A költséges következményekkel járó megcsúszások elhárítása az iparban

Átírás

1 FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.1 A költséges következményekkel járó megcsúszások elhárítása az iparban Tárgyszavak: elcsúszás; elesés; padlóburkolat; cipőtalp; szennyezés. A munkahelyi megcsúszások és elesések az USA-ban évi 7 milliárd dolláros veszteséget jelentenek. Egy munkabalesetekre szakosodott bostoni biztosítótársaság véleménye szerint ez az összeg 35 Mrd USD-re emelkedik, ha a közvetett költségeket, pl. a termeléskiesést vagy a baleseti körülmények vizsgálatát is figyelembe veszik. Az elesés a harmadik a nem halálos kimenetelű munkaköri balesetek rangsorában: a teljes veszteségnek csaknem 14%-át teszi ki. Az USA Munkaügyi Statisztikai Hivatala nem tartja nyilván külön a megcsúszásokat, hanem közösen kezeli a megcsúszás, megbotlás és elesés okozta baleseteket. Megállapítása szerint ezek gyakorisága az elmúlt három évben csak kismértékben csökkent. A megcsúszások nyilvántartása A rendelkezésre álló statisztikai adatok nem tükrözik a tényeleges gyakoriságot. Sok esetet nem jelentenek, mivel gyakran nem a sérülés okát, hanem következményét regisztrálják. Ha például valaki megcsúszik és egy védelemmel nem rendelkező gépre esve egyik ujját elveszti, a jelentés az ujj elvesztéséről, nem a megcsúszásról szól (1. táblázat). 1. táblázat Megcsúszási, megbotlási és elesési adatok a brit statisztikából Megcsúszás vagy megbotlás, elesés nélkül Elesés azonos szinten Az esés nélküli megcsúszások vagy megbotlások a gyakoribbak. Ha az illető nem esik el, ez még nem jelenti azt, hogy nem sérült meg. A hátsérüléseket gyakran elesés nélküli megcsúszások okozzák. Ez az idősebb dolgozóknál gyakoribb, akik egyébként gyakrabban csúsznak meg, mert lassabban reagálnak, és csökkent az izomerejük. BME OMIKK Munkavédelem ergonómia, 2002/4. 3

2 Az azonos szinten bekövetkezett eleséseket többnyire a megcsúszás idézi elő. A megcsúszások veszélyének csökkentésére több lehetőség van. Ezek gyakran viszonylag olcsók, különösen, ha meggondoljuk, hogy egy dolgozó elesésének átlagos költsége dollár. Mi okozza a megcsúszást? A megcsúszás oka általában a cipőtalp és a járófelszín közötti nem megfelelő súrlódási tényező. A padló és a lábbeli közötti súrlódási ellenállás mérésére megfelelő mérőeszközt már kidolgoztak. Miért van szükség csúszásmérésre? A csúszásmérők vagy tribométerek a padló vagy a cipő csúszási ellenállását mérik. A mért érték 1,0-tól (rendkívül ellenáll a csúszásnak) 0,0-ig (jegesedés) terjed. Több oknál fogva is indokolt, hogy a munkavédelmi felelősök használják a csúszásmérőt a munkahelyek értékelésére: balesetek vizsgálata, kárpótlás vagy felelősség meghatározása, padlótisztítási módszerek, ill. termékek értékelése, problémák kimutatása és megelőzése, kártérítési igények elhárítása és dokumentálása, mivel a megcsúszások csökkentésének dokumentálása minimumra csökkentheti a kárpótlási igények gyakoriságát és a költségeket. Csak olyan tribométer használatának van értelme, amelyik nedves felület ellenőrzésére is alkalmas, mert a megcsúszás elsősorban akkor fordul elő, amikor valamilyen szennyező van jelen a padlón. Az USA-ban jelenleg két szabványos tribométer van forgalomban. A tribométerek kezelésének megtanulásához szükséges idő és beszerzési költségük ( USD) miatt ezeket elsősorban szaktanácsadó vagy megcsúszási problémákkal küszködő vállalatok használják. Jó szolgálatot tehetnek új üzletek létesítésekor a padlótípus megválasztásában, a padlóápoló szerek kiválasztásában és a padlótisztítási módszerek ellenőrzésében. A megcsúszást általában az alábbi három tényező vagy kölcsönhatásuk okozza: lábbeli, padlóburkolat, a padló és a cipő közé kerülő szennyezők. Egyes szakértők még egy negyedik tényezőt is tekintetbe vesznek. Sokak szerint sok megcsúszás oka a meglepetés. Ha valaki váratlanul olyan felületrészre lép, ahol lecsökkent a csúszási ellenállás (a súrlódási tényező), 4 BME OMIKK Munkavédelem ergonómia, 2002/4.

3 megcsúszik. Amikor valaki jár, arra számít, hogy a súrlódási tényező állandó marad. Egy bizonyos ponton esetleg vizes, olajos vagy kopott felületre lép, sarka megcsúszik, elesik. A megcsúszást végül okozhatja a dolgozó figyelmetlensége. Egy kereskedelmi lánc biztonsági igazgatója saját tapasztalatairól számolt be. Többek között azt tanácsolja, hogy meg kell vizsgálni a balesetek számadatait, meg kell határozni, okoz-e problémát a megcsúszás. Ha igen, akkor meg kell állapítani, hol és hogyan kerül sor megcsúszásokra, esésekre. Ez a biztonsági felelős megállapította, a vállalat évente 8 M USD-t költ megcsúszások, megbotlások, esések következményeire. Általában azért gyakoriak az ilyen balesetek, mert a szakemberek ezeket nem veszik elég komolyan. Sokat lehet hallani a gépek védőberendezéseiről, az ergonómiáról, de nagyon keveset a megcsúszásokról és elesésekről. Pedig ezeket ugyanúgy kell kezelni, mint a többi egészségügyi és biztonsági kockázatot. Megelőzési rendszabályok A megcsúszással foglalkozó szakértők egybehangzóan állatják, az eredményes elhárítás érdekében valamennyi befolyásolható tényezővel foglalkozni kell. Elő kell írni a megcsúszással szemben ellenálló cipőket, nem csúszó járófelületet kell létesíteni, megfelelő tervezéssel, megelőzési stratégiával és azonnali rendszabályokkal kell megakadályozni a szennyeződést. Általában azonban többet törődnek a padlóval, mint a lábbelikkel és a szennyezőkkel. Egyik szakértő szerint az elesés gyakoriságát befolyásoló tényezők között a sorrend a padlófelület, a cipő típusa és a felület szennyezői. A biztonsági programnak azonban, a legkedvezőbb eredmények érdekében, mindhárommal foglalkozni kell. A teljes padlócsere helyett, adott esetben léteznek olcsóbb lehetőségek is a padló csúszással szembeni ellenállásának növelésére: festés súrlódó anyaggal, a felület maratása, például folsavval, csúszásgátló szőnyegek kiterítése a legveszélyesebb területekre. A padló típusától és az okozott kockázattól függ, hogy adott munkakörülmények között milyen padlófelület-kezelési módszert célszerű alkalmazni. A csúszásgátló alkalmazása előtt és után egyaránt csúszásmérővel kell ellenőrizni a felület tulajdonságait. Vannak, akik a szőnyeg jellegű megoldást tartják a leghatékonyabbnak. Természetesen gondoskodni kell arról, hogy a szőnyeg széle ne legyen felrúgható, vagy ne gyűrődjön, mert ellenkező esetben a csúszásveszélyt a megbotlás váltja fel. BME OMIKK Munkavédelem ergonómia, 2002/4. 5

4 Az egyik kereskedelmi lánc egy szakvállalattal együttműködve olyan műanyag és gumiszőnyegeket fejlesztett ki, amelyek nem mozdulnak el. Az újabb üzletekben már ezeket használják. A biztonság érdekében gondosan ki kell dolgozni a védelmi programot. Írásban kell megadni, milyen szennyező esetében milyen tisztítóberendezést kell alkalmazni, gondoskodni kell védőkorlátokról és figyelmeztető jelzésekről, az alkalmazottakat be kell tanítani a megfelelő eljárásra. Jegyzőkönyvileg kell előírni minden lehetséges szennyező esetében alkalmazandó oldószer típusát és az eltávolítás módját. A szennyezéseket gyorsan és hatékonyan kell eltávolítani. Nem elég az alkalmi veszélyt okozó anyag egyszerű eltávolítása, mert a szenny, a zsír vagy egyéb anyag hosszabb időre lecsökkenti a padló megcsúszással szembeni ellenállását. Csúszásmérővel megállapították, hogy mennyire fontos a padló gyakori és alapos tisztítása. Nem elegendő felitatni a szennyezést. Ezzel csak fokozzuk a megcsúszás lehetőségét. A szennyező tökéletes eltávolítására van szükség. Amennyiben nem valamelyik alkalmazott csúszik el az intézményben, valódi veszélyt jelent a fenyegető jogi eljárás. Ez ellen csak úgy lehet védekezni, ha gyakran ellenőrzik a nagyforgalmú területeket és minden ellenőrzésről írásos jegyzőkönyvet vesznek fel. A jogi felelősségre vonás alól önmagában a jó megelőző karbantartási program nem mentesít. Alapvető követelmény az írásban való rögzítés. Észak-Amerikában egyre több problémát okoznak az elcsúszások és elesések folytán keletkező pereskedések. Amikor nálunk valaki elesik mondja egy szakember elkezd üvölteni: hol az ügyvéden, és csak ezután hívja az orvost. A megcsúszás elleni védelem iránt nemcsak a nagy szálloda- és étteremláncok, hanem a legkülönbözőbb iparvállalatok is erősen érdeklődnek. A gumitalp ellenőrzése Aki csúszásbiztos lábbelit akar vásárolni, nehezen tudja megállapítani, hogy a termék hogyan fog viselkedni adott munkakörülmények között. A cipőtalp gumijának olyan összetételűnek kell lenni, amit kifejezetten a megcsúszás ellen fejlesztettek ki, és ezen túl a szennyező sajátosságait kell, hogy figyelembe vegye. Tévedés azt gondolni, hogy önmagában a gumitalp és a jól kialakított talpmintázat megvéd az elcsúszástól. A talpnak a szennyező anyag minőségéhez is alkalmazkodnia kell. Csúszásmérővel kimutatták, hogy azok a cipők, amelyek nagyon kedvezőtlenül viselkedtek a konyhai padló szennyeződésén, jól beváltak gépolajon. Csakis vizsgálattal lehet megállapítani, hogyan fog a cipőtalp viselkedni. 6 BME OMIKK Munkavédelem ergonómia, 2002/4.

5 Akiknek nincs módjuk csúszásmérő alkalmazására, legjobb, ha próbálgatással végzik az ellenőrzést. A vállalat vásároljon néhány különböző cipőt, és amelyik legjobban beválik, abból vásároljon nagyobb mennyiséget. Persze nem elegendő a jó termék megvásárlása. A kopás fokozatosan csökkenti a cipő megcsúszással szembeni ellenállását. Ez is indokolja, hogy a megelőzés érdekében állandóan ellenőrizzék a padlófelületet és a lábbeliket. Megcsúszási szabványok korszerűsítése Több szakértő szerint a munkahelyi elcsúszások egyik oka, hogy nem megfelelők az építőipari balesetvédelmi szabványok, és nem kötelezők a megcsúszás elleni védelem előírásai. Mindenesetre a helyzet változtatást igényel. Kibocsátották az acélszerkezet-építők számára az új balesetvédelmi szabványt, amely szerint meg kell tiltani a dolgozóknak, hogy az acélszerkezet festett felületén járkáljanak, ha csak méréssel nem ellenőrizték, hogy a bevonat megcsúszással szembeni ellenállása legalább 0,5. Ez az előírás jan. 19-én lép érvénybe. Az építőipari balesetelhárítás szakemberei szerint valamennyi építőipari baleset egyharmada megcsúszással, megbotlással és eleséssel kapcsolatos. Általánosságban a balesetelhárítási rendszabályok előírják, hogy minden munkahely padlója tiszta és amennyire csak lehet száraz legyen. Ahol nedves technológiát alkalmaznak, állandó vízlevezetésről, padlórácsokról, szőnyegekről vagy emelt talpazatról kell gondoskodni. Az új szabvány minden száraz felületre 0,5, vagy ennél kedvezőbb megcsúszással szembeni ellenállást ajánl. Általában a megcsúszással mindaddig nem törődnek, amíg valaki meg nem sérül. Tehát: aktívan meg kell előzni a veszélyt. (Dr. Barna Györgyné) Nash, J. L.: Combating industry s costly slip. = Occupational Hazards, 63. k. 11. sz p Hanson, J. P.; Redferm, M. S.; Mazumdar, M.: Predicting slips and falls considering required and available friction. = Ergonomics, 42. k. 12. sz p BME OMIKK Munkavédelem ergonómia, 2002/4. 7