető el. Segíteni kell az otthoni tanulást. Ez a cél a számítógépek használatának otthoni elterjedésével, illetve ennek támogatásával valósítható meg. Korszerű tanulási tanácsadó szolgálatot szükséges biztosítani mindenki számára. Ennek a célnak az eléréséhez olyan rendszer kialakítása szükséges, amelynek segítségével mindenki korszerű, naprakész és személyre szabott információkhoz juthat. Több beruházás szükséges az emberi erőforrások fejlesztésébe. Ennek a célnak az elérését az Európai Szociális Alap képes támogatni, ugyanakkor a kormányoknak is biztosítaniuk kell a megfelelő anyagi támogatást.

6 A hazai fejlesztés ösztönzői 13. Magyarországnak az Európai Unióba történő belépéséhez, az európai és a világgazdaságba történő teljes körű integráció megvalósításához szinte kizárólagos gazdasági erőforrás-tartaléka a munkaerő, illetve annak szellemi minősége és fejlődőképessége. Az elmúlt évek kutatásai, illetve a gazdasági és társadalmi folyamatok ezt az állítást részletesen alátámasztják. A felnőttek oktatásának és képzésének fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás lehetőségének garantált biztosítása a különböző társadalmi rétegek számára, rendkívül összetett feladatrendszert jelent, amely a foglalkoztatás-, az oktatás- és a szociálpolitikát egyaránt érinti, a képzési programoknak ugyanakkor a gazdaság folyamatosan változó igényeinek is meg kell felelniük. A felnőttoktatás és képzés makro-, illetve középszintű (regionális) feladatainak megoldásához folyamatosan szükséges összegezni és elemezni: a népesség iskolázottságának (szakképzettségének) alakulását, elsősorban a fejlődő gazdaság (foglalkoztatás) munkaerőigénye, valamint a versenyképes munkaerő hatékony funkcionálása szempontjából; a szakmastruktúra, a szakképesítési és a szakképzési rendszer meghatározó jellemzőit a képzettség szempontjából; az iskolarendszerű felnőttképzés jellemzőit; az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés jellemzőit; a felnőttképzés irányítási, jogi, szervezeti, és finanszírozási feltételeit. Anélkül, hogy szintén megismételnénk korábban már részletesebben publikált kutatási eredményeket, összefoglalóan érdemes rögzíteni néhány alapvető fejlődési trendet. 14. Az elmúlt évtized alapvető társadalmi és gazdasági változásai nyomán Magyarország ma már működő és fejlődő piacgazdasággal rendelkezik: a nemzeti jövedelem folyamatosan és jelentős mértékben emelkedik, az infláció lassan csökken, egyes mutatók viszont nem csak pozitívan alakulnak (pl. export-import arányok, folyó fizetési mérleg), esetenként a területi aránytalanságok jelentősek (pl. egy főre eső bruttó nemzeti jövedelemben). Ugyanakkor a fő gazdasági szektorokban a foglalkoztatottság szerkezete már megközelíti a fejlett országokét. A legszembetűnőbb változás a szolgáltatási szektor nagymértékű 35%-ról 59%-ra történő növekedése.

7 1. ábra A foglalkoztatottak összetételének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágak szerint % 35% % 36% 40%,,, 34% Ipar, építőipar Mezőgazdaság, erdőgazdaság Szolgáltatás 59% 59% 25% 18% 8% 7% 15. A népesség iskolai végzettségének alakulása meghatározó az emberi erőforrás potenciális munkavégző képessége szempontjából és közvetett hatása van a gazdaság teljesítő- és megújuló képességére. A népesség iskolai végzettségének alakulása az egész életen át tartó tanulás egyik minőségi mutatója, így többek között: az alapfokú iskolarendszerű képzésben részt vevők száma és aránya, a tankötelezettség teljesítése, a legalább befejezett középiskolai, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A népesség fiatalabb korosztályainak iskolai végzettsége befolyásolja a felnőtt rétegek későbbi tanulási aktivitását (igényét) is, illetve kiinduló alapot ad a felnőttképzési kapacitások meghatározásához. Az 1. táblázat adataiból látható, hogy a népesség alapfokú iskolázottsága az elmúlt évtizedekben nagyságrendileg javult: a legalább általános iskolai végzettségűek aránya 1949 óta több mint négyszeresére, a befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya több mint hatszorosára, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké hétszeresére nőtt természetesen nagyon alacsony szintről.

8 1. táblázat A népesség iskolai végzettsége (%) Iskolai végzettség A 10 éves és idősebb népességből iskolai 4,8 1,9 1,2 0,7 végzettsége nincs A 15 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola 8. Osztályát elvégezte 20,6 51,4 78,1 85,2 A 18 éves és idősebb népességből legalább befejezett középiskolai végzettségű 5,5 15,5 29,2 34,7 A 25 éves és idősebb népességből legalább befejezett felsőfokú végzettségű 1,7 4,2 10,1 12,1 Forrás: KSH Statisztikai évkönyv 2000 Megfordítva ez azt jelenti, hogy a jelenlegi időszakban is 1990 óta az általános iskolát el nem végzett népesség aránya folyamatosan csökken (1996-ban kisebb, mint 15%), ugyanakkor nő a legalább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya (1996-ban 34,7%). A pozitív folyamatok mellett azonban rá kell mutatni arra, hogy évente még mindig 4-5 százalék az aránya azoknak, akik a tankötelezettségi kor végéig nem fejezik be az általános iskolát, és ez évente 5-6 ezer fiatalt jelent (2. táblázat). 2. táblázat Az alapfokú iskolarendszerű képzésben végzettek megoszlása Általános iskolai tanulók 1990/ / / / / éves korig ált. isk. végzett (%), ebből: 93,9 96,5 95,2 96,2 95,0 14 éves korig ált. isk. végzett (%) 81,4 78,3 76,7 80,6 78,8 15 éves korig ált. isk. végzett (%) 9,3 23,7 13,9 12,1 12,9 16 éves korig ált. isk. végzett (%) 3,2 4,5 4,6 3,5 3,3 A tanköteles korból 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettséggel kilépett (fő) Forrás: KSH Statisztikai évkönyv 2000 (A problémát az súlyosbítja, hogy a dolgozók általános iskoláiban tanuló felnőttek száma időközben erősen lecsökkent). Kedvező jelenség és ez szintén tartó trendnek látszik, hogy stabilan 95% körül van a középiskolákban a végzés évében továbbtanulók száma. További elemzést igényel, hogy egyértelműen kedvező-e az, hogy a középfokú oktatási rendszerbe belépők százaléka azonnal a szakképzési rendszerbe lép be. Igaz, hogy ezen belül kedvező jelenség a szakközépiskolába belépők növekvő aránya, ugyanakkor nem egyértelműen pozitív a szakiskolába való belépés részarányának nagy mértékű tizenöt év alatt 45-ről 25 százalékra való csökkenése, tekintve a hazai piacgazdaság munkaerő-igénnyel szemben bekövetkezett változásait. Mindezekből a folyamatokból egy összegzés szerkeszthető, amely összefoglalja az iskolai oktatás és képzés lényeges problémáit az egész életen át tartó tanulás, illetve a felnőttképzés szemszögéből. A táblázat oszlopait és sorait a SWOT-analízishez hasonlóan lehet elrendezni, feltüntetve az iskolarendszer erősségeit, és gyengeségeit a továbbtanulási adatok nézőpontjából, továbbá azokat összevetni a rendszerhez kapcsolódó fejlődési lehetőségekkel, illetve kockázatokkal (3. táblázat).

9 3. táblázat Az oktatási intézményrendszerben való haladás problémái Erősségek A tanköteles korból kikerülők közül a 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettséggel kilépettek aránya és száma jelentősen csökkent A gimnáziumban, a szakközépiskolában továbbtanulók és a felsőoktatásban végzettek aránya folyamatosan és jelentősen nő Gyengeségek A tankötelezettségi korhatárig az általános iskolát nem befejezettek aránya az utolsó három évben nem csökkent Az általános iskola után a végzés évében továbbtanulók aránya nem változik, vagy hullámzóan és kismértékben nő A szakiskolában továbbtanulók aránya 1990 óta kb. majdnem felére csökkent Lehetőségek A felnőttképzés keretében személyre szóló segítségnyújtással, megfelelő számú képzőhely biztosításával jelentősen csökkenthető az általános iskolát el nem végzettek száma. Tovább fog erősödni a középfokú általános és szakmai végzettség/képzettség, illetve a felsőfokú képzettség iránti igény. Veszélyek Amennyiben az általános iskolai oktatás nem lesz képes az arány csökkentésére, nőni fog a képzetlen népesség létszáma, körükben nőni fognak a foglalkoztatási problémák, illetve a megélhetési és/vagy szociális gondok A továbbtanulási arány stagnálása alapvetően a többszörösen hátrányos helyzetű fiatalokat sújtja, megfelelő fejlesztési programok és intézkedések nélkül fokozódni fog az esélyegyenlőtlenség. A szakmunkás utánpótlás további csökkenése súlyos nemzetgazdasági gondokat okozhat, egyes ágazatok/szakmák válságba kerülhetnek A táblázat erősség, illetve lehetőségek oszlopai sora foglalják össze azt az elemzésben számszerűen is bemutatott állításcsoportot, hogy az iskolai végzettség, illetve továbbtanulás aránya minden iskolafokban nőtt. Ezek az eredmények megalapozták az egész életen át tartó tanulás fejlesztése érdemi megvalósításának a lehetőségét is, ugyanis ma már a megfelelő korosztályi népesség kb. 90 százalékára kiterjed az alap- és középfokú iskoláztatás (szakképzés). A táblázat gyengeség, illetve veszélyek oszlopaiban foglalják össze azokat az iskolázottsági és szakképzettségi hiányosságokat, amelyek miatt a felnőttoktatásnak tovább kell erősítenie az intézményes oktatás kiterjesztését azokra a rétegekre, amelyek a hagyományos életkori szakaszokban nem tudtak teljes értékűen részt venni a közoktatásban, illetve a szakképzésben és nem tudtak befejezett iskolai, illetve szakmai végzettséget szerezni. 15. További lényeges jellemzője az emberi erőforrás hazai munkaerő-piaci helyzetének, hogy a piacgazdaság felértékeli az iskolai végzettséget és a szakképzettséget. A foglalkoztatottsági adatokból és folyamatokból igazolhatóan kimutatható összefüggés létezik a tartós foglalkoztatás és a végzettség/képzettség között, továbbá meghatározható egy olyan képzettségi-szakképzettségi szint, amely a munkavállaló felnőttek számára az egész életpályán át viszonylag biztonságos foglalkoztatási feltételt biztosít. Ebből következően a szakképzési rendszerrel szembeni hosszú távú társadalmi elvárások tűzhetők ki, mind az iskolaköteles, mind a felnőtt, munkaképes korosztályok vonatkozásában. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek arányának iskolai végzettség szerinti megoszlását között az 5. táblázat mutatja.

10 4. táblázat Foglalkoztatottak és munkanélküliek összetételének alakulása iskolai végzettség szerint Legmagasabb Iskolai végzettség Foglalkoztatott 1993 (%) 1996 (%) 2000 (%) 2001 (%) Munkanélküli Foglalkoztatott Munkanélküli Foglalkoztatott Munkanélküli Foglalkoztatott Munkanélküli < kevesebb mint 2,1 5,8 1,2 4,9 0,8 3,1 0,7 2,6 8 általános iskola = befejezett ált.iskola 25,2 35,8 21,4 32,9 17,6 31,2 17,0 30,0 Szakmunkásképző 27,7 33,7 30,5 36,6 32,0 38,7 32,3 38,3 Befejezett középiskola 30,1 21,3 30,7 21,5 33,1 23,8 33,0 25,0 Szakközépiskola 19,0 13,1 19,2 12,9 24,9 14,9 25,0 17,0 Felsőfokú iskolai 14,9 3,4 16,2 4,1 16,5 3,2 17,0 4,1 végzettség Főiskola 8,9 2,4 9,6 2,7 10,0 2,3 10,0 2,8 Egyetem 6,0 1,0 6,6 1,4 6,5 0,9 7,0 1,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, idősoros munkaügyi kutatások Az adatokból világosan kitűnik néhány trend-típusú jelenség, így többek között: a foglalkoztatás és a munkanélküliség mutatóinak változása az 1997-ig tartó romlás óta megálltak, és lassú javulást mutatnak: a éves népesség foglalkoztatási rátája nőtt, a munkanélküliségi ráta csökkent, ugyanakkor nagyok esetenként többszörösek a területi különbségek; a tartós munkanélküliek aránya 1995 óta lényegében változatlanul 50 % körül mozog. a foglalkoztatottak közül 1992 óta fokozatosan kiszorultak az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők, erőteljesen csökkent a csak általános iskolai végzettséggel, de szakképzettséggel nem rendelkezők (kisebb, mint 1%), ugyanakkor jelentősen nőtt a felsőfokú (egyetemi, főiskolai) végzettséggel rendelkezők aránya (kb. egyhetedről, egyhatodra %); ugyanakkor a munkanélküliek között 1992 óta meghatározó a legfeljebb alapfokú szakiskolai végzettséggel rendelkezők aránya (70-75%), míg a felsőfokú végzettségűek aránya nem számottevő (3-4%). Ezen túlmenően más adatok alapján megállapítható, hogy nőtt a keresetek különbsége a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak javára. (Pl.: között a szakiskolai végzettségűek keresete 7, az egyetemi végzettségűeké 20 százalékkal nőtt a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők keresetéhez viszonyítva). 15. A főbb megállapításokat, illetve következtetéseket a foglalkoztatottak és a munkanélküliek körére az 5. táblázat is összefoglalja, hasonló analízis formájában, mint az oktatási rendszerre vonatkozóan. A minősítő megállapításokhoz, az erősségek, illetve a gyengeségek szerinti besoroláshoz a mért adatokat, mint a gazdaság munkaerő-igényét vettem figyelembe, amely a képzettség vonatkozásában az ifjúsági és felnőttképzési feladatok (programok) tervezésének egyik, objektív kiinduló pontja lehet. Mindezek a mutatók együttesen segítik a népesség iskolázottságával szemben támasztható társadalompolitikai igények meghatározását.

11 5. táblázat A foglalkoztatottság és a képzettség összefüggései A foglalkoztatottak körében Erősségek Lehetőségek A legalább középfokú iskolai/szakmai Tovább fog erősödni a középfokú szakmai végzettséggel rendelkező munkaerő aránya nőtt végzettségűek munkaerő iránti igény. A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerő Tovább fog erősödni a felsőfokú végzettségű aránya nőtt munkaerő iránti igény. Gyengeségek Veszélyek Az általános iskolai végzettséggel sem Az általános iskolát el nem végző fiatalok és rendelkezők lényegében kiszorultak a felnőttek egész életükben tartós munkanélküliek munkaerőpiacról lesznek. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel, de szakmai végzettséggel nem rendelkezők foglalkoztatási részaránya csökkent. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel, de szakmai végzettséggel nem rendelkezők növekvő hányada válhat tartós munkanélkülivé. A munkanélküliek körében Erősségek Lehetőségek A középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a munkanélküliek között relatíve kb. 30 százalékkal kisebb foglalkoztatottak közötti arányuknál eszközével stabilizálható A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a munkanélküliek között egynegyede-egyhatoda a foglalkoztatottak közötti arányuknál a jelenlegi kedvező szinten tartható. Gyengeségek A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők munkanélküliek közötti aránya kb. kétszerese a foglalkoztatottak közötti arányuknak. A legalább szakmunkás- vagy középiskolai végzettséggel rendelkező munkaerő aránya a munkanélküliek között kismértékű, de folyamatos növekedést mutat A célcsoport viszonylag kedvező munkaerő-piaci helyzete a folyamatos képzés (continuing training) A célcsoport kedvező munkaerő-piaci helyzete a folyamatos képzés (continuing training) eszközével Veszélyek A célcsoport kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzete a szakmai képzettség megszerzése nélkül tovább romolhat, tovább nőhet körükben a tartós munkanélküliek aránya. A célcsoport instabil munkaerő-piaci helyzete a szakmai alap- vagy továbbképzés eszközének megfelelő mértékű alkalmazása nélkül tovább romolhat. Az egész életen át tartó tanulás egyéni aspektusai 16. Az egész életen át tartó tanulás problémakörének a tárgyalásakor az egyén nézőpontjából legalább két kérdésre szükséges választ adni: mikor és mit szükséges tanulni? Az első kérdésre hogy mikor szükséges tanulni az a válasz adható, hogy akkor kell a továbbtanulásra gondolni, amikor az éppen gyakorolt tevékenység sikerességét valamilyen saját ismeret- vagy készséghiány gátolja, vagy a tevékenység gyakorlásának a feltételei megváltoztak, és ehhez csak újabb tudás megszerzésével lehet alkalmazkodni ( pl. technológiai fejlődés, konkurencia megjelenése, munkahely megszűnése, kollegiális kapcsolatok megromlása, családi helyzet megváltozása stb.). Tanulni az egész életen át szükséges, a konkrét időpontok azonban mindenkinél mások, és ez alapvetően nem függ az iskolai végzettségtől. Amennyiben az egyén az iskolai végzettségével összhangban álló munkát végez, és annak tartalma hosszú ideig nem változik, akkor természetesen emiatt nem szükséges tovább képeznie magát. Ha azonban a munkakörében változás következik be, és ennek betöltéséhez olyan új ismeretek szükségesek, amelyeknek nincsen birtokában, akkor már tanulnia kell. Hasonló a helyzet, ha az egyén foglalkozást akar változtatni.

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban

A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban Dr. Zachár László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban A tudás versenyképesség ROP programok zárókonferenciája Budapest 2008. április

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

VESZTESEKBŐL NYERTESEK?

VESZTESEKBŐL NYERTESEK? BENEDEK ANDRÁS: VESZTESEKBÕL NYERTESEK? 26 VESZTESEKBŐL NYERTESEK? S ZIMBOLIKUS JELENTŐSÉGŰ, hogy az 1990-es években zajló átalakulás legjelentősebb változásai privatizáció, foglalkoztatási válság, gazdasági

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Az Önindító program záró konferencia 2014. 03. 26.

Az Önindító program záró konferencia 2014. 03. 26. Nemzeti Munkaügyi Hivatal A foglalkoztatási szolgálatok szerepe a vállalkozások élénkítésében nemzetközi kitekintés Az Önindító program záró konferencia 2014. 03. 26. Komáromi Róbert főigazgató Férfi

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

ZACHÁR LÁSZLÓ SZAKKÉPZÉS ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁG A SZAKKÉPZÉS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE

ZACHÁR LÁSZLÓ SZAKKÉPZÉS ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁG A SZAKKÉPZÉS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE 150 ZACHÁR LÁSZLÓ SZAKKÉPZÉS ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁG A gazdasági válság jelensége és következményei melyek teljes egészében még nem átláthatóak indokolttá tehetik annak a kérdésnek a vizsgálatát, hogy a recesszió

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Köszöntjük programunk nyitórendezvényén!

Köszöntjük programunk nyitórendezvényén! Köszöntjük programunk nyitórendezvényén! Salgótarján, 2011. június 29. Körmendy Éva, programvezető Kik vagyunk? Kik vagyunk? ILS Nyelviskola / KATEDRA Salgótarján a 21. tanévét zárta SEAGULL Szakképző

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A felnőttképzés finanszírozása

A felnőttképzés finanszírozása Polónyi István A felnőttképzés finanszírozása 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 9th Hungarian National and International Lifelong Learning Conference Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Palotai Péter Vezető tanácsos Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Palotai Péter Vezető tanácsos Nemzeti Munkaügyi Hivatal Palotai Péter Vezető tanácsos Nemzeti Munkaügyi Hivatal Tartalom BUSH projekt Útitervének indokoltsága Általános következtetések az Útiterv kidolgozásához Intézkedési javaslatok az Útitervhez Tartalom

Részletesebben

A munkaerőpiaci helyzet Magyarországon

A munkaerőpiaci helyzet Magyarországon A munkaerő-piac és a felnőttképzési programok Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A munkaerőpiaci helyzet Magyarországon Év Foglalkoztatottak Munkanélküliek Gazdaságilag aktívak Gazdaságilag

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Munkaerő-piaci ismeretek

Munkaerő-piaci ismeretek 2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben