EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS ELFOGADOTT SZÖVEGEK. A következő ülésen: december 20. csütörtök

Átírás

1 EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS ELFOGADOTT SZÖVEGEK A következő ülésen: december 20. csütörtök EUROLAT_DV-PROV(2007)12-20 IDEIGLENES KIADÁS DV\ doc AP v02-00

2 AZ EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK 1. Az ötödik limai csúcstalálkozó céljából és a demokratikus kormányzásra történő különös hivatkozással az EU és Latin-Amerika közötti kapcsolatokról szóló, december 20-i állásfoglalás. 2. Az EU és a latin-amerikai országok közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra irányuló, a globalizációból eredő kihívásokról és lehetőségekről szóló, december 20-i állásfoglalás. 3. A globális felmelegedéssel összefüggésben az EU-tagállamok és Latin-Amerika közötti kapcsolatokban a fenntartható fejlődésről és a környezeti egyensúlyról szóló, december 20-i állásfoglalás. AZ EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS ÍRÁSBELI NYILATKOZATAI 4. Az Euro Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés mexikói küldöttségének nyilatkozata a Tabasco és Chiapas államokban fennálló vészhelyzetre adott reakcióról. 5. Az Európai Unió és a közép-amerikai országok közötti társulási megállapodás megtárgyalása. DV\ doc 2/25

3 TA EUROLAT_(2007)001 Az ötödik limai csúcstalálkozó céljából és a demokratikus kormányzásra történő különös hivatkozással az EU és Latin-Amerika közötti kapcsolatokról Az Euro Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés, tekintettel a latin-amerikai, karibi és európai uniós állam- és kormányfők eddig az időpontig Rio de Janeiróban (1999. június ), Madridban (2002. május ), Guadalajarában (2004. május ) és Bécsben (2006. május ) megtartott négy csúcstalálkozójának nyilatkozataira, tekintettel a Rio Csoport és az EU Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) április 20-án tartott 13. miniszteri ülésének közös közleményére, tekintettel az EU-trojka és a közép-amerikai országok között zajló, San José-i párbeszéd Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) április 19-én tartott miniszteri ülésének közös közleményére, tekintettel a november 8 9-én Brüsszelben tartott alakuló ülésén elfogadott, november 9-i nyilatkozatára, tekintettel a június án Limában tartott 17. EU latin-amerikai parlamentközi konferencia záróokmányára, tekintettel a globális partnerségről és az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kapcsolatokra irányuló közös stratégiáról szóló, november 15-i állásfoglalására 1, valamint az Európai Unió és Latin-Amerika közötti szorosabb partnerségről szóló, április 27-i állásfoglalására, tekintettel eljárási szabályzatának 16. cikkére, tekintettel a Politikai, Biztonsági és Emberi Jogi Bizottság jelentésére, A. mivel a négy korábbi EU latin-amerikai csúcstalálkozó által kitűzött végső cél egy érett biregionális stratégiai partnerség megvalósításának elérése most fontosabb, mint korábban bármikor, B. mivel hatalmas lépéseket tettek e cél elérése felé, noha mind a partnerség politikai és biztonsági aspektusai, mind pedig kereskedelmi, társadalmi és költségvetési vetületei vonatkozásában sok még a tennivaló, C. mivel a kiemelt partnerekké válás közös stratégiai célkitűzésének a fejlődésre, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartására, a demokratikus kormányzásra és multilateralizmusra irányuló közös és igazolható kötelezettségvállalásra kell épülnie, valamint a gazdasági komplementaritáson és a társadalmi szolidaritáson kell alapulnia, D. mivel a bécsi zárónyilatkozat helyesen hangsúlyozza, hogy a demokrácia a népek saját politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális rendszerük meghatározása, valamint az életük valamennyi vonatkozásában való teljes körű részvétele során 1 HL C 140. E, , 569. o. DV\ doc 3/25

4 szabadon kifejezett akaratában gyökerező egyetemes érték, és míg a demokráciák közös jellemzőkkel rendelkeznek a demokráciának nincs egyetlen modellje és az egyetlen ország vagy térség tekintetében sem kizárólagos; mivel a csúcstalálkozón ennek megfelelően megerősítették a szuverenitás, a területi integritás és az önrendelkezéshez való jog tiszteletben tartásának szükségességét, E. mivel a stratégiai partnerség mindaddig nem fogja teljes mértékben elérni a célkitűzését, amíg nem hoz létre szorosabb kapcsolatokat az érintett társadalmak között, nem javítja társadalmi fejlettségük szintjét és nem járul hozzá határozottan Latin-Amerikában a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség számottevő csökkentéséhez, amely célt a térségben az elmúlt években tapasztalható, folyamatos gazdasági növekedésnek, valamint az EU által felajánlható mindenféle cseréknek és segítségnyújtásnak, továbbá a társadalmi kohézió terén meglévő tapasztalatok átadásának is meg kell könnyítenie, F. mivel Latin-Amerika humán erőforrásokban és nyersanyagokban gazdag, valamint az Unió számára rendkívül fontos piac; mivel az Unió a jelenlegi aszimmetrikus kereskedelmi kapcsolatok ellenére kulcsfontosságú partner Latin-Amerika gazdasági, ipari, tudományos és technológiai fejlődése szempontjából, és hozzájárulhat a diverzifikációhoz egy hagyományosan Észak- Amerikához szorosan kapcsolódó, jelenleg pedig Ázsiával (különösen Kínával) egyre erősödő kapcsolatokkal rendelkező térségben, G. mivel a millenniumi fejlesztési célok elérése mindenekelőtt maguk a latinamerikai országok és társadalmaik erőfeszítését igényli, a némelyikük által már most is követett irányvonalak mentén, H. mivel néhány országban az autoriter rezsimek bukását követően egy sor, az igazságról és a megbékélésről szóló jelentést dolgoztak ki, amelyek tekintetében most cselekedni kell annak biztosítása érdekében, hogy az igazság váljon a demokratikus társadalmak fejlődésének alapjává, I. mivel egyes latin-amerikai országok irányába az EU felelősséggel tartozik a békemegállapodások aláírását követően szükséges nyomon követés elmulasztása miatt, J. mivel ahol fegyveres konfliktusok állnak fenn, azokat kizárólag tárgyalásos úton kell rendezni, a megoldáshoz vezető valamennyi lehetséges eszköz teljes körű felhasználásával, a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság és a társadalmi igazság érvényesülésének biztosítása céljából, K. mivel az EU latin-amerikai partnerség határozottan hozzá tud járulni egy, a kevésbé fejlett országok igényeire érzékenyebb világgazdasági rendszer eléréséhez, valamint ezek számára lehetővé tudja tenni, hogy kormányzásuk és társadalmi kohéziójuk javításában valós előrehaladást érjenek el, L. mivel a bécsi csúcstalálkozón elismerték annak szükségességét, hogy a legális migráció előnyeit mindkét térség és maguk a migránsok tekintetében is ki kell terjeszteni, valamint kötelezettséget vállaltak egy, a migrációról és a migránsok emberi jogainak hatékony védelméről folytatott, integrált párbeszéd felé való elmozdulásra, DV\ doc 4/25

5 M. mivel sürgősen megfelelő költségvetési támogatást kell nyújtani az újjáélesztett biregionális stratégiai partnerségből eredő prioritások számára, 1. újólag megismétli az európai és latin-amerikai regionális integrációs szervek munkájának támogatására, valamint az arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak biztosítására, hogy a limai csúcstalálkozó valódi előrehaladást jelentsen a stratégiai partnerség tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy, a csúcstalálkozó estéjén a kihívásokat, valamint a kapcsolat és a biregionális stratégiai partnerség állapotát meghatározó és értékelő közleményt; 2. megerősíti a biregionális megközelítés, valamint az Atlanti-óceán mindkét partján a felek értékei és érdekei megóvásának, továbbá a multilateralizmus megerősítésének legjobb eszközeként a biregionális stratégiai partnerség előnyben részesítése iránti elkötelezettségét; úgy véli, hogy e célból létfontosságú a különféle regionális integrációs folyamatokkal meglévő és az azok közötti kapcsolatok előmozdítása, valamint a kétoldalú partnerekkel mint például Mexikóval, Chilével és Brazíliával kialakult politikai párbeszéd egyedi mechanizmusainak az EU latin-amerikai kapcsolatok ilyen globális fogalmának tükrében való értelmezése; A partnerség politikai és biztonság dimenziójának elmélyítéséről 3. ennélfogva egy olyan átfogó stratégiai elképzelést javasol a partnerség vonatkozásában, amely nem korlátozódna elszigetelt javaslatokra vagy intézkedésekre és amely végső célkitűzésként egy európai latin-amerikai globális régióközi partnerségi térség 2012 körüli létrehozására törekedne, amely magában foglalja a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális területeken az érett stratégiai partnerség végrehajtását, valamint a fenntartható fejlődés közös folytatását; 4. ajánlja, hogy a politikai és biztonsági partnerség egy rendszeres, ágazati és hatékony politikai párbeszédre, valamint egy európai latin-amerikai béke-és biztonsági chartára épüljön, amely az ENSZ chartájához hasonló módon lehetővé tenné politikai, stratégiai és biztonsági javaslatok közös előkészítését; 5. ajánlja ezen túlmenően a tömegpusztító fegyverekről szóló, meglévő nemzetközi szerződések megerősítésére irányuló intézkedések előmozdítását, beleértve egy új atomsorompó-szerződést, valamint a más fegyvertípusokra vonatkozó nemzetközi egyezmények megtárgyalását; támogatja az EU fegyverexportról szóló magatartási kódexének a biregionális menetrend politikai párbeszédre vonatkozó fejezetébe történő felvételét; 6. ehhez hasonlóan ajánlja az intézményi mechanizmusok javítását, beleértve a következőket: a) a stratégiai partnerség parlamenti szerveként a biregionális stratégiai partnerséggel kapcsolatos valamennyi kérdés tekintetében tárgyalási, ellenőrzési és nyomon követési parlamenti fórumként kigondolt, új Euro Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés (EuroLat) intézményesítése; DV\ doc 5/25

6 b) belső koordinációs mechanizmus létrehozása a különböző parlamenti küldöttségek munkája számára a latin-amerikai országokkal meglévő kapcsolatok vonatkozásában (elősegítve ezzel az EUROLAT tevékenységével való szoros kapcsolatokat), a cél pedig az EP-n belül a már meglévő szinergiákra való építkezés, c) továbbra is EU latin-amerikai csúcstalálkozók megtartása kétévente, valamint egységességük és hatékonyságuk megerősítése érdekében szervezetük, felépítésük, módszereik és munkaritmusuk összehangolása; d) a riói és San José-i miniszteri ülések valódi közös döntéshozatali fórumokká történő átalakítása a biregionális partnerség érdekkörébe tartozó politikai kérdések tekintetében, ezzel még inkább szakmai fórummá téve és új háromszög-jellegű megközelítések (EU latin-amerikai egyesült államokbeli, EU latin-amerikai ázsiai, EU latin-amerikai afrikai) előtt megnyitva azokat, amennyiben a szóban forgó kérdések, összefüggések és kihívások ezt indokolják; e) egy Állandó Euro Latin-amerikai Titkárság létrehozása, amelynek feladata a partnerség munkájának csúcstalálkozók közötti irányítása, és amely a Tanács elnökségének, a Bizottságnak, a magas rangú tisztviselők csoportjának, (felváltva az ibériai amerikai csúcstalálkozók megszervezéséért felelős) SEGIB-nek, valamint amennyiben lehetséges az Euro Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek a képviselőiből áll, ily módon igénybe véve és koordinálva a különböző szereplők szinergiáit, valamint elkerülve a források megkétszereződését; 7. ösztönöz a biregionális politikai párbeszéd megerősítésére annak valamennyi vonatkozásában, előidézve különösen a következőket: a) az ágazati miniszteri politikai párbeszéd dinamizmusának és hatékonyságának növelése, amelynek magában kell foglalnia az EU-s és latin-amerikai védelmi és külügyminiszterek és adott esetben a rangidős tisztviselők rendszeres üléseit, ily módon biztosítva, hogy a békével és biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel a legmagasabb szinteken is foglalkoznak; b) mindkét térség közös felelősségének elve alapján az új megközelítések meghatározásával és az illegális kábítószerek elleni küzdelemmel kapcsolatos javaslatok, elgondolások és tapasztalatok cseréjével foglalkozó egyetlen biregionális fórumként a kábítószerekre vonatkozó EU latinamerikai együttműködési és koordinációs mechanizmus éves találkozóinak folytatása és fejlesztése; c) a különböző nemzetközi szervezetek és tárgyalások főként az ENSZ és a WTO keretében az európai latin-amerikai konszenzusra való módszeres törekvés; 8. ezzel összefüggésben a következőket ajánlja: a) egy, az esetleges erőszakos és fegyveres konfliktusok okainak korai feltárására, továbbá megelőzésük, valamint fokozódásuk megállítása legjobb DV\ doc 6/25

7 módjainak meglelésére irányuló konfliktus-megelőzési biregionális központ létrehozása; b) katasztrófa-megelőzési biregionális központ létrehozása az éghajlatváltozásból és annak megnyilvánulásaiból beleértve a vulkánkitöréseket, földrengéseket, hurrikánokat és árvizeket eredő természeti katasztrófákkal kapcsolatos kölcsönös sebezhetőség csökkentésére irányuló közös stratégiák és vészhelyzeti, előrejelzési és előkészítő intézkedések kidolgozása céljából; c) egy Euro Latin-amerikai Alap létrehozása az állami és magánpartnerek közötti párbeszéd előmozdítása érdekében, az olyan földrajzi területek, mint például Ázsia vagy a Földközi-tenger térsége vonatkozásában már meglévő, hasonló irányvonalak mentén; felszólítja a Bizottságot, hogy erre vonatkozóan dolgozzon ki részletes javaslatot; d) a Régiók Bizottságának égisze alatt a helyi és regionális közigazgatások közötti rendszeres biregionális párbeszéd intézményesítése; e) egy, a biregionális vállalkozási és kereskedelmi unióra vonatkozó párbeszéd intézményesítése az EU-ban meglévő civil társadalmi tanácsadó testületek égisze alatt (a Gazdasági és Szociális Bizottság és a latin-amerikai integrációs szervek Mercosur (Gazdasági és Szociális Tanácsadó Fórum), az Andok Közösség, a Közép-amerikai Közösség), valamint a civil társadalomnak a partnerség nyomon követésében való részvételét elősegítő mechanizmusainak javítása; 9. hangsúlyozza, hogy az EU latin-amerikai párbeszédnek erősítenie és támogatnia kell a multilateralizmust a világpolitikákban, egyidejűleg pedig meg kell erősítenie mindkét partner nemzetközi fórumokon és szervezetekben meglévő politikai súlyát; 10. újólag megismétli abbéli meggyőződését, hogy számos partnerország belső stabilitása továbbra is az állam reformjától és még pontosabban a képviseleti struktúrák, intézmények és politikai pártok korszerűsítésétől, a népesség különböző csoportjainak mint például az őslakosoknak a döntéshozatali folyamatokba való integrálásától, valamint a demokratikus kormányzás megerősítésétől függ, különös hangsúlyt helyezve a nők szerepének megerősítésére; továbbá függ még néhány esetben az állami és katonai jellegű struktúrák és más illegális fegyveres csoportok tényleges feloszlatásától, ezek tagjainak a jog alapján történő pártatlan megítélésétől, továbbá valamennyi polgár mind a nők, mind pedig a férfiak számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréstől; 11. felszólítja a partnereket különösen arra, hogy fogadjanak el konkrét kötelezettségvállalásokat valamennyi regionális integrációs parlament közvetlen legitimációjának megerősítésére, a lehető leggyorsabban haladva afelé, hogy tagjaikat közvetlen és általános választójog alapján válasszák meg; Szorosabb gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megteremtéséről DV\ doc 7/25

8 12. javasolja, hogy a gazdasági és kereskedelmi területen az Euro latin-amerikai globális régióközi partnerségi térség létrehozása olyan mintára épüljön, amely mind a WTO-val, mind pedig a regionalizmussal összeegyeztethető, és amelyet a következő két szakaszban kell elvégezni: a) az alábbiakkal jellemzett első szakasz: az EU Mercosur régióközi partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalások befejezése; az Andok Közösséggel és a Közép-amerikai Közösséggel partnerségi megállapodások megkötése; a CARIFORUM-országokkal szintén tárgyalás alatt álló gazdasági partnerségi megállapodások megkötése; arra irányuló döntés, hogy e partnerségi megállapodásokat nem teszik a WTO-tárgyalások befejezésétől függővé, az érintett gazdasági és fejlettségi szintek tekintetében meglévő aszimmetriák szükségszerű tudomásul vétele alapján; az SGP plusz modell andokbeli és közép-amerikai országokra történő alkalmazása mindaddig, amíg a megállapodások hatályban vannak; az EU és Mexikó, valamint az EU és Chile közötti meglévő megállapodások továbbfejlesztése, amelyeknek túl kell lépniük a mezőgazdaságra, a szolgáltatásokra és a befektetésekre vonatkozóan meglévő rendelkezéseken (a már meglévő felülvizsgálati záradékok alapján), továbbá amelyeknek mindenekelőtt a partnerség politikai aspektusait kell fejleszteniük, valamint a fejlesztési együttműködésre és az ismeretek közepes bevétellel rendelkező, felemelkedő országokkal mint például Mexikóval és Chilével történő kölcsönös cseréjére irányuló, fejlettebb minták felé kell elmozdulniuk; b) az alábbiakkal jellemzett és 2012-ig befejezendő második szakasz: egy régióközi partnerségi globális megállapodás létrehozása, amely jogi és intézményi támogatást, valamint teljes körű földrajzi lefedettséget biztosít a biregionális stratégiai partnerség különféle vonatkozásai tekintetében; az emberek szabad mozgása és a biregionális kereskedelem ösztönzése mind a Latin-Amerikán belüli integrációs megállapodások, mind pedig az uniós partnerségi folyamat valamennyi országgal és regionális csoportosulással történő elmélyítésével; az emberek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának megkönnyítésére irányuló általános hatályú közös szabályok és rendelkezések létrehozása, és ezáltal a lehető legátfogóbb partnerség megteremtése, ugyanakkor sosem ásva alá a helyi és regionális iparok és piacok fejlődését; DV\ doc 8/25

9 a társadalmi kohézió, a kulturális fejlődés és a tudás előrehaladásának célkitűzései felé történő, határozott előrehaladás biztosítására irányuló intézkedés; 13. ennek megfelelően javasolja, hogy a limai csúcstalálkozónak megbízást kell adnia egy, a globális régióközi partnerségi megállapodásról szóló megvalósíthatósági tanulmány elvégzésére, a globális partnerségi térség létrehozása céljából; A társadalmi, kulturális és fejlődési együttműködés új mintáinak kidolgozásáról 14. a szociálpolitika, a tudásalapú társadalom és a fenntartható fejlődés területein egy teljes mértékben kidolgozott partnerséget javasol, amely olyan intézkedésekre is kiterjed, mint például a következők: a millenniumi fejlesztési célok 2015-ig történő elérését célzó közös célkitűzésre irányuló közös fellépések; a tisztán támogatási irányultságú megközelítésen túllépve haladni a Latin- Amerikával való fejlesztési együttműködés felé, áthelyezni a hangsúlyt a technológia, a felsőoktatás és az innováció területeire, valamint a hetedik keretprogram értelmében az e területen rendelkezésre bocsátott forrásokra építeni; ezen intézkedéscsomag keretében végrehajtani a fejlesztési együttműködésre vonatkozó új pénzügyi eszközt vagy szükség esetén új, egyedi eszközt elfogadni az Unió felemelkedő és közepes bevétellel rendelkező latinamerikai országokkal folytatott együttműködésének beleértve a gazdasági együttműködést is az ilyen országok valódi szükségleteihez igazított módon történő szabályozására; az EU képzés, oktatás, kultúra, egészségügy és migráció területein meglévő programjainak a latin-amerikai országok számára történő megnyitása; a tudósok, mérnökök és diákok közötti tudományos és műszaki együttműködésre, technológiaátadásra és cserére irányuló programok, valamint az Atlanti-óceán mindkét partján élő társadalmakban a szorosabb partnerségi tudatosság elősegítéséhez szükséges tevékenységek előmozdítása; e célból javasolja egy, az Eurolat társadalmi ügyekkel, humánerőforrás-cserékkel, környezettel és kultúrával foglalkozó bizottságához kötődő, a tudománnyal, technológiával és innovációval foglalkozó munkacsoport létrehozását; az intézményi és adóügyi reformra irányuló programok támogatása; a regionális piacok és a tisztességes kereskedelmi rendszerek előmozdítása; biregionális szolidaritási alap létrehozása; a kitűzött céloknak megfelelő szintű költségvetési finanszírozás; 15. teljes körű támogatását ajánlja fel a Bizottság által javasolt közös EU latinamerikai felsőoktatási térség létrehozásához; úgy véli azonban, hogy a as időszakra létfontosságú megháromszorozni az európai egyetemeken DV\ doc 9/25

10 jelenlevő latin-amerikai diákok és tanárok számának jelenlegi 4000 fős célkitűzését, ha egy ilyen hatalmas térségben valós hatást kívánnak gyakorolni a kulturális és politikai percepciókra; 16. a közhivatalnokok, valamint a stratégiai partnerség regionális és nemzeti parlamenti testületei által alkalmazott tisztviselők és egyéb személyzet készségeinek és képzésének javítása céljából javasolja egy, az Unió által 2006 decemberében létrehozott, a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdításának pénzügyi eszköze és/vagy a fejlesztési együttműködési pénzügyi eszköz által finanszírozandó parlamentközi képzési és csererendszer létrehozását; 17. felszólítja a partnereket, hogy a társadalmi kohézió fokozása és a szegénység, az egyenlőtlenség és a kirekesztettség csökkentésének céljából fogadjanak el szilárd és működőképes politikákat a demokratikus kormányzás, a társadalmi ügyek, az államháztartás és az adózás terén; 18. úgy véli, hogy létfontosságú konkrét és kézzelfogható eredmények elérése a következőkből: a környezeti kérdésekkel kapcsolatos biregionális ágazati párbeszéd; a környezetvédelmi miniszterek részvételével zajló csúcstalálkozókat, valamint főként az éghajlatváltozásra és a vízkészletek megfelelő kezelésére vonatkozó nemzetközi fórumokat megelőző konzultációk; és a környezetre, éghajlatváltozásra és a biológiai sokféleségre vonatkozó nemzetközi egyezmények végrehajtása; 19. üdvözli az első két EU latin-amerikai közös szakértői ülés migrációra vonatkozó ajánlásait, amint azokat a guadalajarai és bécsi csúcstalálkozók nyilatkozatai is tükrözik; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az ötödik limai csúcstalálkozót megelőzően a migrációra vonatkozóan egy harmadik szakértői ülést kell tartani a párbeszéd és az együttműködés konkrét területeinek meghatározása érdekében; a kábítószerekre vonatkozó EU latin-amerikai együttműködési és koordinációs mechanizmuséhoz hasonló irányvonalak mentén javasolja egy, a migrációról szóló módszeres biregionális párbeszéd elindítását; 20. javasolja, hogy 2012-re vegyenek fontolóra általános hatályú közös szabályokat és rendelkezéseket nemcsak az áruk, a szolgáltatások és a tőke, hanem az emberek szabad mozgásának megkönnyítése érdekében is, ily módon olyan partnerséget teremtve, amely a lehető legkiterjedtebb, mindkét oldal előnyére szolgál és amelyet a migrációs kérdések vonatkozásában az ENSZ által javasolt globális megközelítés jellemez; 21. javasolja mindeközben az emberek szabad mozgásának területén a latin-amerikai származási és tranzitországokkal a nemzetközi együttműködés és párbeszéd kiegyensúlyozott globális kritériumok alapján történő fokozását és elmélyítését, amint az már az afrikai, földközi-tengeri és az Unióval szomszédos más keleti és dél-keleti országokkal történik; ezért felszólít arra, hogy e párbeszéd során kezeljék prioritásként az illegális bevándorlással és a legális migrációs lehetőségekkel kapcsolatos kérdéseket, különösen az illegális bevándorlók esetében a származási és/vagy tranzitországok tekintetében; DV\ doc 10/25

11 22. ennek megfelelően felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy a decemberi Európai Tanács által megállapított, a decemberi Európai Tanács által pedig továbbfejlesztett, a migrációra vonatkozó globális megközelítés prioritásait, eszközeit és előrejelzéseit a latin-amerikai és a karibi-országokra kiterjesztő közleményt; javasolja egy, a migrációról folytatott EU latin-amerikai párbeszéd intézményesítését a bevándorlókat fogadó európai országok, valamint a származási és tranzitországok között, továbbá a évi rabati és tripoli miniszteri konferenciák irányvonalai mentén miniszteri konferenciák megrendezését az együttes fejlődésben gyökerező, érett partnerség alapjainak lefektetése céljából; * * * 23. utasítja társelnökeit, hogy továbbítsák ezt az állásfoglalást az ötödik EU latinamerikai csúcstalálkozó elnökségének, az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bizottságnak, valamennyi EU-tagállam és valamennyi latin-amerikai és karibi ország parlamentjének, a Latin-amerikai Parlamentnek, a Közép-amerikai Parlamentnek, az Andok Parlamentnek és a Mercosur Parlamentnek. DV\ doc 11/25

12 TA_EUROLAT_(2007)002 Az EU és a latin-amerikai országok közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra irányuló, a globalizációból eredő kihívásokról és lehetőségekről Az Euro Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés, tekintettel a november 9-i nyilatkozatára, tekintettel a latin-amerikai, karibi és európai uniós állam- és kormányfők eddig az időpontig Rio de Janeiróban (1999. június ), Madridban (2002. május ), Guadalajarában (2004. május ) és Bécsben (2006. május ) megtartott négy csúcstalálkozójának nyilatkozataira, A. mivel az Európai Unió és Latin-Amerika közös történelemmel és kultúrával rendelkezik, valamint közös kötelezettségvállalást tettek az emberi jogokra, a demokráciára, a multilateralizmusra és a globalizáció gyümölcseinek tisztességes elosztására vonatkozóan, a fenntartható gazdasági fejlődés és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének elérése során; mivel a nemzetközi színtéren létrejött szorosabb szövetségesi kapcsolatok nyilvánvalóan minkét fél javát szolgálják majd, B. mivel az Európai Unió Latin-Amerika legnagyobb külföldi befektetési partnerévé, a térségnek juttatott pénzeszközök legnagyobb adományozójává és a térség számos országának legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált, C. mivel a két térség közötti kereskedelemben az elmúlt években bekövetkezett jelentős növekedés ellenére a kereskedelemben rejlő növekedési potenciál továbbra is súlyosan kiaknázatlan, D. mivel néhány latin-amerikai ország már felemelkedő globális hatalom, E. mivel a globalizáció olyan elkerülhetetlen folyamat, amelyet megfelelő szabályozásnak kell kísérnie és amely a gazdasági munkamegosztás egész világon történő újbóli elosztásával jár, továbbá amely valamennyi országot és ágazatot érint (ipar, szolgáltatások, mezőgazdaság, technológia, pénzügyek stb.), F. mivel a megfelelő regionális integráció hozzájárul az egyenlőtlenségek leküzdéséhez és az egyes folyamatokban érintett országok belső gazdasági és társadalmi fejlődésének dinamikussá válásához, kedvezve a felek között a függetlenségnek, az egyensúlynak és a fenntartható gazdasági fejlődésnek, G. mivel a többoldalú szabályokkal összhangban lévő regionális és biregionális integráció a gazdasági globalizációra adott legjobb válasz, valamint a demokrácia megszilárdításának, a szegénység és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének, továbbá a mindkét térség világszíntéren betöltött szerepe növelésének kulcsfontosságú eszköze is, H. mivel az európai és latin-amerikai országok közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatoknak a gazdasági növekedéshez és a szegénység csökkentéséhez is DV\ doc 12/25

13 hozzá kell járulniuk a millenniumi fejlesztési célok gyors elérésével összefüggésben, I. mivel az Európai Unió és Latin-Amerika erősen támogat egy olyan szabad és tisztességes többoldalú kereskedelmi rendszert, amely ösztönzi a kereskedelmet és hozzájárul a fenntartható fejlődéshez és a globalizáció hatékony kezeléséhez mindenki javára, J. mivel az Európai Unió és a latin-amerikai országok közötti gazdasági és politikai kapcsolatot a szabadkereskedelmi megállapodásoktól kezdve a regionális szabadkereskedelmi megállapodások és stratégiai partnerségek kilátásáig terjedő, különféle megközelítések alakítják, K. mivel az Európai Unió és Latin-Amerika kulcsfontosságú szereplők a WTO dohai fordulójában, amelynek sikeres, kiegyensúlyozott és tisztességes lezárására van szükség a többoldalú szabályok javítása, ily módon pedig világszerte a gazdasági növekedés, a fejlődés és foglalkoztatás, valamint a környezet nagyobb mértékű tiszteletének ösztönzése érdekében, hatékonyan járulva hozzá a fejlődő országok világgazdaságba történő integrációjához; 1. hangsúlyozza, hogy Latin-Amerikában és a Karib-térségben a globalizáció egyik legnagyobb kihívása a térségben a súlyos gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység megfelelő regionális integrációval és az Európai Unióval való együttműködés révén történő csökkentése, mivel a becslések szerint a szegénység aránya a vidéki térségekben megközelítőleg 65%; 2. elismeri, hogy a kereskedelem és fejlődés, valamint a szegénység megszüntetése és a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése közötti kapcsolat rendkívül összetett és sokrétű tényezőkből mint például a hazai piac mérete, a természetes erőforrások, a távolság és a fizikai feltételek ered, különös körülményektől, valamint mindenekelőtt attól függően, hogy a kiegészítő hazai politikák megfelelő kölcsönhatásban vannak-e a külkereskedelemmel; 3. hangsúlyozza, hogy a civil társadalomnak, a vállalkozásoknak és valamennyi érdekelt félnek létfontosságú szerepe van az Európai Unió és Latin-Amerika közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésében; reméli, hogy egy ilyen jellegű párbeszéd hozzá fog járulni az éves csúcstalálkozóhoz; 4. hangsúlyozza, hogy ha az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok mindkét fél javát akarják szolgálni, akkor azoknak: - hozzá kell járulniuk a latin-amerikai nemzeti termelő-berendezések diverzifikálásához és korszerűsítéséhez amelyek még mindig erősen függnek attól a kevés exportterméktől, amelyek közül sok elsődleges vagy félig ipari termék, hatékony, valamint pozitív társadalmi és gazdasági hatásokkal például munkahelyteremtéssel és magasabb háztartási jövedelemmel járó technológiai alternatívák felhasználásával; - el kell mozdulniuk a tisztán kereskedelemorientálttól a gazdasági szemlélet felé, figyelembe véve a két térség gazdaságaiban fennálló aszimmetriákat és a társadalmi és környezeti szférára helyezett szükségszerű hangsúlyt, beleértve a környezeti szempontból tiszta technológiák átadására és az azokkal DV\ doc 13/25

14 kapcsolatos képzésre vonatkozó terveket, nemcsak vegyes biregionális befektetések, hanem közös termelési rendszerek létrehozásával is, lehetővé téve a két térség összehasonlítható és versenyelőnyeinek kihasználását a fenntarthatóság összefüggésében; - figyelembe kell venniük a viszonylagos fejlettségi szintekben meglévő különbségeket, ami azt jelenti, hogy az EU-nak egyedi differenciált elbánást kell alkalmaznia a latin-amerikai és a karibi országokkal különösen a térségben a legalacsonyabb gazdasági és társadalmi fejlettségi szinten lévő országokkal meglévő kereskedelmi kapcsolataiban és a velük folytatott együttműködésben; - ösztönzőket kell kínálniuk a latin-amerikai integráció vonatkozásában; 5. emlékeztet arra, hogy a környezeti szempontból megfelelően orientált társadalmi és gazdasági integráció óriási jelentőségű politika a fenntartható fejlődés előmozdítása, a szegénység csökkentése és a népesség gazdasági és társadalmi jogainak tiszteletben tartása tekintetében; hangsúlyozza, hogy az integráció már igen korán előnyöket hoz, segítve az országokat abban, hogy diverzifikálják és szélesítsék a nemzeti és regionális piacokat, rövidítsék a termelési láncokat, valamint a termelés és fogyasztás közötti távolságot, és hogy megnyissák exportpiacaikat, vonzzák és megfelelően szabályozzák a külföldi befektetést, lehetővé tegyék a termelési technológiák átadását és elmélyülését, továbbá hogy előmozdítsák a versenyt és a hatékonyságot; 6. úgy véli, hogy az integráció a következő három közös célkitűzés elérését teheti lehetővé: 1) egy olyan nagyobb belső piac megteremtése, amely lehetővé teszi a méretgazdaságosságot, előmozdítja a versenyt és vonzza a közvetlen külföldi befektetést és a nyilvános együttműködést az olyan kulcsfontosságú horizontális ágazatokban, mint az energetika, a pénzügyi szolgáltatások, a környezetvédelem, a felsőoktatás és a kutatás, valamint az infrastrukturális hálózatok összekapcsolódása; 2) a többoldalú és kétoldalú fórumokon és a multinacionális társaságokkal meglévő kapcsolatokban a tárgyalóképesség fokozása; 3) a politikai konvergencia más szóval az együttműködés vagy akár a makrogazdasági koordináció és együttműködés elérése az olyan reformprogramokban, amelyek közvetett pozitív hatásokat teremthetnek az egész térség számára a növekedés és a társadalmi kohézió tekintetében; 7. úgy véli, hogy az EU és Latin-Amerika közötti, jellegüket tekintve átfogó, messzemenő és kiegyensúlyozott, a népesség gazdasági és társadalmi jogainak tiszteletben tartásához, valamint a kölcsönös fenntartható fejlődéshez és a társadalmi egyenlőtlenség csökkentéséhez hozzájáruló, a WTO multilateralizmusát kiegészítő társulási megállapodások megkötése és hatékony végrehajtása stratégiai célkitűzés egy olyan nemzetközi környezetben, amelyet az egyre növekvő egymásrautaltság, a gazdasági növekedés és új gazdasági hatalmak megjelenése jellemez, és amely egyre növekvő számú világszintű kihívást idéz elő; 8. úgy véli, hogy a társulási megállapodásoknak a következő három pillére kell épülniük: egy, a demokratikus párbeszédeket megerősítő politikai és intézményi DV\ doc 14/25

15 fejezet; egy, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést előmozdító együttműködési fejezet; és egy széleskörű programokat magában foglaló kereskedelmi fejezet, a két térség gazdasági szerkezetében rejlő aszimmetriák és a két térség fejlettségi szintjének figyelembe vételével; 9. hangsúlyozza a kutatással kapcsolatos témákban és területeken való szorosabb együttműködés fontosságát; ajánlja ennélfogva a kutatók számára a hozzáférés kölcsönösségi alapon történő biztosítását; 10. úgy véli, hogy az EU-nak és Latin-Amerikának kiemelt partnerekként szorosabban együtt kell működniük az olyan többoldalú kereskedelmi tárgyalásokban különösen a WTO keretében ahol közös érdekeik vannak egy, az emberi jogi és környezetvédelmi nemzetközi egyezményeket tiszteletben tartó, tisztességes, nemzetközi kereskedelmi rendszer megszervezése tekintetében, valamint a dohai fejlesztési forduló esetleges lezárása tekintetében; felszólítja őket arra, hogy tegyenek közös kezdeményezést egy WTO-reformra, amelynek célja a WTO működésének hatékonyabbá tétele; 11. hangsúlyozza, hogy egy, az EU és a Mercosur közötti, a WTO multilateralizmusát kiegészítő és teljes Latin-Amerika kiemelt érdekeit tiszteletben tartó társulási megállapodás megkötését stratégiai célkitűzésnek kell tekinteni az EU külkapcsolatai vonatkozásában, hogy azok valóban kikövezzék az EU és Latin-Amerika közötti gazdasági kapcsolatok kialakításának útját; 12. megállapítja, hogy az EU és a latin-amerikai országok kulcsfontosságú szereplők a doha fejlesztési forduló sikeres lezárásában és azonosultak a WTO Hong Kongi miniszteri konferenciáján elfogadott kötelezettségvállalással, miszerint ban elérik a Dohában indult tárgyalások sikeres lezárását, valamennyi tárgyalt terület vonatkozásában előretekintő és kiegyensúlyozott eredmények alapján; 13. hangsúlyozza, hogy a nemzeti parlamenteknek, az Európai Parlamentnek és a parlamenti szervezeteknek a polgárok legitim képviselőiként vezető szerepet kell játszaniuk a két térség közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban és az olyan kérdésekről folytatott vitákban, mint a többoldalú kereskedelem, amelyek a társadalom életének valamennyi vonatkozására kihatnak, miközben egyidejűleg támogatják a civil társadalom és a kormányhatságok közötti párbeszéd fokozódását; 14. úgy véli, hogy a nemzeti parlamenteknek, az Európai Parlamentnek és a parlamenti társulásoknak szerveket kell létrehozniuk a nemzetközi kereskedelem és együttműködés területén elfogadott kötelezettségvállalások, ajánlások és állásfoglalások végrehajtásának nyomon követésére és ellenőrzésére; 15. alapvető fontosságúnak tartja, hogy mindkét partner együtt dolgozzon a kereskedelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos témákon; ajánlja, hogy mindkét oldal határozzon meg pontos célokat az energiaorientált stratégiai együttműködésben; együttműködést ajánl a bioüzemanyagokra vonatkozó, globális szinten alkalmazandó szabványok meghatározásában, amelyeknek globális szinten kell működniük és támogatniuk kell a fenntarthatóságot; DV\ doc 15/25

16 ennélfogva ajánlja, hogy dolgozzanak keményen a WTO Kereskedelmi és Környezetvédelmi Bizottsága menetrendjének kialakításán; * * * 16. utasítja társelnökeit, hogy továbbítsák ezt az állásfoglalást az ötödik EU latinamerikai csúcstalálkozó elnökségének, az EU Bizottságának és Tanácsának, az EU-tagállamok és valamennyi latin-amerikai és karibi ország parlamentjének, a Latin-amerikai Parlamentnek, a Közép-amerikai Parlamentnek, az Andok Parlamentnek és a Mercosur Parlamentnek, a SICA Főtitkárságának, a CARICOM-nak, a CAN Főtitkárságának, a Mercosur Állandó Képviselői Bizottságának és a SELA Állandó Titkárságának. DV\ doc 16/25

17 TA_EUROLAT_(2007)003 A globális felmelegedéssel összefüggésben az EU-tagállamok és Latin-Amerika közötti kapcsolatokban a fenntartható fejlődésről és a környezeti egyensúlyról Az Euro Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés, tekintettel a latin-amerikai, karibi és európai uniós állam- és kormányfők eddig az időpontig Rio de Janeiróban (1999. június ), Madridban (2002. május ), Guadalajarában (2004. május ) és Bécsben (2006. május ) megtartott négy csúcstalálkozójának nyilatkozataira, tekintettel a Rio Csoport és az EU Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) április 20-án tartott 13. miniszteri ülésének közös közleményére, tekintettel az EU-trojka és a közép-amerikai országok miniszterei között zajló, San José-i párbeszéd Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) április 19-én tartott miniszteri ülésének közös közleményére, tekintettel a november 8 9-én Brüsszelben tartott alakuló ülésén elfogadott, november 9-i nyilatkozatára, tekintettel a június án Limában tartott 17. EU Latin-amerikai Parlamentközi Konferencia záróokmányára, tekintettel a globális partnerségről és az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kapcsolatokra vonatkozó közös stratégiáról szóló november 15-i állásfoglalására 2, valamint az Európai Unió és Latin-Amerika közötti erősebb partnerségről szóló, április 27-i állásfoglalására, tekintettel az 1997-ben aláírt és eleddig 175 ország által megerősített Kiotói Jegyzőkönyvre, tekintettel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületet (IPCC) 2007-ben közzétett negyedik jelentésére, tekintettel az ENSZ fejlesztési programjának keretében közzétett 2007/2008-as emberi fejlődési jelentésre (amelynek alcíme: Az éghajlatváltozás elleni küzdelem: emberi szolidaritás egy megosztott világban ), tekintettel eljárási szabályzatának 16. cikkére, tekintettel a társadalmi ügyekkel, az emberi cserékkel, a környezettel, az oktatással és a kultúrával foglalkozó bizottságának jelentésére, A. mivel az egészséges környezethez való jog olyan harmadik generációs emberi jog, amelynek mind a polgárok, mind pedig a szabályozók demokratikus tudatosságának középpontjában kell elhelyezkednie, B. mivel most a XXI. század elején egyre nagyobb az egyetértés arra vonatkozóan, hogy az éghajlatváltozás az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás, 2 HL C 140 E., , 569. o. DV\ doc 17/25

18 C. mivel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése arra a következtetésre jutott, hogy ha a dolgok elszabadulnak, az éghajlatváltozás re drámai méreteket fog ölteni; mivel valószínű, hogy a latin-amerikai országok amelyek jobbára az Egyenlítő tájékán helyezkednek el és amelyek tekintetében a hőmérsékletnövekedést 2,5 C-ra becsülik óriási kárt szenvednek majd el, D. mivel Az éghajlatváltozás közgazdaságtana című Stern-jelentés becslései szerint az éghajlatváltozás a GDP 20%-os teljes veszteségét okozhatja; mivel a Stern-jelentés azt a következtetést vonja le, hogy a világ GDP-jének évi 1%-át kell befektetni az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülése érdekében; E. mivel az IPCC alkalmazkodási és csökkentési intézkedésekből, technológiai fejlesztésből és (az éghajlattal foglalkozó tudományágra, annak hatására, az alkalmazkodásra és a csökkentésre irányuló) kutatásból álló stratégiacsomagot ajánlott, amelynek célja az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok csökkentése, F. mivel a jelenleg létező legfontosabb nemzetközi jogalkotási keret a Föld Charta részét képezi, amely noha pusztán nyilatkozat és jogilag nem kötelező erejű történelmi fordulópontot jelent a környezet vonatkozásában, és amelyet jelentős számú nemzetközi szerződéssel egészítettek és terjesztettek ki, G. mivel a Kiotói Jegyzőkönyvvel létrehozott tiszta fejlődési mechanizmus (CDM) most valamelyest lendületre kapott, de csak kevés fejlődő ország részesült ténylegesen annak előnyeiből, H. mivel a 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyvnek az a célkitűzése, hogy az üvegházhatást okozó gázok évi szintjeit a es időszakban 5,2%- kal csökkentse, és mivel ezen időpont után folyamatos erőfeszítéseket kell majd tenni a globális felmelegedés ellenőrzésére, amelyre a 2007 decemberében Balin tartandó ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményről (UNFCCC) szóló konferencia kitűnő lehetőséget kínál, I. mivel jóllehet a latin-amerikai országok az elmúlt években növelték kibocsátásaikat valószínű, hogy az EU-tagállamok a kiotói célokat nemcsak a szigorúbb környezetvédelmi politikáik végrehajtásán keresztül, hanem az energiát és természetes erőforrásokat felhasználó számos tevékenység kevésbé fejlett országokba történő áthelyezése révén fogják elérni, J. mivel az éghajlatváltozás közvetlen fenyegetést jelent a fenntartható fejlődésre nézve, a hetedik millenniumi fejlesztési cél (MFC) pedig a fenntarthatóbb környezet elérésére irányul, K. mivel a biológiai sokféleség olyan közös erőforrás, amelynek megőrzése mindenki feladata; mivel a biológiai sokféleség a kérdéssel kapcsolatban különös érdekkel rendelkező egyes országok számára szintén erőforrást képez, emlékeztetve különösen arra, hogy jelentős idegenforgalmi előnyöket szerezhetnek ebből, L. mivel a fejlődő országok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását lehetővé tevő intézkedésekre eddig szétosztott összeg nem haladja meg a 232 millió USD-t, DV\ doc 18/25

19 noha a Világbank becslései szerint évi milliárd USD összegre volna szükség ezen országok közvetlen alkalmazkodási igényeinek kielégítésére, M. mivel a bioüzemanyag-előállítás túlzott mértékű növekedése jelentős erdőirtáshoz vezethet és növelheti a műtrágyák és növényvédő szerek használatát, valamint hátrányosan érintheti az élelmiszerárakat, N. tekintettel a regionális integráció által az európai környezeti politika létrehozásában és a nemzeti környezetvédelmi politikák javításában játszott szerepre, 1. felszólít arra, hogy az EU és a latin-amerikai országok közötti politikai menetrend vegye figyelembe a nemzetközi aggályokat és biztosítson elsőbbséget az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködésnek és a globális felmelegedés megelőzésére irányuló politikáknak; 2. felszólítja a nemzeti kormányokat, hogy az éghajlatváltozás tekintetében fogadjanak el csökkentési és alkalmazkodási stratégiákat, nemzeti fejlődési tervekbe beépítve és/vagy különböző kormányzati politikákba foglalva azokat, nyilvánosan hozzáférhetővé téve az éghajlatváltozásra, az energia és a természetes erőforrások fenntartható használatára vonatkozó szükséges információkat; felszólítja a helyi közösségeket és különösen az őslakosok közösségeit, valamint az e területen elismert munkát végző, nem kormányzati szervezeteket, hogy vegyenek részt a tervezési folyamatban, megerősítve ezzel a nyilvános részvételt a környezetvédelmi döntéshozatalban; 3. felszólít a CO 2 -kibocsátásokra irányuló, nagyra törő célkitűzések nemzeti és nemzetközi szinten történő elfogadására, valamint technológiai partnerségekre és a tiszta fejlődési mechanizmusra (CDM) annak érdekében, hogy hozzá lehessen járulni a fenntartható gazdasági fejlődéshez; úgy véli, hogy a kibocsátások csökkentésére irányuló, jelentős erőfeszítés gazdasági fejlődéssel járhat, továbbá hogy az valójában az elkövetkező évtizedekben a fenntartható gazdasági fejlődés egyik feltétele; 4. emlékeztet arra, hogy ökológiai tőkéjük miatt Latin-Amerika és a Karibitérség pozitív helyzeteket teremthet az európai latin-amerikai kapcsolatok számára a társadalmi fejlődés szempontjából, valamint hogy a multilateralizmus a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények egyetemessé tételére irányuló közös törekvéseket von maga után, biztosítva azon kulcsfontosságú nemzetközi szereplők részvételét, akik mindeddig vonakodtak támogatni az emberiség e közös ügyének bizonyos eszközeit; 5. emlékeztet arra, hogy az EU és Latin-Amerika ilyen értelemben vett szövetsége alapvető fontosságú, tekintettel mindkét félnek a fenntartható fejlődés és a környezeti egyensúly előmozdításához fűződő érdekére, amely szövetségnek a felek saját környezetvédelmi kezdeményezéseinek kölcsönös támogatásához kell vezetnie nemzetközi szinten; ennek megfelelően hangsúlyozza, hogy dolgozni kell a nagyobb, kibocsátó nemzetek Kiotói Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásán, amely nemzetek ahhoz eddig nem csatlakoztak, valamint hogy meg kell erősíteni és koordinálni kell a globális felmelegedésről szóló nemzetközi jogi eszközök DV\ doc 19/25

20 tárgyalásával kapcsolatos álláspontokat, miközben erőteljesen elő kell mozdítani a két térség közötti kibocsátás-kereskedelmet; 6. hangsúlyozza, hogy sürgősen megállapodásra van szükség a kiotói rendszert követő időszakra vonatkozóan, amely megállapodást az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéről (UNFCCC) szóló, 2007 decemberében Balin (Indonézia) tartandó konferencián kellene elfogadni; ezért felszólítja az EU-t (a Bizottságot és tagállamokat), valamint a latin-amerikai kormányokat, hogy képviseljenek egy álláspontot Balin annak érdekében, hogy egyetlen erőteljes tömböt képezzenek a globális felmelegedés elleni küzdelemre irányuló, tevékeny politika támogatására; 7. hangsúlyozza, hogy a bali konferenciának sikeresnek kell lennie annak érdekében, hogy az ipar számára olyan megfelelő jogi keretet biztosítson, amelyben a 2012 utáni kibocsátás-kereskedelmi rendszerben is működhet; 8. ragaszkodik ahhoz, hogy össze kell egyeztetni a gazdasági fejlődést és a fenntartható fejlődést, és e tekintetben támogatja a legkevésbé fejlett országokat a szennyező kibocsátások csökkentésére és előrehaladásuk, valamint társadalmi jólétük előmozdítására irányuló, kétszeres erőfeszítéseikben; 9. emlékeztet arra, hogy ha a millenniumi célokat ebben az évszázadban el akarják érni, akkor sürgősen biztosítani kell bizonyos politikák főként a hetedik céllal (környezeti fenntarthatóság) kapcsolatos politikák határozott végrehajtását, mivel e nélkül az éghajlatváltozás felgyorsul, más célok elérése pedig lehetetlenné válik; 10. hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás rendkívüli időjárást és természeti csapásokat (árvizek, aszály és tüzek) okozhat és súlyosbíthatja is azokat, amint az egyre gyakrabban tapasztalható a világban, komoly károkat okozva az emberi életek elvesztése, a környezetromlás és a csökkentett mértékű gazdasági tevékenység tekintetében; 11. emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozás és a környezetromlás első áldozatai a legszegényebbek és mindenekelőtt az őslakos népek; 12. hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleséget tőkének kell tekinteni, megőrzését pedig szorosan figyelemmel kell kísérni; úgy véli, hogy nem szabad megengedni azt, hogy a rövid távú gazdasági érdekek a környezet hosszú távú megőrzésének előnyei fölé kerekedjenek; 13. rámutat, hogy egy, az energiafogyasztás racionalizálására irányuló terv létfontosságú az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásaiban bekövetkező növekedés elhárítására különösen a közlekedés, az építőipar és az ipar területén, amely terv a kutatásra, a nagyobb mértékű energiahatékonyságra és a fenntartható fejlődésre összpontosít; 14. emlékeztet arra, hogy még mindig sokat kell tenni az energia-megtakarítással kapcsolatban, továbbá kitart a megújuló energiák, az energiahatékonyság, az energia iránti csökkent mértékű kereslet, a biogazdálkodás, a tömegközlekedés, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem hasznos eszközeiként az új típusú motorokra és üzemanyagokra irányuló kutatás előmozdításának fontossága DV\ doc 20/25

21 mellett; hangsúlyozza ennélfogva, hogy a hatóságoknak a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátaniuk az energiahatékonyságra és a mindennapi életben a megújuló energiák felhasználási lehetőségeire vonatkozó, hasznos információkat; 15. hangsúlyozza a bioüzemanyagok és a bioalkohol által a globális felmelegedés elleni küzdelemben tőkeként játszott szerep fontosságát; emlékeztet azonban annak jelentősségére, hogy nem szabad elhanyagolni a bioüzemanyagok által az erdőirtás, a túlzott mértékű gazdálkodás, az egyre növekvő műtrágya- és növényvédőszer-használat vagy bizonyos térségek egyetlen növény termesztésére történő áttérése tekintetében felmerülő potenciális kockázatokat; javasolja a bioüzemanyag-előállítás előnyeinek és esetleges negatív hatásának, valamint a bioüzemanyagok életciklusa által a környezetre gyakorolt hatások felmérését; úgy véli, hogy különös fontosságot kell tulajdonítani a biomassza különösen a városi eredetű biomassza biogáz előállítására való felhasználásának; 16. kitart amellett, hogy nem elegendő a fejlett országokat arra kérni, hogy nézzenek szembe feladataikkal; hangsúlyozza, hogy mivel az éghajlatváltozás globális okokkal és következményekkel járó globális probléma, az globális reakciót is igényel; 17. úgy véli, hogy a víz magánjellegű kisajátítása nehézzé teszi a népesség számára, hogy biztosítsák a vízhez való hozzáférést és egy létfontosságú erőforrást képező dolog minőségének romlásához vezet mivel egyre több olyan ember van, akit megfosztottak az élelmiszerkészítés és a higiéniai célokra használható, valamint alapvető termelési erőforrást képező, jó minőségű vízhez való hozzáféréstől; felszólít valamennyi európai, latin-amerikai és karibi országot, hogy biztosítson egyetemes hozzáférést a vízhez, mozdítsa elő a vízgyűjtés és -ellátás fejlesztését, valamint hogy ezt alapvető közszolgáltatásként jelölje meg, noha a vízgazdálkodás közigazgatási koncesszióval magánkezdeményezésre is bízható; 18. rámutat, hogy a kereskedelem a CO 2 termelésben lehet nagyobb vagy kisebb tényező, a termelés típusától, a közlekedési eszközöktől és a megtett távolságoktól függően, valamint hogy a kereskedelempolitikáknak és a kereskedelmi jogszabályoknak minden szinten, beleértve a többoldalú szintet is ennélfogva a lehető legkevesebb széntartalmat igénylő termelési és közlekedési formák támogatására és előmozdítására kell irányulniuk; 19. intézkedést javasol annak biztosítására, hogy a polgárok és a parlamenti képviselők egyéni vagy szervezett formában tanúsítsanak aktív és a részvétellel jellemzett hozzáállást, valamint hogy az intézkedési hatáskörrel rendelkező személyek tudatosan, felelősen és gondosan járnak el az ökológiai kérdésekben, a nemzeti, nemzetközi és szupranacionális szinten hatékonyan működő tisztviselők mellett; 20. felszólít arra, hogy vázolják fel pontosabban az éghajlatváltozás fejlődő országokban jelentkező társadalmi, gazdasági és egészségügyi költségeit, továbbá hogy tegyenek lépéseket egy globális megállapodás elérése érdekében az erkölcsi és történelmi elkötelezettség, a nemzetközi együttműködés és a két DV\ doc 21/25