4. Többelektronos atomok, a periódusos rendszer
|
|
- Ida Kerekesné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 4. Többelektronos atomok, a periódusos rendszer 4.1. Atompályák, pályaenergia, Pauli-elv A rendszer: N db. proton Z töltésű mag N db. elektron az elektronok a Z töltésű mag terében mozognak, de természetesen egymással is kölcsönhatnak: bonyolultabb, mint a H-atom volt Analitikus megoldás nem írható fel, közelítő megoldásokat kell keresnünk. (A közelítő szó félrevezető, hiszen elvben tetszőleges pontosság érhető el.) Egy jó közelítő modell: Független Elektron Modell (FEM) egy kiszemelt elektron a többi elektron átlagos, gömbszimmetrikus terében mozog. a független nem jelenti, hogy a kölcsönhatásuk nincs figyelembe véve! az elektronokra teljesen hasonló egyenletet kapunk, mint a H-atom esetén: H atom ĤΨ i = E i Ψ i többelektronos atom egy elektronja ĥϕ i = ε i ϕ i az elektronok a H-atom pályáihoz hasonló pályákon (ϕ i ) helyezkednek el. A pályákhoz energia rendelhető, amelyet pályaenergiának nevezünk és ε i -vel jelölünk. ĥ tartalmazza az összes kölcsönhatást, amelyet az egyes elektronok éreznek. Eltérés a H-atom esetétől: 1. a pályaenergia nemcsak az n, hanem az l kvantumszámtól is függ. 2. a teljes energia nem lesz a pályaenergiák összege (E i ε i ) 55
2 A pályaenergiák közelítő diagrammja. Ezt szokás használni a pályák betöltésének meghatározására. Látjuk: degenerációt ε 4s ε 3d sorrendje nem triviális. Akkor tehát megoldottuk az egyes elektronok egyenleteit, megkaptuk a pályáikat és a hozzátartozó pályaenergiákat. Kérdés: hogyan épül fel a sok-elektronos atom? Pauli-elv: az atomban két elektronnak nem lehet mind a négy kvantumszáma azonos. A pályákat a n,l,m kvantumszámok jellemzik, a pályákon két-két elektron lehet m s =- 1/2 és m s =1/2 értékkel. 56
3 Az elektronkonfiguráció Az előzőek alapján kezdjük betölteni a pályákat elektronokkal. De hová tesszük az első elektront? Bár E i ε i, azért biztosan jó közelítés, ha a pályákat növekvő energia szerint töltjük be: Aufbau-elv: az elektronok a pályákat a növekvő energia szerint töltik be. Igen ám, de a pályák között sok a degenerált. Pályák helyett ezért célszerű bevezetni: Héj: azonos n kvantumszámhoz tartozó pályák (pl. 2s és 2p együtt) Alhéj: adott n,l kvantumszámokhoz tartozó pályák, melyek degeneráltak (pl. 2s vagy 2p) Aufbau-elv pontosabban: az elektronok az alhéjakat a növekvő energia szerint töltik be. Igen ám, de milyen spinnel rakjam az elektronokat az alhéjakra? Hund-szabály: adott alhéjon maximális számú elektront azonos spinnel kell elhelyezni, azaz törekedni kell a párosítatlan elektronok maximális számára (maximális multiplicitás). (A Hund-szabály nagyon egyszerűen energetikai okokra vezethető vissza, amelyet majd az Elméleti Kémia keretében fogunk tárgyalni részletesen.) szinglett, dublett, triplett, quartet, kvintett... Elektronkonfiguráció: megadjuk az elektronok számát az alhéjakon. Példák: He: 1s 2 C: 1s 2 2s 2 2p 2 57
4 Elektronkonfigurációk Z Vegyjel Semleges Kation atomtömeg a) 1 H 1s He 1s 2 1s Li [He] 2s 1 1s Be [He] 2s 2 [He] 2s B [He] 2s 2 2p 1 [He] 2s C [He] 2s 2 2p 2 [He] 2s 2 2p N [He] 2s 2 2p 3 [He] 2s 2 2p O [He] 2s 2 2p 4 [He] 2s 2 2p F [He] 2s 2 2p 5 [He] 2s 2 2p Ne [He] 2s 2 2p 6 [He] 2s 2 2p Na [Ne] 3s 1 [He] 2s 2 2p Mg [Ne] 3s 2 [Ne] 3s Al [Ne] 3s 2 3p 1 [Ne] 3s Si [Ne] 3s 2 3p 2 [Ne] 3s 2 3p P [Ne] 3s 2 3p 3 [Ne] 3s 2 3p S [Ne]3s 2 3p 4 [Ne] 3s 2 3p Cl [Ne] 3s 2 3p 5 [Ne] 3s 2 3p Ar [Ne] 3s 2 3p 6 [Ne] 3s 2 3p K [Ar] 4s 1 [Ne] 3s 2 3p Ca [Ar] 4s 2 [Ar] 4s Sc [Ar] 3d 1 4s 2 [Ar] 3d 1 4s Ti [Ar] 3d 2 4s 2 [Ar] 3d 2 4s V [Ar] 3d 3 4s 2 [Ar] 3d Cr [Ar] 3d 5 4s 1 [Ar] 3d Mn [Ar] 3d 5 4s 2 [Ar] 3d 5 4s Fe [Ar] 3d 6 4s 2 [Ar] 3d 6 4s Co [Ar] 3d 7 4s 2 [Ar] 3d Ni [Ar] 3d 8 4s 2 [Ar] 3d Cu [Ar] 3d 10 4s 1 [Ar] 3d Zn [Ar] 3d 10 4s 2 [Ar] 3d 10 4s Ga [Ar] 3d 10 4s 2 4p 1 [Ar] 3d 10 4s Ge [Ar] 3d 10 4s 2 4p 2 [Ar] 3d 10 4s 2 4p As [Ar] 3d 10 4s 2 4p 3 [Ar] 3d 10 4s 2 4p Se [Ar] 3d 10 4s 2 4p 4 [Ar] 3d 10 4s 2 4p Br [Ar] 3d 10 4s 2 4p 5 [Ar] 3d 10 4s 2 4p Kr [Ar] 3d 10 4s 2 4p 6 [Ar] 3d 10 4s 2 4p a) Standard atomic weights 2005, IUPAC (Pure and Applied Chemistry, 78, , 2006) Megjegyzések: Atomsúlyokkal együtt halad a rendszám, kivéve Ar K (és lentebb Te I). Ezért lehetett sikeres Mengyelejev 58
5 A 3d - 4s pálya betöltése megfordulhat...(hasonlítsuk össze az atomot és az iont...) Félreértések számos tankönyvben: valójában mindig a 3d pályaenergia alacsonyabb a 4s-nél. Azonban E i ε i miatt előnyösebb lehet a 4s betöltése (K, Ca-nál 4s töltődik be előbb, a 3d-re csak a Sc-nál kerül elektron). Ennek oka: a teljes energia nem a pályaenergiák összege, az elektronok kölcsönhatását is figyelembe kell venni, ami kompenzálhatja a magasabb pályaenergiából származó veszteséget. Tehát: nem is igazán érdekes megmondani, hogy 4s és 3d energiában hogyan viszonyul egymáshoz, ez leginkább akadémikus a kérdés.... Fontos észrevenni: Cr: 4s 1 3d 5 (c.f. V: 4s 2 3d 3 ) Cu: 4s 1 3d 10 (c.f Ni: 4s 2 3d 8 ) Nb: 5s 1 4d 4 (niobium) La: 6s 2 5d 1, Ce 6s 2 4f 1 5d 1, lantanidák Ac: 7s 2 6d 1, Th 7s 2 6d 2, Pa 7s 2 5f 2 6d aktinidák 4.2. A periódusos rendszer és elektronszerkezeti alapja A XIX. század elejére rengeteg információ gyűlt össze a kémiában. Azonban ezek rendszerezése hiányzott és erre egészen 1869-ig kellett várni. Ekkor egymástól függetlenül két kémikus, az orosz Dimitrij Mengyelejev (angol írásmód: Mendeleev) és a nemet Lothar Meyer táblázatokat állítottak össze, mely az atomok tulajdonságait rendszerezték. Mengyelejev sorba rakta az atomokat tömegük szerint. Észrevette, hogy pl. a Li, Na, K hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mindegyik klórral alkotott vegyülete oldható vízben és MCl képletű. Ha ezeket egymás alá írta, akkor olyan atomok, mint Be, Mg, Ca is egymás alá kerülnek és ezeknek is hasonló tulajdonságaik vannak. A kapott táblázat nagyon hasonló volt ahhoz, amit ma rövid periódusos rendszerként ismerünk. Azonban 59
6 nem ismertek minden atomot abban az időben. Mengyelejev zsenialitására vall, hogy ezek helyét kihagyta. Sőt, megjósolta, hogy a Si alatt és a Sn fölött kell, hogy legyen még egy elem, mely tulajdonságai a Si és Sn között kell legyenek. Ő ezt eka-szilíciumként nevezte el. Mint tudjuk, igaza lett.... (Ge). Mengyelejev biztos is volt a dolgában, fel merte cserélni a sorban a I-t és Te-t, mondván tulajdonságaik alapján így kell lenniük. Bár a tömegben nem lett igaza (Te valóban nehezebb, mint a I), de a két atom még most is azon a helyen van. Mint láttuk, igazán nem a tömeg, ami a periodicitást okozza, hanem az elektronszerkezet, de ez szerencsére elég párhuzamos volt. Hiányzott Mengyelejev periódusos rendszeréből a nemesgázok csoportja (oszlopa), egyszerűen azért, mert ezeket még nem ismerték. A légkörben kevés van belőlük, vegyületet pedig nem igen képeznek. De felfedezésük után jól beilleszthetők lettek a periódusos rendszerbe. Mengyelejev 1869 elején ismertette eredményeit az Orosz Kémikus Egyesület előtt. Meyer csak 1869 végén publikált, így leginkább Mengyelejev nevével szoktuk illetni a periódusos rendszert. A periódusos rendszernek nem csak a kémiában volt óriási jelentősége. A kvantummechanika megszületésekor a periódusos rendszer ismerete óriási segítség volt: sugallta a kvantumosságot. Periodicitás: az elektronkonfiguráció alapján magyarázható. A kémiai tulajdonságot a vegyértékelektronok határozzák meg, ezek pedig ismétlődnek. A lezárt héjtól nagyjából független. Ma: ún. hosszú periódusos rendszer. Teljesen megfelel a fenti képnek: 60
7 1s 2s2p 3s3p 4s3d4p jönnek az átmeneti fémek (v. d mező fémei) 5s4d5p 6s5d4f6p jönnek az lantanidák stb. Az oszlopoknak van egy régi számozása, a rövid periódusos rendszerből jön (l. alább), ma azonban a IUPAC (International Union of Pure and Applied Chemistry) ajánlása szerint egyszerűen meg vannak számozva. 61
8 Régen: ún. rövid periódusos rendszer. Nyolc főcsoport. A 4. periódustól kezdve két sor: a d mező fémei jelennek meg. Az első sort fő csoportnak, a másodikat mellékcsoportnak hívjuk. Miért került a Cu a K alá, a Zn a Ca alá? Mert ezekben 4s 1 illetve 4s 2 a konfiguráció! Hol tart most: 101 Mendelevium Md 102 Nobelium No 103 Lawrencium Lr 104 Rutherfordium Rf 105 Dubnium Db 106 Seaborgium Sg 107 Bohrium Bh 108 Hassium Hs 109 Meitnerium Mt 110 Darmstatium Ds (IUPAC: 2001) 111 Roentgenium Rg (IUPAC: 2004) 112 Copernicium Cn (Darmstadt, 1996, IUPAC: 2012, 75 atom) 113 Ununtrium Uut (Phys. Rev. C. 2004) 114 Flerovium Fl (Dubna, 1999, IUPAC: 2012, kb. 80 atom) 115 Ununpentium Uup (Phys. Rev.C 2004) 116 Livermorium Lv (Dubna, 2000, IUPAC: 2012, 35 atom) 117 Ununseptium Uus még nincs 118 Ununoctium Uuo (három atom, Physical Review C (2006, 74, )) IUPAC jelentések (atomtömegek, új atomok, stb.) Elemekről: 62
9 4.3. Effektív töltés Az effektív magtöltés fogalma: egy kiszemelt elektronra ható erőket tekintve, így gondolkodunk: a pozitív mag vonzását a többi elektron töltésfelhője többé-kevésbé árnyékolja. Slater félkvantitatív szabályai az "árnyékolási tényező"-re (σ): Ha az árnyékoló elektron főkvantumszáma n, hatása az n kvantumszámú s és p elektronokra: n = n (ugyanazon héjon): σ = 0.35 n = n-1 (alatta lévő héj): σ = 0.85 n = n-2 : σ = 1 d-elektronokra nagyobb a belső héjak árnyékoló hatása: n = n (ugyanazon héjon): σ = 0.35 n = n-1 és lejebb: σ = 1 Példa: Fe atom Konfiguráció: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 3d 6 4s 2 4s elektron árnyékolása: 1x * x1 = 22.25, tehát Z eff =3.25 3d elektron árnyékolása: 5x x1 = 19.75, tehát Z eff = Atom-(ion) rádiusz A méretet általában Å (Ångström)-ben, pikométerben, esetleg nanométerben mérjük: 1Å=10-10 m=0,1nm=100pm Elvi probléma: az elektronfelhőnek nincs jól definiált határa! Kvantum mechanika: átlagos távolság tartózkodási valószínűség bizonyos százaléka Kísérlet : kovalens rádiusz A 2 molekula kötéstávolságának a fele (r A =d/2 ) AB molekulákból megfelelő referencia választásával van-der-waals-rádiusz: jól definiált például kondenzált fázisban, ahol nincs kémiai kötés, pl. nemesgázok. Különben kerülő úton határozható meg. fémes rádiusz: fém rács rácsállandójának fele ionrádiusz: ionrács rácsállandójából számolható. 63
10 Lássunk példákat: a) szénen nyugvó kovanlens rádiuszok (pm): Element H Radius* 29.9 Element Be B C N O F Radius Source b a a a a a Element Al Si P(III) S(II) Cl Radius Source b a a a a Element Ga Ge As(III) Se(II) Br Radius Source b b a a a Element In Sn Sb(III) Te(II) I Radius Source b b b a a * The quoted radius for H applies to the actual position of the H-nucleus, as determined by neutron diffraction. With X-ray diffraction, the observed position of the H-atom is the centre of gravity of its electron cloud, which lies about 10 pm closer to the attached atom. This gives an apparent H-atom radius close to 20 pm. a: From tabulations and averages of C(sp3)-X distances in Allen, F.H., Kennard, O., Watson, D.G., Brammer, L., Orpen, A.G., Taylor, R. (1987) J.Chem. Soc. Perkin II, p. S1, subtracting 76.7pm for the radius of carbon. b: From individual CH3-X distances, again subtracting 76.7pm. A definíció korlátjai: néhány kísérleti kötéstávolság (pm): H-H : 74.1; HF : 91.7; CH 4 : 108.5; H 2 O : 95.7 CH 3 F: CF=138.3, CH= 108.6; CHF 3 : CF= CH= Számoljuk ki a megfelelő kovalens rádiuszok összegét a fenti táblázatból és hasonlítsuk össze a kötéstávolságokkal! b) Többszörös kötésből számított kovalens atomsugarak (pm) Element C N O Single Double Triple Forrás: Allen et al. (1987), mint fentebb 64
11 c) Van der Waals sugarak (pm) Element N O F Radius Element Si P S Cl Radius Element Ge As Se Br Radius Element Sn Sb Te I Xe* Radius Element Bi Radius 215 * This value for Xe seems to be more appropriate for compounds than the value of 216 pm found in the element; Alcock,N.W. (1972) Adv. Inorg. Chem. Radiochem. 15, 4. Source: Bondi,A. (1964) J.Phys. Chem. 68, 441. Metallic radii (12-coordinate) (pm) Elem. Rad. Elem. Rad. Elem. Rad. Elem. Rad. Ag Fe Nb Sn Al Ga Nd Sr Au Gd Ni Ta Ba Hf Os Tb Be Hg Pb Tc Bi 170 Ho Pd Th Ca In Pm Ti Cd Ir Pr Tl Ce K Pt Tm Co La Rb U 156 Cr Li Re V Cs Lu Rh W Cu Mg Ru Y Dy Mn Sb 159 Yb Er Mo Sc Zn Eu Na Sm Zr Source: Teatum,E., Gschneidner,K., Waber,J. (1960) Compilation of calculated data useful in predicting metallurgical behaviour of the elements in binary alloy systems, LA-2345, Los Alamos Scientific Laboratory. 65
12 Ionos sugár (kation) (pm) Elem. Rad. Elem. Rad. Elem. Rad. Elem. Rad. Ag(+1) 129 Er(+3) Mn(+3) 72/78.5* Ta(+3) 86 Al(+3) 67.5 Eu(+2) 131 Mo(+3) 83 Tb(+3) Au(+1) 151 Eu(+3) Na(+1) 116 Th(+4) 108 Au(+3) 99 Fe(+2) 75/92.0* Nb(+3) 86 Ti(+2) 100 Ba(+2) 149 Fe(+3) 69/78.5* Nd(+3) Ti(+3) 81.0 Be(+2) 59 Ga(+3) 76.0 Ni(+2) 83.0 Ti(+4) 74.5 Bi(+3) 117 Gd(+3) Pb(+2) 133 Tl(+1) 164 Ca(+2) 114 Hf(+4) 85 Pd(+2) 100 Tl(+3) Cd(+2) 109 Hg(+1) 133 Pm(+3) 111 Tm(+3) Ce(+3) 115 Hg(+2) 116 Pr(+3) 113 U(+3) Ce(+4) 101 Ho(+3) Pt(+2) 94 U(+4) 103 Co(+2) 79/88.5* In(+3) 94.0 Rb(+1) 166 V(+2) 93 Co(+3) 68.5/75* Ir(+3) 82 Rh(+3) 80.5 V(+3) 78.0 Cr(+2) 87/94* K(+1) 152 Ru(+3) 82 Y(+3) Cr(+3) 75.5 La(+3) Sb(+3) 90 Yb(+2) 116 Cs(+1) 181 Li(+1) 90 Sc(+3) 88.5 Yb(+3) Cu(+1) 91 Lu(+3) Sm(+3) Zn(+2) 88.0 Cu(+2) 87 Mg(+2) 86.0 Sr(+2) 132 Zr(+4) 86 Dy(+3) Mn(+2) 81/97.0* * Low spin and high spin values (section 8.2.3) Source: Shannon,R.D. (1976) Revised effective ionic radii in halides and chalcogenides, Acta Cryst. A32, 751. This includes further oxidation states and coordination numbers. Ionos rádiusz (anionok) (pm) Elem. Rad. Elem. Rad. Cl(-1) 167 O(-2) 126 Br(-1) 182 S(-2) 170 F(-1) 119 Se(-2) 184 I(-1) 206 Te(-2) 207 Source: Shannon,R.D. (1976) Revised effective ionic radii in halides and chalcogenides, Acta Cryst. A32, 751. This includes further oxidation states and coordination numbers. Ezek a definíciók nagyon különbözők lehetnek. Pl.: Br, r kov =1.15 Å, r vdw =1.95 Å (Cotton-Wilkinson 107 old.) 66
13 Trendről azonban lehet beszélni (adott típusra, tehát összemérhető mennyiségeket nézve): Kovalens atomsugarak: Általában: egy oszlopon belül érthető módon nő perióduson belül csökken a méret, mert a külső elektronokra egyre nagyobb effektív töltés jut, hiszen ugyanarra az alhéjra kerülnek, tehát nem árnyékolják a magot. átmeneti fémeknél a d héj második felének betöltődésekor már növekszik Érdekes itt az ún. lantanida-kontrakció: mivel La-nál elkezdődik töltődni a f alhéj, az nem okoz növekedést, de a mag töltése nagyon megnő. Mire a Hf-hez érünk, az effektív magtöltés már olyan nagy, hogy a Hf már kisebb, mint a Zr Általános trend: 67
14 Az atom-ion sugarának összehasonlítása: poz. ion < semleges atom < negatív ion Magyarázat: ha elveszünk elektront, akkor a többiekre több töltés hat. (Ide kellene Brady 7.3 tábázat, de a fenti adatokból is látszik!) 4.5. Ionizációs energia és elektronaffinitás Ionizációs energia A(g) A + (g)+ e - H=I (ionizációs energia) általában endoterm, azaz pozitív, amely megfelel a szokásos termokémiai konvenciónak Néhány példa (kj/mol) 96kJ/mol=1eV H: 1300 Li: 520 Na: 500 K: 420 O: 1300 F: 1680 Cl: 1250 Trend: oszlopban lefelé csökken külső elektront könnyebb leszakítani perióduson belül nő effektív magtöltés nő 68
15 Elektronaffinitás A(g) + e - A - (g) H=-EA Az fenti reakció általában exoterm ( H < 0), ezért EA a legtöbb esetben pozitív. EA negatív értéke endoterm elektronfelvételt jelent (exoterm: energia szabadul fel, endoterm: energia felvételével jár). Trend: ugyanaz mint IP-nél (mert ellentétes az előjel!) 69
16 4.6. Az elektronegativitás Elektronegativitás különböző definíciói Kémia jellemet szeretnénk kvantifikálni. Ez persze tökéletesen nem lehetséges, a kémia sokkal bonyolultabb. IUPAC definició (IUPAC Green Book, 20. oldal) Concept introduced by L. Pauling as the power of an atom to attract electrons to itself. There are several definitions of this quantity. According to Mulliken it is the average of the ionization energy and electron affinity of an atom, but more frequently a relative scale due to Pauling is used where dimensionless relative electronegativity differences are defined on the basis of bond dissociation energies, E d, expressed in electronvolts: χ r (A) χ r (b) = (ev ) 1/2 E d (AB) 1/2[E d (AA) + E d (BB)] The scale is chosen so as to make the relative electronegativity of hydrogen χ r = 2.1. The sign of the square root was chosen intuitively by Pauling. Pauling 1932 publikálta cikkét, és a vegyértékkötés módszer továbbfejlesztéséhez használta ezt a fogalmat (l. később). Pauling eredeti elektronegativitási táblázata (J. Am. Chem. Soc. 54(9), 3570 (1932)): Ez egy relatív skála, úgy rögzíthető, ha egy atom elekltronegativitását fixen tartjuk. Pauling a H atomot választotta referenciának (χ = 2.1), mert ez sok elemmel képez kovalens kötést. Később Allred 2.2-t javasolt (1961). 70
17 Group (vertical) Period (horizontal) 1 H He Li Be B C N O F Ne Na Mg Al Si P S Cl Ar K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr Rb Sr Y Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe Cs Ba * Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Bi Po At Rn Fr Ra ** Rf Db Sg Bh Hs Mt Ds Rg Uub Uut Uuq Uup Uuh Uus Uuo Lanthanides Actinides * La Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu ** Ac Th Pa U Np Pu Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr Periodic table of electronegativity using the Pauling scale További definiciók: Mulliken (50 ): χ 1 (I + EA) 2 Mi van e mögött? Az igazán jó mennyiség a következő lenne: mennyit változik az energia egy infinitezimális töltés hozzáadásakor: de/dq. Mulliken képlete tehát ennek a mennyiségnek numerikus közelítése! Ez a definíció energia egységbe adja meg χ-t, ezért hozzá szokták skálázni a Paulingskálához. Pl., ha az energia ev-ben van: χ = 0.187(I + EA)
18 Hátrány: elektronaffinitás nem minden elemre ismert!! Figure: The correlation between Mulliken electronegativities (x-axis, in kj/mol) and Pauling electronegativities (y-axis). Allred-Rochow (1958) Elektronra ható vonzóerő az atom felületén: χ = Z eff r 2 cov ahol Z eff az effektív magtöltés, r cov az atom kovelens rádiusza. Figure: The correlation between Allred-Rochow electronegativities (x-axis, in Å 2 and Pauling electronegativities (y-axis). 72
19 Allen (1989) A vegyértékelektronok átlagos energiája: χ = nsɛ s + n p ɛ p n s + n p ahol n s és n p az s illetve p elektronok száma, ɛ s ill. ɛ p a megfelelő pályaenergiák evban. A pályaenergiákat közvetlenül spektroszkópia adatokból (fotoelektronspektroszkópia (UPS)), illetve kvantumkémiai számításokból lehet meghatározni (spektroszkópiai elektronegativitásnak is hívják). Figure: The correlation between Allen electronegativities (x-axis, in kj/mol) and Pauling electronegativities (y-axis). Fontos: vannak eltérések, mert különböző definició különböző skála (pl. H-ra 2.1 vagy 2.2) különböző adatok (pl. milyen pontosak a kötéserősségek) Ezért pontosan idézni illik, hogy honnan származnak a felhasznált elektronegativitás értékek. Ez nagyon nincs így még a tankönyvekben sem! Persze a pontos érték nem is olyan fontos, pl. két jegyre megadni egyenesen hülyeség!!! 73
20 Trend: jobbra és felfelé nő (az utóbbi nem olyan túl szigorú). 74
21 Elektronegativitás és kémiai jellem Ha a periódusos rendszerben feltüntetjük az elemek elektronegativitását, akkor jól látható, hogy az elektronegativitás szerint az elemek jól szétválnak: A periódusos rendszerben: balra vannak a kis elektronegativitású elemek fémek jobbra fent a nagy elektronegativitású elemek nemfémek természetesen beszélhetünk átmenetről is félfémek 75
22 Mi jellemzi a fémeket: Redukálószerek, azaz tőlük elektron vonható el kis elektronegativitás: M M n+ + n e - Konkrétan: savval, vízzel (l. később pontosabban): M + nh + M n+ + n/2 H 2 Felállítható aktivitási sorrend is, hiszen lejátszódnak az alábbi reakciók: Zn + Cu 2+ Zn 2+ + Cu Elv tehát: elektronegativitás, vagy ennél is jobb (hiszen fizikai mennyiség) elektródpotenciál (l. később). A nemfémek pedig mint oxidálószerek jönnek szóba: minél nagyobb az elektronegativitás, annál jobb..... És persze EA is valami hasonlót mér! 76
Az elektronpályák feltöltődési sorrendje
3. előadás 12-09-17 2 12-09-17 Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3 Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Elsőként Dimitrij Ivanovics Mengyelejev és Lothar Meyer vette észre az elemek halmazában
RészletesebbenKémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz
Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges
RészletesebbenXLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória
Tanuló neve és kategóriája Iskolája Osztálya XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 201. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória Munkaidő: 120 perc Összesen 100 pont A periódusos
RészletesebbenA periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok
A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/45 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Történeti áttekintés ˆ Mengyelejev periódusos rendszere ˆ Atomsugár, ionsugár ˆ Ionizációs
RészletesebbenAz elemek rendszerezése, a periódusos rendszer
Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer 12-09-16 1 A rendszerezés alapja, az elektronszerkezet kiépülése 12-09-16 2 Csoport 1 2 3 II III IA A B 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 IV V VI VII
RészletesebbenI.8. Atomi tulajdonságok. I.8.1. Ionizációs energia és elektronaffinitás. X = X + + e. E = E(X + ) E(X) = I. E. (Ioniz.en.
I.8. Atomi tulajdonságok I.8.1. Ionizációs energia és elektronaffinitás X = X + + e X = X + e E = E(X + ) E(X) = I. E. (Ioniz.en.) E = E(X) E(X ) = E.A. (El.aff.) Mérés: fotoelektron-spektroszkópia; tömegspektroszkópia.
RészletesebbenNév:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2013.feb.18. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály,
RészletesebbenPeriódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35
Periódusosság 3-1 Az elemek csoportosítása: a periódusos táblázat 3-2 Fémek, nemfémek és ionjaik 3-3 Az atomok és ionok mérete 3-4 Ionizációs energia 3-5 Elektron affinitás 3-6 Mágneses 3-7 Az elemek periodikus
RészletesebbenPeriódusosság. Általános Kémia, Periódikus tulajdonságok. Slide 1 of 35
Periódusosság 11-1 Az elemek csoportosítása: a periódusos táblázat 11-2 Fémek, nemfémek és ionjaik 11-3 Az atomok és ionok mérete 11-4 Ionizációs energia 11-5 Elektron affinitás 11-6 Mágneses 11-7 Az elemek
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
RészletesebbenIzotópkutató Intézet, MTA
Izotópkutató Intézet, MTA Alapítás: 1959, Országos Atomenergia Bizottság Izotóp Intézete Gazdaváltás: 1967, Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete, de hatósági ügyekben OAB felügyelet Névváltás: 1988,
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
RészletesebbenElektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis-elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39
Kémiai kötés 12-1 Lewis elmélet 12-2 Kovalens kötés: bevezetés 12-3 Poláros kovalens kötés 12-4 Lewis szerkezetek 12-5 A molekulák alakja 12-6 Kötésrend, kötéstávolság 12-7 Kötésenergiák Általános Kémia,
RészletesebbenAtomszerkezet, kötések
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 016/17 Atomszerkezet, kötések Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Az előadás során megismerjük: a két alapvető atommodell alapjait, és a modellek közötti különbségeket;
RészletesebbenSzalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74
Elsőrendű kötések Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/74 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Ionos vegyületek képződése ˆ Ionok típusai ˆ Kovalens kötés ˆ Fémes kötés ˆ VSEPR elmélet ˆ VB elmélet 2/74 Periodikus
Részletesebben3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
RészletesebbenNagyteljesítményű elemanalitikai, nyomelemanalitikai módszerek
Nagyteljesítményű elemanalitikai, nyomelemanalitikai módszerek 1. Atomspekroszkópiai módszerek 1.1. Atomabszorpciós módszerek, AAS 1.1.1. Láng-atomabszorpciós módszer, L-AAS 1.1.2. Grafitkemence atomabszorpciós
RészletesebbenFELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!
FELADATMEGOLDÁS Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást! 1. Melyik sorozatban található jelölések fejeznek ki 4-4 g anyagot? a) 2 H 2 ; 0,25 C b) O; 4 H; 4 H 2 c) 0,25 O; 4 H; 2 H 2 ; 1/3 C d) 2 H;
RészletesebbenKötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
RészletesebbenAz atomok szerkezete. Az atomok szerkezete. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Az atomok szerkezete A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Atommodellek A kémiai szempontból legkisebb önálló részecskéket atomoknak nevezzük. Az atomok felépítésével kapcsolatos
RészletesebbenNE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:
A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola
RészletesebbenKémiai kötés Lewis elmélet
Kémiai kötés 10-1 Lewis elmélet 10-2 Kovalens kötés: bevezetés 10-3 Poláros kovalens kötés 10-4 Lewis szerkezetek 10-5 A molekulák alakja 10-6 Kötésrend, kötéstávolság 10-7 Kötésenergiák Általános Kémia,
RészletesebbenAz elemek periódusos rendszere (kerekített relatív atomtömegekkel)
Kedves versenyző! A kémia feladatsor megoldására 60 perc áll rendelkezésedre. Nem kell arra törekedned, hogy ennyi idő alatt minden feladatot megoldj, az a fontos, hogy minél több pontot szerezz! A feladatok
RészletesebbenPeriódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil
s-mezı (fémek) Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) http://www.ptable.com/ nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil p-mezı (nemfém, félfém, fém) d-mezı (fémek) Rendezés elve: növekvı rendszám (elektronszám,
RészletesebbenSillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
RészletesebbenAtomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok
Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai
RészletesebbenI. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és
RészletesebbenPeriódusosság. 9-1 Az elemek csoportosítása: a periódusostáblázat
Periódusosság 9-1 Az elemek csoportosítása: aperiódusos táblázat 9-2 Fémek, nemfémek és ionjaik 9-3 Az atomok és ionok mérete 9-4 Ionizációs energia 9-5 Elektron affinitás 9-6 Mágneses 9-7 Az elemek periódikus
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
RészletesebbenMit tanultunk kémiából?2.
Mit tanultunk kémiából?2. Az anyagok rendkívül kicsi kémiai részecskékből épülnek fel. Több milliárd részecske Mól az anyagmennyiség mértékegysége. 1 mol atom= 6. 10 23 db atom 600.000.000.000.000.000.000.000
RészletesebbenKémiai alapismeretek 2. hét
Kémiai alapismeretek 2. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2014. szeptember 9.-12. 1/13 2014/2015 I. félév, Horváth Attila c Hullámtermészet:
RészletesebbenAZ ATOM. Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron. Elemi részecskék
AZ ATOM Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron Elemi részecskék Atomok Dalton elmélete (1805): John DALTON 1766-1844 1. Az elemek apró részecskékből, atomokból állnak. Atom: görög szó
RészletesebbenRÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS
RÖNTGEN-FLUORESZCENCIA ANALÍZIS 1. Mire jó a röntgen-fluoreszcencia analízis? A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA vagy angolul XRF) roncsolás-mentes atomfizikai anyagvizsgálati módszer. Rövid idõ alatt
RészletesebbenElőtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p 10-12 femto f 10-15 atto a 10-18
1 Az anyagmennyiség, a periódusos rendszer Előtétszavak (prefixumok) Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p 10-12 femto f 10-15 atto a 10-18 Az anyagmennyiség A részecskék darabszámát
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált
RészletesebbenAz elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek
Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Kémia 1 A kémiai ismeretekről A modern technológiai folyamatok és a környezet védelmére tett intézkedések alig érthetőek kémiai tájékozottság nélkül. Ma már minden mérnök számára alapvető fontosságú a
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenSzigetelők Félvezetők Vezetők
Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).
RészletesebbenElektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Dia 1/61
Elektronok, atomok 2-1 Elektromágneses sugárzás 2-2 Atomi Spektrum 2-3 Kvantumelmélet 2-4 A Bohr Atom 2-5 Az új Kvantummechanika 2-6 Hullámmechanika 2-7 Kvantumszámok Dia 1/61 Tartalom 2-8 Elektronsűrűség
RészletesebbenBevezetés az anyagtudományba II. előadás
Bevezetés az anyagtudományba II. előadás 010. febuá 11. Boh-féle atommodell 1914 Niels Henik David BOHR 1885-196 Posztulátumai: 1) Az elekton a mag köül köpályán keing. ) Az elektonok számáa csak bizonyos
RészletesebbenA SZILÁRDTEST FOGALMA. Szilárdtest: makroszkópikus, szilárd, rendezett anyagdarab. molekula klaszter szilárdtest > σ λ : rel.
A SZILÁRDTEST FOGALMA Szilárdtest: makroszkópikus, szilárd, rendezett anyagdarab. a) Méret: b) Szilárdság: molekula klaszter szilárdtest > ~ 100 Å ideálisan rugalmas test: λ = 1 E σ λ : rel. megnyúlás
Részletesebben15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet. az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl
1. oldal 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 13-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 13- Vegyérték kötés elmélet 13-3 Atompályák hibridizációja 13-4 Többszörös kovalens kötések 13-5 Molekulapálya elmélet 13-6 Delokalizált
RészletesebbenPrompt-gamma aktivációs analitika. Révay Zsolt
Prompt-gamma aktivációs analitika Révay Zsolt Prompt-gamma aktivációs analízis gerjesztés: neutronnyaláb detektált karakterisztikus sugárzás: gamma sugárzás Panorámaanalízis Elemi összetétel -- elvileg
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenAtomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok
Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer energia szintek atomokban
RészletesebbenAtomok, elektronok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Dia 1/61
, elektronok 2-1 Elektromágneses sugárzás 2-2 Atomi spektrum 2-3 Kvantumelmélet 2-4 Bohr-atom 2-5 Az új kvantummechanika 2-6 Hullámmechanika 2-7 A hidrogénatom hullámfüggvényei Dia 1/61 , elektronok 2-8
RészletesebbenKÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat
KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet
Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek
RészletesebbenKÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos
RészletesebbenLi 2 CO 3 formájában található a Li és ezt termelik ki. (1,0 p)
IX. osztály, IV. forduló, megoldás 2012 / 2013 as tanév, XVIII. évfolyam 1. a) Lítium, Li, Z = 3 (0,75 p) b) Az alkálifémek sorában ez volt az első elem, amelyet egy ásványban (= kőben) fedeztek fel. A
Részletesebben9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése)
9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése) 9. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 9. A FELHAGYÁS KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEI (AZ ATOMERŐMŰ LESZERELÉSE)... 1 9.1. A leszerelés szempontjából
RészletesebbenORVOSI KÉMIA. Az anyag szerkezete
ORVOSI KÉMIA Az anyag szerkezete Nagy Veronika PTE ÁOK 2017/18. Egyes ábrákat a Chemistry c. (McMurry & Fay, 4 th ed.) könyvből vettünk át. Tanulási célok Az anyagot felépítő elemi részecskék (atomok,
RészletesebbenA kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS KOVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Ionos kötés Na Cl Ionpár képződése e - Na + Cl - Na:
Részletesebben1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenKémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N
RészletesebbenI. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK
I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből
RészletesebbenTypotex Kiadó. Képmelléklet. Dr. Szatmáry Zoltán, Aszódi Attila
Képmelléklet 7.1. fotó. A személyi dozimetria eszközei (balról jobbra: hatósági film- és termolumineszcens doziméter egy mûanyag tokba csomagolva; ûrdozimetriai TLD; ALNOR- és MGP-típusú elektronikus személyi
Részletesebben8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő
8. Osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe írd fel a verseny lebonyolításáért felelős személytől kapott kódot a feladatlap minden oldalára. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Pócsiné Erdei Irén, Debrecen... Lektorálta: Kálnay Istvánné, Nyíregyháza 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam A feladatok megoldásához
RészletesebbenAtomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás
Atomreaktorok üzemtana Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás Atomreaktorban és környezetében keletkező sugárzástípusok és azok forrásai Milyen típusú sugárzások keletkeznek? Melyik ellen milyen
RészletesebbenDetektorfejlesztés a késő neutron kibocsájtás jelenségének szisztematikus vizsgálatához. Kiss Gábor MTA Atomki és RIKEN Nishina Center
Detektorfejlesztés a késő neutron kibocsájtás jelenségének szisztematikus vizsgálatához Kiss Gábor MTA Atomki és RIKEN Nishina Center A késő neutron kibocsájtás felfedezése R. B. Roberts, R. C. Meyer és
RészletesebbenKÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak
KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja
RészletesebbenKÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás
RészletesebbenKormeghatározás gyorsítóval
Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval
RészletesebbenLI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny február 28. Második forduló I.a, I.b és I.c kategória
A program részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Nemzeti Tehetség Program és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTPTMV180139 azonosítószámú pályázati támogatásból
RészletesebbenMAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT XXVIII. HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY MEGYEI (FŐVÁROSI) DÖNTŐJÉNEK FELADATLAPJA 2015/2016. tanév 8. osztály A versenyző jeligéje: Megye: Közreműködő és támogató
RészletesebbenKémiai alapismeretek 3. hét
Kémiai alapismeretek 3. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 17.-20. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c : Molekulákon
RészletesebbenI. ATOMOK, IONOK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
I. ATMK, INK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSS TESZTEK 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 A C C D C D A D C 1 C B C E* B E C C ** E 2 D C E D C B D A E C 3 A B D B B B D C D C 4 B B D B B D D C C D 5 D B * a negyedik, vagyis
RészletesebbenALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok
Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók
Részletesebben1.ábra A kadmium felhasználási területei
Kadmium hatása a környezetre és az egészségre Vermesan Horatiu, Vermesan George, Grünwald Ern, Mszaki Egyetem, Kolozsvár Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár (Korróziós Figyel, 2006.46) Bevezetés A fémionok
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenKÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat
KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:
RészletesebbenA (nano-)tudomány néhány alapkérdése
ELFT Anyagtudományi Őszi iskola A (nano-)tudomány néhány alapkérdése Kaptay György BAY-LOGI + Miskolci Egyetem 2011. október 5., Visegrád Az SI-sztori kezdete 1799: az első logikusnak tűnő mértékegységrendszer
RészletesebbenA kovalens kötés polaritása
Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása
RészletesebbenAz anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése
Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Kérdések Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél
RészletesebbenBemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás.
Részletes tematika (14 hetes szorgalmi időszak figyelembe vételével): 1. hét (2 óra) Bemutatkozás, a tárgy bemutatása, követelmények. Munkavédelmi tájékoztatás. Kémiai alapjelenségek ismétlése, sav-bázis,
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
Részletesebben0,25 NTU Szín MSZ EN ISO 7887:1998; MSZ 448-2:1967 -
Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria) MSZ EN ISO 3696:2000; MSZ ISO 10523:2003; MSZ 148422:2009; EPA Method 150.1 Fajlagos elektromos vezetőképesség
RészletesebbenAktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez
Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez Vízszintes metszet (részlet) Mi aktiválódik? Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek I.) Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
RészletesebbenRadioaktív izotópok előállítása. Konkrét módszerek
Magreakciók Radioaktív izotópok előállítása Konkrét módszerek Trícium MgLi ötvözetből készült fólia, a trícium melegítéssel távozik: T 2 vagy T 2 O nyerhető. Szerves vegyületek előállítása: 1. Izotópcsere
Részletesebben7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003.
Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető legyen! A feladatok megoldásához használhatod a periódusos
RészletesebbenAz anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése
Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Kérdések Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s
RészletesebbenSindely Dániel Sindely László: Atommag modellek és szimmetriáik 325
Sindely Dániel Sindely László: Atommag modellek és szimmetriáik 325 MODELLEK ÉS SZIMMETRIÁK BEVEZETÉS Az atomokról alkotott elképzelésünket állandóan módosítják az újabb felfedezések. Az atom modelljének
RészletesebbenAz anyagszerkezet alapjai
Kérdések Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél
RészletesebbenElektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Slide 1 of 60
Elektronok, atomok -1 Elektromágneses sugárzás - Atomi Spektrum -3 Kvantumelmélet -4 A Bohr Atom -5 Az új Kvantummechanika -6 Hullámmechanika -7 A hidrogénatom hullámfüggvényei Slide 1 of 60 Tartalom -8
RészletesebbenFizikai kémia 2. Előzmények. A Lewis-féle kötéselmélet A VB- és az MO-elmélet, a H 2+ molekulaion
06.07.5. Fizikai kémia. 4. A VB- és az -elmélet, a H + molekulaion Dr. Berkesi ttó ZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke 05 Előzmények Az atomok szerkezetének kvantummehanikai leírása 90-30-as
RészletesebbenMinta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont) 1. Melyik sorban szerepel csak só?
Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x) 1. Melyik sorban szerepel csak só? A) CH 3 COONa, K 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl B) H 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl, NaCl C) Fe(NO
RészletesebbenAz atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
Részletesebben1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10
Név:.. Osztály.. 1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10 A B a) hidrogén... 1. sárga, szilárd anyag b) oxigén...
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
RészletesebbenJavítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p
Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák
Részletesebben