Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 Kozármislenyi Janikovszky Éva Általános Iskola 7761 Kozármisleny, Alkotmány tér

2 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a Kozármislenyi Janikovszky Éva Általános Iskola szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: Törvények: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről Kormányrendeletek: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 2

3 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága Jelen szervezeti és működési szabályzatot a Kozármislenyi Janikovszky Éva Általános Iskola alkalmazotti testülete fogadja el a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az SZMSZ-t az intézmény igazgatója hagyja jóvá, jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az SZMSZ nyilvános, a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában fogadó időben, valamint az igazgatóhelyettesi irodában, a tanári szobában, a könyvtárban, továbbá az intézmény honlapján Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ és a mellékleteit képező egyéb szabályzatok hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett programok rendezvények ideje alatt is. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1 A közoktatási intézmény jellemzői: Az intézmény hivatalos neve: Kozármislenyi Janikovszky Éva Általános Iskola Az intézmény rövidített neve: nincs Az intézmény címe, székhelye: Kozármislenyi Janikovszky Éva Általános Iskola 7761 Kozármisleny, Alkotmány tér 53. Az intézmény típusa: általános iskola Jogszabályban meghatározott alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás Oktatási azonosítója: KLIK intézményi kód:

4 Az intézmény felügyeleti szerve, fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) 1051 Budapest, Nádor u. 32., amely e jogát a Pécsi Tankerület közreműködésével gyakorolja. Az intézmény működtetője: Kozármisleny Város Önkormányzata Az intézmény jogállása: az intézmény a KLIK Pécsi Tankerület önálló szervezeteként működő, szakmailag önálló intézmény, jogi személy. Az intézmény önálló pedagógiai programmal és vezetéssel rendelkezik. Belső rendjét maga határozza meg. Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: A Kozármislenyi Janikovszky Éva Általános Iskola alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a KLIK belső szabályzatai szerint; az intézmény működtetéséről Kozármisleny Város Önkormányzata gondoskodik belső szabályzatai szerint. Központi telefonszám: 72/ Központi faxszám: 72/ Internet és címe: Az intézmény fenntartása, irányítása jeamk@jeamk.hu Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó (KLIK) által megbízott igazgató látja el. Az intézmény működési körzete Az Általános Iskola esetében az Oktatási Hivatal által megállapított körzet Kozármisleny, Szemely, Pécsudvard, Lothard. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 600 fő Az intézmény bélyegzői: (fejbélyegző) (körbélyegző) Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak: igazgató: minden tekintetben igazgatóhelyettesek: igazgató távollétében teljes joggal és felelősséggel osztályfőnökök, pedagógusok: egyedi megbízás esetén 4

5 iskolatitkár: iskolalátogatási és diákigazolványok, egészségügyi ellátáshoz szükséges iratok esetében. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató minden ügyben, az igazgatóhelyettesek és az iskolatitkárok a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 2.2 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: Szakmai alapdokumentum Jelen Pedagógiai program (Nevelési Program, Helyi Tanterv) A tanév munkaterve Házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok A szakmai dokumentum A szakmai dokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai dokumentuma a fenntartó alapító okirata szerint készült A A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg A Pedagógiai Program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. 5

6 Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat. A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban A tanév munkaterve Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési 6

7 célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni A Házirend A házirend célja, olyan helyi jogforrás, amely az alapját képező jogszabályokkal és az intézmény többi szabályzatával együtt biztosítja az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes oktató-nevelő munkát, és a kiegyensúlyozott közösségi életet. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról munkaidőben az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk. 2.3 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartói költségvetése és Kozármisleny Város Önkormányzata által megállapított működési költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az intézmény munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a gazdasági, pénzügyi feladatait a fenntartó és a működtető székhelyén. Gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon: a 7761 Kozármisleny, Alkotmány tér 53. szám alatt található épületegyüttes, illetőleg a Kozármisleny Város vagyonnyilvántartásában szereplő, az intézményhez rendelt egyéb befektetett eszközök és fogyóeszközök. Az ingó és ingatlan vagyont a város a fenntartónak bérbe adta a xx.sz hatályos megállapodásban foglaltak szerint. 7

8 Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Kozármisleny Város Önkormányzata gyakorolja. Kozármisleny Város Önkormányzatával kötött xxx/2013. határozatával az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az Önkormányzat átadta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ számára. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak/működtetőnek, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a működtető hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az intézmény gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény a KLIK Pécsi Tankerület önálló szervezete, amelynek éves költségvetési előirányzatait a KLIK fenntartói költségvetése, valamint Kozármisleny Város működtetőigazdálkodási terve tartalmazza. Az intézménynek az előirányzatok felett rendelkezési joga nincs. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. 3. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 3.1 Az igazgató és feladatköre A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint: Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. 8

9 A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A pedagógus középtávú továbbképzési terv, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért. A közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információ-szolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért; a különös közzétételi, valamint a helyben szokásos közzététellel kapcsolatos feladatok saját weboldalon keresztül történő ellátásáért. A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért. Az intézmény által rendezett nemzeti, társadalmi ünnepek megszervezéséért. Az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, az irattári terv és az iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, megfelelő irattár kialakításért és működtetéséért, az iratkezeléshez szükséges feltételek biztosításáért, az iratkezelés felügyeletéért. A jogszabály szerinti más vezetői feladatok ellátásáért. Feladata: A szakalkalmazotti értekezlet, az alkalmazotti közösség értekezlete, az intézményi tanács, a műhelyvezetői tanács üléseinek előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése. Szakmai együttműködés irányítása és szervezése. Az iskola Pedagógiai Programja megvalósításának irányítása és szervezése. A nevelő, oktató munka irányítása és ellenőrzése az igazgatóhelyetteseken keresztül az intézmény tevékenységének koordinálása. Az intézmény egészségfejlesztési-és mentálhigiénés tevékenységének és környezetvédelmi munkájának irányítása. A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosítása. 9

10 A munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés, a diákönkormányzattal, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködés az igazgatóhelyettesek bevonásával. Kiadja az intézményen belüli különböző szabályzatokat. Kialakítja és működteti az intézményen belül azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Gondoskodik a katasztrófa, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról (részletes feladatait a Munkavédelmi Szabályzat és a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza). Teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Az intézményt az igazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: - az igazgatóhelyettesekre a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az érintett intézmény illetékességét, - bármely ügyben egyedi írásbeli meghatalmazás alapján. A képviselet főbb elvei, szabályai: Az iskolát a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult. A jogosultságot jelen SZMSZ fejezetei tartalmazzák. Az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetően az igazgató jogosult nyilatkozni. Az alkalmazottak csak az illetékes vezető engedélyével nyilatkozhatnak. Nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról. A közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozat adó a felelős. A nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez a tartalma előzetes megismerése nélkül. A nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt az iskola jó hírnevének megőrzése. 10

11 3.2 A vezetési feladatok megvalósítása Az igazgató feladatait munkatársai közreműködésével látja el. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott időre szól. A vezetők feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az igazgató közvetlen munkatársi munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik az SZMSZ 1. sz. mellékletében találhatók. 3.3 A vezető helyettesítési rendje Az iskola igazgatójának általános szakmai helyettese a felsős igazgatóhelyettes. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend: Az igazgató akadályoztatása esetén a gazdasági és pénzügyi feladatok kivételével gyakorolják annak feladat- és hatáskörét, kivéve azokat, amelyeket az igazgató saját hatáskörébe tart fenn. Az igazgató tartós távolléte esetén a fenntartott ügyekben a helyettesítést és az intézmény képviseletét az igazgató rendelkezése szerint látják el. Az igazgató megszabhatja, hogy az egy hónapot meg nem haladó távollét idején a jogszabályok és a SzMSz szerint a számára fenntartott jogok közül vezetőtársai melyeket és milyen mértékben gyakorolhatnak. Az igazgató tartós akadályoztatása esetén az általános helyettese teljes jogkörben járhat el. Tartós akadályozásnak minősül a két hónapot meghaladó távollét. Az igazgató és az általános szakmai helyettese kivételes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítő megbízásáról az igazgató gondoskodik. Ha a helyettesítésről nem történt intézkedés, a helyettesítést az általános iskola alsós igazgatóhelyettese látja el. A helyettesítés a működés körében felmerülő halaszthatatlan ügyekre terjed ki. Az igazgató távollétében az intézmény képviselete a helyettesítés fenti rendjéhez igazodik. Az igazgató és helyetteseinek akadályoztatása esetén: Az igazgató helyettese a felső tagozatos intézményegység-vezető helyettes. A teljes körű helyettesítést az igazgató tartós akadályoztatása esetén külön megbízás alapján látja el. Tartós akadályoztatás az egy hónapot meghaladó távollét. Az igazgató és helyettese egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést az alsó tagozatos igazgatóhelyettes látja el a halaszthatatlan ügyekben. 11

12 A helyettesek tartós távolléte esetén a feladatellátás külön intézkedés szerint történik. 3.4 Az intézmény vezetősége Igazgatóhelyettesek Jogállásuk: Az 1-4. és 5-8. évfolyam vezetését ellátó igazgatóhelyetteseket vezető beosztással az igazgató - a nevelőtestület véleményének kikérésével - bízza meg határozatlan időre. Felettük az általános munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Munkájukat az igazgató közvetlen irányításával végzik, tevékenységükről rendszeresen beszámolnak. Munkájukat koordinálják egymással. Igazgatóhelyettes az 1-4. évfolyamon Feladata különösen: az 1-4. évfolyam szakmai munkájának irányítása és ellenőrzése; az első osztályosok beíratásának megszervezése, ellenőrzése; szervezi, ellenőrzi és irányítja a JÉÁMK óvodájával a kapcsolattartást; végzi az első osztályosok felmérésének koordinálását; ellenőrzi az osztályfőnökök gyermekvédelmi tevékenységét, együttműködik a logopédussal, nevelési tanácsadóval, védőnővel; közreműködik a tanügyigazgatási szervezési, adatszolgáltatási feladatokban; gondoskodik a helyettesítésről és a többlettanítási órák elszámolásáról; fogadja a tanítási gyakorlatra kiküldött főiskolai hallgatókat. Aláírási jogköre: táborozások, kirándulások miatti igazolások, sport és egyéb igazolások, iskolalátogatási igazolások. Igazgatóhelyettes az 5-8. évfolyamon Ellátja az igazgató általános helyettesítését akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben, el nem halasztható ügyekben; tartós akadályoztatás esetén külön munkáltatói intézkedés szerint. 12

13 Igazgatótól leadott jogkörben feladata: iskolai szinten tartandó nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése; tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Feladata különösen: az 5-8. évfolyam szakmai munkájának szervezése, ellenőrzése; diákönkormányzat működésének segítése, az évi rendes diákközgyűlés megszervezése (beszámolás az előző diákgyűlés óta eltelt időszak munkájáról); irányítja a továbbtanulással, beiskolázással kapcsolatos munkát; szervezi a fogadó órákat, szülői értekezleteket; együttműködik a szakmai műhelyekkel; előkészíti az iskolai tanítási órán kívüli megmozdulásokat, táborozásokat, kirándulásokat, tanulmányi versenyeket, koordinálja az iskolai környezetvédelmi- és egészségvédelmi munkáját. Aláírási jogköre: táborozások, kirándulások miatti igazolások, sport-és egyéb igazolások, iskolalátogatási igazolások. Műhelyvezetők Tanácsa (MVT) Az intézmény vezetőinek munkáját irányító, tervező, szervező, értékelő tevékenység a középvezetők (munkaközösség/műhelyvezetők) segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség rendszeresen minimum havonta egy alkalommal rendes értekezletet tart, melyről írásos emlékeztető feljegyzés készül. Az MVT tagjai: 1. az iskola igazgatója 2. az iskola igazgatóhelyettesei 3. műhelyvezetők 4. Diákönkormányzat pedagógus vezetője 13

14 Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak (lásd munkaköri leírásuk). Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük felé. Az intézmény vezetősége: igazgatóhelyettesek (tagozataikról), valamint a szakmai munkaközösségvezetők/műhelyvezetők évenként egy alkalommal nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így szülői közösség választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel. Az egyes szakmai műhelyekben a fő tantárgy vagy kompetencia szerint alakul a tagság, de van mód második és esetleg harmadik tantárgyi kompetencia alapján kettős tagság létrejöttére is. Az elsődleges műhelybeli tagság azonban minden ilyen esetben a fő tantárgy alapján alakul ki. 14

15 TANKERÜLETI IGAZGATÓ IGAZGATÓ Szakmai szervezeti koordináció intézményközi műhelyek civil szervezetek külső szakmai partnerek könyvtár Vezetési, irányítási funkció Nem pedagógiai szakfeladatokat ellátók feletti (közvetlen vagy közvetett) irányítási, vezetési funkció egyéb munkakörben foglalkoztatottak KHT dolgozói takarítók diák étkeztetők Kapcsolattartási egyeztetési, információs funkció igazgatóhelyettesek fenntartó működtető közalkalmazotti tanács szakszervezet diákönkormányzat szülői szervezet intézményi tanács alapítvány partner szervezetek (MVT) műhelyvezetők tanácsa alsó tagozatos pedagógusok felső tagozatos pedagógusok DÖK segítő pedagógus gyermekvédelmi felelős gazdasági ügyintéző nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők iskolatitkárok pedagógiai asszisztens rendszergazda 15

16 4. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 4.1 Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános formái Alkalmazotti közösség: iskolai, szakmai munkaközösségek/műhelyek nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői közösség: szülői közösség és annak választmánya A tanulók közösségei: osztályközösségek, csoportok diákönkormányzat Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyet jól látható faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja). A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 4.2 Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelni kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. 16

17 A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha a 2/3 része jelen van. 4.3 Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit/műhelyeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. Az intézmény nem pedagógus képesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az igazgató fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. 4.4 A szülők közössége A szülői közösség a Köznevelési törvény 73. -a alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösséget hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány stb.). Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a szülői közösség számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően nem állapít meg jogköröket. A szülői közösséget az igazgató éves munkatervében rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői választmány elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. A tanulóközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a tanulóközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői közösség véleményét, javaslatát a szülői közösség vezetője, vagy a kiválasztott SZK elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 17

18 4.5 A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, a honlapon közzétett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tanuló tájékoztató füzetében. Az intézmény munkatervében rögzítetten tanévenként kettő rendes szülői értekezletet és kettő fogadóórát tart. Szülői értekezletek, családlátogatások Az osztályok, csoportok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. Családlátogatásokat szükség szerint pedagógusok és az ifjúságvédelmi felelős tartanak. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő tanulóközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. A közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök, a szülői közösség elnöke, a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldására. Szülői értekezlet összehívásában a szülőt kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szülői értekezletet, ha ezt a szülők 50%-a kéri. A szülői fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is hívhatja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre a rendkívüli eseteket leszámítva telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont egyeztetés után kerülhet sor, vagy a tanító/tanár fogadóóráján. Az egyéni fogadóórák időpontját az órarend figyelembe vételével tanév elején határozza meg a tanár. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. 18

19 Az osztályfőnök a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. 4.6 A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége 4. évfolyamtól megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB), valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt - az MVT javaslatát figyelembe véve - benyújtott osztályfőnöki pályázat (program) alapján az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll. 19

20 Iskolagyűlés (diákközgyűlés) Elsősorban a diákok mindennapjait érintő problémafelvető, megoldáskereső konzultáció. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. E közgyűlésen a diákönkormányzat és a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a faliújságon keresztül tájékoztatja. 4.7 A diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a felsős igazgatóhelyettes, valamint a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár. A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben: a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének kialakításakor. A tanulók szervezett vélemény nyilvánításának formái: a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli a tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, valamint a szülői szervezet értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál, az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviseli a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél, a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót. 20

21 4.8 A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. Az iskolai költségvetés fedezheti a diákönkormányzat működéséhez a szükséges költségeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe. 4.9 Az intézményen kívüli kapcsolattartás Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola-és pályaválasztása érdekében rendszeresen kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető vagy megbízottak útján. Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk: a Pécsi Tankerülettel Kozármisleny Város Önkormányzatával Intézményi Tanáccsal az intézményt támogató Kozármislenyi Közösségi Iskola Alapítvány kuratóriumával Kozármisleny SE-vel szülői szervezettel iskolaorvossal, iskola fogorvossal, védőnőkkel gyermekjóléti szolgálattal szakmai szolgáltatókkal egyházakkal a város civil szervezetivel MDSZ Baranya megyei irodájával 4.10 Az intézményi tanács működése, valamint az intézményi tanács és a vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből alakult egyeztető fórum, mely a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató felelős. 21

22 Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője, illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató évenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára az igazgató a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meg határozott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet. Az intézményi tanács képviselőit meg kell hívni a tanévzáró értekezletre. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható. 5. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK/MŰHELYEK 5.1 Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 5.2 A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a tanév folyamán rendes, illetve indokolt esetben rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. 22

23 A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjaihoz a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő írja alá. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, tájékoztató és munkaértekezletek, nevelési értekezletek, rendkívüli értekezletek. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése), az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 33%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. 5.3 A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 5.4 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület egy-egy gyermekközösség (osztály, csoport) tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését az adott közösségek problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása 23

24 kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök) hívhat össze szükség esetén az igazgató tudtával úgynevezett nevelői mikro értekezletet. A nevelői mikro értekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a tanulóközösségért felelős pedagógusra hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből az MVT-re ruházza át az alábbi jogköreit: a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, az egyes munkaközösségeket/műhelyeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, a munkaközösségbe/műhelybe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződéskötéséhez javaslattétel, helyi szakmai, módszertani programok összeállítása. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az igazgató adhat felmentést. Az igazgató hozzájárulásával szükség esetén az igazgatóhelyettesek a vezetésükhöz tartozó évfolyamokon tanító pedagógusok részére felső tagozati, illetve alsó tagozati értekezletet hívhatnak össze. A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntési jogkörét az erre a célra létrehozott fegyelmi bizottságra ruházza át. 5.5 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei/műhelyei A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösségek részt vesznek az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A nevelő - oktató munka segítése, szervezése céljából az intézményben szakmai műhelyek (munkaközösségek) szerveződnek és működnek. Az iskolai szakmai működési gyakorlatban az egyes csoportokat munkaközösségeknek nevezték el. Saját gyakorlatunkban ezeket az egységeket MŰHELYEKNEK (az SzMSz dokumentumban is mindenütt így szerepel) nevezzük, a kreatív alkotómunka életre hívásának jelzése érdekében. Munkaközösség/műhely akkor szervezhető, ha legalább öt fő alkotja. 24

25 A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek/műhelyek feladatai az alábbiak: Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség/műhely a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, magántanulói vizsgák tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól, referálnak az intézmény vezetőjének. Javaslatot tesznek az igazgató felé a munkaközösség/műhely vezetőjének személyére. A szakmai munkaközösség/műhely munkáját irányító műhelyvezető általános jogai és feladatai: Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség /műhely éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség/műhely tevékenységét, szakmai és pedagógiai munkáját. 25

26 Tanév végén a munkaközösség/műhelyvezető a tanévzáró értekezleten beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi munkaközösség/műhely megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösség/műhely tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál, a munkaközösség/műhely minden tagjánál órát látogat. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget/műhelyt az intézmény vezetősége előtt, a Műhelyvezetők Tanácsán (továbbiakban: MVT) és az iskolán kívül. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. Aktívan részt vesz az MVT munkájában. Általános Iskolában működő munkaközösségek/műhelyek Természettudományi munkaközösség /műhely: a műhely az ismeretterjesztésen kívül különböző rendezvények létrehozásával, technikai kérdések megoldásával támogatja a környezetvédelmi szemlélet és tevékenység kialakítását és rendszerszerű működtetését. A műhely akciói, rendezvényei iskolai méreteket is elérhetnek, éves programjukban több ilyet is vállalhatnak. Munkájuk kiterjedhet a tananyagok tartalmának alakítására is, a pedagógiai program formálásával. Művészeti műhely: mindazokat a dolgozókat, az iskola programjához kötődő partnereket, szülőket egyesíti a szervezeti egységében, akik vagy művészeti tantárgyakat tanítanak, iskolai rendezvényeket szerveznek és valósítanak meg. A műhely vezetése és tagsága egyaránt állhat belső és külső tagokból, résztvevőkből. Sportnevelés műhely: tagjai a testnevelést tanító tanítók, tanárok, gyógytestnevelő. Szoros kapcsolatot alakítanak ki a sportegyesület edzőivel, koordinálják a diákolimpiai részvételeket, működtetik az iskolai sportkört. 26

27 Referencia műhely: tagjai képzett mentor tanárok, az intézmény vezetése. Feladatuk a referencia-intézményi működéshez szükséges szervezeti, oktatásszervezési és szolgáltatás szervezési gyakorlat kialakítása; digitális tudástár aktív működtetése; jó gyakorlataink mentorálása. Intézményközi munkaközösségek/műhelyek Idegen nyelvi és nemzetiségi műhely: tagjai az óvoda és az általános iskolában idegen nyelvet tanító tanárok. Működésük munkaterv alapján történik, melyet minden tanév/nevelési év elején harmonizálnak. Fejlesztők műhelye: tagjai az óvoda és az általános iskola fejlesztőpedagógusai, gyógypedagógusai. Működésük munkaterv alapján történik, melyet minden tanév/nevelési év elején harmonizálnak. Óvodaiskolai műhely: tagjai az óvoda és az iskola óvótanítói. Működésük munkaterv alapján történik, melyet minden tanév/nevelési év elején harmonizálnak. 5.6 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka belső ellenőrzése a szakmai munkaközösségek/műhelyek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el a szakmai munkaközösségek/műhelyek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhetnek a szakmai munkaközösségek/műhelyek vezetői. Az ellenőrzés módszerei: a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálta, tanulói munkák vizsgálata, szaktanácsadói, szakértői vélemény. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait - a feladatok egyidejű meghatározásával nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 27

28 6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1 A tanév rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 20-tól augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben és az ütemtervben. A tanév helyi rendjének elfogadása tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönz az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény hirdetőtábláján ki kell függeszteni. A tanév helyi rendjében meghatározzuk: az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a tanítási szünetek időpontját a miniszter által meghatározott kereten belül. 6.2 Az intézmény nyitva tartása Az iskola szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 7.00 órától óráig van nyitva. A tornaterem a programok függvényében ig tarthat nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre eseti kérelmek alapján az igazgató ad engedélyt. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon ig tartja nyitva irodáját. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. 6.3 Az intézmény ügyeleti rendszabályai 28