Drinóczi Tímea. Túl az alkotmányon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Drinóczi Tímea. Túl az alkotmányon"

Átírás

1 FÓKUSZ 1 Chronowski Nóra egyetemi docens (PTE ÁJK) Drinóczi Tímea egyetemi docens (PTE ÁJK) Zeller Judit egyetemi adjunktus (PTE ÁJK) Túl az alkotmányon Az alkotmányvédelem elméleti és európai kontextusa, továbbá magyar gyakorlata 2010-ben, avagy felülvizsgálható-e az alkotmánymódosító törvény az Alkotmánybíróság által Ajánljuk ezt a tanulmányt mindazoknak, akik ismerték, szerették, tisztelték és védelmezték a 89-es magyar alkotmányt, s az abban kialakított alkotmányos alaprendet. Ajánlanánk azoknak is, akik erre az alkotmányra esküdve gyakorolják alkotmányosan szerzett hatalmukat de nem tisztelik. Őket ez az írás nyilván kevéssé érdekli majd. Ajánljuk továbbá az utókornak, szakmai és lelkiismereti meggyőződésünkkel összhangban, mert dokumentálni kívánjuk, hogy a jogállamiság felszámolására tett kísérlettel nem értettünk és nem értünk egyet, álláspontunkat nem hallgatjuk el. Tanulmányunk apropója az az alkotmánymódosítás, amely a magyar alkotmánybíráskodás szűkítésére, és ezáltal a jogállamiság, az alkotmányosság korlátozására irányul. Történetünk kezdete, hogy az Alkotmánybíróság a október 26-án nyilvánosan kihirdetett és 184/2010. (X. 28.) számon a Magyar Közlönyben közzétett határozatában megsemmisítette az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló évi XC. törvénynek a 98%-os különadóra vonatkozó rendelkezéseit. 1 A testület arra hivatkozott, hogy a törvény az Alkotmány 70/I. új (2) bekezdésébe ütközik. 2 Hangsúlyozandó: az Alkotmánybíróság önmagában nem azt találta alkotmányellenesnek, hogy különadóval sújtanak jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelmeket, hanem azt, hogy a szabályozás azokat is érinti, akik nyilvánvalóan nem jó erkölcsbe ütközően, hanem olyan jogszabály alapján jutottak végkielégítéshez, amelynek tartalmára (így a jövedelem mértékére) nem volt ráhatásuk. Az egyik párhuzamos indokolást megfogalmazó Kiss László szerint viszont érdemes lett volna a határozatot az Alkotmány 2. (1) bekezdésében foglalt jogállamiság és jogbiztonság sérelmére alapozni. Így kikerülhető lett volna, hogy az Alkotmánybíróság legitimálja a jogállami elvbe ütköző 70/I. (akkori) új (2) bekezdését. 3 Ez felveti azt a kérdést, miként volt lehetséges, hogy egy nyilvánvalóan alkotmányellenes mert alkotmányi alapelvet sértő szándék (röviden: a visszamenőleges hatályú adóztatás ) megalapozása [70/I. (2) bekezdés] alkotmányi szintre emelkedjék, és ezáltal alkotmánybírósági védelemben részesüljön. Az előkészületeket felidézve: az alapvető elgondolás az volt, hogy alkotmányi alapot teremtsenek annak a 70/I. módosítását megelőzően nyilvánvalóan alkotmányellenes jogalkotói akaratnak, ami a visszamenőleges hatályú adóztatást lehetővé teszi. Így született meg a kormány T/579. számon benyújtott javaslata, amely július 2-án került a parlament elé, és amelyet húsz nappal később el is fogadtak. 4 A rendelkezés ennek nyomán beépült az Alkotmányba, és mint annak része figyelembe véve az eddigi alkotmánybírósági döntéseket is nem lehetett alkotmánybírósági felülvizsgálat tárgya. Az alkotmánybírósági megsemmisítő döntés kihirdetésének napján, azaz október 26-án az előterjesztő eredetileg ugyanolyan tartalommal terjesztette a törvényt 5 a parlament elé, de azt kísérte egy, a 70/I. (2) bekezdését átfogalmazó, 6 illetve az Alkotmánybíróság hatáskörének jelentős, és szakmailag teljesen megalapozatlan szűkítését előirányzó 7 alkotmánymódosítás is. Ezeknek az alkotmánymódosításoknak a célja (feltehetően) az volt, hogy kiiktassa az olyan jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálatát, amelyek alkotmányellenessé nyilvánítása a kormány aktuális (gazdaság)politikai célkitűzéseinek megvalósítását megakadályozná. Figyelemmel a tavasz óta folyó praktikus és pragmatikus alkotmánymódosításokra, a kérdések a következők: i) Mindez azt jelenti, hogy az alkotmánymódosító hatalom kénye-kedve szerint támadhatja, lebonthatja a jogállamot? ii) Az Alkotmánybíróság nem tudja megvédeni azt az alkotmányos berendezkedést, amely (még?) illeszkedik az európai demokratikus alkotmányfejlődésbe? A tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy alátámasszuk az alábbi hipotéziseinket, és szakmai párbeszédet nyissuk e témakörökben.

2 2 Mivel az alkotmánymódosító hatalom konstituált (azaz létrehozott) hatalomként nem korlátlan, ezért a konstituált (vagyis alkotmányi) keretek között kell működnie. A mindenkori hatalom természetesen e fenti állítást megkerülve elindíthat egy ún. permanens alkotmányozást, amikor minden egyes praktikus alkotmánymódosítást alkotmányozási formában fogad el, arra hivatkozva, hogy így nem köti a hatályos alkotmány. Ez esetben azonban az alkotmányos jogállamiság és a demokratikus államiság perspektívájából tekintve már nincs miről beszélni: a demokratikus jogállam már nem akként létezik, amint az kialakításra került az európai demokratikus hagyományoknak megfelelően. Az alkotmánybíróság feladata az alkotmányos államiság védelme. Figyelemmel az alkotmány fogalmára, funkcióira 8, az alkotmányozó és alkotmánymódosító hatalom közti különbségre, azokra az alapvető elvekre, amelyeket az alkotmányozó hatalom az állami együttéléssel összefüggésben megfogalmazott, egyáltalán nem biztos, hogy az alkotmánybíróság ne vizsgálhatná felül az egyes alkotmánymódosító törvényeket. Az alkotmányvédelem legmarkánsabb eszközei az alkotmánymódosítás korlátozása és az átfogó hatáskörű alkotmánybíráskodás, amelyet gyakorolhat külön szerv, de ellátható a rendes bíróságok által is. Tanulmányunkban e két alkotmányvédelmi eszköz elméleti és összehasonlító jellegű egymásra vonatkoztatásával fogalmazunk meg következtetéseket a 2010-ben kialakult hazai helyzetre. 1. Az alkotmánymódosító hatalom 9 Az alkotmányozó hatalomtól (pouvoir constituant) mint originális hatalomtól (a hatalmak hatalmától ), mint a nép ebben megtestesülő szuverenitásától 10 megkülönböztethetők az általa alkotott hatalmak (pouvoirs constitués), amelyek az alkotmányhoz kötöttek: ezek konstituált hatalmak, az alkotmány hatalmai. 11 Ez az elméleti elhatárolás alkalmas arra, hogy az alkotmány létrehozását és az alkotmány által felállított állami szerveknek az alkotmányhoz kötöttségét megmagyarázza. Ezzel teoretikus szempontból világosan elválasztható egymástól egyrészt az alkotmányozó hatalom gyakorlása, másrészt a létrehozott államhatalom gyakorlása: az érintkezési pont mindig az új alkotmány hatálybalépésének időpontja, amikor a pouvoir constituant a feladatát elvégezte. A pouvoir constituant nem az alkotmányhoz kötött, hanem alkotmányteremtő hatalom, míg a konstituált államhatalmak számára nemcsak az alkotmány elsőbbsége érvényes, hanem az alaptörvény fenntartása is abban az értelemben, hogy ezek csak úgy tekinthetők alkotmányosnak, és úgy gyakorolhatók alkotmányos módon, ahogy azt az alkotmány meghatározza. 12 Az alkotmánymódosító hatalom (a FÓKUSZ pouvoir constituant institué ), amelyik az alkotmány megváltoztatására hivatott, konstituált hatalom, vagyis az alkotmány által létrehozott, abból levezethető, általa szabályozott és intézményesített hatalom. 13 Az alkotmánymódosító hatalom gyakorlására ugyanis az alkotmányozó hatalom által már elfogadott alaptörvény ad szabályozást, amit az alkotmánymódosító hatalomnak is tiszteletben kell tartania: e hatalom csak az alaptörvény előírásai szerint gyakorolható, az abban rögzített tartalmi és eljárási szabályok betartásával. a) Az alkotmánymódosító hatalom korlátai Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a totális alkotmányrevízió, vagyis az alkotmánynak az alkotmánymódosító hatalom gyakorlásával történő teljes megváltoztatása, az alkotmányok általában sajátos revíziós (módosítási) normákat írnak elő, de ismerik a materiális, temporális vagy speciális eljárási szabályokat is, amelyek az alkotmánymódosító hatalom számára korlátokat jelentenek az alaptörvény módosítására vonatkozóan. Ha ugyanis ilyen előírások nincsenek az alkotmányban, akkor az alkotmánymódosító hatalom is képes teljesen új alkotmányt elfogadni, vagyis az alkotmányozás az alkotmánymódosító hatalom gyakorlásával is megvalósulhat. Az alkotmánymódosító hatalom tehát kötve van az alkotmányhoz, jóllehet ha a kötöttségeket betartja jogosult az alaptörvény megváltoztatására, ami a változó társadalmi viszonyokra tekintettel az alkotmány normativitásának fenntartása érdekében feltétlenül indokolt is, de az alkotmánymódosító hatalom mint konstituált hatalom csak az alkotmány szerint tevékenykedhet, mert az alkotmány alatt áll. Az alkotmányok általában kifejezetten a törvényhozó szervekre ruházzák azt a jogot, hogy sajátos eljárásban és különösen minősített többséggel határozzanak az alkotmányváltoztató vagy alkotmánykiegészítő előírásokról. 14 Figyelemmel az alkotmányozó és az alkotmánymódosító hatalom között fennálló különbségekre, illetve az alkotmánymódosító hatalom konstituált, azaz létrehozott jellegére, nem zárható ki az, hogy a korlátok betartása felett minden esetben az a szerv őrködjön, amely egyébként az alkotmány védelmére hivatott. 15 Ezek a kontinentális Európában jellemzően az alkotmánybíróságok, amelyek hatáskörük gyakorlása során kényszerűen végeznek alkotmányértelmező tevékenységet. Az alkotmányértelmezés minden esetben az alkotmány aktualizálását és konkretizálását jelenti, tárgya maga az alkotmány, ezért e tevékenység nem szakítható el az alaptörvénytől. 16 Ha az alkotmányt adott társadalmi berendezkedés valóságos alaprendjeként fogjuk fel, akkor az alkotmányinterpretáció tulajdonképpen ennek az alaprendnek a konkretizálását jelenti. 17 Az értelmezést végző alkotmánybíráskodást az alkotmányjogi viták eldöntését célzó végleges és mindenkire kötelező ítélkezésnek minősíthetjük. Általa az

3 FÓKUSZ alkotmány mint legfelsőbb fokozatú jogi norma, átfogó bírói jogvédelmet élvez, és a konstitutált államhatalom egésze alkotmánybírósági kontroll alá tartozik. Ezért tekinthetjük ezt az intézményt és tevékenységet a jogállamiság betetőzésének, mert általa megvalósul az állam büntető hatalmának, kincstári funkcionálásának és igazgatási tevékenységének bírói ellenőrzése. Mint ismert, az alkotmánybíráskodás átfogó ellenőrző szerepére vonatkozó igényt a marxista leninista doktrína éppen azért veti el, mert korlátozza az uralkodó párt és annak állami végrehajtó szervei teljhatalmát. 18 Nyilvánvalóan azzal az elképzeléssel szemben, hogy az alkotmánymódosító hatalmat az alkotmánybírósági alkotmányértelmezés, tehát az alkotmánybíróság maga korlátozza, számos önmagában igazolható ellenvetést lehet tenni. Ilyen lehet például az, hogy i) ebben az esetben a két konstituált hatalom kerülhet szemben egymással; ii) a magyar szakirodalomban ez a megoldás általában nem elfogadott 19, iii) az Alkotmánybíróság szerint ilyen hatáskör nem állapítható meg 20, iv) a hatáskör konkrét körülírása az idő és a mélység tekintetében 21 lehetetlen, így az alkotmánybíráskodás túlságosan tág teret kaphat, ami az alkotmánymódosító hatalom kiüresedésével járhat együtt. E veszélyek, amelyek egyébként szélső esetben a konstituált berendezkedés erodálásával is járhatnak annak ellenére, hogy a szándék éppen ennek fenntartása kétségtelenül valósak. Ugyanakkor az is valóság lehet, hogy az alkotmányozó hatalom által létrehozott berendezkedést az alkotmánymódosító és nem az alkotmányozó hatalom kívánja megváltoztatni, amely esetben viszont a konstituált hatalom konstituálóvá válik. A vázolt elméleti problémát az általánosság szintjén feloldani valószínűleg nem lehet, de nem lehet engedni azt sem, hogy ne az alkotmányozó hatalom döntsön olyan kérdésekben, amelyek a fennálló rendszert alapjaiban megváltoztatni törekednek. A tényleges megoldás valójában az lenne, ha az alkotmánymódosító hatalom mögött létező politikai akarat önmérsékletet és kiegyensúlyozottságot tanúsítana. Az alkotmánybíróság jelzett hatásköre pedig csak a szélső esetekben éledne fel, azaz az önmérséklet és a kiegyensúlyozottság elvének itt is érvényesülnie kellene. Ha elfogadjuk azt, hogy az alkotmánybíróság felülvizsgálhatja az alkotmánymódosító törvényeket, akkor meg kell határozni azt is, hogy mindezt mikor és mi alapján, azaz mire hivatkozva teheti meg. A mikor? kérdés létjogosultságát az a felvetés igazolja, hogy ha az alkotmánymódosítást a parlament már elfogadta, akkor az az alkotmány részévé válik, és az alkotmányt nem lehet alkotmányossági szempontból felülvizsgálni. 22 Itt a probléma elágazik: i) az alapvetés az, hogy a konstituáló hatalmat nem írhatja felül a konstituált hatalom; ii) szükséges bevonni a mire hivatkozva? kérdésre adandó választ, azaz azt, hogy az alkotmánybíróság az alkotmánynak mely konstituált elemeire hivatkozhat, amelyek a konstituált berendezkedés alapvető szabályait adják (vagyis mi a mérce); iii) mérsékeltebb megoldás gyanánt felvethető, hogy az alkotmánymódosító hatalmat az alkotmánybíróság csak az előzetes normakontroll során vizsgálhatja, mert ekkor még nem válik az új szabály az alkotmány részévé. Utóbbi, iii) esetben újabb probléma merül fel: mi biztosítja azt, hogy az alkotmánybíróság elé kerülhet az adott alkotmánymódosítás, azaz mi a garanciája annak, hogy a jogosult a Magyar Köztársaságban az államfő él az előzetes normakontroll-indítványozási jogával. Ha az iii) megoldást fogadjuk el, akkor nem is az alkotmánybíróság, hanem az államfő dönt alkotmányossági kérdésben, az előkérdés eldöntésével (vagyis, hogy indítványoz-e). Ezért az iii) pontban megfogalmazott felvetés az i) pont értelmében, annak keretein belül nem igazolható. Az ii) pontban felvetett mire hivatkozva? kérdésre adandó válasz megtalálásához az összehasonlító elemzés nyújthat segítséget. Az elemzés alapvetése annak elfogadása, hogy a modern alkotmányos demokráciák korszerű és stabil alkotmánnyal rendelkeznek, azaz a jogállami berendezkedést értékként fogadják el, és megjelenítik (sőt érvényesítik) a demokratikus alkotmányfejlődés által kikristályosodott elveket (korszerű tartalom). A mire hivatkozva? kérdésre a válasz tehát úgy adható meg, hogy megpróbáljuk fellelni ezeket az elveket. E vizsgálódás kézenfekvő forrása a demokratikus jogállami jellemzően európai alkotmányok áttekintése, és azokban a legfontosabb alkotmányi elvek és értékek, illetve örökkévalósági klauzulák feltérképezése és összegzése. Az örökkévalósági klauzulák összefüggenek az egyes államokban megnyilvánuló alkotmánymódosító hatalomra vonatkozó alkotmányi szabályozással, mivel azok az alkotmánymódosító hatalom materiális korlátait képezik. Kapcsolatban állnak ezen túl azokkal az alapvető rendelkezésekkel, amelyek jellemzően az alkotmányok elején nyernek megfogalmazást, az állami berendezkedést, a konstituált hatalmi rendet meghatározó elvek és célok formájában. Éppen ezért először érdemes bemutatni ezeket az elveket [lásd a b) pontot], ezt követően elemezhetők az alkotmánymódosító hatalom megnyilvánulásainak modelljei [lásd a c) pontot]. Ezek összevetésével igazolható az olyan alapvető értékeknek a léte a demokratikus államokban, amelyek fenntartása szükséges ahhoz, hogy a demokratikus (materiális és alkotmányos) jogállami berendezkedés fennmaradhasson. b) Az alkotmányi és államszervezési alapelvek A normatív alkotmányok általában tartalmazzák a demokratikus alkotmányi és államszervezési alapelveket, amelyek az alkotmányfejlődés során tisztultak le, és amelyek az alkotmánybíráskodás során nyertek értelmezési keretet és tartalmat. 23 Az alapelveknek fontos normatív tartalmuk van, azaz nem puszta deklarációk, és ha az alkotmány rögzíti azokat, akkor (normaigazoló 3

4 4 normaként 24 ) végighúzódnak az alkotmány egész normaanyagán. Ennek eredményeként nem lehet olyan konkrét alkotmányi rendelkezés, amely valamelyik alapelvbe ütközik. Ugyanez a logika vonatkozik az alapjogokra (alapjogi normákra) is. Az alkotmánynak nem lehet olyan konkrét rendelkezése, amely az alapjogok lényegi tartalmát kiüresíti vagy csorbítja. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alkotmányi alapelveket, amelyek az európai alkotmányokban rendre szerepelnek speciális esetben feltüntetjük az államot is, amelynek alaptörvényében az adott elv megjelenik. állam- és kormányforma meghatározása; demokrácia, amely magában foglalja függetlenül attól, hogy ezek az egyes alkotmányokban külön is nevesítésre kerülnek-e a népszuverenitás elvét, a periodikusan ismétlődő, kompetitív választást, a többpártrendszert és a politikai pártok szabad alakulását és működését, a politikai közvetítőrendszer létét, a közhatalom demokratikus működését, az alapjogok elismerését, a nyilvánosságot stb.; idetartozik a demokratikus mechanizmus is, ami a pluralizmus, a legitimáció, a konszenzus és a reprezentáció követelményeinek teljesülését jelenti; szabadság, függetlenség, világi állam (Franciaország); népszuverenitás, népképviselet; nemzeti szuverenitás; jogállamiság, amely magában foglalja többek között a jog uralmát mindenki, vagyis az állam felett is, a jogszuverenitást, a demokrácia mint elv érvényesülését, a jogbiztonságot, a visszaható hatály tilalmát magatartás jogellenessé nyilvánítása vagy kötelezettség megállapítása esetén, az igazságszolgáltatási biztosítékokat és eljárási alapelveket; szociális jogállamiság (Románia); hatalommegosztás, amely több értelemben (horizontálisan, vertikálisan, temporálisan, konstitucionális szinten, döntési, illetve társadalmi szinten) is megnyilvánul, valamint mindezekkel összefüggésben értelmezhető szervezeti és személyi vonatkozásokban is; alapjogok elismerése és védelme, korlátozásuk szabályai, a lényeges tartalom korlátozásának tilalma, a rendkívüli jogrend esetén is korlátozhatatlan jogok; államvallás vagy uralkodó vallás meghatározása (Dánia, Norvégia, Görögország, Macedónia); európai elvek és értékek iránti elkötelezettség (Szerbia); államnyelv vagy hivatalos nyelv meghatározása (Franciaország, Litvánia, Ciprus, Szlovákia, Szlovénia); állami szerkezet (unitárius vagy föderalista berendezkedés, szubszidiaritás); az állami tevékenység céljai és/vagy keretei: szociális állam (Németország), szociális igazság (Lengyelország), társadalmi igazságosság (Szerbia, FÓKUSZ Albánia) deklarálása; fenntartható fejlődés (Belgium, Svájc) és szolidaritás (Belgium); kulturális sokszínűség (Svájc), az állam és az egyház elválasztása (Luxemburg), nemzetiszocialista tevékenység tilalma (Ausztria), állandó semlegesség (Ausztria), környezetvédelem (Ausztria), nemzetiségek és/ vagy kisebbségek védelme (Ausztria, Norvégia, Szlovénia, Szerbia). c) Az alkotmánymódosító hatalom megnyilvánulása más államokban 25 Az alkotmányok mindegyike rendelkezik a saját módosításának alapvető szabályairól, jellemzően az alkotmányvédelemmel összefüggésben. Az alaptörvények e szabályozási megoldásai többféleképpen csoportosíthatók: materiális, eljárási és időbeli, formai, tartalmival kombinált eljárási, illetve időszakos és státuskötött korlátozások. ca) Materiális korlátok: az örökkévalósági klauzulák A materiális korlátok az örökkévalósági klauzulák képében jelennek meg az alkotmányokban, általában a parlament és minősített többség modellhez kapcsolódnak. Tekintettel az alkotmányozó hatalom konstitutív jellegére, az örökkévalósági klauzulák csak az alkotmánymódosító hatalomra vonatkoznak, és az a céljuk, hogy a létrehozott alkotmányos berendezkedés magját megőrizzék az alkotmánymódosító és a törvényhozó hatalmakkal mint konstituált hatalmakkal szemben. 26 Az európai alkotmányok a következő variációkat tartalmazzák e témában. A köztársasági államforma nem képezheti alkotmánymódosítás tárgyát; nem indítható és nem folytatható le alkotmánymódosítás iránti eljárás, ha az érinti a terület sérthetetlenségét (Franciaország). Nem módosítható egyrészt az emberi méltóság sérthetetlensége és tiszteletben tartásának kötelezettsége, az emberi jogok sérthetetlensége és elidegeníthetetlensége, valamint a törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatalomra nézve kötelező jellege, másrészt a demokratikus és szociális jogállamiság, a szövetségi állami berendezkedés, a népszuverenitás, a törvényhozó alkotmányhoz, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás törvényhez kötöttsége, továbbá az ellenállási jog (Németország). Az alkotmánymódosítás nem sértheti a nemzetközi jogot (Svájc). Az alkotmánymódosítás nem lehet ellentétes az alkotmányba foglalt elvekkel, és csak olyan konkrét rendelkezésre vonatkozhat, amely módosításával nem változik meg az alkotmány szelleme (Norvégia). Nem módosítható a köztársasági államforma, és mivel ehhez tartozik a demokrácia és az egyenlőség elve, illetve az államfő választására, az időben

5 FÓKUSZ limitált mandátumára vonatkozó rendelkezések, ezeket sem lehet módosítani (Olaszország). Az állam alapjára, a kormányformára, az emberi méltóság tiszteletben tartására, a törvény előtti egyenlőségre, a közhivatal viselésére, a nemesi címek viselésének tilalmára, a személyiség szabad kibontakoztatására, a személyi szabadság sérthetetlenségére, a lelkiismereti szabadság biztosítására és a hatalmi ágak elválasztására vonatkozó rendelkezések nem módosíthatók (Görögország). A demokratikus jogállam lényegi elemei nem módosíthatók (Cseh Köztársaság). A román állam nemzeti, független, egységes és oszthatatlan jellegére, a köztársasági államformára, a terület integritására, az igazságszolgáltatás függetlenségére, a politikai pluralizmusra és a hivatalos nyelvre vonatkozó rendelkezések nem módosíthatók. Úgyszintén semmiféle módosítás nem lehetséges, ha az eredménye az állampolgárok alapvető jogainak és szabadságainak vagy ezek biztosítékainak a megszüntetése (Románia). Nem lehet olyan módosítást elfogadni, amely az alapjogok és a szabadságok vagy azok garanciái elnyomásával jár (Moldova). Nem módosíthatók az alkotmány alapjogokra vonatkozó rendelkezései, illetve az a szakasz, amely ezt előírja (Bosznia Hercegovina). cb) Eljárási, időbeli és formai korlátok Az eljárási és időbeli korlátok számos formát ölthetnek, és adott államban több modell is létezhet. Időben egymást követő parlamentek döntenek: a módosításról a parlament szavaz, ezt követően parlamenti választást tartanak, majd az újonnan összehívott parlament / népképviseleti szerv minősített többséggel dönt (Belgium, Hollandia, Norvégia, Finnország, Észtország); a módosításról a parlament szavaz, ezt követően parlamenti választást tartanak, majd az újonnan összehívott parlament / népképviseleti szerv minősített többséggel dönt, döntését népszavazás erősíti meg (Dánia, Svédország, Spanyolország utóbbi államban akkor, ha az alkotmány egészére vagy meghatározott rendelkezéseire: a bevezető címre, az alapvető jogokra vagy a koronát szabályozó rendelkezésekre vonatkozik a módosítás); az alkotmányrevízióról szóló pozitív népszavazás nyomán új parlamentet kell választani, majd népszavazás kell tartani a szövegről (Svájc). Ugyanazon népképviseleti szerv dönt (vagyis nincs választás / népszavazás a folyamatban): ugyanaz a parlament dönt, de két szavazással fogadja el és minősített többség szükséges (Luxemburg, Litvánia, Olaszország, Törökország); a kamarák differenciált részvétele és minősített többségű döntés (Ausztria); a parlament fogadja el minősített többséggel (Magyarország), vagy a kamarák együttes ülésben háromötödös többséggel (Franciaország); a parlament minősített többséggel fogadja el: Németország, Lettország, Portugália, Spanyolország (kivéve a korábban említetteket), Görögország, Málta, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bulgária, Moldova, Szerbia, Bosznia Hercegovina, Macedónia, Albánia. Ugyanazon népképviseleti szerv dönt, de a folyamat része a közvetlen legitimációt biztosító népszavazás is: Franciaország, Ausztria, Írország, Észtország, Olaszország (bizonyos esetekben), Málta (bizonyos esetekben), Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, Románia, Albánia, Törökország. Népszavazással döntenek: a parlamenti második szavazást kiválthatja a népszavazás (Luxemburg); népszavazás (Franciaország; gyakorlat által kialakított). Formai korlátként értelmezhető, hogy kifejezetten alkotmánymódosításként kell jelölni a német, az osztrák, az ír és a magyar alkotmánymódosítást. Megjegyzendő, hogy a magyarra vonatkozó rendelkezést a többivel ellentétben nem az alaptörvény tartalmazza. cc) Tartalmival kombinált eljárási korlátok Néhány, már említett államban az alkotmány kombinált azaz materiális és eljárási alkotmánymódosítási szabályokat is meghatároz. Az eljárási szabály népszavazásra bocsátandóságot jelenti. A Satversme alapelveire, a parlament létszámára, a választási rendszerre és alkotmánymódosítás népszavazással való megerősítésére vonatkozó szabályok módosítását népszavazás erősíti meg (Lettország). Csak népszavazás módosíthatja Litvániában az alkotmány 1. cikkét, amely szerint a litván állam független és demokratikus köztársaság, illetve az alkotmány litván államról szóló I. és az Alkotmány módosításáról szóló XIV. fejezetét. Az állam alapvető elveit kifejező általános rendelkezések és az alkotmánymódosításra vonatkozó szabályok csak népszavazással módosíthatók (Észtország). Referendum dönthet a szuverenitásról, az állam függetlenségéről és egységességéről, illetve az állandó semlegességéről (Moldova). Népszavazás tárgyává kell tenni, ha a módosítás az alkotmány preambulumára, az alkotmányos elvekre, az emberi és kisebbségi jogokra, az államszervezetre, a hadi- és rendkívüli állapotra, az ilyen állapotban az emberi és kisebbségi jogok korlátozására vagy az alkotmánymódosítási eljárásra vonatkozik (Szerbia). 5

6 6 cd) Időszakosan kizárt az alkotmánymódosítás Az időszakosan kizárt alkotmánymódosítás az állam működésével (minősített állapotok), illetve az uralkodóval kapcsolatosan vagy azonos tárgykör esetén áll fenn az alábbiak szerint: hadiállapotban vagy a kamarák akadályoztatása esetén (Belgium, Portugália, Lengyelország, Románia, Moldova); uralkodó státusából fakadó okokból (Belgium, Luxemburg, Spanyolország); ha az alkotmánymódosítást a parlament vagy a nép nem szavazza meg, ugyanazon tárgykörben nem lehet újból alkotmánymódosítást kezdeményezni parlamenti elutasítás esetén egy, sikertelen népszavazást követő három éven belül (Albánia). d) Az alkotmánybíróságok normakontroll-hatásköre Európában 27 Az alkotmánymódosítást korlátozó rendelkezések után érdemes röviden összefoglalni azt is, hogy az alkotmányvédelem másik markáns összetevője, az alkotmánybíráskodás miként nyilvánul meg az európai államokban, illetve milyen terjedelmű a normakontroll-hatáskör. Előrebocsátható, hogy általában az alkotmányok tartalmazzák az alkotmánybírósági hatáskör-megállapítást ott, ahol külön szerv gyakorolja az alkotmánybíráskodást, és nincs tárgyi kivétel a normakontroll vonatkozásában (azaz minden jogszabály felülvizsgálható alkotmányossági szempontból). Korlátozás ehelyett rendszerint a kezdeményezők köre tekintetében áll fenn. Nincs alkotmánybíróság és alkotmánybíráskodás Hollandiában és az Egyesült Királyságban. Hollandiában alkotmánybíróságot nem intézményesítettek, a rendes bíróságok alkotmányvédelmi tevékenységét a Grondwet kifejezetten kizárja, amikor kimondja, hogy a bíróságok nem bírálhatják el a törvények és nemzetközi szerződések alkotmányosságát. A holland alkotmány nem is minősül a legmagasabb rangú jogszabálynak az államban, csupán a Királyság Törvénye, amivel nemzetközi szerződések nem lehetnek ellentétesek. 28 Az Egyesült Királyságban a jogszabályok értelmezésével kapcsolatos vitákat a bíróságok oldják fel, azonban mivel az Egyesült Királyságban chartális alkotmány nincsen nem lehet a bíróságok előtt a parlament valamely törvényét alkotmányellenességre hivatkozva megtámadni. A parlamenti szuverenitás tana a parlamentet tartja a legfőbb jogalkotó hatalomnak, abban az értelemben is, hogy megalkothat és hatályon kívül helyezhet bármely törvényt, és hogy a parlament törvényét egy másik szerv nem helyezheti hatályon kívül, illetve nem kérdőjelezheti meg. A parlamenti szuverenitás tana azonban módosult FÓKUSZ az Egyesült Királyság európai uniós tagsága révén. Ha a parlament törvényét nem lehet a közösségi joggal összhangban értelmezni, a bíróságoknak a nemzeti jogszabályok helyett a közösségi jogot kell alkalmazniuk. Az emberi jogokról szóló évi törvény amely beépítette az Emberi Jogok Európai Egyezményét (Egyezmény) az Egyesült Királyság jogába a bíróságoknak újabb jogosítványt ad a parlament törvényeinek megkérdőjelezésére. Amennyiben a törvény valamely rendelkezése nem értelmezhető úgy, hogy az összhangban lenne az Egyezménnyel, a magasabb bíróságok összeférhetetlenségi nyilatkozatot tehetnek. Az ilyen nyilatkozat megtételekor valamelyik miniszter hozhat jogorvoslati rendeletet a törvény módosítására és megszüntetheti az összeférhetetlenséget. Nincs alkotmánybíróság, de van alkotmánybíráskodás Svájcban, Írországban, Dániában, Norvégiában, Finnországban, és Észtországban. Svájcban a rendeletek, határozatok és a kantonális jog felett normakontroll gyakorolható. A normakontroll mindig csak utólagos, lehet azonban absztrakt és konkrét egyaránt. 29 Írországban utólagos konkrét normakontrollra a fellebbviteli és a Legfelsőbb Bíróság rendelkezik hatáskörrel, az előzetes absztrakt normakontrollra pedig államfői indítványozás esetén, a törvény aláírása előtt kizárólag a Legfelsőbb Bíróságnak van hatásköre. Dániában az alkotmányos felülvizsgálat viszonylagos hiányára jellemző, hogy az első, törvényt hatályon kívül helyező alkotmányossági felülvizsgálati döntés csak 1999-ben született meg a Højesteret egyik határozatában, és a bíróságok hezitálnak alkotmányossági felülvizsgálatot kezdeményezni. 30 Norvégiában a rendes bíróságok feladatkörébe tartozik az alkotmányvédelem, amelyet viszont az alkotmány nem állapít meg szövegszerűen, hanem azt a jogelmélet és a bíróságok esetjoga alakította ki. A rendes bíróságok jellemzően nem élnek ezzel a jogosítványukkal, és kezdetben a Legfelsőbb Bíróság is nagyon óvatos gyakorlatot épített ki, viszont az 1990-es évektől kezdődően egyre gyakrabban alkalmazza jogszabályok alkotmányossági szempontú felülvizsgálatát. 31 Finnországban minden rendes bíróság utólagos normakontrollt, a parlament alkotmányjogi bizottsága pedig jogászprofesszoroktól beszerzett szakértői vélemények alapján előzetes normakontrollt gyakorol. Észtországban a jogi kancellár a Nemzeti Bíróság eljárását kezdeményezi, amely e kezdeményezésre, ill etve iure proprio is jogosult az alkotmányellenes törvények és más jogszabályok megsemmisítésére. 32 A külön szervként működő alkotmánybíróság korlátozás nélkül gyakorolja az utólagos normakontrollt Albániában, Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Macedóniában, Moldovában,

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben

Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben DE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Fogalommeghatározás Az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a jogállam legfontosabb alkotmányos garanciája, amely biztosítja, hogy

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) 1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

3) kulcskérdés: az alkotmánybíráskodás független intézményi kereteinek biztosítása

3) kulcskérdés: az alkotmánybíráskodás független intézményi kereteinek biztosítása Előadásvázlat Az alkotmánybíráskodás fogalma és modelljei. A magyar alkotmánybíráskodás jellemzői. Az Alkotmánybíróság jogállása, hatáskörei 2016. november 10. és november 17. I. Az alkotmánybíráskodás

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Az alkotmányos demokrácia

Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

a pénzügyi tárgyú törvények vizsgálatát

a pénzügyi tárgyú törvények vizsgálatát Tilk Péter az alkotmánybíróság És a pénzügyi tárgyú törvények vizsgálati lehetõsége* Már az Alkotmány szövegében szerepelt (igaz, csak az utolsó éveiben) olyan kitétel, mely szerint az Alkotmánybíróság

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S

2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S 'm O gnyaws W l pic95s2_/40, 8 ftzeft : 2004 JON 0 9 MAGYAR KÖZTÁ.R.SASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére

Részletesebben

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének

Részletesebben

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Hatályba lépés: január 06.

Hatályba lépés: január 06. Vodafone Magyarország Zrt. ÜZLETI ÁSZF MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA Hatályba lépés: 2017. január 06. Ezúton értesítjük a Tisztelt Előfizetőket az Üzleti Általános Szerződési Feltételek változásairól. I. Üzleti

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben

Részletesebben

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése

Részletesebben

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Tartalomj egyzék. Előszó 13 Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az

Részletesebben

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás 76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2009. január 1-től hatályos 80. (5) bekezdése értelmében a Közösségi rendelet vagy a

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság eljárásának korlátozása és az ehhez vezető események

Az Alkotmánybíróság eljárásának korlátozása és az ehhez vezető események Tilk Péter egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék Az Alkotmánybíróság eljárásának korlátozása és az ehhez vezető események 1. Előzmények 2010 novemberében

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

Politika, jogállam, alkotmányvédelem

Politika, jogállam, alkotmányvédelem Finta László Török Zoltán Politika, jogállam, alkotmányvédelem A Magyarország Alaptörvényéről szóló viták középpontjában az alkotmányozás szükségessége és legitimitása mellett az alkotmányvédelemre hivatott

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9. A harcsatenyésztés fejlesztésének lehetősége itthon Lengyel Péter, Udvari Zsolt Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A tervezet a többi alkotmányos szervhez hasonlóan az Alkotmánybíróságot is tételmondattal helyezi el az

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Tisztelt Jegyző Úr! I. Az önkormányzatok szervezetalakításának jogköre és annak korlátai

Tisztelt Jegyző Úr! I. Az önkormányzatok szervezetalakításának jogköre és annak korlátai KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL FELÜGYELETI ÉS IGAZGATÁSI MONITORING FŐOSZTÁLY FŐOSZTÁLYVEZETŐ 1056 Budapest V. ker., Váci utca 62-64. 1364 Budapest, Pf. 234. (1) 235-1774 Fax: (1)

Részletesebben

Politikai részvételi jogok

Politikai részvételi jogok Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős

Részletesebben

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével. XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. B. B. ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 43/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria az Országos Választási Bizottság 52/2013. (VI. 28.) határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t : A Kúria az Országos Választási Bizottság 52/2013. (VI. 28.) határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kovácsné dr. Trázsi Csilla ügyvéd által képviselt Magyar Dohány Kereskedők Egyesülete indítványozónak, a Országos Választási Bizottság (1357 Budapest, Pf.2.) által, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 28. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0049 (NLE) 6795/17 UD 55 CORDROGUE 31 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. február 28. Címzett: Biz.

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Kérdőív ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS: MŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT MÁS KÖZJOGI SZERVEZETEKKEL. Európai Alkotmánybíróságok Kongresszusának XV.

Kérdőív ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS: MŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT MÁS KÖZJOGI SZERVEZETEKKEL. Európai Alkotmánybíróságok Kongresszusának XV. Kérdőív ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS: MŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT MÁS KÖZJOGI SZERVEZETEKKEL Európai Alkotmánybíróságok Kongresszusának XV. konferenciája A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának válaszai I. Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Az uniós jog forrásai

Az uniós jog forrásai Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz. I. A tényállás leírása

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz. I. A tényállás leírása Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest, Pf. 773. Tárgy: alkotmányjogi panasz Alulírott.. [név] (születési hely, idő:.., lakcím:..) alkotmányjogi panasszal fordulok a T. Alkotmánybírósághoz

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 23. OR. en 12366/1/16 REV 1 SOC 540 EMPL 354 FELJEGYZÉS Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 15778/1/13 REV 1 SOC 900 Tárgy:

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.18. COM(2016) 156 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következő javaslathoz: A Tanács határozata az autóbusszal végzett nemzetközi különjárati személyszállításról szóló Interbusmegállapodással

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált

Részletesebben

A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/ SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL

A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/ SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL A vélemény elkészítését a pénzügyi támogatása tette lehetővé. A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/14237. SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL 2017. március 7. www.lmbtszovetseg.hu A

Részletesebben

TANÁCS. L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező)

TANÁCS. L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.11.15. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) TANÁCS A TANÁCS HATÁROZATA (2006. november 7.) a 77/388/EGK irányelv 28. cikke (6) bekezdésében

Részletesebben