EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS. Vízügyi kérdések az EU latin-amerikai kapcsolatokban

Átírás

1 EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁS : Vízügyi kérdések az EU latin-amerikai kapcsolatokban a Szociális Ügyekkel, Cserekapcsolatokkal, Környezetvédelemmel, Oktatással és Kultúrával foglalkozó bizottság jelentése alapján Társelőadó az Európai Parlament részéről: Társelőadó a latin-amerikai országok részéről: parlamenti vegyes bizottság) Irena Belohorská (NI) José Guadarrama Márquez (EU/Mexikó április 8., szerda Madrid (Spanyolország) RE\ doc AP v04-00

2 EUROLAT Állásfoglalás, április 8. Madrid (Spanyolország) [a Szociális Ügyekkel, Cserekapcsolatokkal, Környezetvédelemmel, Oktatással és Kultúrával Foglalkozó Bizottság jelentése alapján] Vízügyi kérdések az EU latin-amerikai kapcsolatokban Az Euro Latin-Amerikai Parlamenti Közgyűlés, tekintettel Latin-Amerika és a Karib-térség és az Európai Unió állam- és kormányfőinek eddig öt alkalommal, Rio de Janeiróban (1999. június ), Madridban (2002. május ), Guadalajarában (2004. május ), Bécsben (2006. május ) és Limában (2008. május ) megtartott csúcstalálkozójának nyilatkozataira, tekintettel a április 20-án az Európai Unió és a Riói Csoport között Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) megtartott XIII. miniszteri találkozó hivatalos közös közleményére, tekintettel a Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) április 19-én az Európai Unió trojkája és a közép-amerikai országok miniszterei között létrejött San José-i párbeszéd miniszteri találkozójának hivatalos közös közleményére, tekintettel a Latin-Amerika és az Európai Unió közötti, a vízről és közegészségügyi kérdésekről szóló, a márciusában Mexikóban lezajlott Vízügyi Világfórumon aláírt stratégiai partnerség gyakorlati megvalósításáról szóló együttes nyilatkozatra tekintettel a környezetvédelemről szóló, március 4-én Brüsszelben megrendezett első EU Latin-Amerika miniszteri konferencia eredményeire, tekintettel az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) emberi fejlődésről szóló, Túl a bizonytalanságon: hatalom, szegénység és globális vízválság című évi jelentésére, tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vízhez való jogról szóló, évi jelentésére, valamint a WHO és az UNICEF A millenniumi fejlesztési célok ivóvízzel és higiéniával kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítése: az évtized kihívása a városok és a vidék számára című évi jelentésére, tekintettel a Víz az életért elnevezésű európai uniós kezdeményezés latin-amerikai vonatkozásáról készült 2007-es éves jelentésére, tekintettel a november 8 9-én Brüsszelben lezajlott alakuló ülésének második napján elfogadott nyilatkozatára, tekintettel az Európai Unió és Latin-Amerika részvételével június án Limában megtartott XVII. Interparlamentáris Konferencia záróokmányára, tekintettel eljárási szabályzata 16. cikkére, tekintettel a december 20-án Brüsszelben lezajlott első, valamint a május 1- jén Limában lezajlott második rendes plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásokra, A. mivel az ENSZ és a WHO az ivóvizet az élethez és egészséghez szükséges alapvető AP v /6 RE\ doc

3 emberi jogként ismerik el, B. mivel a víz nem pusztán árú, hanem létfontosságú erőforrás és közvagyon, C. mivel bár a vízhez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása hagyományosan állami vállalatok feladata volt, ez nem zárja ki, hogy a közszolgáltatások vagyonkezelését ellátó hatóságok a vízhez való alapvető emberi jog biztosítása érdekében gyakorolt megfelelő felügyelete mellett az említett szolgáltatást és gazdálkodást ne lehetne rábízni a magánszektor kezdeményezéseire, D. mivel bár Latin-Amerika hatalmas ivóvízkészletekkel rendelkezik, a víz elosztása igen nagy mértékben egyenlőtlenül történik, E. mivel Latin-Amerika őslakos népei és közösségei törvényekben rögzített jogokkal rendelkeznek az olyan természeti erőforrások használata és kiaknázása tekintetében, mint amilyen a víz, F mivel a millenniumi fejlesztési célok hetedik célkitűzése arra irányul, hogy 2015-ig felére csökkenjen azoknak a száma, akik nem rendelkeznek állandó hozzáféréssel az ivóvízhez és az alapvető közegészségügyi infrastruktúrához, G. mivel az ENSZ 2008-at a Közegészségügy Nemzetközi Évének nyilvánította e probléma fokozottabb tudatosítása és a 7. millenniumi fejlesztési célkitűzés megvalósítása irányába tett lépések felgyorsítása érdekében, H. mivel az ENSZ fejlesztési programjának emberi fejlődésről szóló 2006-os jelentésében foglalt számadatok hangsúlyozzák, hogy a világon jelenleg több mint 1 milliárd ember nem fér hozzá ivóvízhez, 2 milliárd 600 millió ember esetében nem léteznek alapvető szennyvízelvezető rendszerek, továbbá hogy ma a szennyezett ivóvíz a gyerekhalandóság második leggyakoribb oka a világon, I. mivel a WHO UNICEF 2006-os jelentése szerint Latin-Amerikában jelentős különbségek vannak gyermekek és felnőttek között a biztonságos ivóvízhez és az alapvető higiéniához történő hozzáférés tekintetében; mivel a probléma közel 21 millió öt év alatti gyerek életét fenyegeti a térségben, J. mivel az EU tagállamai a vízzel kapcsolatos fejlesztésekkel foglalkozó ágazat legnagyobb és legjelentősebb adományozói közé tartoznak, és fontos tapasztalattal rendelkeznek a nemzetközi fejlesztési együttműködés és a vízgazdálkodás terén, K. mivel az EU által a 2002 szeptemberében Johannesburgban megrendezett, a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozón a vízre vonatkozóan elindított európai uniós kezdeményezés célja a vízkészletekkel történő gazdálkodás integrált megközelítése volt az ivóvízzel és a közegészségüggyel kapcsolatos millenniumi fejlesztési célok és fenntartható fejlesztésre vonatkozó célok elérése érdekében, L. mivel az EU 2000-ben elfogadta a vízügyi keretirányelvet, egyrészt a vízzel kapcsolatos kérdések megközelítésének ésszerűsítése, másrészt egy általános környezetvédelmi követelményrendszer és a felszíni vizekre vonatkozó minimumkövetelmény-rendszer érvényesítése érdekében, RE\ doc 3/6 AP v04-00

4 M. mivel az éghajlatváltozás hatással van az ivóvízhez és a közegészségügyi infrastruktúrához való hozzáférésre, és mivel az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport jelentése szerint az éghajlatváltozás 2050-re drámai méreteket fog ölteni; mivel igen valószínű, hogy a latin-amerikai országok, amelyek zöme alacsony szélességen helyezkedik el, és amelyek esetében a hőmérséklet emelkedése a becslések szerint elérheti majd a 2,5 Celsius-fokot, hatalmas károkat fognak elszenvedni, 1. üdvözli az V. EU Latin-Amerika csúcstalálkozón elfogadott limai nyilatkozatot, amely több helyen utal a vízzel kapcsolatos kérdésekre, és konkrétan említi a vízhez és a higiéniához való hozzáférés egyetemessé tételének szükségességét; 2. véleménye szerint a víznek továbbra is közvagyonnak kell maradnia, és mint alapvető emberi jognak mindenki számára méltányos társadalmi és környezeti áron rendelkezésre kell állnia, különösen figyelembe véve az egyes országok egyedi helyzetét, és a mezőgazdasági ágazat esetében is sokkal nagyobb erőfeszítések szükségesek a hatékonyság technológiai korszerűsítés általi növekedése és a más szélességi fokokkal összehasonlítva példátlanul pazarló vízfogyasztás megszüntetése érdekében; 3. úgy véli, hogy a vizet továbbra is köztulajdonban kell tartani, és a vízhez történő hozzáférést mint alapvető emberi jogot kell kezelni, a vízgazdálkodást pedig két- vagy többoldalú megállapodások alapján kell megosztani az érintett országok illetékes hatóságai között; 4. úgy véli, hogy a víz életfontosságú erőforrás, ezért a lakosság számára biztosítani kell az élelmiszerek elkészítéséhez és a higiéniához elengedhetetlen, valamint például a mezőgazdasági termeléshez szükséges alapvető termelői erőforrást jelentő, jó minőségű víz biztonságos elérhetőségét, és hangsúlyozza, hogy a víz magánkézbe vétele megnehezíti e követelmények teljesítését; felszólítja valamennyi európai és latin-amerikai országot, hogy korszerűsítsék a vízgyűjtő és vízellátó közszolgáltatást, és amennyiben a közszolgáltatás közvetett kezelését magánvállalkozásoknak adják át, az esetleges visszaélések és hátrányos megkülönböztetések elkerülése és a víz mint alapvető emberi jog hozzáférhetőségének biztosítása érdekében hozzák létre a szükséges ellenőrző rendszereket; 5. hangsúlyozza, hogy a WHO vízhez való jogról szóló jelentésének megfelelően a kormányoknak garantálniuk kell a víz elégséges mennyiségét, biztonságát és hozzáférhetőségét, valamint beszerzésének lehetőségét, továbbá kiemeli, hogy a magánszektor bevonása esetén a kormányoknak biztosítaniuk kell a teljes körű és hatékony szolgáltatást; 6. sürgeti egy megfelelő árszabályozási rendszer kidolgozását és bevezetését, különösen a helyi lakosság gazdasági és szociális körülményeit mindenkor figyelembe vevő igazságos és méltányos ármegállapítást, a fogyasztás pontos mérését, valamint a hatékony és átlátható számlázást, elismerve, hogy ezek jelentik a vízgazdálkodás számára a legalapvetőbb pénzügyi kihívásokat a latin-amerikai országokban; 7. kiemeli, hogy a nem fertőzött vízhez való hozzáférés és a megfelelő szennyvízelvezetés, valamint a higiénia biztosítása a közegészségügy fontos feltétele, különösen a víz által közvetített betegségek miatt bekövetkező, elsősorban gyermekeket érintő halálesetek AP v /6 RE\ doc

5 számának csökkentése érdekében; 8. felhívja a latin-amerikai országokat és az Európai Unió tagállamait, hogy tűzzék napirendre a folyóknak a vízszennyezés fő forrásait jelentő, mérgező vegyi anyag tartalmú termékek és nehézfémek általi, egyre aggasztóbb méretű szennyezését; ennek értelmében kéri, hogy minden lehetséges eszközzel akadályozzák meg, hogy az ipari tevékenység, az erdőirtás, a bányászat, a mérgező anyagok előállítása és a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek széles körű alkalmazása által romoljon a víz minősége és tisztasága; 9. hangsúlyozza, hogy az egészséges és megfelelő mennyiségű vízellátás csak hosszú távú, fenntartható stratégiákkal biztosítható; 10. hangsúlyozza, hogy a víz több területet is érintő kérdés, és ezért kezelése számos ágazatot átfogó és többoldalú megközelítést tesz szükségessé; 11. hangsúlyozza, hogy a pazarlás elleni küzdelemre és a vízfelhasználási módok kiegyensúlyozására van szükség, különösen az újrafelhasználás révén, szem előtt tartva annak sokrétű biológiai, társadalmi, környezetvédelmi, szimbolikus, kulturális, valamint tájképi és idegenforgalmi értékeit; 12. üdvözli a latin-amerikai országok egy részében a vízgazdálkodási ágazatban jelenleg zajló intézményi és jogalkotási újításokat, és kéri azokat az országokat, amelyek szabályozása nem felel meg a közelmúltbeli változásoknak, hogy tegyenek lépéseket az említett szabályozás felülvizsgálata és naprakésszé tétele érdekében, mivel az előrelépés csak a megfelelő szabályozási rendszerek létrejöttével valósulhat meg; 13. kéri ezért a latin-amerikai országokat, hogy valamennyi nemzeti tervükben és stratégiájukban szerepeltessenek konkrét intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ivóvízellátást és a közegészségügyi szolgáltatásokat valóban egyetemes és megkülönböztetésmentes szolgáltatásokként határozzák meg; 14. kiemeli a hatóságok és a helyi lakosság között a vízkészletekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamat során folytatott párbeszéd fontosságát, nemcsak valamennyi érdekelt fél részvételének elősegítése, hanem a fogyasztók valós szükségleteinek kielégítése érdekében is; 15. megjegyzi, hogy a világ legszegényebb népességének nagy része különösen egyes latinamerikai országok őslakos népessége számára továbbra is a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás jelenti a legfőbb munkalehetőséget és a fő jövedelemforrást, ezért támogatja a latin-amerikai őslakos népek és közösségek törvényben elismert jogát a természeti erőforrások, például a víz mint alapvető emberi jog használatára és kiaknázására vonatkozóan; 16. hangsúlyozza, hogy mivel a szegénység legfőbb oka a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés akadályoztatása, az EU és Latin-Amerika közötti kapcsolatok keretében és más nemzetközi fórumokon lépéseket kell tenni annak szavatolására, hogy minden nép számára az őslakosságot beleértve méltó életet és hozzáférést biztosítsanak a természeti forrásokhoz, az élelmiszer-termeléshez és az élelmiszer-biztonsághoz; 17. hangsúlyozza az együttműködés, az információcsere és a stratégiai partnerségek RE\ doc 5/6 AP v04-00

6 fontosságát a vízkészletek fenntartható felhasználásához és az azokkal való fenntartható gazdálkodáshoz történő hozzájárulás érdekében; 18. támogatja az Európai Unió és a latin-amerikai országok között a víz témakörében már meglévő szoros együttműködési formákat, egyrészt a fejlesztési együttműködés, másrészt a kutatási és technológiai együttműködés keretében; úgy véli, hogy az említett együttműködések hozzájárulnak a vízminőség és a közegészségügyi helyzet javulásához, továbbá elősegítik a gazdasági növekedést; 19. hangsúlyozza a Víz az életért elnevezésű európai uniós kezdeményezés fontosságát, és üdvözli a latin-amerikai fél által ezen kezdeményezés keretében 2007 során elért eredményeket, ezért támogatja a kezdeményezés keretében megvalósuló és jelentős mértékben a fejlesztési együttműködési eszközökből finanszírozott jövőbeli projekteket; 20. hangsúlyozza a latin-amerikai és európai parlamenti képviselők saját hatáskörükben betöltött fontos szerepét egy olyan jogi keret elősegítésében, amely megfelelő módon szabályozza a felelős és méltányos vízkészlet-gazdálkodást mind nemzeti, mind nemzetközi szinten; 21. hangsúlyozza a latin-amerikai és európai polgárokra irányuló, a víz kérdéséhez kapcsolódó helyi, regionális és globális problémákra vonatkozó figyelemfelhívó kampányok megszervezésének, valamint az állami vízügyi politika kialakításában történő tevőleges, demokratikus és széles körű részvétel elősegítésének fontosságát; 22. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a nemzetközi közösség folytassa a világ népességének növekedése és az éghajlatváltozás közötti összefüggésnek és különösen annak tanulmányozását, hogy ezek milyen hatással lehetnek a természeti erőforrásokhoz, köztük az ivóvízhez történő hozzáférésre; 23. sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el a trópusi őserdők védelmének fontosságát, továbbá, hogy a továbbiakban kezelje kiemelten e kérdést, amely alapvető fontosságú bolygónk vízkészletének megőrzése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem tekintetében; 24. közös vizsgálódásra hív fel egy biregionális katasztrófamegelőzési központ létrehozása témájában, amelynek feladata az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó természeti katasztrófákkal és technológiai katasztrófákkal szembeni kölcsönös kiszolgáltatottság csökkentését célzó közös stratégiák, valamint riasztási és készültségi intézkedések kidolgozása lenne; * * * 25. utasítja társelnökeit, hogy továbbítsák ezt az állásfoglalást az EU Latin-Amerika Csúcstalálkozó elnökségének, az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bizottságnak, az EU-tagállamok és valamennyi latin-amerikai és karibi ország parlamentjének, a Latinamerikai Parlamentnek, a Közép-amerikai Parlamentnek, az Andok Parlamentnek és a Mercosur Parlamentnek. AP v /6 RE\ doc